Szabad Nógrád. 1955. augusztus (11. évfolyam. 60-68. szám)
1955-08-10 / 62. szám
2 SZABAD XfflCRÁD 1955. augusztus 19. Mimién erűt meg keil mozgafnunk az 1955. évi népgazdasági terv teljesítésére és túlteljesítésére vetkezetesebben és fokozottabban munkálkodik azon, hogy a béke és a népek közötti egyetértés nagy ügyének sikeréhez a maga részéről a lehető legtöbbel hozzájáruljon. A magyar népi demokrácia gazdasági helyzete Rákosi Mátyás elvtárs képviselői beszámolója Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, mint a XXI. kerület országgyűlési képviselője, hétfőn délután beszámolót tartott választói előtt a csepeli Sportcsarnokban. Rákosi Mátyás elvtárs beszámolója első részében részletesen elemezte a nemzetközi helyzetet. Ismertette a Szovjetunió erőfeszítéseit, amelyeket a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében kifejtett. Rámutatott azokra az okokra, amelyek a négy nagyhatalom kormányfőinek genfi tárgyalásaihoz vezettek. Hangsúlyozta, hogy az értekezlettel az államok közötti viszonyban új korszak köszöntött be. Ez mindenekelőtt annak köszönhető, hogy egyre inkább tért hódít a Szovjetunió által kezdeményezett politika; a vitás kérdéseknek a baráti együttmű— Nem kell mondani elvtársak, hogy e fejlemények a magyar népet lelkes örömmel és a hála forró érzetével töltik el, elsősorban felszabadítónk, a Szovjetunió iránt, melynek következetes, szilárd és elhatározott békepolitikája kezdi meghozni gyümölcseit. Bennünket külön örömmel és megelégedéssel tölt el a szomszédi Jugoszláviával való viszony normalizálása és meaja- vulása, melynek továbbfejlesztésére és elmélyítésére minden erőfeszítést meg akarunk tenni. Számunkra nagy jelentősége van a Szovjetunió és Jugoszlávia viszonyában létrejött kedvező fordulatnak, melynek folyamányaként lehetővé vált, hogy a magyar— jugoszláv viszony is megjavuljon és barátivá váljék. Amint már mondottam, a magyar dolgozók a szovjet néppel, a népi demokratikus országok dolgozóival és a testvéri kommunista és munkáspártokkal együtt egyhangúlag, őszinte örömmel és melegen üdvözölték a Szovjetunió és Jugoszlávia baráti együttműködését. Mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy ez az együttműködés a világbéke javára válik és világszerte megfelel a dolgozók érdekeinek, a nemzetközi munkás- mozgalom érdekeinek. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, népköztársaságunk kormánya ezért örömmel és megelégedéssel üdvözölte, helyeselte és támogatta a Szovjetunió és Jugoszlávia között megvalósult baráti együttműködést és ebben az örömben osztozott az egész magyar dolgozó nép. És ugyancsak az egész dolgozó nép, elsősorban a magyar kommunisták egységes véleményét és akaratát tolmácsolta Központi Vezetőségünk határozata, amikor leszögezte: „A Magyar Dolgozók Pártja a maga részéről minden módon teljes erővel azon fog munkálkodni, hogy a béke és a szocializmus ügyének további megszilárdítása érdekében mielőbb létrejöjjön és elmélyüljön a szívélyes, egészséges baráti viszony a Magyar Nép- köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság, valamint népeik között.’’ (Taps.) — Ma már mindannyiunk számára világos, hogy azok a súrlódások, rendellenességek, vádaskodások, amelyek 1948 után a mapyar—jugoszláv jó viszonyt megrontották, csak a béke, a szocializmus ellenségeinek használtak, s mindkét ország alapvető, közös érdekeinek csak ártottak. _ Ennek az áldatlan helyzetnek a kialakulásában — a magyar— jugoszláv viszony megromlásában — jelentékeny szerepet játszott Péter Gábornak, az államvédelem volt vezetőjének és bandájának ellenséges, provokációs tevékenysége, mellyel megtévesztett bennünket, megrágalmazta a jugoszláv nép vezetőit és ezzel súködés és a tárgyalások útján történő megoldása. Ezután Rákosi Mátyás elvtárs így folytatta beszédét: A genfi értekezlet eredményei ékesszólóan igazolják a Szovjetunió külpolitikájának helyességét, és azt mutatják, hogy ez az értekezlet pozitív eredményekkel járt, mindnyájunk közös nagy ügye, a béke szempontjából. (Nagy taps.) — Mi valamennyien, a magyar dolgozó nép, a Magyar Dolgozók Pártja, népköztársaságunk kormánya, a legnagyobb örömmel értesültünk a genfi értekezlet lefolyásáról és eredményeiről. Mi mindany- nyian teljes erővel támogatjuk azokat a törekvéseket, melyek arra irányulnák, hogy a genfi értekezlet határozatai az egyetemes béke és biztonság érdekében valóra is váljanak. És ebben a szándékunkban egyek lyos károkat okozott mindkét országnak. Péter Gábort és cinkosait gaztetteikért a magyar bíróság már felelősségre vonta és elítélte. Most. amikor előttünk mindez világos, mindent megteszünk azért, hogy a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság között a viszony megjavuljon és barátivá váljék. Több eredményes kölcsönös lépés történt is már ebben az irányban, melynek kedvező hatása máris jelentkezik. De országaink közös érdeke parancsolóan meg. követeli, hogy fokozzuk e téren erőfeszítéseinket, létrehozzuk és meggyorsítsuk az egészséges, őszinte, baráti együtt* működést minden területen. A jugoszláv nép, a jugoszláv elvtársak és Tito elvtárs is nyugodtak ieiietnek afelől, hogy a mi részünkről minden meg fog történni az olyan kölcsönös. egészséges, őszinte baráti viszony helyreállítására, amilyen Magyarország és JugoA békemozgalom különböző megnyilvánulásainál, a békeívek aláírásánál és egyebütt hányszor hallottuk azt az ellenvetést, hogy az ilyen kívánságok és óhajok nem hatnak azokra, akik a harmadik világháborút szeretnék előkészíteni és hogy az egyszerű kisember minden jó szándéka dacára tehetetlen velük szemben. A genfi értekezlet egyik tanulsága, hogy a százmilliók békeóhaja és békekövetelése hatalmas erő, amely reális tényezőként hat a világpolitikában. Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke beszámolójában kiemelte, hogy a népek békeakarata „nagy nyomásként” érvényesült annak érdekében, hogy Genfben „építő jellegű előrehaladást érjünk el.” Minél erősebb a békemozgalom, annál nagyobb lesz a befolyása. A békemozgalom minden hű katonája legyen büszke arra, hogy harcos tagja ennek a hatalmas, az emberiség jövőjét biztosító mozgalomnak és kis, apró munkájával hozzájárul a béke megvédéséhez! (Taps.) Szólnom kell elvtársak néhány szót arról a csalódásról is. amelyet a genfi értekezlet az itthoni és a nemzetközi reakció köreiben okozott. Például Nyugat-Németország militarista köreiben el volt terjedve az a meggyőződés, hogy a genfi értekezlet azt fogja eredményezni, hogy a Német Demokratikus Köztársaság valami, lyen formában beleolvad az újra felfegyverzett Nyugat- Németországba. E körök számára váratlan meglepetés voit az, hogy bár a kormányfők álláspontjai eltértek egymástól. mégis mindannyian arra törekedték, hogy a kölcsönös megyeiünk a földkerekség sok százmilliós békére, biztonságra vágyó tömegei. Ez az érzés és ez az elhatározás tölti el világszerte a népeket, melyek örömmel látják, hogy szélesebbre nyíltak a béke kapui, s a népek közötti hidegháború nehéz esztendei után új, békés kapcsolatok szövődhetnek, és erősödik az országok között a békés együttélés tudata. — A genfi értekezlet óta eltelt rövid idő alatt egy sor olyan esemény történt, amely mutatja, hogy az értekezlet szelleme erőteljesen érezteti hatását. Bulganyin és Hruscsov elvtársakat az angol kormány meghívta Angliába. Az Amerikai Egyesült Államok és Kína képviselői közös tárgyaló asztalhoz ültek, Csou En-laj elvtárs nyilatkozata a taivani kérdés rendezéséről, a távolkeleti békeegyezmény megkötéséről, melyben az Amerikai szlávia népei között 1948-ig megvolt és ezzel is hozzájárulunk a béke, a szocializmus nagy ügyének erősítéséhez. (Taps.) — Nyugati szomszédunk, Ausztria, hála a Szovjetunió kezdeményezésének, újra visz- szanyerte függetlenségét és önrendelkezési jogát. Népi demokratikus államunk vezetői az egész magyar nép érzelmeit fejezték ki, amikor melegen üdvözölték az osztrák népet függetlenségének és önállóságának visszanyerése alkalmából. Meg vagyunk győződve róla, hogy Magyarország és az új szabad, semleges Ausztria viszonya a jövőben egészséges, gyümölcsöző, jószomszédi viszony lesz és mi a magunk részéről ezen teljes erővel fogunk munkálkodni. — Szólnom kell még a június végén Helsinkiben Összeült béke világtalálkozóról. Akik Helsinkiben jelen voltak, szinte egyhangúlag megállapíegyezés szellemében olyan elfogadható megoldást találjanak, mely mindegyik fél érdekeit tekintetbe veszi. Ez történt a német egység kérdésében is, melyet, mint Hruscsov elvtárs mondotta: „... sem a németek közreműködése nélkül, sem a Német Demokratikus Köztársaság rovására nem lehet megoldani.” — Ami a magyar reakciót illeti, itthon és külföldön egyaránt abban reménykedtek, hogy a genfi értekezlet megvitatja — és természetesen az 5 javukra vitatja meg — a keleteurópai népi demokratikus országok helyzetét, valamint „a nemzetközi kommunizmus“ kérdését. A Szovjetunió határozott és meggyőző érveinek hatása alatt az értekezlet ettől minden további nélkül eltekintett. mert nem kívánt Kelet- Európa szabad népei bel- ügyeibe beleavatkozni. Azok a reakciós körök, amelyek nálunk az utolsó hetekben azt hirdették, hogy meg kell várni a genfi értekezlet kimenetelét, mert utána „megfordul a világ”, most nagy elégedetlenséggel és keserűséggel látják, hogy valóban van fordulat, csak nem olyan, amilyet ők reméltek. És ha már ennél a kérdésnél tartunk, ne veszítsük szem elől Bulganyin elvtárs megállapítását: „Tudjuk, hogy a genfi értekezlet csupán kezdete volt annak a nagy és nehéz munkának, melynek célja az államok közti igazi bizalom megteremtése és a béke megszilárdítása. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy vannak olyan erők, melyek kísérletet tesznek e cél elérésének megakadályozására. Ez állhatatosságot és kitartást követel a Egyesült Államok is résztven- nének, valamint a 11 amerikai kém szabadonbocsátása, olyan lépések voltak, melyek kétségkívül hozzájárulnak Távol- Keleten a nemzetközi feszültség enyhüléséihez. A Szovjetunió meghívta a francia miniszterelnököt és külügyminisztert, hogy látogassanak el a Szovjetunióba és a francia államférfiak készséggel fogadták el ezt a meghívást. Végül, de nem utolsósorban a Szovjetunió elhatározta, hogy az Ausztriában lévő szovjet csapatokat hazaszállítja és létszámukkal csökkenti hadseregét. Reméljük, hogy ez a Szovjetuniónak a békés légkör kialakítására irányuló komoly hozzájárulása utánzásra talál azoknál a hatalmaknál is, melyeknek csapatai Ausztria területén vannak. tották, hogy ez a béketalálkozó szélesebb tömegeket- átfogó. minden rétegre kiterjedő és jelentősebb volt, mint minden megelőző. Rajta keresztül az egész világ közvéleménye szólalt meg és kifejezte a földkerekség minden jószándékú emberének az akaratát, azt az eltökéltséget, mely szembeszáll az erőszak módszereivel, elutasítja a háborús uszítást, a katonai tömbök, a fegyverkezési hajsza, az atomháború politikáját. Ezt fejézte ki a béketalálkozó felhívása, amikor azt hangoztatta Genf felé: „Százmilliók tekintete kíséri majd figyelemmel tárgyalásaikat. Ha pedig akad olyan, aki bűnös célból meg akarja hiúsítani a tárgyalásokat, azt a földkerekség minden népé' elítéli.0 A népek békekövetelése, mint láthatatlan, de állandó tényező jelen volt és hozzájárult a genfi tárgyalások sikereihez. harcban. A genfi értekezlet és a külügyminisztereknek adott irányelvek új ösztönzést jelentenek a népek békeharcában s arra serkentik őket, hogy fokozzák erőfeszítéseiket, éberen és kitartóan küzdjenek azért, hogy a Genfben kitűzött feladatok az egyetemes, béke és a népek biztonsága érdekében minél előbb meg is valósuljanak. A békemozgalomnak új szárnyat, új lendületet ad a genfi értekezlet eredménye. Rajta leszünk, hogy a magyar nép, mint eddig, a jövőben is ott legyen a béke megőrzéséért és megszilárdításáért vívott harc első soraiban! (Taps.) A magyar nép és a magyar kormány, a felszabadító Szovjetunióval, a nagy Kínai Nép- köztársasággal és a baráti népi demokráciák országaival vállvetve, együtt munkálkodik a béke megvédése, a nemzetközi feszültség enyhítése céljából. A magyar országgyűlés a béke hatékonyabb védelmére iktatta törvénybe a Varsóban megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. A magyar külpolitika, csakúgy, mint a többi népi demokráciák országaié, minden alkalmat megragadott, hogy hozzájáruljon a béke megerősítéséhez, a nemzetközi feszültség enyhítéséhez s e téren értünk is el eredményeket. Csak egyet említek közülük: a parlamentek képviselőinek meghívását — függetlenül az illető államok politikai és társadalmi rendszerétől. A genfi értekezlet után, mikor, hála a Szovjetunió fáradhatatlan erőfeszítéseinek, a világ újra szabadabban lélegzik, a magyar népi demokrácia államának külpolitikája még kö- I — Áttérek most, kedves elvtársak, a magyar népi demokrácia gazdasági helyzetére. Az elvtársak ismerik a Központi Vezetőség ez évi március 4-i határozatát, amely kijavította azokat a torzításokat és 'káros jobboldali hibákat, melyeket elsősorban Nagy Imre képviselt. E jobboldali hibák következtében az ipari termelés a múlt évben alapjában véve egyhelyben topogott. — Az elmúlt fél esztendő alatt — hála azoknak a rendszabályoknak, melyeket a párt és a kormány foganatosítottak — minden téren javulás tapasztalható. A dolgozók jobb teljesítményekkel mutatják meg, hogy helyeslik a márciusi határozatokat. A javulás az ipar terén abban mutatkozik, hogy 1955 első félévében a szocialista ipar termelése 9,5 százalékkal. a minisztériumi iparé pedig 7,7 százalékkal volt nagyobb, mint 1954 első felében. Ezek a számok azt mutatják, hogy az előző évhez képest iparunk fejlődése 1955 első felében elég kedvezően alakult. A minisztériumi ipar első félévi termelési tervét 104,2 százalékra teljesítette. Ebben a túlteljes*ésben szerepet játszik az is, hogy a tervezés kissé óvatos volt és alacsony volt a célkitűzése. Ami az utolsó években ritkán fordult elő. most valamennyi minisztérium teljesítette termelési előirányzatát és terven felül több szenet, villamosenergiát, bauxitot, kőolajat, hengerelt acélt, alumíniumot, benzint, égetett téglát, fogatos ekét, varrógépet, rádióvevőkészüléket, textilipari termékeket, bőrlábbelit, sört, szalonna, féléket stb. adott g,z országnak. 1955 első félévében a szocialista ipar termelékenységi tervét 5,3 százalékkal, az előző év első felének termelékenységét 6,8 százalékkal haladta túl. A minisztériumi iparban a termelékenység 7,4 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. — Bármily kedvezőek első látásra ezek a számok, hozzá kell tennünk, hogy az idei termelékenységi színvonal a múlt évi csökkenés következtében csak kis mértékben haladta meg az 1953 első félévi termelékenységet. Magyarán mondva: egy munkás ma alig terme] valamivel többet, mint 1953 első felében, pedig közben sok milliárd forintnyi beruházás történt; új gépeket állítottak be, új üzemek jöttek létre. Ezek a számok azt mutatják, hogv bár a javulás kétségtelen, de még lassú és amit e téren elértünk, az csak kezdet. Egy percre sem szabad elernyedni azoknak a törekvéseknek, amelyek a termelékenység emelésére, az önköltség csökkentésére irányulnak, ha azt akarjuk, hogy a népgazdaság a tavalyi visszaesés után újra erőteljes fejlődést mutasson és egészséges, szilárd alapja legyen a népjólét további növekedésének. — A szocialista ipar 1955 első félévében mintegy másfél milliárd forinttal, a minisztériumi ipar pedig körülbelül egymilliárd kétszázmillió forinttal teljesítette túl a tervét. Mindjárt hozzá kell tennem, hogy most a nyár folyamán a felfutás üteme az év első hónapjaihoz képest lelassult. Különösen nem kielégítő a júliusi termelés menete. Ezért tehát további, állandó erőfeszítések szükségesek ahhoz, hogy fokozzuk a termelés ütemét és így biztosítsuk az ez évi terv egészének teljesítését, sőt lehetőleg jelentős túlteljesítését, — Tovább nőtt a kiskereskedelmi áruforgalom: A fontosabb élelmiszerek közül lisztből 22 százalékkal, vajból 6 százalékkal, sajtból 38 százalékkal, cukorból 8 százalékkal, csokoládé és csokoládés árukból 8 százalékkal nasyobb volt az eladás, mint 1954 azonos időszakában. Húsból és egyes hentesárukból azonban, mint az elvtársak tudják, az ellátás nem volt megfelelő. Az első félév folyamán tartós fogyasztási cikkek közül tűzhelyből 27 ezer darabbal, ke-s rékpárból 12 ezer darabbal, edényáruból 41 millió forinttal, bútorból több mint 100 millió forinttal növelte a kereskedelem az eladást a múlt év első félévéhez képest. Cementből több mint kétszer annyit, téglából és cserépből több mint másfélszer’ annyit, mészből körülbelül 40 százalékkal többet adott el a kereskedelem a lakosság részére, mint tavaly. — Ezeket az eredményeket a munkafegyelem javulása, a munka jobb megszervezése és részben a műszaki fejlesztés eredményeképpen értük el, melyek mind hozzájárultak a termelékenység növeléséhez; Ugyanakkor azonban meg kell állapítani, hogy a termelés a javulás dacára sem volt ebben az évben minden területen eléggé tervszerű és az ipar en- oS fontosabb termék-fajtákból a tervezettnél kevesebbet termett. — Mindnyájan megértjük, hogy azok a hibák, amelyek az 1953 júniusi Központi Vezetőségi ülés helyes határozatainak eltorzítása és rossz végrehajtása következtében megmutatkoztak, egyik napról & másikra nem küszöbölhetők ki, A csepeli elvtársak előtt, akik az ország legnagyobb üzemében, az RM Művekben dolgoznak, újra alá kell húznunk, hogy tovább fejlődésünk döntő biztosítékai változatlanul azok a tényezők, amelyeket Központi Vezetőségünk márciusi határozatai megjelöltek: a termelékenység fokozása, az ön- költség csökkentése, a minőség javítása, anyagtakar ékosság< munkafegyelem, technológiai fegyelem és hasonlók. — A magyar dolgozó nép és benne különösen a magyar munkásosztály örömmel fogadta a márciusi határozatokat, amelyek a szocialista ipar és benne külön a nehézipar jelentőségét újra előtérbe állították. Különösen az ipari munkásság helyeselte ezeket a határozatokat és a termelés emelésével válaszolt rájuk. Ennek megfelelően a munkások nagy többsége helyesléssel fogadta, hogy aztíkat a lazaságokat, amelyek a norma, a bérezés, az anyagfelhasználás, a munka- és technológiai fegyelem, a taikarékosság stb. területén az utolsó két évben elburjánzottak, fokozatosan felszámoljuk. Természetesen akadnak olyanok is, akik nem nagyon örülnek ezeknek a rendszabályoknak, de a proletariátus túlnyomó nagy többsége, dolgozó népünk, egészséges továbbfejlődésünk érdekében szükségesnek tartja, helyesli őket és mint az eddigi tapasztalatok mutatják, fegyelmezetten és megértőén munkálkodik végrehajtásukon, (Taps.) — Pártunk a szocialista ipar erőteljesebb, gyorsabb növelése és teljesítőképességének fokozása céljából a műszaki fejlesztés problémáit is napirendre tűzte. Azt tapasztaltuk, hogy e kérdés felvetését úgy a mun. kássóg, mint a műszaki értelmiség a legnagyobb érdeklődéssel és helyesléssel fogadta. Az ipar műszaki fejlesztésére az utolsó esztendőkben nem fektettünk elég súlyt, és emiatt elmaradtunk. Most, hogy napirendre tűztük, örömmel látjuk, hogy a dolgozók — köztük a műszaki értelmiség — a legnagyobb megértéssel támogatják) és segítik ennek a fontos kérdésnek megoldására irányuló törekvéseinket. — összefoglalva: az ipar a múlt évi visszaesés után kezd újra felfutni. Nekünk most minden erőnket arra kell összpontosítani, hogy ez a folyamat tartós legyen és erősödjön, mert a népjólét és a dolgozók életszínvonalának emelése I csaJk abban az esetben valósítható meg, ha évről évre állandóan emelkedik a munka termelékenysége, csökken a tér* mékek önköltsége, javul a minőség, javul a műszaki színvonal, a technológiai fegyelem, a munlkaf egy elem. Ezek azok a (Folytatás a 3. oldalon) Lehetővé vált a magyar—jugoszláv viszony megjavnlása A százmilliók békekövetelése hatalmas erő népek közötti békéért folyó
