Szabad Nógrád. 1955. augusztus (11. évfolyam. 60-68. szám)

1955-08-10 / 62. szám

Y-S VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD NÓGRÚD MDP NOGRADMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 62. SZÄM ÁRA: 50 FILLÉI 1955. AUGUSZTUS 10. KÖSZ ONTJUK MUNKÁSOSZTÁLYUNKAT 'A világon valamennyi ország munkásosztályának törté­nelmi hivatása, hogy a kommunista pártok vezetésével fel­szabadítsák magukat, a többi elnyomott osztályokkal együtt a tőke igája alól és felépítsék a szocializmust, majd a kom­munizmust. A munkásosztály a párt eszméjének legtermékenyebb talaja, egyetlen következetesen, forradalmi osztály, melyet nem fűznek szálak a kapitalista elnyomó osztályokhoz és a forradalmi harcok során nincs vesztenivalója. A mi mun­kásosztályunk is évtizedes harcot vívott az osztályellenség ellen — bár a terror igen nagy volt és a klérus is ipar­kodott osztálybékét hirdetni „mindannyian magyarok va­gyunk“ jelszó alatt. 1945-ben és az azt követő évtizedben munkásosztályunk, pártunk vezetésével, a Szovjetunió segít­ségével lerázta magáról a tőkés igát, felszámolta a nagybir­tokos rendszert és feladatának megfelelően hazánkban a fejlődés új útjait nyitotta meg. A koalíció, a munkás-paraszt demokratikus diktatúra, majd a proletárdiktatúra időszakai következtek és a harcok során — a fordulat évével — vég­érvényesen, osztatlanul a hatalom birtokosa a munkásosztály, a Magyar Dolgozók Pártja pedig az ország vezető pártja lett. Azóta országunk politikai, gazdasági fejlődésében komoly eredményeket értünk el, melyért az elismerés főképpen a munkásosztályt illeti, mert a feladatok orosz­lánrészét magára vállalta és valósította meg, szövetség­ben a dolgozó parasztsággal. A munkásosztály vezető sze­repe jelenti azt is, hogy a vele szövetségben álló ^parasztsá­got és a különböző társadalmi rétegek dolgozó tömegeit, a hatalom kivívása után is segítse és nevelje, azért is, mert a munkásosztály — mint az onszág vezető osztálya —• fele­lős az ország gazdasági, kulturális és politikai fejlődéséért. A magyar munkásosztály, pártjának irányításával, a szovjet tapasztalatok alkalmazásával, nagyszerűen oldja meg feladatait. Lépésről lépésre bizonyítja az új társadalom elő­nyeit, magasabbrendűségét, a munkához való megváltozott, új viszonyát, amelynek eredményeként a termelékenység és ezen keresztül az ország termelése hatalmas mértékben meg- növékedett. Ez volt az alapja az életszínvonalunk emelkedé­sének is. Ha visszatekintünk a munkásosztály harcos útjára, egyre világosabban láthatjuk, hogy egész munkáját nem az öncél, hanem a közösségérzet, a párt elmélete vezérelte. Bi­zonyítja ezt az is, hogy az ipari munkások tevékenyen részt \ ettek a földosztásban, a malomuzc ra felszámolásában. S amikor az ellenséges nézetek elterjedtek és a kiosztott földeket vissza akarták venni, Salgótarján dolgozói is tilta­koztak. Részt vettek munkásaink a községek villamosítá­sában is. A felszabadulás előtt csak alig-alig volt villamosí­tott községünk. 1949-ben 49, és ma már 93 község és két város lakói élvezik a villanyfényt. A termelőszövetkezetek szervezésében' nap mint nap magya­rázták és magyarázzák a parasztságnak az egyetlen járható utat, amely a" többtermelést, a jobb megélhetést biztosítja. Érdeke ez a munkásosztálynak is, mert az életszínvonal na­gyobb arányú növelésének egyik fontos előfeltétele a .mező- gazdaság teljes nagyüzemmé való átszervezése. A Központi Vezetőség határozatának mielőbbi végrehajtásáért derék munkásaink — felelősséget érezve országunk fejlődéséért — egyre többen mentek és mennek a gépállomásokra, a ter­melőszövetkezetekbe, hogy