Szabad Nógrád. 1955. március (11. évfolyam. 18-26. szám)

1955-03-23 / 24. szám

I95S március 23. SZABAD ÄOGbI® 3 Ml ÚJSÁG A TERM ELŐSZŐ VET KEZETEKBEN Földben már a borsó A pásztói Szabadság TSZ tagsága tervszerű munkával készült a tavaszra. Mikor az idő és a talaj állapota meg­engedte hozzáfogtak a vetés­hez. Március 17-én 2 kh má­kot s ugyanennyi borsót, 18-án pedig 6 kh tavaszi búzát vetettek, terven felül. A tsz példájára Tari József egyénileg gazdálkodó is el­vetette a tavaszi búzát. Géppel vetették a mákot A szurdokpüspöki Béke Termelőszövetkezet 1 kh má­kot vetett géppel az elmúlt héten. 10 kh tavaszi búza vetése A palotást Május 1 TSZ — az Üjmajori Kísérleti Gaz­daság példájára — március 18-án megkezdte a tavaszi búza vetését. Eddig 10 kh tavaszi búzát vetettek. Az élenjáró nagyüzemi gaz­daságok példájára a környe­ző községek dolgozó paraszt­jai is hozzáláttak a szántás, vetéshez. Pár nap alatt 30 kh tavaszi búzát és árpát vetet­tek. Hat gazda kérte felvételét a tsz-be A kutasói Búzakalász s Bé­ke Űtja. termelőszövetkezetek felkészülten várják a tavaszi munka kezdetét. Kijavították a kisgépekét, a mezőgazdasági szerszámokat, megtisztították a vetőmagot és befejezték az istállótrágya hordást. A Búzakalász TSZ három pár igáslóval erősítette gaz­daságát. A tsz élenjár a be­adásban is. Ez évre 18 má­zsa 58 kilogramm búzát. 127 kilogramm sertést, 355 kilo­gramm vágómarhát és 15 ki­logramm baromfit vittek a begyüjtóhelyre. A jó munka és a szép jö­vedelem láttán 6 dolgozó pa­raszt kérte a felvételét a szö­vetkezetbe. így már csak öt azon dolgozók száma, akik egyéni gazdálkodást folytat­nak a községben. Vetőburgonya előcsíráztatás A nagykeresztúri Petőfi Termelőszövetkezetben meg­kezdték a vetőburgonya elő­csíráz tatását. Tejtermelési verseny A termelőszövetkezeti te­henészetek fejőgulyásai szép eredményeket értek el a tej­hozam emelése tétén. A rom- hányi II. Rákóczi TSZ 2,9- ről, 4.1, a berkenyéi Petőfi TSZ 4,5-ről 6,2, a nógrádi Bé­ke TSZ 2,8-ról. 4,8, míg a kisterenyei Vörös Október TSZ 6,7 kilogrammról 8,7 kilogrammra emelték az is­tállóátlagot. Géppel segítik a szövetkezetek munkáját A pásztói gépállomás me­zőgazdászai a Központi Ve­zetőség határozatának tanul­mányozása során elhatározták, hogy jobban segítik a körze­tükhöz tartozó termelőszö­vetkezetek gazdálkodását. A talajmunka végzését 100, az aratást 60, a gépikapálást 80, a szénakészitést 20 százalék­ban fogják gépierővel végez­ni. A gépesítés kiterjesztése növeli a termelékenységet és lényegesen csökkenti a ter­melési költséget. Ezüstkalászos tanfolyam A ceredtótfalui Búzakalász TSZ 21 tagja — köztük 11 fiatal és 3 nő — ezüstkalá­szos tanfolyamon fejlesztette szakképzettségét. A tanfolyam vizsga kitünően sikerült. A vizsga után a kisterenyei gépállomás kultúr csoport ja szórakoztatta a tsz dolgo­zóit. Baromfifenyésztési tapasztalatcsere A termelőszövetkezetek ba­romfitenyésztői részére há­romnapos tapasztalatcsere ér­tekezletet tartottak a Szügyi Tangazdaságban. Szarvas Ist­ván, a Balassagyarmati Ba­romfikeltető Állomás veze­tője tartóit előadást a napos­csibe neveléséről, a csibék elhelyezéséről, gondozásáról, takarmányozásáról. A gyakorlati bemutatóra a Magyarnándori Állami Gaz­daság Kelecsény-pusztai ba­romfitelepén került sor, ahol a tapasztalatcsere résztvevői megismerkedtek a modem nagyüzemi baromfitenyésztés módszereivel. További jó munkát kívánunk a jobbágyi népfront-bizottságnak A jobbágyi Hazafias Nép­front-bizottság eddigi munká­járól és a jövő terveiről be­szélgetünk a jobbágyi tanács egyik szobájában Kovács Ár­pád elvtárssal, a bizottság tit­kárával. Ez a népfront-bizott­ság a megalakulásától eltelt néhány hónap alatt igen szép eredményeket ért el. A párt- szervezet és a tanács támoga­tásával a kezdeti nehézsége­ket rövid idő alatt leküzdötte, s most már egyre jobban be­tölti hivatását: szorgalmasan dolgozik a falu politikai, kul­turális és szociális fejlődéséért. Következetesen végrehajtja azokat a feladatokat, amelye­ket programjában kitűzött. — Tevékenységünk a ta­nácsválasztás előkészítésével kezdődött — mondja Kovács elvtárs. — Úgy vélem, nyu­godtan mondhatom, hogy ezen feladatot sikerrel oldot­tuk meg. A tanácsválasztás befejezése után legfontosabb tennivalónknak a kenyérellá­tás megjavítását tartottuk. A község sütödéje nem végzett kielégítő munkát. Sokszor nyers kenyeret sütöttek. A népfront-bizottság közbejárá­sára megjavult a pékség mun­kája és a kenyér minősége. Az őszi mezőgazdasági munkák sikeres elvégzéséért is sokat tett a népfront-bizottság. El­lenőriztük és figyelemmel kí­sértük a munkák menetét, s ahol hibát találtunk, intézked­tünk annak megszüntetéséről. Csak egy példát említek: a pásztói gépállomás traktorosai gyakran végeztek felületes munkát, rosszul szántottak. Erre levélben felhívtuk a gép­állomás vezetőségének figyel­mét, s az eredmény nem ma­radt el: megjavult a traktoro­sok munkája. Megalakítottuk a gazdakört. Bővítettük az utcai villanyvi­lágítást. Befejeztük az 1848-as emlékmű felépítését. Ennek az emlékműnek a felépítése még 1948-ban megkezdődött, de rövidesen abbamaradt. A népfront-bizottság elhatározta, hogy a szabadságharc 107. év­fordulójára felavatják. Ez március 15-én meg is történt. Legfontosabb feladatnak tartjuk, hogy a tanács és a pártszervezet támogatásával elősegítsük a tavaszi mezőgaz­dasági munkák sikeres elvég­zését. Kibővítjük a vízveze­ték hálózatot. A község egyes utcáin fásítást végzünk. A szükséges facsemetéket már megrendeltük. Rövidesen kő­bánya nyílik a község határá­ban, s az odavezető út elkészí­tését néhány nap múlva meg­kezdjük. Szeretnénk minél előbb helyiséget szerezni az ősszel megalakult gazdakör­nek. Mi további jó munkát kívá­nunk a jobbágyi népfront-bi­zottságnak. Reméljük, hogy terveiket a jövőben is éppen olyan következetesen végre­hajtják, mint azt eddig tették, s munkájuk a falu lakóinak boldogulását, politikai, szociá­lis és kulturális fejlődését se­gíti elő. BIZTOSÍTÁS Államunk nagyjelentőségű törvényekkel gondoskodik az öregek, betegek, özvegyek, ár­vák nyugodt, zavartalan éle­tének anyagi biztosításáról. Ezeket a különböző társadal­mi biztosításokat egészíti ki az életbiztosítás. A biztosítási összegek ki­fizetését az állam szavatolja. A városi és falusi lakosság egyaránt igénybe veszi az életbiztosítást. Jelenleg több mint 709 000 dolgozónak van életbiztosítása, amelynek érté­ke sokszázmillió forintra rúg. Különösen népszerűek a havi 5 forintos kísérletbiztosítások. A felszabadulás óta a bizto­sítás állami feladat. Nem a haszonszerzés, a becsapás a célja, hanem a dolgozók és családjaik életének minél gondtalanabbá tétele. Az új életbiztosítások diját az Álla­mi Biztosító január 1-től kez­dődően mintegy 20—40 száza­lékkal leszállította, ugyanak­kor a szolgáltatásokat lénye­gesen kibővítette, például kü­lön díjfizetés kötelezettség nélkül az életbiztosítást kiter­jesztette a rokkantság számos esetére is. «VKiOOOOOOOCXJOOOOOÖOOOOOOOOOOOOCOOCOOCKXlOOOOOOOOOCOOOOOOO^^ Az utóbbi hónapok tapasz­talatai, a bíróságok bűnügyi statisztikája azt mutatja, hogy a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmények a kongresszus határozatai után sem csökkentek megfelelően. A társadalmi tulajdon elleni bűntett a népgazdaság minden területén megtalálható: sik­kasztás, lopás, az anyagok ha­nyag kezelése és még számta­lan bűncselekmény formájá­ban. A társadalmi tulajdon elleni bűnözésnek legveszedel­mesebb formája az iparban, kereskedelemben, mezőgazda­ságban egyaránt a lopás, ezek közül is az üzemek, vállala­tok anyag-, szerszám-, vagy árukészletét veszélyeztető üze­mi lopás és az üzérkedés a bűnös úton szerzett árukkal, anyagokkal. A legutóbbi ügyészi ellenőr­zés csak az Acélárugyárban több ezer forintos lopást álla­pított meg. Nem jobb a hely­zet az Üveggyárban sem, ahol a szebbnél-szebb készítmények csábítják lopásra a kevésbé öntudatos dolgozókat. Meg­könnyíti helyzetüket az ellen­őrzés hiánya is. Ha széjjelnézünk egy-egy építkezés színhelyén, azt ta­pasztaljuk. hogy félkilométe- rss körzetben szanaszét dobált téglák, összetörött tetőfedő cserepek, nádpallók borítják a fö’det. Nem egy helyen bo­káig gázolnak a cementben. A téglát „ömlesztve” szállítják, aminek következménye a ren­geteg törött, selejtes tégla. A dolgozóktól á vezetőkig, a pár- tonkívüliektől a párttagokig mindenki látja ezt, de hogy valamit tegyenek is ennek megszüntetése érdekében arra már nem terjed ki a figyel­mük. Csak a nagybátonyi szén­osztályzóról havonta több va­gon kitermelt szén hiányzik. A szénosztályzó dolgozóinak egy része zsákban hordja a válogatott minőségű szenet, ami azt jelenti, hogy nemcsak mennyiségileg fogy a kiter­melt szén, hanem minőségileg is romlik, mivel csak a leg­jobb szenet viszik el. A bá­nyafa beszerzése komoly prob­lémákat okoz az egész ország­nak, mégis vannak olyan dol­gozók. akik a használható fá­kat feldarabolják és haza­hordják. Nem egy bányaüzem van, ahonnan a becslések alapján közel 2 vagon fát hor­danak haza a dolgozók felda­rabolva egyetlen hónap alatt. Még nagyobb kárt okoznak a népgazdaságnak a jelen idő­szakban elterjedt erdei falopá­sok. Egyes gazdasági vezetők a társadalmi tulajdon felületes, hanyag, vagy könnyelmű keze­lésére úgy adnak lehetőséget, hogy fontos, bizalmas jellegű, vagy különleges szakképzett­séget igénylő beosztásokban — így különösen a pénz-, any ag­es árukezelői funkciókba — kellő megfontolás és körül­tekintés nélkül, sokszor bün­tetett előéletű, iszákos, erköl­csileg megbízhatatlan szemé­lyeket állítanak be. Így volt ez az ÁVESZ esetében is, ahol mintegy 150 000 forintot sik­kasztott egy büntetett előéletű egyén. Felelősség terheli az üzem párttitkárát is, mert tu­dott a nevezett büntetett elő­életéről. mégsem akadályozta meg e felelős funkcióba állí­tását. Tudni kell. hogv a ké­tes. megbízhatatlan, büntetett előéletű egyének különös elő­szeretettel helyezkednek el ilven he'veken. Nehezíti a hibák felszámo­lását egyes pártszerveze­tek vezetőségeinek, vala­mint tömegszervezetek vezetőségeinek a bűnözők­kel szemben -tanúsított megalkuvása is. Nem segíti elő a társadalmi tulajdon megszilárdítását az olyan levél, mint amit a szal- matercsi pártszervezet vezető­sége küldött a bíróságra, ment­ve azt a kulákot büntetésé­nek letöltése alól, akit fa­lopásért ítéltek el. Vagy a szo­rospataki MNDSZ és DISZ ne­vében írt levél, amely a több ezer forint hiánnyal zárt árudavezetőt igyekszik mente­ni az igazságszolgáltatás alól. A szocialista törvényesség láb­bal tiprását jelentik ezek a levelek és szerzőik éppoly bűnt követnek el, mint azok, akik elhallgatják az észlelt hibákat. Pártunk Központi Vezetősé­gének ez év márciusi ülése is­mételten felhívja a pártszer­vezetek, a párt tagjainak fi­gyelmét a társadalmi tulajdon gyarapításának, védelmének nagy jelentőségére. Pártszervezeteink nem nézhetik továbbra is ölhe­tett kézzel a nép vagyoná­nak pusztítását, rongálá­sát. Hathatós intézkedésekkel, a társadalmi ellenőrzés megszi­lárdításával kell harcolni a hi­bák megszüntetéséért. Fokozott politikai nevelő- munkával kell meggyőzni a dolgozókat a társadalmi tulaj­don védelmének fontosságáról. Politikai felvilágosító munká­val olyan légkört kell kialakí­tani: a dolgozók ne tűrjék ma­guk között a kártevőket, közö­sítsék ki. távolítsák el maguk közül. Tárna szkod tónak a becsüle­tes dolgozókra, a dolgozók többségére, akik mindenkor elítélik a kártevőket és harcol­nak azok ellen. Sok függ attól, hogyan mutatnak példát ezen a téren párttagjaink. Az a bá­nyász párttag, aki maga sem mutat példát, nem érhet el eredményt a bányafa védel­mére indított felvilágosító munkában. Ugyanígy nem ér­het el eredményt az az épí­tőipari párttagunk sem, aki maga is előidézője a nagyará­nyú anyagi kárnak. Nemcsak az a feladata pártszerveze­teinknek, hogy a már elköve­tett bűntetteket leleplezze és hogy erre indítsanak felde­rítő munkát, bár ezt sem szabad elmulasztani. A fő feladat az, hogy meg­előzzék a szocialista tulaj­don elherdálását. Ennek érdekében meg kell való­sítani a legszélesebb társa­dalmi ellenőrzést, bevon­va ebbe a munkába a tö­megszervezeteket, a Haza­fias Népfront szerveit, a tanácsokat. Növelni kell egész népünk­ben a felelősségérzetet a nép vagyonával szemben, különös súllyal az állami, gazdasági vezetők felelősségérzetét. Rá­kosi elvtárs pártunk III. kong­resszusán hangsúlyozta: ..Nö­velni kell a gazdasági vezetők felelősségét, s ennek érdeké­ben meg kell szigorítani a fe­lelősségre vonást az elköve­tett hibákért és mulasztá­sokért.” A társadalmi tulajdon védelme mindenkire egyfor­mán kötelező, amely csak akkor lesz eredményes, hogyha azoknak a dolgozóknak az e'- lenőrzésével párosul, kik a munka frontján hősi erőfeszí­téseket tesznek a társada’mi tu’ajdon gyarapítása érdeké­ben. NÉGYEN A LEGJOBB MŰSZAKI , DOLGOZÓK KÖZÜL Sándor Gáspár Salamon Nándor elvtárs. az újlaki üzemegység főmérnöke az elmúlt év jú­niusában került az üzemhez. Ebben az időben feltárási munkák elhanyagolása miatt nem volt biztosítva a szenelő- csapatok részére munkahely, ezáltal az üzem novemberig 100 százalékon alul termelt. Sándor elvtárs fáradságot nem ismerve dolgozott azért, hogy üzeme maradéktalanul telje­sítse tériét. Lelkes munkája eredményeképpen üzeme 1954. novemberétől rendszeresen túl­teljesítette a tervet. Felszaba­dulásunk 10 éves évfordulója tiszteletére 2000 tonna szén ki­termelését vállalták. Március 18-ig 2437 tonna szenet küldtek felszínre terven felül. Szőcs Gyula elvtárs a Salgótarjáni Acéláru­gyár hideghengermű gyárrész­legének vezetője*. Nagy része van abban, hogy a hideghen­germű az elmúlt éves tervét 104,7 százalékra teljesítette. Ezév két hónapjában is 100 százalékon felül te'jesítették a tervet. Szőcs elvtárs nevéhez fűződnek a borotvapenge gyár­tásának kísérletei, valamint az, hogy a pengét ma már az üzem hazai anyag felhasználá­sával sikeresen gyártja. Mun­kabeosztása mellett nagy se­gítséget nyújt az idegennyelvű szakkönyvek fordításához is. Kiváló vezető. Elért éredmé- nyeivel komoly megbecsülést szerzett dolgozótársai előtt.----------------------■ • a Vasöntöde- és Tűzhelygyár főmérnöke az elmúlt év végén önköltségcsökkentési brigádot alakított. A párt és DISZ se­gítségével, valamint az élen­járó dolgozók bevonásával ön­költségi ütemtervet dolgozott ki, melynek eredményeként ebben az évben 3 és félmillió forintot takarítanak meg. A technológiai fegyelem betartá­sával ezidáig 164 000 forint megtakarítást értek el. Sala­mon elvtárs vezetésével ko­moly sikereket értek el a ter­melékenységben is. Február hónapban a fejenkénti egynap­ra eső termelési értéket 120,5 százalékra, az egy órára eső termelési értéket 117,4 száza­lékra teljesítették. Bencsók István Katalin-lejtősüzem körlet veze­tője decemberben került az üzemhez. Akkoriban Katalin- lejtősüzem tervteljesítése a legrosszabbak közé tartozott. Sok baj volt a munkaszerve­zéssel. A szállítóvágatok is rossz állapotban voltak. Állan­dó üzemzavar és a rossz mun­kafegyelem akadályozta az üzem tervteljesitését. Kemény kézzel látott munkához. Leg­fontosabb feladatának tartot­ta a szállítóvágatok kijavítá­sát. a hiányzók számának csök­kentését. Az eredmény nem maradt el. A decemberi 185- ről január hónapban 111-re, februárban pedig 34 főre csök­kent az igazolatlan hiányzók száma. Március 19-ig az üzem esedékes tervét 120 százalékra teljesítette. Magyarnándori jelentés Az ezüstkalászos tanfolyam hallgatói és vizsgabiztosai A Magyarnándori Állami Gazdaság ezüstkalászos tanfo­lyamának hallgatói március 14-én tartották első félévi záró vizsgájukat. A hallgatók igen szép eredményekkel vizsgáz­tak a gyümölcstermelésből. A gazdaság 800 kh gyümöl­csösében most végzik a fák alakító metszését. A hallgatók felhasználva a tanfolyamon tanultakat, szakszerű munkát végeznek. A metszéseknél fi­gyelembe vették a gyökér és a korona közti egyensúly, va­lamint a gyökér és a korona oldalelágazási arányokat, s ennek megfelelően végezték az alakító metszést, hogy a met­szés után visszamaradó gallya­kon termőrészek képződjenek. A gyümölcsészeti dolgozók a rossz időjárás ellenére is 53 százalékban végezték el a gyü­mölcsfák alakító metszését. Vaszilkó Ferenc vezetőkertész

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom