Szabad Nógrád. 1955. április (11. évfolyam. 27-34. szám)
1955-04-30 / 34. szám
/ szocializmust építő Magyar Dolgozók népünk élcsapata, győzelmeink szervezője. Pártja és annak Központi Vezetősége! EGY ZÁSZLÓ ALATT MENETELÜNK MUNKÁSTESTVÉREINKKEL P petrusistoSi bvsztiinpk ntetjjus í^röl Május 1. a munkásosztály harcos seregszemléje. De a májusi szélben lengedező zászlóerdők alatt ott menetelnek majd dolgozó parasztjaink is, hitet téve a munkás-paraszt összefogás, a széttéphetetlen munkás-paraszt szövetség ügye mellett. Együtt ünnepli holnap a város és a falu népe a munkások- és parasztok közös ünnepét, Közösen ünnepük azt a napot. amelyhez rengeteg harc, áldozat, tengernyi könny, munkás- és parasztvér tapad. De közös ez az ünnep azért is, piert a munkások- és a parasztok tíz esztendővel ezelőtt elhatározták: örök barátságot kötünk egymással, közösen építjük fel a romokból az országot, teremtjük meg boldog, békés életünket, szabadon, boldogan ünnepeljük ezután az eddig tiltott ünnepünket. Szita János, kőhalmi 8 holdas dolgozó paraszt az embernyúzó, báró Solchber- ger volt cseléde a felszabadulás előtti május elsejékről beszél. Véssük jól eszünkbe szavait. Emlékezzünk s ne feledjük. — Solchberger hatalmas birtokán embertelen körülmények között napi 18 órát dolgoztunk. De ahogy közeledett május i-e, egyre több munkát kellett naponta elvégezni. Látástól vakulásig dolgoztattak minket, nehogy valamelyikünknek eszébe jusson a május elsejét megünnepelni. Akadtak, akik nem bírták a megerőltető munkát. Ezeket azonnal elbocsátották. Április utolsó napjaiban megtelt a határ cirkáló csendőrökkel.: Aliig felfegyverzett csendőrök felügyelete alatt kellett dolgozni. A rendszer földbirtokos urai rettegtek a május 1 közeledtétől. Rettegtek tőlünk, fegyvertelen cselédektől. Nem ünnepelhettünk. Aki mégis megtagadta a munk.it, azt vagy elvitték vagy elbocsátották és soha többé nem dolgozhatott a báró birtokán s családjának az éhhaláltól kellett tartani. De a csendőrterror nem ölte ki belőlünk május 1 eszméit. Ha nem is felvonulva, ha nem is szabadon, ha nem is zászlókkal a kézben ünnepeltük a nagy proletárünnepet, mégis megemlékeztünk róla bújva, titokban évről évre. És 1945 gyökeres változást hozott. A falu népe a munkásosztály segítségével és annak példájára immár szabadon ünnepelhette e nagy napot. Dolgozó parasztságunk azóta napról napra érezte a munkásosztály támogatását, segítőkészségét. Erről beszél Viczián Sándor, 4 holdas pataki gazda. — Még' felsorolni is sok mindazt, amit községünk az elmúlt tíz év alatt a munkás- osztálytól kapott. Elsősorban a földosztást köszönhetjük a munkásosztálynak. Lehetővé tették számunkra, hogy eldöntsük az ,.ezeréves pert“ és miénk, igazi gazdáié legyen a főid. Az elmúlt tíz év alatt villanyt, rádiót kapott Patak. Két földművesszövetkezeti boltunk van, amelynek árukészlete mintegy 300 ezer forint. Ha mezőgazdasági kisgépeket akarunk vásárolni, nem kell érte Balassagyarmatra bemenni. Vetőgép, répavágó, borona és sok egyéb kisgép áll rendelkezésünkre a földművesszövetkezetben. Cipő, ruhaféle és egyéb ruházati cikk mind, mind megtalálható üzleteinkben. Van filmszínházunk és könyvtárunk is. Iskolánkat átalakítottuk, kibővítettük. Sokkal több pedagógus neveli gyermekeinket, mint a felszabadulás előtt. Ezt mind a munkásosztály segítségének, támogatásának köszönhetjük. Az elmúlt tíz év alatt mi. patakiak világosan meggyőződtünk arról, hogy a munkásosztály hű szövetségesünk, segítőnk. barátunk. Dolgozó parasztjaink magukénak érzik május 1-ét. Munkával készülnek rá. Tudják, hogy minden évben ez a legszebb és legméltóbb ünneplés. Komcsek Gábor, 4 holdas ipolyszegi dolgozó parasztot éppen az ekeszarva mellett találjuk. Szánt, a kukorica alá készíti