Szabad Nógrád. 1955. július (11. évfolyam. 51-59. szám)

1955-07-13 / 54. szám

2

SZABAD AOGBÍCD

1955. Július IS.

Az érsekvadkerti kommunisták példája

is — elsőnek a falu módosabb- jai közül. Az ő és Cinege Ferenc 5 holdas dolgozó paraszt példája, belépésének híre megmozgatta a falut. Ök maguk is szervező munkát fejtettek ki, mint mondják:

— A falu érdekét képviseljük, könnyebb, jobb, boldogabb életet akarunk.

a község legtekintélyesebb tagjait

győzzék meg a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. Az ő belépésükkel a falu is megmozdul .; ;

A másik ilyen nagyon fontos feladat, hogy ismertessék; a belépés után mi történik a bevitt állatállománnyal, egyéb ingóságokkal. A parasztság ezután érdeklődik legjobban és mint a tapasztalatok mutatják.

A túzhelygyári fiatalok életrevaló kezdeményezése

Az üzemek segítsék a falusi DISZ-munkát

Teljesen igazuk van Molnár és Cinege elvtársaknak. De, hogy a jelenlegi jó hangulat mellett is, a falu mezőgazdaságának átszervezése. — a lenini szövetkezeti elvek minél szélesebbkörű betartása mellett — eredményes legyen, az érsekvadkerti kommunisták elsősorban

erről kapnak legkevesebb magyarázatot. A harmadik és mondhatnék, hogy ez egy mindent átfogó feladat: teljes erővel harcoljanak az osztályellenség, a klérus mesterkedései ellen, egy pillanatra sem feledjék, hogy addig, amíg a termelőszövetkezet szervezése folyik, az ellenség sem tétlenkedik. Kökényesi Béla

• —

.........................—

Bo

rongós, felhős idő volt péntek délben, amikor gépkocsink az érsekvadkerti tanács elé gördült, ahonnan éppen három ember sietve lépkedett kifelé. Az egyik Halaj Ferenc elvtárs, a gépállomás párttitkára —, jó ismerősöm. A másik Tóth Lajos elvtárs, a községi tanács titkára és a harmadik Körmendi elvtárs, a balassagyarmati járási tanácstól. Velük is találkoztam már egy párszor. Miután kölcsönösen üdvözöltük egymást, elmondták, hogy amióta nem voltam náluk —, pedig azóta még egy hét sem telt el —, nagy dolgok történtek Vadkerten. Július 6-án, Szerdán a községi párt-végrehajtóbizottság

fontos határozatot hozott,

melynek végrehajtása érdekében a falu kommunistái rajthoz álltak — sőt már harcba is indultak,

E határozat egyik pontja kimondja, hogy fokozni kell a pártszervezetek és kommunisták tevékenységét a tsz-moz- galom számszerű fejlesztése érdekében. A meglévő termelőszövetkezeteken kívül két újat, de ha szükséges, hármat is fognak alakítani.

Most már az a kérdés, vajon valósággá válik-e az a határozat? Megvannak-e az előfeltételei? Valóra válhat, van rá lehetőség. A község tez-ei — bár nehéz küzdelem árán — bebizonyították, hogy a nagyüzemi gazdálkodás jóval előnyösebb a kisáruter- melésnél. — Csak egy pár példát a Tartós béke Termelőszövetkezet eredményeiből. Az elmúlt gazdasági évben búzából 10,62, árpából 10,75, zabból 11,68, dohányból 12,50 mázsás termésátlagot értek el a szövetkezeti dolgozók holdanként. Kruzslik András, aki már 56 éves, a tehenészetben végzett munkájáért, több mint 15 000. Hamut János pedig 17 008 forint értéket kapott az év végi elosztásnál. Ezek

az eredmények

egyik előfeltételét képezik a községi pártbizottság határozata végrehajtásának;

A másik ilyen előfeltétel, a kommunisták aktivitása, a fáradtságot nem ismerő nevelőmunka és a jó példamutatás. Itt nincs is sok hiba. A kommunisták élenjárása már a párt-végrehajtóbizottság ülésének megmutatkozott, amikor Halaj Ferenc elvtárs kezdeményezésére, a határozat elfogadása után, a végrehajtóbizottság valamennyi tagja kitöltötte a belépési nyilatkozatot. Ugyancsak ezen a napon tartották meg a párt-aktíva- ülést is. ahol a gazdasági funkcionáriusok nagyobb részé, a párttagok pedig mindannyian, egyöntetűen beléptek a termelőszövetkezetbe. Ezen az értekezleten mondotta Hruscsova Ignácz elvtárs, a községi mezőgazdasági állandó bizottság einöke:

— Én kitöltőm a belépési nyilatkozatot, mert csak ez az út, a szövetkezeti út, amely a szocializmus, a jobb élet felé vezet, ahol minden vágyunk és igényünk teljesül majd.

Azóta már mintegy

40-en követték a példát.

A tanács végrehajtóbizottsága is kettő kivételével. Ez szép eredmény. Különösen azért, mert a jelentkezőknek eddig több mint 80 százaléka párttag. Ezt az eredményt úgy érték el, hogy azok a kommunisták, akik már kitöltötték a belépési nyilatkozatot, maguk is felvilágosító munkát folytattak a tsz fejlesztése érdekében.

A tanácsházból kilépett, már említett három elvtárs is hasonlóan népnevelő munkára indult. Rajtuk kívül még három ilyen brigád dolgozik. Én is velük tartok. Első utunk Kruzslik Jánosné háza volt. Igaz, már beszélgettek vele előzőleg is a népnevelők — és egy-két szó után mosolyogva töltötte ki a tsz belépési nyilatkozatát. Ez alkalommal választotta a szövetkezeti utat Molnár Vendel középparaszt

Karancskesziből szép számmal dolgoznak fiatalok a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban. S hogy az üzemi DISZ-bizottság megismerje a fiatalok vasárnapi életét, szórakozási lehetőségeiket, a múlt héten egy 7 tagú önkéntes brigád alakult — a DlSZ-bizott- ság tagjaiból, akik vasárnap ellátogattak Karancskeszibe. A tapasztalatok elég rosszak voltak.

A brigád hétfőn reggel DISZ-bizottsági ülésen beszámolt a tapasztalatokról és a helyzet mérlegelése után elhatározták, hogy tőlük telhetőén segítik a karancskeszi DISZ- szervezeteket — főleg a szocialista szektor szervezeteit, hogy ott eleven, perzsgő DISZ- élet alakuljon ki. és a párt által a község elé tűzött feladatokat — a DISZ-szervezetek hozzájárulásával — a lehető legjobban, megoldhassák.

Vállalásaikba foglalták: a Karancskeszi Gépállomás ifjúságát több alkalommal meglátogatják, beszélgetnek velük a gépállomásnak a faluban betöltött szerepéről. A kiváló ifjúmunkásokat az üzemi DISZ-bizottság ezakkönyvelc- kel jutalmazza, időnként kul- túrcsoport is ellátogat hozzájuk, és e gépállomást színielőadások rendezésénél díszletekkel segítik. A gépállomás és a Tűzhelygyár sportkapcsolatát közös rendezvények alapján fejlesztik.

Mivel a község két termelő- szövetkezete közül egyikben sincs DISZ-szervezet, megígérban parázs vitát folytat az igazgató és a párttitkár. Ott

ülnek a négyszögletes asztal mellett, közben erősen dohányoznak.

— Be kell látnod Kiss elvtárs, nem úgy cselekedtél, ahogyan a pártod azt elvárja

— beszél Füttyös Péter a párttitkár, s eloltja a csonkig égett cigarettát.

— Te, hogy cselekedtél volna? — kérdezi az igazgató, s az asztalra könyökölve várja a választ.

— A gépállomás dolgozói falun a nttgyipa-ri munkásságot, a forradalmi munkásságot képviselik — mondja a titkár.

— Ezt jól tudom — szól közbe fejbólintva Kiss.