tudásuk) tapasztalataik felhasz­nálásával segítsék népgazdaságunk további feilődését. Nagy­üzemeink közül, egyedül az Acélárugyárból 18 jó szakmun­kás elvtárs ment falura, akik az üzemben is kiváló munkát végeztek. A munkásosztály az utak, hidak, iskolák építése mellett jól kivette részét a kultúrházak építéséből is. 1950-ben me­gyénkben még csak 35, s ma már 104 kultúrház van — nem számítva azokat, amelyek most épülnek. Sok nagyüzemi munkás verítékezett azok építésénél. Ezek a tények igazol­ják, hogy a munkásosztály, élen a Magyar Dolgozók Párt­jával, jól vezeti az ország dolgozóit. Ez nem maradt nyomtalanul a parasztság körében sem. Látva a munkások aktív támogatását, magasabb fokú, sok­oldalú képzettségét, elfogadják azok tanácsait — hallgatnak rájuk. Mindezek az eredmények azért jöhettek létre, mert a munkásosztály egysége, összeforrottsága, fegyelmezettsége, politikai öntudata egyre fokozódott és fokozódik. Az utóbbi öt év alatt a munkások létszáma — országosan — 460 000 fővel emelkedett, s így ma minden száz önálló keresettel rendelkező férfi és nő közül 38 munkás. S hogy e nagyszámú növekedés ellenére nem gyengült, hanem erősö­dött a munkásosztály, ez főképpen a párt meggyőző és fel- világosító munkájának eredménye. Tanácsaink jó munkája eredményeként egyre szélesebb dolgozó tömegek vesznek részt az állam vezetésében, azzal, hogy rámutatnak a hi­bákra és javaslatokat tesznek azok kijavítására. Ez bizo­nyítja, hogy egyetértenek népi demokráciánkkal, a szocia­lizmus építésével és képesek is ezért bármilyen áldozatot hozüi. Ma már sokkal nagyobb gondot fordítanak a termelés alakulására, egymás munkájára, a munkaversenyre. A munka heve mellett dolgozóink nagy gondot fordíta­nak szakmai képzettségük és általános műveltségük tovább­fejlesztésére is. A szakmai oktatások az üzemekben rend­szeresek és az állami általános és középiskolákban az 1954—55-ös oktatási évben mintegy 739 dolgozó tanult. Na­gyon fontos ez. azért is. mert a lenini elvek alapián. ma­gának a munkásosztálynak kell kinevelnie salát értelmisé­gét. hogy a vezetés szilárdan a munkásosztály kezében le­gyen. A munkásosztály veze+ő szereoének megszilárdítása ér­dekében először is fel kell számolnunk azokat a nézeteket, amelyek tagadják és ellhallgatiák a szocializmus építésében MAI SZAMUNKBÓL: Rákosi elvtárs képviselői beszámolója Csepelen (2—3. o.) — Az állam is, a dolgozó parasztok is megtalálják számításukat (5. o.) — Beszámoló a DISZ megyei bizottságának üléséről (7. o.) — Felszabadult asszonyok között (8. o.) — Sport (3. o.). 99 A ssúvetkesés a jobb út. Egy új tsz tagjai között Morgos-pusztán «« „SOKAT BESZÉLGETTÜNK MÁR egymás között arról, hogy ilyen maradjon-e az élet, mint eddig, vagy pedig az előttünk álló sok, nagy szerű példát követve mi is megalakítsuk a termelőszövet­kezetet. Most itt mindnyájan együtt vagyunk — beszéljünk nyíltan és őszintén, hogy megyünk többre: Ha külön- külön műveljük a földet, vagy ha összefogjuk ezt az erőt és még megsokszorozzuk a gépek erejével, ha nagyapáink mód­jára gazdálkodunk, vagy a legfejlettebb módszerek sze­rint. Sokan már tudjuk itt közü­lünk, mi a helyes választás, ie mi azt akarjuk, hogy min­denki tudja ... Szívesen foga­dunk mindenkit magunk közé, aki meggyőződésből jön, aki tud és akar dolgozni. — Ezekkel a szavakkal kezdődött az Erdőkürt községhez tar­tozó, mintegy 40 családos Morgós-pusztán a vélemény- csere. Az első nyilvános össze­jövetelen Palik Mihály elv­társ, a pártszervezet titkára kezdte a szót. Hallgatói, akik­kel együtt élt itt a múltban és él most s akikkel együtt Palik Mihály párttitkár