Szabad Nógrád. 1955. március (11. évfolyam. 18-26. szám)
1955-03-02 / 18. szám
Erős ország, öntudatos, egységes nép a legfőbb biztosítéka megőrzésének Befejezte tanácskozását a IV magyar békekongresszus MEGYÉNK HOZZÁSZÓLÓI Küldöttek és vendégek körülbelül kétezren jöttek össze szombaton és vasárnap Budapesten, a Sportcsarnokban, hogy tanácskozzanak a legégetőbb kérdésről: a békéről. •— Tisztelt békekongresszus! Kedves elvtársak! Alig több mint két esztendő választ el bennünket a magyar békeharcosok legutóbbi országos seregszemléjétől, a III. magyar békekongresszustól. Az azóta eltelt idő bővelkedett nagy- jelentőségű eseményekben. Ezt az időt mindenekelőtt a béke és a háború erőinek rendkívül erős összecsapása, éles küzdelme jellemezte. Az elmúlt időben egymást érték a háborús provokációk, a háborús uszítok veszedelmes cselszövései. De ez az eseményeknek csak egyik oldala. A másik oldala azonban azt mutatta, hogy a szervezett békemozgalom mélyre eresztette már gyökereit. A népek mind erősebben felsorakoznak: a béke ügye mellett. Ez az elmúlt esztendők mérlegét a béke erőinek javára billentette — mondotta beszéde elején Andics elvtársnő. Majd ezután az 1952 decemberében Bécsben megtartott Béke-Világkongresszus jelentőségét méltatta, amely elindította azt a nagy világmozgal- mat, amely az egyes országok között felmerülő ellentétek békés tárgyalások útján való rendezését tűzte ki céljául. Ennek az eszmének nagy győzelmei voltak az 1953—54-ben létrejövő fegyverszüneti megállapodások. A továbbiakban arról szólott, hogy az egész világ visszafojtott lélegzettel figyeli a francia nép harcát és ugyanígy minden más ország népének harcát a londoni és párizsi egyezmények ratifikálása ellen. Szem beszfgälünk azok ellen, akik atomháborót készítenek elő — Ha van nép — mondotta *— amelynek minden oka megvan arra, hogy tíz körömmel is megakadályozza a német rablók hatalomra jutását, úgy ez a mi népünk! A német felfegyverzés, az atomháború elpusztulással fenyegeti az egész világot. De elsősorban a nyugat-európai országokra ütne vissza. A sűrűn lakott Belgium például az első hidrogénbombától egy- csapásra rombadőlne — mondotta többek között. Bőszéit arról, hogy egy esetleges európai atomháború milyen pusztító lenne Angliára. Beszélt a Japánban kibontakozó széles népi mozgalomról. Eeszélt ez ifjúságnak a béke megvédéséért folytatott harcáról — majd így folytatta. — A Béke-Világtanács irodájának kibővített ülése százmilliók óhajának, törekvéseinek adott kifejezést, amikor elhatározta, hogy a fenyegető veszély elhárítására új, minden eddiginél nagyobb arányú aláírásgyűjtési mozgalmat indít. Ezt a mozgalmat az ülés részvevői a világ népeihez intézett felhívásukkal indították meg: „szembe szegülünk azok ellen, akik atomháborút készítenek elő — hangzik a felhívás— követeljük, hogy minden országban semmisítsék meg az atomfegyverkészleteket és haladéktalanul szüntessék meg az atomfegyver előállítását”. — Napjainkban, amikor a háború és béke erőinek nagy küzdelme folyik — mondotta továbbá —, a békére vágyó százmilliók előtt egyre világosabb a Szovjetunió békepolitikájának világtörténelmi jelen- t tősége. A Szovjetunió mutatott példát Beszélt arról, hogy milyen hallatlan erőfeszítéseket tett a Szovjetunió az új háború elkerülése érdekében. Egyedül i* Szovjetunió az. a második Világháborúban győztes nagyElmondják a múlt háború még most is élő és érződő soksok fájdalmát; számot adjanak tízmillió magyar nevében: mit végeztünk eddig, hogyan harcoltunk azért, hogy béke legyen; meghatározzák, mi a And les Emél> hatalmak között, amely híven betartotta azokat az egyezményeket, amelyeket a háború alatt és után Egyesült Államokkal, Angliával és Francia- országgal kötött. A Szovjetunió mutatott példát, hogy az atomot nemcsak rombolásra, pusztításra, hanem békés termelésre is fel lehet használni. A Szovjetunió ajánlotta fel segítségét egész sor népi demokratikus országnak az atomenergia békés felhasználásához. És ugyanakkor hajlandónak mutatkozott más országokra is kiterjeszteni a segély- nyújtást, — Nem, az emberiség nincs halálraitélve! Élni fog és soha nem látott csodálatos dolgokat fog még véghez vinni. Nem az emberi kultúra van megszámlálhatatlan kincseivel pusztulásra ítéive, hanem az imperializmus elvadult rendszere, amely egyre inkább szembe került a józan ész és természet törvényeivel. Az emberiségnek élni kell és élni fog. Azok fognak elpusztulni, akik ezzel nem számolnak, akik esztelen, dőre módon útjába akarnak állni az életnek. Andics elvtársnő ezután arról beszélt, hogy nekünk, magyaroknak rni a feladatunk békénk megvédésében. — Békénk megőrzése hatékony védelmi erőt és belső egységet követel. Gazdaságunk és nehéziparunk céltudatos fejlesztése békénk megvédésének is döntő eszköze. Mindenekfelett szent hazafiúi kötelességünk, amelyről megfeledkeznünk egy pillanatra sem szabad! A béke ügyét tettekkel kell szolgálni — Békemozgalmunk alapvető igazsága volt és marad, hogy a béke ügyét nemcsak szavakkal, hanem mindenekelőtt tettekkel kell szolgálnunk. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a békemozgalomban elhanyagoljuk a fel- világosító szót, a tudás, a tisztán látás és a biztos tájékozódás hata'mas szellemi fegyvereit. Békemozgalmunk fő feladatának tekinti a magyar nép legszélesebb rétegeinek tájékoztatását a nemzetközi eseményekről, a békeharc jelenlegi állásáról, az imperialisták cselszövéseiről, az igaz emberiességre, más népek iránti tiszteletre, tevékeny hazaszeretetre neveli népünket. Ezután értékelte a munkásság, a parasztság, az értelmiség békéért folytatott munkáját. Az eddigiek alapján az értelmiség között folytatott munkánkkal lehetünk leginkább megelégedve. Megmozdulásainkat mindig hathatósan támogatták értelmiségünk legismertebb, legkiválóbb képviselői. Azonban még sok a tennivalónk ezen a téren is. Értelmiségünk zömét, az orvosok, pedagógusok, tisztviselők széles rétegeit az eddiginél sokkal nagyobb számban kell bevonnunk a békemozgalmunkba. — Békemozgalmunk épp a legutóbbi esztendőkben jelentékeny eredményeket ért el falun a parasztság körében is. Nőtt a falusi békebizottságok tekintélye és ezzel együtt befolyása is. Békebizottságainknak a jövőben még nagyobb részt kell vállalniok a parasztság politikai felvilágosításában, külpolitikai tájékozottságának emelésében. Komoly szerepet kell játszaniok a falu politikai és társadalmi életében. Ez akkor lehetséges, ha szorosan együttműködnek a Hazafias Népfronttal, az MNDSZ-szel, a falusi DISZ-szervezetekkel. — Az üzemi békemunka az a terület, ahol különösen sok a tennivaló, s ahol aránylag el vagyunk maradva. Mindenekelőtt fel kell számolnunk azt a téves nézetet, mintha a béke- bizottságoknak nem lenne fonteendőnk ezekután, hogy ezt a szent ügyet győzelemre vigyük. Az elnökség soraiban tizenkét ország képviselői is ott ülnek — azok, akák az egész világ becsületes embereinek ■á bewuim olója tos feladata az üzemekben. Munkásságunknak, fejlődésünk fő motorjának a békéért folytatott küzdelemben is élen kell járnia. Szélesítsük a magyar békehareosoK sorait Beszélt arról, hogyan folyik hazánkban a békealáírás gyűjtés. — Népünk szíve egész melegével, határtalan lelkesedéssel vesz részt ebben a mozgalomban. A legtöbb helyen a dolgozók nemcsak nevüket írják az ívre, hanem hozzáfűzik gondolataikat, keresetlen szavakkal kifejezik érzéseiket. Hitet tesznek, hogy minden eszközzel megvédik drága kincsünket: a békét. Elmondotta a referátum, hogy a békemozgalom terén végzett eredményeink nagyok, de nem elégedhetünk meg ezekkel. — Legyen a IV. békekongrosszus új sikerek kiindulópontja, ösztönözzön valameny- nyiünket még tartalmasabb, még lendületesebb munkára. — Szélesítsük a magyar békeharcosok sorait! Tegyük felvilágosító munkánkat tartalmasabbá, meggyőzőbbé, ne- velőbbé! — Érjük el, hogy egyre nagyobb legyen azoknak a száma, akik megértették, hogy a háború nem szükséges és nem kikerülhetetlen, de azt is, hogy nem elég a háborút gyűlölni, azt meg kell akadályozni! A háború kivédése rajtunk, minden egyes emberen múlik. Minden egyes ember ötudatos- ságán, helytállásán, lelkes, kitartó jó munkáján. — Folytassuk az aláírások gyűjtését még meggyőzőbb és még lendületesebb módon! — Erősítsük békebizottságainkat! Növeljük a békemozgalom tevékeny, odaadó munkásainak számát! — Fűzzük még szorosabbra barátságunkat a békeharc világtörténelmi hősével, nagy vezetőjével, a Szovjetunióval! — Mélyítsük el testvéri kapcsolatainkat a baráti népi demokráciákkal, legyünk méltó tagjai a kilencszázmilliós nagy családnak! — Növeljük minden módon országunk gazdasági erejét, erősítsük honvédelmünket! Soha egy pillanatra ne felejtsük el, hogy erős ország, öntudatos nép a szocializmus erőinek növekedése és diadala mind általános boldogulásunknak, mind a béke megőrzésének legfőbb biztosítéka. A referátum után Mihályíi Ernő, az Országos Béketanács alelnöke felolvasta a Szovjetunió Békevédelmi Bizottságának, valamint a Kínai Békebizottságnak a kongresszusra küldött táviratát. Hozzászólások A referátumot sok hozzászólás követte. A felszólalók között sztahanovista munkások, éleniáró dolgozó parasztok, kiváló művészek és papok voltak, akik népünk minden rétegének szavait tolmácsolták. A külföldi vendégek pedig elmondták, hogyan harcol a nép az ő országukban. A hozzászólások után a kongresszus megválasztotta az Országos Béketanács tagjait, majd Bugát Jánosné, az Országos Béketanács titkára felolvasta a IV. magyar békekon- resszus felhívását. A záróbeszédet tartó Sőtér István ezt mondta többek között: — Tanácskozásunk jelentőségét mi sem szemlélteti jobban, mint a bejelentett hozzászólások nagy száma. 572-en jelentkeztek hozzászólásra. Az idő rövidsége miatt csak 65 hozzászólásnak tudtunk helyet adni. De kérjük azokat, akiknek most szava nem haneoz* képviseletében jöttek el hozzánk. A Himnusz hangjai után, az elnökség megválasztását követően Andics Erzsébet, az Országos Béketanács elnöke emelkedett szólásra. hatott el a kongresszus szószékéről, vigyék ki gondolataikat az életbe, békegyűlésekre, értekezletekre, hiszen minden igaz szóra és gondolatra szükségünk van. — A IV. magyar békekongresszus munkája... megszakítás nélkül folyik tovább otthonainkban, üzemeinkben, szántóföldjeinken és iskoláinkban, orvosi rendelőinkben és mérnöki asztalaink mellett, valamennyiünk elhatározásaiban és cselekedeteiben. A IV. magyar békekongresz- szus a Szózat hangjaival ért véget. A IV. magyar bekekongresz- szuson Nógrád megye küldöttei közül Sümegi János és Bakos Kőházi György szálúit jel BAKOS KŐHÁZI GYÖRGY nagybátonyi sztahanovista bányász többek között a következőket mondotta: — Engedjék meg, hogy a Nógrád megyei bányászok nevében meleg szeretettel üdvözöljem a kongresszust és jó munkát kívánjak valamennyi részvevőjének. Mi, bányászok megszoktuk a nehéz munkát. A sok veszély harcedzetté tett bennünket. Erőinket mi békés viszonyok között akarjuk érvényesíteni. Ezt megmutattuk eddig is. A nógrádi tröszt most 102 százalékon felül áll havi tervének teljesítésével Ahogy eljöttem a kongresszusra, brigádom tagjai vállalták, hogy eredményünket, hazánk függetlenségét veszély fenyegeti, mi harcolunk is. Kötelességünk harcolni, mert látjuk békés munkánk eredményeit és látjuk, hogy helyes úton járunk. SÜMEGI JÁNOS szécsényi középparaszt elmondotta, hogy községük sokat szenvedett a háborúban. Szécsényben három hétig dúlt a harc, amely nem egy emberáldozatot követelt. Azóta tíz év telt el és alaposan megváltozott a község lakóinak élete. A községben termelőszövetkezet és gazdakör alakult. Gépállomás teszi köny- nyebbé a földművelés nehéz munkáját. Szécsény lakói kul- túrházban szórakozhatnak. A gazdák igyekeznek mielőbb teljesíteni az állam iránti köaz én normámat is teljesítik. Mi szeretjük a békét, de meg telezettségüket. A község elsők között áll a begyűjtésben a _ kell mondanom, hogy ha elért járás községei között, \ IV. magyar békekongresszus felhívása a manx/ar n*$nh©T Még nincs egy évtizede, hogy a világ népei ünnepelték a német fasizmus feletti győzelmet. S ma, az amerikai háborús gyújtogatok újra feltámasztják Nyugat-Ncmetországban a német militarizmust. A háborús bűnös hitlerista tábornokok ma újra fasiszta hadsereget szerveznek. A német fasizmus a világtörténelem eddig legnagyobb katasztrófáját zúdította az emberiségre. De az amerikai háborús gyújtogatok még szörnyűbb pusztítást szánnak Európa és a világ népeinek: az atompusztítást, eltökélték magukat, hogy a náci gyilkosok kezébe adják az atomfegyvert. Tiltakozunk! Nem felejtettük el a második világháború 50 miliő halottját, nem felejtettük el annak a félmillió magyarnak az emlékét, akik a fasiszták érdekeinek estek áldozatul. Nem felejtettük el a Japánra ledobott atombombák iszonyú pusztítását, nem felejtettük el azt a mérhetetlen szenvedést, amit a német elnyomók évszázadokon át népünkre zúdítottak. Nem felejtettünk és nem felejtünk el semmit! Mindenre emlékszünk, s azt kiáltjuk: nem engedünk! Minden erőnk megfeszítésével azon leszünk, hogy meghiúsítsuk az imperialisták elvetemült terveit. Hatalmas tömegmozgalom bontakozik ki, Nyugat-Európa népei politikai tömegsztrájkokkal adják tudtára a háborús gyújtogatók- nak: rosszul számítanak, ha azt hiszik, hogy a hátuk mögött, ellenük kirobbanthatják a háborút. Ebben az egész Európára kiterjedő harci mozgalomban ott van a mi elszántságunk, a mi kiállásunk is. Közös ügy, közös cél forraszt össze mindnyájunkat, az, hogy meghiúsítsuk az agresszív német katonai gépezet feltámadását, megakadályozzuk az atomháború előkészítését Ügyünk győzelmét biztosítja, hogy békeharcunk a Szovjetunió vezette 900 milliós beketábor egyesített katonai erejére, erkölcsi fölényére és megingathatatlan egységére támaszkodik. A Szovjetunió bölcs külpolitikája megmutatta a béke biztos útját. Szerte a világon ugyanezt vallják a néptömegek: Németországot békés úton egyesíteni kell, az atomfegyvert törvényen kívül kell helyezni. Sokszínű, sokszívű. de egy célért küzdő mozgalmunk e követelésekben összeforrva válik minden eddiginél szélesebbé, hatalmasabbá. E nagy háborúcllenes áramlat sodrában nő, árad, erősödik a mi hazai békemozgalmunk is. Kongresszusunk az atomháború és a német militarizmus ellen egységesen fellépő magyar nép harci seregszemléjévé vált. Bebizonyosodott: egyre többen ismerik fel hazánkban is, hogy minden nemzetközi vitás kérdés minket is érint — akár Nyu- gat-Németországról, akár az atomháborúról, akár Tajvanról van szó. Megmutatkozott: milyen őszinte, igaz vágy él az emberek többségében, hogy mindennapi munkájuk jó elvégzésével, helytállással pecsételjék meg aláírásukat, béke- és hazaszeretetüket. Békebizottságok, a béke ügyéért tenni kész magyar békeharcosok, békeküldöttek! Menjetek szét az országba, s vigyétek el kongresszusunk békeüzenetét. Váltsatok szót az emberekkel. Mondjátok el, hogy nagy küzdelmünkben minden egyes emberre szükség van. Értessétek meg, hogy a milliók összefogása az a soha nem ismert hatalmas eró, amelytől megriad és visszahúzódik a háború fenevadja. Magyarázzátok meg azt is, hogy a veszély elhárítása tőlünk függ, a mi munkánktól. helytállásunktól, erőnktől. Egyedül a békeszerető emberek egyesített ereje tudja meghátrálásra kényszeríteni a gonosztevőt! Minden igaz hazafi tudja, hogy hazánk, függetlenségünk, szabadságunk védelme és békénk védelme egymástól el nem választható. Békehareosok, békeküldöttek, nagy ünnepünkre, hazánk felszabadításának, szabad életünk születésének tizedik évfordulójára készülve fogadjuk meg, hogy megálljuk helyünket munkában, fegyelemben, józanságban, becsületben. Erősítjük hazánkat, növeljük hazánk gazdasági és honvédelmi erejét, hogy biztosabbá tegyük a békét. Egységesek leszünk a béke védelmében: készek vagyunk megvédeni hazánk határait, függetlenségét, szabadságát, népünk békés alkotómunkáját. Igyekszünk minél több embert megnyerni; felvilágosító szóval minden ajtón bekopogtatunk, s megtaláljuk az utat a békéért, máé aggódó, de tettre még nem dobbanó szivekhez is. Pártunk és kormányunk békepolitikájának erősítésére felsorakoztatunk minden becsületes embert. Támogatjuk a Szovjetunió nagy történelmi harcát, amelyet az emberiség békés életének, jövőjének megvédéséért folytat. Adjon lendületet tanácskozásunk az aláírásgyűjtésnek. Amikor nevünket leírjuk, tegyünk mindnyájan fogadalmat önnön lelkiismeretünknek, hogy jó munkával, helytállással járulunk hozzá a béke seregének győzelméhez. Ha népünk küldöttei május 22-én megjelennek majd Helsinkiben, a nagy békevilágtalálkozón, vigyék el ezeket az aláírásokat. A magyar nevek millió adják tudtára az egész világnak: nem nyugszunk bele soha-soha, hogy basánk békéjét, Európa békéjét még egyszer feldúlja a német hódító; követeljük, hogy semmisítsék meg az atomfegyverkészleteket és haladéktalanul szüntessék be a tömegpusztító fegyverek előállítását. A népek összefogásával, népünk minden hű fiának összefogásával, megvédjük a békét! Erősek vagyunk, igaz ügyünk, a béke ügye győzni fog! IV. MAGYAR BÉKEKONGRESSZUS. A kongresszus dísze lucks égé.
