Szabad Nógrád. 1955. március (11. évfolyam. 18-26. szám)

1955-03-05 / 19. szám

1955 március 5. 3 SZABAD AOGBAD Nyílt levél a Szolgáltató Vállalathoz 431 nagy nyeremény a Negyedik Békekölcsön második sorsolásán y any arcon megalakult Nógrád megye 15. gazdaköre Á község 45 dolgozó pa­rasztja lépett be a gazdakör­be, s 23-én megválasztották a gazdakör öt tagú vezetőségét ás. A vezetőség mellett tíz ♦tagú bizottságot bíztak meg terveik részlettó kidolgozásá­ra. í A gazdakör fő célkitűzése <a parasztság politikai, • kultu­rális és szakmai nevelése. Gondoskodnak az állatállo­mány fejlesztéséről, vetőmag­vak és mezőgazdasági gépek beszerzéséről, s a parasztság jövedelmének elősegítésére szakmai előadásokat rendez­nek. Szőlőmetszés ' Március első felében a ked­vező időjárás felhasználásá­val magaslati helyeken elte­rülő szőlőkben meg lehet kez­deni a szőlők metszését. Fon­tos, hogy előbb megállapítsuk azt, hogyan teleltek át a rü­gyek. Az olyan területeken, ahol a szőlőrügyek hibásak, a metszéssel vámunk kelL ■ A direkt-termő (otelló, dele- vare) szőlők metszését is megkezdhetjük, mert ezek jó­része csak gyenge fedést ka­pott. Az olyan otelló terüle­teken, ahol a peronoszpóra múlt évi kártétele miatt a rü­gyek elpusztultak, a metszést későbbi időpontra kell ha­lasztani. A befedett szőlőte­rületeken a metszést csak március második felében in­díthatjuk éL A megyei tanács ülése A Nógrád megyei Tanács 1955 március 11-én, Salgótar­jánban, a megyei tanács szék­házának dísztermében délelőtt 11 órai kezdette! tartja II. ne­gyedévi tanácsülését. A tanácsülés a tavaszi mező- gazdasági munkákra való fel­készülést tárgyalja. Meghatá­rozza, hogy milyen feladat áll a tanácsok előtt, a tanácsok és megyénk dolgozói előtt a ta­vaszi mezőgazdasági munkák sikeres végrehajtásával, a me­zőgazdasági tewnelvények ter­méshozamának emeléséért. A tanácsülésen Kazári Gyula, a VB elnökhelyettese fogja a beszámolót tartani. A tanács­ülés nyilvános, azon az érdek­lődők megjelenhetnek. Bányaüzemünknél napjaink­ban tartják a termelési érte­kezleteket. Az értekezletek si­kere, színvonalassága nagy mértékben függ a felkészült­ségtől. A beszámoló összeállí­tásánál figyelembe kell venni a népgazdaság érdekeit elő­mozdító feltételeket: az üze­meltetést, a termelékenység emelését és az önköltség csök­kentését. Ezen szempontok be­tartása felmérhetetlen segítsé­get biztosít üzemeinkben ah­hoz, hogy alaposan felkészül­hessenek a második ötéves terv beindítására. A rónai üzem­egység főmérnöke, Moskát László elvtárs felkészültsége alapos munkára vall: Beszá­molójában elmondotta, hogy a felszabadulásunk tízéves év­fordulójának tiszteletére indí­tott munkaversenyben Sal- gó—Róna üzemegység dol­gozói közül 750-en tettek fel­ajánlást. A szénfalnál dolgozók 234-en, 114 szállító munkás, 61 fenntartó, 68 műhelybeli, 14 műszaki és 42 térüzemi dolgo­zó. A szénminőség megjaví­tására 54 dolgozó tett vállalást. Róna- és Salgó-körlet páros­versenyben van egymással. A nemes verseny eredményeként február havi tervüket 100,1 szá­zalékra teljesítették. Az ered­mények elérésében nagy segít­séget nyújtottak a sztahanovis­ták. A beszámolóban sok szó esik az előttünk álló feladatokról. Tervbe vették, hogy a salgói bányamezőben megkezdik a Főmérnök Elvtárs! A Vasötvözetgyár salgótar­jáni dolgozói örömmel vennék, ha pár napig velük együtt él­vezné az irányítása alatt „mű­ködő” munkásszállítás gyönyö­reit „Biztosak vagyunk abban: a saját vállalatánál végzett ta­pasztalatok meggyőznék önt, hogy tűrhetetlenek azok az ál­lapotok, amelyek rendszeresen megkeserítik annak a 60—65 dolgozónak a napi munkaked­vét, aíkik rá vannak utalva az Önök „szívességére“. Igen, mert önök szerint hálásak le­hetnek a Fesi gyáriak, hogy azért a potom havi fejenkénti 65 forintért — amit a gyár megtérít — néha menetrend szerint is kiszállítják és haza­viszik őket. Ám ez olyan rit­ka eset, mint januárban a mennydörgés. Azt mondják, hogy a mun­kásszállítást az önök felettes szerve csak a bányászok ré­szére engedélyezte. Nos. a bá­nyászaik talán megengedhetik maguknak, hogy általában minden második nap félóra késéssel kezdjenek a munká­hoz? Vagy a bányászoknak mindegy az, hogy szinte na­ponta 30—40 perccel, sőt egy órával később érnek haza csa­ládjukhoz? Nem valószínű! , Nézze főmérnök elvtárs, rendkívüli üzemzavarok elő­fordulhatnak,, de a hibák rend­szeres ismétlődése enyhén szid­va nemtörődömségről tanúsko­dik. Február hónapban a. reg­gel fél 6-kor Zagyva raliodóról induló munkásjárat 10 esetben késve indult s az így kieseit idő összesen 117 perc. Ez az időveszteség a Vasötvözet gyár­nál 3000 forint termelési ér­téknek felel meg. Olyan eset egyetlen egyszer sem volt, hogy a gyártól 14,20-kor — a me­netrend szerint — elindult volna a dolgozókat hazaszállító villamos! Zagyva-rakodóra sokan a város másik 1,5—2 kilométer­re lévő részéből gyalogolnak Ikorán reggel, hogy fél 6-ra ott legyenek. Az ott lévő melege­dő helyiség nincsen fűtve. Igen gyakran összesen 3 da­rab személyszállító kocsiba zsúfolódik össze az erőművük­kel együtt 90—100 utas. Meg­történik, mint például e hó 26-án, hogy a személyszállítás­ra beállított vontatógépnek va­lami baja volt, s bár a teher- vontatás gépe ott áll — 1—2 órát kihasználatlanul — ez a járat nem indul. koncentrációs vágat védőpillé­reinek visszafejtését. Az év második felében két új siklót hajtanak ki, ezáltal a jövőévi feltárt területet biztosítják. A beszálló légvágat kihajtását március hónapban elkészítik. A rónai bányában a II. és VI-os balosztó visszafejtési munkála­tait folyamatosan végzik. Szil­váskő elővájási munkálatait tovább folytatják, majd e hó­napban megkezdik a vecseklői szénterület feltárását. A kellő szénvagyon biztosítása érdeké­ben a Somoskő környékén lé­vő széntelepet is felmérik. A termelékenység növelése és a tervek rendszeres teljesí­tése érdekében felülvizsgálják az improduktív munkát vég­zők létszámát, s a felesleges munkaerőt a termelésbe állít­ják be. A nagyobb eredmények elérését azzal is elősegítik, hogy Róna-körletben szélesebb fejtésekkel való kísérletezési munkákat indítanak be. Beve­zetik a melegcsákányváltást és néhány csapatnál ciklusos munkamódszerrel dolgoztat­nak. Ezáltal a szállítási prob­léma is megoldódik. Az önköltség csökkentéséről Moskáth elvtárs elmondta: „Előfordul az üzemben, hogy egyes aknász elvtársak nem tö­rődnek kellően az önköltség csökkentésével. Sok esetben el­nézik, hogy az olcsóbb borda­fa helyett a dolgozók gyengébb széldeszkát használjanak. Sai­gon túl magas a robbantó­Előfordult, hogy a Vasötvö- zetgyáitól 1—2 hétig rendsze­resen 10 perccel előbb indult a villamos a menetrendnél. Ilyenkor a még konyhán étke­ző dolgozók !kézbe kapták, vagy ott hagyták az ebédet és rohantak a sárban, hogy az Erőműnél elérjék a járatot. Persze ott azután 20—30 per­cet kellett várni az indulásra. S ha szólt valaki, hogy indul­ni kéne, azt a választ kapta: „a személyzetnek dolga van, ha nem érnek rá, menjenek gyalog!” Legutóbb kezd rend­szeressé válni — mint 25-én és 26-án is — hogy a villamos csak az Erőműig jön ki, onnan gyalog lehet tovább „utazni“. Ennek az a magyarázata, hogy a szembejövő teher szerelvény nem várhat 3—4 percet a vas- ötvözetgyári kitérőben, inkább menjen gyalog a dolgozó.. Baj vqn a baleseti lehetősé­gek elhárításával is. Előfor­dult, hogy az Erőműtől elsza­ladt” 3—4 gép nélküli üres te­herkocsi, s csupán az mentet­te meg egy csomó ember éle­tét , hogy a szembejövő sze­mélyszállító szerelvény szinte pillanatnyi pontossággal pont akikor ért be az acélgyári ki­térőbe, amikor nagy robajjal elviharzott mellette a gazdát­lan csillasor. 25-én pedig a 14,20-as járat vezetője gyor­sasági rekordot akart felállí­tani az Erőműtől az Acél­gyárig, s ment vagy 40 fcm-es sebességgel a. fék nélküli ko­csikkal úgy, hogy egyesek már ki akartak ugrani. Főmérnök elvtárs! A fenti tapasztalatokat csak délelőtti műszak dolgozói mondották el, de a délutánosok és éjjelesek is mondhatnának egyet-mást. Bizonyára úgy gondolja Ön is, hogy ez tűrhetetlen, ezen c helyzeten változtatni kell. Be­láthatja, hogy ezt a levelet nem. a minden üzemnél elő­forduló váratlan hibák elfo­gult bírálata, hanem az Önök részéről tapasztalt hanyagság és nagyfokú felelőtlenség írat­ta meg. A célja pedig az, hogy meztelenül bemutatva a való­ságot, komoly intézkedések megtételére bírja önt, aki tud változtatni rajta, ha akar. CSONKA NÁNDOR, HÖCKER VIKTOR, OLTMANN SÁN­DOR, KOVÁCS 1STVÁNNÉ, sírkő Béla, boros Zol­tán, BARTA KÁLMÁN, CÉ- CZI SÁNDOR anyagfogyasztás. Hogy a ma­gas robbantóanyagfogyasztást megszüntessék, be kell hogy tartsák a megadott normát. En­nek érdekében ürlövést fognak alkalmazni. Február 20-án megszüntették a levágott fa­végek elhordását. Gyakran elő­fordult az üzemben, hogy a dol­gozók új fákat szabdostak fel. Egy 40 centiméter hosszú fa­végnek az ára 3,30 forintba ke­rült. Ez többezer forinttal nö­veli az üzem költségét. A szál­lító személyzet közömbösen né­zi, hogy a kötél a csille pere­mén súrlódik, rövidítik a kötél élettartamát. Nem halad kel­lőképpen a lefejtett munkahe­lyek kirabolása sem. A gépek karbantartása sem megfelelő. Meg kell köve­telni minden gépésztől és szi­vattyúkezelőtől, hogy a fele­lősségére bízott gépeket leg­jobb szaktudásához híven lás­sa el. Fel kell számolni olyan jelenséget, ami Páldi elvtárs szivattyúsnál is előfordult, aki több esetben bekapcsolva ott­hagyta a szivattyút, ami köny- nyen motorégést okozhatott volna. A minőség javítását szénter­melésünkben azáltal fogjuk biztosítani, hogy az elszámolás­nál, a hiány és többletnél ez­után a csapatok meddőválasz­tási eredményét is figyelembe vesszük. A meddőmérlegelést dekádonként minden csapat ré­szére kimutatjuk. A kalória nö­velése érdekeben megszüntet­A IV. Békekölcsön március 6-án, Zalaegerszegen sorra- kerülő második sorsolásán új­ból sok tízezer kötvénytulaj­donos részesül kisebb-nagyobb nyereményben. Az úttörőpaj­tások a többi között 431 köt­vény számát, nagynyeremény- nyel húzzák ki a sorsolási ke­rekekből. A nagynyeremények meg­oszlása a következő: egy 100 000 forintos főnyerem ér y, A III. pártkongresszus a szénbányák tekintetében is irányt mutatott, amikor ki­mondta, hogy a következő öt­éves tervben több szenet kell adnia népgazdaságunknak. Egyben leszögezte azt is, hogy népgazdaságunk számára nem közömbös, hogy azt milyen úron termeljük. Tehát a további fejleszté­seknek nemcsak a termelés mennyisége kell, hogy irányt szabjon, hanem az önköltség alakulása is. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt elég tekintélyes üzemei merülnek ki 1955—56—57. években, amelyek pótlásáról gondoskodnunk kell. A Nóg­rádi Szénbányászati Tröszt minthogy ismeri a problémát, minden igyekezetével azon van, hogy a kimerülő aknák helyébe időben, megfelelő más aknák lépjenek. Többször előfordul, hogy egyes bányatelepeken a dolgo­zók olyan hangot ütnek meg, mintha a Nógrádi Szénbányá­szati Tröszt a következő öt­éves tervben nem tudná jelen­legi kapacitását tartani és ily- képpen kevesebb bányászra lenne szükség s a bányászok egy részét nagyobb távolságra kellene elhelyezni. Ilyen ve­szély egyelőre nem fenyegeti a nógrádi bányászokat, mert megvan a lehetőségünk arra, hogy új aknák telepítésével a kimerülőket pótolni tudjuk. Számításba vettük azt is, hogy a dolgozók lehetőleg a kime­rült aknák közelében nyerje­nek új üzemnél alkalmazást s így a dolgozókra is kellemet­jiik az illetményszén bányában való megrakását, mert ez több­nyire a darabos szénből tevő­dött ki. Ezek után a csapatok fokozottabb mértékben érde­kelve lesznek a minőségi ter­melésben, mert amilyet termel, olyant fog haza is vinni.“ Az egészségvédelemről a következőket mondja: „Nem folyik kellőképpen a baleseti oktatás. Az elmúlt hónapok­ban sok sérülésünk volt. A dolgozók maguk is felületesen vették a munkavédelem kérdé­sét. A szerelők a motorokhoz gumikesztyűket nem biztosí­tottak kellőképpen. Nem meg­felelő a lakatok karbantartása. Ezen is sürgősen javítani kell.“ A vezetés színvonalának ja­vítása terén még sok a tenni­való. Vannak aknászok, akik a napi produktív betervezett munkákra nem fordítanak gon­dot. Ennek érdekében elhatá­rozták, hogy kéthetenként mű­szaki értekezletet tartanak. Ezen az értekezleten kiértéke­lik az elvégzett munkát, majd a havi értekezleten pedig a hiányosságok és az eredmé­nyek mellett a jövő hónap fel­adatait is megbeszélik. A csa­patvezetők részére a körletve­zetők havonta értekezletet tar­tanak. A beszámoló minden egyes pontja csak akkor válik való­ban eredményessé, ha a mű­szaki vezetőség a dolgozókkal összeforrva, közös erővel har­col annak megvalósításáért, tíz 50 000 forintos, húsz 25 000, száz 10 000 forintos és három­száz 5000 forintos nagynyere­mény. Tehát csupán ennek a 431 kötvénynek a szerencsés tulajdonosai ezúttal összesen 3 600 000 forint nyereményben részesülnek. Ezenkívül háromezer köt­vényt 1000 forintos, tizenegy­ezret 500, hatvannégyezerhat- vankilencet pedig 200 forintos nyereménnyel sorsolnak ki. len, de a népgazdaságnak is költséget okozó szállítások el­maradjanak. A dolgozók részéről elsősor­ban Mátranovákon és Kazá­ron hangzottak el olyan aggá­lyok, hogy a jövőjük nincs biztosítva. Ezzel kapcsolatban meg kell említeni, Mátranová­kon március 1-vel megkezdő­dött az új bánya működése, amely a következő két évti­zedben biztosítani fogja a munkalehetőséget és a terme­lést. Kazáron a jelenlegi Ge- gely- és Pólyos-bányák rövide­sen kimerülnek. Viszont ugyanezen község határában megnyitás előtt áll a György- akna és március hóban meg­kezdjük a Gyula-akna kihajtá­sát. Komoly méretű kutatáso­kat terveznek Szurdokon, mind az első, mind a harma­dik telepen, Tordas Il.-akna is felfejlődés alatt áll. így te­hát a kazáriaknak bőven jut munkaalkalom, hogy lakóhelyükhöz közel dolgozhassanak. Többek kifogásolták azt a tényt, hogy a Nógrádi Szén­bányászati Tröszt miért nem Kazár területén nyit új aknát, így többek között a görbeciű- lői részen. Látni kell, hogy esen a területen meglévő fú­rások annyira bizonytalan te­lepet mutatnak, hogy egyelő­re bányát tervezni még nem lehet. Ezen túlmenően aknák azonnali nyitása esetén is 1—2 évre volna szükség ahhoz, hogy a termelést megkezdhes­sük, mert hiszen igen nagy fel­tárást igényel ezen terület ki- bónyászása. Távolabbi ter­veinkben fog még szerepelni a kazári területek feltárási ter­ve. A következő ötéves tervidő­szak tartamára a Nógrádi Szénbányászati Tröszt további bányanyitásokkal foglalkozik, éspedig: Mizserfán, a Pálhegy I. és a Pálhegy II. közötti ré­szen, a volt Ortvány-akna megnyitásával, valamint a volt mizserfai József-akna megtelepítésével. Kutatásokat terveztünk az 1955. éves tervben a Kossuth- tárói területre, hogy ott új ak­nát nyissunk. Újlakról is ku­tatások indultak meg a világo­si bányamező felé, hogy ked­vező eredmények esetén az aknatelepítés lehetőségét el- dönthessük. Természetes a fentieken kívül még más akna részbeni megkutatásának és telepítésének lehetősége is szerepel a Nógrádi Szénbányá­szati Tröszt tervei között. A fentiekből azt hiszem min­denki előtt teljesen világos, hogy jelenlegi helyzetünk sok feltárást és elővájási igényel és ilyen időszakban csak ak­kor felelhet meg egy tröszt a népgazdaság által reá rótt fel­adatnak. ha minden dolgozója teljes igyekezetével a terve­zett előváiások és feltárások időbeni teljesítésén, sőt túltel­jesítésén munkálkodik. Min­den üzemvezetőnek elsőrendű feladata lesz a jövőben, hogy az új aknák feltárásának ter­vét maradéktalanul teljesítse. Természetesen, ez csak akkor vezethet eredményre, ha az egyes üzemek dolgozói is is­merik a feladatot és az az el­A szerkesztőség elintézte Murányi János terényí la­kos már hosszú hónapok óta beteg. Táppénzét novemberig rendesen meg is kapta. No­vember hó 20-tól azonban egy fillért sem küldött tovább a betegnek az SZTK. Murányi János szerkesztőségünkhöz fordult, s arra kért bennün­ket, hogy intézkedjünk. Feb­ruár 2-án az SzTK-tól már kapott 643.20 forint táppénzt, február 18-án pedig további 362.92 forintot, szánt akarat fogja valameny- nyiüket eltölteni, hogy azt maradéktalanul végrehajtják* A nógrádi tröszt vezetői és dolgozói a feltárások és elővá- jások növelésének szükségsze­rűségét felismerték. Már a múlt év szeptemberében meg­tartott gyorsvágathajtó-brigád értekezleten ismertettük, hogy mily fontos szerepet játszik egy-egy bánya, de az egész nógrádi tröszt életében is, hogy a legfontosabb feltáró- és elővájó-brigádok sikerre vi­gyék a mozgalom célkitűzését. A múlt évben nehézségek me­rültek fel a bérezés tekinteté­ben a fejtések és elővájások között. Az azóta megtörtént bérrendezés ezt a problémát kiküszöbölte. Ma már az elő- vájásoknál jó munkát végző brigádok a legjobb keresetet érhetik el. Munkájuk megbecsülése anyagiakban is kifejezésre jut* Miután ismeretes, hogy a feltáró- és elővájó-brigádok jó munkája milyen nagy szerepet játszik a magyar szénbányá­szat további fejlesztésében, a következő időszakokban el kell érni, hogy a legjobb bri­gádok és csapatvezetők, akik szakmájuknak valóban meste­rei, e területen dolgozzanak* A pártszervezetek úgy nyújt­hatnak segítséget, ha a legjobb kommunista szakmunkások­nak megbízatást adnak az elő- t'ájásokon és feltárásokon végzendő munkára. Az üze­mek műszaki káderei pedig minden erejükkel segítsék a mozgalomban részvevő brigá­dokat. Az üzemvezetőségen múlik az, hogy a ciklusgrafi­kon szerint dolgozó elővájási csapatok a grafikonban beüte­mezett minden anyagot és csil­lét megkapjanak és a csapato­kat a szükséges fúrógéppel, esetleg rázócsúszdával vagy kaparóval ellássák. A nógrádi szénmedencében a gyorsvágathajtási mozgalom, bár csak egy féléves múltra te­kinthet vissza, mégis igen szép eredményeket mutat fel. Pél­daképpen említhető meg Ka- zinczi László a szurdoki üzem­től, vagy Szorospatakról Papp Béla csapata. Sorolhatnánk még több üzemet, több csapa­tot, amelyek felismerték a gyorsvégathajtás és 100 méte­res mozgalom nagy jelentősé­gét és a csapatok példamuta­tásával biztosítják, hogy az aknaüzemeknél az elővájás és a fejtés aránya összhangban maradjon. Ha valamennyien, mind a műszakiak, mind a fizikai dol­gozók a tervet törvénynek te­kintjük. az új bányák nyitá­sát. valamint a feltáró és elő­vájások gyorsított kihajtását olyan szükségszerű követel­ménynek ismerjük el. mely a mi jobb megélhetésünket s a jövőbeni munkaalkalmun­kat van hivatva biztosítani, akkor a nógrádi szénmedence a következő ötéves tervben nemcsak feladatának fog meg­felelni, hanem képes lesz arra, hogy a feladatán túlmenően élenjáró helyet foglaljon el a magyar szénbányászatban. és még 22 aláírás. (OQOOOOOOOOOIXIOOOOOOOOOOOOOOOCXXXIOOOOOOOOOCXXXOOOCXXXXXXIOOOOOO00000000Ú0000000CCCCXXX>QCXXJCX)C>000CX<XXX.9x00CO00OM0000000000GCX3000C)00COXC»C000000a30000Cl00Ű00r JÓL SIKERÜLT TERMELÉSI ÉRTEKEZLET RÓNABÁNYÁN Szénhúnyáink fejlődésének láncszeme: a feltárási és elővájási tervek teljesítése Hol nyitnak új bányákat megyénkben

Next

/
Oldalképek
Tartalom