— No most, a munkásosztály által a falura küldött modem gépeknek, a gépek kezelőinek az a feladatuk, hogy harcban a falusi burzsoáziával, segítsék szocialistává és termékenyebbé tenni a mezőgazdaságot... Most ez fokozottabban áll a gépállomásokra, — hangsúlyozza, s egy kis szünetet tartva ügyes mozdulattal cigarettát sodort.

— Ezzel is tisztában vagyok

— türelmetlenkedik az igazgató. — Hanem térj a lényegre, úgy kerülgeted, mint

lék, hogy segítenek a DISZ- szervezetek megalakításánál.

Mind az állami gazdaság, mind a tsz-ek DlSZ-szerveze- tének aktíváit meghívják a tűzhelygyári DISZ-bizottság rendezvényeire, s módszerbeli tapasztalatokkal is ellátják őket. A mezőgazdasági idénymunkánál (kapálás, aratás, szüret stb.) az ifjúság bevonásával segítséget nyújtanak;

A községi DlSZ-alapszerve- zet életét oly módon akarják megjavítani, hogy a jelenleg rosszul működő DISZ-vezetők és aktívák helyére olyan fiatalokat nevelnek ki — azokból a karancskeszi ifjúmunkásokból, akik a Tűzhelygyárban dolgoznak — akik meg bírják oldani a DISZ előtt álló feladatokat. Nevelik és mozgósítják majd a paraszfiatalokat, hogy egyre többen és többen lépjenek be a tsz-ekbe. Közös munkás-paraszt találkozókat szerveznek majd, hogy a város és falu dolgozói közelebb kerüljenek egymáshoz. A szervezeti élet megjavítása érdekében az üzemi DlSZ-bizott- ság megfigyelőket küld ki e község DISZ-rendezvényeire, akik javaslataikkal segítik majd a helyes szervezeti élet kialakítását.

A Vasöntöde és Tűzhelygyár üzemi DISZ-bizottsága e határozat alapján felhívja az ország valamennyi ipari üzemének DISZ-bizottságát, hogy: „Javítsuk meg a falu DISZ- életét“ jelszóval ők is hasonló módon segítsék a szocialista szektorokat és a községi DISZ-alapszervezeteket.

macska a forró kását.^ «— heccelődik.

A titkár meggyújtja a cigarettát, mélyreszívja a füstjét, s nyugodt pillantást vet Kissre.

— Légy türelemmel, arra is

sor kerül — szól és tovább beszél. — Mindent tudsz, mindent értesz — tnost csípőssé válik hangja — felelj arra, vajon hogyan fog küzdeni e célért a Drajká kulákcsemete, akit traktorra ültettél?

A titkár mozdulatlanul, komoly arccal várja a választ. Az igazgató csak néz, úgy érzi magát, mint aki csapdába esett. XJjjai között idegesen forgatja ceruzáját. Végül megszólal;

— Ügy gondolom, hogy az apja hibájáért a fiút nem lehet üldözni.

— Szóval ezt tartod?

— Ezt — felelte Kiss nyersen.

— Nézd, dolgozzon az a kulákcsemete, de ne a munkásosztály traktorán! Ne a gépállomáson! A múlt évben is csépelt, s egy nap ötször is állt a gépe törés miatt — igazította ki szavát Füttyös s az ablakhoz lép, hogy levezesse indulatát.

Szemben. a vasúti sínen a jólismert, fiatal Rudnai Bélát látja áthaladni. „Ez meg ide tart, legalább Z is meg■y^^mwionmiifiinirrani rtiniyonnir>»xinr)00oooonooooocioooooo<

IGAZ SZÓVAL...

(Elbeszélés)

A gépállomás pártirodájáHelvi tanácsaink és a szövetkezeti mozgalom

Helyi tanácsaink eddigii

több éves munkájuk sorén számos érdemet, dicséretet szereztek a párt és a dolgozó nép részéről. Működésük eltelt évei alatt — minden pártellenes rágalmazás ellenére — arról tettek tanúságot, hogy nehéz helyzetekben, sokrétű feladatok megoldásában is megállják helyüket.

Most ismét nagy feladat áll helyi tanácsaink előtt. Pártunk Központi Vezetőségének június 7—8-i ülése azt a feladatot tűzte elénk, hogy a terméshozam állandó növelése mellett, meg kell oldanunk a mezőgazdasági szocialista átszervezését is. A két nagy, de teljesen egységes cél megvalósítása mintegy próbaköve lesz minden egyes helyi tanács munkájának, helytállásának, a dolgozókkal való kapcsolatának.

Megyénk eddig elmaradt az ország többi megyéihez viszonyítva a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. Ez év tavaszán ugyan alakult már négy új tsz — ami eredmény —, valamint 22 előkészítő-bizottság, de az ország más területein sokkal fokozottabb mértékben haladnak a dolgozó parasztság igazi felemelkedésének útján. Mindez arra figyelmeztet bennünket, hogy valamennyi szervünknek — tehát a helyi tanácsoknak is — alaposabban kell íóglaikoz- niok a termelőszövetkezetek gazdasági szilárdításával és számszerű fejlesztésével.

Nem egy községi tanács tagjainál, vezetőinél tapasztalható olyan bizonytalanság, hogy egyáltalán mivel is kezdjék a munkát, milyen tennivalója is lehet e tekintetben a tanácsoknak. Sőt, tapasztalható olyan nézet is. — elsősorban azokban a községekben, ahol nincs tsz. —, hogy a tanácsnak egyáltalán nincs is feladata.

Valójában a mezőgazdaság átszervezése nem a tanácsok nélkül, hanem nagyon is hatékony és szerves közreműködésükkel megy végbe. Tehát mindenekelőtt ott kell kezdeni. hogy a helyi tanácsok tagjai, vezetői felismerjék: a párt határozata rájuk is vonatkozik, a párt, a nép nagyon alaposan számít rájuk. Lássák meg a helyi tanácsokban dolgozó elvtársak annak a feladatnak nagyságát, amelyet most a párt állított elénk. Vannak a megyében községi tanácsok, ahol ennek szellemében dolgoznak. A terényi tanács elnöke például maga is tagja a helybeli I. típusú tsz-nek, és most azon dolgozik, hogy minél előbb III. típusú szövetkezet alakuljon a községben. Ennek érdekében volt élenjáró szervezője annak a látogatásnak, amelynek során Bérceire mentek a dolgozó parasztok tsz-látogatásra. A dejtári tanácstagok a legutóbbi tanácsülésen úgy döntöttek, hogy személyesen példamutatásukkal, az idevonatkozó párt- és kormányhatározatokat ismertetve végeznek felvilágosító munkát választókerületükben az egyéniek között.

A helyi tanácsok nagy része, ezek között is Nógrádmarcal, Patvarc, Somos Ipolytarnóc és még egy sor tanács nem dicsekedhet konkrét, kézzelfogható eredménnyel. Magától értetődik, hogy sokkal nem jutnak előbbre Romhányban sem, amikor a legutóbbi tanácsülésen csak arra futotta erejükből, hogy megállapítsák: „a szövetkezeti mozgalmat állandóan szem előtt tartjuk’*. Ettől aztán nem fog fellendülni a szövetkezeti mozgalom, nem fogják tudni a tanácstagok, hogy mit is tegyenek. A romhánvi eset, és más tanácsülések, egyes helyi tanácsok vezetőinek megnyilatkozásai, azt mutatják, hogy nem ismerik mélyrehatóan a tsz-ek eredményeit, va’óságos problémáit, hiányosságait.

I;íaz, az( majdnem minden tanácselnök tudja, hogy a szövetkezet gabonája dúsabb, állatai szebbek, mint az egyénieké. De ezen túl, nem vonják le ebből azt a következtetést, hogy saját és a tanács feladatának tartsák az eredmények állandó ismertetését, a rendszeres segítésadást hibáik kijavításához. Mohorán például, amikor a tanács ismertette az egyéniekkel a tsz eredményeit, kiderült, hogy azokat még nem is ismerték, nem tudták, hogy a tsz-tagok- nak milyen szép jövedelmük van.

Egyes tanácsoknál hiányzik még annak felismerése, hogy az előttünk álló feladat megoldása nem lesz könnyű. Egyes, tanács-funkcionáriusok hajlamosak az elbizakodottságra, a „minden megy magától*’ nézet elfogadására. Ebből adódik aztán, hogy nem tűznek maguk elé korderét feladatot, meghatározott célt. tervet. Természetesen, ahány község ez. annyi féleképpen változik. Van, ahol arra lesz főleg szükség, hogy a helyi tanács funkcionáriusai fokozottabb mértékben vegyenek részt a szövetkezet rendezvényein, vagy többet találkozzanak a tsz tagjaival. Van, ahol meg kell szervezni az egyénileg gazdálkodók tsz-lá- togatását. Másutt — s általában a legtöbb b"lven — javítani kell az agitációt a tsz eredményeinek ismertetése érdekében. Nem egy tanács van, ahol a funkcionáriusoknak azt a feladatot kell maguk elé tűzniök, hoev megismerkedjenek a szövetkezet életével, terveivel. Megismerkedjenek, úgy. ahogy azt Szita elvtárs, a varsányi tanács elnöke tette, aki elég alapos tájékozottságról tesz tanúbizonyságot a tsz tagjait, adatait illetően.

Szándékosan hagytuk s végére, mint konkrét célt, tennivalót a helyi tanácsok vezetőinek és tagjainak személyes példamutatását. Általános tapasztalat, hogy a tanácsoknak a szövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében kifejtett munkáját ez akadályozza a legjobban.

A helyi tanácsok tagjai csak akkor szerezhetnek megfelelő erkölcsi alapot, ha maguk is szívvel-lálekkel és teljes meggyőződéssel a szövetkezet oldalán állnak, s be is lépnek a szövetkezetbe. Hogy e téren ma még sok a javítanivaló, az egyben utal a községi párt- szervezetek feladataira is. A tanácsban dolgozó kommunistáknak meggyőző szóval, saját példájuk erejével kell kibonta- koztatniok a tanácstagok helytállását, személyes példa- mutatását. Ehhez kapcsolódik szorosan a tanácselnökök példamutatása. E téren elsősorban azt várjuk el, hogy az elnökök családjából az arra alkalmas családtagok, felesége, fia, lánya bemenjen a szövetkezetbe és ott munkájával, magatartásával segítse erősíteni. fejleszteni a tsz-t,

E cikk keretében nehéz lenne kitérni a helyi tanácsok sokrétű munkájának minden részletére a szövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében; Hiszen minden ténykedésünknek arra kell irányulnia, hogy a falun is felépítsük a szocializmust, jómódú, kultúrált, nagyüzemi mezőgazdaságot teremtsünk. Úgy gondoljuk azonban, hogy még egy alapvető kérdésre ki kell térni. Mégpedig arra hogy helyi tanácsaink a mezőgazdaság szocialista átszervezésének időszakában az eddigitől nagyobb figyelmet fordítsanak az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokra, mint a szövetkezet jövendő tagjaira. Figyelmesség szükségleteik iránt, igazságosság ügyeik intézésében, okos. meggyőző szó jövendőjüket illetően, fokozottabb támogatás, hogy többet termelhessenek — ezek azok, amelyek nélkül elképzelhetetlen a szövetkezeti mozgalom fejlesztése.

XXXX)OOOOOCOOOOOOCCOOCOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOXk*IOOOOOOŰOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOC

mondja a magáét” — gondolta és az igazgató felé fordult.

— Azt tartod, hogy a Draj- kó Károlyban nem folyik kulák vér?...

— Értsd meg végre. ember nélkül állt a gép, rá kellett ültetni valakit! Ö meg ért a traktorhoz — s várta, hogy a titkár megváltoztassa nézetét.

— Attól tartok, hogy habár tudatlanul, de megbékülsz az osztályellenséggel — mondta amaz.

— Hogy mondhatsz ilyet! Hogy még én... ? Ezt kereken visszautasítom! — pattog Kiss szava. Majd felugrik a székről, s idegesen jár-kel az irodában.

Füttyös arcán még egy izom sem rándult meg e heves kirohanásra. Szótlanul szívta cigarettáját, s gondolkodott.

— Amit mondtam, az tény

— mondja csak úgy maga elé

— hanem ülj le, ne idegeskedj, mert azzal nem sokra megyünk — figyelmezteti Kissi.

Amikor Kiss leült, tovább folytatta.

— Kommunista vagy. Ha hibát követtél el, javítsd is ki. Ha nem megy egyedül, akkor segítek. Ha: én kevésnek bizonyulok, akkor ott van a taggyűlés ... — magyarázza az asztalnál ülő lehorgasztott fejű igazgatónak. — Azt hiszed — folytatta tovább —, hogy a kulákgyerek nem gyűlöli a mi rendszerünket: a kis- és középparasztokat, akiket a múltbar. gáládul kizsákmányolt, akikből élősködött, mint o pióca; vagy engem és téged, a traktor istákat, akik átalakítják a falu arculatát, a kis- és középparasztok lelkületét, gazdálkodását, hogy a legkisebbre csökkentsük a kulák politikai, gazdasági befolyását; vagy a munkásosztályt, amely mint a hatalom birtokosa kiragadta kezükből a könnyű, léha, dolognélküli élet anyagi forrását; a traktort, a cséplőgépet, a kocsmát és a fűszer- üzletet?! — kiáltja szenvedélyesen. — Vagy talán még most is azt hiszed, hogy a kulákgyerekben nem él a gyűlölet apja és saját vagyona miatt, ami most nincs már?!

— Felnagyítod a dolgot, nem olyan veszélyes az a mierek — szakítja félbe Füttyös szavát Kiss.

— Egyet ne felejts el — válik figyelmeztetővé a titkár szava. — A szalmatercsi ku- lákfattyú is, gyilkossággal állt bosszúi, amiért apját bebörtönözték a zsizsikes gabona szállítása miatt. Tegnap az, holnap lehet, hogy a te kulák- fattyúd is hasonlóan cselekszik ... így lehet ezekben „bízni”... S még a kebleden melengeted — jegyzi meg epés gúnnyal a titkár.

— Melengeti a franc! — kiáltott Kiss és úgy ugrott fel székéről, mint akit kígyómarás ért.

Kintről kopogás hallik.

— Lehet.

Nyílik az ajtó, s a fiatal Rudnai Béla lép be.

— Jónapot, elvtársak — köszön és az igazgató felé fordul. — Megjöttem, alig várom, hogy megnyergelhessem a traktort — jelenti ki boldogant s szája mosolyra nyílik.

— Hogy is mondjam no .n — hebegi az igazgató tarkóját vakarva. (A fene egye meg, most kellett jönni ennek a gyereknek is.) S félő pillantást vet Füttyösre — sajnos elszámítottam magam ... Nincs üresedés — mindezt oly bizonytalanul és kelletlenül mondta, hogy saját maga is belepirult.

— Maga hívott és most nincs hely? — szól a fiú megátalkodva — eljöttem a váci vállalattól, mert hittem a szavában, most meg... — kesereg a fiú. — Hát ez nem igazság, a dolgozó paraszt gyerekét nem veszik fel, a kulákcsemete meg traktoron ül! Nem ezt tanultam a DISZ-ben! A párt másképp mondja, mint ahogy magúk csinálják! — kiáltotta dühtől eltorzult arccal és elrohant. Még az ajtót sem húzta be maga után.

Néma csend követte a jelenetet.

— No látod, kellett ez neked? — törte meg a csendet a titkár.

Kiss ránézett, s szó nélkül az ajtó felé indult.

— Hová mész?

— Helyrehozom a hibát —felelte mentében, s csendesen behúzta maga mögött az ajtót. (i—i)