Szabad Nógrád. 1955. július (11. évfolyam. 51-59. szám)

1955-07-27 / 58. szám

6

SZABAD MOGRÁD

1955. Július 27.

Az egyenletes széntermelés tapasztalatai Szorospatakon

A szénbányászatban hosszú időn át szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a hó első dekádjának tervteljesítése von. tatott. Ugyanez mondható az egyes műszakokra is.

A lassú beindulásoknak az a következménye, hogy a hó végén, vagy a műszak végén általános hajrával akarják behozni a kiesési időt, a veszteséget, sokszor a bánya állapotának kárára.

Ennek megszüntetése érdekében legfontosabb feladat, hogy biztosítsuk az egyenletes termelés műszaki feltételeit. Voltak helytelen intézkedések — egyes üzemeknél még ma is vannak —, hogy a csapatokat a hónap elején felcseréltük. Az áttelepített csapatoknak bizonyos időre volt szükségük, amíg a munkahelyükkel megismerkedtek. Ez legtöbbször a termelés rovására ment. Ennek megszüntetése érdekében határozatot hoztunk, hogy a csapatokat csak a legszükségesebb esetekben mozgatjuk. Minden körletben állandójel- legű csapatokat rendszeresítettünk, s ezek a csapatok bányásszák ki az ottlevő szenet. Intézkedéseket tettünk arra is, hogy műszakváltás idején és az üzemszüneti napokon minden körletben legalább két-három munkahelyen lerobbantsák a szenet. Ez az intézkedés azt eredményezte, hogy a beszálló csapatok a munkahelyükre való érkezés után, azonnal hozzáláthatnak a szén kiszállításához.

Az ilyen munkaszervezés annál is inkább fontos, mert jobban ki tudjuk használni szállítógépeinket, anélkül, hogy túlterhelés fordulna elő. S ezzel megoldottuk az ürescsille ellátást is.

Az elővájási munkahelyeken, ahol azt a körülmények megengedik, a munkákat ciklus szerint végeztetjük. Üzemünk, nél a termelés folytonosságát akadályozta több esetben az is, hogy az egyes munkahelyeket a csapatok készítették elő a széntermelés rovására. Ma a szeneié munkahelyek elkészítését már fenntartó vájárokkal végeztetjük. A munkahelyeket az adott hónapban mindenkor egyenletesen elosztva készítjük elő.

Az egyenletes termelés megvalósításához nagyban hozzájárul — különösen most a nyári hónapokban — a bányabeli és a külszíni improduktív létszám csökkentése,

a fölszabadult dolgozók munkahelyre való telepítése is. Mindezek az intézkedések eredményeképpen, a szorospataki üzemegység termelése egyenletesnek mondható.

Üzemegységünk már több hónapon keresztül 100 százalékon felül teljesítette tervét. Az egyenletes termelés szemléltető példáját igazolja a 31-es körlet, ahol a gépesítéssel és a csapatok átszervezésével az ürescsille ellátás is megoldódott. Ennek eredményeként az ott dolgozó csapatok állandóan 100 százalékon felül teljesítik a tervet.

Az elért eredmények arra serkentenek bennünket — műszaki vezetőket —, hogy a párt vezetésével és a szakszervezet támogatásával az egyenletes termelés feltételeit még nagyobb mértékben biztosítsuk. Intézkedéseink és dolgozóink lelkes munkája eredményeként boldogan

elmondhatjuk, hogy üzemegységünk első féléves tervét túlteljesítette, és több mint 8000 tonna szenet adtunk terven felül.

Minden reményünk megvan arra, hogy az első félévhez hasonlóan, a második félévben is túlteljesíthetjük tervünket, mert július 21-ig esedékes tervünket 104,3 százalékra teljesítettük.

Fuchs Jenő

bányaüzemvezető

J-m

y<L&Amp‘

•r

jr .

Kérjük T. M. karancskeszi levélírónkat, továbbá azokat az olvasóinkat, akik az utóbbi napokban Erdőtarcsáról küldtek nekünk levelet, írják meg sürgősen nevüket és pontos címüket, hogy ügyükben intézkedhessünk és a választ elküldhessük nekik.

Egyúttal szeretnénk felhívni valamennyi olvasónk figyelmét arra, hogy hozzánk intézett leveleiket minden esetben írják alá és közöljék címüket is. Az utóbbi időben ugyanis néhány esetben előfordult, hegy névtelenül érkeztek hozzánk olyan levelek, amelyeknek írói kisebb-nagyobb személyes problémájuk gyors elintézéséhez kérték a Szabad Nógrád segítségét. A levelekben érintett ügyek elintézhe- tőknek látszanak, de szükséges lenne néhány kiegészítő adat, amelyet — rendesen megcímzett levelek esetében — akár személyesen, akár levélben könnyen beszerezhetnénk. Névtelen leveleknél azonban nem tudjuk, kihez forduljunk kérdésünkkel, s még ha módunkban lenne is intézkedni, cím hiányában lehetetlen válaszolnunk a panaszosnak. Ezért szükséges a név és a pontos cím. A névtelen levelek nagyon megnehezítik a szerkesztőség munkáját, amellett a levélírók is hiába várják ügyük elintézését, hiszen ilyen levelekkel érdemben nem foglalkozhatunk.

Üdülő bányászgyerekek üdvözlete

Levelezőlapot hozott a napokban a posta szerkesztőségünkbe. A lap egyik oldalán a Balaton hatalmas, végtelenbe nyúló víztükre látható, rajta egy vitóflás'.“ A másik oldalon pedig szabályos, gondos gye- rekbetiikkel írva a 'következő szöveg olvasható:

„A bányász gyermeküdülőben vagyunlk. Nagyon jól érezzük magunkat. Sókan üdülünk itt. Tudjuk, hogy régen nem nyaralhattak így a munkás- 1 gyerekek. Köszönjük szépen

ezt a szép nyaralást s ígérjük, hogy ha megnövünk, jó munkások leszünk. Keszthely, 1955. július 19. Pál Sándor, Sebestyén Zoltán, Nyári Vince, Tar- jáni Imre, Antal Sándor, ’ Zsi- dai Imre, Zsidai László.“ Jóleső érzéssel olvastuk a nógrádi bányászgyermékek üdvözletét, s ezúton továbbítjuk azt valamennyi olvasónknak. További kellemes nyaralást, napfényes jó időt és sók-sók vidám fürdést kívánunk kis leve lezőiníkne k.

Mit kell ísmIssí u hetsdúsról ?

A gabonabeadási kötelezettség cséplőgéptől való teljesítése minden egyes dolgozó parasztnak egyaránt hazafias kötelessége. Ezért a cséplőgéptől közvetlenül, vagy a csépléstől számított 24 órán belül kell a beadási kötelezettséget teljesíteni. Annál is inkább, mert a termelők bizonyos mértékig munkamegtakarításhoz jutnak, mert nem kell a gabonát hazavinni és onnan újra a begyűjtő helyre elvinni.

Azok a termelők, akik a beadási kötelezettségüket a meghatározott időn belül teljesítik, az alábbi kedvezményekben részesülnek: a Minisztertanács 38/1955. (VII.. 8.) számú határozata alapján.

Az egyéni termelők részére

1. 100 kilogramm búza 240 forint, rozs 220 forint. Mázsánkénti egységáron kerül átvételre és az átadott kenyérgabona minden mázsája után 20 kilogramm korpa,' mázsánkénti 150 forintos egységáron történő vásárlására nyer a termelő jogosítványt. Ezenkívül a termelő a következő kedvezmények között választhat:

a) Kedvezményes műtrágya- juttatás: 100 kilogramm búza, illetve rozs ellenében 66 kilogramm szuperfoszfátot vásárolhat, 100 kilogrammonként 18 forintos áron, vagy 100 kilogramm búza. illetve rozs ellenében 66 kilogramm fcálisót vásárolhat, 100 kilogrammonként 36 forintos áron.

b) Mélyszántási kedvezmény: (ha kedvezményes műtrágya- juttatásra nem tart igényt) minden eladott 100 kilogramm búza, vagy rozs után az általa végeztetett mélyszántás díjából 30 forint engedélyt élvez.

2. 100 kilogramm búza 260 forint, rozs 240 forint, mázsánkénti egységáron kerül átvételre, ha a termelő kedvezményes árú korpajuttatásra nem .tart igényt. Ez esetben azonban az l. a) vagy b) pontok szerinti kedvezményes műtrágya-, illetve mélyszántási-juttatás között

“Választhat.-•• ...............................

3. 100 kilogramm búza 260 forint, 100 kilogramm rozs 240 forint mázsánkénti egységáron kerül átvételre, ha a termelő csak a kedvezményes korpa- juttatásra tart igényt és az 1. 2) vagy b) pontok szerinti kedvezményes műtrágya-, illetve mélyszántási-juttatást nem igényli.

4. 100 kilogramm búza 280 I forint, 100 kilogramm rozs 260 forint, mázsánkénti egységáron kerül átvételre, ha a termelő semmiféle kedvezményes juttatásra igényt nem tart.

II. Kedvezmények termelőszövetkezetek részére

1. 100 kilogramm búza 240 forint, 100 kilogramm rozs 220 forint mázsánkénti egységáron kerül átvételre, és az átadott kenyérgabona minden mázsája után 20 kilogramm korpa mázsánként 150 forintos egységáron történő vásárlására nyer a tsz jogosítványt. Ezenkívül a tsz a következő kedvezmények között választhat:

a) Kedvezményes műtrágyajuttatás: 100 kilogramm búza, illetve rozs ellenében 66 kilogramm szuperfoszfátot vagy 66 kilogramm kálisót vásárolhat, 100 kilogrammonként 10,50 forintos. illetve 7,50 forintos áron, vagy 50 kilogramm pétisót vásárolhat, 100 kilogrammonként 26 forintos áron:

b: Mélvszántási kedvezmény: (ha a kedvezményes műtrágyajuttatásra nem tart igényt) minden eladott 100 kilogramm búza, vagy rozs után az általa végeztetett mélyszántás díjából 35 forint engedményt élvez:

c) iparcikk juttatás: (ha kedvezményes műtrágya-juttatásra, vagy mélyszántásra igényt nem tart). A termelőszövetkezet a következő zárolt iparcikkféleségek fogyasztói áron történő vásárlására kaphat utalványt: 1000 darab tégla vásárlására 50 kilogramm kenyér- gabona eladása esetén, 1000 darab cserép vásárlására 250 kilogramm kenyérgabona eladása esetén, 100 négyzetméter (600 darab) pala vásárlására 250 kilogramm kenyérgabona eladása esetén, 1 köbméter fenyő fűrészelt áru vásárlására 1000 kilogramm .kenyérgabona eladása esetén, 1 köbméter bárdoltfa vásárlására 1000 kilogramm kenyérgabona eladása esetén, 1 köbméter fenyőgömb- rúd vásárlására 200 kilogramm kenyérgabona ■ eladása esetén. (Faanyag csak 10 mázsa kenyérgabonán felüli eladásnál igényelhető.)

2. 100 kilogramm búza 260 forint, 100 kilogramm rozs 240 forint mázsánkénti egységáron kerül átvételre, ha a termelő- szövetkezet kedvezményes árú korpajuttatásra nem tart

igényt. Ez esetben azonban az 1. a), b) vagy c) pontok szerinti kedvezményes műtrágya-, illetve mélysziántási-juttatás, vagy iparcikk-juttatás között választhat.

3. 100 kilogramm búza 260 forint, 100 kilogramm rozs 240 forint mázsánkénti egységáron kerül átvételre, ha a termelő- szövetkezet csak a kedvezményes korpajuttatásra tart igényt, és az 1. a), b) vagy c) pontok szerinti kedvezményes műtrágya-, mélyszámtási, illetve iparcikk-juttatást nem igényel.

4. 100 kilogramm búza 280 forint, 100 kilogramm rozs 260 forint mázsánkénti egységáron kerül átvételre, ha a termelő- szövetkezet semmiféle kedvezményes juttatásra nem tart igényt.

A kenyérgabona ellenértékének kifizetését, és a termelők által választott kedvezmények utalványoziását a kenyérgabona átvételével egyidejűleg a terményforgalmi vállalatok átvevő helyei végezik.

A kötelező szerződéses gabona leadása előtt a termelő részére vetőmagnak búzából holdanként 110 kilogrammot, rozsból katasztrális holdanként 100 kilogrammot a termelő részére vissza kell hagyni, valamint családtagonként 10 éven felüliek részére 220 kilogramm, 10 éven aluliak részére 180 kilogramm kenyérgabona visz- szahagyandó, és az így feles- legifcént mutatkozó gabonamennyiségre kell a termelővel szerződést kötni a községi tanács által meghatározott százalékos mennyiség erejéig. Azok a termelők, akik a feleslegüket a szerződésben meghatározott súlymennyiségben nem hajlandók leadni, ugyanúgy mint a kötelező előírás után az elszámoltatási szankciót végre kell hajtani.

A beadási kötelezettség teljesítése után — beleértve a szerződésben lekötött mennyiséget is —, ha a termelő akarja, a kukoricabeadési kötelezettségét minden megkötés nélkül teljesítheti akár egészben, akár részben kenyérgabonával. Az így beadott kenyérgabona után is megilletik a termelőket a fenti kedvezmények. Azonban nem lehet kukorica helyett kenyérgabonát beadni addig, amíg az előírt kötelezettség 10Ó százalékig teljesítést nem nyer.

Megyei Begyűjtési Hivatal

AKIKRŐL KEVESET BESZÉLÜNK

p’mberekről írok most, akik bár nem szerepelnek a nagy teljesítményeket és magas százalékokat tudtul adó újsághírekben, de közöttünk élnek, dolgoznak. Hozzátartoznak mindennapi életünkhöz s ugyanolyan megbecsült dolgozói társadalmunknak, mint a bányász, a szegkovács, vagy akár az aranyló búzát betakarító aratómunkás.

VÉDŐNÉNI

IV em könnyű dolog valaki- ről írni, akit csak hírből f ^*\ ismerünk és találkozni vele ^ még nem volt szerencsénk.

* Rekkenő meleg, fényes vasárnap délelőtt fel akartam keresni a kisterenyei védőnénit, Szilágyi Margitot. Annyi jót és szépet hallottam már róla, és bár tudom, ismeretlenül is róla, hogy nagyon szerény, feltűnést kerülő, magánéletében zárkózott egyéniség, mégis megkíséreltem a vele való találkozást. Szerettem volna elbeszélgetni vele. hogyan végzi munkáját. mennyire ismerte meg a Kisterenyén eltöltött húsz éve alatt a faluját, az embereket.

Védőnéni..; Egyszerű, simagatóan meleg kis szó és mennyi minden van benne!

Előzőleg már megtudtam róla, hogy ötven év körüli, zömök, kedves arcú, őszes hajú nő, akit hosszú évek megszokott munkája, rengeteg ismerőse, hivatása köti a faluhoz, jobban mondva falukhoz. Húsz év' igen szép idő, volt alkalma rengeteg embert s nemcsak az otthonán kívüli, bizonyos fokig ünnepi embert, hanem a hétköznapit is megismerni a maga örömeivel, vagy gondjaival. Ahogy nap mint nap járja végig a falut, újszülötteket, beteges csecsemőket látogatva, ahogy mindenkihez van egy-egy barátságos bíztató szava, vagy simogató tekintete, van ebben valami szívigható szép ...

Ez az egyszerű, igénytelenségében is óriás lelkű ember a maga életének, mindennapi problémáinak, örömeinek és bánatának viselésén túl még arra is képes, azt szokta meg húsz éven át, hogy együttérzésével, segíteni akarásával sok-sok ember válláról levesz egy-egy kis gondot, hiszen mindenütt segíteni akar. A húsz évi munkában elfáradt, megkopott ember száz és száz családot látott már hétköznapi szürkeségükben, részese örömeiknek, együtt izgul velük és megszokta már, hogy mindenütt a mentőangyalt látják benne. Napi útja végeztével föl tudná sorolni, hogy hol főznek babfőzeléket ebédre, hány dekát hízott a szomszédék kislánya, a fölvégen megkapta-e a kis kék ruhát Marika és hogy kiváltotta-e már a gyógyszert Kovácsné három hónapos bélhurutos kislányának ..;

Ezen a verőfényes, rekkenő meleg nyári vásarnap délelőttön találkoztam az utcán közvetlen főnökével, dr. Nádasdy kisterenyei körzeti orvossal. Az orvos régi ismerősöm s a baráti beszélgetés során látatlanul is még jobban megismertem „Margit nénit”, a védőnőt. Megtudtam róla, a már eddig elmondottakat, de még azt is, hogy a védőnőt nem rettenti vissza hivatása gyakorlásától a zuhogó eső, a bokáig érő sár, a tűző napfény, a csikorgó hideg. Szabadságon is csak' papíron volt már évek óta Margit néni, mert azt is otthon tölti; éppen úgy járja a családokat, nincs szíve abbahagyni a munkát... Az elmondottak után már természetes jelzőként hatott, hogy a kisterenyei védőnéni a lelkiismeretesség, a szerénység, a csupaszív ember mintaképe. Ezt hallottam re’a a megyei tanácsnál is és ezt hallottam róla a vasárnapi ebédhez friss vizet vivő dundi szőke nagylánytól, akit csak úgy találomra szólítottam meg az utcán.

Sajnálom, Margit néni, hogy nem volt otthon... Megvallom azonban, hogy bár illetlenül, akarva, nem akarva, betekintettem az at lakán kopogáskor... A falakon függő festmények és lényképek, a lezárt fedelű zongora, a könyvek, a meghitt szoba képe pillanatok alatt rögzült bennem. Odaképzeltem a zongora elé Magát is, kedves védőnéni és hangtalan hangon kértem bocsánatot tolakodásomért, amiért magánéletébe látszólag megkíséreltem beleavatkozni. Élete azonban nem csupán magánélet! Nagyon is közügy, éppen az elmondottak alapján!

;. .Ügye, nem haragszik?

PISTA BÁCSI . ..

/ ) t percet, ha beszélgettem v / vele, a minap Kisterenyén jártamban. Köpcös, kövérkés, ötven év körüli, őszes hajú, barátságos modorú mozdonyvezető Pista bácsi. Régimódi kis „kávédarálón" (ne haragudjon érte) teljesít szolgálatot. Viharvert kocsik, rövid szerelvény s az utasok nagy része is csak Sírokig utazik, mind bükkszéki kiránduló, mégis, az „öreg” nagy-nagy szeretettel és gondoskodással tekint végig az útrakész vonaton. A megvénült mozdony békésen pöfög, kazán-gyomrában ott sír fogvatartva a kerekeket mozgató gőzerő, szabadulásra várva.

Nézem ezt az olajos arcú, kérgeskezű, nyugodt, magabiztos embert. Ahogyan kis időt szakítva, rövid mondatokban szívesen beszél nekem munkájáról, szabadidejéről, fizetéséről, a hegyeshalmi vonalon eltöltött idejéről, nyugalom, pontosság, megbízhatóság sugárzik arcáról. Elhiszem róla, hogy nyugodtan odaállhat az indítókar elé száz és száz ember életéért felelve. El tudom képzelni, ahogyan szemei a vasúti jelzőket, a pályatestet, a messzeséget kémlelik, közben figyel az órára, a menetrend pontos betartására, fűtője munkájára, a feszmérőre és a kis őrházak ajtaja előtt tisztelgő szaktársak tisztelgésére egyaránt. El tudom hinni róla, hogy szabadabb pillanataiban felvillan előtte a vo- natján utazó, gyermekét ölében altató fiatal mama, az egymást becéző fiatal párok, az ülésen félénken meghúzódó falusi öregek képe. Fülledt nyári éjjeleken, amikor a vágtató vas. ’•'pán Pista bácsin, a fűtőjén — no meg talán a kalauzokon kívül — mindenki alszik, csak az ő szemei kutatják féltő gondossággal a vaksöíét messzeséget, a niros, meg a zöld jelzéseket, az elsuhanó, villany- fényes őrházakat. Ilyenkor talán eszébe jut elhúnyt legény fia kilencéves kislánya, felesége, hűvös szobája, könyvei, kiskertje, vagy édesapja..:

Szerettem volna többet beszélgetni vele, de a forgalmista indulást jelzett. Fiatalos fürgeséggel terem fenn a vezető fülkében és kezének mozdulata nyomán felhördül a régiségében is nagytestű mozdony. A nagy kerekek lomhán mozdulnak előre és a kiszabadult gőz fehér felhőbe burkolja a vezetőfülkét és a „vezért”. Pista bácsi arca még felém mosolyog a felhőfüggönyön át. Végigtekint a lr.osan mozduló kocsisoron, futó pillantást vet a kendőlobogtató, könnyes szemű búcsúztatókra ... aztán irány: Kálkápolna.

Ajkam mozdulatlan. Nem is mondom, még csak nem is motyogom, inkább csak gondolom talán: nem rokonaim, nem ismerőseim a búcsút integető utasok, talán soha nem láttam őket... De mégis ... Vigyázzon rájuk — mint eddig — Pista bácsi!

CSAPOS-LEÁNY

“Dúzaszöke haja, szürkés kék szeme, napbarnított, kissé széles arca van Katinak. Orrahegye kicsit pisze s talán éppen ezért különösen jól áll neki mindig szívből jövő mosolya. Első látásra semmi feltűnő rajta, csak nyíltan csodálkozó nagy szemei sugároznak felém valami ártatlan gyermeki mosolyt» Elnézem, ahogyan ott áll — azaz dehogy is áll —, sereg, pereg az italbolt pultjánál. Fehér köténye mindig tiszta, karcsú, hosz- szú ujjain kifogástalan tiszta körmök, körülötte kellemes szappanillat. Mozdulatai gyorsak. de mégis óvatosak: vissza nem csorgatva semmi bort a pohárról a tartályba, vonásig adja a háromdecisbe a sört nem tölti bele óvatlan pillanatban a tányérba csöpögött sört a félig kész korsóba (meg ne szidja érte a Vendéglátó Vállalat!), a szendvicset papírba csomagolja és soha nem látót lelkiismeretességgel mossa el a poharakat..

Ma már nehéz lenne kideríteni, ki nevezte el annakidején a tarjáni italboltok egyikét, másikát ,.késdobáló”-nak, ..köpködőnek”, vagy „könyök!ő”-nek. Van ebben a „becenevekben” jó adag akasztófahumor s nem kis adag túlzás. Az ilyen rendszerető és szemrevaló Katik tisztaságukkal, kedvességükkel megváltoztatják az italboltok képét és hangulatát. Az elfogyasztott, fröccsök és féldecik, korsó sörök szédületében hadonászó, becsípett emberek között ott szorgoskodik hófehér ruhában és hófehér lélekkel, mosolygó józansággal Kati, a kis, falusi csapos-leány.