Szabad Nógrád. 1955. július (11. évfolyam. 51-59. szám)
1955-07-20 / 56. szám
2 SZAB AI» ft'OGRg'Cl» 1955. július 29. AHOL MINDEN FIATAL DISZ-TAG P atak község DlSZ-szer- ' vezetőben már szinte hagyományossá vált a versenymozgalom. Eddig minden évben versenyben álltak Dej- tárral vagy Érsekvadkerttel, ezenkívül még csatlakoztak valamennyi megyei és járási felhíváshoz is. Az elismerés nemcsak a hagyományos versenyzésért illeti meg e DISZ- szervezetet, hanem az aktivitásért is. Az elmúlt évben elsők lettek a járásban és jutalomként egy röplabda felszerelést kaptak. A z elmúlt évek tapaszta- ^ tatai fényesen igazolják, hogy Patak község ifjúsága nemcsak élvezője eredményeinknek, hanem részt vett azok végrehajtásában is. A faluban sem a gazdasági, sem a kulturális életnek nincs olyan része, ahol az ifjúság ne alkotott volna valami maradandót. A DISZ-tagokat minden munkánál ott látni. A községi pártszervezet elsőrendű kötelességének tartja az ifjúság nevelését. Az eredmény nem is maradt el. A DISZ-tagság között tíz sztahanovista van. Péter István, Pintér József és Mészáros I .ászló sztahanovisták most végezték el a másfél éves szakiskolát. Kovács Margit, a DISZ- alapszervezet titkára örömmel nr ndotta: — Nálunk a községben már kezdenek elmosódni az ipari üzemekben dolgozó és a parasztfiatalok között eddig fennálló ellentétek. Nagyszerűen megértik egymást, együtt dolgoznak mindenben — majd így folytatta: — A DISZ- kougresszus előtt csak 64 tagunk volt. Ekkor felajánlottuk, hogy taglétszámunkat a kongresszus tiszteletére 110 főre emeljük. Eddig 118 tagunk van. A falunkban nincs egyetlen fiatal — a kulákokcn kívül —, aki ne lenne DISZ- tag. Az új tagjaink nagy lendülettel fogtak munkához. Most már az a feladatunk, hogy e lendületet ne hagyjuk ellaposodni. Igaza van Kovács elvtársnőnek, a fiatalos lendületet ápolni kell, főleg nevelés útján, s ekkor bőven gyümölcsözik majd. Ebben nincs sok hiba Patakon. A kongresszus előtt is jól dolgoztak, s a kongresszus után — a megnövekedett tagsággal — még jobb a munka. C gy BISZ-gyűlésen a ta- ^ gok kollektíván elhatározták, hogy szüleikkel elbeszélgetnek a szövetkezeti gazdálkodás előnyéről és az a DISZ-tag. akinek szülei a tsz- be lépnek, maga is a szövetkezet dolgozójává válik. Azóta már három család lépett be. Mind a három családban van egy-egy DISZ-tag, akik — a határozat szerint. — a szövetkezetben dolgoznak, most már csak az hiányzik, hogy ők is szövetkezeti tagok legyenek. A DISZ-szervczct nem közömbös a nyár* munkák végrehajtásánál sem. A DISZ-tagok itt is ki akarják venni a részüket. Ezért mintegy 46 DISZ- tagból három csoportot alakítottak, az egyik a gabonák érését figyeli és mielőtt még az túlérne, értesítik annak gazdáját. A másik csoport tűzvédelmi figyelő szolgálatot lát el és Patak község ifjúsága megszerette a szervezeti életet. Ezt különösen a sportmozgalom fejlesztésével érték el. Szép számmal sportolnak a lányok is. Különösen a röplabdát nagyon szeretik. Az elmúlt hónapban megrendezett szpartakiádon 14 lány vett részt. A DISZ-szervezet vezetősége azon igyekeznek, hogy sokoldalúan kielégítsék az ifjúság igényeit. Éppen ezért aktívak a DISZ-tagok, gyakran összejönnek, beszélgetnek és most közös elhatározásuk alapján a Kossuth utcában kapott helyiségüket társadalmi munkában hozzák helyre, szépítgetik. hogy otthonosabLevelet kaptunk nemrégiben Kiss Károly olvasónktól, a nagybátonyi 104/2 bányászszálló lakójától. Kiss elvtárs már nem fiatal ember, de pártunk politikájúihoz híven, kötelességének tartja, hogy foglalkozzon a fiatalság nevelésével. Ezért kérte levelében a Szabad Nógrádot, hogy irányítsuk rá az illetékes szervek és a nyilvánosság figyelmét a munkásszállóban élő ifjúság égető problémáira. Ahhoz, hogy segíthessünk, meg kellett ismerkednünk előbb a fiatalok helyzetével, véleményével. Pénteken délután felkerestük tehát a 'nagybátonyi „Molnár László“ munkásszálló lakóit egy kis beszélgetésre. Magukrahagyoff fiatalok Megérkezésünk után néhány perccel már valóságos kis röp- gyűlés jött össze Kiss elvtárs szobáiában. Levélírónkon kívül részt vett a beszélgetésben a szoba lakói közül két fiatal: Papp Tibor és Szlobodnyik László, továbbá a szálló gondnoka, Borbás István és Laun Ottó,, a szálló „gazdájának“, a tifibesi üzemegységnek munkaügyi felelőse. A beszélgetésből hamarosan tiszta képet kaptunk e fiatalok életéről. Hét különböző üzemegység dolgozói laknak ebben a 104 személy befogadására alkalmas szállóban, és a lakók többsége fiatal. Hosszú ideig egyáltalában nem foglalkozott velük senki. Éltek, ahogyan kedvük volt, ahogyan tudtak. Az idén márciusban azután kijöttek hozzájuk a járási DlSZ-bizott- ságtól, gyűlésre hívták őket össze, aihol megalakult/ az öttagú DISZ-vezetőség. Megalakult, de csak papíron! A kiküldöttek elmentek, a vezetőség tagjai maradtak (mármint mozdulatlanul maradtak). Azóta egyetlen DISZ-gyűlés, ösz- szejövetel nem volt. A vezetőség leolvadt három tagra (az ötből ugyanis kettő közben elment), dehát ez nem jelentett semmit, hiszen úgysem dolgozott egyikük sem. Az igazság kedvéért meg kell állapítanunk, hogy ez nem egészen az ő hibájuk volt. Egyikük sem végzett azelőtt DISZ-munkát, segítségre lett volna szükségük. bá. ízlésesebbé tegyék. Itt tanul majd a kultúrcsoport, valamint azck, akik résztvesz- nek a Petőfi iskolákon és a VIT-tanfolyamon. — Mi olyan DISZ-tagokat akarunk nevelni — mondotta Kovács elvtársnő, a község DISZ-titkára —, akik mindenhol keményen helytállnak és kitartóan, bátran harcolnak a szocializmus győzelméért. Ehhez minden előfeltételünk megvan. A pártszervezet — melynek titkára még nemrég a község DISZ-titkára volt — mindenben segít minket. Ez a DISZ-szervezet valóigen ám, de az alakuló gyűlés után többet sehonnan sem jöttek hozzájuk, sem a járási bizottságtól, sem máshonnan. Nem kaptak útmutatást, feladatokat. Munkahelyi alapszervezeteket! De maradjunk csak a fiataloknál. Bebizonyosodott — és ezt a szálló példája is alátámasztja —, hogy helytelen dolog volt a munkásszállókban megalakítani a DlSZ-szerveze- teket. A szállóknak nincs önálló pártszervezetük, a fiatalokat tehát ott nem segítheti, irányíthatja rendszeresen a párt. Márpedig pártirányítás nélkül életképtelen a DISZ-szervezet, mint ahogy ez esetben is láthatjuk. A fiataloknak tehát üzemük DISZ-szervezeteihez kell tar- tozniok, ott kell dolgozniok. Nemcsak azért, mert így a pártszervezet is foglalkozik velük, hanem azért is, mert a munkahelyen több és jobb alkalom nyílik a fiatalok megszervezésére, foglalkoztatására. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a Dísznek legfontosabb, legmegtisz- telőbb feladata az, hogy a termelési tervék túlteljesítésére, a szocialista munkaversenyre mozgósítsa az ifjúságot. Meg lehet-e ezt oldani akkor, ha a fiatal bányászok a szálló DISZ- szervezetéhez tartoznak? Természetes, hogy nem! Éppen Laun Ottó beszélt arról, hogy Tiribesen valamikor híres, jól dolgozó DISZ-brigád volt, de amióta az üzemnél nem működik a DISZ, semmit sem lehet hallani a brigád munkájáról, eredményeiről. Borbás István gondnok pedig egyik kérdésünkre válaszolva kijelenti, hogy nem tudják, ki hogyan dolgozik a szálló lakói közül, hiszen hét különböző munkahelyre járnak, s onnét nem kapnak róluk értesítéseket. Mindez ékesszólóan bizonyítja, hogy szükség van a bányai ifjúsági szervezetek sürgős megalakítására. Hasznosítsuk a tanulságokat Tudomásunk szerint erre hamarosan sor kerül a tiribesi elég sokan kitűntek a munkában. Csak az a baj, hogy még egyetlen egyet sem javasoltak közülük tagjelöltnek. A DISZ-szervezet tagjai^ nak a jövőben egyik legfontosabb feladata legyen, hogy harcoljanak a szülők maradisága ellen — mely nagyban hátráltatja gyermekeik fejlődését is, győzzék meg őket a termelőszövetkezeti mozgalom előnyéről és magyarázzák meg, hogy a nagyhatalmak értekezlete nem lesz olyan kimenetelű, mint ahogyan arról a község kulák- jai beszélnek. Kökényesi Béla üzemben is. Szükségesnek tartjuk azonban előre felhívni a figyelmet arra, hogy jobban kell ügyelni az új vezetőség kiválasztására, nehogy meg- istnétlodjék ugyanaz, ami a szállóban történt! Később pedig rendszeresen támogassa a fiatal szervezetet mind a járási DISZ-bizottság, mind a helyi pártszervezet. Lássák el a fiatalokat konkrét, megvalósítható feladatokkal, s azok végrehajtását kérjék tőlük rendszeresen számon. Természetesen szabad idejükben, a szállóban sem szabad magukra hagyni a fiatalokat. Gondoskodni kell arról, hogy sportolhassanak (erre van is lehetőség a szállóban, csak meg kellene indítani a házi röplabda- és ping-pong bajnokságot), biztosítani kell számukra a művelődést, a tartalmas szórakozást. Mindezzel a szálló hamarosan, az üzemi DISZ-szervezet helyreállításával egy időben megalakuló nevelési tanácsának kell majd törődnie, a gondnok irányításával. Bízunk benne, hogy ez a bizottság jól fog működni, hiszen olyan elvtársak dolgoznak a szállóban, mint Borbás István gondnok és a mi levélírónk, Kiss Károly elvtárs, akik az utóbbi időben öntevékenyen máris hozzáláttak az élettelenség, mozdulatlanság megszüntetéséhez: megindították az ismeret- terjesztő előadássorozatot (meglepően nagy sikere volt az első előadásnak), 15 tagú színjátszó-csoportot szerveztek, amely most vasárnaponként sorra felkeresi műsorával a közeli bányásztelepeket. Ezen az úton kell továbbra is fejleszteni a szálló kultúréletét. Nincs tehát ok a csüggedésre a Molnár László szállóban, különösen most, amikor küszöbön áll Nagybátonyban a Díszmunka helyes átszervezése, tudatos felvirágoztatása. Hangsúlyoznunk kell azonban ismét, hogy az újjászervezés csakis az illetékes szerveknek az eddiginél sokkal, de sokkal nagyobb segítségével vezethet sikerre! ban jól dolgozik. Tagjai közül LEVELEINK NYOMÁBAN Hogyan alakul a nagybátonyi munkásszálló fiataljainak további sorsa? Mi újság az üzemekben? Lausch Gusztáv, a Salgótarjáni Acélárugyár hidaghengornvű- gyár részlegének kiváló lakatos-csoportvezetője, egy év alatt 5 újítási Javaslatot nyújtott be. Többek között Jelentős a csapágy módosítására beadott újítása, az, amelynek lényege, hogy a G 1-es henqerlőqépeknél, újítása előtt olyan csapágyakat alkalmaztak, amelyeknek súrlódó felülete csapágyfémből volt, a csapágy többi része pedig rézből. Lausch elvtárs újítása alapján a csapágyakat ma már nem rézből, hanem acélból készítik. Újításával csökkentette a csapágytörések számát s ezen kívül mintegy 6200 forint értékű rézmennyiséget takarít meg egy év alatt. Szovjet aknamélyítő rakodógépet kaptak a szorospataki beszállóakna építői A nógrádi szénmedence új, szorospataki beszállóaknájának építői megfogadták, hogy júliusban két méterrel túlszárnyalják aknamélyítési előirányzatukat. Az építőket most nagy öröm érte. A hét elején — Észak-Magyarországon először — kitűnő BCS 1. típusú szovjet aknamélyítő- és rakodógép kezdte meg működését az aknában. A nagyszerű, markolószerkezettel ellátott szovjet gép mentesíti a dolgozókat a lapátolás nehéz fizikai munkájától és ennek segítségével az építők máris örömmel jelenthetik, hogy 1,5 méteres előnyre tettek szert az akna mélyítésében. A dolgozók most úgy tervezik, hogy a kitűnő szovjet géppel a júliusra előírt 20 méterrel szemben augusz-? tusban 30 métert mélyítenek. Csapatával rendszeresen túlteljesíti a tervet Darvasi István elvtárs, a Forgá- c hi lejt ősakna vájárja azokhoz a munkásokhoz tartozik, aikik hónapról hónapra teljesítik tervüket. A csapat év elejétől május 1-ig fejtésen dolgozott. A részükre megadott tervet 114 százalékra teljesítették és 261 tonna szenet termeltek terven felül. Jó munkájuk elismeréséül az utóbbi két hónapban elővá- jásra osztották őket. Az elővájás fontosságát szem előtt tartva, a csapat tagjai itt is lelkesen dolgoztak a terv teljesítéséért. Kéthavi átlagteljesítményük 124 százalék volt. Csaknem 200 000 forintfial a tfervexctftf ala csökkeni az önköltség a Salgótarjáni A könyvelők és az adminisztratív dolgozók rendszeres munkájának eredményeként a gyár kollektívája most örömmel adhatja hírül, hogy a második negyedévi termelési terv, több mint 110 százalékos túlteljesítése mellett, az Üveggyárban előírthoz képest majdnem 200 000 forinttal csökkentették az önköltséget. Ezzel az önköltség terén is túlszárnyalták az élüzemi feltételt és ismét esélyesek a megtisztelő cím elnyerésére. Hogyan éltek az ura sag földjén és hogyan élnek a termelőszövetkezetben a a harmadik csoport tagjai az öregeknek és özvegyeknek — többek között Kaka Sándoménak, Diósi Bernáíhnénak és Csejk Istvánnak — segítenek majd az aratás nehéz munkáiban. 14 DISZ-tag a cséplés munkájából akarja kivenni a részét. Ezenkívül alakult még egy csasztuska-brigád új DISZ-tagokból, akik az aratásban, cséplésben és begyűjtésben élenjárókat köszöntik majd. A gazdasági feladatok ” megoldása mellett a DISZ-vezetőség gondot fordít a tagság kulturális életére is.. Van egy 500 kötetes könyvtáruk. melyet a fiatalok rendszeresen látogatnak. Az olvasottság és a tömegszervezetek nevelőmunkája meglátszik a DISZ-tagokon. Az idősebbekkel tisztelettudóan viselkednek. Ezért a falu felnőttéi magukénak vallják a DISZ-ta- gokat, Büszkék rájuk. Az érsekvadkerti Dimitrov Termelőszövetkezetben nemrég alakult meg a DISZ-szervezet. Tagjai, fiatal termelőszövetkezeti tagok, akik vidáman töltik ifjúságukat. Fiatalok nevetésétől hangos a határ. Itt is ott is serényen dolgozó fiatalokat látunk a termelőszövetkezet földjén. Örömmel dolgoznak, mert tudják, hogy maguknak csinálják. Nem így volt itt régen, amikor még gróf Zichy ék és Szabadosék uralkodtak ezeken a földeken. A fiatalság régi és mai életéről beszélve Kükkel József termelőszövetketeti tag a következőket mondja: A felszabadulás megváltoztatta a volt nagybirtokok dolgozóinak életét, megváltoztatta a fiatalság életét is. Fiataljaink gondtalanul, boldogan élnek és dolgoznak. A fiatalság régi sorsáról beszélgetve Kükkel József tsz-tag a következőket mondja: — Ha összehasonlítom a mai fiatalok és az én fiatalságom életét, nagy változást tapasztalok. Az én szüleim cselédek voltak és reggeltől estig az úrnak dolgoztak. Nekünk, gyerekéknek is sóikat kellett dolgozni. Iskola nem volt, úgy jártunk be a legközelebbi községbe gyalog. De csak addig jártunk, míg jó idő volt, mert télen a nagy hóban és hidegben bizony nem mentünk. Nyáron pedig, ahogy kiszabadultunk az iskolából, már befogtak dolgozni, ökröt hajtotturSk, kapáltunk. Tizennégy, tizenöt éves koromban már reggel 4 órától késő estig hajtottam az ökröket. A fizetés pedig csak fél kommandó volt. Nem volt nekem, de a többi gyereknek sem kedve játszani, szórakozni, örültünk, ha pihenhettünk, Nehéz és kitartó munkával értem el 18 éves koromban, hogy egész kommenciót kapjak. Ekkor már zsákoltam és egyedül hajtottam a négy ökrös fogatot. — Mit adtak egy kommencióban? — Egy egész kommandó 14—15 hektó gabonát tett ki. Egy hektó körülbelül 80 kilogramm. Így tehát 10—12 mázsa gabonát adtak, amiből a búza 4 mázsa, árpa 2, a többi pedig rozs volt. Pénzt is adtak, 40 pengőt egy évben, és 1 liter tejet naponta. De nagyon jó lett volna, ha ezeket megkapta volna az ember. A legkisebb félrelépésért, már kétheti tejlevonás járt, a fiatalok pedig csak. fél kommenciót kaptak, tehát mindennék a felét. Igen, így volt ez régen, amíg fiafalok az uraik tejben-vajban füröd- tek, a cselédeknek alig volt betevő falatjuk, de ma már más a helyzet. Megváltozott a volt cselédek sorsa, a termelőszövetkezetbe tömörült parasztság tudja, hogy az a föld, amelyet művel, az övé. Itt, a Dimitrov Termelőszövetkezetben különösen szembetűnő a változás, amely az ifjúság régi és mai élete között van. A fiatalasszonyoknak, ma már nincs gondjuk arra, hogy a nehéz munka mellett, még a gyermekre is vigyázzanak, van a termelőszövetkezetnék óvodája, ahol gondos felügyelet mellett játszanak, tanulnak a gyerekek. Nem kell már gyalog, kilométerekre járni az iskolába. Az alsó négy osztály itt van helyben, a felső pedig Ersekvadkerten, ahová autóbuszon járnak be a tanulóki Megbecsült és elismert termelőszövetkezeti tagok a szövetkezet fiataljai. A DISZ- szervezet tagjai megállják a helyüket a munkában. Május végén a 11. kongresszus és a VIT tiszteletére versenyre hívták ki a megye összes termelőszövetkezetének DlSZ-szer- vezetét. Vállalásuknak már részben eleget tettek, háromszor megkapálták a kukoricát, kétszer töltögették a burgonyát, megkapálták a dohányt- jól felkészültek az aratásra, megszervezték a brigádokat, kijavították a gépeket. A Dimitrov TSZ fiataljai közül Rék Margit jó munkájával kiérdemelte, hogy részt vegyen a Varsóban tartandó V. Világifjúsági Találkozón. Nagy megtiszteltetés ez számukra. A fiatalok ezt úgy akarják meghálálni, hogy jobb munkával tudásuk legjobb odaadásávalj harcolnak a termelőszövetke-1 zet megerősítéséért,
