Szabad Nógrád. 1955. július (11. évfolyam. 51-59. szám)

1955-07-13 / 54. szám

1955, július 13. SZABAD NUGRAD Munkára készen a kombájnok KAPÁLJUNK! Az elmúlt hetekben a csapadéknélküli időjárás miatt általában az a né­zet uralkodott, hogy „ka­pásnövényünk nem lesz". Természetesen, ahol a ka­pások alá már az ősz folya­mán biztosították az elő­feltételeket és tavasszal al­kalmazták a fejlett agro­technikát, ott ez a helyzet nem állott elő. Meg kell azonban mon­dani eshet az eső éjjel- S nappal a kapásokra, ha a o növényápolást nem végez- 8 zük el, ott csak gaz lesz, § megsárgul minden. Ha azonban az őszi és téli csapadékot tároljuk, az elő­készítő munkálatokat, a növényápolást idejében, jó minőségben elvégezzük, ott komoly eredményt tudunk elérni csapadék nélkül is. A megyénk területén le­esett mintegy 35 mm-es csapadék nagyon sokat ja­víthat a kapások termés- eredményén. Azonban ah­hoz az szükséges, hogy -minden kapásnövényümket a legrövidebb időn belül géppel, lovaskapával, kézi­kapával sekélyen megka­páljuk. hogy egy porha- nyós feltalaj réteget ala­kítsunk ki, mert cséplés után nemigen érünk rá ezt elvégezni. Annak elmulasz­tása kérgessé, repedezetté, gazossá teszi talajunkat. A kapálást egyszerű vasge- reblyézéssel is helyettesít­hetjük, ami komoly ered­ményre vezet. Az őszi ár­pa aratása közben és a ke­nyérgabona aratásáig még van idő. csak szervezetten sürgősen hozzá kell látni 8 a kapáláshoz. íj Gömöri Henrik g í pxxxxiaxxxmxiooaioaxxxxxxxxmxxxnooa. Földben már a nagyoroszi Úttörő TSZ másodvetése. Az őszi árpa betakarítása után a szövetkezet tagjai azonnal hozzáláttak a 10 kh. csala- mádé, a 8 kh. szudáni fű és 4 kh. káposzta elvetéséhez, múlt héten be is Az idei aratásnál jórészt a gépekre kell támaszkodni. Ar­ra kell törekedni, hogy első­sorban a kombájnok, másod­sorban az aratógépek folya­matos munkája, legteljesebb kihasználása és magas telje­sítménye biztosítva legyen. Ügy szervezzék meg a kom­bájn aratását, hogy a gépelle­nes hangulat látszata is eltűn­jön minden gépállomásból és állami gazdaságból. A nagy munka kezdetén megkértünk több kombájnve- zetőt, mondja el. hogyan ké­szült fel kombájnjával az aratásra: Madiász József, a pásztói gépállomás kombájnésa: — A mi munkánk csak né­hány hétig vagy inkább napig tart, ezért jól fel kell rá ké­szülnünk. Ha az eső nem esik, már régen megkezdtük volna az aratást. A felázott talaj azonban néhány napra eltolja a munka megkezdését, de mi ezt a kis időt is ki­használjuk a gép tökéletesíté­sére. Nagyon jól tudom az elmúlt évről, hogy a learatott gabo­nával mennyi bajuk volt a termelőszövetkezeti tagoknak. Szárítani, tisztítani kellett. Ezen most mi úgy akarunk segíteni, hogy felszereltük gé­pemre a második tisztító-mű­vet. Egy régi cséplőgépből ki­vettük a kisszerelőt és rostá­kat, ezt a kombájn magtartá­lyába szereltük fel úgy, hogy a felvonóból a gabona ezen keresztül megy át, így tisz­tább lesz a mag. ami sok mun­kától menti meg a termelő­szövetkezeti tagokat. Ezenkívül még azt akarom bevezetni, hogy a kombájn után azonnal fel is szántsam a területet. A vezetőség hozzá­járult ahhoz, hogy szántótrak­tort és gépkezelőt kapjak, így a nappal levágott gabona­táblát az éj folyamán vagy másnap már felszántjuk, ahová a termelőszövetkezet silókukoricát vethet másod­növényként. Duhonyi Mihály, a liényel- pusztai állami gazdaság kom­bájn osa: — Ebben az évben még na­gyobb eredményeket akarok elérni kombájnommal, mint tavaly. Ennek érdekében gé­pemet jól kijavítottam. A szemveszteség csökkentése ér­dekében pedig a törekrázót meghosszabbítottam, hogy ez­által is kevesebb szem kerül­jön a pelyva közé. Az idén már próbaaratást végeztem, ahol a tarlómagasság és a szemveszíeség a lehető legki­sebb volt. A területet, amelyen kom­bájnnal aratok, már az ősz folyamán figyelemmel kísér­tem. A barázdák eimunkálá- sát. a talaj elegyengetését tar­tottam a legfontosabbnak, mert sima területen sokkal jobb munkát tud végezni a gép, mint a göröngyösön. Sze­retném tervemet 30 százalék­kal túlteljesíteni. Nekünk, kombájnosoknak azon kell lenni, hogy minél többet arassunk és csépeljünk. A megyében lévő kombájnosokat versenyre hívom ki. verse­nyezzünk. ki vág le több ga­bonát, ki használja ki jobban a gépet. Zsíros József, az Erdőkürti Gépállomás kombájnosa: — Gépállomásunkon két kombájn van. A vezetőség nem egyformán kezeli a két gépet. Az én gépem még mindig az udvaron van, a másik már ki­ment a területre. Én tavaly az első voltam a megye kom- bájnosai között, az idén is szeretném megtartani ezt a helyet, de eddig csak 146 hol­dat terveztek be részemre. Pe­dig volna itt terület, például itt az erdőkürti termelőszövet­kezetnél is van 18 hold olyan rész, amit lehet kombájnnal vágni, de a termelőszövetke­zet idegenkedik a kombájntól. Én már beszéltem velük, de a vezetőségnek is azon kelle­ne lenni, hogy minél nagyobb területre kössék meg a szerző­dést. Az én gépem tisztán és jól dolgozott az elmúlt évben. A szemveszteség is csak 3 száza­lék volt. Az idén még ettől is kevesebbet akarok elérni. Már az ősz folyamán figyel­tem. hogy melyik területen le­het majd kombájnnal aratni és már akkor szóltam, hogy simán dolgozzanak, sajnos, még egyes traktorosok rosszul állítják be az ekét, így a te­rület hepe-hupás lesz, azon pe­dig nehéz a kombájnnal dol­gozni. Versenyre kelnek a cséplő munkások... Megkezdődött az aratás. Su­hognak a kaszák, dübörögnek a kombájnok. A nógrádi fal­vak dolgos népe minden ere­jével a jó termés betakarítá­sán munkálkodik. Még meg sem kezdték a ga- bonabehordást a közös szérűk­re, de már a cséplőgépkezelők és a cséplőmunkacsapatok ver­senyt hirdettek egymás kö­zött a gabonacséplés határidő előtti s szemveszteségnélküli végrehajtásáért. S ez a ver­seny napról-napra szélesebb méreteket ölt:;: Racskó Ödön a gépállomás kiváló cséplőgép vezetője vállalta, hogy 1070-es cséplőgépével naponta 140 má­zsa terményt csépel. Az üzem­anyagfogyasztását 5 százalék­kal csökkenti. A’ cséplőgép karbantartását rendszeresen elvégzi s a cséplést határidő előtt öt nappal befejezi. Mun­kacsapatával azon lesz. hogy minden dolgozó paraszt a cséplőgép mellől teljesítse ga­bonabeadását. kaverseny néhány tapasztalata a Tűzhelygyárban ni Vasöntöde és Tűzhető olgozói a fel- szabadulási versenyben elért eredményeik elismeréséül el­nyerték a Nógrád megyei párt- bizottság díszoklevelét és az élüzem címet. Ezen felbuz­dulva, a gyár dolgozói elhatá­rozták, hogy a második ne­gyedévi tervükön felül 3550 darab tűzhelyet adnak a la­kosságnak, kisebb mennyiségű nyersanyag és egyéb segéd­anyagok felhasználása mellett. A gyár pártbizottságának kez­deményezésére elhatározták, hogy a termelékenység növe­kedése mellett tpvább csök­kentik a termékek termelésé­re fordított munkamennyiség összegét; A húsz budapesti üzem által kezdeményezett versenyhez csatlakozva a gyár dolgozói megígérték, hogy nemcsak teljesítik a tervet, hanem mintegy 6,8 millió forint ér­tékben túl is teljesítik. Az adott szó valóra váltásáért a gyár műszaki vezetői részletes tervet dolgoztak ki. Minden üzemrésznek megjelölték azo­kat a feladatokat, melynek megoldásával zavartalanabbá válik a munka. Az éves terv sikeres telje­sítése hatalmas feladatot ró a gyár dolgozóira. A fennálló nehézségek ellenére is a gyár dolgozói sikereket érhettek el. A közös munka eredménye­ként féléves tervüket 14 nap­pal a határidő előtt teljesítet­ték és a hónap hátralévő ide­jén még 8600 darab tűzhelyet gyártottak. Az eredmények mellett azonban sok még a hiányos­ság, amelyre az elmúlt napok­ban a párt és tömegszerveze- iekböl alakult, munkaversenyt Értékelő brigád is felhívta fegyelmüket. Az ellenőrzés al­kalmával a dolgozók elmon- lották, hogy nem tudják hol fart az üzem éves tervének teljesítésében, de azt sem, hogy mit valósított már meg a vállalásból. Vajon mi lehet az üzemi éves terv nem isme­résének az oka; Mindenekelőtt az, hogy a szakszervezet megelégedett azzal, hogy csak a felajánlá­sokat szervezte. Nem sokat törődött azzal, hogy a verseny nyilvános és ellenőrizhető is legyen. A szakszervezet — noha a pártbizottság több esetben felhívta erre a figyel­mét — nem végzett elmélyült politikai munkát. Az aktívák is csak papíron dolgoztak. Ezért fordulhatott elő az is, hogy az öntödében, ahol amúgy is nehezebb a verseny­értékelés, különböző keltezésű eredmények találhatók. Pedig a dolgozók ebben az üzemben is lelkesen dolgoznak a válla­lások teljesítéséért. Ezt bizo­nyítják Kurucz Károly és Deák Imre formázok is. Ök ketten vállalták, hogy új nor­májukat 20 százalékkal túl­teljesítik. Az e hó 5-i terme­lésüket értékelve 190 száza­lékra teljesítették napi tervü­ket és ezáltal az előírt 127 db szekrény helyett 182 db-ot készítettek. A szakszervezeti bizalmiaknak követniük kell a hidegüzem aktíváit, akik na­ponta értékelik a versenyt, amelyet a dolgozók munka- oadjai fölött elhelyezett táb­lákra felírnak. Akadályozza a verseny tö­meges kibontakozását az is, hogy sem a szakszervezet, sem pedig a műszaki vezető­ség nem foglalkozott az élen­járó dolgozók tapasztalatai­nak elterjesztésével, a sztaha­novista mozgalom népszerűsí­tésével. Véka alá rejtették az élenjáró dolgozók munkamód­szerét, nem adták meg ré­szükre a szükséges műszaki irányítást sem. Nem folytat­tak agitációt a dolgozók köré­ben, annak érdekében, hogy minél többen alkalmazzák a sztahanovista módszereket. Hasonló a helyzet az újítá­sokkal is. Igaz ugyan, hogy a normarendezés óta júniusban 42 újítást nyújtottak be a dolgozók, melyből 12-öt be is vezettek, de ez többnyire a balesetek megelőzését és a munkavédelmi biztosítást cé­lozta és csak bizonyos mérték­ben segítette elő a termelést. A munkaverseny kibontako­zásának részbeni akadályo­zója, különösen az öntödében a műszaki feltételek hiánya is. A Conveior formázószek­rény dolgozói arról panasz­kodnak, hogy a gépek rosszak. Elszökik a levegő. A Ságvári DISZ-brigád gépe már 2 hó­nap óta rossz, a TMK a gépet a mai napig sem javította ki, noha erre szinte naponta föl­hívták a figyelmét. A vezetőségnek most az a feladata, hogy a brigád által észlelt hiányosságokat mielőbb felszámolja. Hathatós intéz­kedéseket tegyen a sztahano­vista módszerek elterjeszté­séért. Hozzák létre a sztaha­novista köröket, ezen belül szervezzenek sztahanovista értekezleteket. Az újításnál mutatkozó visszaesések föl­számolásáért dolgoznak ki újítási feladattervet. \ szak- szervezet is törődjön többet az újítómozgalom szélesítésé­vel és népszerűsítésével. A szakszervezet induljon harcba a verseny nyilvánosságának biztosításáért. A gazdaságos termelés érdekében, a mű­szaki vezetőség hasson oda, hogy az önköltségcsökkentési brigádot az önelszámolási he­lyeken is létrehozzák és, ha lehetőségük van, akkor cso­portokra is bontsák fel az ön­költségcsökkentési tervet.. A gyár vezetői pedig a termelési értekezleteken elhangzott ér­tékes javaslatokat mielőbb hasznosítsák. Racskó Ödön kezdeménye­zését a gépállomás traktoristái termelési értekezleten megvi­tatták. Valamennyi cséplést végző traktorista csatlakozott a versenyfelhíváshoz. A sziigji dolgozó parasz tok elfogadták a tereskeiel felhívását és versenyre hívtál a balassagyarmati járás vala mennyi községét. Vállalták hogy a kapásnövények gazoló kapálását július 28-ig befeje zik. 15 napon keresztül min den nap tíz-tíz főből álló bri gád járja a burgonya ültetvé nyékét, hogy elhárítsák a: amerikai burgonyabogár ve szélyt. A cukorrépát négysze: kapálják. Az aratást nyolc na pon belül befejezik. A tarló felgereblyézik. A gabonát csal közös szérűre hordják. A be hordást ponyvázott szekereikéi végzik és öt napon belül vég re hajtják. A cséplést augusz tus 15-re befejezik. A kalászo sok tarlóinak 20 százalékál másodnövényként silókukori cát termelnek. A kenyér é: takarmánygabona begyűjtés tervet a cséplőgéptől 100 szá zalékra teljesítik. Kálmár János herencsé nyi cséplőgépmunkacsapatá nak dolgozói is nagyszerű vál lalást tettek. A gabonacséplés úgy végzik, hogy a szemvesz teség ne haladja meg a 0,! százalékot. Magukra nézve kő telezőnek nyilvánították a na pi 1 vagonos cséplési ered meny elérését. A munkát a le hető legkorábban kezdik és a: idő teljes kihasználásával, : legkésőbben fejezik be. A üresjáratot a legkisebbre csők kentik, hogy az erőgép üzem anyagfogyasztását normán alu lira szorítsák. , Ez a cséplőmunkacsapat most sem akar szégyent valla­ni, hisz a múlt évben is ver­senyben végezték a cséplési munkát. Ez a csapat lett az első és ezért a megyei pártbi­zottság nekik juttatta a leg­jobb cséplőmunkacsapatnak já­ró versenyzászlót. Kormá­nyunk pedig 3000 forint pénz­jutalomban részesítette őket. A megyei pártbizottság ebben az esztendőben is ver­senyzászlót létesít a legjobb cséplőgépmunkacsapatok ré­szére. Kormányunk pedig or­szágosan az öt legjobb cséplő- munkacsapatot magas pénzju­talomban részesíti. Az első munkacsapatnak 10 000, a má­sodiknak 8000, a harmadiknak 6000, a negyediknek 5000, az ötödiknek 4000 forint pénzju­talmat ad. Kulákkeserv Minisztertanácsi rendelet A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 38 1955. (VII. 8.) M. T. számú rendelele a kon\ergab- na allami felvásárlásán«* szabäh órásáról. r.jff * v»" i'asv . kai ■ •WubjM VW Mltllll1* •jiuttin,.thK»niii </W -«/A„MU*"»1"1' Iff Képek a nyári munkáról A Minisztertanács határozata a kenyérgabona állami fel­vásárlásának szabályozásáról csapás a kulákspekulációra, mert népünk — benne a dolgozó parasztság — messzemenő érdekeit szolgálja. A Sziráki Állami Gazdaságban 3 aratógép másfél nap alatt 50 kh ősziárpát vágott le. Aratás után elvégezték a tarlóhán­tást, amelybe silókukoricát vetetlek Az erdőkürti gépállomás traktoristái nagy gondossággal ké-t szítik a kombájn szérűt. A fiatal telepítésű gyümölcsös közét takarmánytermesztéssel hasznosítják a palotási Május 1-beliek. A föld egy részéről már lekerült az őszi takarmánykeverék, most újra traktor szántja a földet, amibe majd másodnövényként kölest vetnek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom