Szabad Nógrád. 1955. augusztus (11. évfolyam. 60-68. szám)

1955-08-31 / 68. szám

4 1955. augusztus 31» SZABAD MÍ(.HAI) A AA. pari kongresszus élőit A HELYES JUHFEJÉS SZfflfíb Jó termésátlagok, lelkes kötelességteljesítés Felsőpetényben Jóleső érzéssel hallgattuk az alkotmány tiszteletére rende­zett ünnepségen Varga Mihály elvtársnak, a Tolmácsi Gép­állomás igazgatójának ünnepi beszédét. Azért estek olyan jól Varga elvtárs szavai, mert hí­ven tükröződött belőlük az a fejlődés, amely Felsőpetény­ben tapasztalható. Sok minden­ből megállapítható ez — töb­bek között a termésátlagok alakulásából is. A helybeli Rákosi TSZ átlagtermése pél­dául közel 5 mázsával több a gabonafélékből, mint tavaly volt. De más tekintetben is megerősödött a szövetkezet, amely hosszú ideig bizony igen nagy nehézségekkel küzdött. Növekedtek az egyénileg gaz­dálkodók termésátlagai is. An- tus János kenyér- és takar­mánygabona termése például meghaladja a 17 mázsát ka- tasztrális holdanként. A jó eredmények elismeréseként köz^ égünk két dolgozóját is megjutalmazták augusztus Vidovszky András VB-elnök, Felsőpetény Hasznos javaslat a mozi részére Kedden délelőtt — szabad­napomat kihasználva — oda- álltam én is a November 7. Mozi pénztárához, hogy jegyet váltsak a csütörtöki előadásra. Nem volt ugyan kiírva, hogy melyik előadásra adnak ki je­gyet, s a pénztáros fülkéje is üres volt még, de a mozi egyik alkalmazottja megnyugtatott, hogy elővételben két nappal későbbre is lehet jegyet válta­ni. (így van ez különben az egész országban). Nyugodtan várakoztam hát a pénztárablak előtt. Fél 12-kor került rám a sor. Legnagyobb meglepeté­semre azonban a pénztárosnő kijelentette, hogy nem adhat jegyet, mivel a csütörtöki je­gyeket még nem kapták meg. így hát feleslegesen töltöttem el pihenőidőmből egy órát. anélkül, hogy jegyhez jutottam volna. Mivel mégis ragaszkod­tam ahhoz, hogy csütörtökön moziba menjek, másnap kezd­hettem elölről a sorbaállást, a várakozást. Mivel sokan mások is hoz­zám hasonlóan jártak, helyes­nek tartanám, ha a mozi veze­tősége gondoskodna a közön­ség tájékoztatásáról. Nem kel­Védekezzünk a káposztalepke ellen ^ moszkvai üzemekben egyre jobban bontakozik ki a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának tiszteletére folyó szocialista munkaverseny. Az üzemek és gyárak dolgozói felajánlásokat tesrnek. Uj termelési eredmé­nyekkel, új munkasikerekkel akarják köszönteni a párt és az egész nép életének jelentős eseményét, a XX. pártkong­resszust. Az üzemi kollektívák szo­cialista felajánlásainak van egv fontos sajátosságuk. Nem­csak az idei terv határidő előt­ti teljesítésére, a minőség ja­vítására vonatkoznak, mint ez régebben szokásos volt, ha­nem a termelés technikai színvonalának emelésére. a gyártás gyorsabb műszaki tö­kéletesítésére is. Ű rtékes felajánlást tettek a moszkvai 1. sz. Kaga- novics Csapágygyár dolgozói. Az a törekvés hajtja őket. hogy az új technika bevezeté­séért, a termelés gépesítésé­ért és automatizálásáért küzd­jenek. Elhatározták, hogy a XX. pártkongresszus megnyi­tásáig üzembehelyeznek egy új automata csapágygyártó műhelyt két automata gép­sorral, elkészítik a golyós­csapágy műhelyben a második automata gépsort. Az eszter­gaműhelyben kétszeresére bő­vítik az automata gépsor tel­jesítményét, amelyen a go­lyóscsapágyak gyűrűjének esztergályozása történik. Gé­Három új gyár Albániában Korcsa. Elbászán és Skodra Városokban gyors ütemben épül három új gyümölcs- és főze­lékkonzervgyár. Az építkezést mindhárom városban a helyi építkezési tröszt végzi és a há­rom gyárat 1956. első felében helyezik .üze 1 A három gyár gépi ft élését a Ma­gyar Népkoziál saság biztosít­ja és az építkezések iolgozói- nak Bartha László magyar mérnök nyújt értékes segítsé­get. A gyárak termelési kapa­citása teljfesen azonos lesz: egy gyár 24 óra alatt 20—30 000 kilogramm tisztított gyümöl­csöt dolgoz fel gyümölcsíznek, befőttnek és gyümölcslének. Ugyancsak 24 óra alatt egy gyárban 3600 kilogramm gyü­mölcsöt és 7800 kilogramm zöldfélét tudnak majd aszalni, illetve szárítani, ★ A csehszlovák ipar segítsége a háziasszonynak A csehszlovák ipari dolgozók mindent elkövetnek annak ér­dekében, hogy egyre jobban megkönnyítsék a háziasszo­nyok munkáját. A sedlcenei kisipari termelőszövetkezet dolgozói a közelmúltban egé­szen egyszerű és mégis nagy segítséget jelentő szerkezetet készítettek, amelynek segítsé­gével teljesen megkönnyítették a zöldség, a gyümölcs és a burgonya hámozását. Az új­típusú hámozószerkezetet a ehhez 16 automatagépet állí­tanak fel. A felajánlásban szerepel az is, hogy száz gépet önműködő teljesítménymérő készülék­kel szerelnek fel, korszerűsí­tenek 104 gépegységet, új gyártási eljárásokat vezetnek be. stb. Az előzetes számítások sze­rint a felajánlott intézkedések megvalósítása lehetővé teszi, hogy jelentősen emeljék a ter­melést a meglévő üzemterüle­ten, csökkentsék az önköltsé­get, sok munkaidőt, fémet, áramot és nyersanyagot taka­rítsanak meg. Figyelemreméltó a felaján­lás következő pontja is: „A szaratovi 3. számú csap­ágygyárnak átadjuk tapaszta­latainkat a kovácsolás és pré­selés megszervezése, a minő­ség javítása és a javítómunka megszervezése terén. A ta­pasztalatátadás céljából szak­emberekből álló brigádot kül­dünk Szaratovba“. A többi moszkvai üzem is szem előtt tartja a technika fejlesztéséért vívott hrrcot, a termelés jobb megtervezését, az élenjáró tapasztalatok ter­jesztését a XX. pártkongresz- szus tiszteletére tett felaján­lásaiban. A z ipari munka kérdései­nek megvitatása Moszk­vában 13 220 pártszervezeti taggvűlésen, munkásgyűlésen, gazdasági aktívaértekezleten folyt le. A gyűléseken megbí­rálták az üzemek, a tudomá­nyos kutatóintézetek és ter­vezőirodák munkájának hiá­nyosságait. A 84 500 felszólaló háztartásban ismert húsőrlőbe kell helyezni és nyomban meg lehet kezdeni a zöldség, gyü­mölcs vagy burgonya hámozá­sát. Az egyszerű szerkezet nagyon tisztán és ami a leg­fontosabb. igen gyorsan elvég­zi a munkát. ★ Fejlődnek a Román Népköztársaság fogyasztási szövetkezetei A Román Népköztársaság falvainak fogyasztási cikkek­kel történő ellátásában, vala­mint a város és a falu közötti árucsereforgalom fejlesztésé­ben fontos szerepet töltenek be a fogyasztási szövetkezetek. Az utóbbi években a fogyasztási szövetkezetek tagjainak száma több mint 160 000-rel. a szö­vetkezeti tulajdon pedig több mint 20 millió lejjel gyarapo­dott. 1955. első felében 1954. azonos időszakához képest je­lentősen növekedett a fogyasz­tási szövetkezetek áruforgal­ma, és pedig a pamutszövetek­nél 13 százalékkal, a konfek­cióáruknál 15 százalékkal, a lábbeliknél 19 százalékkal, a vasipari cikkeknél 65 százalék­kal. a különböző építőanyagok­nál 9—46 százalékkal, a szép- irodalmi és a tudományos könyveknél 88 százalékkal stb. 1954. utolsó negyedében és 1955. első negyedében a fo­gyasztási szövetkezetek mint­egy 200 000 tonna gabonát és jelentős mennyiségű más me­zőgazdasági terményt vásárol­tak fel. Tejelő állataink tejhozamá­ra vonatkozóan olyan szabá­lyokat ismerünk, amelyeket feltétlenül be kell tartanunk és ezért a rendszeres tevékeny­ségért a fokozott termelékeny­ség a jutalom. A juhászainál is vannak szabályok, amelyek jellemzők erre a fajra s ez: a bárány szopásának hatása a tejelőképességre. Megfigyelé­sem szerint állataink jobban bírják a fejést, mint a szopta­tást. Az anyák rendszeres fe- jése nemcsak fokozza a juhá­szat termelékenységét, hanem előre viszi a báránynévelést is. Végtelenül szomorú az, amit művelnek a fejendő juhokkal. Kutyával vagy a bojtárral a juhokat az akolba egymás he- gyére-hátára szorítják s az­után tőgyénél fogva fejik ki, úgy, hogy a fejők két markuk­kal egyetlen nyomással kipré­selik a teiet a tőgyből. Hogy a telt és feszült tőgyű juh mi­lyen szenvedésen megy keresz­tül a goromba bánásmódtól, csak az tudja, ki látja a meg­ijedt, bégető és trágyáját ürítő juhot, Schandl József Kossuth-dí- jas akadémikus 1941-ben egy újfajta feiési módot írt le ,.Ka- loda-íejés” néven. Ez a fejési mód abból áll. hogy a juhot nem hátulról fejjük, hanem azokat beállítjuk egy lécekből készült ketrecbe, amelyben ugyan elfér, de megfordulni benne nem tud. A juhász a kaloda oldalánál ül és a juhot oldalról feji, úgy mint a tehenet. A tej egy töl­csérbe fejődik és gumicsövön lefolyik a tejeskannába. A juh fejénél lévő kalodaajtóra egy láda van felszerelve, amelybe abrakot teszünk és a juh fejés alatt eszik az abrakból. Cso­dálatos az, hogy a juhászok milyen ellenszenvvel fogadták az új módszert. Kezdtem ku­tatni ennek az okát, még az sem esüggesztett el, hogy or­szágszerte nem terjedt el ez a fejésmód, amint az elvártuk volna. Az első nehézség az, hogy a juhot először meg kell ta­nítani a kalodába való bejá­rásra. Ezt úgy érjük el. hogy naponta kétszer-háromszor áthajtjuk és a kis vályúba ab­rakot teszünk. A juhok gyor­san megtanulják és megked­velik a kalodában történő fe­jést. Nem kell hajtani a kalo­dába, hanem inkább vissza kell tartani, hogy mind egy­szerre be ne menjen. Nem így áll ez a juhásznál! Nem akar oldalról fejni, az­zal okolva, hogy a tőle távol eső tőgynegyed kifejésénél a karja elfárad, mert nem tudja fejés alatt térdén alátámaszta­ni. Ha így nézzük, akkor min­den fejőnek (tehenészetben) el­sorvadt vtrina a karja. Tehát teljesen alaptalan ez az elgon­dolás. s az ilyen aggály nem helytálló! A pásztoremberek igen jó megfigyelőképességük révén a természet jelenségeit a maguk hasznára szokták fordítani, de nem így áld ebben az esetben. A bárány mindig oldalról és nem hátulról szokta szopni az anyját és ha mégis hátulról szopna, úgy az anyajuh nyug­talan, rúg és menekül a szo­pás elől. Ha a bárány oldalról közelíti meg az anyajuhot, úgy az örömmel fogadja fiát. A természet törvénye is arra tanít bennünket, hogy ne há­tulról. hanem oldalról fejjünk. A Schandl-féle kalodától lé­nyegében nem különbözik ez a kaloda, csak kisebb változta­tásokat szükségesnek és hasz­nosnak véltem. amelyhez a gyakorlat mutatta meg az utat. A kaloda méreteit az aláb­biakban közlöm: belső hosz- szúság 92 cm, belső szélessége 42 cm. belső magassága 84 cm, a fejőnyílás a baloldalon 48 cm széles. 50 cm magas. A kaloda kerekes lábakon áll. A lábak magassága 40 cm. Az ajtót csigaszerkezet emeli fel. A csigaszerkezet felső magassága 35 cm. A feljárat 80 cm, mind elől. mind hátul. A módosított kaloda lényege az, hogy kerekes lábakon áll és a kieresztő ajtó felhúzható csigaszerkezettel bír. Fontos még, hogy kívül legyen az ab- rakoló láda. A tölcsérbe jó szű­rő legyen és gumicső vezessen a kannába. A hátsó ajtó „bil­lenő ajtó" legyen, hogy a ju­hász könnyen tudja kieresz­teni a juhot. Bizonyára sokaknak fel­tűnt már, hogy napjainkban a szokottnál nagyobb mértékben röpködnek körülöttünk nagy fehér nappali lepkék. Ezek az úgynevezett káposztalepkék, melyek az idén valóban nagy számiban jelentkeztek és a különben igen gazdagnak ígérkező káposztatermésünkre nézve nem kis veszélyt jelen­tenek. Ha közelebbről megnézünk néhány lepkét, találunk köz­tük olyanokat, melyek a tá­volról fehérnek látszó, de tu­lajdonképpen igen halványan sárgás fehér alapon a mellső szárnyak csúcsán nagyobb fe­kete foltot mutatnak. Ezek a hímek. A nőstényeken az em­lített fekete folt alatt két kör­alakú folt is van, azonkívül a hátsó szárnyak elülső szegé­lyén is található fekete színe­ződés. A kiterjesztett szárnyak szélessége eléri a 6 és fél cen­timétert is. A lepke csak nappal repül, petéit a káposzta és a vele rokonnövények (Kel, kalarábé, torma) leveleire rakja, éspe­dig egyaránt a felső színére és hátlapjára (fonákjára). Az élénk sárga színű peték majd­nem négyzetcentiméternyi te­rületen elég messziről felis­merhető sárga foltot mutat­nak, így könnyen észrevehe­tők. Mivel a lepke elég nagy­méretű, nyitott, vagy felfelé csukott szárnyakkal pihen, petézéskor nem búvik be a levelek közé, eléggé a külső részeken petézik. A peték néhány nap alatt kikelnek és a rohamosan növekvő falánk hernyók megkezdik jól ismert pusztításukat, 20-án: Piaki János, a szövet­kezet tagja, „Élenjáró tsz-tag”- kitüntetest, Antus János pedig „Mintagazda’^-jelvényt kapottá Varga elvtárs az emberek öntudatának fejlődéséről is beszélt. Valóban, ezen a téren is szemmel látható községünk­ben a változás. Az öntudat fejlődését bizonyító példák augusztus 20 után is napról napra tapasztalhatók a köz­ségben. Augusztus 22-én be­fejeztük a kenyérgabona csép- lését. Beadási tervünket 100 százalékra teljesítettük, egyet­len hátralékos sincs a faluban. Szabadfelvásárlási áron is sok gabonát adtak el az államnak községünk dolgozói. Jó példát mutattak a termelőszövetkezet tagjai, akik nemcsak közösen adtak át gabonát szabad áron, hanem egyénenként is legalább 1—2 mázsa felesleggel járul­tak hozzá a kötelező felvásár­lás sikeréhez. GAÁL DÉNES állattenyésztő Félelem bére Izgalmas francia film. A főszereplője Yves Montand a népszerű francia sanzonénekes és kitűnő filmszínész. A fil­met szeptember 3—5-ig mutatja be a kisterenyei mozi, lene ehhez más. csak egy táb­la, amelyen feltüntessék, hogy melyik napra, hányadik elő­adásra milyen jegyek kapha­tók a pénztárnál. A tábla ke­zelése igen egyszerű: ahhoz a jegyfajtához, amelyik elfo­gyott, kitenné a pénztárosnő az „Elkelt“ jelzést. Ennek a megoldásnak — amelyet egyébként Budapest és az or­szág minden részén alkalmaz­nak a mozik, csak éppen Sal­gótarjánban nem — kettős haszna lenne: o közönség azonnal, minden előzetes sor­baállás, felesleges időpocséko- lás nélkül láthatná, hogy kap­hat-e olyan jegyet, amilyenre igényt tart? Ugyanakkor könnyebb lenne a pénztárosnő dolga is, hiszen nem kellene egyenként elmondania sok­sok embernek, hogy ilyen, vagy olyan jegy nincs. Ezáltal persze meggyorsulna a jegy­árusítás — nem telnének el ugyanis hosszú percek a ma­gyarázkodással — s így keve­sebb ideig kellene várakozni, vagy éppen sorbaállni. Lénárt Zoltán Salgótarján Az egyedül eredményes vő* * dekezés ellenük a peték el­pusztítása. Az egy-egy csomó­ban levő 100—150 petét egyet­len újjnyomással megsemmi­síthetjük. Az eljárás tehát: 4—5 naponkint átvizsgáljuk káposztásunkat, egy rövid mozdulattal körülnézzük a szétterült levelek hátlapját. A felszínen levő petéket első ránézéskor megláttuk. így megyünk végig a sorokon és szétnyomkodjuk a petéket. Igen gyors és könnyű mun­ka, gyermekek is végezhetik kellő felügyelet mellett. Az 1937. évi nagy rajzáskor több helyen vízzel félig töltött edénybe szedték a szétmászott hernyókat. Ez az eljárás azon­ban nem eredményes. Mata­dorral, arzénes szerekkel a káposztánál nem védekezhe­tünk, mert az előbbi átadja a belső leveleknek a nehéz szagát és élvezhetetlenné te­szi a káposztafejeket, az ar- zénes szereket pedig mérgező voltuk miatt nem használhat­juk, mert hiszen a káposzta­levelekről azt lemosni nem tudjuk. Érdemes tudni azt is, hogy hazánkban igen elterjedt a káposztahemyót-pusztító, kis számyashangyához hasonlító fürkész darázs-fai mely bár­mily nagy mértékű hemyó- özönlést egy csapásra meg­szüntet. Erről csak annyit, hogy ha védettebb helyre el­mászott hernyó hullája mel­lett rizsszemnél kisebb vilá­gossárga bábcsomókat talá­lunk, azt kíméljük meg, mert azok már a hasznos fürkészek bábjai. Havasi György növényvédelmi agronómus pesített fútószalagot létesíte-1 nek a golyóscsapágyak össze- több mint 89 000 javaslatot szerelésére. Automatizálják a tett a termelés tökéletesítésé- munkaigényes szereléseket. I re. ŐJUuüht'éci óJz&c£* wjm till * is * .yf" '"-v' ■ A lengyelországi saponicel termelőszövetkezet korszerűen felszerelt tehenészete. Fhjo kaloda.

Next

/
Oldalképek
Tartalom