Szabad Nógrád. 1955. június (11. évfolyam. 42-50. szám)

1955-06-04 / 43. szám

2

SZABAD A««,HAI»

1955 június 4.

Ismertessük as egyéniekkel a tss"ek eredményeit

Értékeljék rendszeresen a városversenyek eredményeit!

Már nem egy alkalommal gondolkodtam azon: mi lehet az oka annak, hogy a pásztói Szabadság Termelőszövetkezetbe csak alig-alig akad belépő. Ha eredményeit, a tsz- tagok munkáját vizsgálgatjuk, csak elismeréssel adózhatunk.

Vessünk csak egy röpke pillantást a termelőszövetkezet fejlődésére.

1949-ben alakult 12 taggal.

Mondhatnánk a romok hátán. Felszereléseik nagyon gyérek voltak. A szövetkezet tagjai azért nem csüggedtek, minden erejüket megfeszítve, egységesen dolgoztak a szövetkezet fellendítéséért, életük megjavításáért. Ez az aktivitás annak volt köszönhető, hogy a tsz párt vezetősége nemcsak ismertette, magyarázta a párt politikáját, hanem mozgósította is tagjait a párthatározatok végrehajtásra. 1953-ban már 56-an voltait. Nagy Imre beszéde után négyen kiléptek. Jelenleg 45 család dolgozik a tsz-ben.

Vallus József könyvelő elmondta, hogy jelenleg 280 holdon gazdálkodnak, amelyből 75 hold rét, legelő és háztáji terület. A múlt évi eredmények ismertetésénél Lipták Istvánt említették példának, akinek 562 munkaegysége volt és ezért — a javakat pénzbe átszámítva — mintegy 22 000 forintot kapott. Klonka Imré- né 210 munkaegysége után pedig, mintegy 6600 forintot.

Az idén még jobban dolgozunk — mondta Krizsanik Jánosaié a tsz párttitkára —, hogy még többet tudjunk elosztani egymás között. A termelőszövetkezet 41 tagja közül 32 párttag — akik közül legtöbben eredményesen vettek részt a múlt évi pártoktatásban. A munkacsapatvezetők valamennyien kommunisták és arányosan találjuk meg

a párttagokat a brigádokban is.

Ez biztosíték arra, hogy a munkafegyelem jó legyen és a kommunista példamutatással, a munkaverseny kibontakoztatásával gyarapodjanak gazdasági sikereink.

Az eredmények mór most megmutatkoznak. A tavaszi munkafolyamatokat idejében elvégezték, a burgonyát és a 1

cukorrépát már megkapálták. Nagy segítség volt számunkra, hogy a munkafolyamatok nagy részét gépesítették. A kapálást ekekapával, a kaszálást kaszálógépekkel végzik. A pártszervezet minden erejével, az aktívák teljes bevonásával, a munkafolyamatok gyors és jó végrehajtásával törekszik a termelőszövetkezet gazdasági megszilárdítására, és a tagság életkörülményeinek megjavítására. Ezzel a céllal egy gat- tert, egy szeszfőzdét, egy darálót állítottak fel, melyet a kívülállók is igénybe vehetnek. Az innen adódó jövedelem is hozzájárul a termelőszövetkezetben folyó komoly építkezésekhez. A Tepke-tanyán a családiházakat megjavították és a villanyi is bevezették. A meglévő istállókba, sertésólakba vízvezetékek kerültek, amelyek megkönnyítik az állatok karbantartását, nevelését. Ezenkívül két darab 500 férőhelyes baromfiolat, 50 méter hosszú, 10 méter széles, kétrészes sertésfiaztatót építettek s egy juhakol építése folyamatban van.

Állatállományuk is elég szépen gyarapodik. Jelenleg 275 birkájuk, 59 sertésük, 39 szarvasmarhájuk, 12 lovuk, 298 baromfijuk van.

Gazdaságilag tehát jól áll a termelőszövetkezet, jól élnek tagjai is. Mi lehet az oka mégis annak, hogy a kívülállók nem közelednek a tsz felé s hónapok óta nincs belépő. Erre röviden lehetne válaszolni:

nem ismerik a termelőszövetkezet eredményeit.

A községben csak alig-alig tudja valaki, hogy milyen munka, milyen élet folyik a termelőszövetkezetben, s a zárszámadás idején a tagok mennyit osztottak szét egymás között.

Vizsgálgassuk csak tovább ezt a kérdést, hogy miért nem ismerik Pásztó község becsületes parasztjai azokat az eredményeket, melyeket a tsz tagsága elért. Először is azért, mert a jobboldali elhajlás következtében, Pásztó község valamennyi társadalmi és tömegszervezetében gyengült a pártvezetés s nem támogatták a

termelőszövetkezeti mozgalmat. Ezzel egyidőben az osztályharc e területét is elhanyagolták, amely magával vonta az osztályellenség harcának megerősödését — mivel az osztályharcban nincs légüres tér. Az ellenséges elemek és azok, akik nem szimpatizálnak a szövetkezeti mozgalom fejlesztésével, minden igyekezettel

próbálták eltitkolni a tsz eredményeit,

s — hogy tervük még biztosabban valóra váljék — óriásra nagyítva kürtőitek azokat a hibákat, amelyek a tsz munkájában előfordultak. A község parasztjai a tsz eredményeiről nem, de a hibáiról annál jobban értesültek. Ezt igazolja Almási elvtárs és Nyitrai József hétholdas dolgozó paraszt kijelentése is, hogy ők nem is nagyon ismerik a tsz- tagokat. Esetenként találkoznak ugyan egyesekkel, de, hogy Ők müyen munkát végeznek s hogyan végzik el munkájukat, ezt már nem tudják.

Ezek a körülmények egyik fő feladatként állítják a községi pártbizottság, a tömegszervezetek, a tsz vezetősége és dolgozói elé, hogy a jövőben a községi pártbizottság minden erejével küzdjön a pártvezetés biztosításáért, s úgy irányítsa a tömegszervezeteket és a Hazafias Népfrontot, hogy azok minden munkájukban, ténykedésükben a párt politikájának megfelelően cselekedjenek. A községi tanács hangos híradóján, a kiválók falitábláján népszerűsítse a termelőszövetkezet eredményeit, legjobb dolgozóit. Ezen túlmenően pedig maga a tsz jó munkájával bizonyítsa be. hogy valótlanok azok az állítások, amelyeket az ellenség róluk terjesztett. A termelőszövetkezet pártvezető- ségén és gazdasági vezetőin kívül, maga

a tagság Is ismertesse az általuk elért eredményeket, hogy azok ismeretével népszerűvé váljék a termelőszövetkezet. Ez az egyetlen lehetséges útja annak, hogy a Szabadság Termelőszövetkezetben a tagság létszáma megnövekedjék és a földprobléma megoldódjék. — Kökényes! —

A szocialista munkaverseny fejlesztése, valamint a tervek maradéktalan teljesítése és túlteljesítése érdekében áprilisban a szorospataki üzemegység dolgozói párosversenyre szólították a mizserfai bányászokat. A mizserfaiak örömmel üdvözölték a kezdeményezést és elfogadták a kihívást. Mindkét üzem dolgozói megtették a vállalást s a miunka megindult. Közben egyes csapatok, hogy a versenyt tovább szélesítsék, más csapatokat párosversenyre hívtak ki. Ez azért is történt, hogy saját, valamint üzemük eredményeit fokozzák.

így jött létre a Csúz Sándor szorospataki és Budavári Károly mizserfai kamrafejtő csapatok párosversenye is. A két csapatvezető személyesen beszélte meg a verseny feltételeit. Mindkét csapat 30—32 fős létszámmal dolgozik, egyenlő munkafeltételek mellett. A kihívás tehát reális volt. A kamarafej tő-csapa tok tagjai annak idején azt az ígéretet kapták, hogy hetenként értékelik elért eredményeiket és hetenként megtudják, ki mennyit teljesített már vállalásából.

Április óta eltelt egy hónap. Most, június elején, jogosan feltehetjük a kérdést, „mit tud két párosversenyző csapat egymás munkájáról, eredményeiről?“ Erre a kérdésre egy mondattal, két szóval lehet válaszolni: nem sokat.

Budavári Károly Kossuth- díjas csapatvezető elmondotta, hogy tíznaponként megtudják ugyan, hogy Szorospatakon a Kossuth lejtősaknában Csúz Sánöorék milyen eredményeket érnek el, de arról, hogy mennyi tonna szenet termelnek terven felül, vagy, hogy a bányaiéból és robbanóanyagból mennyit takarítottak meg, arról nem hallottak és nem hallanak semmit.

Mizserfán mi is elolvastuk a külön versenytáblán, hogy a párosversenyben lévő csapatok mennyit teljesítettek százalékban, de többet mi sem láttunk.

Szorospatakon még kedvezőtlenebb a helyzet. Április óta Csúz Sándor és csapata nem tudja, hogy versenytársuk él-e vagy sem. Április

óta semmit sem hallottak versenytársuk eredményéről.

Ez az állapot tűrhetetlen, így nem lehet egészséges versenymozgalmat létrehozni. A szocialista munkaverseny egyik alapvető feltétele a verseny értékelése, a verseny nyilvánossága, mert csak így tudják az élenjáró dolgozók eredményeit népszerűsíteni, a lemc'radókat pedig a többtermelésre serkenteni,

A csapatok nem tudják például, hogy egy tonna szenet mennyiért termelnek. Nem tudják, hogy mennyi fát, robbanóanyagot takarítanak meg egy hónap alatt. A csapatok termeinek, termelnek, de nem tudják, mennyiért. De, ha csak a puszta százalékot említjük is ..; Kossuth lejtősaknán a két üzemegység párosverseny eredményeit nem nyilvános versenytáblán függesztik ki, hanem bent őrzik az irodában. Talán félnek, hogy ellopják? És szintén Kossuth lejtősaknán láttuk. Május 31-én, máSajnos a gazdaságossági mutatók betartásáról, az anyagfelhasználásról nem tudunk adatokat közölni, mert az üzemben senki nem tartotta

jus 28-i eredményeket olvas-- haltunk a versenytáblán. így aztán nem csoda, hogy a dolgozók nem tudják, hogy üzemükben ki. mennyit termek Sürgős változásra van itt is szükség.

A versenyfelelősöknek az a feladata, hogy elsősorban saját üzemükben, naponta értékeljék az eredményeket. Másodszor pedig, hogy a párosverseny állását rendszeresen értékeljék. Mizserfa és Szoros- patak nincs olyan távol egymástól, hogy a párosverseny eredményeit ne tudnák meg. Mert ha igen, az üzemekben még mindig akad távbeszélő, amely segítségével percek

alatt megtudhatnak mindent amire szükségük van.

Végül itt közöljük — saját versenytáblánkon — a két csapat eddigi eredményeit, hogy a párosversenyben lévő csapatok tagjai, valamint a versenyfelelősök is, „utólagosan" tudomást szerezzenek róla.

számon. Reméljük, hogy rövidesen elküldik szerkesztőségünknek, hogy beszámolhassunk arról is a megye dolgozóinak.

VVVWVVVVVVV VVVVV V V VV VV V V V V V VVVV VWVVWW VVVVVV V W V WVVV V V VW WV W VV VWVVVVVWVV VVWVVVVV VVVVWV y yyvv V V VV V V V V V V V V w V V VWWVW

l& CqJl a&cl

Budavári Károly csapata vállalta, hogy a II. negyedévben 1500 tonna szenet termelnek terven felül. A csapat május 23-ig 1500 tonna szenet adott terven felül. Azóta a DISZ- kongresszus tiszteletére újabb 1000 tonnát vállaltak és ebből is már 600 tonnát teljesítettek.

Csúz Sándor csapata vállalta, hogy a II. negyedévben 2040 tonna szenet termelnek terven felül, eddig már 1652 tonnát teljesítettek.

Képek ä tolmáesi Szabadság ISl-böl

1 A faluban ünnepet jeleznek a tisztára sepert utcák, kint, Sziluskán. a Szabadság Termelőszövetkezetben az első pillanatra nem tűnik fel, hogy vasárnap van. A szokott reggeli kép fogad: hajtják a teheneket, a sertéseket. A gyümölcsös szélében kezdődik a tsz udvara és itt Botlik János az első ember, akivel találkozom. Középmagas ember. Bot van a kezében és figyeli a reggeli munkát. Ö a termelőszövetkezet elnöke. Nem mulasztja el, amikor reggel kihajtják az állatokat, hátha szükség van egy-két utasításra, tanácsra.

Együtt indulunk kőrútra a tágas udvaron. Kis kert állít meg először.

— Tavaly itt derékig ért a burján — magyaráz Botlik elvtárs. — Baromfiudvar volt, de ezt áttettük a gyümölcsösbe. Nyertünk egy kis területet és kertészkedni kezdtünk.

Nem nagy kert. Akármelyik ház körül találunk ekkorát. Valami azért mégis megkülönbözteti a többiektől. Sehol semmi gyom. Gondozott a kert: hosszú zöldség- és répasorok, hagyma, korai káposzta, karalábé, paradicsom, paprika szorgalmas munkára vallanak. Még virág is aikad: őszirózsa.

— Palántánk még mindig bőven van, pedig már sokat adtunk el. A tagok is kaptak, a falusiak is innen viszik — kapom a további felvilágosítást. Nem is csodálkozom. Erősek a palánták, aki látja őket, nagy kedvet kap, hogy ilyen kerüljön a kertjébe.

— Mit várnak a kertészettől?

Erre már Kris József elvtárssal, a kertésszel együtt adják meg a választ.

— Eddig 1100 forinton felül jövedelmezett a kert. Ez még megtöbbszöröződik a nyáron. Nagy keletje lesz a zöldségféléknek!

— És megelégednek ennyivel, vagy vannak további terveik is a kertészettel?

— Vannak bizony! — válaszolnak egyszerre. — Már a megfelelő helyet is kinéztük.

•— Jövőre azért megcsináljuk a kertészetet — mondják határozottan. — Magunk látjuk majd hasznát.

Tisztán látják a nagyobb jövedelmet biztosító kertészet jelentőségét és érezni a szavukon, hogy elhatározásukat tett követi. Jövőre lesz kertészetük. De miért kell ezzel várni egy évig? Minden adottMiklián Istvánná a tolmács!

A patak mellett lapos rész van, már a víz se probléma, mert elrekesztettük a patakot, a motoros öntözés köny- nyen megoldható.

— Miért nem kezdték az idén, ha így együtt van már minden?

— Az biztos, hogy a kertészet kis területen nagyobb hasznot hoz, de sok munkát igényel, mi pedig szűkén állunk munkáskézzel.

166 katasztrális hold szántója van a csoportnak és 28 tagja van. Jól meg kell tehát szervezni a munlkát. ha mindennel idejében akarnak végezni.

Szabadság TSZ női juhásza.

ság megvan, szakemberért se keli máshová menni. A kertészetből származó több jövedelem az idén is jó lenne a tagságnak! A városi, üzemi, dolgozók az idén is várják a termelőszövetkezetből a zöldségféléket!

A magtár előtt megyünk el.

— Ez nem tetszik itt nekünk — mutat az épületre Botlik elvtárs.

Nem értem. Szép nagy épület, jó állapotban is van.

— Miért? — kíváncsiskodom.

Az elnpk megsimogatja borostás állát. Kora reggeltől talpon van, de még nem jutott ideje a borotválkozásra. Bosszankodik.

— A mi nevünkön van az épület, de kiutalták a Terményforgalmi Vállalatnak, így aztán állandóan jámak- kelnek az idegenek az udvaron. Sajnos, már az is megtörtént, hogy lába kelt egykét dolognak. Azután így hoznak be minden járványt, betegséget. Baromfivésztől kezdve minden ezeken a szekereken kerül hozzánk. Nagyon megnehezíti a munkánkat, nemegyszer vissza is vet ez a magtár.

Érdemes ezen elgonáollcod- ni. Tudom, hogy a Terményforgalmi Vállalatnak szüksége van raktárra. Máshol nem találnának erre alkalmas épületet? Nem lehetne visszaadni ezt az épületet a tsz-nek? Nem áll majd üresen! Az istálló felé visz az utunk. Először a lovakat nézzük meg. Kilenc lova van a csoportnak. Javarészük fiatal, 4—5 éves. Van azonban itt idősebb is. Nem is húznak jól, ahogy az elnök elvtárs mondja. Kicserélik majd őket.

Az istállóban tisztaság van. A trágyát már kivitték, almoztak is. Nyitva vannak az ablakok, beárad a napfény és a levegő. A tehénistállóból most hordják a trágyát. Három borjút találunk csak bent. Friss atom van már alattuk. Fajtiszta állatok. Szükség is van ezekre! Akad ugyan 20 litert adó tehenük is, de olyan is van, amelyik selejtezésre vár. Ezek a fiatal borjak már a jövőt mutatják. A májusi tejhozam 3400 liter. Lehet még emelni és ezzel a jövedelmet növelni! A juhok még az akolban vannak. Több mint 500. A két juhász, a 76 éves Matyi- ka bácsi és a megye egyetlen női juhásza, Miklián Istvánná

most készülnek kihajtani. Most nyírták a birkáikat, fehérlenek. Tódulnak az ajtó felé. Pár perc és el is tűnnek a domb tetején.

— Derék munkát végeztek mindketten. 100 százalékos a szaporulat. Minden anyára jut bárány.

— Az ahol is kicsi lesz már — mutat körül az elnök. — Tervbe vettük az új ahol építését. Növelni akarjuk a juhállományt, ehhez pedig na- gyobb okol kell.

A sertésólaknál járunk.

— Ez cselédlakás volt Hez- fold Frigyes és Fabinyi Tihamér földbirtokosok idejében. Négy család kapott egy közös konyhát, ebből nyíltak az apró szobák. Nem egy család volt, ahol 7—8 gyerek szorongott a szülőkkel, sokszor a nagyszülőkkel ezekben a csepp odúkban.

— Nálunk már a sertéseknek is szűknek bizonyul —

. tér át a szebb, örvendeztetőbb jelenre.

Belépünk. Tágas kutricák sorakoznak egymás mellett. Négy kutricában anyadisznó van. Berkshiriek. Mangalicával keresztezték. Egyik az éjjel ellett, a többi tegnap.

Nekitüzesedve magyaráz. Mennyire szereti az állatokat! Büszke ezekre az anyakocákra. Csak berkshiri és mangalica sertésük van. meg is látszik a következő kutricáknál. Itt hízók vannak. Köztük „Csibész“. Már most van két mázsa, de négy mázsára akarják felhizlalni. Ilyen hízókkal könnyen eleget tesznek majd beadási kötelezettségüknek.

Nem messze van a két siló.

— A jövő héten már silózunk. Szöszöst, meg édes csőiét. Száz köbméteres az egyik silónk, ezt már most megtöltjük. Nem várjuík meg, amíg körmünkre ég a dolog.

Megszívlelendő ez! Már most gondolnak, a téli takarmányozásra. Pedig a múlt évben bőven volt szénájuk, nem főtt a fejük a takarmányozás miatt. Igaz, akkor se feledkeztek meg a silózásról.

Ide látszanak a vetések, Arra tartunk. Szépeik, erősek az ősziek, a búza is, az árpa is. A tavasziak is jól keltek. Egy kis jő idő és nyugodtan nézhetnek a nyár elé.

A kapásokkal sincs baj. Négy hold cukorrépájukat és egy hold marharépájukat már kiegyelték. A héten kezdik a kukoricakapálást. Tizenöt hold szerződéses heie- rózís kukorica! Ezen a héten végeznek is vele és kezdik a krumplikapálást. Mindenki ott lesz, a tagok érzik, hogy sürget az idő.

Kő, tégla, cserép, épületfa van az út mellett.

— Mit építenek itt? — kíváncsiskodom.

— Egyik tagunk, Farkas András építtet. Amott meg Mikiidnek.

Solcat mond ez az épületanyag. A csoporttagok nyugodt életéről, jólétéről beszél. És meg kell hallania ezt a néma beszédet mindenkinek. De nemcsak ezt, hanem a többit is. Nem ezek lesznek az első házak, amelyeket a csoportbeliek építenek. Négyen laknak már új házban. Lassan nem lesz olyan csoporttag, aki ne bővítette vagy tataroztatta volna a házát. Itt vannak ezek az új, bővített és tatarozott házak szerte a faluban. Az ablakokban virágok, bent boldog, megelégedett emberek, akiknek életét a hosszú, nehéz sors után emberivé, széppé tette a közösségi munka, a termelőszövetkezet.

Molnár Jenő