Szabad Nógrád. 1955. június (11. évfolyam. 42-50. szám)

1955-06-04 / 43. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MPP NÓGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA m XI. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR 1955 JÜNTUS 4. KÖSZÖNTJÜK A NEVELŐKET! Népköztársaságunk Minisztertanácsa határozatának értel­mében készülünk a negyedik pedagógusnap megünneplé­sére. Salgótarjánban és Balassagyarmaton csakúgy, mint megyénk községeiben pusztákon és tanyákon köszöntésre indulnak június 5-én öregek és fiatalok, szülők és gyerme­kek egyaránt. Pedagógusainic köszöntésére, akikre nem keve­sebbet bízott dolgozó népünk, mint legféltettebb, legdrágább kincsünket, ifjúságunknak a nevelését. A negyedik pedagógusnap is bizonysága nevelőink meg­változott helyzetének, szerepének, nagy társadalmi megbecsü­lésének, kifejezője egész népünk hálájának, szeretetének, el­ismerő értékelése annak az alkotó munkának, amelyet taní­tóink, tanáraink az iskolában és az iskolán kívül végeznek. Mi az alapja ennek a nagyarányú megbecsülésnek? Elsősorban természetesen az iskolában végzett, egyre eredményesebb oktató-nevelő munkájuk. De az iskolai munka mellett pedagógusaink nagy több­ségét ott látjuk az orszégépítés, a szocializmus építésének más .területein is. Jelentős szerepük van a falu szocialista átalakításában. Sokan közülük, különösen pártunk márciusi határozata óta tevékenykednek azon, hogy falujuk dolgozó parasztjait a fejlettebb és gazdaságosabb, termelőszövetkezeti közös gazdálkodás útjára mozgósítsák. Pedagógusaink tehát nemcsak szóban, hanem gyakorlatilag is előmozdítják fal- vaink dolgozói biztos jövőjének kialakítását. Többnyire peda­gógusaink állanak kultúrotthonaink, könyvtáraink élén, vagy vezetik a jobbnál-jobban működő kultúrcsoportokat. Tevé­kenykednek, kezdeményeznek tömegszervezeteinkben. Közü­lük nem egy, mint öntudatos párttag segíti környezetének fejlődését. A dolgozók esti tanfolyamai, a különböző népmű­velő tanfolyamok, ismeretterjesztő előadássorozatok szerve­zése, részvételük nélkül szinte elképzelhetetlen. Számottevő tevékenységet fejtenek ki tudományos inté­zeteinkben is. Ma nálunk valóban igazi nevelő lehet a peda­gógus, az igazi ismeretek, a marxista-leninista világnézeten alapuló ismeretek, a szépség, az emberiesség hirdetője, a test­véri népek baráti közösségének, a békének a harcosa, a leg­szebb emberi tulajdonságok kifejlesztője, a legmagasabb- rendű erköicsiség formálója. Pártunk és kormányzatunk figyelemmel kíséri nevelőink munkáját, s megbecsülésének adott kifejezést akkor, amikor ebben az évben a tanítói munkában eltöltött 40. évének el­érésekor, miniszteri és kormánykitüntetésben _ részesítette Theiner László mohorai és Fogarasi Istvánná kisterenyei nevelőket; akik négy évtizeden -keresztül matatták meg, hogy gyermekeik nevelését szivvei-iélekkel végezték. Theiner László elmondja, hogy áldozatos munkájáért a múltban többször volt kellemetlensége az akaon rend u-aival. A dolgozó nép fiainak, leányainak ne velőse ben fáradozó nevelő népi demokráciánkban kitüntetést, jutalmat, az egesz nép elismerését és háláját kapja. A mostani IV. pedagógus­nap alkalmával kapja meg kimagasló nevelői munkájánál, elismeréséül dr. Ravasz Dezső, a Salgótarjani