Szabad Nógrád. 1955. április (11. évfolyam. 27-34. szám)

1955-04-23 / 32. szám

1955. április 25. SZABAD AO«;RAn 3 ÜNNEPRE KÉSZÜL A MEGYE. Május 1 tiszteletére Üzemeink dolgozói a -felszabadulási versenyben elért jó eredményeken lelkesülve a május 1 tiszteletére indított munkaversenyben is jobbnál-jobb eredményeket érnek el, és ezzel adnak méltó választ pártunk Központi Vezetőségének márciusi határozatára. A bányák legjobbjai minden nap teljesítik tervüket A mizserfai Pálhegy II. bá­nyaüzemben dolgozó Jancsó András hattagú fejtési csapa­ta. amely a t'elszbaclalási munkaversenyben 1031 tonna szénnel adott többet népgaz­daságunknak, május 1 tiszte­letére vállalta, hogy az egy csillés mozgalmon belül min­den nap túlteljesíti tervét és május 1-ig 30 tonna szenet ad terven felül. A hattagú fej­tési csapat valóra váltotta ígé­retét. Vállalásukat már az el­ső napokban túlteljesítették. Április 20-ig 748 tonna szenet küldtek felszínre tervükön fe­lül. Kővári József kétszeres sztahanovista a „Szakma ki­váló dolgozója“ 18 tagú kam- raíejtő brigádja, amely a fel- szabadulási versenyben állan­dóan élenjárt a termelésben és terven felül 3268 tonna sze­net adott népgazdaságunknak, a munka tökéletesítésével, a munkafegyelem betartásával május 1 tiszteletére vállalt 75 tonna terven felüli kiter­melésével szemben már ez- idáig 182 tonnát teljesített. A mizserfa üzemegységhez tartozó Pálía I. üzemben dol­gozó Budavári Károly Kos- suth-dijas 26 tagú DISZ-bri- gádja, hírnevükhöz méltóan, április hónapban is túlszár­nyalják előirányzatukat. Buda­vári Károly elvtárs, az egy­esülés mozgalom elindítója a felszabadulási verseny beíeje­Az Acéláruig)'árból jelentik A Salgótarjáni Acélárugyár vasöntödéje dolgozóinak 90 százaléka megtette vállalását május 1-ére, valamint az egész évre. Tóth Jenő, Páro- si Nándor. Pásztor József kokillaformázók vállalták, hogy 60 százalékban I. osztá­lyú, 40 százalékban II. osztá­lyú kokillákat gyártanak. Vál­lalásuk első napjától kezdve műszakonként másfél kokillát formáznak be. A nap mint nap jó eredményt elérő for­mázok a legkiválóbb ered­ményt április 19-én érték el, amikor 168 százalékra teljesí­tették előírt tervüket. Lelkes, példamutató mun­kájuk az üzem többi dolgozóit is harcba indította. Lyankus László DISZ-tag és Solymosi Lajos fazonformázók arra tet­tek ígéretet, hogy március hó­napban elért átlagos 146 százalékos teljesítményüket 10 százalékkal növelik. Adott szavukat tettek követték, 157 százalékot értek el. A gazda­sági üzemben Oláh József 3. ifjúmunkás patkósarok hegye­ző a munka minőségének megjavítása mellett 210 szá­zalékos átlagteljesítményét május 1 tiszteletére 220 szá­zalékra emeli. A munkaidő tökéletes kihasználásával az anyag időben való biztosítá­sával vállalását teljesítette áp­zésének napjától kezdve rend­szeresen 40 tonna szénnel tel­jesítette túl napi előirányza­tát, A csapat mennyiségi tervek állandó növelése mellett foko­zottabb gondot fordít a szén minőségére is. A mátranovák üzemegység­nél dolgozó Kazinczi Ferenc sztahanovista 33 tagú csopor­tos pillérfejtő csapata, amely az első negyedévben 6304 csil­lével termelt többet előirány­zatánál, még nagyobb lelkese­déssel indult harcba a szén- termelés fokozásáért. Az ed­digi kiértékelés alapján a csa­pat a május 1-ig vállalt 1500 csille terven felüli szénből 1120 csillét teljesített. Kuboczik József III. hat­tagból álló csapata, amely a felszabadulási versenyben elő- vájáson jó eredményeket ért el, április 1-én fejtésre ke­rült. A csapat tagjai a hónap első napjától kezdve kemény harcot vívtak azért, hogy a munkásosztály nagy ünnepét, május 1-ét kiváló eredmé­nyekkel ünnepelhessék. A napi tervek rendszeres túlteljesíté­se eredményeként április 20-ig 157 csillével szárnyalta túl előirányzatukat. Miután több mint háromszorosára teljesí­tették .május 1-i vállalásukat, még nagyobb lendülettel vég­zik munkájukat. rilis 19-én, minden eddigi eredményeit felülmúlva 258 százalékra teljesítette napi tervét. Pódi József 2. háromtagú ka­pakovács brigádja a termelés fokozására tett ígéretet. 173 százalékról Indultak és az így vállalt 200 százalékos terv­teljesítést is túlszárnyalták. A versenyiroda jelentése szerint, április 19-1 kiértékelés alap­ján 217 százalékra teljesítették tervüket. Poszpisel György háromtagú kapakovács csoportja, amely a felszabadulási versenyben 145 százalékra teljesítette meg­adott tervét, a most folyó munkaversenyben jobbnál- jobb eredményeket ért el. A csoport e hét keddjén 180 szá­zalékot teljesített. A mezőgazdaság fokozottabb megsegítése érdekében Kigó Dezső ciklikus kapagyártó brigádja, amely április hó­napban 597 darab kapát ter­melt naponta, május 1 tiszte­letére vállalta, hogy a napon­ta gyártott kapák számát 700 darabra növeli. Vállalásukat 725 darabra teljesítették. Ha­sonló jó eredményt ért el Zeke Ferenc kapagyártó brigádja is. 620 darab átlagteljesítmé­nyüket tovább növelve, az áp­rilis 19-i értékelés alapján 699 darabot gyártott le. u í n E K A Második Békekölcsön hatodik sorsolása A Második Békekölcsön ha­todik sorsolását április 26— 29-ig, a szolnoki Szigligeti Szín­házban tartják. A sorsoláson egy darab 100 000 forintos fő­nyereményt, 23 db 50 000 forin­tos, 46 db 25 000 forintos, 117 db 10 000 forintos nagy nyere­ményt, összesen 117 20Ó darab nyereményt sorsolnak ki, 47 844 800 forint értékben, va­lamint 105 000 kötvényt tor- lesztenek 20 998 400 forint ér­tékben. A BALASSAGYARMATI VÁROSI TANÁCS ebben az évben a város szépítésére, az utak, járdák és iskolák kar­bantartására több mint 100 ezer forintot fordít. A Sztá- lin-ligetben 70 ezer forintos költséggel szabadtéri színpa­dot építenek. A Sztálin-ligeti sétány oldalfalainak kiköve­zésére 10 500 forintot szán­nak. •k A SALGÓTARJÁNI AOÉL- ÁRUGYÁR foto-szakköre má­jus 1-én és 2-án fényképkiál­lítást rendez az acélárugyári kultúrotthon zenetermében. A kiállítás ideje 8 órától 20 óráig. A kiállítás megtekintése díjtalan, minden dolgozót sze­retettel vár a foto-szakkör. * A SÓSHARTYÁNI Hazafias Népfront-bizottság, valamint a helyi tanács jó szervező mun­kája eredményeképpen a kul- túrház építéséhez szükséges anyagot már a helyszínre szál­lították és társadalmi munká­val lerakták a kultúrház alap­jait. •k SOK KEDVES MEGLEPE­TÉS várja az első hagyomá­nyosnak induló sztálinvárosi vásár látogatóit. A dohányo­sok örömére különleges, jo minőségű, „Sztálinváros“ el­nevezésű cigarettát gyárt a Dohányjövedék, amelyet a kohót ábrázoló ízléses hu- szonötös csomagolásban hoz­nak forgalomba. A vásáron megtekinthetők és 'megvásá­rolhatók különböző sztálinvá­rosi dísztárgyak és ajándék- tárgyak. A több színű se­lyem-, strand- és zsebkendő­ket az új város, vagy a vas­mű színnyomásos képeivel készítették, ★ AZ ANYÁK KONFEREN­CIÁJÁRA és a Világ Asszo­nyainak Kongresszusára ké­szülnek a maconkai asszonyok. A konferenciára maconkai nép­viseletbe öltöztetett játékbabát visznek ajándékuk ★ SALGÓTARJÁNBAN ápri­lis 19-én 40 taggal szabó-varró tanfolyam alakult. A jelentke­zők tanítását az MNDSZ ké­résére a szabó szövetkezet két nődolgozója vállalta. ■k BALASSAGYARMATON a TTIT rendezésében 18-án, hét­főn Herman István, a TTIT központi előadója a Felvilágo­sodás filozófiájáról tartott elő­adást. + A SALGÓTARJÁNI bányász kultúrotthon Odry Árpád szín­játszó csoportja Csíki Gergely: Máikvirágok című három feivo- násos vígjátékéval ma este a Lőrinci Erőműnél vendégszere­pei. •k EGYHÁZASDENGELEG pa­rasztjai április 15-ig 32 kh fűmagot és 45 kh fehérherét vetettek el szerződéses alapon. E munkában a legderekasabb munkát Gyalog János és Ju- riga Joachim végeztek. HÉTVÉGI KUL TÚRMŰSOR VÁROSI KULTÚRHÁZ Április 23-án, szombaton dél­előtt 10 órától délután 3-ig a kisteremben MNDSZ-műsor, óvo­dások közreműködésével. Délután 6 órakor a városi DISZ-bizottság rendezésében a középiskolások énekversenye. Közreműködnek a Salgótarjáni Általános Gimnázium és Közgaz­dasági Technikum, a Pásztói Gim­názium, továbbá a Sztahanov úti és a Rákóczi úti általános iskolák kórusai. ÜVEGGYÁR! KULTÜROTTHON Szombaton este fél 8 órakor: „Leányvásár”. ACÉLGYÁRI KULTÜROTTHON Szombaton és vasárnap este 7 órai kezdettel „Egy marók bol­dogság’’. Mindkét alkalommal mérsékelt helyárak! A város nevéhez méltóan Minden eddiginél fényesebb­nek, nagyszerűbbnek ígérkezik a tizenegyedik szabad május 1-e megünneplése városunkban és megyénkben. Ünnepségek sorozata, gazdag szórakozási lehetőség várja a dolgozókat. Salgótarjánban már április 30-án megkezdődik az ünnep­ség: a délutáni órákban a DISZ kultúrbrigádjai dallal, tánccal, rigmusokkal köszöntik azokat az üzemi dolgozókat, akik az április 4-1 és május 1-i munkaversenyszakaszban ki­emelkedő eredményt értek el. Este 7 órakor megkapó lát­vány tanúi leszünk. Ekkor vo­nul fel fáklyákkal, lampionok­kal a város fiatalsága. Nem sokkal később, fél nyolckor örömtüzek gy ólnak a várost övező hegyek tetején. Nyolc órakor pedig megkezdődik a főtéri színpadon az immár ha­gyományossá vált április 30-i esztrádműsor. Ezen az Acél­árugyár és bánya egyesített zenekara, népi zenekar, Mojzes Géza tánczenekara lép fel, majd sorra megjelennek a színpadon az üzemek legjobb kultúrcsoportjai. Fél tízkor szünet lesz ugyan a műsorban, de a város közönsége ezalatt sem unatkozik, mert közben a tanácsiház feletti hegyen ren­dezett tűzijátékban gyönyör­ködhet. Éjszaka az .üveggyár kultúrcsoportja éjjeli zenét ad a termelésben élenjáró dolgo­zóknak. A kultúrműsor után ajánla­tos lesz iparkodni az alvással! Május 1-én ugyanis már korán reggel hatalmas robbantások jelzik, hogy elérkezett az ün­nep. Utána a fúvószenekar ze­nés ébresztője következik. Az idén már a külterületek lakói is zeneszóra ébrednek, mivel autóra szerelt hangosberende­zés járja be a külső utcákat és ez közvetíti a pattogó da­lokat. indulókat. Közben az üzemekben már gyülekeznek a felvonulásra. A dísztribün a szovjet emlékművel szemben lesz. Mielőtt megkezdődne a felvonulás, Takács elvtárs, a megyei pártbizottság másod­titkára üdvözli néhány szó­val a város dolgozó népét. Pontosan 10 órakor 11 rob­bantás remegteti meg a leve­gőt. ugyanakkor 100 galamb és 50 léggömb röppen a magasba. Ezután vonul el a tribün előtt a dolgozók színpompás, vidám, tarka menete. Kis úttörők ha­ladnak az élen. mögöttük a vá­ros sportolói. Öutánuk vonul­nak az üzemi dolgozók, még­pedig a munkaversenyben el­ért eredményeiknek megfelelő sorrendben. A délután a tánc és mulatás jegyében telik majd eL Az üze­mek vidám majálisokat ren­deznek, amelyeken megvendé­gelik a dolgozókat és kultúr­csoportok szerepeltetésével gondoskodnak a jó hangulatról. Május 2-a is bővelkedni fog a látnivalókban. Ezen a napon elsősorban érdekes sportesesné­A forradalom kitörése PeU rográdon ért, ott feküdtem egy hadikórházban. Már csaknem teljesen meggyógyultam és több társammal azon igyekez­tünk, hogy mielőbb hazakerül­jünk Magyarországra. Egyik este néhányan ma­gyar hadifoglyok elmentünk együtt a Szmolnij épületébe, ahol, mint hallottuk fontos előadást tartanak — Lenin fog beszélni. Rengeteg ember gyűlt ösz- sze, hogy meghallgassa. Lenin egy emelvényen állt, közvet­len munkatársaival együtt. Mi, hadifoglyok nagyobb külön­álló csoportot alkottunk a te­remben, elég messze tőle. Kis­sé rekedten beszélt, de tele erővel, szeme csillogott az örömtől, a büszkeségtől. Hadi­fogságom egy éve alatt rend­szeresen tanultam oroszul, ezért jól megértettem szavait. „A tiétek a hatalom, az or­szág, a haza — mondotta az egybegyűlt katonáknak, mun­kásoknak és parasztoknak — meg kell védenünk, amit ki­vívtunk“ r— ez volt beszédé­nyeket láthatunk. Délelőtt fél 10-kor a diákok nagyszerű tor­nabemutatójában gyönyörköd­het a közönség. A kardvívók is számot adnák tudásukról, ügyességükről, délután meg a röplabdázók és az ökölvívók versenyeznek. Ügyancsak dél­után méri össze erejét a Sal­gótarjáni Bányász labdarúgó- csapata a Dorogi Bányásszal, továbbá a Salgótarjáni Vasas a gödöllői csapattal. Minden meg lesz tehát ah­hoz, hogy a város valamennyi lakója jól érezze magát és mindenki vidáman, felszaba­dultan ünnepeljen, szórakozzon a tizenegyedik szabad május 1-én! A megye sem marad el Méltó módon köszöntik a megye járási székhelyei és töb­bi községei is a világproletariá­tus nagy napját. Tizenöt he­lyen rendeznek ünnepségeket megyei előadók közreműködé­sével. A szécsényi járásban sokhelyütt, továbbá Pásztón, Szurdokpüspökin, Jobbágyin, Drégelypalánkon a nemzetközi munkásmozgalom nagy ünne­pének alkalmával avatják fel az úttörőket. A rétsági járás ifjúsági veze­tői felejthetetlen élménnyel te­szik emlékezetessé ezt a na­pot a pajtásoknak: húsz csapat részvételével találkozót szer­veznek a Nógrádi várnál. Ott lesz mind az 1200 úttörő, aki a legutóbbi körzeti találkozón megérdemelte, hogy erre az összejövetelre is meghívják. Díszszemlével kezdődik a ta­lálkozó. majd a legügyesebb pajtások szórakoztatják kultúr­műsorukkal az egybegyűlte­ket. A tornobemutafóra... Dermesztő április.: Pirosló füllel, fázósan behúzott nyak­kal, rosszkedvűen küszködnek a délelőtti járókelők a gorom­ba szálleL Aztán odaérnek a gimnázium kerítése mellé s egyszeriben elfelejtik a hide­get. Dehát hogy ne szűnne meg a didergés, hogyne szaladgál­na melegebben a vér az ember ereiben, amikor bent, az udva­ron. csupa-csupa karcsú, mo­solygó lányalak lebeg, hajlado­zik, mint a májusi szekfű. Lágy mozdulataik ütemét most még nem zeneszó irányítja. Ok maguk zümmögik, dúdolják a dalt. amelynek szelíd hangjai­ra egyszerre engedik le buzo­gányaikat, majd egyszerre eme­lik kedves, simogató mozdulat­ra karjaikat. Szabadgyakorlatokat tanul­nak ezek a mosolygó lányok, a május 2-án rendezendő torna- bemutatóra. A gimnázium ta­nulói közül a legügyesebb fiúk és lányok szerepelnek a verse­nyen., mintegy 250-en. Az ün­nepi felvonuláson az iskola va­lamennyi diákja részt vesz: fe­hér blúzban, sötétkék szoknyá­ban a lányok, fehér ingben és sötét nadrágban a fiúk, zász­lókkal, ünnepi táblákkal ke­zükben. Szabad idejükben már most szorgalmasan készítik a diákok a dekorációkat. De az utóbbi napokban megélénkült a versengés a tanulásban is. nek fő tartalma. Nekünk, ha­difoglyoknak, külön integetett, barátságosan és biztatón. Akkor még nem tudtam, hogy ki volt Lenin, a marxiz­mus tanításait, az orosz kom­munisták célkitűzéseit som is­mertem. Egyetlen vágyam volt: hazakerülni. Ezen a gyű­lésen úgy éreztem, hogy csak Lenin segíthet nekem ebben és senki más. A békéről beszélt — s ez volt nekem is a leg­fontosabb. Az emberek úgy néztek Leninre, olyan figye­lemmel, olyan végtelen biza­lommal, hogy arra nem is ta­lálok kifejezést, pedig már ak­kor is tanító voltam, aki a tan­teremben megszokta a figye­lemtől, bizalomtól áthatott ar­cokat. Akikben így megbíz­nak, abban én is megbízhatok — gondoltam. Az előadás után sokáig beszélgettünk hadifo­goly társaimmal. Elhatároztuk, hogy háromtagú küldöttséget menesztünk Leninhez, és meg­kérjük, tegye lehetővé hazaté­résünket. Megválasztottuk a küldöttséget, az egyik tagja én voltam. Nemcsak a közelgő vizsgák miatt, hanem azért is, mert a felvonuláson a legjobb tanulók haladnak majd az élen. És ugyan ki nem szeretne az el­sők között menetelni? Hajladozó fiatal lányok az udvaron, ünnepváró, lelkes diákarcok a termekben.;. Oh, Tavasz, téged még ez a látvány sem melegít?! Hogy minden ház szép legyen A Vasöntöde- és Tűzhelygyár április 20-án versenyre hívta az összes salgótarjáni üzeme­ket május 1-e megünneplésére. A verseny célja, hogy a felvo­nulás minél színesebb, változa­tosabb és rendezettebb legyen. A versenypontok közé tartozik a lakótelepek dekorálása, fel­díszítése is. Valamennyi salgó­tarjáni üzem elfogadta a kihí­vást és máris megindult a ver­seny. Az acélgyári lakótelepen például javában parkíroznak, takarítanak, hogy az utcák és házak is megfelelő külsővel fogadják az ünnepet. Az üveg­gyáriak megfogadták, hogy üzemük már csütörtökön estére teljes díszt ölt, péntekre pedig a területet is ünneplőbe öltöz­tetik. A kereskedelmi vállalataink kirakatrendezési és díszítési versennyel készülődnek május 1-re. A legszebb, legízlésesebb kirakattal rendelkező üzlet dolgozóit megjutalmazzák. Utcáink azonban csak akkor lesznek igazán méltóak az ün­nep jelentőségéhez, szépségé­hez, ha a házak lakói is min­dent elkövetnek ablakaik fel­díszítésére. Gondoskodjunk ró­la, hogy tiszták legyenek a járdák, lobogjanak a vörös zászlóik a házak ormain, ve­zetőink és a nemzetközi mun­kásmozgalom nagyjainak arc­képei tekintsenek le az abla­kokból az ünneplők seregei­re! Nagy a titoktartás Szerettünk volna olvasóink­nak bővebb szemelvényeket adni arról, hogyan készülnek üzemeink, intézményeink má­jus 1-re. Ez alkalommal azon­ban az újságíró hiába fordul akárhová, mindenütt elzárkó­zást tapasztal. A máskor oly közvetlen kultúrmunkások, sportfelelősök most elutasí­tóan intenek, vagy csendesen leteszik a telefont.;; Ügy lát­szik. mindenütt rejtegetnek valami titkot, mindenütt va­lami újat, valami szokatlanul szépet tartogatnak az ünne­pekre. Ne is bolygassuk tovább a dolgot! Hadd legyen a megle­petés igazi meglepetés. Nem tehetünk mást, mint hogy megvárjuk az ünnepet, ami- koris lelepleződnek a titkok, s bizonyára az öröm és elra­gadtatás moraját idézik elő a szemlélők tömegében. El is indultunk másnap hár­man Leninhez. Lakása közel volt a Szmolnijhoz, munkahe­lyéhez, bizony már nem tudom melyik utcában. Lenint azon­ban nem találtuk otthon, fele­sége, Nagyezsda Konsztantyi- novna Krupszkaja fogadott bennünket a szerényen, de otthonosan berendezett kis szobában. Kedves, egyszerű asszony volt. Megkínált bennünket teá­val. Németül beszélgettünk. Nagyezsda Konsztantyinovna elmondta, hogy férje ritkán jön haza, s akkor is csak rö­vid ideig pihen. Majd a szám­űzetés nehézségeiről beszélt. Mosolyogva mondta, mennyire örül, hogy Vlagyimir lljicsnek nem kell soha többé száműze­tésbe mennie. Élete nagy mü­ve, népe felszabadítása végre sikerült. Azután a mi életünk­re fordult a szó. Látogatásunk célját sokáig kerülgettük, csak a végén hozakodtunk elő ve­le. Megkértük Nagyezsda Konsztantyinovnát: kérje meg nevünkben Lenint, segítsen nekünk, hogy mielőbb haza­mehessünk Magyarországra, ő ezt igen kedvesen meg is Ígér­te. Otthagytuk címünket, és boldogan mentünk szállásunk­ra. Két nap telt el. A harmadik nap reggelen két orosz elvtárs keresett fel minket Lenin üze­netével: másnap délelőtt ki­lenc órakor szívesen fogadja küldöttségünket. Nagy izga­lommal készülődtünk a talál­kozásra. A Szmolnijban egy te­rembe vezettek bennünket. Egy dobogón nagy íróasztal, körülötte több elvtárs állt, be­szélgettek. Megálltunk az ajtó­ban és az egyik felénk forduló férfiban felismertük Lenint. Odalépett hozzánk, barátságo­san kezet szorított velünk, be­mutatkoztunk. Leültetett min­ket, ő is leült mellénk és be­szélgetni kezdtünk. Részlete­sen kikérdezett előző életünk­ről, hadifogságunkról, mostani helyzetünkről. Megkérdezte mindegyikünktől, mi a foglal­kozása. Igen megörült, amikor meghallotta, hogy tanító va­gyok. — Tanító? Magyar tanító? Igen sokra becsülöm a ma­gyarokat. És igen szeretem a tanítókat, akik a néppel élnek, vele együtt szenvednek. Sze­resse a népet, szeresse a gyer­mekeket — megérdemlik. Ne­künk bolsevikoknak, nagy szükségünk van a tanítók fel- világosító, segítő munkájára. Ha hazamennek, vegyék to­vábbra is pártfogásukba az el­nyomott, kizsákmányolt, sze­gény munkásokat és paraszto­kat — mondotta. Azután így folytatta: — Hallottam feleségemtől, mi a kívánságuk és szívesen teljesítem. Végrehajtását azon­ban teljesen önökre bízom. Íme az útlevél, ez megnyitja önök előtt a hazafelé vezető utat. Ebben felszólítok minden orosz elvtársat, legyenek segít­ségükre, hogy eljussanak ha­zájukba. Amikor megköszöntük, ezzel búcsúzott tőlünk: — Sok szerencsét kívánok, jó utat, és minél előbb békét mindnyájunknak, A Lenintől kapott útlevéllel érkeztünk haza 1918 február­jában. HERNÁDY KAROLY (A Magyar Munkásmozgal­mi Intézet „Magyarok Lenin­ről” című, Lenin születésé* nek 85. évfordulója alkalmá bői megjelent könyvéből.) oqooocoooooogoooocxxxxxx)0(x>odoococx)oooooooooo(xx)Ooooooooűoocx)0(xx300(xxx>ocxx3oouuoockjoocooooooc«xx>ooooooooooooooooooooc>cx>ooooooocooc Egy magyar tanító találkozása Leninnel '

Next

/
Oldalképek
Tartalom