tervezik a jövőt — a gróf Dégenfeld uradalom földtelen cselédjei, most birtokosai, 8— 10 holdas jólélő középparasz­tok. Mert nyilvánvalóan a múlt és jelen között való kü­lönbségvonás látszik most a széltől és naptól edzett arco­kon. Talán az jutott eszébe soknak, amikor esténként cso­portban vártak az ispán sza­vára, hogy másnap kora reg­gel hol folytassák a rabszolga- munkát — másföldjén, más ja­vára. Azután Bárnai János elv­társnak, az erdökürti gépállo­más párttitkárának beszédére — aki sokminden közt el­mondta, hogyan él, milyen eredményeket ér el például a palotási tsz, vagy az erdőkür- ti — elfelejtik a múltat és a jövőt tervezik. Ebből a tér- vezgetésből nem verheti ki már őket az osztályellenség szava. Ő nem látja jónak ezt a jövőt, mert a tsz-be becsü­letes munka kell — Farl<as Mihály kupec pedig ezt nem ismeri. Lopásért másfél évi börtönre ítélte a járásbíróság. Biztosítjuk őt, hogy nem fog sokáig ágálni a szövetkezet ellen; államunk, de az ott dol­gozók sem fogják tűrni pisz­kos munkáját. HÉTFŐN, KEDDEN, SZER­DÁN — egészen péntekig folyt a beszélgetés és ha még nem is mindenkinél, de nagyon sok embernél használt a meggyő­ző szó. Az emberek visszagon­doltak arra, hogy mit ta%>asz- taltak például a palotási Má­jus 1-be tett látogatásokon és hogy Erdőtarcsán egy-egy tag ^siga József 26—28 mázsa búzát is kapott, az évvégi zárszámadáskor. A pénteki alakuló gyűlésen egymásután kerültek fel az aláírások a belépési nyilatko­zatra: — megalakult a Mor- góspusztai Arany Kalász TSZ 16 családdal és 21 taggal. •k Az Arany Kalász egy-tkét alakító tagjával beszélgettünk. AZ ÚJ SZÖVETKEZET EL­NÖKE, a 40 Éves Freistág Pál a környék egyik elismerten legjobb, legtapasztaltabb gaz­dálkodója, arról beszél, ho­gyan kezdte a kapott 8 hold földön, minden nélkül, az ön­álló gazdálkodást. „Ma két lo­vam, két fejőstehenem, két növendékmarhám van ... So­kat dolgoztam, amíg idáig ju­tottam ... Már régóta látom, hogy van jobb út is: a szö­vetkezeti gazdálkodás és itt a pusztán különösen jó lehető­ség is van erre. A föld egy­ben van, a gépállomás közel van. A tagok együtt laknak. Nem kell semmi nélkül kez­deni a munkát, hisz majd. minden tagnak van lova, egy­két marhája.“ — Mikor ter­veikről beszél, első helyen említi, hogy korszerű tehené­szetet létesítenek majd. Álla­mi kölcsönnel kijavítják a. meglévő — mintegy 120 férő­helyes istállót. ,Jó pénzt ka­punk a tejért“ — mondja PALIK ELVTÁRS SZE­RINT a szövetkezés az egye­düli módja annak, hogy itt a pusztán is legyen kulturáltabb élet. Nemcsak a majd felépü­lő egészséges családiházakban fog égni a villany, hanem az hajtja majd a szecskavágót, a szivattyút és a többi gépet is. „Egyenként nem lennénk erre képesek, de ha minden lakó imllalkozik az új életre, egy-két év múlva már tőlünk vehetnek példát a többi tsz-ek is. A legnagyobb nehézség ép­pen az, hogy sokan idegen­kednek még az új úttól. Kö­zöttük sajnos párttagok is, akiknek elsődleges kötelessé­gük lenne a példamutatás. SÓVÁRI JÓZSEF ÉPPEN a Szabad Földet olvassa, mi­kor hozzá látogatunk. „Az kell itt, hogy az egész ta­nya benne legyen a szövetke­zetben, men a föld, a gép keveset ér még, ha nincs hoz­zá megfelelő munkáskéz. Mi pedig nem akarjuk csak ösz- szecsapni a munkát“ — mond­ja. 36 éves gyakorlott kertész — ezt mindenki elismeri a pusztán — de ő mentegetőd- zik. — „Sokat kell még ne­kem tanulnom, elvtársak.“ Mu­togatja a szakkönyveit, ame­lyeket eddig tanulmányozott. A télen tanfolyamra szeretne menni. „Nem akarunk szé­gyenben maradni— mondja. Sóvári József Értelmes, megfontolt beszéde biztos ígéret arra, hogy nem is kell majd szégyenkezniök. ZSIGA JÓZSEFEKHEZ té­rünk be utoljára. Ö a szövetke­zés gondolatának legrégibb hí­ve. A környékbeli tsz-eik ered­ményeiről. munkájáról úgy be­szél, mintha bennük élne és dolgozna. Ipari munkás volt sok évig, de visszajött a föld­re, mert úgy érzi, itt tud leg­többet elérni, mind a maga, mind az ország javára. AMIT A FELESÉGE MOND, azt szánjuk az írás végére út- ravalóul is és bizonyságul is. Rokonai az egyházasdengelegi Rákosi TSZ tagjai. „Bizony nehezen ment kezdetben — mondták neki —, de ma már nem cserélnénk az egyéniek­kel.“ Tari-Angyal Egy hónapos előnyt szereztek exportterviik teljesítésében a Salgótarjáni üveggyár dolgozói A Salgótarjáni Üveggyár ex­porttermékeit öt világrész több mint 30 országában ismerik és szeretik. A gyár dolgozói az­zal is becsületet szereztek a magyar iparnak, hogy határ­időre, sőt még előbb teljesítik exportkötelezettségüket. A húsz budapesti üzem fel­hívásához csatlakozva megfo­gadták, hogy 2 hónappal ha­marabb tesznek eleget éves export előirányzatuknak. Az adott szó beváltása elé azon­ban sok nehézség tornyosult. Nem volt elegendő politozó körkeféjük, a csomagoláshoz fagyapot hiányzott és bizonyta­lan volt a polírpor ellátása is. Az anyagbeszerzők sok utánjá­rás után csakhamar elegendő kefével és fagyapottal látták el az üzemet. A polírpor kérdé­sét maga a fényezőműhely mű­vezetője oldotta meg úgy, hogy a közeli Szurdokpüspöki ás­ványfeldolgozó üzemtől szer­zett kovaföldből 50 forintért készítik a jó minőségű políro­zópor mázsáját, míg azelőtt 1300 forintért jutottak csak hozzá. Ezek mellett új dolgo­zók beállításával megkétszerez­ték a fényezőműhely létszámát is. és így a jelenlegi követel­ményeknek megfelelően már fennakadás nélkül megy a fé­nyezés. A közös munka eredménye­ként a gyár dolgozói most örömmel számlohatnak be ar­ról, hogy ez év első hét hónap­jában 112 százalékra teljesítet­ték exporttervüket és az ese­dékes augusztusi előirányzat túlteljesítésével együtt már egyhónapos előnyt szereztek éves exporttervükkel szem­ben. Új aknák épülnek a nógrádi szénmedencében A nógrádi szénmedeneében az idén már bekapcsolódott a termelésbe a mizserfai Pál hegy III. akna és a kazári György akna. A feltárás és új aknák építése azonban még tovább folyik. A jövő hónapban Rónán szénre ér a vecseklői akna meddőfeltáró vágata, sőt, a szo­rospataki új északi táró fel­tárása máris szénben halad előre. A jövő év elején itt és a Gusztáv lejtaknában is frontfejtéssel indul a termelés. A jövő évben eléri a széníele- pet a Duclos VII. lejtakna, a mátranováki új altáró, a zagy­vái Király-táró, a kazári Gyu­la-akna és a szilváskői ráró. így 1956-ban 5 új akna kap­csolódik be a nógrádi szénme- dence termelésébe és ezek mellett még új szénmező fel­tárásával bővül a forgács) akna. Ezt állandóan , „ tudatosítanunk kell párt- és tömegszerveze- nagy felelősséget, amely az ország Somáért, mint társadal­temkben, a munkásosztály legszelesebb rétegeiben. A mun- műnk vezető osztályára hárul. politikáját, különösen a nehézipar elsődleges fejlesztését. A munkáját továbbfolytatni, ha világosan látja a szociaíizmuS duló^^taátót^öSöSr mulík^ elért, eredményeinket, vagy elleiízik a szocialista iparosítás kásosztály csak akkor tudja eddigi, eredményekben gazdag szocialista iparosítás munkáshatalmunk, a munkásosztály perspektíváit és a közvetlen megoldásra váró feladatokat, a osztályát, újabb sikereket kívánva a szocializmus ámUAcí" szerepe megerősítésének nélkülözhetetlen feltétele, nehézségeket, amelyeket le kell küzdenie, s ha átérzi azt a ben folytatott munkájához, p Vezető

Next

/
Oldalképek
Tartalom