Szabad Nógrád. 1955. május (11. évfolyam. 35-41. szám)
1955-05-21 / 39. szám
1955 május 21. SZABAD NÖGRAD 3 Százezer forint — a sárban Az anyagfelhasználás tapasztalatai a Tűzhelygyárban \i elmúlt napokban ellátogattunk a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárba. Ismeret« majdnem mindenki előtt, hogy a Tűzhelygyár mindig teljesíti reá háruló feladatát. Az elmúlt évek során tervét mindig túlteljesítette. Most is ez a helyzet. Áprilisban 103,8 százalékos teljesítményt ért el, 91,7 százalékos tervszerűség mellett. A tűzhelygyári öntöde például az 1954. II. negyedévéhez viszonyítva 7,56 százalékos selejtjét 6,22 százalékra csökkentette. Szép, szép a teljesítmény, de még mindig magas a selejtszázalék. Ezenkívül az öntödében a takarékosság terén lehetne még a munkán javítani. Ugyanis arról van szó, hogy az elmúlt negyedévben a 12x18-as tűzhelylap gyártásánál több mint százezer forint értékű vas veszett kárba. A 12x18-as tűzhelylap technológiailag megállapított súlya 11,20 kilogramm. Az ellenőrzéseknél, a mérésnél azonban sokkal több, vagyis 86 dekagramm többlet- anyagot mértek, (egy tűzhelyhez két lap szükséges), tehát egy tűzhelylapnál ez 43 dekagrammot jelentett. Mi okozta ezt a nagyfokú anyagpazarlást? A minta tökéletes. Pontosan 11,20 kilogramm anyag szükséges a kiöntéséhez. A technológiai előírások pedig megfelelnek a valóságnak. Mégis hol a hiba? Vizsgáljuk csak meg a tűzhelylap gyártását. A formázó a formaszekrényt — mintával együtt — megtölti homokkal. Zimmermann gépével — sűrített levegő segítségével préseli le a homokot a megfelelő keménységre. Lekaparja a formaszekrény tetejéről a felesleges homokot és kész az egyik tűzhelylap. Utána csak az öntés és tisztítás marad hátra. A nagymérvű anyagpazarlás három okból is eredhet. 1. Ha a Zimmermánn-gép‘ működtetéséhez szükséges sűrített levegő gyenge (ha nincs meg a megfelelő légkör), a gép nem tudja a homokot a megfelelő keménységre préselni. Vagyis „laza” marad a homok. öntéskor az izzó vas puha talajra talál, terjed, mert nincs, ami megakadályozza az útját. így az előírtnál több vasat emészt fel. 2. A Zimmermann-gép présrésze közönséges deszkalap. Ha a prés alja nem egyenletes és vízszintes, a préselés a forma egyik részét jobban nyomja le mint a másikat. A formaszekrényben lévő homok egyik ré1 sze „kemény” a másik „puha”, öntés után a tűzhelylap egyik része tökéletes, a másik duzzadt lesz. Itt is több anyag vész kárba. 3. Ha a formázó elsieti munkáját, nem ad Zimmermann- gépével elegendő nyomást a homokra, szintén „laza” marad a homok, s duzzad az öntvény. Vagyis ez esetben a dolgozók öntudatán múlik, hogy mennyi anyag vész kárba. Xchá t résiben a dolgozók, részben a gépek hibája, hogy az elmúlt negyedévben a Tűzhelygyárban több mint 20 tonna nyersvas pocsékolódott el. Ez a helyzet tűrhetetlen. Népgazdaságunk drága pénzért vásárolja a vasércet a külföldi országoktól. A tűzhelygyári öntöde műszaki, valamint fizikai dolgozóknak oda kell hatni, hogy minden mázsa, minden kiló vassal takarékosan bánjanak. Vizsgálják meg reális lehetőségeiket, biztosítsanak minden időben 'nagynyomású sűrített levegőt, ellenőrizzék rendszeresen a Zimmermann-gépeket, ellenőrizzék a formázó elvtánsak munkáját. A fizikai dolgozók pedig fektessenek nagyobb súlyt a tökéletes munkára. Sokszor 1—2 másodperc elég ahhoz, hogy selejtet gyártsunk, vagy hogy az előírtnál több vasat használjunk feL Népgazdaságunk nagy feladatok megoldása előtt áll. A sikeres végrehajtásához nemcsak nagy anyagi erőforrásokra, hanem minden területen, alaposabb, körültekintőbb, magasabb színvonalú munkára van szükség. A legszigorúbb takarékosság megvalósítása a társadalmi élet minden területén hatalmas tartalékok feltárásával járulhat hozzá a népgazdaság fellendítéséhez, a dolgozók élet- színvonalának emeléséhez. —hadu— Végezzük el a rozsvetések pótbeporzását Megyénk területén, különösen a balassagyarmati járásban hatalmas területeket foglalnak el a rozsvetések. Nem közömbös tehát számunkra, hogy hány mázsás termést takarítunk be földjeinkről. Ha például a rozs vetésterülete 500 Wh, a termésbecslések alapján 9 mázsa várható. Ha most ezen a területen elvégezzük a pótbeporzást holdanként egykét mázsával több termést kapunk, ami azt jelenti, hogy 500 mázsával lesz több a termésünk. A terméseredmények növelésén kívül a pótbeporzással megjavul a magvak fizikai és kémiai tulajdonsága. Pótbeporzásból származó magvak több fehérjét, zsírt tartalmaznak. A magvak ezer szem súlya is nagyobb lesz. A növé- (pyek megteiírjékeny ülése rö- videbb idő alatt zajlik le, ennek következtében a magtermés kiegyenlítettebb és kevesebb a vékonyszem, valamint az ocsu. A pótbeporzásból származó növények ellenállóképessége nagyobb a betegségekkel szemben. A rozs termése attól függ, hogy a természetes beporzás idején milyen az időjárás. Sokszor erősen fúj a szél, esik az eső, így a megtermelt pollen nem jut a virágra, s a növény nem tud megtermékenyülni. A kalász „ablakos“ lesz. A pótbeporzás útján a virágpor tömegét juttatjuk el a nőivarú virágokra, a bibére. A sok virágpor közül a legéletrevalóbbal történő megtermékenyítés után egészséges, fejlett utódot, és nagy termést kapunk. A pótbeporzást teljes virágzáskor kell elvégezni. Az idejében végzett beporzás, valamint a beporzások többszöri ismétlése növeli ennek a módszernek az eredményességét. A rozs ablakosságának kiküszöbölése érdekében végzett pótbeporzást nagyon könnyen el tudják végezni gazdaságaink. A gazdaság két dolgozója egy 20—30 méteres kötél segítségével bejárja a rozs- vetéseket és a kifeszített kötelet végighúzzák a virágzó rozstáblán. Ezt a munkát legjobb a korai órákban elvégezni, mert az éj folyamán termelt pollen nagymennyiségű és így biztosabb a megtermékenyítés. A pótbeporzás gyakorlati alkalmazásánál felmerülhet az a kérdés, hogy szükséges-e olyan rozstáblán elvégezni, ahol az elvetett vetőmagot az elmúlt évben pótbeporzás útján nyertük. A kísérletek és tapasztalatok azt bizonyítják, (hogy a pótbeporzást ilyen esetben is el kell végezni. Gyorsan és kevés munkaerővel történt meg a pótbeporzás az elmúlt évben a lőrinepusztai Dimitrov Termelőszövetkezetben, ahol 20 kh területen elvégezték a pótbeporzást, termésük egy mázsával volt több, mint azon a területen, ahol ezt a fejlett módszert nem végezték el. politikájának megfelelő tevékenységet folytatnak-e. A községi vezetőség ülésein (amit helyes, ha hetenként tart) meg kell vitatni a tanács, a népfront tevékenységét, döntően a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének kérdéseit, a mezőgazdasági munkák végzésének állását, a begyűjtés és adózás helyzetét. A községi pártszervezet vezetőségi ülésein és taggyűlésein meg kell javítani a hatáskörükbe tartozó falusi párt- alapszervezetek munkáját is. A községi pártvez^jőség szervezze és ellenőrizze a községben a hozzátartozó pártalap- szervezetekben a párthatározatok végrehajtását, éljen a pártellenőrzés jogával, számoltassa be a községi tanácselnököt és a község egyéb gazdasági vezetőit munkáikról. Ily- módon is biztosítsák a párt- szervezetek a párt és kormány határozatainak végrehajtását Az MDP községi vezetőségek alapvető feladata, hogy a területén dolgozó valamennyi párttag erejét mozgósítsa a meglévő tsz megszilárdítására, számszerű fejlesztésére és ahol nincs tsz, ott előkészítő bizottságok létrehozására, elsősorban ‘a párttagok példamutatásán keresztül. , Az MDP községi pártvezetőség fordítson nagy gondot arra, hogy a legkiválóbb falusi dolgozók körében tudatos nevelőmunka folyjék annak érdekében, hogy a pártalapszervezetek rendszeresen felvegyék a párt tagjai közé a párttagságra alkalmas termelőszövetkezeti tagokat, gépállomások, állami gazdaságok dolgozóit, agronó- musokat, értelmiségieket és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok közül azokat, akik nem állnak szemben a párt szövetkezeti politikájával (há egyénileg még nem is jutottak el a tsz-be való belépés eldöntéséig) eleget tesznek kötelezettségeiknek. népszerűek, a párttagságra egyébként is alkalmasak. A községi pártvezetőségek feladata, hogy segítsék a párt- alapszervezetekben megjavítani a kommunisták oktatását, biztosítani a párttagok példa- mutatását, a párt politikájának megvalósításáért folyó harcban, Rendkívül komoly figyelmet kell fordítania a községi vezetőségnek arra. hogy betartsák a pártalaps?ervezetekben is a pártdemokrácia, a kollektív vezetés elvét, hogy a párt- alapszervezetek rendszeresen megtartsák a taggyűléseket, vezetőségi üléseket, pártcsoport- és pártcsoportbizalmi értekezleteket, melyek a falusi kommunisták nagy nevelő iskolái kell hogy legyenek. Az MDP községi szervezete (összevont) taggyűlést az egész községet érintő kampánymunkák alkalmával és ezenkívül 2—3 havonként tartson. Helyes az a törekvés, amely már több községi vezetőségnél megvan, hogy a községi pártszervezet (és a községi vezetőség) előtt álló feladatok elvégzésére 3 hónapos munkatervet dolgoznak ki. III. A községi pártszervezetek létrehozása a községi pártvezetőségek megválasztása fontos feladat volt, de ne felejtsük el, hogy ezek létrehozásával, illetve megválasztásával csak az első lépést tettük meg a KV- nek a falusi pártpolitikai munka megjavítására hozott határozatának a végrehajtásában. Arra van most szükség, hogy a felsőbb pártszervek, de elsősorban a járási pártbizottságok, a lehető legtöbb segítséget megadják a községi vezetőségek munkájának a beindításához. Ez pedig megköveteli, hogy a járási pártbizottságok legjobb dolgozói nap mint nap lent tartózkodjanak a községekben és ha szükséges, egy-két hetet is el kell tölteni egy-egy községben azért, hogy a községi vezetőség, de a pártalapszerve- zeték vezetőségének a tagjait is megtanítsák arra. hogyan kell a kommunisták, a pártonkívüli dolgozók erejét megszervezni, mozgósítani pártunk Központi Vezetősége határozatainak maradéktalan végrehajtására. Kiss Sándor a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályának politikai munkatársa Ä fsz-ek eredményeinek példáján áj to^ekcii a tesmelöszövetkezefekke Pártunk Központi Vezetősége márciusi határozatában ismét leszögezte, hogy a mező- gazdasági termelés fellendítése változatlanul a párt és a kormány figyelmének középpontjában áll. A mezőgazdasági termelés jelentős és tartós fellendítése pedig elválaszthatatlanul összefügg a mezőgazdaság szocialista átszervezésével. Tehát párt és állami szerveinknek egyik legdöntőbb feladata, hogy szakadatlanul harcoljanak a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatban elterjedt jobboldali nézetek ellen, melyeknek érvényesülése az egész- népnek, magáinak a dolgozó parasztságnak is súlyos károkat okozna. Megyénk termelőszövetkezeti mozgalmának egészséges fejlődése megköveteli, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek hasonlíthatatlanul gyorsabban nőjjenek, fejlődjenek, mint az alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti formák, mert ez a forma legalkalmasabb, amely a mezőgazdaságban elvezet a szocializmushoz. De ugyanakkor nem szabad elhanyagolni az alacsonyabb formájú szövetkezést sem. A KV márciusi határozata leszögezi, hogy az idén nemcsak meglévő termelőszövetkezeteink megerősítésére kell törekedni (noha ez igen fontos), hanem a termelőszövetkezetek számszerű növelését is el kell érni. A számszerű növelés pedig megköveteli azt, hogy szakítsunk a különböző szek- táns és jobboldali nézetekkel, amelyek mind gátolják parasztságunk életszínvonalának emelkedését és a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Ha megyénk területén megvizsgáljuk, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése terén megnyilvánuló káros nézeteket hogyan tudtuk szétzúzni, nem nagy eredményről számolhatunk be. Ezt bizonyítja, bogy a számszerű fejlődésijén igen keveset mentünk előre a Központi Vezetőség határozata óta. Addig, amíg más megyékben hetenként százakra tehető az új belépők száma, addig megyénkben még tizekről sem beszélhetünk. Más megyékljen a KV határozata óta új termelőszövetkezetek alakultak, megyénkben egy termelőszövetkezet sem alakult ebben a gazdasági évben. Meglévő termelőszövetkezeteinknél és főleg az erősebb és jobban működőknél, nem tudták párt és állami szerveink megszüntetni és megértetni tsz-einkkel a befelé fordulás károsságát. Egyes termelőszövetkezeteink vezetői, tagjai nemhogy maguk is agitálnának a fejlesztés érdekéljen, hanem elzárkóznak az esetleges új belépő tagoktól. Nem tapasztalható, hogy szövetkezeteink saját eredményeikről, vagy a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről beszélnének az egyénileg dolgozó parasztság között. Egyes jól működő termelőszövetkezeteinkben, mint pl. a szurdokpüspöki Békében a tsz tagjai még a jövedelmüket is éjszaka szállítják haza, hogy ne lássák meg az egyénileg dolgozó parasztok, milyen jövedelme van egy-egy tsz-tagnak. Az erdőkürti Szabadság TSZ-ben a tsz-tag ljeszéli le a belépni szándékozó egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztot. Több termelőszövetkezetben a tagság elfelejti azt, hogy a mezőgazdaság átszervezését nem lehet öncélúnak tekinteni. Nem számolnak ezek a szövetkezetek azzal, hogy az elmúlt gazdasági évben is ha pl. csak munkaerőből is jobban álltak volna, a kukorica négyszeri kapálását, a rozs pótbeporzását, időbeni betakarítását stb. el tudták volna végezni, a jövedelmük egyes növény féleségekből 20—25 százalékkal növekedhetett volna. Egyes termelőszövetkezeteinknél például panasz merült fel, hogy kevés a földterület, mint Drégelypalánkon, Érsekvadkerten. E termelőszövetkezetek vezetőinek, kommunistáinak azon kell dol- gozniok, hogy gazdaságaikat minél belterjesebbé tegyék. Olyan növényféleségeket vagy zöldségféleségeket termeljenek, amelyek egyrészt jóve- delmezőek, másrészt több munkaerőt igényelnék. Ezzel ki tudjuk zárni azt a káros nézetet, hogy a földnélküli dolgozókat nem veszik fel a tsz-be. Ezen túlmenően a földkérdés megoldásának fő útja: a középparasztok között végezzenek felvilágosító munkát, hogy minél nagyobb számban lépjenek be a termelőszövetkezetekbe. A középparasztak felvételétől ne zárkózzanak el, amely azt a veszélyt rejti magában, hogy középparasztjainkat is elidege- nítjük a közös gazdálkodástól, a tsz-ben a földterület kevésnek bizonyul a tagsághoz képest, így a tsz tagság nem jut kielégítő jövedelemhez. Tehát azoknak a tsz-eknek, amelyeknek kevés földterülete van — de valamennyi szövetkezeti tagnak — az a feladatuk, hogy olyan parasztokat győzzenek meg a nagyüzemi gazdálkodás előnyéről, amelyek tekintélyes földterülettel rendelkeznek. (Köztudomású. hogy állami gazdaság területének rovására tsz-t fejleszteni nem lehet.) A káros befelé fordulást mutatják a megyénk területén működő I—II. típusú termelőcsoportok is, amelyek már évek óta ebben a formában működnek és fejlődni a magasabb forma felé nem kívánkoznak. Egyes helyeken, főleg az I-es típusú csoportjaink tagjai, a csoport név leple alatt spekulációs és kupeckedő munkát végeznek. Vannak termelőszövetkezeteink, mint pl. a jobbágyi Uji Otthon, amelyben az a különösen káros „baloldali“ elzárkózó latban való alkalmasságukról. Lizsnyánszky elvtárs nagy érdeklődést tanúsított a termelési kérdések iránt is. Öt elsősorban a gépesítési és technikai részek érdekelték, miként tudjuk a gépesítést az eddigieknél sokkal szélesebb körben alkalmazni és a különféle növények — elsősorban a búza átlagtermését fokozni.. Tudtam, hogy az Acélárugyár gyártási profiljába nem tartozik a különféle boronák és hengerek gyártása, de tudtam azt is, hogy megyénk ipari üzemei közül éppen az Acélárugyár az, amely egyik leghatékonyabb patronálója termelőszövetkezeteinknek és soha nem zárkózik el a segítség- nyújtás elől. A munkás-paraszt szövetség megvalósítása a gyár részéről élő valóság. Az Vjmajori Kísérleti Gazdaságban hosszú éveiken keresztül igen jó eredménnyel használtuk a búza alá történő talajelőkészítéshez az egy tenmagatartás mutatkozik, meg, hogy a tsz-ből nemrégen kilépett parasztokat nem veszik vissza. Annak ellenére, hogy ezeknek a parasztoknak egy része már visszavágyik a szövetkezetbe. Gyakran a szövetke- zetbeliek ridegen elzárkóznak, nem fogadják őket szívesen. Pártunk álláspontja az, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének megvannak a reális előfeltételei hazánkban. Megyénkben is megvalósítható pártunknak a termelő- szövetkezetek fejlesztéséről szóló határozata. Megyénkben a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében nagy feladat hárul a meglévő termelőszövetkezeti pártszervezetekre. A termelőszövetkezetek vezetői, kommunistái bátran és megingathatatlanul harcoljanak a még meglévő káros nézetek ellen, elsősorban a szövetkezeten tjeiül. Továbbá állandó felvilágosító munkát folytassanak az egyénileg dolgozó parasztok között, beszéljenek saját eredményeikről.; Harcoljanak a termelőszövetkezeteken belül a családtagok bevonásáért, a munkafegyelem megszilárdításáért, a szövetkezeti demokrácia betartásáért, az alapszabály szerinti működésért. Termelőszövetkezeti párt- szervezeteink az elmúlt években a legtöbb helyen bcbizonyííoKák, hogy erősek, edzettek az ellenség elleni harcban, a nehézségek leküzdéséljen, és most az új feladatnál hasonlóan be kell bizonyítani erejüket, szervezőképességüket. A KV építve erre a bizalomra, tűzte ki célul, hogy 1960-ig a mezőgazdaságban is lerakjuk a szocializmus alapjait. Kiss József a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának politikai munkatársa szí elmunkálásához használjuk igen jó eredménnyel. A megyében legalább 40—50 darab ilyen hengerre van szükség, mégpedig 1—2 hónapon belül, amikor a nyári talaj- munkák elkezdődnek. Arra gondoltam, hogy csak az Acélgyár lehet segítségünkre és csak a gyár révén tudjuk biztosítani már ez évben a szükséges számú rögtörő hengert. Ismét a gyárhoz fordultam. a gyár újólag a mezőgazdaság segítségére sietett. Vállalta, hogy kiönti a szükséges mennyiségű hengertagot, melyet a gépállomások saját szerelőműhelyükben összeállítanak. f Dicséret illeti ezért a gyár vezetőségét és minden dolgozóját, akik terven felül készítik el a szükséges öntést. Igen szét példáját mutatják meg ezze\ hogy az ipari munkásság első* rendű feladatának tekinti mé> tógazdaságunk fejlesztését, Acs Antal megyei főagronómua A munkás—paraszt szövetség erősítése az Acélárugyár részéről élő valóság Még a múlt év végén találkoztam Lizsnyánszky elvtárssal, az Acélárugyár vezető főmérnökével. A beszélgetés során mezőgazdaságunk legégetőbb kérdései kerültek szóba. Véleményt kért a gyár által készített különféle mezőgazda- sági szerszámok minőségéről, azok tartósságáról és a gyakorgelyen mozgó, fele részben éles tarajú, fele részben cakkos fogazatú tagokból álló rögtörő hengert, mely úgy van megszerkesztve, hogy a nyári szántás alkalmával közvetlenül az ekéhez van kapcsolva és a szántást azonnal kitűnően elmunkálja. A lúdtalpú boronát pedig az őszi szántások tava- 'Vi'7' V; vx' ' - "» Lí v * te**''? ~ >*- i ^ ^ I Ili! Jfefe íí *■$,. i-l: Ik, i J ó.óiöéé ......... •• 'W', 'KW. m. wmmimm • <•*>- ■ Az újmajori rögtörő henger
