Szabad Nógrád. 1955. április (11. évfolyam. 27-34. szám)

1955-04-13 / 29. szám

SZABAD A CM; RAD 1955 ÁPRILIS 13, % •• KÜLPOLITIKAI hírek HÓ... RUK Néha még a súlyemelő is megjárja Védekezzünk a veszettség ellen! megérkezett AZ OSZTRÁK KORMÄNY- Kt LDOTTSEG MOSZKVÁBA Április 11-én Moszkvába ér­kezett Ausztria kormánykül­döttsége, amely az osztrák államszerződésről tárgyal a szovjet kormánnyal. A küldöttség vezetője Raab kancellár, tagjai: Schärf al- kancellár, Figl külügyminisz­ter, Kreisky külügyi állam­titkár és a küldöttség kísére­téljen lévő személyek. A központi repülőtéren az osztrák kormányküldöttség fo­gadására megjelentek V. M. Molotov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának első elnök- helyettese, a Szovjetunió kül­ügyminisztere. A. I. Mikoján, a Szovjetunió Minisztertaná­csának első elnökhelyettese is. A fogadtatás alkalmával díszszázad vonult fel és el­hangzott az osztrák, valamint a szovjet himnusz. Raab osztrák kancellár Moszkvába érkezése alkalmá­val a repülőtéren a következő rádiónyilatkozatot tette: Szeretném saját örömömet és kollégáim örömét tolmácsol­ni abból az alkalomból, hogy a Szovjetunió kormánya meg- hívott bennünket, az osztrák kormányt, a Szovjetunió e nagy városába. Immár tíz esztendő múlt el azóta, hogy a Szovjet­unió nagy hadserege megsza­badította hazánkat a nemzeti szocialistáktól. Bennünket, ukilc éppen ezekben a napok­ban érkeztünk Ide, az a törek­vés fűt, hogy még szorosabb kapcsolatokat teremtsünk a Szovjetunió és hazánk között és hogy e két tényezőt a béke erejévé tegyük. AZ ELSŐ NYUGATI VÉLEMÉNYEK A SZOVJET KORMÁNYNYILATKOZAT­RÓL Ausztriában a különböző politikai irányzatú lapok fi­gyelmének középpontjában az osztrák államszerződéssel kap­csolatban elhangzott szovjet kormánynyilatkozat áll. A Das Kleine Volksblatt, az Osztrák Néppárt lapja első ol­dalon. vastagbetűs címében ezt írja: „A szovjet kormány jegyzékben kifejezi azt a re­ményét, hogy az érdekelt álla­mok igyekezete esetén lehető­vé válik, hogy már a legköze­lebbi időbén létrejöjjön a szükséges megegyezés és meg­kössék az osztrák államszer­ződést.” A Reuter hírügynökség je­lentése szerint angol diplomá­ciai körökben az osztrák kér­désben a nyugati hatalmak­hoz intézett nyilatkozatot „biz­tató jelnek” fogják fel Raab osztrák kancellár moszkvai utazása szempontjából. A hír- ügynökség rámutat arra, hogy Londonban kedvezően fogad­ták a szovjet kormánynyilat­kozatnak azt a kitételét, amely szerint az osztrák államszer­ződés megkötése lehetséges. Az amerikai sajtó bőséges megjegyzéseket fűz az osztrák államszerződésre vonatkozó kormánynyilatkozathoz. A New York Times washingtoni tudósítója megállapítja, hogy a szovjet kormánynyilatkozat különös érdeklődésre tarthat számot, mert Raab kancellár moszkvai utazásának előesté­ién hangzott el. A lap emlé­keztet arra: a három nyugati hatalom nemrég tiltakozott az ellen, hogy Becs és Moszk­va kétoldalú kötelezettségeiket vállaljon magára, majd meg­jegyzi, hogy a Szovjetunió hangsúlyozza: szükség van biztosítékokra arra vonatkozó­lag, hogy Ausztria nem csat­lakozik katonai szövetségek­hez és nem hagyja, hogy terü­letét külföldi katonai támasz­pontok építéséhez használják fel. MAGYARKÜLDÖTTSEG AZ INTERPARLAMENTÁRIS UNIÓ RÓMAI ÜLÉSÉIN Az Interparlamentáris Unió Rómában április 13—17. között tartandó ülésein az Unió ma­gyar csoportjának képviseleté­ben Könai .Sándor, az ország­gyűlés elnöke, Non György, a népművelési miniszter első helyettese, Friss István, a Köz­gazdaságtudományi Intézet igazgatója és Majláth Jolán történész vesz részt. A római üléseken elsősor­ban a békés együttélés politi­kai, gazdasági, kulturális és jogi vonatkozású kérdéseit vi­tatják meg. Behozták a lemaradást Az elmúlt lapszámban hírt adtunk arról, hogy a salgó­tarjáni járás alaposan elma­radt a tavaszi kalászosok ve­tésében. Most arról számol­hatunk be, hogy a salgótar­jáni járás dolgozó parasztjai, termelőszövetkezetei a lema­radást nagymértékben pótol­ták. A járás 9 községe telje­sítette túl eddig a tavaszi bú­za vetéstervét. Többek között Luciáivá, Mátramindszent, Mátranovák, Vizslás, és Sós- hartyán község parasztjai vé­geztek a vetéssel. A járásban április 10-ig 278 kh-on szórta a földbe a tavaszi búzamagot. Igen jók az eredmények a ta­vaszi árpa vetésében is. 1071 holdon fejezték be az árpa vetését. Mátramindszent dol­gozó parasztjai 69, Mátrano­vák 155. Mátraverebély gaz­dái pedig 102 kh tavaszi árpát vetettek. A járás igyekezett behozni a zabvetésben is a lemaradást, bár még ezen kalászosok veté­sénél sok a pótolnivaló. Etes, Karancsberény, Mátranovák már befejezte a zab vetését és a járás összesen 397 hold za­bot vetett április 10-ig. Hazánk felszabadulásának tize­dik évfordulója alkalmából a kö­vetkező elvtársak részesültek kor­mánykitüntetésben : A „Munkaérdemrend” kitünte­tést kapták: Jakab Sándor, Cser- vák István és Mátrai István. A „Szocialista Munkáért Ér­demérem” kitüntetést kapták: Miklós Gáspár, Bencsik Gyula, Susán Sándor. Veszelka Janos, Huqyecz Erzsébet, Táborita Anna, Simon Ábel, Soproni Elemér. Ba­lázs M. István, Lengyel tusi Ist­ván, Kaposvári Ferenc, Kürti Sándor. Kovács dóra László, Varaa Pái és Telek Gyuláné. ..Munkaérdemérmet” kaptak: Bogdán Béla, Blaskó Péter, Cseh József. Novak László, Angyal Vil­mos, Vörös Gyula, Kovács József, Hajzser József, Cvanciq János, Szita Ferenc és Kovács Károly. HEPP MIHÁLY postakézbesitő felszabadulásunk 10. évfordulója tiszteletére Csecse községében 7 új Szabad Nógrád, 8 Szabad Föld és 6 Szabad Nép olvasót szerve­zett. Tervét rendszeresen túl­teljesíti s ígv községében alig van pár család, akihez már ne juttatta volna el a pártsajtót. To­vábbi eredményes és sikeres munkát kívánunk. Az utóbbi időben megyénk területén mind gyakrabban nyer megállapítást vadálla­tok (róka, vadmacska) veszett­sége, de ezenkívül oltatlan ebeknél is előfordultak már veszettségi esetek. Értesülé­sünk van arról is a fentieken kívül, hogy egyes megyékben a nagyobb vadállatoknál, szar­vasoknál, őzeknél is észleltek veszettségre utaló tüneteket. A betegség következtében az állatok el is hullottak, az el­hullott állatoknak az agyvele­jéből a veszettségre kétségte­lenül jellemző, úgynevezett Negritesteket az arra illetékes vizsgáló intézet ki. is tudott mutatni. A veszettséget a veszettség vírusa idézi elő. A veszettség legközismertebb terjesztési módja az, hogy a húsevő álla­tok, amelyek egyébként is harapós természettel bírnak, a marás megtörténtekor a nyál­ban lévő veszettségnek a víru­sát a másik megmart állatba, mintegy beoltják, tehát a ma­rási seben keresztül az egész­séges állat a veszettség kór­okozójával fertőződik. Egy bi­zonyos idő eltelte után (íap- pangási idő), ami 9 naptól 90 napig terjedhet,. a megmart állaton a veszettségre jellemző tünetek észlelhetők. A veszett állatra jellemző az, hogy bá­gyadt. étvágytalan, szemei za­varos tekintetűek, későbbiek folyamán pétiig nyálfolyás is észlelhető az állatnál, annak következményeként, hogy a torokizmok bénulnak és így a nyelés akadályozott. A vad­állatokra jellemző az, hogy a szokottól eltérően viselked­nek. Amennyiben az ember­től nem félnek, rókák, vad­macskák lakott területre be­jönnek és ott kutyákkal ösz- szemarakodnak. A veszettségben beteg álla­toknak marása, nemcsak ál­latokra jelent veszedelmet, hanem emberre is, mert a ve­szettség vírusa mind embert, mind állatot megbetegílhet. Az ebeknek veszettség elle­ni kötelező védőoltását Nóg­rád megye területén április hónapban hajtjuk végre. Az oltásokat már évek óta alkal­mazzuk és ennek köszönhető az, hogy a kutyák között a ve­szettség. dacára az egész ko­moly fertőzési lehetőségeknek, nem terjedt el jelentős mér­tékben. Azonban még az ol­tott kutyáknál is elvétve elő­fordulhat, hogy a veszett ál­latok marása után, rajtuk a veszettség kitör. Aki a vadállatoknál a fenti tünetek alapján a veszettség­nek a gyanúját észleli, az azonnal jelentse ezt a körül­ményt az illetékes községi ta­nácsnak, illetőleg az illetékes állami állatorvosnak. Az el­hullott állatokat biztos módon meg kell őriztetni addig, amíg az illetékes állami állatorvos vizsgálat céljából nem küldi fel az állat fejét az illetékes állategészségügyi intézetbe vizsgálat céljából. A veszett­ségre esetleg gyanús ebek, macskák, vagy más háziálla­tot biztos módon el kell zár­ni, be kell jelenteni ezt a kö­rülményt azonnal az illetékes állami állatorvosnak, aki a szükséges intézkedéseket a to­vábbiakra vonatkozóan megte­szi. A veszettgyanús állat ál­tal megmart egyént azonnal orvossal meg kell vizsgáltatni, mert ha szükséges, a meg­mart egyént veszettség elleni sorozatos védőoltásban kell, részesíteni. A megmart ebet lehetőség szerint mielőbb, jó erősen ki kell jódozni. Veszettség ellen minden olyan ebet, amely a három- hónapos életkorát betöltötte, az előírt időpontban és helyen a veszettség ellen, a tulajdo­nosnak szigorú büntetés terhe mellett elő kell állítani oltás­ra. A már oltott ebekre vo­natkozóan az eboltási bizo­nyítványokat az oltás helyére kell vinni, hogy a kérdéses ebre az oltás megtörténte a bizonyítványba bevezethető legyen. Azon ebekre, amelyek még oltásban nem részesültek, az oltás heiyén fogják az ol­tási bizonyítványt kiállítani. Az oltási bizonyítványokat meg kell őrizni, és hivatalos személyek felszólítására azt a tulajdonosnak be kell mutat­ni. A kötelező eboltások be­fejezése után az oltatlanul maradt ebek kiirtása minden esetben megtörténik. A Föld­művelésügyi Minisztérium rendelkezése értelmében a tömegoltásban részesült ebek oltási díja 3,70 forintban nyert megállapítást, amely összeget az oltások alkalmá­val az illetékes tanácsok meg­bízottaméi kell kifizetni. A veszettség elleni védőoltásra alkalmas ebeknek maradékta­lan végrehajtása, tekintettel a megye területén előforduló veszettségi esetekre, igen nagy jelentőséggel bír, azért min­den ebtulajdonos saiát érde­kében ebét megfelelő időben részesíttesse védőoltásban. Dr. Schalkház Lipót TŰZ VAN! AZ ILJICSOVÓI HÁZACSKA Lenin születésnapi évfordulójára irta N. Novoszelov szanatóriumokat és üdülőket : 1917-es júliusi események V. I. Lenin az ellenfor- Imi ideiglenes kormány 'ése elől kénytelen volt őzni Körülbelül másfél viy Kaszásnak öltözve a v-tó partján élt egy lomb­ban. Amikor azonban be- ődött a szénakaszálás ide­megindultak az esőzések, nem maradhatott ott a •ban. A párt központi bi- :ága Vlagyimir Iljics szá- a Tyeriokitól 14 kilomé- ’ északra, Jalkala faluban pirativ lakást készített Észrevétlenül eljutni oda nem volt egyszerű. Augusztus -1'~én (szeptember 3-án) külön­böző erdei utakon, ingoványon és mocsáron keresztül Razliv- ből a dibuni vasítállomásra ment. Innen egy ismerős moz­donyvezető, a kommunista párt tagja, mozdonyon vii*e e; Tyeriokiba. Vlagyimir Hjics c mozdony fülkéjében miry fűtő utazott. Az állomáson egy szekérnek kellett volna várnia. De mivel már sötét volt, Lenin nem ta­lálta meg a szekeret és elin­dult gyalog. A szekér csak ak­kor érte utol, amikor már jó pár kilométeres utat megtett. i ..A volt Tyerioki jelenleg Zelenogorok — Leningrád gyógyfürdő kerületének köz­pontja. A vasútállomástól II- jicsovóig (így hívják most Jal- kalát) a kirándulókat kényel­mes kék autóbusz szállítja. Az autóbusz, miután a takaros elhagyja, egy gyönyörű erdei útra fordul. Az autóbusz ab­lakában feltűnnek a hatalmas fenyők bronzszínű törzsei, a vékony fehértörzsű nyírfák, pelyhes hósapkákkal borított hatalmas kőrakások. A fatörzsek között fel-feltű- nik a befagyott tó széles tükre. Még néhányperces út és az autóbusz erdei tisztás mellett áll meg. A tisztáson öreg fe­nyőkkel benőtt dombon, mel­léképületekkel körülvett egye­dülálló parasztházikó áll. A fakerítés mögött almafák áll- ttak. A látogatókat tisztára sö­pört és sárga homokkal fel­szórt utak fogadják. Lenin egy sötét szeptemberi éjszakán porosán és fáradtan érkezett a házhoz. A háziasz- szonynak azt mondták, hogy Konsztantyin Petrovics Iva­nov, a szesztrorecki üzem munkása fog lakni nála. Vla­gyimir Iljics ezen a néven rej­tőzködött, miután illegalitás­ba vonult. Lenin az egyik ol­dalépületben helyezkedett el, amelyet lakószobává alakítot­tak át. Meghatódva nyitjuk ki ezt az alacsony mennyezetű, két kisablakos szobát. Keskeny pi- kétakaróval leterített vaságy, egy dívány, három szék, a kis­asztalon petróleumlámpa, amely az 1917-es év hosszú szeptemberi estéin Vlagyimir Iljicsnek világított, amikor ha­tározott írásával egyik lapot a másik után írta tele. Itt foly­tatta munkáját Az állam és forradalom című zseniális mű­vén. Lenin, pihenő óráiban a háziasszony gyerekeivel ját­szott. Gombát és gyümölcsöt szedett velük, vagy a Krasza- vica-tó hideg vizében fürdőit. A V. I. Lenin Múzeum lenin- grádi intézetének munkatársai a ház berendezését ugyanúgy állították helyre, mint ahogy az Lenint körülvette, amikor itt menedéket talált. Annak a szobának a falán, ahol a házi­asszony lakott, okmányok és röplapok fényképei, rajzok és festmények reprodukciói függ­nek. Ezek visszatükrözik az, októberi fegyveres felkelés elő­készítésének történelmi nap­jait, bemutatják V. I. Lenin életét és forradalmi tevékeny­ségét 1917-ben. A szovjet emberek féltve őrzik a szocialista forradalom vezérének, a kommunista párt és a szovjet állam meg­alapítójának emlékét. 1940- ben „Iljics házacskájában“ — ahogy a nép szeretettel elne­vezte — emlékmúzeum nyílt. A Nagy Honvédő Háború után a ház egész berendezését és a kiállítási tárgyakat gondosan helyreállították. A ház falára emléktáblát helyeztek, öt év­vel ezelőtt Iljicsovó faluban ünnepélyes keretek között lep­lezték le V. I. Lenin szobrát. Annak ellenére, hogy távol van az országúttól, ehhez a történelmi jelentőségű házhoz, mindennap igen sokan látogat­nak el. Az ember találkozhat itt őszhajú tudóssal és fiatal munkással, egyetemistával, vagy kolhozparaszttal, színé­szekkel és fiatal úttörőkkel, a szovjet hadsereg és a flotta harcosaival. Nyáron turisták látogatnak el ide és többkilo­méteres utakat tesznek meg a Karéi földnyelv festői helyein. Télen a behavazott erdei uta­kon síelők látogatnak el. Az ország minden részéből a für­dőhely szanatóriumaiba pihe­nésre érkező dolgozók ugyan­csak kötelességüknek tartják a történelmi emlékű házikó meg­látogatását. A látogatók nagy része, mi­után megnézte azt a szerény szobát, amelyben Lenin élt és dolgozott, meghatódott szava­kat ír be a vendégkönyvbe. „Kicsi és egyszerű ház ez, de mennyi nagyság van benne, amikor Iljicsre gondolok“ ... írja az egyik látogató. A ven­dégkönyvben a világ legkülön­bözőbb nyelvű — kínai és ko­reai, cseh, albán, román, ma­gyar, német és olasz nyelvű be­jegyzések láthatók. Ezeket a Szovjetunió vendégei, a népi demokratikus országok küldöt­tei, a kommunista és munkás­pártok képviselői, aktív béke­harcosok írták be. Látogatá­saik a múzeumban, a vendég­könyvbe bejegyzett szavaik a szovjet népek és a többi or­szágok népei között nemzetkö­zi kapcsolatok kiszélesedésé­ről és megszilárdulásáról ta­núskodnak. Csípős februári éjszaka bur­kolta feketébe a községet. A falu apraja-nagyja siet a far­sangi bálba. Az egész faluban csak a betegek meg talán egy­két gyerek maradt otthon az eseményszámba menő nagy mulatságról. A mulatságot megelőző kultúrelőadásra szin­te zsúfolásig megtelt a terem. A vidám jelenetek pörögtek egymás után önfeledt kacajo­kat csalva a közönség ajkára. Az önfeledten szórakozó és az életnek örülő falusi embe­rek mitsem sejtettek a közel­gő veszedelemről. A fiatalok már javában táncolnak, vigadnak, az öre­gek beszélgetnek, amikor há­rom fiatal legény rohan a te­rembe. — Tűz van!.;: Tűz van! Szélvészként zúgott, vissz­hangzott végig e két szó. Min­denki a kijáratok felé özön­lött, feledve az iménti mulato­zást. Futott mindenki a jel­zett nyugati irányba találgat­va, hogy vajon kinek a háza vagy a takarmánya ég. A köz­ség derék, önkéntes tűzoltói — mivel hogy ők is ott voltak a bálban — gyülekeztek a szer­tárnál, hogy a fecskendővel a tűz helyére vonuljanak. Meg­érkezve hatalmas kiterjedt tűzzel álltak már szemben, melyet alig-alig tudtak meg­közelíteni. Parancsszó csendül, s kez­dődik a harc a tűzzel. Bátran, életüket nem kímélve vetet­ték magukat a lángokba, illet­ve a tűz fészkére. A küzdelem hosszú és néma volt. Az em­beri küzdeniakarás, hatórás harc után mégis győzedelmes­kedett a pusztító lángok felett Az ilyen eset soha nem for­dul elő, ha idejében értesítjük az állami tűzoltóságot, hogy az gépesített egységével kivonul­va a falu önkéntes tűzoltósá­gával karöltve megsemmisít­se a pusztító elemet: Hogy értékeink, termelt ja­vaink ne váljanak a tűz mar­talékává, mindig tartsuk szem- előtt a következőket: 1. Kivé­tel nélkül minden tüzet — azt is. amit a tűzoltóság segítsége nélkül oltottak el — a helyi tanácsokban szóban, illetve a tűzoltóságnak a helyi viszo­nyoknak leginkább megfelelő módon azonnal jelenteni kell. A tanácsok pedig jelentsék azt az illetékes tűzrendészeti szervnek. 2. Ha telefonon értesítjük a tűzoltóságot, ne idegesked­jünk. nyugodtan feleljünk a telefonos szolgálatot teljesítő tűzoltó kérdéseire. Ha idege­sen adjuk le a tűzre vonat­kozó adatokat, vagy nem fe­lelünk. a tűzoltóság nem tud megfelelő szerekkel és eszkö­zökkel kivonulni a pusztító elem megfékezésére. 3. Megyénkben a községek­ből mindenkor, tehát mind éj­jel. mind nappal, Salgótarján­ban 0—5, és Balassagyarma­ton 59 telefonszámon lehet tüzet jelezni. Varga Emil MEGNYÍLT a Vas és Műszaki Nagykereskedelmi Rádió Service Balassagyarmaton Rákóczi út 28. alatt. Minden típusú rádió és hang­erősítő szakszerű, gyors ja vitását vállaljuk. Vidékről be- hozott készüléket még az nap megjavítjuk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom