Szabad Nógrád. 1955. április (11. évfolyam. 27-34. szám)
1955-04-23 / 32. szám
4 SZABAD ACM; HAD 1955, április 23. Zsukov marsall üzenete PÁLYAVÁLASZTÁS ELŐTT a New York-i Külföldi Sajtóklub tagjaihoz Zsukov marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere írásbeli üzenetet küldött a New York-i Külföldi Sajtó Klub évi közgyűléséhez. Az üzenet többek közt így hangzik: Tisztelt Uraim! Örömmel használom fel ezt az alkalmat arra, hogy a Szovjetunió népei nevében baráti üdvözle- met és jókívánságaimat tolmácsoljam az amerikai népnek. Szeretném egyben átadni a legjobb kívánságokat az amerikai katonáknak, tiszteknek és tábornokoknak, akikkel együtt olyan eredményesen harcoltunk a fasiszta Németország ellen. Fontos most visszdemlékezni erre, mivel májusban lesz a második világháború befejezésének 10. évfordulója. A világ népei akkor mélységesen hitték, hogy e súlyos háború után világszerte tartós béke következik. Most, tíz esztendeje múlt, hogy befejeződött a második világháború, s a világot ismét komoly háborús veszély fenyegeti. Az egyszerű embereknek nincs szükségük háborúra. Nem akarják, hogy atom-, hidrogén- vagy baktériumfegyvert dobjanak lakóhelyükre — New Yorkra, vagy Moszkvára, Londonra, vagy Párizsra, nem akarják, hogy elpusztuljanak a gyermekek, az anyák, a feleségek. Ügy gondoljuk, hogy nem lehet enyhíteni a nemzetközi feszültséget, megszüntetni a gyanakvást, leszámolni a fegyverkezési hajszával, ha nem ér véget a háború kirobbantására számító politika, ha nem szűnik meg a népek gazdasági és politikai megkülönböztetése. Felhasználom az alkalmat, hogy üdvözletem küldjem Eisenhower elnöknek, aki bajtársam volt, a fasiszta Németország szétzúzásában és a berlini ellenőrző tanácsban. Bizonyos vagyok abban, hogy emlékezik országaink békés szándékairól tett kölcsönös kijelentéseinkre és minden tőle telhetőt megtesz, hogy a gyakorlatban támogassa a béke ügyét. Eredményes munkát kívánok Önöknek a népek békéje és barátsága javára. Az országgyűlés elfogadta a költségvetést leg dolgozó kis- és középpa- nagyrészt leküzdhetjük a köAz országgyűlés csütörtökön folytatta a költségvetési vitát. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Házi Árpád, az Állami Ellenőrző Központ elnöke kemény és következetes harcot sürgetett a társadalmi tulajdon fosztogatói ellen. Nagy- istók József, majd Nagy Károly képviselő felszólalása után Matolcsi János, az MDP Központi Vezetőségének titkára emelkedett szólásra. A földművelésügyi tárca költség- vetéséhez szólt hozzá. Kifejtette, hogy a mezőgazdaság fejlesztése változatlanul pártunk politikájának középpontjában áll és a nehézipar fejlesztése mellett ma is egyik fő kérdése hazánk szocialista építésének. Most a jobboldali elhajlás által emelt akadályok elhárítása után a falun újra az 1953 decemberi határozat végrehajtására összpontosíthatjuk erőinket. Azok, akik a nehézipart akarták háttérbeszorítani. lényegében a mező- gazdaságot is meg akarták fosztani a fejlett technikától. Pártunk és kormányunk a jövőben még nagyobb segítséget fog adni, hogy fiatal termelőszövetkezeteink gyorsan megszilárduljanak, virágzóvá, jövedelmezővé váljanak. De továbbra is minden támogatást meg kell adni az egyénirasztságnak termelése növeléséhez. Az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok nap nap után érezhetik államunk segítő kezét. A dolgozó parasztok helyeslik, hogy pártunk és állami szerveink erélyesebben lépnek fel az el- szemtelenedett kulákok visz- szaszorítására és megvalósítják a kulákok korlátozásának az elmúlt években bevált és szükséges politikáját. Pártunk, munkásosztályunk a szocializmus építésében szilárdan támaszkodik a termelőszövetkezetek mellett a falu kispa- rasztságára, szegényparasztságára és a középparasztsággal még jobban erősíti a szövetség szoros szálait. Arra kell törekedni, hogy a termelőszövetkezetekbe ismét meginduljanak az önkéntes belépések és új termelőszövetkezetek is alakuljanak. Katona Sándor képviselő után Erdei Ferenc földművelés- ügyi miniszter szólalt fel. Hangoztatta, hogy növelni kell a mezőgazdaságot irányító alsóbb szervek felelősségét és egyszerűbbé, gyorsabbá kell tenni az egész ügyintézést. Ez már negkezdődött. Részletesen ismertette a mezőgazdaság eredményeit és feladatait. Hangoztatta, hogy a tavaszi időjárás kedvezőtlen kihatásait vetkező időszakban. Ez évi termésünk sikere még a kezünkben van — mondotta. — Minden eddiginél jobb munkát kell végeznünk, hogy minden körülmények között jó termést takarítsunk be. Dr. Szabó Miklós képviselő, Sárfi Rózsi képviselőnő az egészségügyi tárca költségvetése kapcsán egészségügyünk fejlődéséről szólották. Köböl József, az MDP Központi Vezetőségének osztályvezetője az építésügyi tárca költségvetéséhez szólt hozzá. Nagyobb gondot kell fordítani a lakás- építkezések technikájára — mondotta többi között — és az építőipari költségek csökkentésére. Miklós Árpád felszólalása után Pongrácz Kálmán, Budapest Főváros Tanácsa végrehajtó bizottságának elnöke foglalkozott a pénzügyi tárca kérdéseivel, majd Olt Károly pénzügyminiszter válaszolt a vita során elhangzott javaslatokra. Felszólalása után az országgyűlés a költségvetést általánosságban & részleteiben elfogadta: Elfogadta az országgyűlés a költségvetésről szóló törvény- javaslatot és a régi költségvetés teljesítéséről szóló jelentést is. Hírek a Német Demokratikus Köztársaságból 680 000 PÁR HARISNYA készítéséhez szükséges 34 tonna műselymet készítettek a prem- nitzi „Friedrich Engels" mű- selyemgyár dolgozói negyedévi tervükön felül. Azonkívül 21 tonna perionfonalat, mely- lyel 250 000 pár férfizoknit lehet átsző :i. Dolgozó parasztok, termelőszövetkezetek, szövetkezeti tagok Mielőbb kössetek bika (tinó) hizlalás! szerződést, mert az akció csak 1955. május 31-ig tart. Leköthető 70—250 kg. közötti súlyú tenyészbikának alkalmatlan, vagy ökörnevelésre nem megfelelő növendék állatok. 300.— Ft. előleg, 400.— Ft. adókedvezmény, a 3/1954 (I. 15.) MT sz. rendelet szerint. Átvételi ár: 9, 10. 11.— Ft. kg-onként. a minőségi osztályzatnak megfelelően. Nógrád megyei Állatforgalmi Vállalat Salgótarján. Karancs u. 7. A KIRCHMÖSSERI „WILLI BECKER" HENGERMŰ dolgozói elhatározták, hogy újítások bevezetésével az év végéig 20 000 márkát takarítanak meg. A nagyszabású megtakarítás feltételeit azzal teremtették meg, hogy központi szerszámműhelyt létesítettek; • A BERLINI KARBURÄ- TORGYÁR dolgozói elhatározták, hoev az idén több mint 100 000 márka értékű közszükségleti cikket gyártanak terven felül és azonkívül 50 000 márkát takarítanak meg. A PODBLZIGI „KÉK ZÁSZLÓ" traktorállomás dolgozói éjjel is vetnek, hogy gyorsabban haladjanak. Futószalag rendszerrel dolgoznak. Egy „Pionier” típusú traktorral boronáinak, ezt követi egy másik traktor, amelyhez trágyaszórót kapcsoltak, majd egy harmadik vetőgéppel és ismét boronával. E gyors munka- módszer segítségével máris befejezték a vetési munkákat. * A HALLEI SZÉNMEDENCE bányászai 400 000 tonnával teljesítették túl negyedévi tervüket és ezzel a Német Demokratikus Köztársaság összes szénvidékei között az első helyet vívták ki-. Fritz Selbmann nehézipari miniszter elismerő okiratban fejezte ki háláját a bányászoknak. * WISMUTI BÁNYÁSZOK rekordja a vágathajtásban. A „Philipp Müller"-brigád, mely részben ifjúmunkásokiból áll, egy hónap alatt 407,3 méteres vágatot hajtottak ki és ezzel a teljesítménnyel 6 méterrel túlszárnyalták a Német Demokratikus Köztársaság legjobb brigádjának csúcsteljesítményét. * 35 000 KÜLÖNBÖZŐ FOGLALKOZÁSÚ nyugatnémet munkás látogatott el 1953. októbere óta a Német Demokratikus Köztársaságba, hol a dolgozókkal beszélgettek és tapasztalatcserét folytattak. Az idén márciusban 564 küldöttséggel 3412 ember látogatott el üzemekbe, állami gazdaságokba és traktorállomásokra. A delegációkban a Német Szociáldemokrata Párt és a Német Kommunista Párt tagjai is résztvettek, valamint pártonkívüliek és szakszervezeti funkcionáriusok. A NDK dolgozóival folytatott beszélgetésekben annak a kívánságuknak adtak kifejezést, hogy egyesült erővel küzdjenek a párizsi szerződések megvalósítása ellen.- LEVELEK A SZERKESZTŐSÉGHEZ Közeledik az iskolai év vége. A középiskolák IV. osztályának hallgatói türelmetlenül — és valljuk be: kissé szorongva — várják a következő hónapokat, amelyek nagy eseményeket tartogatnak számukra: az érettségit. S aztán. ■. aztán előttük áll az élet, a munka. Vajon gondolnak-e arra, hogyan alakul majd a sorsuk? Készülnek-e már most a rájuk váró feladatok megoldására? Igen, készülnek. Felelőséggel, munkakedvvel, örömmel. Ezt bizonyítják azok a levelek, amelyeket néhány, érettségi előtt álló fiatal küldött szerkesztőségünknek. Az alább közölt levelek írói fizikai munkát akarnak végezni az érettségi után. Hogy miért, azt hadd mondják el ők: „Gyakorlatban akarok foglalkozni a gépekkel és a műszerekkel" Már gyermekkorom óta foglalkoztat az a gondolat, hogy az élet melyik területén fogok dolgozni, mi leszek? Sok ábrándot kergettem; gondolkoztam, melyik munka lenne jó. A sok foglalkozás közül vé- gülis választani kell. Az általános iskola VIII. osztályának elvégzése után az általános gimnáziumba iratkoztam be, mert akármit is csinál később az ember, műveltségre szüksége van. Akkor még nem döntöttem véglegesen életpályámról. A gimnáziumi évek alatt azonban egyre jobban kezdtek érdekelni a villamosgépek és műszerek. így most, tanulmányaim befejezése előtt már nem nehéz a választás: továbbra is a gyakorlatban akarok foglalkozni a gépekkel és a műszerekkel. Ezért megyek elektro- műszerészi pályára. A gimnázium elvégzése azonban így sem fölöslegesen eltöltött idő. A szakma területén sokszor hasznosíthatom majd itt szerzett tudásomat. A jó szakmunkásnak elméleti képzettségre is szüksége van. Sokan még ma is azt tartják, hogy aki gimnáziumi tanulmányokat folytatott, annak már nem szabad kikerülnie az életbe egyetemi, vagy főiskolai végzettség nélkül. Helytelen felfogás ez, hiszen tudjuk, hogy az érettségi fontos követelmény a Szovjetunióban, ahol ma már a lakosság — és különösen a szakmunkások — nagy százaléka elvégezte az általános műveltséget jelentő középiskolát. Ez is segítette a dolgozókat nagyszerű eredményeik elérésében. A gyakorlati munka mozgalmassága, szépsége késztetett arra, hogy ezt a pályát válasz- szam. Elhatározásomban megerősített még az is, hogy munkám eredményét szemem előtt láthatom majd egy-egy műszer, vagy villamosmotor alakjában. Tudom, hogy jó szakmunkásként is éppen úgy szolgálhatom hazánkat, mintha valamilyen szellemi pályán helyezkednék el; Jakubik László általános gimnázium IV, c, „Bátran nézünk a jövő elé..." Nemsokára, alig három hét múlva befejezzük a tanévet. Most lesz a nagy beszámoló, most látjuk meg, hogy ki, hogyan végezte munkáját eddig. Nekünk, azoknak a negyedikeseknek, akik nem tanulunk tovább, ez volt utolsó tanévünk. A mi számunkra becsukódik a gondtalan, boldog diákélet kapuja, ezután már az életben kell megállnunk a helyünket. Az a gondolat, hogy mit csinálunk, hová megyünk az érettségi után, régen foglalkoztatott bennünket. Minket már nem fenyeget a munkanélküliség veszélye. Van bőven munkalehetőség és mindenütt örömmel fogadják a fiatalokat. Különösen szakmunkásokban van hiány, hiszen a felszabadulás után sok jó szakembert kellett a termelő munkából kivonni, hogy ezek az öntudatos munkások, a párt legjobb katonái átvegyék a szocialista építés irányítását Az ő helyük a termelésben ránk vár. Úgy gondolom, hogy érettségi után nemcsak az irodákban lesz ránk szükség, hanem az üzemekben is, a satupadok, az esztergapadok mellett. Iskolai végzettségünk lehetővé teszi, hogy a fizikai munkát köny- nyebben és képzettebben végezhessük. Általános műveltségünk mellé most alapos szaktudást is akarunk szerezni, hiszen nagyobb szaktudással többet lehet újítani, ésszerűsíteni; a haza felemelkedése, jobbléte, kulturális színvonalának emelése pedig csak így lehetséges. Ezt tartjuk szem előtt, amikor a termelő munkában helyezkedünk el. Bátran nézünk a jövő elé! Tudjuk, boldog élet vár mindannyiunkra, hiszen együtt, összefogva építjük azt. Grusz Katalin általános gimnázium IV. b. „Építeni akarok..." 1945. április 4-e után a munkások vették kezükbe sorsuk irányítását. Megnyíltak a munkásgyerekek számára a régen soha el nem érhető tanulási lehetőségek. Kitárultak az iskolák kapui. Munkásifjak ezrei lepték el a középiskolákat, hogy többet tudjanak, hogy szebbé tegyék életüket. Én is közéjük tartozom. Elindultam a többivel én is, hogy kielégítsem tudásszomjamat. Akkor mérnök szerettem volna lenni. Szorgalmas tanulással teltek a hónapok, évek. Épült, erősödött körülöttünk az ország. Nagy alkotások születtek népünk .munkájának eredményeként. Nem kell messzire mennünk, itt Salgótarjánban is számos példa van erre. Uj lakások, korszerű épületek emelkedtek ki a földből. Inota, Kazincbarcika, Sztálinváros is az építő munka nagyszerűségét hirdeti. Én időközben megértettem, hogy ha nem is lehet mindenki mérnök, de szorgalmas munkáskezekre szüksége van az országnak. Bármerre nézünk, mindenütt szorgos kezek építenek, munkások dolgoznak dallal, énekszóval. Közéjük vágyom én is. Hogy miért? Egyszer ez: tudásommal akarom könnyebbé tenni a munkát, így akarom meghálálni, hogy szép és boldog ifjúságban van részem. Építeni, alkotni akarok. Oláh Sándor általános gimnáziumi tanuló, Mátraverebély Biztosítással is védekezzünk a jégkár ellen A jégverések hazánkban Igen gyakoriak és minden esztendőben kisebb-nagyobb károkat okoznak a termésben. A sok évre visszamenő statisztikai adatok bizonyítják, hogy nincs hazánknak olyan vidéke, ahol jégveréstől ne kellene tartani. A kötelező mezőgazdasági biztosítás szükségességét eqyre többen látják be, amit legjobban bizo nyit az, hogy az elmúlt két évben több, mint három ezer termelőszövetkezet és 250 ezer egyénileg dolgozó paraszt részesült jégkártérítésben. Igen fontos, hogy a termelők az őket megillető kártérítést minél gyorsabban megkapják, veszteségeiket mielőbb pótolhassák. Ez természetesen csak úgy lehetséges, ha az Állami Biztosító a jégkárosúltak kárairól tudomást szerez, A törvény kimondja, hogy a jégkárt a jégveréstől számított öt napon belül — az 1955. évi beadási könyv felmutatása mellett — be kell Jelenteni. A bejelentés jegyzékbevételéről a tanács igazolást ad. A késedelmes kárbejelentés a kártérítési igény elvesztésével jár. A tanácsok feladata. hogy a jégkár bejelentéseket pontosan felvegyék és az Állami Biztosító jégkárbecslője mellé olyan helyi ismeretekkel rendelkező segítőt adjanak, aki a határban is megtudja állapítani, hogy melyik földdarab kié. A tanácsoknak a jégkárok megtérítéséhez szükséges közreműködése — néhány kivételtől eltekintve — már az elmúlt évben is sokat javult. A jégkárbecslés — minthogy az a termelők tízezreit érinti igen fontos politikai és gazda^ sági feladat. A jégkárbecslés kellő időben történő helyes elvégzése a begyűjtésre is kihat, mert a jégkárosultak — az Ák lami Biztosító által megállapított kárszázalék alapján — beadási kedvezményben részesülnek. A kárbecslés helyességét a tanácsnak igazolni kell és annak pontos, lelkiismeretes elvégzéséről a károsultak a helyszínen meggyőződhetnek. Minden jégkárosultnak 15 napon belül jogában áll a kármegállapítás ellen a helyi tanácsnál felszólamlással élni. Sok termelő szeretne jégkár esetén magasabb összegű kártérítésben részesülni, mint amit a kötelező biztosítás nyújt. Erre is van mód. Az Állami Biztosító járási felügyelőségei útján a kötelező biztosítást a várható teljes terméshozam értékéig, önkéntes jégbiztosítással lehet kiegészíteni. Különösen indokolt ez az erősen jégérzékeny és az értékesebb növényeknél. A kötelező mezőgazdasági biztosítás messzemenően támogatja a dolgozó parasztság munkáját. Ugyanakkor fel kell hívnunk a biztosítást fizetők figyelmét arra is, hogy a károk megtérítése a befizetett biztosítási díjakból történik. Mindenki fizesse tehát a díjat pontosan. A dolgozó parasztság, a tanácsok és az Állami Biztosító ösz- szefogása szükséges ahhoz, hogy a jégkár esetén ez évben is hathatós segítséget kapjanak a termelők. ooooooooooooooooooocxx3ooooocx»ooooooc»oocxxdoooooooooooocxxooocooocxxxx)ooooooocoool't Felnőttnek és gyermeknek egyaránt jó szórakozást nyújt a „Tőr” című új szovjet film. Az izgalmas történet során megismerkedünk egy kitűnő gyerekíársasággal, amely leleplez egy veszélyes ellenforradalmárt. A filmet 23—25-ig mutatja be a kisterenyei Petőfi-filmszínház. A TŐR
