Szabad Nógrád. 1955. április (11. évfolyam. 27-34. szám)

1955-04-02 / 27. szám

Éljen és viruljon a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan, örök barátsága!

A TERMELŐSZÖVETKEZETI MOZGALOM TOVÁBBFEJLESZTÉSÉÉRT

Megyénk termelőszövetkezetei az elmúlt évek során hatalmas utat tettek meg mind gazdasági, szervezeti, mind politikai fejlődésükben. Ez elsősorban abban mutatkozik meg. hogy termelőszövetkezeteink

tagságának jövedelme évről-évre fokozódik,

Javul szövetkezeteinkben a munkafegyelem, az állampolgári fegyelem, a szövetkezeti tulajdonhoz való viszony, a kollektív szellem, sőt egyre jobban fokozódik — éppen a magasabb jövedelemből eredően — szövetkezeti tagságunk harcos, szilárd kiállása a termelőszövetkezetek megvédéséért és a termelőszövetkezeti mozgalom helyességéért. Termelőszövetkezeteink az 1953—1954r-es gazdasági évben többségükben nyereséggel zártak. Az elmúlt másfél év folyamán a szövetkezeti tagok százai már elérték, sőt túlhaladták a középparaszti életszínvonalat.

Az eredményes termelőszövetkezeti mozgalom mellett azonban súlyos hiba volna rá nem mutatni a termelőszövetkezeti mozgalomban elkövetett hibákra, szektáns nézetekre és elhajlásokra, amelyeket az 1953. júniusi politika végrehajtásában követtünk el. A júniusi politika végrehajtásában elkövetett ferdítésekre Világoséin és érthetően rámutatott a Központi Vezetőség március 2—4-i ülése. A Központi Vezetőség ülése által megállapított hibák a mi megyénk területén is megtalálhatók.

Megyénkben is lábrakaptak olyan nézetek, amelyek a mezőgazdaság szocialista átszervezését hosszabb időre akarták elnyújtani. E helytelen nézet lábrakapását bizonyítja, hogy az elmúlt gazdasági évben. mind. pártszervezeteink, mind a tanácsok 'levették napirendről a termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdítása mellett a termelőszövetkezetek számszerű továbbfejlesztését. Még azokon a helyeken sem foglalkoztak a számszerű továbbfejlesztéssel, ahpl ennek előfeltétele megvolt, vagy a meglévő termelőszövetkezet taglétszáma kevés volt a földterület megműveléséhez. Ezeken a helyeken is inkább arra törekedtek, hogy a földterületet leadják. Nem volt ritka az olyan helytelen nézet a megyében egyes párt- és gazdasági funkcionáriusok részéről — mint Litkén, Keszegen —, hogy a gyengén működő termelőszövetkezetek felosztását kérték, ahelyett, hogy a termelőszövetkezetek gazdasági, politikai és számszerű megerősítésén dolgoztak volna.

Egyes gazdasági és pártvezetőink nem tartották szem előtt a III. pártkongresszus határozatát, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom a szocializmus építésének falun elkerülhetetlen fő útja, s hogy előbb vagy utóbb, minden dolgozó paraszt meggyőződik helyességéről, s rálép erre az útra. Amikor pedig az élet- színvonal emelkedéséről beszéltek, tudatosain, vagy tudatlanul elfeledkeztek arról, hogy végső fokon a szocializmus gazdasági alaptörvénye csak

a nagyüzemi mezőgazdaság segítségével

juthat teljesen érvényre népgazdaságunkban. A káros jobboldali nézetből eredően megyénk nem egy községében, mint például Taron, elterjedt az a helytelen nézet is, hogy a kisparaszti gazdaságok a termelőszövetkezetekkel egyaránt a szocializmus felé fejlődnek. Nem vették figyelembe azt a lenini tanítást, hogy a proletárdiktatúra viszonyai között a kisárutermelés szakadatlanul. óráról órára, napról napra ösztönösen szüli a kapitalizmust. E káros nézet fel nem ismeréséből adódott, hogy meeyénk területén megnövekedett a spekuláció, meglazulhatott az állampolgári fegyelem. Nem folytattunk megfelelően harcot a falusi osztály- ellenség ellen. Helyenként már olyan bátorságot kaptak a spekulánsok, kulákok, mint például Patak községben, hogy a termelőszövetkezetbe kérték felvételüket és ott romboló munkát végeztek.

Termelőszövetkezeti mozgalmunkban az utóbbi másfél év alatt olyan káros, szektáns nézetek is lábrakeltek, hogy a termelőszövetkezetbe belépni akaró dolgozó parasztokat elutasították olyan indokokkal, mint például az érsekvadkerti Dimitrov TSZ-ben, hogy van elég munkaerő és ha még tagokat vesznek fel, kevesebb lesz a jövedelmük. A drégely- palánki Béke Termelőszövetkezetben pedig a földnélküli dolgozókat nem akarták fölvenni. De nem volt ritka olyan káros jelenség sem. hogy becsületes középparasztok felvételi kérelmét utasították el.

A Központi Vezetőség március 2—4-i ülésének jelentősége éppen abban van, hogy feltárta ezeket a jobboldali elhajlásokat és káros nézeteket. A Központi Vezetőségnek e határozata világosan tárta elénk, hogy a szocializmus alapjainak lerakásában elkövetett hibákat hogyan javítsuk ki.

E határozat új erőt adott

munkásosztálynak, a parasztságnak a további munkára és a munka fokozására. Szétzúzta a Központi Vezetőség határozata a mezőigazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatos elhajlásokat és helytelen nézeteket.

Megszabja e határozat a mezőgazdaság továbbfejlesztésének módját, elsősorban a termelőszövetkezetek fejlesztését. Ebből pártszervezeteinknek, tömegszervezeteinknek világosan kell Iátniok, hogy a termelőszövetkezeti mozgalomban az idén nemcsak arra kell törekedniök, hogy a termelő- szövetkezetek gazdasága,

szervezete, fegyelme és jövedelme növekedjék, hanem a termelőszövetkezetek számszerű növekedését is el kell érni. Szövetkezeti mozgalmunk továbbfejlesztése megköveteli, hogy szakítsunk az olyan szektáns magatartással, mely szerint a már meglévő jó termelőszövetkezetekbe

nem akarnak új tagokat fölvenni. Párt- és állami szerveinknek különös gondot kell fordítani az egyénileg dolgozó parasztok között végzett politikai, felvilágosító munkára, szakítani kell olyan jelenségekkel is. amelyek elvtelenül dicsőítik az egyéni paraszti gazdálkodást, amelyek megnehezítik a dolgozó parasztság szövetkezetekbe vezető útját. Természetesen rá kell mutatni amellett arra a támogatásra is. amelyet, államunktól az egyénileg dolgozó parasztság kap.

Állami és pártszervezeteink már most kezdjék meg a termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlesztése érdekében folyó agitációt és propagandamunkát. Beszélnünk kell bátran a meglévő termelőszövetkezetek eredményeiről a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről a kisüzemmel szemben. Dolgozó parasztságunk jórésze már látja a közös gazdálkodás helyességét, hogy ott nagyobb jövedelmet lehet elérni, de a régihez való ragaszkodás még visszatartja. A régihez való ragaszkodás levet- kőzését segítsük elő helyes politikai munkánkkal. Ezt a politikai munkát

főleg

a középparasztság irányában

kell növelni. Javítanunk kell a foglalkozást a tsz-ből korábban kilépett dolgozó parasztokkal. hogy újra megtalálják boldogulásuk igazi útját.

Megyénk dolgozó parasztjai a Központi Vezetőség határozata után egyre jobban látják

a szocialista fejlődés helyes útját és határoznak amellett hogy belépnek a közö6 gazdaságba. Nem ritka eset. hogy a határozat után több kis- és középparaszt kéri felvételét termelőszövetkezetbe. Az érsekvadkerti Tartós Béke TSZ- be 8 új belépő kérte felvételét. A kutasói Búzakalász Termelőszövetkezetbe, 6 gazda kérte felvételét, látva, hogy a párt és állam támogatása mellett a nagyüzemi gazdálkodás nagyobb jövedelmet biztosít. Több helyen foglalkoztatja dolgozó parasztjainkat olyan gondolat is, hogy új termelőszövetkezetet alakítanak, mint Karancsalján, Ösagárdon, Hu- gvagon, amely községekben eddig még nem volt termelőszövetkezeit.

A mozgalom előrevitele érdekében nagy gondot kell fordítani arra, hogy az egyénileg dolgozó kis- és középparasztokat a falu ellensége ne tudja a termelőszövetkezet parasztságával szembeállítani. Mindent meg kell tenni azért, hogy az egyénileg dolgozó parasztok é$ termelőszövetkezet tagjai között egészséges, jó, baráti legyen a viszony. Meg kell szervezni, hogy ahol a szövetkezet erős, segítsen az egyénileg dolgozó parasztoknak. hozza közelebb a termelő- szövetkezetekhez és bánjon velük úgy, mint a termelőszövetkezet jövendőbeli tagjaival. Ahol a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésének, vagy új tsz alakításának előfeltétele már megvan, ott párt- és állami szerveink már most

szervezzenek előkészítő bizottságokat,

amelyek elősegítik az önkéntesség és fokozatosság elve alapján a termelőszövetkezetek megalakulását, vagy a meglévő tsz-be Való belépést. Ezek az előkészítő bizottságok napról napra folytassanak fel- világosító munkát az egyénileg dolgozó parasztok között.

Kiss József

Bensőséges ünnepségek megyeszerte április 4-én

Balassagyarmat város lakói is készülnek a nagy ünnepre. A tanulóifjúság, a DlSZ-szer- vezet. a különböző vállalatok és üzemek, tömegszervezetek népi táncokat, magyár és szovjet énekszámokat és színdarabokat tanulnak felszabadulásunk ünnepére.

2- án este a vállalatok műsoros ünnepélyek keretében emlékeznek meg a felszabadulásról, az eltelt tíz év eredményeiről és ekkor tüntetik ki a felszabadulási munkaversenyben szép eredményeket elért dolgozókat.

3- án a kultúrházfoan a Magyar Dolgozók Pártja, a DISZ, a tömegszervezetek és a tanács rendezésében Balassagyarmat népe hivatalos ünnepségek keretében rója le háláját felszabadítónk, a nagy szovjet nép iránt.

4- én a kora reggeli órákban az ipariskola fúvószenekara zenés ébresztővel köszönti a zászlódíszbe öltözött Balassagyarmat lakosságát. 10 órakor a párt. a tömegszervezetek, a vállalatok és hivatalok dolgozói a szovjet hősök emlékművénél helyezik el a hála virágait. Ezt megelőzően kegyeleti staféta viszi az ifjúság hűségkoszorúját a felszabadulási

emlékműhöz. Este 7 órakor a kultúrházban a felszabadulási munkaverseny győztesei tiszteletére rendezett hangversennyel ér véget a gazdag műsor.

Bokor István

Balassagyarmat

Kétnapos ünnepségek a szécsényi járásban

(Tudósítónktól.)

Megtörténtek az előkészületek április 4-e méltó megünneplésére a szécsényi járásban is.

„A felszabadulás 10. évfordulói és különösen az 1955. április 4-e a felszabadult magyar nép nagy ünnepi megmozdulásai kell, hogy legyenek, amelyekbe be kell vonni a nép legszélesebb rétegeit!’“

— A szécsényi járás ennek szellemében cselekszik, amikor kétnapos ünnepség-sorozattal emlékezik meg népünk legnagyobb évfordulójáról.

Vasárnap este a szovjet emlékmű megkoszorúzásával kezdődik az ünnepség. Április 4- én, hétfőn zenés ébresztővel folytatódik. Délelőtt és délután sportműsorok lesznek, majd este fél 7 órakor kezdetét veszi az ünnepi nagygyűlés, amelyen beszédek, megemlékezések, különböző kultúrműsorok töltik ki a háromórás műsort.

HÍRADÁS MAGYARNANDORBOL

A magyarnándori gyümölcs- termelő állami gazdaság dolgozói szép eredményekkel köszöntik nagy nemzeti ünnepünket, április 4-ét.

Ezév január 12-én a dolgozók és a szakvezetők vállalást tettek a gazdaság előtt állá tavaszi munkafeladatok idő- előtti, s jóminőségben való elvégzésére, Többek között vállalták, ' hogy április 4-ig a 46.000 darab gyümölcsfát második, harmadik éves alakító metszésben részesítik, vagyis fokozzák a fák teherbíró-, s termőképességét. Ez azt eredményezi, hogy a negyedik évben termőfaként 50 kg minőségi gyümölcstermést akarnak elérni. Ez a cél,

A cél megvalósítása érdekében a gyümölcsészeti dolgozók részére szaktanfolyamot indítottak. Itt a dolgozók megismerkednek a korszerű gyümölcstermelés módszereivel. A dolgozók a tanfolyamon tanultakat felhasználva, március 27- én befejezték a gyümölcsfák alakító metszését. Ezenkívül a község 1200 darab utcai fáját

is megmetszették. Az adott szó válóraváltásában Frajsták Mihály, Mizera Jánosné, Lazony István és Törnek Pál jártak az élen. Munkájukért dicséretet érdemelnek.

A gazdaság fontos feladatnak tekintette a gyümölcsös talajerejének növelését. így a 106 kh termőgyümölcsöst ter- mőfaegységenként 2 kg érett istálló-, s 2—3 kg nitrogénmű- t, ágyúzásban részesítették. A trágyát a traktoristák munkálták be géppel a talajba. A fiatal gyümölcsfákat darabonként 30—50 kg érett istálló, s 30—50 deka nitrogénműtrágyázásban részesítették.

Ma már két darab motoros permetezőgéppel végzik a gyümölcsfák télvégi permetezését. E munkában Aszalós Márton gépkezelő, „Az állami gazdaság kiváló dolgozója" című jelvény tulajdonosa, valamint Takács István és Kalmár János gyümölcsészeti dolgozók járnak az élen. Céljuk: harc a kártevők ellen, a magas gyümölcshozamért. A cél megvalósításáért folytatott harcuk eredményességét mi sem bizonyítja jobban, mint a naponta

elért 138 százalékos teljesít- ményük. ,

Varga István és Rados István sertésgondozók is dicséretet érdemelnek a malacszaporulati terv túlteljesítéséért. Vállalták, hogy a szaporulati tervet 120 százalékra teljesítik; vállalásukat 170 százalékra teljesítették. Az anyakocák fialási átlaga 6,2 darab. Elhatározták, hogy az anyakocákat még ez évben másodszor is fialtatni fogják. Az április 4-re való lelkes készülődésüket és jó szakértelmüket az bizonyítja, hogy egyetlen malacelhullás sem történt.

Körösi István juhász már 127 százalékra teljesítette bárányszaporulati tervét. A juhok törzskönyvezésénél kifogástalan munkát vége~.

Az adott szó való jáltásá- ban csupán a moho .. s a ke- lecsényi üzemegységek lefejő tehenészeteinek fejőgulyásai máradtak el. Nem teljesítették tejtermelési tervüket. Vaszilko vezető kertész mondása szerint április 4-én e fejőgulyások sem fognak szégyenkezni, mert mindent elkövetnek a termelési terv teljesítéséért.

rJ000000O0O0CD00OO00O0O(XXIC)C)000000CC00O0OCI00OQOa0(X»0a000C]0000000C)000000000C»0Q0000C30000000000000O0OOC10OOCXXX}00CX.n

iOCOOQOOOOOQCOOOOOCXXJOOOOOOOCOCOOOC

Tavasz volt. Gyönyörű tavasz. A szabadság első tavasza..;

Ezer ki lencszáznegy- venötöt írtak .. -.

Március 15-én megjelent a földreformtörvény, amely kimondta: azé a föld. aki megműveli.

Az amúgy is szép kikeletet ez még szebbé, emlékezetesebbé tette. Szerte az országban megelevenedett, hangos lett a határ. A falvak népe hozzálátott, hogy eldöntse az .ezeréves pert“, birtokába vegye ősi jussát.

Csodálatosan szép volt ez a kikelet Szurdokpüspöki népének is. Különösen emlékezetes maradt számukra 1945. április 18. E napon kezdte meg a földigénylő bizottság a földosztást. A bizottság öt nap és öt éjjel dolgozott azon, hogy kinek és mennyi földet adjon. 18-án aztán a bizottság már a határban folytatta a munkát. Gyorsan szaporodtak a földeken a határjelző s egybe.: az új élet kezdetét is jelző Karók. A nagy munkában segédkezett a falu apraja-nagyja.

Egy nap alatt bebefejezték a földosztást. 750 hold szántót és szőlőt osztottak szét 394 földnélküli között.

Valóra vált az ezeréves álom. Szurdok- püspökiben is azoké lett a föld, akiket megillet, akik megművelik azt.

Április második felében megkezdődött a munka a földeken. Csirmaz József — aki a földigénylő bizottság elnöke volt —így emlékszik vissza erre az időre:

— A földosztást gyorsan megcsináltuk, de a vetés már sokkal nehezebben ment. Az idő sürgetett, hisz már jól bent voltunk a tavaszban. Szántani azonban iga híján nem tudtunk. A szovjet katonák adtak néhány lovat. Az újonnan földhöz juttatott gazdák nagyrésze nem rendelkezett igával. Nem volt más megoldás: ásóval, kapával kellett előkészíteni a vetéshez a földet.

— Nehéz, vagyon nehéz munka volt — emlékezik vissza Szappan bácsi. — Az elhanyagolt, évek óta műveletlen földet ásóval, kapával kellett megmunkálni. Mégis kitartóan, erős akarattal, bizakodva dolgoztunk, mert tudtuk, hogy a magunkéban vagyunk.

Vetőmagban sem bővelkedtek. Nem kis gondot okozott elosztani néhány kiló megmaradt búzát úgy, hogy vetni is legyen, meg kenyérnek való is maradjon és kitartson az új termésig. Az ilyen esetekben a család legtöbbször mégis úgy döntött: inkább kevesebb kenyeret

eszünk, de a földünket mégis bevetjük.

S ha a szántóföldet nehéz volt ■ megművelni. a szőlőt kétszeresen nehéz. A régi gazdája nem gondozta, elhanyagolta. Az új szőlősgazdákra óriási feladat várt. A gyommal tarkított, gondozatlan, elhanyagolt szőlőtőkéket újra szép, egészséges, jó termő tőkékké kellett varázsolni.

Erről a munkáról így beszél a 75 éves Menus Pál:

— Én egy fél hold szőlőt kaptam. Amikor 1945. áprilisában kimentem a szőlőbe és megpillantottam annak állapotát, azt mondtam, hogy ezen már sosem lesz termés. A gyom teljesen elborította a tőkét, alig lehetett ráakadni. Nem volt megfelelő

szerszámom se. hogy rendbehozzam, kitisztítsam. Egy rossz kapával álltam neki. Azelőtt soha nem volt szőlőm, így hát kedvvel láttam a munkához. Sikerült rendbehozni és még az évben elég szép termést takarítottam be róla.

Ezen a tavaszon a földosztás után Szurdokpüspökibe is eljutott a hír: rövidesen visszajönnek a régi urak és újra visszaveszik a földeket.

— Mi erre a hírre azt feleltük — mondja Menus Pali bácsi —, hogy nem ijedünk meg a régi uraktól. Megvédjük földünket, soha nem adjuk azt vissza.

Mindez azt bizonyította, hogy az a rövid idő, ami a község felszabadításának napjától eltelt, megváltoztatta, újjá, bátorrá, erőssé formálta a szurdokpüspöki parasztembereket.

A „földet vissza nem adunk“ jelszóval lendületesen, szorgalmor- san dolgoztak tovább a püspöki parasztok. Az ásóval, kapával megmunkált földbe — ha késve is — de bekerült a mag. Földbe került a krumpli, a répa, s egyéb termény. A gondosan kitisztított szőlőtőke lassan hajtásnak indult.

Nehezen talált az ember megműveletlen, bestellen földet a szurdokpüspöki határban.

Nehéz, küzdelmes tavaszból lassan megindult a falu népe a gazdagon termő, boldog nyár, a biztos jövő felé.

•

Tíz esztendő telt el azóta. Ismét tavasz van. Zöldül az őszi vetés a püspöki határban, s vetik mára tavaszi gabonát is. Traktor dübörög a földeken, s a Béke Terme lőszövetkezet vetőgépe hosszú, egyenes sorban veti a szemet a földbe. Saját lóval, saját igával szántja földjét a tíz esztendővel azelőtt földhöz juttatott paraszt. A szőlősgazdák éppen szőlőjük metszését végzik. Serény munka folyik a szurdoki határban. Azonban a nagy munka közepette sem szabad, hogy megfeledkezzenek a tíz év előtti tavaszról. Nem szabad, hogy elfelejtsék, honnan indultak el tíz esztendőről azelőtt, s hova jutottak már.

1945, tavasza maradjon örökkön emlékezetes számukra, és valamennyi dolgozó paraszt számára.

Kiss gy. János

*