Szabad Nógrád. 1955. szeptember (11. évfolyam. 69-76. szám)

1955-09-28 / 76. szám

# 1955. szeptember 18. szabad \»i.n'in s Megkezdődött megyénkben a sertéshizlalási szerződéskötés Az elmúlt néhány nap alatt 624 darab hízó és 115 da­rab bacomsertésre kötöttek szerződést megyénk termelő- szövetkezetei és a dolgozó parasztok. A szerződéskötés nagy elő­nyöket biztosít a termelőszö- vetkeaeteknek és egyénileg dolgozó parasztoknak. Minden kilogramm átadott sertésért 18—22 forint készpénzt, vagy 16—18 forintot és 100—230 kiló kukoricabeadási kedvez­ményt kapnak. A szerződés megkötése után a termelőszö­vetkezetek 600 forint, az egyé­nileg dolgozó parasztok 400 fo­rint hizlal ási előlegben része­sülnek. T ermelőszö vetkezeieink ki­használva a nagyüzemi gaz­dálkodás előnyét, nagy meny- ivyiségű sertésre kötnek szer­ződést. A palotási Május 1. Termelőszövetkezet az elmúlt •napokban 70 darab hizottser- tésre kötötte meg a szerződést. A tolmácsi Szabadság TSZ pe­dig 35 darab 126 kilogrammon felüli sertés hizlalását vállalta. Az egyéniek közül legtöbbre Kovács János nógrádkövesdi dolgozó szerződött: 8 darab sertés hizlalását vállalta. Molys István balassagyarmati dolgo­zó 6, Horváth Lajos őrhalmi dolgozó 5 és Plati Miklós sal­gótarjáni dolgozó 5 sertés hiz­lalását határozta el. fsikésiöitek 3 téli csúcsfogyasztásra ai Erőmű dolgaiéi A Salgótarjáni Erőmű dolgo­zói az idén még egyszer sem tértek el az országos villamos- energia-menetrendtől. Jól fel­készültek a téli csúcsfogyasz­tásra is. Kifogástalan minő­ségben és határidő előtt fejez­ték be a kazánok nagyjavítá­sát. amelynek eredményeként 771 000 kilowattóra villamos- energiát tudtak fejleszteni elő­irányzatukon felül. A műszaki vezetőség intéz­kedett arról is. hogy megaka­dályozzák a szén melegedését és az ezzel járó kalóriaveszte­séget. A gazdaságos energia- termelést segítették még azzal, hogy felújították a 2. számú hűtőtornyot és rövidesen befe­jezik a 3. számú javítását is. A tökéletesebb hűtés nyomán mintegy 4 százalékkal csökken a fajlagos gőzfogyasztás, ami majd több száz tonna szén- megtakarításhoz vezet. : Gépállomasi dolgozók kitüntetése (Tudósítónktól.) Gépállomásaink a napokban tartották meg termelési érte­kezleteiket, ahol értékelték a nyári munkákat és meghatá­rozták az őszi feladatokat. A termelési értekezleteken ke­rült sor a nyári munkákban kiváló eredményt elért dolgó- zók megjutalmazására. A rossz időjárás ellenére a traktorve­zetők közül 112-en teljesítet­ték nyári tervüket. A tava­szi tervet 200 gépállomási dol­gozó, 32 brigád teljesítette. A jól dolgozó elvtársakról a vezetők sem feledkeznek meg, bizonyítja ezt az a tény, hogy megyénkben 49 dolgozó kapta meg tavasz folyamán a Kiváló Dolgozó kitüntetést és 2 dol­gozó kapott kormánykitün­tetést. Csupán a tavaszi jó munkákért közel 20 000 forin­tot kaptak jutalmul. A nyári munkák sikeres végzésében kitűnt elvtársak közül 13-t tüntettek ki Élenjáró Dolgozó oklevéllel, 20 dolgozót sztaha­novista oklevéllel, 8 dolgozót Kiváló Szakember oklevéllel és jelvénnyel, 12 dolgozót Ki­váló Dolgozó jelvénnyel, 6 dolgozót A Szakma Kiváló Dolgozója jelvénnyel és a vele fegyütt járó pénzjutalommal. Ezenkívül 2 mezőgazdász Élenjáró, oklevelet és 500, Illetve 300 forintos pénzjutal- Jhat kapott. Fentieken kívül a gépállomás vezetői az igaz­gatói alapból közel 5000 fo- Hnt jutalmat fizettek kij „KULTÚRHÁZUNKÉRT JEGYEZZÜNK .. JVagyszerű tervek Ersekvadk érién Szerte a falvakban és váro­sokban nagy terveket készí­tettek a tanácsok a kölcsön- j egy zésből befolyó összeg egy részének olyan felhaszná­lására, amely a lakosság igé­nyeinek leginkább megfelel. Mindenütt tudják már a ta­nács vezetői, a tanácstagok, hogy mit szeretnének a dol­gozók a község fejlesztése, szé­pítése során leghamarabb megvalósítani és arra szánják ezt az összeget. Persze biztosra veszik, hogy bőségesen elég lesz a terv va- lóraváltására, a dolgozók messze fölül fogják jegyezni azt az összeget, amire ők a ter­vezésnél körülbelül számítot­tak. Mindenkit még külön az is serkent, hogy egyúttal az új ötéves terv megin­dulását, a technika nagyará­nyú fejlesztését segíti ezzel. Nemcsak saját jól felfogott egyéni érdeke, ha tehetségé­hez mérten a legtöbbet adja kölcsön az államnak, hiszen saját magának takarítja meg azt az összeget és még arra is van kilátás, hogy nyer. Arról is van most szó, hogy a múltban nem sokat törődtek az ország „urai" a lakosság kulturális és szociális igényei­vel. Különösen a falvakban volt siralmas a helyzet. Fene­ketlen sár, sötétség, kultúrá- latlanság, nyomor. Ez volt a falu élete, ez felelt meg az urak érdekeinek. A nyomorból már kijutott a nép, a sötétsé­get egyre több faluból űzi el a villanyfény. A szellemi sötét­ség megszüntetését szolgálják a könyvtárak, mozik, külön­böző tanfolyamok és előadá­sok, kultúrotthonok stb., ame­lyen a falu és város felnőtt la­kossága rohamos léptekkel pó­tolja mindazt, amit a múltban elmulasztott. Egyre több utat, járdát építtet kormányzatunk, az autóbuszjárat egyre több falut köt össze a várossal. Ez és még sok más megcáfolha­tatlan tény, de tény az is, hogy tíz év nem elég minden bűnös mulasztás helyrehozására, sok még az épiíenivaló. Még sok faluban hiányzik a kultúrház, nincsenek rendben az utak, vagy egyéb hiány van. Bár államunk sokat költ ilyen célra, de egy-egy falu, vagy város lakosságainak kö­zös erőfeszítése is szükséges ahhoz, hogy mindez minél előbb meg legyen. Mert nem mindegy az, hogy holnap lesz-e meg valami, vagy már ma. Ezért járulnak hozzá társa­dalmi munkával egy-egy na­gyobb terv megvalósításához. Ezért versengenek, hogy me­lyik községben tesz majd ki legtöbbet a kölcsönjegyzésből a községnek jutó 50 százalék és melyik község nyeri el a legjobb eredményt elérő köz­ségnek soronkívüli beruházás­ra biztosított 50 ezer forintot. Érsekvadkert községi párt- bizottságának titkára, Saár elvtárs is erősen bízik, hogy ezt a szép summát az 6 közsé­gük kapja meg. A község ve­zetői már szinte maguk előtt látják a szép kultúrházat, amely ebből az 50 ezer forint­ból és az 50 százalékból még szebb lesz, mint ahogy erede­tileg tervezték. — Mindenki leghőbb vagya, hogy végre meg legyen a kultúrház — magyarázzák — nemcsak a fiataloknak, még az idősebbek­nek is. Érsekvadkert a megye leg­nagyobb mezőgazdasági jellegű községe és szégyenszemre még nincs kultúrháza — mondják. A múltban ez még csak szóba sem jöhetett, de valahogy a felszabadulás óta sem került még rá sor. Most aztán elha­tároztuk, ha törik, ha szakad, de felépítjük. 75 ezret ad az állam, körülbelül 54 ezer ki­jön bontásból, több mint 30 ezer forint értékű társadalmi munkát ajánlottak már föl a község dolgozói. A jegyzésben az elsők leszünk, ez egyszer 50 ezer, másodszor az 50 szá­zalékból is körülbelül több mint 20 ezer, Ez testvérek közt is körülbelül 230 ezer forint és meg lesz a kultúrház — így számoltak a község vezetői és a dolgozók eddigi jegyzése azt bizonyítja, hogy nem számol­tak rosszul. Érsekvadkert ed­dig is sokat fejlődött, de min­den dolgozó azt akarja, hogy még többet fejlődjön. A tavalyi békekölcsönjegy­zésből befolyt összeg huszonöt százalékából és az adópré­miumból hangos híradót sze­reltek fel. A községpolitikai terv keretében több hidat hoz­tak rendbe ebben az évben, amelynek hiánya addig sok bosszúságot okozott a község lakóinak. Sokszor nagy kerü­lőt kellett emiatt tenni. Most is készül egy betonhíd a nagy­oroszi árkon, erről a részről eddig nagy kerülővel szállítot­ták haza a takarmányt a dol­gozó parasztok. A nyáron zöldségüzlet létesült, így a ter­melők és vásárlók egyaránt jól járnak, nem kell Balassa­gyarmatra bejárni eladni vagy vásárolni. Úgy tervezik, hogy az egyik utcarészen járdát épí­tenek. Hogy az ott lakó dol­gozó parasztok végre megme­neküljenek a térdig érő sártól, ők maguk is hozzájárulnak a járda elkészítéséhez, főleg fu­varral. Sokszor kísérleteztek már az utcák fásításával, de a talaj­összetétel olyan rossz, hogy A salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár hatalmas fejlő­désnek indult az utóbbi két év­ben. A korszerű gyártási fo­lyamatoknak megfelelően át­csoportosították a munkahe­lyeket, új műhelyeket létesí­tettek és modem, a fizikai munkát egyre inkább meg­könnyítő gépeket kaptak a dolgozók. A régi Tűzhelygyárban megkeserítette a munká­sok életét az elhanyagolt műhelyek poros, gázokkal, gőzökkel szennyezett leve­gője, az öntödében szál­longó formázóhomok-fel- hök. A gőz, gáz és por ma már senkinek sem okoz ártalmat, keserűséget. Az idén befejez­ték az öntöde és a homok­előkészítő gőz- és gázelszívó berendezésének felszerelését, amely mintegy 300 000 forint­ba került. Noha ez a berende­zés további tökéletesítésre szo­rul, mégis eltünteti a gőzök és gázok nagy részét. Elszívó­berendezést kapott az év fo­lyamán a csiszoló és tisztító­műhely. peremelszívókat sze­reltek fel a nikkelező műhely kádjaira, amelyeknek savas kigőzölgése megfelelő óvóin­tézkedések nélkül könnyen ár­talmas hatással lehetne a dol­gozók egészségére. Az üzem új gépeit folyamatosan védőbur­kolatokkal, balesetelhárító be­rendezésekkel látják el. Mind­erre az év elejétől 314 000 fo­rintot fordítottak eddig a gyárban. Ebben az évben azonban még egy olyan beruházás lesz, amely munkavédelmi szem­pontból is jelentős: a régi zo­alig maradt meg egy pár fa. Most már megállapították, mi­lyen fák bírják az ottani ta­lajt és az erdőgazdaság több ezer ilyen fát ad a községnek, a sportpálya körüli területet is fásítják. Parkosítják a hősök terét is. Most kezdik el egy 20 vago- nos kukoricagóré építését, a község határában nyolc kis kutat láttak el már betongyű­rűvel. Nagy öröm az Oncsa- telepieknek, hogy elkészül végre az elágazásnál az át­eresz és ha esik, nem reked meg ott a víz. Félmillió forin­tos költséggel Magyarország legmodernebb malmával fej­lesztették a vadkerti malmot. Nagyon szép lisztet ad, a dol­gozó parasztok igen meg van­nak elégedve. Még minden évben kapott a község valami jelentősebb beruhá­zást. Gépállomást, óvodát, böl­csődét, modern ruházati boltot stb. Ezért jegyeznek szívesen a vadkertiek. Tudják, hogy ez nem pottyan az égből, ha még többet akarnak, még jobban kell dolgozni, még több köl­csönadott forinttal kell segí­teni a kormány nagyszerű ter­veinek valóraváltását. Takács Lajosné máncozókemence kiszolgáló berendezését modem, korsze­rű adagolóval cserélik fel, mintegy 30 000 forintos költség árán. Az új adagoló lényege­sen megkönnyíti és biztonsá­gosabbá teszi majd a kemencé­nél dolgozók munkáját. Meg­kezdik — 100 000 forintért — egy nagy, higiénikus WC-cso- port építését Sok .gondot fordít a gyár vezetősége a szociális, létesít­mények bővítésére,- fejleszté­sére is. Nemrégiben még zo­máncozott tányérokból, barat- ságtalan környezetben ebédel­tek a dolgozók az étkezdében. Az idén azonban rendes fel­szerelést, Ízléses evőeszközö­ket és porcelán tányérokat ka­pott az étkezde. Az év hátra­lévő részében megkezdik az ebédlő bútorzatának kicseré­lését is, négyszemélyes asztal­kákkal és kényelmes széliek­kel. Egyes munkahelyeket víz­vezetékkel láttáik el, a mun­kásszállóban is rendbehozták a vízvezetékrendszert és 10 000 forintos költséggel kád- és zuhanyfürdőket szereltek fel a dolgozóknak. Uj röplab­da-pályával bővült az üzem sportpályája. Nem feledkeznek meg a gyárban a lakótelepről sem: a jövő hónapban megkez­dik az üzem lakóházainak alapos tatarozását. 150 000 forintot fordítanak erre a ; célra. A Tűzhelygyár dolgozói szí-S vesen beszélnek arról, mi min-; dent kaptak az idén. De a be-; szélgetések végén mindig hoz-í záteszik: „Ez még csak a kéz-; det! Azt nézze meg majd az; elvtárs, mi minden lesz itt a; második ötéves tervben!” Péter Gábor dejtári négy és fél holdas gazda családja már megkezdte a burgonya szedését* Új munkavédelmi berendelésekkel szociális létesítményekkel bővült idén is a Tűzhelygyár Hírek Kilenc és félmilliós jövedelem szerződéses terményekből Dolgozó parasztságunk több­sége a rossz időjárás ellenére hatalmas mennyiségben ter­melt korai burgonyát, borsót, epret, káposztát és egyéb zöldségféléket. A megtermelt termékek egy részét szövetke­zeti úton. a másik részét sza­badpiacon értékesítették. A mezőgazdasági termékeket ér­tékesítő szövetkezet központi adatai szerint megyénk dolgozó parasztjai a nyári hónapok során közel 49 000 mázsa külön­böző terméket adtak el 9,5 millió forint értékben. Ez a szám csak a szövetkeze­teknek eladott mennyiség ér­tékét mutatja, ezenfelül több millió forintot kapott megyénk parasztsága a szabadon eladott zöldség- és gyümölcsfélékért. Héhalom községben például csak a borsóból 50 vagont szál­lítottak el. Ha átlagosan 2 fo­rintért vesszük kilóját, akikor is 1 millió forintot tettek zseb­re a héhalmi dolgozó parasz­tok. Ezenfelül káposztából, eperből és egyéb zöldségféléből szintén közel 1 millió forint ütötte a markukat. Nagy jö­vedelemre tettek szert Hont, Ipolyvece, Drégely palánk dol­gozó parasztjai, akik hatalmas mennyiségű epret szállítottak a szövetkezetnek. Honton 700 mázsa eperért 700 000 forintot, Drégelypaíánkom 400 mázsa eperért 400 000 forintot, és Ipoly vécén 750 mázsa epeiért 750 000 forintot kaptak a dol­gozók. De jól fizetett a káposzta és a burgonya is. Dejtárom például a 40 vagon káposztáért 150 000 forintot és a burgonyáért közel 300 000 io, rintot kaptak a dolgozók. 164 LAKÓHÁZ ÉPÜLT a felszabadulás óta Diósjenőn. A lakások többségét állami kölcsönnel építették. ★ 9778 KÖBMÉTER SILÓT készítettek eddig megyénk ter­melőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai. Ebből a termelőszövetkezetek 5150 köbmétert silóztak be. ★ EGYSZERŰSÍTETTE a cse­metetermelést Kreisinger Fe­renc zsunypusztai pedagógus, amiért az erdőgazdasági igaz­gatóság pénzjutalomban része­sítette. ★ 107 HOLD VETÉST végzett szeptember 20-ig az Érsek­vadkerti Gépállomás. Jól ha­ladnak a vadkertiek az őszi szántással is. A kalászosok alá 540 holdon végezték el eddig a szántást. ★ MEGYÉNK GÉPÁLLOMÁ­SAI eddig 656 holdat, szántot­ták tavasziak, 3143 holdat pe­dig az ősziek alá. * 100 000 FORINT JÖVEDEL­ME származott ez évben He- rencsény község dolgozó pa­rasztságának a szerződéses bí- borheretermelésből. A jövő esz­tendőben a berencsényiek megemelik szerződéses terüle­tüket: 150 holdon termelnek bíborherét. ★ 34 MILLIÓ FORINTOT for­dítottak az esztendő első felé­ben helyi közlekedési beruhá­zásokra hazánkban. 114 új autóbuszt és 37 trolibuszt he­lyeztek üzembe. * ÖT ÉV ALATT 630 községet, 400 állami gazdaságot, ugyan­annyi termelőszövetkezetet kapcsoltak be a villamosháló­zatba. EGÉSZ ÉVI burgonya-, vágómarha-, sertés-, tojás- és baromfi-beszolgáltatási köte­lezettségének eleget tett Buga Ferenc 10 holdas szécsényi gazda. 19,45 mázsa búzát adott el az államnak szabadpiaci áron. ★ A DEJTÁRI JÓZSEF AT­TILA TSZ 10 kh. bíborherét, 5 kh. szöszösbükkönyt, 14 kh. nyúlszapukát, 30 kh. burgo­nyát és 10 kh. hibridkukoricái termel 1956-ban szerződéses alapon. ★ 8 MILLIÓ FORINTOT köl­tött az idén Miskolc üzlethá­lózatának fejlesztésére a vá­rosi tanács. ★ LÁSZLÓ JÁNOS (Érsek­vadkerti Gépállomás) halad az élen megyénk traktorvezetői­nek silózási versenyében. 640 köbméter silót készített eddig. Második Kürti Pál (Pásztó) 288, harmadik Szilágyi Antal (Kisterenye) 210 köbmétere« eredménnyel. ★ BERETTYÓÚJFALUBAN tej­porgyár épül. Tavasszal már üzembe is helyezik. Csehszlo­vákiából több új gép érkezett a gyár részére. * 400 KILOMÉTER HOSSZÚ bekötőút épült az ötéves terv­ben országunkban és -közel 900 községet kapcsoltak be a távol­sági autóbusz-hálózatba, ★ KARANCSKESZ1 KÖZSÉG­BEN 24-én ünnepélyes keretek között adták át az új normál mozigépet. Délután 6 órakor a díszelőadás előtt Nádasdi And­rás elvtárs, a járási pártbizott­ság első titkára mondott ün­nepi beszédet. 250 000 forintos beruházással új, modern földművesszövet* kezeti textilüzlet épül Dejtáron.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom