Szabad Nógrád. 1955. május (11. évfolyam. 35-41. szám)
1955-05-21 / 39. szám
2 SZABAD IVOGRAD 1955 május 21. Az elmúlt év tapasztalatait felhasználva az új oktatási évad sikeres előkészítéséért A III. PARTKONGRESSZUSON Rákosi elvtárs a következőket mondotta: „Nem. lehet teljes sikerrel megoldani dolgozó népünk, anyagi jólétének emelését, ha nem fokozzuk pártunk elméleti felkészültségét, ha nem biztosítjuk az elméleti tudást.“ A megnövekedett elméleti képzettség növeli a párttagság öntudatát, fokozza a párttagság éberségét. Ennek jegyében kezdtük meg az 1934—1955-ös pártoktatási év megszervezését. Párttagságunk egy része félreértelmezte az oktatásban való részvétel önkéntességi elvét. Ebből következett, hogy a hallgatók 6 százaléka lemorzsolódott. Nem magyaráztuk meg kellően párttagjainknak az önkéntesség helyes értelmezését, s azt, hogy a Szervezeti Szabályzatban meghatározott kötelességek minden párttagra egyformán kötelezők. Ezért Rácz Ilona, Lovász Tibor és Kiss János elvtársak elhanyagolták az oktatást, nem gondolva arra, hogy ezzel saját maguk fejlődését is gátolják. Párttagságunk többsége megértette a III. pártkongresszus utasításait. S nemcsak feliratkoztak, hanem rendszeresen el is jártak az oktatásokra és hozzászólásaikkal segítették a foglalkozások színvonalának emelését. Ilyenek voltak például Tóth Béla, Gyenes Vendel, Pisch Ferenc elvtársak és Godó Borbála, Boldog Imréné elvtársnők. De sorolhatnánk még tovább azok neveit, akik hasonlóképpen jól dolgoztak. EREDMÉNYEINK elérését nagyban segítette propagandistáink jó munkája. A propagandista értekezleteken rendszeresen részt vettek. Egyes témák feldolgozásához rendszeresen olvasták klasszikusaink tanítását. Földi István, Márton János, Szmolenszki Elek elvtársak odaadóan, lelkesen és alapos felkészültséggel végezték propaganda munkájukat. Akadtak olyan propagandisták is, akik hanyagul készültek, sőt több esetben nem jelentek meg a propagandista szemináriumon, mint Máté István, Kéketyi György/ elvtársak. A Központi Vezetőség oktatásról szóló határozata feladatul szabta meg az oktatás színvonala emelésének érdekében az elméleti tanácsadás megszervezését. Ezt nem hajtottuk végre, részben azért, mert még nem ismertük fel kellően az elméleti tanácsadás jelentőségét, részben, mert maga a városi párt-végrehajtóbizottság sem ellenőrizte ezt megfelelően. Nem kérte számon az elméleti tanácsadó munkát. Az elkövetkezendő oktatási évben feltétlen biztosítanunk kell az elméleti tanácsadás megszervezését és annak rendszeres működé- sét. MINDEZEN HIÁNYOSSÁGOK ellenére párttagságunk mintegy 45 százaléka rendszeresen részt vett az oktatásban, és azt sikeresen be is fejezte. Hogy párttagságunk mennyire értette meg a kongresszus határozatait, hogy az oktatáson mennyire sajátította el a marxizmus—leninizmus alapjait, azt részben igazolják a termelésben elért eredményeink is, mert az elmúlt fél év során gyárunk mindkét negyedévben zászlós élüzem lett. Sőt a fel- szabadulási munkaverseny során jó munkánk elismeréseként, mi nyertük el a megyei párt-végrehajtóbizottság felszabadulási versenyzászlaját. Ez a példa is igazolja, hogy propagandamunkánk, a kongresszusi anyag tanulmányozása anyagi erővé vált. A szemináriumi záróünnepélyeken a jó munka elismeréseként 48 hallgatót könyvjutalomban részesítettek, 40 elvtárs pedig a megyei párt-végrehajtóbizottság dicsérő oklevelét kapta meg. A HALLGATOK a záróünnepélyen számos hasznos javaslattal segítették a következő oktatási év megszervezését. Például Mocsány János elvtárs a következőket mondotta: „Miután tanulmányoztam a párt III. kongresszusának anyagát, munkámat jobban tudom végezni, tisztábban látom a feladatokat. Mint népnevelő is jobban tudok dolgozni, mert sok olyan kérdést tanultam meg, amelyet eddig nem láttam tisztán.“ Voltak olyan javaslatok is, hogy a pártvezetőség a műszaki vezetőkkel fűzze szorosabbra a kapcsolatot, a következő oktatási év sikere érdekében a hallgatók műszakcseréjét zavartalanul biztosítsák. Elhangzott olyan javaslat is, hogy a szemináriumvezető a szeminárium megkezdése előtt ellenőrizze a hallgatók jegyzetét, mert ez elősegíti a hallgatók alaposabb felkészülését. Az elmúlt évhez viszonyítva a DíSZ-oktatása terén is javulás tapasztalható. Hibákat követtünk el ott, hogy a DISZ- oktatás ellenőrzésére pártszervezetünk nem fordított elég gondot, pedig ezzel növelhettük volna az eredményeket. MINDEZEKBŐL a hasznos tanulságokból és tapasztalatokból merítve, a Központi Vezetőség oktatásról szóló határozatai alapján, párttagságunk soraira támaszkodva fogjuk megszervezni és előkészíteni a következő oktatási évet. Marczinek István, a Vasöntöde és Tűzhelygyár párttitkára Csökkentsük a száz százalék alatt termelő bánYászok számát A teljesítmény állandó növekedésé az olcsébb széntermelés alapja Pártunk márciusi határozata a dolgozó nép életszínvonalának fokozott, az eddiginél jelentősen nagyobb ütemű, gyors növelését írja elő. Mindenki megértheti azonban, hogy akár az elmúlt évben, akár a jelenben és a jövőben is csak olyan mértékben növekedhet a dolgozó nép jóléte, ahogy a termelés emelkedik. Az életszínvonalat nem lehet emelni akkor, ha termelésünk csökken, vagy egyhelyben topog. Sajnos, bányaüzemeinkben számos vezető, dolgozó nem érti világosan a termelés és az életszínvonal emelésének ösz- szefüggését, kész azt hinni, hogy a második ötéves tervre való felkészülés ideje alatt csökkenteni lehet a széntermelést, nincs szükség <sl terv teljesítésére, azaz ha eddig egy üzem 40, vagy 32 ezer tonna szenet termelt 24 óra alatt, ebben az évben elég lesz ha csak a felét termelik is. Ez a hamis okoskodás sok kárt, zűrzavart okozna népgazdaságunknak, magának a dolgozó népnek. Egyszerű számítással, józan gondolkozással megértheti mindenki: az életszínvonal emelése elképzelhetetlen a széntermelés színvonalának szakadatlan emelkedése nélkül, az olcsóbb termelés nélkül. Ha olcsóbb árban termelnek bányászaink ki egy tonna szenet, gyáraink is olcsóbban jutnak hozzá, ezáltal olcsóbb áron fognak tudni cipőt, ruhát és bányagépeket előállítani. A dolgozó nép életszínvonalának növelése most azon is múlik, hogy a gazdaságos termelést milyen mértékben teszik magukévá a bányák műszar ki vezetői és dolgozói. Hogyan használják ki a rendelkezésükre álló lehetőségeket, helyesen felismerik-e, hogy napjainkban keményebb munkára, nagyobb körültekintésre és gazdaságos termeiesre van szükség. Gazdaságosan a termelést lehet növelni akkor is, ha a dolgozók keresete megfelelő arányban emelkedik. Erre a mizserfai üzemegység szolgáljon példával. A mizserfai üzemegység bányászai az elmúlt évek során hősi csatákban bizonyították be. hogy minden erejükkel dolgozó népünk felemelkedéséért, hazánk felvirágoztatásáért küzdenek. Az 1954-es évi tervüket 107 százalékra teljesítették. Ez év első negyedében 9263 tonna szenet adtak terven felül az országnak. Habár az előirányzottnál még mindig több forinttal magasabb áron termelnek ki egy tonna szenet, ennek ellenére a gazdaságos termelésben komoly eredményeket értek el. Helyesen ismerte fel a műszaki vezetőség és a bányászság a gazdaságos termelés eszközeit, amikor a bányafa felhasználásának csökkentése érdekében a lefejtett folyosókból (elővá- jásból és fejtésből) ahol a kőzetnyomás megengedte. a használható — drága pénzen külföldről behozott — fenyőfát és hazai keményfákat kiszedték és újból értékesítették. Eljárásukkal havonta 110 —120 köbméter fát, vagyis az élteit 4 hónap alatt 450 köbméter fát takarítottak meg. A megtakarított fameny- nyiséggel az üzemegység félhavi fogyasztását biztosították. Ez közel 100 000 forint megtakarítást jelent az üzemnek. Ez csupán kezdeti eredmény, ennek további sikeréért az anyagfelhasználást naponként ellenőrzik. Az űzőm dolgozói valameny- nyien átérzik, hogy dolgozó népünk gyorsabb felemelkedését biztosító párthatározat megvalósításának egyik leg fontosabb feltétele, ha a gazdaságos termeléssel együtt növekszik a termelés is. Azonban. hogy az üzemegység dől gozóí mindenkor teljesíthessék tervüket, nem elég csak a lelkesedés, hanem olyan munkakörülményeket is kell teremteni, amely segíti a dolgozó lelkesedését, a verseny kibontakozását. A mizserfai bányászok büszkén beszélnek arról, hogy ma már az üzemegységnél csak fehér hollónak számít az a csapat, amely saját hibájából eredően tervét ne teljesítené. Akad ugyan a három körzetben hat csapat, de ezek a gépek sorozatos meghibásodása, vagy a munkahelyek kedvezőtlen adottsága miatt nem teljesítik a tervet. A tervteljesítés és a termelési költség biztosításáért a műszaki vezetőség, az alig másfél hónappal ezelőtt megtartott tervismertetői értekezleten a dolgozóknak azt a javaslatot tette, hogy a 135 centiméter hosszú fúrószárak helyett 150—170 centiméteres fúrószárakat kellene alkalmazni, mert ezzel az eljárással növekedhet a teljesítmény, ezenkívül robbanóanyagot is megtakaríthatnak. Az üzem vezetőségének ezt a bejelentését a dolgozók többé-ke- vésbé helyesléssel fogadták. Voltak ugyan ellenvetések is. mint az általában lenni szokott, amikor egy új eljárást vezetnek be. A 150 centiméteres fúrószárral először Jancsi András fejtésen dolgozó DlSZ-csapatának munkahelyén fúrtak. Izgalommal várták a robbantás eredményét. Robbantás után meggyőződtek arról, hogy az új eljárás eredményesnek bizonyult. Ugyanazon mennyiségű robbanóanyaggal, ugyanannyi fúrólyuk telepítéssel a három méteres széntelepen közel 10 mázsával növekedett a robbantott szén mennyisége. — Ha számvetést csinálunk a hosszabb fúrószárak által robbantásra elkészített lövőlyukakkal kapcsolatban és a mizserfai bányák adottságait alapul vesszük, akkor a következő képet kapjuk — mondja Sándor Béla igazgató elvtárs: •— Három méter vastag széntelepben 150 centiméteres fúrószárnál 41 mázsa, 170 centi- méteres fúrószárnál már 65 mázsás fejteljesítményt érhetnek el a dolgozók műszakonként, amit egy kis szorgalommal 80—90 mázsára is növelhetnek. Az új eljárás előnye nemcsak a termelésben mutatkozik meg. hanem a robbanóanyag felhasználásában is. Amig a robbanóanyag felhasználás 135 centiméteres fúrószárral tonnánként 0,263 kilogramm, a 150 centiméteres fúrószámál 0,213 és a 175 centi- méteres fúrószárnál pedig 0,210 kiló. — Eleinte vonakodtunk tőle, mert attól tartottunk, hogy a megadott normát nem lógjuk tudni kitermelni és akkor a keresetünk is kisebb lesz. De előnye megmutatkozott. Csapatom minden egyes tagja műszakonként az elmúlt hónapban 106 mázsa szenet termelt. Keresetünk 148,6 százalékos eredményre több mint 130 forint volt — mondja Jancsi András brigádvezetö. Március hónapban, annak ellenére, hogy mindössze csak négy csapat dolgozott az új eljárással, a helyes robbanó- anyagnorma bevezetésével az üzemegység 230,6 kilogramm robbanóanyagot tukán tolt meg, közel 30 000 forintos értékben. Az elmúlt hónapban Pálhegy II. gépesített üzemben négy csapat dolgozott az új eljárással, termelésük 140—150 százalék között mozgott. Az új eljárás bevezetésével, valamint a dolgozók lelkes munkájának eredményeként a szénen dolgozók teljesítménye a március hónapban elért 7,56 tonnáról áprilisban már 7,71 tonnára emelkedett az egy főre és egy műszakra eső teljesítmény. A kiváló eredmények elérésével az összüzemi egy főre eső termelés több mint három mázsával nőtt. Az egész üzemegység szénén dolgozóinak összteljesítménye az elmúlt évi 5,11 tonnáról ez év négy hónap eltelte után már 5,96 tonnára emelkedett. A termelés növekedése a keresetben is érezteti hatását. Az elmúlt évi utolsó hathónapi átlagos vájárkereset 90 forint volt. Ez év első négy hónapjában már 94,79 forintra emelkedett. Hogy tervüket hónapról hónapra teljesíthessék, már Pálhegy I. lejtősben is bevezették az új eljárást, amelynek eredményeként az üzem a hiányzó létszám ellg- nére is e havi esedékes tervét 96 százalékra teljesíti az elmúlt havi 88 százalékhoz vi- szonyítva. Ismét ellátogat honánkCsokonai Színház Nógrád megyében vendégszerepei a nyáron a debreceni Csokonai Színház. Az együttes tagjai, akiket tavalyi kéthetes látogatásuk során szívükbe zártak megyénk színházkedvelő dolgozói, június közepén érkeznek Salgótarjánba s körülbelül augusztus közepéig maradnak itt. Ezalatt mintegy 30—34 előadást tartanak a városban, ugyanannyiszor lépnek fel a megye különböző községeiben is, elsősorban a bányavidékeken. A debreceni színészeket — közöttük a Kossuthdíjas Solthy Bertalant, továbbá Soós Imrét, Virágos Mihályt, Dósa Máriát — Shakespeare: „Sok hűhó semmiért” című vígjátékának, Bródy Sándor: „Tanítónő"- jének, Kálmán Imre: „Csár- cfóskirálynő’’-jének Puccini: „Pillangókisasszony”-ának szerepeiben láthatja majd a közönség. Érdekes meglepetéssel is kedveskednek a debreceniek megyénk dolgozóinak: nálunk mutatják be először a Karinthy Frigyes bohózatából átdolgozott „Nagy ékszerész" című szatírát. Ä megválasztott községi pártvezetőségek feladatairól Pártunk Központi Vezetősége 1855 februári határozatának megfelelően megyénk területén is befejezéshez közeledik az MDP községi pártveze- tőságek megválasztása. A községi pártvezetőségek megválasztásában a községi pártalap- szervezetek előtt álló feladatok megvitatásában aktívan vettek részt a falusi pártszervezetekben és a mezőgazdaság szocialista szektoraiban dolgozó párttagok. .Legtöbb községben az összevont taggyűlés határozatot hozott a további feladatok végrehajtására, amelyek a községi pártszervezetek. kommunisták előtt állanak hogy maradéktalanul hajtsák végre {Jártunk Központi Vezetőségének március 2—4-i ülésén hozott határozatát. Bár a községi pártszervezetekben dolgozó kommunisták részvétele a pártszervezetek, a párttagok előtt álló feladatok meghatározásában, az összé- vont taggyűlésen hozott határozatok megvitatásában és meghozatalában rendkívül pozitív jelenség (különösen az elmúlt időkhöz viszonyítva) mégsem mehetünk el szó nélkül azok mellett a jelenségek mellett. amelyek mint hiányosságok iellemzik a pártszervezetek, pártbizottságok ezirányú munkáját. Nem a falusi pártszervezetek, hanem elsősorban a járási pártbizottságok hiányos előkészítő munkájának tudható be, hogy sok helyen az összevont taggyűlés nem tisztázta megfelelően az MDP községi vezetőség feladatait és hatáskörét. /. Szükségesnek látjuk tehát ezúttal is tisztázni néhány — a KV februári határozatában, a községi pártvezetőségek felé megszabott — feladatot, hogy annak végrehajtásához tevékenyen hozzáfogjanak, másrészt néhány olyan kérdést, melyek megértése közül a hiányos előkészítő munka miatt zavarok vannak. Mindenekelőtt tisztázni kell. mint ahogy azt pártunk Központi Vezetősége 1955 februári határozata megállapítja, hogy „a községi pártszervezet létrehozása nem érinti a falusi pártszervezetek jogait és kötelességeit.“ Ezek változatlanul maradnak úgy. mint ezt a Szervezeti Szabályzat leszögezi. A községi pártvezetőség alapvető feladata, hogy a párt- határozatok alapján összefogja a községben lévő pártszervezeteket. erősítse a falusi, de különösen a tsz. pártszervezeteket, fokozza öntevékenységüket, a párttagok aktivitását a pártalapszervezetekben. A községi pártvezetőség közvetlenül irányítja a községben működő alapszervezeteket, a termelőszövetkezeti, gépállomás! és állami gazdasági pártszervezetek kivételével, amelyek változatlanul a járási pártbizottság hatáskörébe tartoznak. A párt belső életének egyes kérdéseiben azonban javaslattal élhet az MDP községi szervezetének vezetősége, azok felé az alapszervezetek felé is, amelyek nem tartoznak közvetlen *az irányításuk alá (tsz. gépállomás, állami gazdaság), pl. tagjelölt felvételi ügyekben, a pártoktatás kérdéseiben, a pártfegyelmi, vagy pártgazdasági ügyekben. A község területén folytatandó politikai, fel- világosító munkára — különösen kampányok idején — az összes párttagokat mozgósítja. A KV határozata alapján a vezetőség a tagjaiból megválasztja az MDP községi szervezete vezetőségének titkárát. A titkár egv személyben is felelős a vezetőség munkájáért, a vezetőség munkájának a megszervezéséért. A megválasztott községi vezetőség üléseit hetenként kell megtartani és ezt a titkár vezeti le. Az MDP községi vezetőség titkárának gondoskodnia kell, hogy a vezetőség tagjai időben (lehetőleg 1 héttel előbb) tudjanak arról, hogy mit fognak tárgyalni a vezetőségi ülésen. Ha a naoi- rendet írásban készítik el, akkor azt legalább 2 nappal a vezetőségi ülés előtt meg kell küldeni a vezetőség tagjainak. Mivel az MDP községi vezetőségének tagjai a legtöbb helyen a pártalapszervezetek titkáraiból, tömegszervezeti vezetőkből (tanácselnök, DISZ- titkár) lettek megválasztva és így a maga területén valamennyinek megvan az önálló feladata is, nem kell az MDP községi vezetőség tagjait reszortfeladatokkal, pl. agit-prop. szervező stb. megbízni. Szükséges azonban, hogy a titkárokon és a tanácselnökökön kívül a vezetőség arra legalkalmasabb tagját megbízzák a község területén élő párttagok, tagjelöltek nyilvántartásával, hogy biztosítva legyen a párt alap- szervezetekhez érkező és távozó párttagok és tagjelöltek átigazolása, illetve bejelentkezése és az, hogy a járási pártbizottságtól a párt alapszervezeteknek szükséges tagdíj bélyeg időben jusson el a párt alapszervezetekhez és azok a elszámolást minden hónapban időben juttassák el a községi vezetőségen keresztül a járási pártbizottságokhoz. Ugyancsak az MDP községi vezetőség gondoskodik arról is, hogy a párt alapszervezetek megkapják a JB-októl kiküldött ellátmányukat. Bár az MDP községi vezetőség tagjait a fentemlítetteken kívül nem kell reszortféladat- tal megbízni — nem jelenti azt, hogy pl. a párt alapszervezetek titkárait, vagy a tanácselnököt nem lehet megbízni esetenként egy-egy feladat végrehajtásával. A párt alapszervezetek titkárait, vagy egy-egy a községi vezetőségbe megválasztott tömegszervezeti vezetőt is meg lehet bízni pl. egy-egy probléma megvizsgálásával. a vezetőség elé jelentés készítéssel, tömegszervezetek és mozgalmak tanácskozásán a vezetőség képviseletével, fontosabb személyek tagjelöltté való nevelésével stb. Az MDP községi szervezetekhez tartozó valamennyi pártalapszervezet vezetősége a taggyűlés határozata után az MDP községi vezetőségéhez küldi meg a tag-, tagjelölt-felvételi kérelmeket. A vezetőség a legközelebbi ülésén felülvizsgálta a javaslatot és saját javaslatával együtt a lehető legrövidebb időn belül továbbítja 3 járási pártbizottsághoz (akkor is. ha egyetért a felvétellel, de akkor is, ha nem.) A járási pártbizottság a párttagok és tagjelöltek részére kiállított tagkönyveket, tagjelöltigazolványokat az MDP községi vezetőségén keresztül juttatja el a pártalapszérvezetekhez. A vezetőség a JB-októl kapott tagkönyveket, tagjelölt-igazolványokat azonnal továbbítja az illetékes pártalapszervezetek vezetőségéhez. Hasonlóan a JB-októl elutasított és visszaküldött tag- és tagjelölt-felvételi kérelmeket is. II. Vizsgáljuk meg röviden, hogy az MDP községi vezetőségének e néhány hatáskörét tisztázó kérdés után, melyek a legfontosabb feladatai, amelyeket a párt Központi Vezetőség 1955 februári határozatában megszabott. „A községi pártvezetőség (s ennek titkára) biztosítsa a párt irányító, vezető szerepének fokozását, s a párt befolyásának növelését a község politikai, gazdasági és társadalmi életében. A községi pártszervezet vezetőségi ülésein és taggyűlésein meg kell vitatni a községet érintő legdöntőbb kérdéseket“ — mondja ki a KV határozata. A községi pártszervezet vezetőségének tehát gondoskodnia kell arról, hogy a párt irányító. vezető szerepének fokozása érdekében, a párt befolyása növelése érdekében meglegyenek és működjenek az MDP csoportok a községi Tanácsban, a Hazafias Népfrontban és más tömegszervezetekben, így elsősorban a DISZ-ben és a földművesszövetkezetben. Biztosítani kell a községi vezetőségnek, hogy az MDP csoportok vezetői rendszeresen számoljanak be tevékenységükről és arról, hogy a különböző tömegszervezetekben. mozgalmakban dolgozó kommunisták a párt