elő a talajt. Elmondja, hogyan készül ő és hogyan készültek a község parasztjai május 1-re. — Gyárak, üzemek és a báI nvák dolgozói tervük teljesítésével, túlteljesítésével készülnek a nagy proletárünnep méltó megünneplésére. Nekünk, a munkásosztály hű szövetségesének a földeken kell megmutatnunk, hogy mi is magunkénak érezzük az ünnepet. Községünk árparetés tervét például 100. burgonya vetéstervét szintén 100 százalékra teljesítette. A kukorica vetését most végezzük. Előreláthatólag május 1-re azt is befejezzük. A begyűjtésben nem vallott szégyent községünk. Kötelezettségünket vágómarhából 100 százalékra teljesítettük, tojásból pedig eleget tettünk háromnegyedévi kötelezettségünknek Én, mint párttag legfontosabb feladatomnak azt tartottam, hogy idejében végezzek a tavaszi munkákkal és május 1-re teljesítsem egész évi beszolgáltatási kötelezettségemet. Három és fél hold szántóföldem van. A burgonyát, mákot és cukorrépát már elvetettem. Május 1-re befejezem a kukorica vetését is. A beszolgáltatásban sem vallottam szégyent. Teljesítettem egész évi vágómarha, tojás és baromfibeszoigáltatási kötelezettségemet. Ügy gondolom, ez a legméltóbb készülés a nagy ünnepre. — Innen az ekeszarva mellől üzenem a bányák, üzemek és gyárak munkásainak, hogy fogjunk még jobban össze. Fűzzük szorosabbra barátságunkat és ne csak a május 1-re való készülődéskor mutassuk meg, hogy egyek vagyunk, ne csak ekkor dolgozzunk jól és érjünk el szép eredményeket, hanem az ünnepnapok után is napról napra állandóan. Ekkor a munkás-paraszt szövetség ügye győzni fog. I j Ó lii 55 (<«í óin It Ismét odaítélték az „élüzem“ címet a megye legjobb ipari és bányaüzemeinek. Az elmúlt negyedévi eredmények alapján a Salgótarjáni Acélárugyár, a Magyar Vasötvözetgyár, a Salgótarjáni Üveggyár, a Vasöntöde- és Tűzhelygyár, valamint a Nógrádi Szénbányászati Tröszthöz tartozó Mizserfa és Nagybátony üzemegységek nyerték el az „élüzem“ kitüntetést. riasztása, az amerikai és angol imperialisták támaszpontjai. Az imperialisták nem nyugszanak bele hatalmuk elvesztésébe és mindent elkövetnek, hogy azt visszaszerezzék. Ezért nekünk is komoly erőfeszítéseket kell tennünk, honvédelmünk erősítésére, a nehézipar fejlesztésére. IVPártunk, amely mindig nagy jelentőséget tulajdonított a nehézipar állandó fejlesztésének, 1953 június u1^n sem mondott le erről a feladatról, csupán lassúbb ütemben kívánja fejleszteni, mint 1953 júniusa előtt. Akadtak azonban olyanok Nagy Imre elvtárssal az élen, akik igyekeztek eltorzítani pártunk helyis politikáját, határozatait, lebecsülték a nehézipar szerepét, nem tartották szükségesnek a nehézipar állandó fejlesztését. A nehéziparról alkotott jobboldali nézetek káros hatással voltak egész szocialista építésünkre. A jobboldali nézetek bizonyta-' lanságot idéztek elő a párt- és gazdasági funkcionáriusok, valamint a dolgozók körében. Ennek következményeként ipari termelésünk 1954-ben egyhelyben topogott és nem egy helyen komoly visszaesés mutatkozott. Amíg 1951—1953 között, tehát 3 év alatt a nehézipar termelése 113 százalékkal emelkedett, 1954-ben — éppen a jobboldali nézetek hatására — a nehézipar termelése 3,1 százalékkal csökkent, Ä munka termelékenysége a legtöbb iparban csökkent, az önköltség pedig emelkedett. A jobboldali nézetek következményeként nem egy esetben fontos beosztásban levő vezetőket is az a kérdés foglalkoztatta megyénkben hogy vajon a széntermelésre, a bányák fejlesztésére olyan szükség van-e, mint 1953 júniC.sa előtt. Ez a bizonytalanság súlyos lemaradást okozott a szén- termelésnél 1954 évben, a Nógrádi Szénbányászati Tröszthöz tartozó szénbányák 131184 tonna szénnel maradtak adósai országunknak. Vajon hová vezetett volna, mit eredményezett volna a továbbiakban a jobboldali elhajlás érvényre jutása, ha pártunk Központi Vezetősége nem leplezi le és nem tette volna meg a szükséges intézkedéseket? Erre a KV 1955 márciusi határozata mutat rá: „Ha a párt fő irányvonalával szembehelyezkedő, jobboldali, opportunista politika győzedelmeskednék, hazánkat végső soron az elmaradott országok sorába taszítaná vissza, mivel a nehézipar elsorvasztása lehetetlenné tenné a mező- gazdaság s a könnyűipar fejlesztését-, s ezért nem növekvő, hanem állandóan csökkenő árualapot tudna csak biztosítani dolgozó népünk számára, megdrágítaná a termelést, ami nem az árak csökkenéséhez, hanem azok elkeriiüietet- len emeléséhez vezetne“, majd így folytatja: „A nehézipar fejlesztése ellen fellépő és jelentőségét lebecsülő jobboldali álláspont ezért ellentétben áll a munkásosztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség alapvető érdekeivel. Érvényre- juttatása megakadályozná népgazdaságunk korszerű fejlődését és lehetetlenné tenné dolgozó népünk életszínvonalának következetes emelését.“ A KV márciusi határozata óta komoly javulás tapasztalható a pártmunkában, a termelésben. Ennek eredményeként az Acélárugyár, megyénk egyik komoly nehézipari üzeme, az 1955. évi első negyedéves tervét 102 százalékra teljesítette. Hasonlóan javait a Szénbányászati Tröszt üzemeinek munkája is. Az első negyedéves tervet 102.8 százalékra teljesítették, 22 504 tonna szenet adtak terven felül népgazdaságunknak. Az a harc, melye*- pártunk a nehézipar. az alapanyagot gyártó ipar fejlesztéséért folytat, nem könnyű. De a KV határozatának szellemében dolgozva megoldható. Minden lehetőségünk megvan erre. Van erős, egységes pártunk, van hős munkásosztályunk, amely már annyi nehéz harcban állta meg helyét és vitte győzelemre a párt politikáját. Ha tehát élünk e lehetőségekkel, ha kíméletlen harcot folytatunk a káros jobboldali nézetek és azok követői ellen, akkor sikerrel oldjuk meg a nehézipar fejlesztését, amely nélkülözhetetlen feltétele a szocializmus építésének. Szolnoki István NAGYSZABÁSÚ KÉSZÜLŐDÉSMEGYESZERTE A MÁJUS 14 ÜNN Még egy nap a dolgozó emberiség nagy napjáig, amikor a munkát ünnepük a világ dolgozói. Hazánkban, megyénkben, minden városban, községben, de még a legkisebb tanyán is felkészültek, hogy méltóképpen ünnepelhessék ezt a napot, az eltelt szabad évek szabad munkájának nagyszerű eredményeit. Salgótarjánban, a megyeszékhelyen, aki csak egyszer is szétnézett, az utcákon láthatja, mi. lyen hatalmas a készülődés erre a napra. Mennyit árulnának el azonban az üzemek, a hivatalok, ha belülről néznénk meg, hogy hogyan készülnek. Szinte minden üzem tartogat valamilyen meglepetést a nagy napra. Nagy a titoktartás még az úttörőiknél is. Az MNDSZ piros-pettyes kendőket osztott ki minden tagjának. Élenjáró dolgozó parasztokat hívtak meg erre a napra Salgótarjánba, hogy együtt meneteljenek munkások és parasztok, akik együtt, egy célért, egyforma akarással, lelkesedéssel dolgoznak. De nézzünk szét a járásokban. Nagyarányú ünnepségekre készülnek a járási székhelyek. A szécsényi járási ünnepségen minden felvonuló mellén piros virágot láthatunk majd. A gépállomás feldíszített traktora halad majd a menet élén, hirdetve, hogy új módon végzik már a munkát ebben az országban. A rétsági járás nagy ünnepségét Nógrá- don, a nógrádi vár alatt rendezik meg. 800 úttörő vesz részt ezen az ünnepségen. Színvonalas kultúrműsorok, tornabemutatók lesznek. Nagyarányú készülődésekről hallunk a pásztói járásból, a balassagyarmati járásból. A két nemzetiségű falvak dolgozói együtt az internacionalizmus, a népek közötti barátság szellemében menetelnek majd: — szlovákok és magyarok együtt kart karba fonva. Május 1, a munka ünnepe, eddigi eredményeink, végzett munkánk nagy napja és s,z ez- utáni feladataink elvégzését célzó új munkára való felkészülés ünnepe lesz majd. Szombaton veszik át a felszabadulási serleget A Földművelésügyi Minisztérium területén a szécsényi ! tangazdaság érdemelte ki a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának és a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségének elismerését, a felszabadulási serleget. A serleg ünnepélyes átadására április ”0-án, szombaton délután 2 órakor kerül sor, a gazdaság központi majorjának kultárházában. Az ünnepélyen többek között 14 tangazdaság igazgatója is részt vesz. A Szovjetunió baráti segítsége h ú it gáss6$ in k ss uh A XVIII. században melegedni kívánó pásztorok tűzrakás után ijedten kiabáltak segítségért, mert — szerintük — égett a főid. Sok idő telt el azóta és a szén, ami régen ijesztgette az embereket, ma már az ember szolgálatában áll. Mint sok mindennek, a szénnek is felismerte az ember a jó tulajdonságait. lement érte a föld mélyébe, dacolt a megszerzés nehézségeivel, de megszerezte és a maga szolgálatába állította. A szén jó tulajdonságait azonban felismerték a profitra éhes tókések is. A szén megszerzéséért folytatott harccal megindult a szenet termelő dolgozók elnyomásáért folytatott harc is. Ennek az elnyomó harcnak hazánkban a diadalmasan előretörő vörös hadsereg vetett véget, amikor szétzúzta a fasiszta hordákat, saját fészkükben és ezzel elsöpörte a népnyúzókat, a kizsákmányoló kapitalistákat is. Tíz éve történt ez. Tíz év kis időnek tűnik nemcsak egy nemzet, hanem még egy ember életében is. S mégis, ha visszatekintünk az elmúlt tíz évre, önelégültség nélkül állapíthatjuk meg, hogy sokat végeztünk és élni tudtunk azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a dicsőséges szovjet nép adott számunkra. Mindezeket csak úgy érhettük el. hogy fölhasználtuk azokat a nagy és értékes tapasztalatokat, amelyeket a baráti Szovjetunió bocsátott rendelkezésünkre, követtük pártunk marxista— leninista tudományos módszerrel tisztázott elvi és gyakorlati útmutatásait és hasznosítottuk a menetközben szerzett tapasztalatainkat. A hároméves terv. majd az ezt követő ötéves terv csak úgy valósulhatott meg, hogy népgazdaságunk egészére elkészített tervbe szervesen beleilleszkedett az egyes iparágak (szakmák) terve. Ez a szakmai terv feloszlik műszaki, gépészeti, pénzügyi, munkaügyi, anyag, beruházás stb. tervekre. A műszaki terv feloszlik vágathajtás, fejtés, fenntartás, szénvagyon, műszaki fejlesztés, korszerű biztosítások terve stb. tervekre. Szinte egyik napról a másikra kellett megtanulnunk magát a tervezést, s menetközben kellett megoldani a szokatlan feladatokból adódó problémákat. Nem volt ez könnyű feladat, hiszen minden tapasztalat nélkül kellett belevágni a nagy munkába, s ha nem lettek volna mellettünk szovjet szakemberek, s ha nem segítettek volna odaadó módon, bizony alig tudtunk volna megfelelni a nagy feladatoknak. így azonban elmondhatjuk azt, hogy szénbányászatunk szinte minden mozzanatára el tudjuk készíteni a tervünket, melyet véghez is tudunk vinni. Megtanultuk felbontani terveinket üzemekre, üzemrészekre és ma már nemcsak termelési, pénzügyi stb. tervekkel dolgozunk, hanem a termelés egyik legfontosabb részének, a termelő- eszközöknek (gépek, szállító pályák, vágatok stb.) karbantartására is kidolgozott terveink vannak. Szovjet tapasztalatok nyomán újjáalakítottuk és újjászerveztük a kapitalista bányák elmaradt műszaki szervezeteit. A műszakiak munkájának új módszere alakult ki. * Uj termelési eljárásokat vezettünk be. Sok üzemünknél megvalósítottuk a munkahelyek cikiusgraíikon szerinti munkáját. A tröszt területén 16 nagy munkahely dolgozik ciklusgrafikon szerint és termelése mintegy 10 százalékát teszi ki a tröszt összes üzemi termelésének. így a szállítást folyamatosabbá, a szállítógépek igénybevételét egységesebbé tettük. Bányáink az elmaradt kapitalista termelést felszámolták és a Szovjetunióban jól bevált korszerű bányagépek segítik dolgozóinkat nehéz fizikai munkájukban. Az 1649—50 és 52. években a Kossuth-tárón. jelenleg Katalin üzemnél dolgozó réselőgép, az 1952—53. évben Csipkés és Katalin üzemnél dolgozó Dombassz-kombájn, a Pálhegy II. üzemnél 1953. óta kifogástalanul dolgozó 3 darab Sz. 153-as rakodógép, a sok üzemünknél dolgozó szállítószalag (gumiszalag, kaparószalag stb.) szénfúrógép és más egyéb gép és berendezés segítették elő szocializmust építő népünkre, Nógrád dolgozóira eső feladatok megoldását. Gyökeres változás történt a bérezés területén is. A kapitalista bérezést a szocialista bérezés váltotta fel. Szovjet tapasztalatok alapján kidolgoztuk a műszaki normákat, a munkák osztályozását, a munkák besorolásának feltételeit, elkészítettük a különböző pót- lékoló és kiegészítő fizetéseket szabályozó rendelkezéseket és országosan kialakult a darab- béres és premizálási rendszer. Megváltozott trösztünk pénzügyi és könyvelési módszere is. Szintén szovjet tapasztalatok alapján ma már egységes a számvitelünk és az önálló gazdasági elszámolás rendszerét megvalósítottuk. Mindez a könyvelés és számvitel újjáalakítását követelte meg. Most az új könyvelési rendszerrel fokozottabb lendülettel tudunk az önköltség csökkentése érdekében dolgozni és ki tudjuk mutatni azt. hogy mely területen gazdálkodhatunk éssze* rübben az anyaggal. A termelés vezetésében, szervezésében, a legnagyobb változást azonban a dolgozók aktív, alkotó részvétele jelentette, amely a munkaversenyben, az újításokban, a termelési veszteségek feltárásában, a termelési tapasztalatok rendszeres átadásában és még számos, a szocialista üzemekre jellemző új módszerek kialakításában mutatkozott meg. A Szovjetunióban szép eredményeket elért Sztahanov- mozgalom nálunk is széles tömegek tetszését nyerte meg és ma már 1900 sztahanovistával büszkélkedhet a nógrádi tröszt. A szovjet tapasztalatok nyomán indított munkaversenyek, a dolgozók felajánlásai, a Sztahanov-mozgalom előre nem látott teljesítmény és termelési eredményeket hozott létre. Szovjet mintára jutalmazzuk és tüntetjük ki a munkában kiváló teljesítményeket elért, a dolgozó néphez és a párthoz hű dolgozókat. Jelenleg 220 kiváló dolgozó jelvány- nyel rendelkező. 39 „Szakma kiváló dolgozója“ kitüntetéssel rendelkező, egy „Szocialista Munka Hőse“ kitüntetéssel rendelkező dolgozó bizonyítja azt a hatalmas munkalendületet, amely eddig országunkban ismeretlen volt. A közelmúltban kapta meg Budavári Károly vájár a Kossuth-díjat és az ezzel járó 20 ezer forint jutalmat. ami hű bizonyítéka annak, hogy a kapitalista kizsákmányolást a szocialista munka elismerése váltotta feü A dolgozókról való gondoskodás is megváltozott. Szovjet mintára megvalósítottuk a heti 48 órás munkaidőt, ingyenes munkaruhát és egy munkaév jól megérdemelt szabadságát gyönyörű üdülőkben tölthetik dolgozóink. Az újonnan épült családi házak és legényszállások mind magukon viselik a szovjet nép tapasztalatokban gazdag tárházából vett segítség nyomait. Ma már a szocializmus építésének első szakasza lezárult, mert megteremtettük a szocialista üzemek működéséhez szükséges szerveket és ismerjük a szocialista vezetés helyes módszereit. Feladatunk most az. hogy kiküszöböljük az üzemi szervezet munkáját akadályozó okokat, hogy megszüntessük a munkát akadályozó bürokráciát, és elmélyítsük a szocialista vezetés módszereit. Ebben a munkában is számíthatunk szovjet barátaink segítségére, akik — mint eddig is — szívesen adják át tapasztalataikat. Lassan József a Nógrádi Szénbányászati Tröszt főmérnöke.