KoZgaadasagi Technikum igazgatója a „Kiváló tanan , Zsuffa Kalman, kazár! általános iskola igazgatója a „Kiváló tan^oi kitun- tetést. Nagy Imre, a Nógrádmegyei Tanacs \ B. Oktatási Osztályának csoportvezetője. Bállá Károly, a Szécsényi Járási Tanács VB. Oktatási Osztályának vezetője, Nemeih Bela, a balassagyarmati általános gimnázium tanára, Vanger István, a galgagutai általános iskola tanítója, Lucza Janosne, a balassagyarmati általános iskola szaktanítója, Zsoldos _Jo- zsefné a pásztói általános iskola tanára, Révész Jenone, a saleótariáni általános iskola tanára, Wabrosch Belane, a salgótarjáni általános salgótarjáni általános iskola igazgatója, Hadra Ferenc, a nagylóci általános iskola igazgatója, özv. Lugosi Laszlone, a szécsényi általános iskola tanára, Telekes Ilona, a bocsar- lapújtői általános iskola igazgatója. Sztruhár Jánosné, felső- petényi körzeti óvónő, Csarba Mária, mótraverebélyi vezető- óvónő, a „Közoktatásügy kiváló dolgozója" és özv. Mihalovics Félné, a salgótarjáni leánydiákotthon gondnoka, a „ICivalo dolgozó” kitüntető jelvényt kapja. Többen népnevelési és út- törövezetői munkájuk jutalmául kapnak kitüntetést. Sok nevelő pénzjutalomban részesül. Ma, amikor az egész ország közvéleménye a pedagóguson felé fordul, arra kérjük, nevelőinket és azt varjuk tőlük, hogy a márciusi párthatározat szellemében még harcosabban, mint eddig törekedjenek ifjúságunk hazafias nevelésére, s hozzák közelebb dicső múltúnkat, nagyszerű jelenünkhöz. Tanításaikban, megnyilvánulásaikban foglalkozzanak, tíz­éves megtett utunkkal kapcsolatos, kimagasló eredményeink­kel, amelyeket pártunk irányításával és munkásosztályunk vezetésével, szövetségben a dolgozó parasztsággal, mind az iparban, mind pedig a mezőgazdaságban, valamint kultúrvona- lon elértünk. Pedagógusaink neveljenek pártunk szeretetére úgy, hogy a reájuk bízott ifjúság benne lássa boldog jelenünk és szép jövőnk biztosítékát. Pedagógusainic egyéni életükkel is mu­tassanak példát abban a harcban, amit ideológiai síkon is meg kell vívnunk a maradiság ellen, az ellenség ellen. Még határozottabban mint eddig fordítsanak hátat pedagógusaink az elavult ósdiságoknak, mindannak, ami haladásgátló. Ne­velőink, az írás és a szó képviselői, emeljék bátor szólásra ajkukat és hegyezzék az eddigieknél élesebbre tollúkat, s úgy írjanak, hogy a leírt szó dárdaként hasson, a kimondott pedig parittyából kiröppenő kőként sújtson az ellenség szívére. Párthatározatunk serkentsen mindenegyes pedagógust komoly tettekre. Adjon erőt ahhoz, hogy ifjúságunkat az eddigieknél még határozottabban, marxista-leninista szellem­ben, úgy vértezzék fel a különböző ismeretekkel, hogy a szo­cializmus lelkes, tevékeny építőivé váljanak. Mindenegyes pedagógus legyen környezete világító lámpása, melynek éltető tüzéből a tudás és alkotásakarat áradjon szerteszét nagyszerű fényességgel. A IV. pedagógusnap alkalmával megyénk dolgozóinak nevében köszöntünk minden nevelőt, óvónőt, tanítót és tanárt, az óvódák és iskolák minden dolgozóját, köszöntjük munká­jukat és sok sikert kívánunk mindannyiuknak a jövő szép feladataihoz. MAI SZAMUNKBÓL: Ismertessük az egyéniekkel a tsz-ek eredményeit. (2. o.) — Az e fekvő anyagok kiállításán. (3. o.) — Állástalan diplomásból, meg­becsült kitünteteti tanár. (4. o.) — Még ebben az évben felépül a salgótarjáni Állami Aruház |5. o.) — Keresztrejtvény. (6. o.) Az iskolák tanulói lelkesen készülnek a pedagógusnapra, nevelőik köszöntésére. JELENTÉS A BÁNYÁKBÓL A FELAJÁNLÁSOK TELJESÍTÉSÉRŐL Bányászaink tudják, hogy a nép jólétének növelését nem lehet szép frázisok hangoztatá­sával. sem szájtátisággal, sem pedig egyhelyben topogó ter­meléssel biztosítani.- Az élet- színvonal emelkedésének egye­düli eszköze: a tervet napról napra, hónapról hónapra rend­szeresen teljesíteni. Ezt felis­merve hős bányászaink a tervteljesítésért vívott harc mellett lelkesen dolgoznak vállalásaik teljesítéséért is. Er­ről tanúskodnak a szerkesztő­ségünkhöz beküldött jelentá­TTRIBES ÜZEM dolgozói a felszabadulási verseny befeje­zése után tovább fokozták ter­melésüket. A csapatok egy­mással versenyezve küzdöttek az elsőbbségért. Az eredmény nem is maradt el, mert má­jus havi tervüket 108,9 száza­lékra teljesítették. Az üzem dolgozói az évi terv sikeres teljesítése érdekében megfo­gadták, hogy 4000 tonna sze­net adnak évi tervükön felül. Felajánlásuk nem maradt puszta szó. Ezt bizonyítja Langa Gyula kamrafejtő bri­gádja is. amely ípájus havi tervét 156,9 százalékra teljesí­tette. A cáapát näpi 32"tórífias tervét másfélszeresére teljesí­tette. Gádor Pál 9 tagú elővá­jási csapata 163,4 százalékra, Lőrincz János elővájási csapa­ta 135,7. Csernák István elővá­jási és Fodor gyalog Géza frontfejtés! csapata közel 110 százalékra teljesítették május havi tervüket. A dolgozók lelkes munká­ja eredményeként az üzem május hónapban 618,4 tonná­val szárnyalták túl az előírt tervet. A KAZÄRI ÜZEMEGYSÉG dolgozói május hónap első tíz napiában mindössze 98,4 szá­zalékos tervteljesítést értek el. Az üzem kommunistái, mű­szaki vezetői és dolgozói meg­fogadták, hogy a második de­kádban pótolják lemaradásu­kat. Fogadalmukat tettek kö­vették. 20-ra már 102,7 szá­zalékos eredménnyel büszkél­kedhettek. Az utána követke­ző napokban ugrásszerűen emelkedett a termelés. Az utolsó tíz napban 110,2 száza­lékra teljesítették esedékes tervüket. Ennek eredménye­ként az egész havi tervet 104 százalékra teljesítették. A ter­ven felüli szénnel közel 1300 család havi szénszükségletét biztosították. Az erdemények elérésében egyaránt elismerés illeti az üzem valamennyi dol­gozóját. Legjobb eredményt Kazinczi László bordás 9 tagú elővájási csapata érte el. ameiy 153 százalékra teljesítette má­jus havi tervét. Kazinczi elv­társ arra tett ígéretet, hogy évi tervét augusztus 20-ra, alkotmányunk ünnepére befe­jezi, május hónapra 52,5 tonna szenet termel terven felül. Vál­lalását több mint nyolcszoro­sára teljesítette: május hónap­ban 408 tonnával termelt több szenet előirányzatánál. A SALGÓ—RÓNAI üzem­egységnél Kadlót Lajos szta­hanovista elővájár csapata a II. negyedévre 445 csillét vál­lait- terven felül. A csapat adóit' siráváhaK-eleget tett é* több mint 60 csillével szál- nyalta túl vállalását. Most újabb vállalást tettek. Teljesí­tette vállalását Valiga József elővájó csapata is, amely a II. negyedévre vállalt 435 csil­le terven felüli szénnel szem­ben 520 csillét adott. Köve­tendő példaként kell állítani az üzem dolgozói elé Somos- kői Lajos Árpád DISZ eló- vájó brigádját, amely II. ne­gyedévre vállalt 578 csille terven felüli szén kitermelé­sét május hónap végéig több mint 700 csillére teljesítette. A MIZSERFAI ÜZEMEGY­SÉG dolgozói munkájuk ered­ményeként május havi tervü­ket 102,7 százalékra teljesítet­ték. Annak ellenére, hogy Pál- hegy I. lejtős dolgozói május havi tervüket nem teljesítet­ték az üzemegység mégis 1156,2 tonnával adott többet havi tervénél. Kővári József fejtési DISZ- brigádja a II. negyedévben arra tett ígéretet, hogy napon­ta 3 tonnával termel többet előirányzatánál. Az adott szó valóraváltásáért lelkesen in­dultak harcba. Lelkesedésüket siker koronázta. Április hó­napban 387 tonnát adtak ter­ven felül, május hónapban 942 tonna szénnel küldtek töb­bet felszínre megadott tervük­nél. AZ ÜZEM DOLGOZÓINAK lelkes munkája eredménye­ként a Nógrádi Szénbányásza­ti Tröszt május havi mérle­geit termelési tervét 100,8 szá­zalékra teljesítette. Az ered­mény nem szabad hogv eíbi- zakodásra adjon okot, mert június elsejei napi tervüket Zagyva, Novák. Szorospatak kivételével minden üzemegy­ség száz százalékon alul telje­sítette, ami tröszti szinten 93,7 százalékos eredménynek felel me0. AZ ÉVI TERV sikeres tel­jesítése érdekében a nógrádi Szénbányászati Tröszt vezető­cége- — ‘ a felszabadulási ver­seny időszakához hasonlóan — a június 1-től augusztus 20-ig tartó versenyidőszakra célpré­miumokat tűzött ki a legjobb frontcsapat, kamrafejtő, elő­vájó és a legjobb DlSZ-brigá- dok részére. A legjobb frontcsapat első helyezését elnyerő részére 5000, a második helyezettnek 1500 forintot, a kamraíejtési csapatnak: I. helyezés 4000 forint, II. helyezés 1500 forint, a legjobb szénelővájási csa­patnak: I. helyezés 1000, II. helyezés 600 forintot juttatnak. A legjobb meddő elővájó két csapat részére 1000—800 fo­rintot, a legjobb két első DISZ-csapat részére úgyszin­tén 1000—600 forintot tűztek ki. Egy nappal az ünnepi könyvhét előtt Megyénk minden könyves­boltjában, az üzemeknél, az isliolákban és a tömegszerve­zetekben megtörténtek az elő­készületek a dolgozók és az irodalom egyhetes találkozó­jának méltó megrendezésére. As idei könyvhét jelentőségét megsokszorozza az a tény, hogy néhány héttel a felszaba­dulásaink 10. évfordulója után rendezzük meg. Ez a könyv- ünnep új irodalmunk sereg­szemléje, annak a bizonyítéka lesz majd, hogy pártunk he­lyes úton járt, amikor a nép ügyét szolgáló, pártos, a szov­jet irodalom nagyszerű példá­ját követő, szocialista-realista irodalom megteremtéséért harcolt. A könyvhéten 130 könyv­újdonság kerül forgalomba, így például Veres Péter: „Kö­zös gondjainkról'1 és Szabó Pál: „Munkák és napok1’ cí­mű gyűjteménye, Laczkó Gé­za: „Rákóczi“-ról szóló regé­nye, Mesterházi Lajos, Ko­vái Lőrinc. Boldizsár Iván új regényei és számos ifjú­sági mű. Thury Zsuzsa: „Za­lai nyár“, Grandpierre Emil: „Törökfejes kopja" című új regénye, valamint Bárány Ta­más, Gertyán Ervin, Tatai Sándor, Hárs László új írásai és Tamási Áron: „Ábel a ren­getegben" című regényének átdolgozott kiadása. Megjelen­nek az elmúlt 10 év legsi­keresebb, legnépszerűbb mun­káinak utánnnyomásai is. így megjelenik Veres Pétertől a „Szolgaság" és a „Szegények szerelme“, Szabó Páltól a „Tavaszi szél". Darvas Jó­zseftől a „Város az ingová- nyon“, Illés Bélától a „Hon­foglalás" című regény és Déry Tibor „Válogatott elbeszélé­sei". A magyar művek mellett természetesen számos fordí­tás is forgalomba kerül a könyvhéten. Az ünnepi könyvhetet min­denütt irodalmi előadásokkal nyitják meg. Salgótarjánban az ünnepi könyvhét „Magyar könyv tíz éve" című kiállítás­sal nyílik meg, holnap dél­előtt 10 órakor a Megyei Könyvtár olvasótermében. 7- én ugyanitt olvasómegbeszé- lés lesz. 11-én, neves budapes­ti író tart irodalmi előadást, amelyet könyvbál követ. 12- én szavaló-versennyel fejező­dik be a könyvhét. A könyvnapra készülnek a salgótarjáni könyvesboltban. Hagy óbb gonddal ápoljuk a kukoricát Aki nyitott szemmel járja a határt, az megelégedéssel ta­pasztalja, hogy ezekben a he­tekben ugyancsak serény mun­ka folyik a szántóföldeken. Minden kis faluban, erejüket latba vetve dolgozik a falu népe, hogy a kedvezőtlen ta­vasz által okozott lemaradást minél előbb felszámolják, és gazdag termést takarítsanak be. A Mátra aljában fekvő Ta­ron is folyik a munka. Idejé­ben elvégezték a vetéseket, most már a kukorica és a bur­gonya kapálása folyik. A köz­ség jó adottságokkal rendelke­zik, különösen a kapásnövé- nyék száméra. A falu szántó­területének közel 20 százalé­kán termelnek kukoricát. A falusi pártszervezet és a tanács magáévá tette a kormány ha­tározatát, a kukoricatermelés fejlesztéséről. Ennek érdeké­ben már tavaly ősszel elkezd­ték a felvilágosító munkát, hogy minél több gazda ősszel, géppel szántsa fel a kukorica alá a területet. A község dolgozói megértették az ősai-szántás jelentőségéi, és. a kukorica vetésterületének majdnem 50 százalékát ősszel a gépállomás szántotta fel. A tél folyamán tanácsüléseken, szakelőadásokon ismertették a kukoricatermesztés fejlett mód­szereit: a négyzetes vetést, a gépkapálást és a pótbeporzást. Tavasszal, amint az idő meg­engedte, megindultak a mun­kák. A kukoricát is, mint min­den más növényt idejében el­vetettek. A kis parcellákon vetőgépet nem tudnak alkal­mazni, így kézikapával arány­lag négyzetesen vetették el. Azok pedig, akik tavasszal szántottak, az eke után sorjá­ba vetettek. így egyenes soro­kat kaptak, s a művelésnél a kis parcellán is tudják alkal­mazni a lókapát. A falu dolgo­zói már az elmúlt években meggyőződtek a kukorica több­szöri kapálásának előnyéről. Az elmúlt évben is a három­szori kapálás után 20—22 má­zsás termést takarítottak be. Ezért most már az első kapá­lást befejezték. Az elmúlt napokban fagy- hullám húzódott végig a falu felett. A kukorica és a burgo­nya ültetvények némi kárt szenvedtek. Azokon az elszórt területeken, ahol a kukoricát fagyás érte, ajánlatos. rövid tenyészidejű kukorica fajtákat, például az iregi 12 hetes ku­koricát ültetni. Több helyen a növényeknek csak a levele fa­gyott el, a csúc.éiajtás nem. Ezeken a területeken még nagyobb gondot kell fordí­tani a kapálásra, hogy a gyenge növény, amely sokat szenvedett a fagytól, ne szenvedjen még a gyomoktól is. Tapas?taiatcserc ai Ö'inajari Kísérleti Gazdaságban Az Űjmajori Kísérlet Gazdaságban tapasztalatcser értekezleten mutatták be , helyes gépi kapálást, kasza lást és szénarendsodrást. j tapasztalatcsere értekezlete' agr emómvsok, termelőszövet kezeti vezetők és dolgozó pa rasztok vettek részt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom