Szabad Nógrád. 1955. március (11. évfolyam. 18-26. szám)

1955-03-02 / 18. szám

2 SZAKAD AOr.RAD 1955 márcus 2. II ián tok a karbantartás Mossuth-tárán is van mit javítani MIKOR SORSOLJÁK A KÖTVÉNYEKET Ebben az évben tíz áüaan- kiilcsön sorsolást rendezitek. A sorsolások időpontját és helyét az alábbiakban közöl­jük: A IV. Békekölcsön második sorsolása március 6-án. Zala­egerszegen. harmadik sorso­lása szeptember 18-án Eger­ben lesz. Az ötéves Tervköl- csün tizedik sorsolása március 20án, Budapesten kerül sor­ra, A II. Békekölcsön hato­dik sorsolását április 26—29-e között Szolnokon tartják, he­tedik sorsolása Veszprémben lesz október 20—23-ig. Az I. Békekölcsön nyolcadik sorso­lása május 27—30-ig Nyíregy­házán. kilencedik sorsolása pedig november 26-től 29-ig kerül sorra Miskolcon. Június 29-én a III. Békekölcsön ne­gyedik sorsolását Siófokon, ötödik sorsolását pedig decem­ber 30-án Székesfehérvárott tartják. Budapesten kerül sor­ra november 13'án az V. Bé­kekölcsön első sorsolása. Megnyitották a palctási kisáruházat A közelmúltban nagy ünnep­ségre készültek a paiotásiak, hogy közös építményüket, a palotási földművesszövetkezeti kisáruházat átvegyék. A kör­nyékről is összejöttek a föld- művesszővetkezeti vezetők, dol­gozók, kik kocsin, kik gyalog, hogy tanúi legyenek Nógrád megye egyik legkorszerűbb kis- áruháza átadásának. No és persze a kíváncsiság is hozta őket, vajon mit is fognak itt árulni. Fél 10 felé járt az óra­mutató, amikor Holub Gyula elvtárs, a Megyei Fogyasztási Főosztály vezetője, keresetlen szavakkal üdvözölte a megje­lenteket. Beszédében hangsú­lyozta: a dolgozók életszínvo­nalának emelésére irányuló kormányprogram végrehajtásá­nak kulcskérdése a mezőgaz­dasági termelés fellendítése, mely alapja az egész nép nö­vekvő jólétének, egyben tovább erősíti a munkás-paraszt szö­vetséget. ) Ennek eredményeképpen épült ez az új kisáruház is, közel félmillió forintos beruhá­zással. Nagy segítséget adtak ehhez a munkához a Palotás és környéki dolgozók is, mert mintegy 15 ezer forintos társa­dalmi munkával segítették az építkezést. A kisáruház öt személlyel dolgozik és reméljük, hogy ez az öt személy a dolgozók min­den kívánságát fogja majd tel­jesíteni, hogy ezen keresztül is szorosabbra fűződjön a kapcso­lat a földmúvesszövetkezetek és a dolgozók között. Ahhoz, hogy bányaüzemeink sikeresen megoldhassák az előttük álló feladatokat, döntő jelentőséggel bír a szállítóvá­gatok. a munkahelyek megfe­lelő karbantartása, a gépi fel­szerelések rendszeres ápolása, a meglévő anyagok tervszerű kihasználása. Kossuth-táró még nem oly régi, a felszaba­dulás utáni években nyílt. Kez­detben a felső széntelepet bá­nyászták. A táró elnevezése is erre utal. Később, amikor a felső szinti szénvagvon fogyó­ban volt, ereszkét hajtottak .. i Nem a legjobban sikerült, mert a fő szállító vágatban több S alakú kanyar és terelő korong teszi nehézkessé a szállítást. A fő szállítóvágat gondos gazda munkáját tükrözi. A vá­gat száraz. Víz ugyan itt is akad, ha nem is nagy mérték­ben. de a vízgyűjtő kismeden- cék nem engedik szabadon szétfolyni. A járóvágat és a szállítóvágat kivétel nélkül mind magas. Állva is végig le­het rajta menni. Elszórt fát, vagy egyéb hasznosítható tár­gyat ritkán találni benne. El­törött ácsolatot pedig egyálta­lán nem. A szállításnál hasz­nált úgynevezett patentlakatok kifogástalanok, gondozottak. Vajon a munkahelyek is ilyen állapotban vannak? Nem. Vegyük sorjába. A Il-es telep első ereszkéjében, Bakos József DISZ-brigádja munka­helyén a vágat mindkét olda­lán össze-vissza hevernek a felhasználható fák. A páncél­kábel, mely a fúrógéphez viszi az áramot, közvetlenül a sín mellett fekszik. Könnyen bal­esetet is okozhat. Nem is sok kell hozzá, csak egy csilleki­esés és az érintkezéskor a ká­bel könnyen átüt. A kábel fel­függesztése ugyan a szerelők dolga, de a csapatnak is ér­deke. Az I-es sikló csoportos fejtésében a támfázás hiányos.. Ezen a munkahelyen fokozot­tabban kell biztosítani, mert három csuszdagép és egy kapa­rószalag van beépítve. A hiá­nyos biztosítás nemcsak a gé­pekben okoz kárt. de az embe­rek életét is veszélveztet.i. Fej­tésekben mindig nagyobb a kőzet nyomása, mert szélesebb a munkahely. Az elővájásokon többnyire az ácsolat bordázása hiányos. Arra hivatkoznak, hogy jó a főte, oldalon pedig kemény a szén. Ebben az üzemben nem ismerik eléggé, hogy a legtöbb balesetet az ácsolatúk nem ki­elégítő bordafázása okozta. A dolgozóknak nem szabad elbi- zakodniok. A kőzetviszonyok méterenként is változhatnak. Az aknászok feladata, hogy az előírásnak nem megfelelő munkát a csapatokkal megcsi­náltassák. Ne tűrjenek meg olyan jelenséget, ami Peska Géza elővájásban dolgozó csa­patánál észlelhető. A csapat keményfa helyett fenyőfával ácsoL Csökkenti a vágat álló- képességét. Az ácsolat dőlése sem megfelelő. Oldalnyomástól könnyen kidől. E csapat pél­dát vehet Sulyok alsó László csapatától, amely a II-es ereszke feltárási munkáját végzi. Munkájuk komoly szak­tudásra vall. Eddig hat légak­nát hajtottak ki, de balesetet egyikük sem szenvedett. Legtöbb vágatban a fenntartok. áltat ott hagyott kőzetdara­bok találhatók. Ennek kiszál­lítása több műszakot venne igénybe. Az aknászokat ter­heli a felelősség, mert amikor a munkát átvették, figyelmen kívül hagyták az ott lévő kő­mennyiséget, amely előbb vagy utóbb szállítási zavarokat okoz­hat. Nem megengedhető az sem, hogy a vágatokban el­szórtan rossz csillék, üres ká­beldobozok, csuszdateknűk, ka­parószalaghoz szükséges lán­cok, szellőztető csövek és fel­használható bányafák vannak. Ami rossz, szállítsák ki. Ami pedig használható, kellő he­lyen helyezzék eL A műszaki vezetőség sok olyan feladatot oldott már meg ami előbbre vitte a termelést. Alig pár hónappal ezelőtt még rossz volt a levegő. Gyakori fejfájással küzdöttek a bányá­szok. Ennek megszüntetése ér­dekében az elmúlt hónapban a légaknára egy darab 900 köb­méteres és az első telep sikló­jában pedig 600 köbméteres szellőzteíőt szereltek fel. A le­vegő már kifogástalan. A lég- keringést a karbantartott le­vegőjárat is döntően elősegíti* Ebben az üzemben is, mint a nógrádi üzem legtöbbjében, több kaparószalag rázócsuszda és gumiszalag könnyíti a dol­gozók munkáját. A gépek be­állításával megszűnt a hosszú 1955 február 16-án moziba akartam menni. Ez azonban csak akarat maradt. Tóthné, a moziüzem pénztárosa már odahaza a lakásán eladja a je­gyeket és mire kijön a pénz­tárierembe, alig van egy-két jegy. Szerdán este egymást törte a nép, hogy 20—21-re je­gyet kapjon. Hogy a hétközi csillézés. Csökkent a szerelést végző dolgozók munkaidő ki­esése. Emelkedett a termelés, javult a dolgozók keresete is. A gépek beállítása csak akkor válik a termelés és a dolgozók előnyére, ha megfelelően gon­dozzák. Már pedig a gépek rossz kezelése az elmúlt hónapban több bosz- szúságot okozott. Január hónap második felében alig volt olyan nap, hogy géphibásodás ne lett volna. Különösen éreztette ha­tását Kispál m. László csapa­tával. Egyszer a „B“ kaparó­szalag elektromotorja, majd sorozatosan az MT 5-ös csúsz­da rázógépmotorja hibásodott meg. Fél hónap alatt 24 óra kiesés a megadott tervből 107 tonna szénveszteséget okozott. Csongrádi elvtárs körletvezető szerint közel 1000 forintot vett ki a csapat zsebéből. Nem be­szélve a többi gépesített mun­kahely csapatairól. A sorozatos géphibák 60 szá­zalékát meg lehetett volna előz­ni, ha a bányala'katosok és sze­relők a gépeken meglazuló csa­varokat meghúzzák, megfelelő alkatrészeket alkalmaznak, a gépek legkisebb hibáit azon­nal és gondosan kijavítják. A sorozatos géphibásodás egyik oka az is, hogy Skuta Ferenc művezető, Pádár György és Ipoly Pál csoportvezetők nem végeztek megfelelő ellenőrzést. E hónapban munkájuk javult, 24-éig három alkalommal oko­zott a gép hibakiesést De még most sem kielégítő. Úgy látszik azonban még nem okultak hibájukon. Az ereszkékben még sok helyen a kábel a földön fekszik. Gumi­kesztyű több helyen nincs. A hatszáz kilogrammos vitlák kenőszelencéje hiányzik, a gé­pek nyikorognak. Vágj’ ez nem hiba? Az iparosoknak és a mű­szaki vezetőknek is feladatuk, harcot indítani a gépek jobb karbantartásáért, hogy a fel- szabadulási versenyben elért jó eredményük továbbra is meg­maradjon. előadásokra mikor adja el a jegyet, azt csak ő tudja. Míg a pénztár előtt tolong a nép, addig jó ismerőseinek a pénz­tárajtón adja ki a jegyeket. Az egyik ilj’en ismerős Virág Irén, hét darab jegyet váltott, azután pedig árusította azo­kat. Kürti László, Pásztó, Ady Endre u. 35. Mi van a mozijegyek eladása körül Pásztón ? PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS Levél Kisterenyére a tanácsi MDP csoportról Szerkesztőségünk a közelmúltban elhatározta, hogy egy ^ tanácsi MDP-csoport munkájáról megírja az eddigi ta­pasztalatokat és ezzel is segíti a többi MDP csoportok munká­ját. E feladatok megoldásában rátok gondoltunk először Kis- terenye tanács kommunistái, mivel a megyében az újjává­lasztott tanácsok közül mondhatnánk nálatok van legtöbb párt­tag. Hatvan tanácstag közül összesen 28 kommunista. Mily hatalmas erőt jelent ez, s részben kihasználatlan, mert az MDP-csoport — amiről mi is írni akartunk — még most sem alakult meg, pedig erre a 111. pártkongresszus és a megyei párt-végrehajtóbizottsága is hozott határozatot. A legnagyobb felelősség a volt páttitkárt terhelt De bírálatot érdemel ezért a járási párt-végrehajtóbizottsága is, meri keveset törődött vele. Ennek tudható be, hogy a tanács kommunistái közül sokan nem ismerik az MDP-csoport megalakulásának jelentőségét és feladatát. Boros elvtársnő, a Kisterenyei Tanács elnöke úgy képzelte el az MDP-csoport megalakulását, mintha egy új pártszervezetet kellene létrehozni a végrehajtóbizottság párttagjaiból. Mint mondja „miért kell ide új pártszervezet, szétforgácsolni az erő* két, a pedagógusok pártszervezetét is feloszlatták". Meghát „a tanácson csak négyen vagyunk párttagok”. fi'lőször is ez MDP-csoportot nem a VB tagjaiból, hanem a megválasztott kommunista tanácstagokból kell meg­alakítani. Ilyen esetben, ha a párttagok száma tizen felül van 3-tól 9 tagú MDP csoportvezetőséget, tizen alul csak egy MDP csoportvezetőt kell — demokratikusan — választani. Ez biz* tosítja, hogy helyes, pártszerű alapokra helyeződjék a taná­csok pártirányítása. Az MDP-csoportok tagjai a községi alap* szervezetben élnek pártszerű életet, csak ott indíthatnak eile* nük fegyelmi eljárást. Az MDP-csoport sem alá-, sem fölé* rendelt helyzetben nem áll a tanáccsal, nem hozhat határoza* tokát, mert nem alapszervezet. Ezek alapján kell nálatok is — és a helyi tanácsokban — megalakítani az MDP-csoportot, amelynek feladata biztosítani a kommunista tanácstagok egységes állásfoglalását a határo­zatok végrehajtásánál, a munkát a kommunisták között elosz­tani, példát mutatni a pártonkívüli tanácstagoknak a feladatok végrehajtásában, helytállásban, a bírálat és önbírálat kialakí­tásában, a dolgozók problémáinak elintézésében. Legyetek kezdeményezők az MDP-csoport megalakításá­nál s továbbra is tegyetek jó javaslatokat a vezetés meg­könnyítésére, készítsétek elő a tanácsüléseket. Őrködjetek a ta­nács demokrácia betartásán s a párt politikájának tisztaságún. Járjatok elő az új szocialista munkaviszony ápolásában, s ne­veljétek a tömegeket a meggyőzés helyes módszerével, hogy alkotóerejük minél szélesebb körben tudjon kibontakozni. En­nek megvalósítása érdekében igen fontos állandóan tanulmá­nyozni a község dolgozóinak problémáit, életkörülményeit és tanácsaitokkal a rendeletek helyes alkalmazásával orvosolját­ok azokat. l^ap mint nap tudatosítsátok, hogy pártunk politikája 1 ” — a szocializmus gazdasági alaptörvényének megfele­lően — a társadalom állandóan növekvő anyagi is kulturális igényeinek maximális kielégítése. A népjólét emeléséhez pedig az szükséges, hogy több kenyér, hús, bor stb. jusson. Ennek érdekében állandóan emelkednie kell a terméshozamoknak, teljesíteni kell az állam iránti kötelezettségeket. Érjétek el, hogy a községben lévő szocialista szektorok lehetőségeik teljes felhasználásával kivívják a község dolgozóinak elismerését, a dolgozó parasztok megismerjék a szocialista nagyüzemi gazda­ság előnyét. Kistoronyé községben a párt és kormány határozatainak végrehajtásáért, pártunk politikájának érvényesüléséért, a párt tömegkapcsolatáért Ti, a tanács kommunistái nagy felelősséggel tartoztok. Jó, vagy rossz munkátoktól függ egy-egy határozat sorsa, a tanács munkája, valamint a tanács és a tömegek kö­zötti kapcsolat. Ha feladataitokat ily felelősségérzet tudatában oldjátok meg, az eredmény nem maradhat el. A község lakói mind töb­ben fordulnak majd a tanácshoz problémáikkal, javaslataikkal, ha aktivitásra, felelősségérzetre nevelitek őket. Ezen keresztül mind nagyobb tömegek vesznek részt a község irányításában^ a szocializmus építésében. Erősödik a tanács államhatalmi és tömegszervezeti jellege és ezen keresztül erősödik népi demok­ráciánk. 'T i, a kisterenyei tanács kommunistái e feladatoknak megfelelően irányítsátok a község fejlődését, amely egy része hazánk felvirágozásának. Milyen cipők, ruhák várják a vásárlókat? Séta Balassagyarmat négy üzletében dig csizmáért jön az üzletbe, az se távozik üres kézzel. — Minden igyekezetünkkel Ugye, kedves olvasó, önt is érdekli az — különösen most, a tavasz küszöbén, hogy mi­lyen cipőket, szandálokat lehet vásárolni a cipőboltokban, mi­lyen szöveteket, készruhákat, tavaszi kabátokat árulnak a textilüzletekben, s hányféle készételben, konzerváruban s egyéb élelmiszercikkben válo­gathat a Csemege árudákban? Ugye. érdekli? Nos, ha igen, akkor jöjjön velünk egy kis sé­tára. Nézzünk szét Balassa­gyarmat néhány üzletében, te­kintsük meg. hogyan készült fel egy-egy üzlet a várható ta­vaszi nagy forgalomra, van-e bő áruválaszték, mit, meny­nyiért lehet vásárolni? Tehát indulunk, kedves ol­vasó. k lies; ruhákat árusító 24-«s számú textilbolt utunk első állomása. Nagy munkában találjuk a bolt dolgozóit. Éppen az ipar­cikk kiállításra készülnék. Do­bás György né, a bolt vezetője azonban néhány percre rendel­kezésünkre áll. hegy elmondja, hogyan készültek fel a tavaszi nagy forgalomra. — Mi sem bizonyítja jobban felkészülésünket, mint az, hogy 1 050 000 forint értékű árukész­lettel rendelkezünk. Úgyszól­ván minden megtalálható üzle­tünkben, ami a nőknek, fér­fiaknak és gyermekeknek a közelgő tavasz alkalmával szükséges lesz. Női tavaszi ka­bátok. férfi lódenek. női szö­vetruhák, blúzok, hat-hétféle szabásban, s férfinadrágok bő választékban állnak a válasz­tók rendelkezésére. Nem hiá­nyoznak üzletünkből a gyer­meköltönyök sem. Magas a raktári készlet a kitűnő sza­bású, sokszínű férfiöltönyök­ből. A nők 250 forinttól 2ú0 forintig válogathatnak a kü­lönböző színű aljakban. Az áruda raktára a szó leg­szorosabb értelmében zsúfolá­sig megtelt áruval. — Nem ütközik majd nehéz­ségbe — mondja befejezésül az áruda vezetője —, hogy kielé­gíthessük vásárlóink igényeit. Jól felkészülve várjuk a ta­vaszt, s a tavasszal együtt a vevőket. Most. ugye, azt kéri, kedves olvasó, hogy látogassunk el egy cipőüzletbe, s nézzük meg, hogy a szép ruha mellé lehet-e szép cipőt vásárolni. Ennek semmi akadálya. Itt van például a 22-es számú cipőbolt. Térjünk be ide. A munka itt is a tavaszra való felkészülés jegyében fo­lyik. A raktár már megtelt áru­val. Az árukészlet értéke 900 000 forint. A nők hat szín­ben 15—16 féle szabású szan­dálban választhatnak. A fér- ffek megnyugtatására szolgál­jon: tízféle cipő áll rendelke­zésükre. Különösen jó minő­ségűek a helyi kisipari terme­lőszövetkezet készítményei. A KSZT negyedévenként mintegy 500 pár férfi és női cipőt, szan­dált készít az üzletnek. A gyer­mekek számára gyönyörű fe­hér, fekete és szürke cipőket lehet vásárolni. Nincs hiány gvermekszandálban és gyer­mek félcipőben sem. Aki pe­azon dolgozunk, hogy ne kell­jen azt mondani egyik vevőnek sem, ha keres valamit, hogy nincs — mondja távozásunk­kor Kőházi László, a bolt ve­zetője. k 33-as siámn textifboltban vagyunk. Az állványokon a szi­várvány minden színében pom­pázó ruhaanj-agok, szőnyegek, paplanok. Újhelyi Zoltán, az áruda helyettes vezetője kalau­zol bennünket. — 1 200 000 forint az áru­készletünk értéke — mondja. — Üzletünkben mintegy- har­mincféle női ruhaselymet ta­lálhatnak a vásárlók. A férfi ruhaszövetekből száz. rokon­ból 30, női ruhaszövetből 20, kartonból 100, pamutszövetből 30 mintát tudunk biztosítani a vevőknek. Bő a választék csip­kefüggönyökben, pamut- és gyapjútakarókban, szőnyegek­ben, selymekben. A nők 133 forinttól 380 forintos árig válo­gathatnak a szebbnél szebb kabátszövetekben. Férfi ruha­szövetekben sem szűkölködünk. Az anyagok mennyiségét ter­mészetesen a tavaszi nagy for­galom előtt még növeljük, hogy minden vásárlónk megtalálhas­sa üzletünkben azt, amit ép­pen keres. k 27-es számú élelmiszerüzlet mindig nagy forgalomnak ör­vend. Lám, most is szinte per­cenként nyílik az üzlet ajtaja. Jönnek, mennek a vásárlók, csak győzzék őket kiszolgálni. 390 000—400 000 forint a bolt havi forgalma. Az állványok roskadásig telve konzerváru­val. készételekkel, gyümölcs­ízzel, száraz tésztával, s egyéb élelmiszerekkel. Demeter elv­társtól, az áruda vezetőjétől megkérdezzük: — Kielégíti-e az üzlet a vá­sárlók igényeit? — Természetesen — mondja Demeter elvtárs. — Mindig bő­séges árukészlet áll rendelke­zésünkre. Árukészletünk érté­ke mintegy 220 000—230 000 fo­rint. Hentesáruval a balassa­gyarmati vágóhídi válla'at lát el bennünket. Jőminőségű kol­bászt, szalámit, s egyéb hen­tesárut bocsát az üzlet rendel­kezésére. Konzerváruban, szá­raztésztában, készételben nincs soha hiány. Most egyre többen keresik a készételeket. Ezért igyekszünk minél nagyobb mennyiséget biztosítani belőle* Bízunk abban, hogy az új év­szak beköszöntése után is ép­pen úgy kielégítjük majd vá­sárlóink igényeit, mint eddig. Sétánk végére értünk. Be­pillantottunk Balassagyarmat néhány üzletébe, s megtekin­tettük, hogyan készülnek fel a tavasz fogadására, a vásárlók kielégítésére. Meg kell állapí­tanunk, hogy jó munkát vé­geztek. A felkészülés gondos és lelkiismeretes volt. Most Önökön a sor, kedves olva­sóink. hogy újra kezdjék ezt a kirándulást. ... kövér pénztárcával és nagy vásárlókedvvel. Kiss gy. János

Next

/
Oldalképek
Tartalom