Szabad Nógrád. 1955. augusztus (11. évfolyam. 60-68. szám)

1955-08-31 / 68. szám

1955. augusztus 31. SZABAD KÓSRÁD ft A párt hívó szavára elsőnek mentek falura Lenin elvtárs a káderek el­osztását, nevelését mindig fontos feladatként említette és nem egy esetben mondotta, hogy ha adva van a helyes po­litika, annak gyakorlati vég­rehajtása. a munka megszer­vezésén, a kádereken múlik. Ezekből az elvekből indult ki \pártunk Központi Vezetősége is, dmikor napirendre tűzte a falusi pártmunka megerősíté­sét, Nem véletlenül. A faluban 1953 júniusával új feladatok következtek: a termelés növe­lése mellett a legerősebb har­cot kell vívni az osztályellen­SZELCSIK PÁL, » szécsényi járási párthizott- ftágon dolgozott. Nagylóc köz­ség pártalapszervezete titkárrá választotta. ség, a maradiság ellen, a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezéséért. Ezek a megnöveke­dett feladatok olyan kádereket követelnek, akik világosan is­merik pártunk politikáját, jár- tasak a vezetésben, bátor kiál- lásúak és harcolnak is a párt célkitűzéseiért. Kommunistáink megértették a párt hivó szavát és idáig él­en jelentkeztek és kerültek falura. Kipróbált, jó harcosok, akik új lendületet adtak a fa­lusi munkának. Munkájukban azt tartották szem előtt, hogy a párt célkitűzéseinek végre­hajtása az alapja életszínvona- ' ~ik további emelésének és államunk gazdasági helyzete L ábbi megerősítésének. Ed­dig aktivan és eredményesen dolgoztak ezek az elvtársak, í .ükséges, hogy aktivitásuk továbbra is megmaradjon, sőt fokozódjon. Tudatában kell lenni ezeknek az elvtársaknak, hogy fontos pártmegbízatást teljesítenek, az ő munkájuktól nagyban függ a párt politiká­jának végrehajtása és felelő­sek is azért. Ugyanakkor a pártbizottságok is foglalkozza­nak a falura került elvtársak­kal, mint pártunk politikája végrehajtásának élharcosaival. Mindig figyelni, segíteni kell őket munkájukban, problémá­juk megoldásában, hogy ener­giájuk teljességét feladataik megoldása szolgálatába állít­hassák. Nem úgy, mint a pász­tói járási pártbizottság. A pártbizottság mezőgazdasági osztályáról került Kálióra Varga Béla elvtárs, mintegy három hónapja, aki azóta már több esetben kérte a járási pártbizottságot, hogy segítse őt a lakásprobléma megoldá­sában. De eredménytelenül. Pedig van lakás Kállón, csak javításra szorulna. így Varga elvtárs családja Pásztón, ő pe­dig Kálión lakik. Pártbizottságaink és állami szerveink a jövőben ne feled­kezzenek meg a falura került káderekről és fokozottabban segítsék őket feladataik végre­hajtásában. spányik pál, a pásztói járási tanács mező- gazdasági osztályán dolgozott. Varnyarc község lakói vissza­kérték agronómusnak. CSONGRÁDI MIHÁLY, a balassagyarmati járási párt- bizottságról a pártszervezet hí­vására került Bércéi község pártszervezetének élére, PÉCSI ROBERT, » salgótarjáni üveggyárból ment a szécsényi járási párt- bizottság agit.-prop. osztályára dolgozni. GYANÓ SÁNDOR, a gödöllői agrár egyetemen volt személyzeti osztályvezető. Most Karancskesziben községi párt­titkár. KNECSNI JÓZSEF, Bnják község tanácstitkára. Eddig a pásztói járási tanács ellenőrzési osztályán dolgozott. VARGA BÉLA, a pásztói járási pártbizottság mezőgazdasági osztályán dolgo­zott. Most pártmegbizatásból Kállón párttitkár. ELEK DEZSŐ, a Salgótarjáni Acélárugyárból önként ment a sóshartyáni Pe­tőfi Termelőszövetkezetbe dol­gozni. LANTOS LÁSZLÓ, Bocsárlapujtőről került a sal­gótarjáni járási pártbizottság­ra. A község lakói a Központi Vezetőség felhívása után visz- szakérték őt párttitkámak. RUSZ GYULÁT, aki a salgótarjáni pártbizott­ságon dolgozott, Etes község­ben megválasztották párt- titkárnak. VERES MÁRTON, a szécsényi járási tanács me­zőgazdasági osztályáról önként ment a magyargéci Marx Ká­roly TSZ-be könyvelőnek. Hírek NÉGYMILLIÓ FORINTOT fordítanak ez évben Nógrád megye termelőszövetkezetei­nek fejlesztésére, amely ösz- szegből az erdőtarcsai Sza­badság TSZ-ben például 45 ezer forintos költséggel tehén­istállót, az egyházasdengclegi Rákosi TSZ-ben pedig 16 fé­rőhelyes lóistállót építenek. ★ EREDMÉNYESEN FOLYIK falvainkban a kenyérgabona felesleg kötelező állami felvá­sárlása. Bár a cséplés még nem mindenütt fejeződött be, máris hatalmas mennyiségű gabonát adtak el a dolgozó parasztok az államnak. Nóg- rádmegyerben 90, Magyargé- cen 125, Bujákon 150, Kállón 390 mázsa kenyérgabonát vá­sároltak fel eddig a begyűjtési szervek. ★ VÁSÁROZÓ RÉSZLEGET SZERVEZETT nemrégiben a pásztói földművesszövetkezet. A részleg dolgozói sorra fölke­resik a járás falvait és a hely­színen árusítják a különféle textilanyagokat. A szövetkezet kezdményezése igen jól bevált: legutóbb például Kállón két nap alatt 14 000 forint értékű rövidárut adott el a háromtagú vásározó csoport. •k KÖZEL 50 KISLAKÁST építettek állami kölcsönnel ez évben Salgótarján lakói. ★ MAKÓ LAJOS NÓGRÁD- MEGYEI MEZŐŐR társadal­mi munkában három forrásku­tat létesített a község határá­ban. A kutak gyűrűit tönkre­ment dülőhidak cementalkat­részeiből állította össze, s az arra járó szekerekkel szállít­tatta a helyszínre. k MEGÉRKEZTEK AZ OR­SZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁSRA a hényelpusz- tai Állami Gazdaság legszebb tenyészállatai. A gazdaság hat darab, egyenként négy mázsás sertését és Ibolya nevű napi ötszöri fejőssel 40,5 liter tejho­zamú tehenét küldte fel Buda­pestre, k NAGY JÖVEDELMET BIZ­TOSÍT az aprómagtermelés megyénk termelőszövetkeze­teinek. A ludászhalászi Al­kotmány például a 20 hol­don terme't fehérheremagért exportprémiummal együtt 161 936 forintot kapott. k KÉT KIVÁLÓ TENYÉSZ­BIKA, két tehén és öt gyönyö­rűen fejlett juh tanúskodik a Szécsényi Tangazdaság magas­színvonalú állattenyésztéséről az Országos Mezőgazdasági Kiállításon. Az állatok mellett legszebb terményeiket is el­küldték a kiállításra a tangaz­daság dolgozói. MEGJELENT A TÁRSADALMI SZEMLE ÚJ SZÁMA A Társadalmi Szemle most meg­jelent Július—augusztusi kettős számának vezércikke a gabona­begyűjtéssel kapcsolatos felada­tokat tárgyal la. Szerkesztőséqi cikk foglalkozik a genfi négyha­talmi értekezlet eredményeivel, „Genf — a béketábor győzelme, a háborús uszítók veresége” címmel. Ez a szám közli maqyar nyel­ven először Lenin 1913 május- júniusában írt 14 kiadatlan cik­két. A Dolgozó Ifjúsáq Szövetsége munkájának megjavításával kap­csolatos feladatokat tárgyalja Kö­böl József cikke. Kiss Árpád ipa­runk műszaki fejlesztésének problémáit elemzi. Csizmadia Ernő cikke a terme­lőszövetkezeti közös gazdaság belterjes és sokoldalú fejleszté­sével ka tv. so latos feladatokat tár­gyalja. Clfka Péter írása a közön­ség és az új képzőművészet kap­csolatával foglalkozik. Vörös Gyula a szovjet politikai gazda­ságtant tankönyv maqyar nyelvű kiadásának Jelentőségét mél­tatta. A SZEMLE rovatban Faragó Jenő a tanácstagi beszámolókból. Sőtér István a helsinki Béke-Vi­lágtalálkozóról. Sándi Ottó a bol­gár termelőszövetkezeti mozga­lomról. Kom'át Irén az olasz kor­mányválságról ír. A FOLYÓ!RATS7EMLE a Ter­mészet és Társadalom című folyó­irat munkáját értékeli (Román — Keszi — Kovács). A KÖNYVISMERTETÉSEK rova­téiban Dobi István: „A parasztság jövője: a szövetkezet” című könyvét Kovács Mlhálv, D. Bahsi- jev: ..Pártépítés a Szovjetunió­ban” című könyvét Gondos Ernő ismerteti. ( BEFEJEZTÉK KÁLLÓN a DISZ-helyiség teljes tatarozá­sát. Az átalakítás ötezer forint­ba került, a munkában maguk a fiatalok is segítettek. A köz­ségi tanács gondoskodása kö­vetkeztében újjávarázsolt he­lyiség jelentősen hozzájárul ahhoz hogy fellendüljön a község DISZ-élete. k NAPKÖZI OTTHONT KAP­TAK Vanyarc község gyer­mekei. Az otthon építésére közel félmillió forintot fordí­tott államunk. k ORSZÁCZKI FERENC GÉP­KEZELŐ és cséplőcsapata ki­tűnő eredményeket ért el Bu­jákon. Volt olyan nap, hogy 5—6 huzat ás ellenére is 240 mázsa kenyérgabonát csépel­tek el. A csapat sikerei első­sorban annak köszönhetők, hogy Orszáczki Ferenc szemé­lyes meggyőzéssel segítette elő, hogy az egyénileg dolgozó gaz­dák a közös szérűre szállítsák gabonáikat, s így a csapat munkáját megkönnyítsék, gyorsítsák. k ELVESZTETTE BÖRDU- DÁJÁT a salgótarjáni ünnepi vásáron egy idős népművész. A megyei tanács kereskedel­mi osztálya ezúton közli a tu­lajdonossal, hogy dudáját a Belügyminisztérium Megyei Főosztályán átveheti. ★ A SZÉCSÉNYI dolgozó pa­rasztok lelkesen készülnek Rákóczi országgyűlésének 250. évfordulójára. Vállalták, hogy társadalmi munkában befuva­rozzák a szeptember 11-én fel­avatásra kerülő Rákóczi-szobor másfél méter magas talapzatá­hoz szükséges anyagot. Az ün­nepségek előkészítése során gyors ütemben halad a községi parkok rendbehozása és a há­zak udvarainak csinosítása is. DIÓSI LÁSZLÓ, a pataki Zsdánov TSZ tagja 11000 fo­rint értékű pénzt és terményt kapott eddig előlegként. ★ HARMADlZBEN NYERTE el a pénzügyminisztérium, valamint a Kereskedelmi- és Pénzügyi Dolgozók Szakszer­vezete vándorzászlaját az Ál­lami Biztosító salgótarjáni fiókja. k HAT KÖZSÉG — Tereske, Szátok, Legénd, Berkenye, Mohora, és Nógrádkövesd — kapta meg augusztus 28-ig megyénkben a szabad piaci értékesítés jogát. ★ KÉTTANTERMES ISKOLA építését kezdték meg Baglyas- alján. Az iskola építésére — amely még ez évben befeje­ződik — 150 000 forintot for­dítanak. k A MAGYAR NÉPKÖZTÁR­SASÁG washingtoni követe levelet intézett az Amerikai Egyesült Államok elnöké­hez, amelyben tolmácsolta a Népköztársaság Elnöki Taná­csa elnökének és a magyar népnek őszinte együttérzését az Egyesült Államokat sújtó árvízkatasztrófa alkalmából. k ÚJ KÉTTANTERMES IS­KOLÁBAN kezdik meg szep­temberben a tanulást Szanda- váralja gyermekei. k Bordás elvtárs, a nagybá- tonyi szálló gondonoka és Kiss elvtárs a sajtófelelős, a hónap első felében minden megjelenésnél 20 Szabad Nógrád és 20 Tartós béke el­adását vállalták. Az agusztus 19-i lapunkból már 30 dara­bot eladtak és 17 előfizetőt szerveztek. Ugyanakkor a bá­nyásznap tiszteletére 50 darab megyei lapot kérnek áruspél­dányként. MEGYÉNK DOLGOZÓ PARASZTASSZONYAI! Indítsunk nemes versenyt, hogy minél több tojást, baromfit adjunk dolgozó népünknek Pártunk Központi Vezetősége határozatot hozott a mező- gazdaság fejlesztéséről. Nagy és szép feladatokat tűz ki népünk elé ez a határozat, amelynek végrehajtása attól függ, hogy a falu és város dolgozói milyen mértékben veszik ki részüket « rájuk eső munkából. Munkásosztályunk öntudatosan, lelkiismeretesen teljesít! Kötelességét mind az állammal, mind*a dolgozó parasztsággá! vemben. A gyárak, az üzemek dolgozói egyre több mezőgaz­dasági géppel és különféle iparcikkel látják el a falut, éppen ezért a falusi dolgozók becsületbeli ügye. kötelessége — és nem utolsósorban érdeke is — hogy ők is eleget tegyenek a rájuk háruló feladatoknak. Ne legyen egyetlen olyan paraszt­család sem, amely ne teljesítené beadási kötelezettségét, még­pedig nemcsak gabonából és nagyobb állatokból, hanem to­jásból és baromfiból is! Ez utóbbi termékek beadása terén megyénk nagyon el­maradt. Asszonyainknak, elsősorban az MNDSZ asszonyok nak kötelességük, hogy változtassanak ezen a szégyenteljes állapoton. Különösen a balassagyarmati járás asszonyainak sok a tennivalója, mivel járásuk tojásbegyűjtésben jelenleg az utolsó helyen áll, 44,7 százalékkal. Még súlyosabb az elma­radás a baromfi beadás terén. Itt valamennyi járás hátra­lékban van, leginkább a pásztói, amely eddig mindössze 12,9 százalékot teljesített baromfi beadási .tervéből. Nógrád megyei dolgozó parasztasszonyok, MNDSZ-tagok! Nekünk, akik az ország gondjait a magunk ingyenek, közös ügyünknek érezzük, nem szabad tovább tűrnünk az elma­radást, az állampolgári kötelességek egyesek rj' ^ől történő semmibevevését! Kezdjünk széleskörű felvilágos. - .íiunkába, s magyarázzuk meg minden aszonytársunknak, hogy jogaink csak kötelezettségeink teljesítése alapján valósulhatnak meg, csak a többtermelés útján várhatjuk, hogy jobban éljünk mind falun, mind városon. Türelmes, meggyőző szóval ér­tessük meg, hogy a beadás teljesítése elengedhetetlen felté­tele annak, hogy növekedjék az ország gazdagsága, s ezzel mindannyiunk jóléte. Ahogyan az üzemek munkásnői égés* éven át szorgalmasan fáradoznak azért, hogy elegendő ruhánk, cipőnk és egyéb iparcikkünk legyen, úgy nekünk is biztosíta­nunk kell hogy bőségesen jusson élelem — közte tojás és ba­romfi is — minden dolgozó asztalára. Hivatkozunk az élenjá­rókra: Macónka, Szécsényfalu, Benczurfalva asszonyaira, akik kimagasló eredményeket értek el a tojás és baromfi beadásban. Vannak még falvainkban olyan dolgozó parasztasszonyok, akik így vélekednek: „nem olyan nagy baj az, ha én adós ma­radok valamicske tojással, baromfival, hiszen mit számít ez a csekélység az ország éléstárában?” Vajon megtűrhetjük-e az ilyen gondolkodást? Nem! Igazságtalanság lenne ez azokkal szemben, akik becsületesen teljesítik kötelességeiket. Nem néz­hetjük el a késlekedők hanyagságát hiszen rendszerint éppen ők azok, akik beadás helyett spekulálnak a tojással és barom­fival. MNDSZ asszonyok! Magyarázzuk meg a dolgozó paraszt­asszonyoknak, hogy a begyűjtési törvény minden gazdálkodóra vonatkozik, s ez alól nincs joga kibúvót keresni senkinek sem. Jó felvilágosító munkával érjük el, hogy minden parasztasz- szony lelkiismeretesen teliesítse a tojásból és baromfiból rei kirótt kötelezettségeket. Őrködjünk mi. asszonyok is a törvé­nyek betartása felett, s vigyázzunk falvaink becsületére. Indul­jon nemes verseny a Nógrád megyei asszonyok között azért, hogy minél több tojást és baromfit adjunk a dolgozó népnek? A Magyar Nők Demokratikus Szövetségének Nógrád megyei elnöksége.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom