Szabad Nógrád. 1955. április (11. évfolyam. 27-34. szám)

1955-04-23 / 32. szám

2 SZABAD \Ó!.I« \D PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS -k SOK HELYI KEZDEMÉNYEZÉST A HATÁROZATOK VÉGREHAJTÁSÁBAN! A Központi Vezetőség már­ciusi határozata nagy, sokolda­lú munkát és erőfeszítést igénylő feladatokat állít a párt minden szervezete és egész tagsága elé. A sok féladat kö­zül megyénkben különös gondot kell fordítani a szénbányászatban a tervek teljesítésére, mert a társadalmi és gazdasági élet fejlődése el­képzelhetetlen az alapanyago­kat gyártó üzemek fejlesztése, tervteljesítése nélkül. Ebből ki. indulva, elsőrendű követel­ményként áll előttünk a ter­melékenység emelése, az ön­költség csökkentése — amely életszínvonalunk további emelkedésének egyetlen lehető útja —, valamint a minőség megjavítása, a pazarlás meg­szüntetése. E feladatok meg­valósításáért szólítja harcra pártszervezeteinket, mind a III. kongresszus, mind a Központi Vezetőség márciusi határozata. Az újlaki bányaüzem pártve* zetősége és gazdasági vezetői egységben a dolgozókkal, tet­tekkel válaszoltak a párt fel­hívására. A pártvezetőség a kommunistákat és az üzem va­lamennyi dolgozóját csatasorba állította a munka eredményes­ségének érdekében. Nem volt könnyű, de minden nehézség ellenére győzött a felvilágosító szó. A Központi Vezetőség már­cius 4-i határozatának megje­lenése után a párttitkár elv­társ minden harmadban is­mertette arcnak lényegét és az abból következő feladatokat. Ezenkívül a kommunisták tag­gyűlésen beszélték meg a ten­nivalókat. S hogy a felvilágo­sító munka se késlekedjen, a népnevelő-értekezletet is össze­hívták, ahol megfelelő érveket adtak munkájukhoz. Mondhat, nánk az anyagi érdekeltség a legösztönzőbb, azért minden tudásukkal igyekeztek az or­szág, az üzem érdekeit az egyéni érdekekkel a leghatáso­sabban összekapcsolni s meg­magyarázni. A munka feltéte­leinek biztosítása mellett a pártszervezet csatája sikeres volt. Ez év első negyedévében esedékes tervüket 113,3 száza­lékra teljesítették. S ebben már nagy része volt a határo­zat utáni jó hangulatnak. A termelés ilyen alakulását első­sorban az tette lehetővé, hogy februárról, márciusra az egy főre eső teljesítmény 60 kilogrammal emelkedett, amely üzemi szinten 1960 ton­na szenet jelentett terven fe­lül. Naivban hozzájárult a ter­melés emelkedéséhez még a felszabadulási munkaverseny, mert a márciusi határozat után új felajánlások történtek. A dolgozók a vállalt 20í)5 csille szén helyeit 2760 csille szenet adtak terven felül népgazda­ságunknak. E harcban a leg­eredményesebbek voltak a Csi­galejtősben Gordos bíró János csapata 145 százalékos, a 2-es lejtősben Kolocsányi Ferenc csapata 134 százalékos, az 5-ös lejtősben Pál Kálmán 128 szá­zalékos tervteljesítéssel. A Központi Vezetőség hatá­rozatának végrehajtásáért fo­lyó harc ezzel nem ért véget. Az ebből következő feladato­kat nagyszerűen összekapcsol­ják a május 1-re indított mun­kaversennyel. Az üzemegység 21 csapata vállalta, hogy má­jus 1-ig 1630 csille szenet ter­melnek terven felül. A jól szervezett verseny következté­ben az áprilisi termelés, a már­ciusinál is jobban alakul. Bár jelenleg havi tervük teljesíté­sénél csak 99,5 százalékra áll­nak — mivel a második ne­gyedévben 12,5 százalékkal emelték az üzem tervét —, de senki előtt sem kétséges, hogy az újlaki bányászok e tervüket is túlteljesítik. A termelés önköltségének csökkentése, a minőség javítá­sa és a takarékosság fokozása érdekében a pártvezetőség egy felülvizsgáló brigádot szervezett, amely ellenőrzi a kitermelt szén minőségét, a takarékossá­got és a bányában lévő elfek­vő anyagokat feltárja s fel­színre hozza. Ezenkívül javas­latot tesznek a munkaerővel való gazdálkodásra is. Ennek eredménye, hogy a kifejtett részekből megkezdték a hasz­nálható fák kirablását, és ezekből idáig mintegy 37 köb­méter fát újra felhasználtak. S hogy a kirabolt fákból minél több ácsolat lehessen, a csiga­lejtősön most egy körfűrészt építenek — amely már napok múlva megindul —, azzal a céllal, hogy a régi fák hasz­nálható részét a szükséges mé­retekre elvágják és ezzel az ácsolást is megkönnyítsék. A pártvezetőség és a népne­velők jó munkája, a gazdaság­vezetők leleményessége meg­akadályozta, hogy a bányászok a felhasználható fákat felda­rabolják és haza hordják, amely az első negyedévben igen gyakori jelenség volt. Ma már egyáltalán, vagy csak alig- alig akad hasonló eset. Az újlaki bányaüzem sok­szor sínszöghiánnyal küzdött. De a dolgozók, ennek alapján a pártvezetőség javaslatára, megoldották e problémát. A kirablással összegyűjtött talp­fákból mintegy 5000 darab sín- szöget szedtek ki. Ez mintegy 5000 forint megtakarítást jelent. A gépi hibák megakadályo­zása végett az éj jeles szak­ban egy lakatos ellenőrzi a gépek mőködését, kijavítja a kisebb hibákat, keni a forgó alkatrészeket, hogy a termelés minél zavarmentesebb je wen. A tartalékanyagok használha­tóságát, élettartamát nagyban gátolta, hogy nem volt raktá­ruk. A dolgozók javaslatára elhatározták, hogy raktárt épí­tenek és oda helyezik el a gépi alkatrészeket, valamint a vága­tokból összegyűjtött használ­ható anyagokat. Az üzem kommunistái egyik legfontosabb feladatuknak te­kintik a szén minőségének megjavítását. S ez a tény, hogy a felelősségérzet széles alapon a párttagságon nyugszik, meg­hozta eredményét. Márciusban a februárihoz képest egy száza­lékkal csökkent a palaszázalék. Áprilisban még kedvezőbben alakult A szén minőségének megjavítását szolgálja a gaz­dasági vezetésnek az az intéz­kedése is, hogy a műhely dol­gozóinak megtiltották, hogy a szállításban lévő csillékből szenet szedjenek, Ennekelőtte 30—40 kilogramm tiszta szenet is leszedtek a csillékről, rom­lott a szén minősége és több esetben súlyra is kevesebb volt az előírtnál. A műhely dolgozói most már kiutalt szénmennyiséget kapnak. Újlak bányaüzem pártveze­tősége, pártvezetői, dolgozói megértették a Központi Veze­tőség határozatának igazi ér­telmét s elindultak annak meg­valósítása útján. Miklós Pál elvtárs, az üzem párttitkára mondja: ,A mi eredményünk biztos záloga a vezetők és dolgozók közötti harmonikus összhang. A ne- velőmunkát elsősorban a kommunisták helytállására, példamutatására irányítjuk, amely nélkülözhetetlen hajtó­erő. a dolgozók aktivitásának kibontakoztatásában“. Valóban így is van. Mennyire igaz a párttitkár kijelentése, azt az üzem eredményei a legjobban igazolják. A felszabadulási ver. senyben győztesen kerültek ki, elnyerték az élüzem címet, s jó munkájuk elismeréséül az új­laki bánya üzemegység új ne­vet kap: Szabadság-akna. Kökénycsi Béla Védjük meg a gazdaság tulajdonát — Levél a szerkesztőséghez — ..Rendszeres harcot kell vív­ni a tolvajlás ellen. A tolvaj, aki a nép vagyonát lopja, a népgazdaság erejét gyengíti.” — mondotta Sztálin elvtárs. Felvetődik a kérdés, hogy milyen eszközökkel védekezhe­tünk leginkább a társadalmi tulajdon fosztogatói, rongálói ellen? Legfontosabb az embe­rek gondolkodásmódjának megváltoztatása. Dolgozóink egy részében ugyanis az a tu­dat él, hogy a közvagyon nem az övé, azt ő nem tartozik megkímélni; Gazdaságunk pártszervezete és vezetősége éppen ezért legfontosabb fel­adatának tartja, hogy taggyű­léseken, termelési értekezlete­ken és népnevelőértekezlete­ken ismertesse a társadalmi tulajdon védelmének fontos­ságát, megértesse a dolgozók­kal azt, hogy a közvagyon mindenkié, annak megvédése minden dolgozónak legele­mibb kötelessége. Gazdaságunk pártszerveze­te és propagandistái az elmúlt oktatási évben is legfontosabb feladatuknak tar­tották a hallgatókkal megé“- tetni a termelékenység emelé­sének, az önköltség csökkenté­sének és az állami tulajdon megvédésének fontosságát. E nevelőmunkának meg is mu­tatkozott az eredménye. S hogy ez mennyire így van, azt leg­inkább az alábbi példa bizo­nyítja. Gazdaságunk bujáki műhelyében az egyik párton- kívüli dolgozó a munka be­fejeztével körülbelül 350 forint értékű nyersanyagot akart el­tulajdonítani. A dolgozók éber­sége azonban megakadályozta ezt, s az esetet azonnal jelen­tették a gazdaság vezetőségé­rt _k. Gazdaságunk dolgozói har­cot indítottak a pazarlás ellen is. A párttagok és a becsületes pártonkívüli dolgozók nem áll­hatják szó nélkül azt, hogy va­laki például nagyobb meny- nyiségű takarmányt ad az ál­latok elé, mint amennyit azok elfogyasztanának. Az ilyen hi­bák elkövetőit maguk a dol­gozók utasítják azonnal rendre. A pazarlás, a társadalmi tu­lajdon hanyag kezelése ellen folytatott harc másik igen fon­tos tényezője a gazdaság ve­zetőségének rendszeres, lelki- ismeretes és állandó ellenőrzé­se. A gazdaság vezetőinek ré­széről történő rendszeres el­lenőrzés mellett természetesen igen fontos az is, hogy ma­guk a vezetők példát mutas­sanak. A dolgozók nevelése, a ve­zetők ellenőrzése és példamu­tatása azonban egyelőre még nem elegendő ahhoz, hogy gazdaságunkban a társadalmi tulajdont minden dolgozó megbecsülje és ne károsítsa. Számos esetben van még szükség büntetésre, fenyítésre. Aki kihágást követ el, lop ás p rol, azok ellen minden esetben alkalmazzuk a tör­vény szigorát. Különösen ak­kor ítélkezzünk szigorúan, ha a dolgozó hanyagságból, rossz­akaratból követi el a szocia­lista tulajdon megrongálását, eltulajdonítását. A büntetés mellett is első­sorban természetesen a nevelő szót alkalmazzuk. A gazdaság vezetősége, pártszervezete az ilyen dolgozóval elbeszélget, elmondja neki, hogy cseleke­detével milyen kárt okozott népgazdaságunknak. A dolgo­zók nevelésének ez egyik igen fontos módja. Pete Imre párttitkár 1955. április 23. aaa&aasaa um «r— HÍREK A FALVAKBÓL A PÁSZTÓI GÉPÁLLOMÁS április 20-ig 169 százalékra teljesítette tavaszi tervét. A gépállomás legkiválóbb trak­torosa Kosik Miklós és Voj- tek Mihály, Kosik Miklós ta­vaszi tervét 320,8, Vojtek Mi­hály pedig 292 százalékra tel­jesítette. A gépállomás bri­gádjainak versenyében az Út­törő-brigád — melynek tagjai: Kosik Miklós, Vojtek Mihály, Buda István, Kovács Lajos és Madiák József — vezet 209,8 százalékos tervteljesítéssel. ♦ A BUCSÁRLAPÜJTÖI Üj Barázda TSZ-be január 1- től 9 család lépett be. * VANYARC KÖZSÉG dolgo­zó parasztjai 107 kh-on végez­ték el a burgonya, 173 kh-on a kukorica, 32 kh-on a cukor­répa vetését. A község 104 gazdája van párosversenyben. * A GALGAGUTÁI Táncsics Termelőszövetkezet egész évi vágómarha-, baromfi- és tojás- beszoigáltatási kötelezettségé­nek eleget tett. * A VANYARCI Béke TSZ 11 holdon vetett négyzetesen kukoricát. A szövetkezet a burgonya vetésével is végzett. * A KARANCSKESZI ÁLLA­MI GAZDASÁG 50 kh zab, 170 borsó, 30 rostlen, 40 kh vöröshere -vetését fejezte be április 20-ig. * MEGYÉNK TERMELŐSZÖ­VETKEZETEINEK létszáma ebben a gazdasági évben 378 taggal nőit. A salgótarjáni já­rásban 18. a balassagyarmati járásban pedig 120 család lé­pett a közös gazdálkodás út­jára. * • 100 KH-ON VÉGEZTEK a héhalmi gazdák a fűmag ve­tésével. Elsőként Madlena Al­bert. Szűcs Imre és Karmos János gazdák vetették földbe a fűmagot saját vetőgépeik- kel. A vetés befejeztével vető­gépeiket gazdatársaik rendel­kezésére bocsátották. A SZANDAI LENIN TSZ 35, a cserhátsurányi Szabadság 34, a hont! Győzelem 26, a dejtári József Attila TSZ pe­dig 14 kát ásztráiis hold vö­röshere feliilvetést végzett. * DEJTÁR KÖZSÉG egyéni­leg dolgozó parasztjai 250 kh burgonyát és 150 kh kukori­cát vetettek április 20-ig. A drégelypalánki gazdák 280 kh-on végeztek a burgonya, 15 kh-on pedig a kukorica ve- vetésével. * A DRÉGELYPALANKI Bé­ke Termelőszövetkezet 125 szá­zalékra teljesítette cukorrépa vetéstervét. * JÖL HALAD a kukorica ve­tése a balassagyarmati járás­ban. A járás április 20-ig 660 kh kukoricavetéssel végzett. * A PÁSZTÓI Szabadság TSZ példát mutat az állam iránti kötelezettség teljesítésében. A szövetkezet egész évi baromfi- és vágómarha-kötelezettségé­nek eleget tett. * SÁMSONHÁZA község dolgozó parasztjai az április 16-án tartott tanácsülésen a mezőgazdasági munkák mene­tével és az ezzel kapcsolatos feladatokkal foglalkoztak. A tanácsülés részvevői a tavaszi munkák sikeres elvégzéséért párosversenyre hívták ki egy­mást, és egyben vállalásokat is tettek május 1. tiszteletére. Mucsina János vállalta, hogy április 25-ig. Gál Pál április 20-íg, Kukely Pál pedig ápri­lis 28-ig befejezi a tavaszi ka­pások vetését, végez a tavaszi munkákkal. A tanácsülés egyben a köz­ség nevében versenyre hívta ki Nagybárkány dolgozó pa­rasztjait a tavaszi munkák sikeréért. * A PALOTÄSI Május 1. TSZ tagjai csatlakoztak elsőnek a gaigagutai Táncsics TSZ má­jus 1. tiszteletére tett verseny­kihívásához. MEGYÉNK TERMELÖSZÖ- VETKEZETEINEK felszaba­dulási versenyében — mint azt már közöttük is — a gál- gagutai Táncsics TSZ lett az első. A szövetkezet tagjai azonban nem elégednek meg az elért szép eredménnyel. Közgyűlésen elhatározták, hogy a világ munkásainak nagy ünnepe, május 1. tiszteletére versenyre hívják ki megyénk valamennyi termelőszövetkeze­tét. A galgagutaiak vállalják, hogy a 15 kh őszibúzá, az 5 kh őszi árpa és 5 kh rozs má­sodszori je jtr ágyúzását ápri­lis 25-ig elvégzik. Április 30- ig a tavaszi vetések fejtrágyá­zásával is végeznek. 10 kh ta­vaszi árpát és 5 kh tavaszi búzát fejtrágyáznak. Vállalták, hogy csatlakoznak a 200 má­zsás cukorrépa mozgalomhoz s, hogy ezen terméseredményt elérjék, négyszer végeznek kapálást. Burgonyából holdan­ként 100 mázsát takarítanak be. A burgonyát keléskor fo- gasoiják, kétszer kapálják és háromszor töltögetik. Az ülte­tést április 25-ig befejezik. Kukoricából a termelési tervben beállított 12,5 mázsás holdankénti átlaggal szemben 17 mázsát takarítanak be. A kukorica vetését április 28-ig befejezik. A verseny értékelésére a megyei tanács mezőgazdasági igazgatóságit kérték fel. A párt határozatának sike­res végrehajtásáért a hanti Győzelem TSZ tagjai is meg­mozdultak. Versenyre hívták ki megyénk valamennyi ter­melőszövetkezetét. Vállalták, hogy ez évben holdanként 30 mázsa csöves tengerit takarí­tanak be. A szövetkezet tagjai, hogy vállalásuknak eleget tehesse­nek elhatározták, hogy a ku­koricát négyzetesen vetik. Két­szer kapálják géppel és két­szer pedig kézierővel. A ta­lajt máris előkészítették a ve­tésre. Holdanként 180 mázsa istállótrágyát — és a talaj megvizsgálása után 70 kilo­gramm foszfor és nitrogén rtiű* trágyát szórtak szét. Mi újság a Romhányi Cser épkályha gyárban? A festői szépségű Börzsöny- hegység aljában fekvő Bánki- tó mellett lassan döcögve ha­lad a vonat. A felsőpetényi és a romhányi útkereszteződéssel szemben lévő hegyoldalban a Pestvidéki Ásványbánya bör­zsönyi üzemegysége. Mellette, lankás részen, rendezetlenül, félméteres vízben új csillék... Vajon meddig hagyják még vízben ezeket a csilléket — kérdezik egymástól a vonat utasai. Bizonyára arra várnak, hogy a víz kiszáradjon. Addig még a rozsda is kikezdheti a csilléket. Közben megérkezünk Rom- hányba. Az utasok közül ki erre, ki arra veszi az útját. A legforgalmasabb a vasúttal párhuzamosan húzódó út, a község alsó részét érintve, a Cserépkályhagyár előtt visz el. ★ A gyár kapuja sarkig tárva. Agyagot szállító kocsik fordul­nak be a gyár udvarára. — Jobb-e most az agyag? Nem-e köves? — kérdezik a fuvarosoktól az agyaggal meg­rakott talicskát toló dolgozók. — Majd meggyőződhettek róla, ha a pépet keveritek. — Tóth József szünet nélkül Nrakja a gyúrógépbe a 13—14 kiló nagyságú agyagdarabokat. Az agyagot, miután a gépet elhagyja, Dombóvári József zsineggel szabdalja fel. — Hányszor kevertétek — kérdezi a műhelybe érkező Kisztner János igazgató. — Kétszer, ahogy az elő van írva — hangzik a válasz. — Mennyi csomó volt? — 150 — adja meg a felele­tet az alig 28 év körüli ala­csonytermetű Tóth József. Megtörüli verítékes homlokát és így szól Dombóvári József­hez. — Iparkodnunk kell, ha a sztahanovista szintet ebben a hónapban is tartani akarjuk. Ha minden jól megy, ugyan- ánnyit kell kevernünk, mint amennyi az első volt. A gyúrt agyagot csúszdán leszállítják a finom marógép­be, melyből szivattyú segítsé­gével a sajtológépbe nyomják az agyagot, ahonnét ismét a gyúróba kerül. Az így kapott anyagot a formázóknak szál­lítják, akik különböző forma­szekrényekben dolgozzák fel. ★ Végigjárva a gyár műhe­lyeit, mindenhol a legnagyobb tisztaság tűnik fel. A műhe­lyekben töbnyire olyan nagy a csend, hogy a vezetékes rádió műsorszámait a dolgozók mun­ka közben is élvezhetik. De mi­előtt jobban szemügyre ven­nénk, és behatóbban tanulmá­nyoznánk a dolgozók életét, vessünk néhány pillantást a régebbi időkre. A gyárat a 20-as évek köze­pén építették. Szűk, egészség­telen csarnokkal és az akkori időknek sem megfelelő gépi­felszerelésekkel látták el. A felszabadulás óta az üzem ar­culata megváltozott. Nehéz lenne még csak megközelítőleg is bemutatni, hogy mit fejlő­dött a gyár, hogyan változott meg a dolgozók élete az eltelt tíz esztendő alatt. A gyárat többmillió forintos beruházás­sal bővítették. Az elavult gáz­motorokat villamosmotorokkal cserélték fel. A gyár új gene­rátort, alagúti szárító- és ége­tőkemencét, különféle gépi fel­szereléseket, új irodaházat, fürdőt, üzemi konyhát kapott. A gyár területét, különösen a kisvasút pályáját, amely való­ságos sártenger volt, lebeto­nozták. A dolgozók büszkén mondják, hogy az eredeti üzemnél nagyobb, korszerűbb üzemet építettek. ★ Tíz év alatt sokat kaptak a nép államától. De ők sem ma­radtak adósak. Ma már csak­nem kétszeresét termelik a ré­gi üzem termelésének. A Rom­hányi Cserépkályhagyár dol­gozói az elmúlt-évben két al­kalommal nyerték el az él­üzem címet. Ez év első ne­gyedéves tervüket 106,1 száza­lékra teljesítették. Tervük el­éréséhez nagyban hozzájárult a felszabadulási munkaver­seny, amelyben a dolgozók 91 százaléka vett részt. A felaján­lások lényeges túlteljesítésé­vel, a forgóeszközök, illetve az anyagok és a meglévő beren­dezések tökéletes kihasználá­sával az első negyedévben ön_ költségi tervüket 5,5 százalék­kal csökkentették. Az egy fő­re eső termelékenységet pedig 3 százalékkal növelték. Az el­ért eredmények láttán az üzem dolgozói arra tettek ígé­retet, hogy a második negyed­évben a versenyt tovább fo­kozzák és kályhacsempe tervü­ket 960 tonnára, samott tervü­ket pedig 76 tonnára teljesítik; Kasztner Károly sztahanovis­ta 11'tagú formézóbrigádja a felszabadulási versenyben na­ponta 773 darab csempével tel­jesítette túl előírt tervét. Na­gyobb szorgalommal dolgoznak azért, hogy május 1 tiszteleté­re a terven felül vállalt 85 da­rab kályhát el is készítsék. Az egész gyár dolgozói arra tettek ígéretet, hogy 1955-ben kályhából 105,3 százalékra, samottból pedig 101,3 száza­lékra teljesítik tervüket. A műszaki dolgozók a verseny si­kere érdekében fokozottabb gondot fordítanak a műszaki feltételek biztosítására. Au­gusztus 20-ig, alkotmányunk ünnepének tiszteletére 65 da­rab kályhát, november 7-ig 75 darab kályhát készítenek el terven felül. A mennyiségi vállalások tel­jesítésén túl azonban szüksé­ges, hogy az eddiginél sokkal nagyobb mértékben harcolja­nak a minőség megjavításéért; A munkaátvevők ne legyenek elnézőek, mert a selejtes, rossz minőség áru átvételével, amel­lett, hogy károkat okoznak az üzemnek, nagyban akadályoz­zák az új dolgozók szakmai képzettségének tökéletesítését is. Ahhoz azonban, hogy a cse­répkályhagyár dolgozói sikere­sen harcolhassanak munkájuk minőségének megjavításáért, szükség van arra is, hogy a Börzsönyi Ásványbánya dol­gozói jobb minőségű anyagot szállítsanak részükre. Szabó Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom