Szabad Nógrád. 1955. június (11. évfolyam. 42-50. szám)
1955-06-04 / 43. szám
1955 június 4, 3 SZABAD NÓGRÁD ciusi határozatának sikeres megvalósítása érdekében kemény harcot kell folytatnunk a fejlődésünket akadályozó munkabér- és normafegyelem terén mutatkozó lazaságok ei'en. A Salgótarjáni Vasöntöde- és Tűzhelygyár kommunistái, műszaki vezetői és dolgozói a napokban megtartott termelési értekezleten részletesen megvitatták a termelékenység növelését, a gazdaságosabb termelést akadályozó laza normák okozta súlyos károkat.- Az üzemrészenként! megtartott termelési értekezletek előadói ismertették azokat az új technológiai eljárásokat, amelyeket az utóbbi két év alatt az üzemben bevezettek. Többek között elmondották, hogy az öntödében állandóan tökéletesítették a munka- folyamatokat, a conveior ürítést gépesítették. Elszívóberen- dezést szereltek fel és ezáltal a dolgozók részére jobb munkakörülményeket biztosítottal!:. A homokmalom, a savazóüzem mechanizálása is megtörtént, de a normát nem változtatták. Normalazuláshoz vezet az is, hogy a gépi és kézi formázásnál, vagy a kályharaktárban egyes dolgozók nem tartották be a technológiai eljárásokat. A munkadarabok megművelésénél kihagytak bizonyos műveleteket és ezáltal növelték százalékos' termelésüket, ami pedig jogtalan bérek felvevéséhez vezetett. A kályharaktárban a raktárkezelők indokolatlanul állás- és kiesési időket igazoltak. A kemencék 1952-ben rossz állapotban voltak és így a kellő hőfok nem volt biztosítva. Időközben azonban az egyes főkemencéket megjavították, a kívánt hőfokot elérték és ezáltal a kemencék termelékenysége emelkedett, az égési idő csökkent. A norma mégsem változott. Ugyanez áll a zománcozóra is, ahol nagyobb teljesítményű pisztolyokkal dolgoznak és a normákat a törvényes rendelkezések ellenére sem változtatták. A műszaki vezetőség elnézte, hogy egyes dolgozók fontos műveleteket hagynak ki, és több bért fizettek ki a megengedettnél. Bizonyítja a jogtalan bér kifizetését az üzem területén lévő 30 vagon nyersvas is, amely a raktári könyvelés szerint már rég fel van használva. Normalazulásra és a jogtalan bérek kifizetésére vezetett az is, hogy nem fordítottak megfelelő gondot a minőségre. Különösen az öntödében érezteti ez hatását. Rendkívül magas selejtszázalékkal dolgoznak a kulcs- és kéziformázók. A selejt, mint ahogy Lipták elvtárs üzemvezető a beszámolójában is elmondotta, legtöbbször a technológiai fegyelem be nem tartásából adódott. A nagyfokú liberalizmus, mely a norma- és a bérfegyelem meglazulásához vezetett, akadályozta a dolgozók alulról jövő kezdeményezésének kibontakoztatását, a munka- fegyelem megszilárdítását, a műszaki feltételek magasszínvonalú kifejlesztését, valamint nem tette érdekeltté a dolgozót a termelésben. Erről így beszél Lakatos Károly elvtárs vasesztergályos is: — Sokan úgy gondolkoznak, hiába csinálok több és több munkát, úgysem keresek többet, mint azok, akik elhanyagolják a munkát. Szerintem a normafegyelem megszilárdítására azért is szükség volna, mert a szakmunkások és a segédmunkások között is helytelen az arány. Ugyanis ha bérezésüket megfigyeljük a szekrények esztergályozásánál, ahol eddig hat-nyolc darabot készítettek, most már 16 darabot teljesítenek, de a normát nem változtatták. Véleményem szerint már azért is helyes volna mielőbb rendet teremteni a normákban, mert ez serkentően hatna minden dolgozóra és elősegítené az újítások és ész- szerűsítések bevezetését. Pintér József elvtárs öntödei dolgozó elmondotta, hogy az elmúlt társadalmi rendszerben a munkás nem volt érdekeltté téve a termelésben — mint mondotta —, ma már a munka új jelleget öltött, amely a szocializmus építésének az alapját képezi. Mint párttag tudom azt, hogy pártunk Központi Vezetőségének márciusi határozata alapján ránk, dolgozókra nagy felelősség hárul. ígéretet teszek arra, ha rendet teremtenek a munka-, norma- és bérfegyelemben, még fokozottabb mértékben fogok dolgozni, mint eddig. Váradi János elvtárs tűzhelyszerelő brigádvezető hozzászólásában arról beszélt, hogy a rájuk háruló feladatokat brigádjával a jövőben is teljesíteni fogják. Továbbiakban bírálta a műszaki vezetőket, mert Ä nem biztosítsák részükre a szereléshez szükséges anyagokat, már pedig — mint mondotta — azért jöttünk a gyárba, hogy bennünket darabbér után fizessenek, nem pedig időbéres keresettel számoljanak el. A termelési értekezleteken felszólaló elvtársak nagyobb többsége csak helyeselni tudja a laza norma- és a bérfegyelemben mutatkozó hiányosságok megszüntetését. Ahhoz azonban, hogy gyökeres fordulat álljon be a termelékenység és az önköltségcsökkentésben, szükséges, hogy a pártszervezet népnevelői kíméletlenül lépjenek fel az ellenséges elemekkel szemben és leleplezzék tevékenységüket. Az évi terv sikeres teljesítése érdekében a pártszervezet népnevelői és a szak- szervezet aktivistái jó politikai munkával vigyék győzelemre a norma- és bérfegyelem megszilárdításának az ügyét. A tűzhelygyár! dolgozók termelési értekezleten vitatták mega normái egyelem helyzetét "A Központi Vezetőség márTöbb, Jobb áruval készülnek a nyárra a földmiívessiövetkeieíek A nagy nyári mezőgazdasági munkáik közeledtével fal- vainkban egyre többen kíváncsiak arra, hogy az elkövetkezendő három-négy hónapban mennyire javul majd a falu áruellátása, Zentai Józsefet, a földmű- vessző vetkezetek megyei központja áruforgalmi osztályának vezetőjét kértük meg, hogy számoljon be olvasóinknak a földművesszövetkezetek nyári idényre való felkészüléséről. Miből mennyivel adnak most többet a falunak, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában, mit tettek eddig azért, hogy az áruellátás bőséges és zökkenőmentes legyen? — Számokkal szerelmein bebizonyítani — mondotta az áruforgalmi osztály vezetője — hogy földmű veszövetkeze- teink — tanulva az elmúlt esztendő hibáiból — ez évben sokkal lelkiismeretesebben, előrelátóbban készültek a nyár fogadására. Kezdjük talán a szalonnaellátással, ami a legtöbb falusi embert érdekel. Míg 1954- ben a nyári idényre 160. addig ez évben 250 mázsa szalonnát biztosítunk a falunak a központi árualapból. Ezen mennyiséget a salgótarjáni és a balassagyarmati Vágóhídi Vállalat bocsátja rendelkezésünkre. Mind emellett szövetkezeteink saját hizlalásból mintegy 100 mázsával növelik a fenti szalon na-mer v- nyiséget. Az elmúlt évi 61 darab sertéssel szemben most 473 sertés hízik hizlaldáinkban, A pásztói földművesszövetkezet például 45, a pa- lotási 25, a kisterenyei 58, a nagyoroszi 50, az érsekvadkerti 30, a sziráki földművesszövetkezet pedig 20 darab sertést hizlal. Néhány szövetkezetben már tárolják is a nyári időszakra a besózott szalonnát. A tapasztalat azt mutatja, A palotási Május 1 Termelőszövetkezet 30 holdas négyzetesen vetett kukoricatáblájában Pafkó Mihály erdőkürti traktorista kapál. A hidraulikus kultivátorával naponta 25 kh ültetvény kapálását végzi el. hogy a határban dolgozók mindig örömmel fogadják a mozgóárusokat, akik cukorkát, cigarettát, hűsítő italt visznek az ott dolgozóknak. 1954 nyarán 31 földműves- szövetkezeti mozgóárus járta a községek határait. Számukat ez évben 45-re emeljük. Sokkal több élelmiszer, ruházati és vegyesipari cikket bocsátunk a mostani nyári időszakban a falusi vásárlók rendelkezésére, mint az elmúlt esztendőben. A terv szerint a ruházati cikkek értéke az 1954. évi 19 660 000 forintról 24 290 008 forintra no. Üzleteink kötöttáru készletének értéke 1 000 000, pamut- méteráru 4 500 000, gyermek- felsőruha 620 000, férfi- és női aisóruba készletének értéke pedig 800 000 forintot tesz majd ki. Az élelmiszercikkek 42, a vegyesipari cikkek mennyiségét pedig 90 százalékkal növeljük az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva. Nagymértékben megjavítjuk a mezőgazdasági kisgép- és vasáru-ellátást is. 357 ekét, 129 boronát, 133 lókapát, 32 vetőgépet, 76 permetezőgépet és ugyanannyi szecskavágót vásárolhatnak a nyár folyamán földmüvesszövetke- zeteink boltjaiban a megye dolgozó parasztjai. Sok panasz hangzott el az elmúlt esztendő nyarán a vasáru-ellátásra ami nem is voít csoda, hisz az edónyáru készlet értéke például mindössze 645 000 forintot tett ki. 240 000 forint értékű tűzhelyet és 283 000 forint értékű kerékpárt bocsátottunk akkor a falusi lakosság rendelkezésére. Ezzel szemben most csaknem 50 százalékkal több tűzhelyet, 215 000 forinttal több edényárut és 295 000 forint értékű kerékpárt adunk a falunak — fejezte be nyilatkozatát az áruforgalmi osztály vezetője. A pedagógus-nap ünnepségei Június 4-én. a pedagógus- napot megelőző szombaton ösz- szevont megyei ünnepséget rendez nevelőink részére a Nógrád megyei Tanács Oktatási osztálya és a Pedagógus Szakszervezet Területi Bizottsága. Az ünnepségen részt vesznek a megyei tanács, a járási és a városi tanácsok elnökei, elnökhelyettesei, meghívott pedagógusok és azok családtagjai, valamint Kiss Gyula elvtárs miniszterhelyettes. Délután 3-kor kezdődik az ünnepség. A megnyitó beszédet Baranyai Margit, a Pedagógus Szakszervezet Területi Bizottságának elnökhelyettese mondja. Ezután Jakab Imre elvtárs, a megyei tanács VB elnökhelyettese tart ünnepi beszédet. A beszédet a kitüntetések és jutalmak kiosztása követi, majd a párt- és a tömegszervezetek képviselői köszöntik pedagógusainkat. Az ünnepi műsor után az Állami Faluszínház művészei szórakoztatják a vendégeket. Iszajev és Galics közös darabját, a Nem magánügyet adják elő. Ezután közös vacsora és tánc következik. Június 5-én, vasárnap Balassagyarmaton, a város és járás nevelői részére, összevont ünnepséget tartanak. De meg- ünneplik a pedagógusnapot megyénk minden községében, külöxvkülön is. A községi tanácsok elnökei jutalmakat osztanak ki a jól dolgozó pedagógusoknak a dolgozók, a szülők, a tanulók köszöntik, megvendégelik és kultúrműsorral szórakoztatják őket. Export-brigádot alakítottak az acélárugyári fiatalok A Salgótarjáni Acélárugyár fiataljai lelkes munkával készülődnek, a DISZ II. kongresszusára. A szegcsomagoiá üzem fiataljai, amikor a köSzőke János elvtárs, a hollókői Dózsa TSZ DlSZ-szerve- zetének titkára az alapszervezet ifjúságával karöltve jól és sikeresen dolgozik azért, hogy a fiatalság a termelésből, a politikai felvilágosító munkából és a hasznos szórakozásból egyaránt kivegye a részét. Munkájáról a tsz idősebb tagjai is nagy elismeréssel beszélnek. Ezért választották meg küldöttnek a DISZ II. kongresszusára. zeli napokban tudomást szereztek arról, hogy a gyár több száz tonnás exportszög megrendelést kapott, elhatározták, hogy a DISZ-kongresszus tiszteletére export-brigádot alakítanak. Elhatározásukat tettek követték. Hét export-brigádot alakítottak. A szegcsomagoló fiatalokból alakult brigádok ígéretet tettek arra, hogy átlagteljesítményüket 4 százalékos emelés mellett a csomagolást is selejtmentesen végzik. Megszilárdítják a munka- fegyelmet és közülük egyetlen egy igazolatlan hiányzó sem lesz. Az újonnan üzembe került fiatalok teljesítményük, illetve tervük teljesítése érdekében elvtársi segítséget adnak, hogy minél előbb elérjék a 100 százalékot. A csomagolok eredményes munkájánák elengedhetetlen feltétele, hogy a dobozkészítők is becsülettel teljesítsék tervüket. Ezért a szegcsomagolók példájára do- bozlíészitő üzem fiataljai is két export-brigádot alakítottak. Schamer Anna és Juhász Éva brigádvezetők társaik nevében megfogadták, hogy az eddiginél két százalékkal több dobozt bocsátanak a szegcsomagoló-bngádok rendelkezésére és mint mondották, gondos munkával másfél százalékkal csökkentik a selejtes dobozok számát. A DISZ-kongresszus küldöttei Juhász Sándor, a Nógrád megyei DISZ-bizotfság titkára. 1946 óta foglalkozik az ifjúság nevelésével. Különös gondot fordít az ifjúság nevelésére, szórakozására. Jelenlegi munkakörében nagy igyekezettel, szorgalmasan irányítja, segíti a megyei agitációs és propagandaosztály munkáját. * Kollár János elvtárs öt esztendeje dolgozik, mint függetlenített DISZ-titkár. Jelenleg a Rétsági Járás DISZ- bizottságának titkára. A bizottság és a szerveztek irányításában számottevő, szép eredményeket crt el. Jó munkája jutalmául választotta öt a DISZ-kongresszus küldöttjének a DISZ megyei értekezlet. Az elfekvő anyagok kiállításán „Az elfekvő anyagok, a gazdaságos termelés és az önköltségcsökkentés gátlói.“ Elsőnek ez a nagybetűs felirat tűnik a szemébe annak a látogatónak, aki megtekinti a Hazafias Népfrontbizottság kezdeményezésére — a gyááldító üzemben, gyárban, vállalatnál található — darabszáma. Az Acélárugyár egyik keresztcsákányának kartonlapja azt hirdeti, hogy ebből a csákányfajtából 500 darabot lehet találni a gyárban —mint Dolgozók és anyagbeszerzők tömegesen látogatják az elfekvőanyagok kiállítását. rak, az üzemek, a vállalatok és gépállomások elfekvő anyagaiból — rendezett kiállítást a salgótarjáni Városi Kultúr- házban. Salgótarján gyárai mellett a Zagyvapálfalvi Bányagépgyár és Üveggyár, a tolmácsi, a berceli. a karancs- keszi gépállomás, a Zagyvaróna! Vasötvözetgyár, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt és a Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalat is képviselteti magát a kiállításon. Milliós értékek mintapéldányai fékszenek az állványokon, az asztalokon. A mintapéldányokra erősített apró kartonlapokról leolvasható azoknak az ára és — a ki„elfekvőt“ — összesen 7225 forint értékben. A négy darab oldalazó kapa a kiállításon 4375 társát képviseli. Az Acélárugyárban úgy látszik bo- ronatárcsából sincsen hiány. A két boronatárcsa ugyanis azt hirdeti, hogy a gyár raktárában ilyen 4900 darab van, összesen 116 328 forint -értékben. A Salgótarjáni Tűzhelygyár elfekvő anyagainak mintapéldányai azt bizonyítják, hogy ott különösen görgőscsapágyakban és gránit-korongokban bővelkednek. A Salgótarjáni Vegyesipari Vállalat raktárában 5000 darab tintavezető, 2000 darab vegyes műanyag, 30 darab UY 21-es rádiócső (amelynek darabonkénti értéke 36,70 forint) hever. A Zagyvapálfalvi Bánya- gépgyárban, a Salgótarjáni Üveggyárban és a Zagyvarónai Vasötvözetgyár ban sem panaszkodhatnak, hogy nincs „elfekvő“ készletük. A Bánya- gépgyár raktárában többek között 100 darab olajnyomásmérőt, 450 darab csiszolókorongot, 10 darab mágneskapcsolót és 21 darab villamosmotort tárolnak. A Tarjáni Üveggyárban 138 darab felesleges mellesnadrág, 200 méter teniszflanell, 50 darab felesleges gyökér körkefe van raktáron. 32 627 forint a Zagyvapálfalvi Üveggyár elfekvő készletének értéke. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt többek között 54 571 forint értékű vegyianyagot, 519 118 forint értékű vasanyagot, 120 690 forint értékű színes fémet és 156 000 forint értékű építőanyagot „fektetett“ el. 0 A kiállítás népgazdasági szempontból igen jelentős. Nemcsak azért, mert a kiállításra való felkészülés azt eredményezte, hogy gyáraink, vállalataink felmérjék elfekvő készleteiket, kutassanak utána, hanem azért is, mert lehetővé teszi, hogy egyik üzem megismerje a másik üzem anyagfeleslegét és egyezség jöjjön létre közöttük a készletek szükség szerinti kicserélésére. A kiállítást — a nagy érdeklődésre való tekintettel — június 8-án este 6 óráig meghosszabbították.
