Szabad Nógrád. 1955. március (11. évfolyam. 18-26. szám)

1955-03-05 / 19. szám

2 SZABAD AOfiBÍÍn 1955 március 5. A PÁRTOKTATÁS ANYAGÁHOZ + A PÁRTEGYSÉGRŐL Lenin—Sztálin, az újtípusú forradalmi párt megalapítói arra tanítanak, hogy a párt ereje, legyőzhetetlensége a párt tudományosan megalapozott politikájában, a tömegekkel való szoros kapcsolatában, a párt egységében van. A párt csak úgy tudja feladatát meg­oldani, ha a párt valamennyi tagja egységesen, fegyelmezet­ten harcol a párt célkitűzései­ért. A párt egysége a párt harckészségének nélkülözhe­tetlen feltétele. Az SZKP an­nak köszönheti győzelmeit, a szocializmus, majd a kommu­nizmus építésében elért nagy­szerű eredményeit, hogy ren­díthetetlenül harcolt a párt so­rainak megbonthatatlan egy­ségéért. A bolsevik párt a for­radalom előtt a mensevizmus, a hatalom megragadása után pedig a különböző jobb- és bal­oldali elhajlások, különösen a trockizmus elleni harcban erő­södött és vált legyőzhetetlen erővé. A pártegység nagy jelentősé­gét Malenkov elvtárs az SZKP XIX. kongresszusán a Közpon­ti Bizottság beszámolójában az alábbiakban jellemezte: „A párt sorainak egysége döntő feltétele volt annak, hogy a szovjet nép a Nagy Honvédő Háborúban kivívta a győzelmet. A Nagy Honvédő Háború legsúlyosabb megpró­báltatásának napjaiban, ami­kor hazánk sorsa dőlt el, pár­tunk egységes harci szervezet­ként cselekedett, amely nem ismert ingadozást és nézetel­térést soraiban. A háború ered­ményeinek fényében teljes nagyságában tárul elénk an­nak az engesztelhetetlen harc­nak jelentősége, melyet pár­tunk sok éven át vívott a marxizmus—leninizmus min­denfajta ellensége, a trockista- buharinista korcsok, a kapitu­lálok és árulók ellen, akik megkísérelték, hogy letérítsék a pártot a helyes útról és meg­bontsák a párt sorainak egysé­gét. Bebizonyosodott, hogy ezek az aljas árulók és jűdá- sok várták a Szovjetunió elle­ni katonai támadást, s arra ké­szültek, hogy a nehéz percek­ben népünk ellenségeinek ked­véért orvul csapást mérjenek a szovjet államra. A párt szét­zúzta a földalatti trockista-bu- harinista bandát, amely az or­szágban élő szovjetellenes erő vonzási központja volt, meg­tisztította a párt és szovjet szervezeteket a nép ellenségei­től s ezzel idejében elvágott minden lehető'éget, hogy «ötö­dik hadoezlop-* létesüljön a Szovjetunióban, s politikailag előkészítette az országot az ak­tív honvédelemre. Világos, hogyha ez nem történt volna meg idejében, akkor a háború napjaiban két tűz közé kerülve elvesztettük volna a háborút.“ (SZKP. XIX. kon gr. jegyző­könyv: Szikra, 1953. 93. old.) A mi pártunk is úgy tudta nagyszerű eredményeit elérni és ezért tudja további nagy feladatait is megvalósítani, mert a lenini—sztálini tanítá­soknak megfelelően harcolt és harcol a párt egységének szi­lárdításáért. Ez minden párt­tagunk szervezeti szabályzat­ban foglalt kötelessége. A párt egységéért folytatott harcot nem szabad csupán az ellenség elleni harcra korlátozni. A pártegység védelme sokkal szélesebb, szerteágazóbb fel­adat ennél. A pártegység fogalmán az egész párt egységes akaratát, az ideológiai, cselekvési, fegye­lem egységét értjük. /. A párt tagjainak egységes nézetet kell vallaniok, egysége­sen kell gondolkozniok a párt politikájának kérdéseiben. En­nek alapja a párí világnézete: a marxizmus—leninizmus. Is­merete teszi lehetővé a párt tagjainak, hogy minden körül­mény között világosan, józa­nul ítéljék meg a helyzetet és ennek megfelelően cselekedje­nek. Ennek nagy jelentőségét még sok párttag, funkcionárius nem értékeli megfelelően. Elég széo számmal vannak pártta­gok, funkcionáriusok, akik még mindig lebecsülik a tanu­lást, nem vesznek részt sze­mináriumokon, konferenciá­kon, rossz a tanulási fegyel­mük. Az ilyen párttagok, funkcionáriusok teret enged­nek a helytelen nézeteknek, az ellenséges ideológiának, a rágalmaknak. Elméleti kép­zettség hiányában félreértik, egyoldalúan magyarázzák a III. kongresszus határozatait, például a nehézipar fejleszté­sében vagy a termelőszövet­kezeti mozgalom kérdésé­ben. Szem elől tévesz­tik, hogy a nehézipar megfe­lelő fejlesztése nélkül nem oldható meg a mezőgazdaság fejlesztése, ezen túl pedig a népjólét emelése. Más esetek­ben pedig az egyéni paraszt- gazdaságnak nyújtott fokozot­tabb támogatást a tsz-ek elha­nyagolásaként értik. Vannak, akik helytelenül értelmezik a kulákság korlá­tozásának politikáját is. Egye­sek úgy gondolják, hogy elvi engedményeket tettünk a ku­lákság korlátozásának politi­kájában. A helytelen értelme­zésből adódnak olyan káros nézetek, mint a „szegény ku- lák“, „rongyos kulák“ stb. Ezek az elvtársak lebecsülik az osztályellenség erejét, teret en­gednek, engedményeket tesz­nek nekik és tűrik, hogy szem­telenül végezzék aljas munká­jukat. Ezeknek az elvtársak­nak emlékezetükbe kell idézni a III. kongresszus határozatá­nak azt a részét, amely ki­mondja, hogy „a kulákkal szemben változatlanul foly­tatni kell a korlátozás politi­káját és ha nem teljesíti kö­telességét, erőteljesen fel kell lépni ellene.“ Egyesek arra való hivatko­zó sál, hogy a párt és töme­gek kapcsolatát szilárdítani kell, nem harcolnak eléggé kö­vetkezetesen a szocialista törvényesség betartásáért, el­nézik a fegyelmezetlenséget, tűrik, hogy a szocialista tu­lajdonnal nem megengedett módon bánjanak. Ezek a hely­telen nézetek gyengítik pár­tunk egységét, harcképessé- feét, terét engednek az ellen­séges ideológiának, kárt okoz­nak népi demokráciánknak. II. A párt egysége nemcsak az elmélet, a világnézet egységét, hanem a cselekvés egységét is jelenti. A szervezeti szabályzat a párttagok kötelességévé teszi, hogy a párt tagjai a párt va­lamelyik szervezetében mun­kát végezzenek, vessék alá magukat a pártfegyelemnek és egységesen harcoljanak a párt- határozatok végrehajtásáért. Ez azt jelenti, hogy a párt tag­jainak szembe kell szállni a helytelen nézetekkel, meg kell követelni a cselekvés teljes egységét. A kommunistáknál a sza­vaknak és tetteknek egybe kell esniök. Ezen a téren még nincs minden rendben. Vannak párt- funkcionáriusok, akik szavak­ban ugyan egyetértenek a párt politikájával, de a gya­korlati végrehajtásban ennek ellenkezőjét teszik. Sok párt­tagunk egyetért azzal, hogy a vallás ópium, a párton belül nem magánügy, beszél is róla, de gyermekét mégis járatja hittanra, részt vesz vallásos szertartásokon és mindezeket a „családi béke“ ürügye alatt teszi. Vannak olyan párttagok is, akik helyeslik a munkaver­senyt, felajánlásokat is tesz­nek, de a megvalósításig már nem jutnak el. Az egységes akarat, cselek­vés hiányát a párthatároza­tokhoz való formális viszony tükrözi legjellemzőbben. A felsőbb szervek határozatokat hoznak egy-egy fontos feladat végrehajtására, de a végrehaj­tásban való részvétel sok párt­tagnál nem kielégítő. Tud­nunk kell, hogy a legjobb ha­tározatok sem valósulnak meg, ha a párt tagjainak lelkesedé­se, akarata. meggyőződése hiányzik, ha nem egyöntetűen, egy akarattal vesznek részt annak végrehajtásában. Nem ritka jelenség, hogy azok a párttagok, akik részt vesznek a határozatok meghozatalában és annak elfogadásában, a végrehajtásban ingadoznak, nem találják megfelelőnek megvalósíthatónak a határoza­tokat. Ezek a taggyűlésen nem szólalnak lel, nem adnak javaslatokat, elfogadják a ha­tározatot, de a taggyűlés után vitatkoznak, hogy jó, vagy nem jó ez a határozat. Ezek az elv­társak nem látják azt, hogy a pártban nincs kizárva a véle­mények harcának lehetősége, de ha a határozatot elfogad­ták, azt végre kell hajtani és nem azon vitatkozni, hogy végrehajtsák-e, vagy nem. „Az alsóbb pártszervek, párt- szervezetek, valamint a párt­tagok és tagjelöltek akkor is kötelesek végrehajtani a párt- kongresszus és a vezető szer­vek határozatait, ha ezekkel a határozatokkal nem értenek egyet“ — mondja ki a szerve­zeti szabályzat V. fejezetének 11. pontja. III. A párttagok cselekvési egy­ségét az egységes pártfegye­lem biztosítja. A pártfegyelem betartása minden párttagra, tagjelöltre egyformán kötele­ző. A pártban csak egy fegye­lem lehet, függetlenül a párt­tag érdemeitől, beosztásától. Ennek megsértése kárt okoz a pártnak, ezért összeférhetetlen a párthoz való tartozással. Pártunkban a fegyelem nem erőszakon, nem parancsokon, hanem öntudaton alapszik. Ez a fegyelem önként vállalt, ön­tudaton alapuló fegyelem, amely a párt erejét, cselekvési egységét biztosítja, enélkül nincs egységes cselekvés. A párt tagjai a határozatokat nem félelemből, hanem öntu­datból, meggyőződésből kell, hogy végrehajtsák. A párt a dolgozó nép, a szocialista haza érdekét tartja szem előtt és ennek megfelelően cselekszik. Az a párttag, aki vét a párt­fegyelem ellen, gyengíti a párt erejét, harcképességét. Lenin a következőket mondja erről: „Aki csak valamelyest is gyengíti a proletariátus párt­jának vasfegyelmét (különösen a porletariátus diktatúrájának idején), az ténylegesen a bur­zsoáziának segít a proletariá­tus ellen.“ Elsősorban a pártfegyelem határozza meg a párt szilárd­ságát. Ezért nem tűrhető sem­miféle liberalizmus a fegyelem megsértői ellen, nem engedhe­tő meg, hogy a párthatároza­tokat semmibe vegyék, hogy külön frakciós csoportosulás gyengítse, rombolja a párt egy­ségét, gátolja a szocializmus építését. A pártfegyelem ösz- szefügg az állami fegyelem­mel. A párt a munkásosztály, a dolgozó nép vezetője. A párt vezeti a dolgozókat az osztály­ellenség elleni harcra, a párt az, amely harcot folytat a ré­gi, maradi szokások és előíté­letek ellen, melyek gátolják előrehaladásunkat. De a párt csak akkor tud vezetni, ha a párt tagjai fegyelmezettek, példát mutatnak az állami fe­gyelem, a szocialista törvé­nyesség, a kormányhatároza­tok betartásában. Ekkor a pár- tonkívüli dolgozók milliói kö­vetik őket, fegyelmezettebben dolgoznak, munkálkodnak a saját maguk jóléte és álla­munk felvirágoztatása érdeké­ben. A fegyelem elsősorban a párthatározatokhoz való viszo­nyon keresztül mérhető le. Párttagjainkat a fegyelemre nevelni kell, hogy az élet min­den területén. munkában, harcban, a családi életben kommunistához méltóan élje­nek. A párttagok fegyelemre való nevelésének fontos esz­köze a párttagok jogainak tisz­teletben tartása. Ahol a párt­szervek biztosítják a párttagok jogait, lehetővé teszik, hogy éljenek a szervezeti szabály­zat által biztosított jogokkal, kikérik véleményüket, lehető­ségeket adnak résztvenni a ha­tározatok meghozatalában, itt a párttagok felelősséget is éreznek a határozatok végre­hajtásáért. A pártszerű bírálat, a párttagok jogainak tisztelet- bentartása eggyé forrasztja a vezetőséget és párttagokat, és ott lehetővé válik a párt egy­ségének, fegyelmének megszi­lárdítása, ott a párttagok egy­ségesen gondolkoznak, csele­kednek a párt politikájának végreha j t ásá ba n. Pártunk III. kongresszusa PÁRTHIREK Megyei előkészítőt tartunk az alsó- és középfokú propa­gandista szemináriumvezetők részére március 10-én délelőtt 9 órakor a pártoktatók házá­ban (a volt 3 hónapos párt­iskola helyiségében). A propagandistáik kiselő­adásukat: „A pártegység jelen­tősége: harc a párt politiká­jának jobb- és baloldali eltor­zítása ellen“ rímmel készít­sék el. Megyei pártbizottság ágit. prop. o. AKIK MEGFELtDREZTlK A KÖZÖS VAGYOK VÉDELMÉRŐL A cered-tótújfalusi Búzaka­lász gazdag szövetkezet. Tag­jai — akik becsületesen és szorgalmasan dolgoznak a kö­zös vagyon gyarapításán — jobb módban élnek, mint a környező községek középpa­rasztjai. E szövetkezetben mégis rannalc olyan tagok, kik megfeledkeznek az alapsza­bályzatról, mint Ozsvárt Béla és Susán Gyula, akik több eset­ben — többszöri figyelmezte­tés ellenére is — folytatták a közös vagyont képező, takar­mány jogtalan eltulajdonítá­sát. Ezá’tal veszélyeztették a közös állatállomány áttelelte- tését. A szövetkezet vezetősége és az üzemi pártszervezet közös javaslatot terjesztett a köz­gyűlés elé, amelyben kérik, hogy a közgyűlés hatalmazza fel a fegyelmi bizottságot az említett két tag megbünteté­sére 10—10 munkaegység le­vonásának erejéig. (A tsz vezetőség leveléből.) ★ Szerkesztőségünk úgy gon­dolja, ha a közös vagyont ké­pező takarmány jogtalan el­tulajdonítása nem olyan nagy­mérvű, helytelen ily súlyos büntetésben részesíteni Ozs­várt Bélát és Susán Gyulát. Az alapszabály ez esetben ki­mondja, hogy a vezetőség az ilyen tagokat figyelmeztetés­ben részesítheti, súlyosabb esetben javaslatot tehet a közgyűlésnek jegyzőkönyvi megrovásra, vagy egy alka­lommal legfeljebb 5 munka­egység levonásra. Ugyanis egy év alatt legfeljebb 15 munkaegységet lehet levonni. Ha az említett eset súlyo­sabb méreteket ölt, s így ve­szélyeztetve van a közös ál­latállomány átteleltetése, még szigorúbb az eljárás. Az alap­szabály kimondja: „A terme­lőszövetkezet közös vagyoná­nak megkárosítása, jogtalan elidegenítése, rongálása, an­nak elherdálása társadalmi tu­lajdon ellen elkövetett bűn- cselekmény. Az ilyen bűncse­lekmény elkövetőivel szem­ben bűnvádi eljárást kell in­dítani,“ Hozzászólás a Mezőgazdasági Igazgatóság ankétjának beszámolójához Lapunk március 2-i számá­ban részleteket közöltünk a Mezőgazdasági Igazgatóság an­kétjának beszámolójából. A be­számolóhoz több szakember hozzászólt. Márkus István, a megyei KSH mezőgazdasági csoport- vezetője a következőket mon­dotta: „Kenyérgabona-termelésünk megközelítette a 8 mázsás ter­mésátlagot. Szocialista szekto­rainknál 10—20 százalékkal ki­sebb volt a terméshozam. Ez az eltérés akkor mutatkozik meg összességében, ha az ösz- szes bevetett területre vetítjük. A kisebb átlagtermés több va­gon kenyér- és takarmányga­bona terméshozam kiesést je­lentett. Az állami gazdaságoknál az elővetemény helytelen megvál­toztatása, a nem megfelelő ve­tőágykészítés és nem utolsósor­ban a vetés idejének sok eset­ben elhamarkodott megválasz­tása az okozója a kisebb ter­mésnek. A minisztertanácsi határozat pedig jogot ad arra, hogy az agronómusok felelősen döntsék el a vetések időpont­ját. Az agronómusoknak él- niök kell ezen jogukkal. A tsz-eknél sem megfelelő a lalajelő készítés. Az elővete­mény megválasztása tekinteté­ben már haladás tapasztalható. A terület állandósulása után fordítsanak nagyobb gondot a tápanyag-visszapótlásra. 1954. évben szántóterületük 15,8 szá­zalékát terítették meg istálló- trágyával. Ezen a téren is hely­telen eljárást követnek egyes termelőszövetkezetek. Példa er­re a pilinyi tsz főútvonal mel­letti földterülete, amelynek trágyázása szakszerűtlenül tör­tént. Az állatállomány sűrűsége biztosítaná a kielégítő trágyá­zás feltételeit, miután 100 kh- ra több mint 30 számos állat jut. A termésátlagok emelése ér­dekében nagyobb területet kell biztosítani a borsónak. A pász­tói járás borsótermelő közsé­geinek búzatermése kimagas­lóan jobb a többi község ter­mésátlagánál. Héhalom, Palo­tás, Jobbágyi községek búzater­mésátlaga az elmúlt évben is 12 mázsa körül volt. A takarmánybázis az elmúlt évben kedvezően alakult. A ta­nácsi szektor szántóterületének 47,2 százaléka takarmánygabo­nával és szálastakanmánnyal volt bevetve. Az 1953. évhez vi­szonyítva közel 10 000 kh-dal több volt a szálastakarmánnyal bevetett terület és ezen belül 24,7 százalékkal növekedett az évelő pillangósvirágú takar­mánynövények vetésterülete.“ HÍR A PÁSZTÓ ÉS VIDÉKE Körzeti Földművesszövetkezet március 6-án a pásztói járási tanács nagytermében körzeti küldöttgyűléssel egybekötött zenés áru- és divatbemutatót rendez. Kiállításra kerülnek fejlődő szocialista iparunk ki­váló termékei, méteráruk, me­zőgazdasági gépek, cukrászipa­ri készítmények, játékáruk és egyéb iparcikkek. • RÁDIÓSZEREPLÉSRE ké­szül a Balassagyarmati Tanító­képző vegyes énekkara, mely­nek munkáját P.éti Zoltán ze­netanár irányítja. A Magyar Rádió márciusban veszi hang­lemezre az énekkar műsorát Budapesten. Könyv a népművészetről ..Nógrád megyei szabadrajzú hímzések“ címmel ízléses kül­sejű könyv jelent meg köny­vesboltjaink kirakataiban. A könyvet Dajaszásziné Dietz Vilma, a Budapesti Néprajzi Múzeum dolgozója és Manga János, a Balassagyarmati Pa­lóc Múzeum vezetője írta. A bevezető tanulmány röviden is­merteti Szécsény környéke, a délnógrádi dombvidék és Sal­gótarján környéke — különö­sen Kazár község — történetét és néprajzi sajátosságainak jel­lemző vonásait, a hímzések tör­téneti fejlődését és alkalmazá­sát. A könyv képanyaga a hím­zett tárgyak használatát szem­lélteti, a rajzok pedig a hím­zések gazdag mintakincsét mu­tatják be. Ez a munka nemcsak megyénk népművészeti érté­keinek feltárási szempontjaiból nagyjelentőségű, hanem gya­korlati szempontból is. Az is­kolák, a kultúrotthonak kézi­munka-szakkörei bőséges és jól felhasználható anyagot ta­lálnak benne népi hímzéseink motívumkincseinek alkalmazá­sához. A könyv tarta’mát a Palóc Múzeum 1954. december 10-én megnyílt kiállítása egészíti ki. Ez a kiállítás a valóságban mutatja be azokat a hímzése­ket, ámenek a könyv kép­anyagában szerepelnek. A „Nógrádi szatíadrajzú hím­zések" című könyv példát mutat hogyan kellene tervsze­rűen népünk értékeit, hagyo­mányait a feledésből a fel­színre hozni, tudatossá és szo­cialista kultúránk szerves ré­szévé tenni. // (Tudósítónktól.) Sztraka János szövetkezeti elnöknél éppen disznótor van. János fia szép szalonnákat szabdal... Más ember semmi pénzért nem hagyná ott a tort, de az elnök, mivel a szövetke­zetről van szó, készségesen ve­lünk tart, hogy megmutassa a szövetkezet gazdaságát. Első ütünk a juhakolhoz ve­zetett. A juhászok: Babicska János és Marci Sándor az el­lesnél foglalatoskodnak. ?2S darab a juhállomány — szól az elnök, s ő maga is elgyönyörködik a fürgén ug­rándozó anyjukat keresgélő kisbárányok láttán. A kisbárányok száma már a 45-öt is meghaladja, öröm nézni... — Sok anya ikerbárányokat ellett — közli velünk az egyik tuhász. Látogatás a felsőpetényi Rákosi" Termelőszövetkezetben — Vigyázunk is rájuk, mint a szemünk világára — szól közbe a másik. — Az elmúlt évben 40 ezer forint jövedelmünk lett a gyap­júból — jegyzi meg az elnök — ez évben ez növekedni fog... A juhállomány tehát nagy jövedelmet biztosít a szövetke­zetnek. így érthető, hogy a ju­hászok nagy gonddal ápolják a juhállományt és ki akarják küszöbölni az elhullást is. A gondozók ebben anyagilag is érdekelve vannak .., A lóállqmány gondozói DISZ-fiatalok. Hugyecz István. Balogh Ferenc még csak 16 évesek, de máris a jó gazda gondosságával ápolják a közös tulajdont képező lóállományt. Erre nagy szükség van, hisz közeleg a nagy tavaszi munka. A lovakra nagy munka vár A sertéstelepen Félix István Kéri* sertésgondozó fogad, tünkre elmondja: — 70 malacunk van. Egy- egy anyakoca hét-nyolc darab malacot is fialt. A kocaállomány jó kondíció­ban van. — Félix István nagy szakér­telemmel gondozza a sertésál­lományt — mondja az elnök. Látogatásunk az esti köz- gyűléssel ért véget, ahol a ta­gok egymással párosversenyre kelve ígérték: kitisztítják a ta­vaszi ve.őmagvakat és kijavít­ják a munkaeszközöket, hogy mire megkezdődik a tavaszi munka, ne legyen rá gond. E látogatás során meggyő­ződtünk arról, hogy a felsőpe­tényi Rákosi Termelőszövetke­zet állatállománya napról nap­ra gyarapodik, fejlődik s vele együtt erősödik a szövetkezet is. Vidovszky András által megszabott feladat, hogy pártunk gyakorlati munkájá­ban elkövetett hibákat kijavít­suk és népünk, elsősorban a munkásosztály életszínvonalát állandóan növeljük, megte­remtsük a proletárdiktatúra, a munkás-paraszt szövetség szi­lárd gazdasági alapját. Ezt csak úgy tudjuk biztosítani, ha minden párttag az ő területén egységesen, fegyelmezetten végzi a ráháruló feladatokat, ha szorosan a dolgozó töme­gekre támaszkodva, ingadozás nélkül harcol a határozatok végrehajtásáért, ha minden tö­rekvését a pórt egységéért fo­lyó harc hatja át. Különösen fontos ez, amikor az előttünk álló nagy feladatokat olyan nemzetközi helyzetben kell megoldanunk, amikor az USA imperialistái a nyugatnémet militarizmus feltámasztásával háborús tűzfészkeket igyekez­nek létesíteni Európában. A fegyelmezett munka, az egysé­ges gondolkozás és az akarat­cselekvés egységéért folyó harc növeli a párt erejét, né­pünk aktivitását, erősíti hon­védelmünket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom