Szabad Nógrád. 1955. július (11. évfolyam. 51-59. szám)

1955-07-20 / 56. szám

VASÁRNAP SEM SZÜNETEL A KENYÉRCSATA Nagy ünnepet ül ma Dejtár. Az első szövetkezeti napot. jíprsekvadkertről, Balassagyarmatról kijöttek az áru- dák, hogy kielégíthessék az igényeket. Legnépsze­rűbb a vendéglátóipar sör-sátra. Ember, ember hátán. Ugyanis nagy újság Dejtáron a sör. Hát még a jó sör! És most van bőven. A textilsátrakban különféle ruha­anyagféleségek, különösen kelendő a brokát, kázsmér és a fekete flakon, örömmel fogadják a dolgozó paraszt­asszonyok a flokon árleszállításának hírét. Feltűnően sok férfi áll a vaskereskedés előtt. Szabó bácsi köré tö­mörülnek. Ö ugyanis híres kaszás hírében áll, aztán amint nézegeti itt az egyik kaszát a másik után, társai kíváncsian fülelnek. — E‘ jó kasza — mutat az egyikre és az erszénye után nyúl... Kiss néni már a hatvanadik évét tapossa. Most für­gén siet ide, a vasbolthoz. Aztán határozott hangon szó­lal meg — valami jó ,,sparhelt“ kéne — s megakad a szeme a „szépasszony"-feliratú tűzhelyen. Nézegeti jobb­ról, balról, elölről, hátulról, aztán csak ennyit mond: — megveszem, — s még hozzáteszi — ma jó vásárt csinál­tam, 15 forintot megtakarítottam. Mert, ha Gyarmaton venném meg, még 15 forintba kerülne a hazaszállítás, itt pedig helyben vagyok. A fiatalabbját s a gyerekeket a mézeskalácsos-bott csalogatja, vonzza. Szép kis sátor ez, tele széppel, tele jóval, gyerme’ceknek valóval. TTárom óra után szájról-szájra terjed a hír, Juhász Pali bácsi belépett 5 holdjával a József Attila Ter­melőszövetkezetbe. Belépési nyilatkozatot kért Krém- nicsán János és Medve Ferenc is. Nagy harc árán született meg ez a belépés. Harc ön­magukkal. Régi harca az újjal. A bizalmatlanságé a bi­zalommal. A kétkedésé a meggyőződéssel. Nehezen ment kétségtelen, míg megszületett szívükben a bizalom, a kö­zös iránt, s a meggyőződés a közös erő győzelmében. Mert egy ember, mégiscsak egy ember. De a csoport az erőt jelent, társakat, több jövedelmet, gépi munkát, amitől úgy irtóztak nemrégen még. ■k 4 ztán nemsokára bemondta a mikrofon a műsor meg- kezdését. Első számként a himnuszt énekelte el a magyamándori énekkar, majd kedv s és tréfás népda­lokat: Zöldéit a rózsafa ... Réten, réten ... stb. Benkó István szólóénekesük három népdalt énekelt, hegedűkí­sérettel. A mohoraiaknak tánccsoportjuk, színjátszó gár­dájuk jött el. A mohorai lányok vidám táncot lejtenek. Szépen énekelt Keresztes Ilonka mohorai DISZ-tag. Az ipolyszögiek és a balassagyarmati Terményforgalmi Vál­lalat műsora is jó volt, szép volt. A balassagyarmati óvo­dások bájos kis táncjátékot adtak elő. 4 kultúrműsorral párhuzamosan sportbemutatók vol- tak, röplabda-meccs és futball-meccs, szintén népes közönséggel. De még ezzel sem ért véget a dejtári ün­nepség. Este utcabál kezdődött, a közismert népi zenekar kíséretével. Az húzta a talpa alá valót, ki tudja meddig, talán reggelig? Mester Mária Lazar József a Vadkerti Gépállomás traktorosa arató­gépével vasárnap a Dejtári Attila TSZ rozstábláját vágta C aztán, ügy 9 óra körül készülődni kezdenek. Felve- szik legszebb ruháikat a lányok, s a menyecskék csillogó-ragyogó főkötőikben, hímzett blúzukban, s szé­pen hullámzó szoknyában megjelennek a szövetkezet előtt. Már vidám a hangulat. Az előbb még ébresztőt fú­vó salgótarjáni' bányász-zenekar, most már a hangulat fokozásáról gondoskodik. A vidám térzene idecsal minden épkézláb embert, fiatal és idősebbet. Biztos kézzel vezeti Korsós István a Borsosberényi Állami Gazdaság dolgozója a búzát arató kombájnt. Korsós Ist­ván 20 holdat aratott le gépével az elmúlt vasárnap das táblába. Lázár József és Hekli János, az érsekvadkerti gépállomás traktorosai, de lám már az utolsó „köröket" csinálják. Igyekszenek, hogy ők is ott lehessenek Dejtáron az arató- ünnepségen. Az igaz. hogy egy kicsit már megkéstek, de még­is csak nyugodtabban mulat dolgavégeztével az ember. ★ Érsekvadkert határát járjuk. Népes a mező ezen a vasár­nap délutánon. Kaszát tagad­tak, aratnak Vadkert egyéni­leg dolgozó parasztjai is. Gom- bamódra szaporodnak a ga- bonakeresztek. — Nem sajnáljuk feláldoz­ni az ünnepet, hisz jövő évi kenyerünkről van szó — mondja Tóth András 4 holdas gazda, aki éppen 9—10 má­zsás termést ígérő búzáját csomózza. Mennyire igaza van. Laczkó István búzatábláján egy egész brigád dolgozik. Ép­pen most kezdték a munkát. — Ez már nem az első táb­la ma — mondja kaszafenés közben. — Összeálltunk reg­gel és közösen vágjuk le va­lamennyiünkét. Vasárnap ide, vasárnap oda — pereg a szem. nem várhatunk egy napot sem. Ahogy így beszélgetünk az aratókkal, valaki hangosan el­kurjantja magát: itt a fagy­ialtos! És valóban, Vadkert felől feltűnik egy fehér íagylaltos kocsi. — Jólesik ilyenkor egy-két citromos — mondja Tóth András, meg a többi arató. És máris áll a fagylaltvásár. ★ De ki tudná összejárni az egész megyét, ki győzne min­den aratóval elbeszélgetni, hisz nemcsak egy-két helyen aratnak ezen a vasárnapon. Nemcsak az érsekvadkerti, dejtári és tereskei határban dolgozók tudják, hogy a „harc minden szem gabonáért’1 egy­úttal harc, versenyfutás az idővel is. Nagy a forgalom és érdeklődés a vas-sátor előtt A mohorai lányok megcsodálják a mézeskalácsos- sátrat flat órakor szokatlan dologra, zenés ébresztőre fi- “ gyeinek fel Dejtár lakói. A fiatalabbja fürgén ru­hát kap magára és tömegestől csatlakozik a zenészek csapatához, újjongó kísérőnek. A levegőben érződött, hogy valami nagy nap lesz ma, ünnepien szép lett az idő. Van, akit a mezőre szólít a lelkiismeret. Veszélyben a gabona, itt a szép idő, az aratásra. Mások a ház körül tesznek-vesznek. Vasárnapi fagylalt-vásár az érsekvadkerti halárban Lelkes vállalástok szép eredményekben érjen valósággá A berceli gépállomás DiSZ-szervezetének taggyűlésén „Pereg a szem, nem várhatunk egy napot sem” — mondja kaszafenés közben Laczkó István, érsekvadkerti gazda Az új kenyérért folyik a harc szerte az országban. És olyan harc ez, amely vasár­nap sem szünetel, mert min­den perc, minden óra, minden nap, amely kihasználatlanul marad, sok-sok ezer kiló ga­bonával jelent kevesebbet az országnak. Ezért — a nagyobb kenyérért, a gazdagabb ter­mésért — ezért nem szabad a kaszának, az aratógépnek, a kombájnak egyetlen napot sem pihenni. Csatasorba állott az elmúlt vasárnap megyénk dolgozó parasztsága is. Suhantak a kaszák, dolgoztak az aratógé­pek, szaporodtak a zsákok a kombájnok után. „Nagyüzem” volt ezen a napon. ★ Hajnaltól zümmög már a tercskei határban a Borsosbe­rényi Állami Gazdaság két kombájnja. Előttük a végtelen búzatenger, mögöttük kövér, telt zsákok. Az egyiknek Kor­sós István, a másiknak Gál István ül a nyergében. Kor­sósék után 80, Gálék után 83 telt zsák hever, pedig még a dél is messze van. — Negyven holdat szeret­nénk ma levágni — mondja Korsós István. Dolgozunk ké­ső estig ma is, mert tudjuk: ha csak egy napot késünk, máris sok zsák gabonával adunk kevesebbet az ország­nak. ... és levágták vasárnap mind a negyven holdat. ★ A Dejtári József Attila TSZ embernagyságú rozsvetését két aratógép vágja. Reggel álltak bele gépeikkel a 14 hol­Vezetőségválasztó taggyűlést tartott a múlt héten a berceli gépállomás DISZ-szervezete, amelyen a szervezet tagságának 95 százaléka vett részt. A taggyűlés értékes vita keretében választotta meg öttagú DIsz'vezetoségét és értékelte a gépállomási fiatalok munká­lat. Elmondták a termelésben és a szervezeti életben történt hiányosságokat és kollektíván, egyöntetűen meghatározták a feladatokat. A feladatok sikeres megoldása érdekében a DISZ- szervezet tagjai Debreceni elvtárs kezdeményezésére versenyre hívták ki az erdőkürti gépállomás DISZ-szervezetét és vállal­ták. hogy a nyári munkákban 110 százalékra teljesítik nyári tervüket, 5 százalékos üzemanyagcsökkentés mellett. De verseny indult a gépállomáson belül is a fiatalok között Schneider elvtárs nyári tervének 120 százalékra való teljesítését vállalta 5 százalékos üzemanyagcsökkentés mellett és ver­senyre hívta ki Babka elvtársat, aki nemcsak, hogy elfogadta a kihívást, hanem 120 százalék helyett, 130 százalékos tervtelje­sítést vállalt. Rácz Piroslca. Krivánszki Istvánnal, Szilfai Ilona Benkő elvtárssal, Sáffár László Mravik Lászlóval lépett ver­senyre, Béréi Mária pedig a Vörös Csillag-brigád nevében a DlSZ-brigádot hívta versenyre az említett feltételek alapján. Dicséretre méltó a berceli gépállomási fiatalok kezdemé­nyezése. Most már csak arra törekedjenek, hogy ez a verseny élő és eleven legyen. Munkájukban ne feledjék soha, hogy az erdőkürti gépállomás DISZ-fiataljaival versenyeznek. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOBÁD NÓGRÚD I MDP NÓG RÁ DM EGYE 1 PÁRTBÍZOF rsÁc yÁUi XI. ÉVFOLYAM, 56. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR ~ ________ m— mm 1955. JÚLIUS 20. Vidám szövetkezeti nap Dejtáron

Next

/
Oldalképek
Tartalom