Szabad Nógrád. 1955. március (11. évfolyam. 18-26. szám)

1955-03-02 / 18. szám

t­VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK? SZABAD NÓGRÚD MDP NÓGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA SZABAD NOGR.AD 1 Felszabadulási verseny táblája XI. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM. ARA 50 FILLÉR. 1955 MÁRCIUS 2. Éljen a szovjet és magyar nép megbonthatatlan barátsága! A Szovjetunió dicsőséges hadserege 1945 tavaszán felszabadította hazánkat, megnyitotta dolgozó népünk előtt a béke, szabadság és a felmelkedés útját. Végre , igazi, segítőkész barátra talált a hosszú évtizedek során oly sokat szenvedett, meggyötört magyar nép. Már ak­kor éreztük, hogy nem ideig óráig tartó barátságról van szó. S az eltelt egy évtized alatt bebizonyosodott: a szov­jet emberek barátsága mély, emberi érzésből fakad. Célja: a testvéri együttműködés, a kölcsönös segítés. Országunk romokban hevert. A Szovjetunió elküldte hozzánk legkiválóbb építőit, a falazás és munkaszerve­zés művészeit, Makszimenkót, Romanovo mérnököt, Savl- .jugint s a többieket, hogy segítsenek újjáépíteni a lerom­bolt házakat, gyárakat, üzemeket, hogy átadják a magyar építöinunkásoknak munkamódszereiket. Ök pedig eljöttek és segítettek. Gyáraink nagyrészét kirabolták a német fasiszták. Ä Szovjetunió nyersanyagot, modern gépeket adott or­szágunknak, hogy üzemeinkben újból megindulhasson a termelés. Gyári berendezéseket szállított hazánknak, leg­korszerűbb gépeik tervrajzát ingyen bocsájtóttá rendel- ■kezésünkre, s így lehetővé tette, hogy iparunkat a szov­jet emberek tapasztalatai alapján fejlesszük. A Szegedi Textilkombinát fonodájában például nagyszerű szovjet gépek dolgoznak. A hazai gyapotter­melés feldolgozására a Szovjetunió segítségével gyapot- magtalanító üzemeket létesítettünk. Sztálinváros és Sztálin Vasmű terveit szovjet mérnökök segítsége nél­kül nem tudtuk volna elkésztíeni. Iparunk lépten-ftyl- tnon érezte a szovjet nép támogatását, segítségét. Gép­gyártásunk is óriási fejlődésnek indult. A Szovjetunió ál­tal rendelkezésünkre bocsájtott rajzok és minták alapján lánctalpas traktorokat, újtípusú vetőgépeket gyártunk mezőgazdaságunknak. Megkezdtük a hernyótalpas mozgó rakodógépek, szénkombájnok sorozatgyártását, amelyek nagymértékben megkönnyítik bányászaink munkáját. Felmérhetetlen az a segítség, amelyet a szovjet szta­hanovisták személyes útmutatásai adtak munkásainknak. 1952. elején már esztergályosaink több, mint 15 száza­léka alkalmazta a gyorsvágás jól bevált szovjet módsze­rét. Bányászainkat többek között Kucser, Logvinyenkó, Filimonov elvtársak tanították meg a fejlett termelési módszerekre. Kohómunkásaink is sokat tanultak szovjet barátaiktól. S a szovjet munkások tapasztalatátadása nem ma­radt eredménytelen. A magyar munkások átvették azo­kat, s mind szélesebb körben kezdték alkalmazni. A bá­nyászok megindították a „Termelj ma többet, mint teg­nap“ mozgalmat. Sok helyen vezették be a ciklusos szén- fejtési módszert. A vasutasok „Kétezertonnás“ mozgal­mat kezdeményeztek. A tsz-ek „Az ország élenjáró ter­melőszövetkezeti gazdasága“ címért indultak versenybe. A sztahanovista mozgalom is elterjedt s egyre nagyobb tért hódított az országban. E nemes vetélkedések újfajta embert, szocialista típusú munkást alakítottak ki. Soha nem látott fejlődésnek indult a magyar mező- gazdaság is. A Szovjetunió baráti támogatása, önzetlen segítőkészsége itt is megmutatkozott. Az elmúlt tíz év alatt nem egy parasztküldöttség járt a Szovjetunióban, hogy tanulmányozza az élenjáró szovjet agrotechnikai módszereket, a szovjet mezőgazdaság fejlődését. A pa­rasztküldöttségek tagjai mindannyiszor gazdag tapaszta­latokkal tértek haza. S hogy a tapasztalatokat fel is hasz­nálták, azt bizonyítják az évről-évre növekvő termés- eredmények. A Szovjetunió példájára olyan délszaki nö­vényeket honosítottunk meg, melyeknek termesztése az­előtt ismeretlen volt hazánkban. Szovjet mintájú kéve­kötő-aratógép és arató-cséplőgép teszi könnyebbé száz és száz ember munkáját. A magyar gyapotszedőknek óriási segítséget jelent a szovjet gyapotszedő kombájn. Mező- gazdasági gépgyártásunk szovjet barátaink segítségével óriási fejlődésnek indult. Politikai és gazdasági segítség mellett jelentős az a támogatás, amit kulturális téren kapunk a szovjet nép­től. A magyar és szovjet kultúra tartalmában szocialista, formájában pedig nemzeti. Ez a titka annak, hogy olyan nagy hatása van a szovjet kultúrának, a mi szocialista kultúránk fejlődésére. A magyar emberek sokat tanulnak a szovjet filmekből és könyvekből. Népünknek minden évben ünnepet jelent a Szovjet Film hét megünneplése. Népünk a március 4-én kezdődő magyar—szovjet barátsági hónap alkalmával egy évtizedes barátságot ünnepel. Országunk népe az elmúlt tíz év alatt meggyő­ződött arról, hogy a Szovjetunió segítsége nem szavak­ban, hanem tettekben nyilvánul meg. Nem felejti el, hogy honnan indult el 1945-ben és egy baráti nép segít­ségével milyen nagy és szép eredményeket ért el ország­építő munkájában tíz év alatt. Népünknek e barátság: életet, évről évre szebb és boldogabb életet jelent. A Magyar Szovjet Társaság szervezetei bánya- ér ipari üzemek, hivatalok, intézmények egész megyénk dolgozó népe lelkesen készül a barátsági hónapra. Me­gyénk dolgozói a Szovjetunió életét ismertető előadáso­kon ismerkedhetnek meg még jobban a baráti ország politikai, gazdasági és kulturális életével. Éljen és virágozzék a szovjet és magyar nép meg­bonthatatlan örök barátsága. Tegye ez a barátság to­vábbra is a két országot a béke és a haladás szilárd bás­tyájává. ! MAI LAPUNKBÓL: Befejezte tanácskozását a IV. magyar békekong­resszus. — Képek a kongresszusról. — Megyénk mezőgazdasága előtt álló feladatok. — Kossuth- tárón is van mit javítani. — A Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa és az országgyűlés elnöksége magáévá tette a Szovjetunió Legfelső Tanácsának javaslatát. A LEGJOBB ELÖVÁJÁSI CSAPATOK VERSENYÉNEK EREDMÉNYE FEBRUÁR 26-IG. 1. Papp Béla, Szorospatak. Vállalt 25 métert. Teljesített 48,4 métert. Elért 151,7 százalékot. 2. Molnár Antal, Csipkés. Vállalt 15 métert. Teljesített 43,3 métert. Elért 150,5 százalékot. 3. Gergely József, Szorospatak. Vállalt 22,5 | métert. Teljesített 40,2 métert. Elért 147,7 szá­százalékot. . A FELSZABADULÁSI VER O A nógrádiak vezetnekr de középdunántúl nem hagyja magát A nógrádi bányászoknak ha­gyományos párosvensenytársuk a Középdunántúli Szénbányá­szati Tröszt dolgozói. Az év elején is felújították verse­nyüket, amelynek eredménye­ként januárban mindkét tröszt túlszárnyalta előirányzatát. A jobb eredményt a középdunán­túliak érték el, de február el­ső harmadában már a nógrádi bányászok kerekedtek félül a terv 103,1 százalékos teljesíté­sével. A két tröszt naponta váltotta a táviratokat, ame­lyekben a legfrissebb eredmé­nyeket közölték egymással. A hónap közepén érkező távirat már ismét a középdunántúii bányászok előretörését jelen­tette. öt napon keresztül tar­tották a vezetést, de Nóg rádban nem nézték ezt tétle­nül. A nagybátonyi, kányási és szorospataki bányászok, akik hónapokon keresztül a nógrádi bányák sereghajtói voltak, most az élvonalba kerültek. Nagybátony például a hónap eleién még csak 90 százalékra teljesítette tervét és szombat reggelre 108 százalékkal a leg­jobb eredményt érte el és a? első helyre került. A szaros­pataki bányászok az ötödik, a kányásiak a hatodik helyi e küzdöttek fel magukat. A szén­medence DISZ-brigádjai is ki­tettek magukért. Most jelentet­ték, hogy teljesítették április negj'edi'ki felajánlásukat és továbbá még mintegy 2500 tonna terven felüli szénnel se­gítették trösztjük versenyét. E szép eredményeknek köszön­hető, hogy a Nógrádi Szén- bányászati Tröszt szerda reg gélig 4 513 tona szenet küldött a felszínre februári tervén fe­lül és már a hét második nap- százalékkal vezet a kö­zépdunántúli bányászokkal ví­vott párosversenyben. A nóg­rádi bányászok a verseny to­vábbi sikere érdekében pénte­ken és szombaton békeőrséget álltak a IV. magyar békekong­resszus tiszteletére. (MTI) Melyik lesz az első A Nógrádi Szénbányászati Tröszthöz tartozó üzemegysé­gek versenyállása: százalék Nagybátony 108,­Ujlak 107,5 Mizserfa 105,6 Kazár 105,6 Szorospatak 104,6 Kányás Tiribes Kisterenye Róna Zagyva Ménkes Novak Csipkés Tröszt 103,­101,6 100.5 100.3 99.9 99.2 98.2 95.9 102.5 Felkészült a tavaszra az Építő Vállalat Még hó borítja a tájat. Már­cius eiső napjaiban járunk. Ennek ellenére az idő rend­kívül kemény és hideg. A Nógrád megyei Állami Építő Vállalat 1. sz. salgótarjáni főépítésének dolgozói azonban nem ijednek meg az időtől. Nagy lendülettel folytatják az építkezés tavaszi felkészülését. Télen alaposan kihasználták az időt. Munkájukkal a megkez­dett építkezések belső pucolási és szerelési munkálatait bizto- | sították. Az 1955-ös évben nagy fel­adatok előtt állnak. Be kell fejezniölc az oly régen megkez­dett acélgyári tömblakás épít­kezését. Terv szerint még az év végére felépítik az Állami Áruházat. Ezenkívül mentő­állomást is építenek. Ezen munkákkal epvidőben új moso­da üzemet, s MÁVAUT-állo- mást kell építeniük. Az új feladatok sikeres meg­valósítása érdekében a vezető­ség az elmúlt évi tapasztalato­kat íigyelembevéve sokkal nagyobb gondot fordít az anya­gok beszerzésére. Az elmúlt évben sok bajt okozott, hogy nem volt megfelelő minőségű homok. A homok szállítása is körülményes volt. Most ez a probléma is megoldódik. Uj homokbányát nyitnak meg a közeli napokban a nagyállo­más környékén. Ezáltal a szál­lítási költség is csökken. Az építés vezetősége a tavaszi munkák sikeres megkezdése érdekében sokkal erőrelátób­ban dolgozta ki a feladatokat és ütemtervüket. Jobban elő­készítette az építkezéshez szük­séges alapanyagokat, felszere­léseket. Tervük, hogy minden megkezdett építkezésihez leg­alább két hónappal előbb meg­rendelik az anyagokat, ezáltal a munkák folyamatosságát biz­tosítják. A város közepében épülő Állam, Áruház betono­zásához szükséges zsaluzási munkákat a téli időszakban folyamatosan biztosították. Mihelyt az idő engedi, hozzá­látnak a betonozáshoz. Balázs Ferenc versenyez A Salgótarjáni Cipész KTSZ műhelyében zene mellett ké­szülnek az új cipők. Köny- nyebb így a munka, ha szól a rádió. Az egyik hosszú asztal­nál, közvetlenül az aöldk mellett, középkorú férfi mun­kálkodik. Az utolsó simításo­kat végzi az új cipőkön; meg­sarkalja, fazonozza, majd fes­ti. Három—három és fél pár cipőt készít el naponta. Balázs Ferenc, két éve dol­gozik már a szövetkezetben. 1937 óta cipész. Szereti szak­máját és szeret minőségi mun­kát végezni. Minden egyes ci­pőért, ami kikerül kezéből, vállalja a felelősséget. — Mi csak jó munkát vég­zünk, — mondja. — Nekünk nem mindegy, milyen cipő ke» rül a megrendelő lábára. A felszabadulási verseny időszakában szerződést kötött Pálkerti Gyula cipészmester­rel. Eddig Pálkerti vezet a ver­senyben. Azonban Balázs elv­társ eredménye sem alacsony. Állandóan 264 százalélcot tel­jesít. Múlt havi keresete két­ezer forint volt. — Eredményemet még fo­kozni szeretném — mondja még huncutkás mosollyal —, mert vun két lányom és nern* sokára kell „a stafirung”. — Hány évesek a lányai? — kérdeztem kíváncsian. — Az Évike három és fél, éves, a kis Marilca 11 hónapos, —hadu—■ A bényagépqyátiak legyőzték az Hét (Tudósítónktól.) A Bányagépgyár dolgozói nemcsak vállalták, hanem tel­jesítették is kötelezettségüket. Szeberényi Gyula korát meg­hazudtoló ügyességgel szereli a görgőket. Tíz órakor már 200 darab szállítószalag-görgőt sze­relt össze. A múltban nem volt érdemes többet termelni — mondja —, mert csak a tőké­sek profitját növelte. De ma a dolgozók országa mindent megad. Jó munkájáért ingye­nes üdültetésben volt része a Mátrában. Igyekszik is, hogy újra kiérdemelhesse ezen ma­gas jutalmazást. Ifjú Antóni Sándor DISZ-munkás a 27-es tengely-esztergapadon dolgo­zik és készíti a szalag-görgők­höz szükséges tengelyeket. Tíz óra negyvenöt perckor már 150 százalékot teljesített. Igyekszik is, hogy elérje a sztahanovista címet. Uramecz József lakatos­brigádja határidőre elkészítette a 10 darab MD—40. típusú mo­tormozdonyt. Körmöczi Géza íestőbrigádja önfeláldozó mun­kájával igyekszik a kész áru­kat befesteni. 1 Elkészült a terven felüli százezredik csizmapatkó A Salgótarjáni Acélárugyár dolgozói a békebizottság kor- deményezésére hétfőn kisgyil­léseken határozták el, hogy » felszabadulási verseny kereti­ben a IV. magyar békeko.i- gresszus tiszteletére békede- kádot tartanak. A gyáregysé­gek párosversenyre léptek egymással a békedekád idejé­re. Az első naDon a csizma- patkó üzem érte el a legszebb eredményt: 220 százalékra te! jesítette hétfői tervét és tíz­ezer pár csizmapatkót gyár­tott előirányzatán felül. Ezzel a negyedévi tervével szemben már ötnapos előnvre tett szert; A magas teljesítmény melleit kifogástalan a minőség és az anyag jó kihasználásával a fe­lére csökkentették a hulladé­kot. így a naponta megtakarí­tott anyagból 460 pár csizma­patkót készítenek. A békede­kád második napján Eisler Benedek csoportvezető, béke- bizottsági tag még szebb ered­ményt jelentett: kedden dél­ben elkészült a terven felüli százezredik csizmapatkó. lijr/iy kommunista saura Leszállt az alkony. Hat óra az idő. A Borsosberényi Álla­mi Gazdaság lefejő tehenészete I. számú üzemének fejőgulyá­sai percnyi pontossággal kez­dik a fejőst. Néhány pillanat, s a néma csendben már halla­ni a sajtárba spriccelő tej, fülnek tetsző, „édes” zenéjét. A tágas, meleg, szép istálló folyosóján Sipos János brigád­vezető végzi a kifejt tej méré­sét. — Hogyan készülnek április 4-re? — kérdezzük. — Vállaltuk, hogy 5000 liter tejet fejünk a negyedévi lej- termelési terven felül — vála­szolja nem kis büszkeséggel. S meg is lesz ez a tejmeny- nyiség? — Mindig meg volt, most is meg lesz! Ezt a kijelentést Torma Ká­roly fejőgulyás, a tehenészet legrégibb dolgozója tette. De nem is szól többet. A sajtárban lévő habzó tejet a mérőedény­be önti, s tovább áll. — Kommunista as öreg — szólt halkan a brigádvezető. — Mindig állja a szavát, ö feji naponta a legtöbb tejet. Feb­ruár 21-én S0, 26-án 85 liter tejet fejt. A többi fejőgulyás sem hagyja magát. Molnár Ist­ván pártonkívüli, ifjú Mikló­si László DISZ-tgg, Sírkő Já­nos pártonkívüli, azután Ko­csis György és Miklósi Ist­ván is jó fejőgulyások. Mind az ö. eg Torma nyomában jár, de még egyiküknek sem si­került utolérnie az öreget... A brigádvezető kérésére megnézzük Torma, Károly te­heneit. A „Julis" nevű te­hén — amelyet most fej — 20 liter tejet ad naponta. — Ez a „Julis” segít engem a legjobban — jelenti ki Tor» ma elvtárs, s tovább folytatja a fejést. Persze a gondjaira bízott többi törzskönyvezett tehenet sem lehet ócsárolni. „Ilona" 15, „Dóra” 12, „Cica" 17, Fá- ni" 12 Uteres tehenek. Mind a tizennégy tehén jó tejelékeny- ségű. — A rossz tejelő tehenet kár ta kar mányozni — jegyzi meg az egyik fejőgulyás, aki felfigyelt beszélgetésünkre. Ez a kijelentés bizony azt jelenti, hogy nem illik csak Torma elvtárs teheneit dicsér­ni, hisz az istálló 74 darab tehenének egyikét sem lehet alábecsülni. Akkor nincs hioa. A fejőgulyásdk szakértelme, jó munkakedve, lelkesedése párosul a tehenek tejeié- kenységével. s így az adóit szón sem eshet csorbád

Next

/
Oldalképek
Tartalom