Szabad Nógrád. 1955. március (11. évfolyam. 18-26. szám)
1955-03-05 / 19. szám
2 SZABAD AOfiBÍÍn 1955 március 5. A PÁRTOKTATÁS ANYAGÁHOZ + A PÁRTEGYSÉGRŐL Lenin—Sztálin, az újtípusú forradalmi párt megalapítói arra tanítanak, hogy a párt ereje, legyőzhetetlensége a párt tudományosan megalapozott politikájában, a tömegekkel való szoros kapcsolatában, a párt egységében van. A párt csak úgy tudja feladatát megoldani, ha a párt valamennyi tagja egységesen, fegyelmezetten harcol a párt célkitűzéseiért. A párt egysége a párt harckészségének nélkülözhetetlen feltétele. Az SZKP annak köszönheti győzelmeit, a szocializmus, majd a kommunizmus építésében elért nagyszerű eredményeit, hogy rendíthetetlenül harcolt a párt sorainak megbonthatatlan egységéért. A bolsevik párt a forradalom előtt a mensevizmus, a hatalom megragadása után pedig a különböző jobb- és baloldali elhajlások, különösen a trockizmus elleni harcban erősödött és vált legyőzhetetlen erővé. A pártegység nagy jelentőségét Malenkov elvtárs az SZKP XIX. kongresszusán a Központi Bizottság beszámolójában az alábbiakban jellemezte: „A párt sorainak egysége döntő feltétele volt annak, hogy a szovjet nép a Nagy Honvédő Háborúban kivívta a győzelmet. A Nagy Honvédő Háború legsúlyosabb megpróbáltatásának napjaiban, amikor hazánk sorsa dőlt el, pártunk egységes harci szervezetként cselekedett, amely nem ismert ingadozást és nézeteltérést soraiban. A háború eredményeinek fényében teljes nagyságában tárul elénk annak az engesztelhetetlen harcnak jelentősége, melyet pártunk sok éven át vívott a marxizmus—leninizmus mindenfajta ellensége, a trockista- buharinista korcsok, a kapitulálok és árulók ellen, akik megkísérelték, hogy letérítsék a pártot a helyes útról és megbontsák a párt sorainak egységét. Bebizonyosodott, hogy ezek az aljas árulók és jűdá- sok várták a Szovjetunió elleni katonai támadást, s arra készültek, hogy a nehéz percekben népünk ellenségeinek kedvéért orvul csapást mérjenek a szovjet államra. A párt szétzúzta a földalatti trockista-bu- harinista bandát, amely az országban élő szovjetellenes erő vonzási központja volt, megtisztította a párt és szovjet szervezeteket a nép ellenségeitől s ezzel idejében elvágott minden lehető'éget, hogy «ötödik hadoezlop-* létesüljön a Szovjetunióban, s politikailag előkészítette az országot az aktív honvédelemre. Világos, hogyha ez nem történt volna meg idejében, akkor a háború napjaiban két tűz közé kerülve elvesztettük volna a háborút.“ (SZKP. XIX. kon gr. jegyzőkönyv: Szikra, 1953. 93. old.) A mi pártunk is úgy tudta nagyszerű eredményeit elérni és ezért tudja további nagy feladatait is megvalósítani, mert a lenini—sztálini tanításoknak megfelelően harcolt és harcol a párt egységének szilárdításáért. Ez minden párttagunk szervezeti szabályzatban foglalt kötelessége. A párt egységéért folytatott harcot nem szabad csupán az ellenség elleni harcra korlátozni. A pártegység védelme sokkal szélesebb, szerteágazóbb feladat ennél. A pártegység fogalmán az egész párt egységes akaratát, az ideológiai, cselekvési, fegyelem egységét értjük. /. A párt tagjainak egységes nézetet kell vallaniok, egységesen kell gondolkozniok a párt politikájának kérdéseiben. Ennek alapja a párí világnézete: a marxizmus—leninizmus. Ismerete teszi lehetővé a párt tagjainak, hogy minden körülmény között világosan, józanul ítéljék meg a helyzetet és ennek megfelelően cselekedjenek. Ennek nagy jelentőségét még sok párttag, funkcionárius nem értékeli megfelelően. Elég széo számmal vannak párttagok, funkcionáriusok, akik még mindig lebecsülik a tanulást, nem vesznek részt szemináriumokon, konferenciákon, rossz a tanulási fegyelmük. Az ilyen párttagok, funkcionáriusok teret engednek a helytelen nézeteknek, az ellenséges ideológiának, a rágalmaknak. Elméleti képzettség hiányában félreértik, egyoldalúan magyarázzák a III. kongresszus határozatait, például a nehézipar fejlesztésében vagy a termelőszövetkezeti mozgalom kérdésében. Szem elől tévesztik, hogy a nehézipar megfelelő fejlesztése nélkül nem oldható meg a mezőgazdaság fejlesztése, ezen túl pedig a népjólét emelése. Más esetekben pedig az egyéni paraszt- gazdaságnak nyújtott fokozottabb támogatást a tsz-ek elhanyagolásaként értik. Vannak, akik helytelenül értelmezik a kulákság korlátozásának politikáját is. Egyesek úgy gondolják, hogy elvi engedményeket tettünk a kulákság korlátozásának politikájában. A helytelen értelmezésből adódnak olyan káros nézetek, mint a „szegény ku- lák“, „rongyos kulák“ stb. Ezek az elvtársak lebecsülik az osztályellenség erejét, teret engednek, engedményeket tesznek nekik és tűrik, hogy szemtelenül végezzék aljas munkájukat. Ezeknek az elvtársaknak emlékezetükbe kell idézni a III. kongresszus határozatának azt a részét, amely kimondja, hogy „a kulákkal szemben változatlanul folytatni kell a korlátozás politikáját és ha nem teljesíti kötelességét, erőteljesen fel kell lépni ellene.“ Egyesek arra való hivatkozó sál, hogy a párt és tömegek kapcsolatát szilárdítani kell, nem harcolnak eléggé következetesen a szocialista törvényesség betartásáért, elnézik a fegyelmezetlenséget, tűrik, hogy a szocialista tulajdonnal nem megengedett módon bánjanak. Ezek a helytelen nézetek gyengítik pártunk egységét, harcképessé- feét, terét engednek az ellenséges ideológiának, kárt okoznak népi demokráciánknak. II. A párt egysége nemcsak az elmélet, a világnézet egységét, hanem a cselekvés egységét is jelenti. A szervezeti szabályzat a párttagok kötelességévé teszi, hogy a párt tagjai a párt valamelyik szervezetében munkát végezzenek, vessék alá magukat a pártfegyelemnek és egységesen harcoljanak a párt- határozatok végrehajtásáért. Ez azt jelenti, hogy a párt tagjainak szembe kell szállni a helytelen nézetekkel, meg kell követelni a cselekvés teljes egységét. A kommunistáknál a szavaknak és tetteknek egybe kell esniök. Ezen a téren még nincs minden rendben. Vannak párt- funkcionáriusok, akik szavakban ugyan egyetértenek a párt politikájával, de a gyakorlati végrehajtásban ennek ellenkezőjét teszik. Sok párttagunk egyetért azzal, hogy a vallás ópium, a párton belül nem magánügy, beszél is róla, de gyermekét mégis járatja hittanra, részt vesz vallásos szertartásokon és mindezeket a „családi béke“ ürügye alatt teszi. Vannak olyan párttagok is, akik helyeslik a munkaversenyt, felajánlásokat is tesznek, de a megvalósításig már nem jutnak el. Az egységes akarat, cselekvés hiányát a párthatározatokhoz való formális viszony tükrözi legjellemzőbben. A felsőbb szervek határozatokat hoznak egy-egy fontos feladat végrehajtására, de a végrehajtásban való részvétel sok párttagnál nem kielégítő. Tudnunk kell, hogy a legjobb határozatok sem valósulnak meg, ha a párt tagjainak lelkesedése, akarata. meggyőződése hiányzik, ha nem egyöntetűen, egy akarattal vesznek részt annak végrehajtásában. Nem ritka jelenség, hogy azok a párttagok, akik részt vesznek a határozatok meghozatalában és annak elfogadásában, a végrehajtásban ingadoznak, nem találják megfelelőnek megvalósíthatónak a határozatokat. Ezek a taggyűlésen nem szólalnak lel, nem adnak javaslatokat, elfogadják a határozatot, de a taggyűlés után vitatkoznak, hogy jó, vagy nem jó ez a határozat. Ezek az elvtársak nem látják azt, hogy a pártban nincs kizárva a vélemények harcának lehetősége, de ha a határozatot elfogadták, azt végre kell hajtani és nem azon vitatkozni, hogy végrehajtsák-e, vagy nem. „Az alsóbb pártszervek, párt- szervezetek, valamint a párttagok és tagjelöltek akkor is kötelesek végrehajtani a párt- kongresszus és a vezető szervek határozatait, ha ezekkel a határozatokkal nem értenek egyet“ — mondja ki a szervezeti szabályzat V. fejezetének 11. pontja. III. A párttagok cselekvési egységét az egységes pártfegyelem biztosítja. A pártfegyelem betartása minden párttagra, tagjelöltre egyformán kötelező. A pártban csak egy fegyelem lehet, függetlenül a párttag érdemeitől, beosztásától. Ennek megsértése kárt okoz a pártnak, ezért összeférhetetlen a párthoz való tartozással. Pártunkban a fegyelem nem erőszakon, nem parancsokon, hanem öntudaton alapszik. Ez a fegyelem önként vállalt, öntudaton alapuló fegyelem, amely a párt erejét, cselekvési egységét biztosítja, enélkül nincs egységes cselekvés. A párt tagjai a határozatokat nem félelemből, hanem öntudatból, meggyőződésből kell, hogy végrehajtsák. A párt a dolgozó nép, a szocialista haza érdekét tartja szem előtt és ennek megfelelően cselekszik. Az a párttag, aki vét a pártfegyelem ellen, gyengíti a párt erejét, harcképességét. Lenin a következőket mondja erről: „Aki csak valamelyest is gyengíti a proletariátus pártjának vasfegyelmét (különösen a porletariátus diktatúrájának idején), az ténylegesen a burzsoáziának segít a proletariátus ellen.“ Elsősorban a pártfegyelem határozza meg a párt szilárdságát. Ezért nem tűrhető semmiféle liberalizmus a fegyelem megsértői ellen, nem engedhető meg, hogy a párthatározatokat semmibe vegyék, hogy külön frakciós csoportosulás gyengítse, rombolja a párt egységét, gátolja a szocializmus építését. A pártfegyelem ösz- szefügg az állami fegyelemmel. A párt a munkásosztály, a dolgozó nép vezetője. A párt vezeti a dolgozókat az osztályellenség elleni harcra, a párt az, amely harcot folytat a régi, maradi szokások és előítéletek ellen, melyek gátolják előrehaladásunkat. De a párt csak akkor tud vezetni, ha a párt tagjai fegyelmezettek, példát mutatnak az állami fegyelem, a szocialista törvényesség, a kormányhatározatok betartásában. Ekkor a pár- tonkívüli dolgozók milliói követik őket, fegyelmezettebben dolgoznak, munkálkodnak a saját maguk jóléte és államunk felvirágoztatása érdekében. A fegyelem elsősorban a párthatározatokhoz való viszonyon keresztül mérhető le. Párttagjainkat a fegyelemre nevelni kell, hogy az élet minden területén. munkában, harcban, a családi életben kommunistához méltóan éljenek. A párttagok fegyelemre való nevelésének fontos eszköze a párttagok jogainak tiszteletben tartása. Ahol a pártszervek biztosítják a párttagok jogait, lehetővé teszik, hogy éljenek a szervezeti szabályzat által biztosított jogokkal, kikérik véleményüket, lehetőségeket adnak résztvenni a határozatok meghozatalában, itt a párttagok felelősséget is éreznek a határozatok végrehajtásáért. A pártszerű bírálat, a párttagok jogainak tisztelet- bentartása eggyé forrasztja a vezetőséget és párttagokat, és ott lehetővé válik a párt egységének, fegyelmének megszilárdítása, ott a párttagok egységesen gondolkoznak, cselekednek a párt politikájának végreha j t ásá ba n. Pártunk III. kongresszusa PÁRTHIREK Megyei előkészítőt tartunk az alsó- és középfokú propagandista szemináriumvezetők részére március 10-én délelőtt 9 órakor a pártoktatók házában (a volt 3 hónapos pártiskola helyiségében). A propagandistáik kiselőadásukat: „A pártegység jelentősége: harc a párt politikájának jobb- és baloldali eltorzítása ellen“ rímmel készítsék el. Megyei pártbizottság ágit. prop. o. AKIK MEGFELtDREZTlK A KÖZÖS VAGYOK VÉDELMÉRŐL A cered-tótújfalusi Búzakalász gazdag szövetkezet. Tagjai — akik becsületesen és szorgalmasan dolgoznak a közös vagyon gyarapításán — jobb módban élnek, mint a környező községek középparasztjai. E szövetkezetben mégis rannalc olyan tagok, kik megfeledkeznek az alapszabályzatról, mint Ozsvárt Béla és Susán Gyula, akik több esetben — többszöri figyelmeztetés ellenére is — folytatták a közös vagyont képező, takarmány jogtalan eltulajdonítását. Ezá’tal veszélyeztették a közös állatállomány áttelelte- tését. A szövetkezet vezetősége és az üzemi pártszervezet közös javaslatot terjesztett a közgyűlés elé, amelyben kérik, hogy a közgyűlés hatalmazza fel a fegyelmi bizottságot az említett két tag megbüntetésére 10—10 munkaegység levonásának erejéig. (A tsz vezetőség leveléből.) ★ Szerkesztőségünk úgy gondolja, ha a közös vagyont képező takarmány jogtalan eltulajdonítása nem olyan nagymérvű, helytelen ily súlyos büntetésben részesíteni Ozsvárt Bélát és Susán Gyulát. Az alapszabály ez esetben kimondja, hogy a vezetőség az ilyen tagokat figyelmeztetésben részesítheti, súlyosabb esetben javaslatot tehet a közgyűlésnek jegyzőkönyvi megrovásra, vagy egy alkalommal legfeljebb 5 munkaegység levonásra. Ugyanis egy év alatt legfeljebb 15 munkaegységet lehet levonni. Ha az említett eset súlyosabb méreteket ölt, s így veszélyeztetve van a közös állatállomány átteleltetése, még szigorúbb az eljárás. Az alapszabály kimondja: „A termelőszövetkezet közös vagyonának megkárosítása, jogtalan elidegenítése, rongálása, annak elherdálása társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűn- cselekmény. Az ilyen bűncselekmény elkövetőivel szemben bűnvádi eljárást kell indítani,“ Hozzászólás a Mezőgazdasági Igazgatóság ankétjának beszámolójához Lapunk március 2-i számában részleteket közöltünk a Mezőgazdasági Igazgatóság ankétjának beszámolójából. A beszámolóhoz több szakember hozzászólt. Márkus István, a megyei KSH mezőgazdasági csoport- vezetője a következőket mondotta: „Kenyérgabona-termelésünk megközelítette a 8 mázsás termésátlagot. Szocialista szektorainknál 10—20 százalékkal kisebb volt a terméshozam. Ez az eltérés akkor mutatkozik meg összességében, ha az ösz- szes bevetett területre vetítjük. A kisebb átlagtermés több vagon kenyér- és takarmánygabona terméshozam kiesést jelentett. Az állami gazdaságoknál az elővetemény helytelen megváltoztatása, a nem megfelelő vetőágykészítés és nem utolsósorban a vetés idejének sok esetben elhamarkodott megválasztása az okozója a kisebb termésnek. A minisztertanácsi határozat pedig jogot ad arra, hogy az agronómusok felelősen döntsék el a vetések időpontját. Az agronómusoknak él- niök kell ezen jogukkal. A tsz-eknél sem megfelelő a lalajelő készítés. Az elővetemény megválasztása tekintetében már haladás tapasztalható. A terület állandósulása után fordítsanak nagyobb gondot a tápanyag-visszapótlásra. 1954. évben szántóterületük 15,8 százalékát terítették meg istálló- trágyával. Ezen a téren is helytelen eljárást követnek egyes termelőszövetkezetek. Példa erre a pilinyi tsz főútvonal melletti földterülete, amelynek trágyázása szakszerűtlenül történt. Az állatállomány sűrűsége biztosítaná a kielégítő trágyázás feltételeit, miután 100 kh- ra több mint 30 számos állat jut. A termésátlagok emelése érdekében nagyobb területet kell biztosítani a borsónak. A pásztói járás borsótermelő községeinek búzatermése kimagaslóan jobb a többi község termésátlagánál. Héhalom, Palotás, Jobbágyi községek búzatermésátlaga az elmúlt évben is 12 mázsa körül volt. A takarmánybázis az elmúlt évben kedvezően alakult. A tanácsi szektor szántóterületének 47,2 százaléka takarmánygabonával és szálastakanmánnyal volt bevetve. Az 1953. évhez viszonyítva közel 10 000 kh-dal több volt a szálastakarmánnyal bevetett terület és ezen belül 24,7 százalékkal növekedett az évelő pillangósvirágú takarmánynövények vetésterülete.“ HÍR A PÁSZTÓ ÉS VIDÉKE Körzeti Földművesszövetkezet március 6-án a pásztói járási tanács nagytermében körzeti küldöttgyűléssel egybekötött zenés áru- és divatbemutatót rendez. Kiállításra kerülnek fejlődő szocialista iparunk kiváló termékei, méteráruk, mezőgazdasági gépek, cukrászipari készítmények, játékáruk és egyéb iparcikkek. • RÁDIÓSZEREPLÉSRE készül a Balassagyarmati Tanítóképző vegyes énekkara, melynek munkáját P.éti Zoltán zenetanár irányítja. A Magyar Rádió márciusban veszi hanglemezre az énekkar műsorát Budapesten. Könyv a népművészetről ..Nógrád megyei szabadrajzú hímzések“ címmel ízléses külsejű könyv jelent meg könyvesboltjaink kirakataiban. A könyvet Dajaszásziné Dietz Vilma, a Budapesti Néprajzi Múzeum dolgozója és Manga János, a Balassagyarmati Palóc Múzeum vezetője írta. A bevezető tanulmány röviden ismerteti Szécsény környéke, a délnógrádi dombvidék és Salgótarján környéke — különösen Kazár község — történetét és néprajzi sajátosságainak jellemző vonásait, a hímzések történeti fejlődését és alkalmazását. A könyv képanyaga a hímzett tárgyak használatát szemlélteti, a rajzok pedig a hímzések gazdag mintakincsét mutatják be. Ez a munka nemcsak megyénk népművészeti értékeinek feltárási szempontjaiból nagyjelentőségű, hanem gyakorlati szempontból is. Az iskolák, a kultúrotthonak kézimunka-szakkörei bőséges és jól felhasználható anyagot találnak benne népi hímzéseink motívumkincseinek alkalmazásához. A könyv tarta’mát a Palóc Múzeum 1954. december 10-én megnyílt kiállítása egészíti ki. Ez a kiállítás a valóságban mutatja be azokat a hímzéseket, ámenek a könyv képanyagában szerepelnek. A „Nógrádi szatíadrajzú hímzések" című könyv példát mutat hogyan kellene tervszerűen népünk értékeit, hagyományait a feledésből a felszínre hozni, tudatossá és szocialista kultúránk szerves részévé tenni. // (Tudósítónktól.) Sztraka János szövetkezeti elnöknél éppen disznótor van. János fia szép szalonnákat szabdal... Más ember semmi pénzért nem hagyná ott a tort, de az elnök, mivel a szövetkezetről van szó, készségesen velünk tart, hogy megmutassa a szövetkezet gazdaságát. Első ütünk a juhakolhoz vezetett. A juhászok: Babicska János és Marci Sándor az ellesnél foglalatoskodnak. ?2S darab a juhállomány — szól az elnök, s ő maga is elgyönyörködik a fürgén ugrándozó anyjukat keresgélő kisbárányok láttán. A kisbárányok száma már a 45-öt is meghaladja, öröm nézni... — Sok anya ikerbárányokat ellett — közli velünk az egyik tuhász. Látogatás a felsőpetényi Rákosi" Termelőszövetkezetben — Vigyázunk is rájuk, mint a szemünk világára — szól közbe a másik. — Az elmúlt évben 40 ezer forint jövedelmünk lett a gyapjúból — jegyzi meg az elnök — ez évben ez növekedni fog... A juhállomány tehát nagy jövedelmet biztosít a szövetkezetnek. így érthető, hogy a juhászok nagy gonddal ápolják a juhállományt és ki akarják küszöbölni az elhullást is. A gondozók ebben anyagilag is érdekelve vannak .., A lóállqmány gondozói DISZ-fiatalok. Hugyecz István. Balogh Ferenc még csak 16 évesek, de máris a jó gazda gondosságával ápolják a közös tulajdont képező lóállományt. Erre nagy szükség van, hisz közeleg a nagy tavaszi munka. A lovakra nagy munka vár A sertéstelepen Félix István Kéri* sertésgondozó fogad, tünkre elmondja: — 70 malacunk van. Egy- egy anyakoca hét-nyolc darab malacot is fialt. A kocaállomány jó kondícióban van. — Félix István nagy szakértelemmel gondozza a sertésállományt — mondja az elnök. Látogatásunk az esti köz- gyűléssel ért véget, ahol a tagok egymással párosversenyre kelve ígérték: kitisztítják a tavaszi ve.őmagvakat és kijavítják a munkaeszközöket, hogy mire megkezdődik a tavaszi munka, ne legyen rá gond. E látogatás során meggyőződtünk arról, hogy a felsőpetényi Rákosi Termelőszövetkezet állatállománya napról napra gyarapodik, fejlődik s vele együtt erősödik a szövetkezet is. Vidovszky András által megszabott feladat, hogy pártunk gyakorlati munkájában elkövetett hibákat kijavítsuk és népünk, elsősorban a munkásosztály életszínvonalát állandóan növeljük, megteremtsük a proletárdiktatúra, a munkás-paraszt szövetség szilárd gazdasági alapját. Ezt csak úgy tudjuk biztosítani, ha minden párttag az ő területén egységesen, fegyelmezetten végzi a ráháruló feladatokat, ha szorosan a dolgozó tömegekre támaszkodva, ingadozás nélkül harcol a határozatok végrehajtásáért, ha minden törekvését a pórt egységéért folyó harc hatja át. Különösen fontos ez, amikor az előttünk álló nagy feladatokat olyan nemzetközi helyzetben kell megoldanunk, amikor az USA imperialistái a nyugatnémet militarizmus feltámasztásával háborús tűzfészkeket igyekeznek létesíteni Európában. A fegyelmezett munka, az egységes gondolkozás és az akaratcselekvés egységéért folyó harc növeli a párt erejét, népünk aktivitását, erősíti honvédelmünket.
