Szabad Nógrád. 1955. február (11. évfolyam. 10-17. szám)
1955-02-16 / 14. szám
1955 február 16. SZABAD NOCHAD 3 mm Négy és fél mázsával emelkedett a fejteljesítmény a ménkesi bányában - de elhanyagolják a feltárási terv teljesítését Napjainkban az egyik legfontosabb feladatok közé tartozik; a munka termelékenységének növelése. Ménkes- üzem fizikai és műszaki dolgozói az elmúlt év utolsó negyedében már értek el eredményeket a termelékenység növelésénél. Most a felszabadulási verseny idején azonban még nagyobb gondot fordítanak áz egy főre eső termelés növelésére. Az üzemvezetőség olyan intézkedési tervet készített, amelynek megvalósításával a terv teljesítése mellett a termelékenység növelését is elősegítik. Ezelőtt sok probléma merült fel a termelő csapatok üres ellátásánál. Az üres ellátás megjavítása céljából az altáró négyes ereszke szakaszán 30 csillét befogadó kitérőt létesítettek. Ezenkívül tervbe vették, hogy a hetes sikló rendezőjébe bevezetik az egyenáramot, így gépesíteni tudnának, ami szintén elősegíti a zavartalanabb üres ellátást. Az üzemben ezenkívül két koncentrált gépesített fejtést indítottak be, a főszállító vágatokat és főlégvágatokat rendbehozták, miáltal jobb lett a levegőellátás, zavartalanabbá vált a szállítás. Ezek a műszaki intézkedések nagymértékben elősegítették, hogy az egy főre eső produktív teljesítmény növekedjen. Az üzem dolgozói az elmúlt év októberében 33 mázsa 41 kilogramos egy főre eső produktív teljesítményt értek el műszakonként. Novemberben ezt az eredményüket még tovább fokozták. Az egy főre eső produktív teljesítményük ekkor 36 mázsa 85 kilogramm volt. A dolgozók munkalendü- lete azonban a felszabadulási verseny alkalmával újabb eredményt hozott. Január hónapban 37 mázsa 95 kilogrammra emelkedett az egy főre eső produktív teljesítmény. Ménkes-üzem dolgozóinak és vezetőinek nem szabad megfeledkezniök arról, hogy az elővájás és feltárási tervek rendszeres teljesítése nélkül nem tudják tartóssá tenni januárban elért eredményüket. Az üzem dolgozói között lendületes verseny alakult ki. Február 11-ig már négy csapat teljesítette egész negyedévre szóló vállalását. Az elővájási és feltárási tervet azonban nem teljesítették. A további jó eredmények elérése érdekében fokozottabb gondot kell fordítani az elő- vájási és feltárási munkákra s akkor újabb győzelmek várhatók, a terv teljesítése és a termelékenység növelése terén. Az állampolgári fegyelem tűrhetetlen lazasága Romhányban Nem kevés azoknak a községeknek száma, ahol csak az állam ajándékait tartják természetesnek, s megfeledkeznek arról, hogy a jogokhoz kötelességek is tartoznak. Egyszóval: nem teljesítik be- szolgáltatási kötelezettségüket. Az ilyen községek közé tartozik Romhány is. 1954-ben 313 termelő nem teljesítette kötelezettségét. A hátralék búza kilogrammba átszámítva 1 640 mázsát tesz ki. A rom- hányiak 100 mázsa vágómarhával, 22 mázsa baromfival, 17 mázsa tojással, 36 hektoliter tejjel s még egyéb terménnyel maradtak adósai az államnak. A hátralékosok elszámoltatása megkezdőtött ugyan, de vontatottan halad. Február 11-én például még 153 ,azoknak a száma, akik az elmúlt évről tartoznak az országnak. Emellett a község január havi ütemtervét sem teljesítette. Sertésből 15, vágómarhából 10,2, tojásból 30, baromfiból pedig 35,5 százalékos tervteljesítést értek el. Nem mehetünk el szó nélkül az ilyen szégyenteljes adatok mellett. Nézzük, mi gátolja a begyűjtés menetét Romhányban? Sokan úgy vélik, hogy azért nem megy a begyűjtés a községben, mert a gazdák arra várnak, hogy az állam ismét elengedje tartozásaikat. Pedig hiábavaló várakozás az ilyen. A legmegdöbbentőbb azonban az, hogy a községi tanáés is hisz ebben. Mert ha nem hinne, nem történhetett volna meg az, hogy háromszáz fölé emelkedjenek azoknak a száma, akik az elmúlt évben „megfeledkeztek“ kötelezettségük teljesítéséről. A tanács megalkuvó és erélytelen. Az igaz ugyan, hogy a végrehajtó bizottság egymás után gyártja a határozatokat, de a végrehajtás sorozatosan elmarad. Egy példa: a 2—4—1955. számú VB. határozat így szól: Az előző határozat szerint az elszámoltatásokat alkalmazni kell. Felelős: a VB. elnök. Határidő: 1955. I. 31. A határozat csak határozat maradt. Január 31-én még több mind 200 volt a hátralékosok száma. Aztán meghosszabbították a határidőt február 10-re. Ez sem segített. Február 11-én még másfélszázan voltak adór sak az elmúlt esztendőről. De nem lehet azon csodálkozni, hogy a végrehajtó bizottság tevékenysége a határozatok jóváhagyásával befejeződik, hiszen tagjai közül négyen — Hegedűs István, Bandur János, lfj. Termán Sándor és Várfalvi Józsefné — a múlt évről hátralékosok. Nyilvánvaló, hogy ezek a hátralékosok nem törekszenek arra, hogy felelősségre vonják a VB. elnökét azért, mert a határozatban foglaltakat nem hajtotta végre. Ilyen módon a romhányi VB. határozata üres szócséplés, felesleges papírmunka marad, amelyiknek semmi köze sincs a gyakorlathoz. A község begyűjtési megbízottja Sült Jenő. Nem végez kielégítő munkát. Határozatlan, nincs tekintélye. Munka közben sem veti meg a szeszesitalt. A községnek olyan begyűjtési megbízottra van szüksége, aki rendet tud tartani munkájában, aki felelősnek érzi magát a tervek teljesítéséért, s aki a meggyőző felvilágosító munka mellett határozottan, kellő eréllye! tud fellépni azok ellen, akik szándékosan nem akarják kötelezettségüket teljesíteni. A járási begyűjtési hivatal feladata, hogy mielőbb ilyen begyűjtési megbízottat állítson Romhányba is. Megyénk számos községében mutatnak jó példát a begyűjtésben a tanácstagok. Pontosan eleget tesznek kötelességüknek, s példaképül állnak a község többi parasztjai előtt. A romhányi tanácstagokról ennek az ellenkezője mondható el. Varga Ferenc, Boda István, Báldi Raffael és kívülük még hét tanácstag adósa 1954-ről államunknak. Ne kövessék a kötelességtudó becsületes dolgozó parasztok a bodák, báldik és vargák példáját még akkor sem, ha azok tanácstagok. ítéljék el őket tanácstaghoz nem méltó magatartásukért. A tapasztalat azt mutatja, hogy ott megy igazán jól a begyűjtés, ahol a pártszervezet is segítséget ad ahhoz. Ebből az következik, hogy a romhányi pártszervezet nem sokat törődött azzal, hogy az elsők, vagy az utolsók között áll-e a begyűjtésben a község. A párttitkárság szerint népnevelők útján igyekeztek meggyőző, felvilágosító munkát végezni. Ez helyes is. A helytelen az hogy a népnevelők 50 százaléka nem tudja, hogy mivel agitáljon. Előfordult például olyan eset is, hogy a népnevelőt a hátralékos „meggyőzte" arról, hogy valóban nagy a beszolgáltatás, el kellene engedni belőle. A népnevelők eredménytelen munkájáért természetesen a pártszervezet vezetősége a falu kommunistái felelősek. Nem sokat törődtek a község begyűjtési munkájával, a népnevelők politikai képzésével. A hibák felsorolása után most felvetődik a kérdés: van-e mód azoknak kijavítására. Lehet-e Romhányban elérni, hogy jól haladjon a begyűjtés, hogy a község parasztjai pontosan teljesítsék kötelezettségüket. Igen, lehelt — és feltétlen kell is — megjavítani a község begyűjtési munkáját. A legfontosabb feladat, hogy a tanács megalkuvását felszámolva befejezzék az elmúlt évről hátralékos termelők elszámoltatását. Érvényt kell szerezni a VB határozatainak. Nem megengedhető, hogy a VB egyes tagjai adósai legyenek az államnak, hogy rossz példával járjanak elő. Az eredményesebb begyűjtési munka érdekében hivatását betöltő begyűjtési megbízottat állítsanak a begyűjtési csoport élére. A párt- szervezet gondoskodjon a népnevelők politikai képzéséről, tanítsa meg őket meggyőző, felvilágosító munkát végezni. Abban a községben, amelyik az elmúlt 10 év alatt villanyt, rádiót, napközi otthont, könyvtárat, közel tíz féle üzletet kapott nem „nehéz1’ a népnevelők munkája. Az eredményekkel kell agifálniok. Nem igaz, hogy Romhányban nem értik meg az emberek a jó, az igaz szót. Megértik, csak emberi hangon, őszintén kell szólni hozzájuk. Csináljanak Romhányban is lelkiismereti kérdést a begyűjtésből. Kiss. B' János Nyolcórás műszak = 13-14 óra Évek óta az a probléma foglalkoztatja a dolgozókat — és így bennünket is, aminek okával mi is szeretnénk tisztában lenni —, hogy a szolgáltató vállalat vontatási vezetősége miért nem gondoskodik a munkások időben való hazaszállításáról. Ügy látszik, hogy az időben való haza- szállítás jelentőségét nem tudja fölmérni a vezetőség. Néhány sorban szeretnénk jelentőségéről beszélni. Nem mindegy, hogy a dolgozók — különösen a bányászok — melegedőhelyiségekben töltik el szabad idejük nagyobb részét, vagy pedig családjuk körében. Mikor tud olvasni, vagy szórakozni a dolgozó, ha egy nyolcórás műszak legtöbbször 13—14 órát vesz igénybe. Jelentőségéhez tartozik még az is, hogy az elkótyavetyélt, kihasználatlan időt — különösen tavasztól késő őszig — a községből járó dolgozók gyümölcsöztetni tudnák a mezőgazdasági munkákban. Nem lehet véksőkig próbára tenni bányász dolgozóink idegeit. Nem megengedhető a-z, hogy a vontatás üzemvezetősége továbbra is struccpolitikát folytasson és figyelmen kívül hagyja a dolgozók kérelmét. Mi tudjuk, hogy bányászaink több éven át fennálló kérése elintézhető. Ehhez csak arra van szükség, hogy a vontatás üzemvezetősége pontos menetrendet adjon ki a gégészeknek. Látni kell a vezetőségnek, hogy a dolgozók érdekeivel szemben csak az helyezkedik, aki meg- feledUtezik önmagáról, els.za- kad a dolgozó néptől és szűk látókörrel rendelkezik. Ne provokálja ki a dolgozók megvetését a vontatás vezetősége. MNDSZ HÍREK Az MNDSZ 1955 február 18-án ünnepli tízéves fennállását. A salgótarjáni belvárosi csoport ezen alkalommal 12 MNDSZ-tagot ajándékoz meg. Többek között Miklós Gáspámét, Gregor Jáno&nét, Vincze Mihálynét is. ★ Folyó hó 20-án az MNDSZ rendezésében teaestet rendeznek, amelyre az összes MNDSZ-tagokat meghívják az MNDSZ-székházban és a fennállás tízéves évfordulójának alkalmával ezen alkalommal kis ünnepséget is tartanak. •k Nagy a készülődés a Salgótarjáni Acélárugyár MNDSZ- ében is. Itt a lengyel népi együttes fog szerepelni. Az ünnepséget 19-én este tartják a terület és az üzem közös rendezésében. Az ünnepségen 50 MNDSZ-asszonyt jutalmaznak meg jó munkájáért az MNDSZ-vezetők. ■k Nagy ünnepség lesz 19-én Jobbágyiban is. Az asszonyok elhatározták, hogy erre az ünnepségre a Csim-bum cirkusz szereplőit hívják meg vendégszereplésre, hogy szórakoztassák az MNDSZ-asz- szonyokat és a község dolgozóit. A legjobban dolgozó MNDSZ-tagok erre a rendkívüli eseményre ingyen jegyet kapnak, hogy jól szórakozhassanak. k A maconkai asszonyok a szovjet asszonyoknak népviseletű babát küldenek. Így köszöntik a szovjet asszonyokat azért, hogy férjeik, fiaik nekünk is megadták a szabad életet. k Az MNDSZ tízéves fennállásáról nem feledkeztek meg a romhányi asszonyok sem. Nem feledkeztek el arról, hogy' ezt a szabadságot a Szovjetunió hozta el szám úrira. Ezért elhatározták, hogy a szovjet asszonyoknak díszpárnát küldenek, amit az Országos MNDSZ központon keresztül juttatnak el a szovjet asszonyoknak. Hétéves a magyar-szovjet barátsági szerződés Február 18. emlékezetes dátum a magyar nép életében. Hét éve, hogy 1948. február 18-án, Moszkvában aláírták a Szovjetunió és Magyarország között a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményt, amely megerősítette hazánk örök és megbonthatatlan barátságát felszabadítójával és védelmezőjével. Ez a szerződés: nemzetünk igazi érdekeit szem előtt tartó megállapodás két független, békeszerető ország között, amelyen nem a pusztulás, hanem a teremtő élet pecsétje van. Az elmúlt hét esztendő minden napja bebizonyította, hogy a magyar-szovjet szerződés hazánk további felemelkedésének szilárd alapja és a béke védelmének fontos tényezője. Ez az egyezmény egy olyan világhatalom barátságát jelenti számunkra, amely a világ népeinek élén a haladás zászlóvivője, s éppen ezért legyőzhetetlen. A magyar-szovjet barátsági szerződés szorosra fűzi a két baráti országot a békéért folyó küzdelemben. Ez a szerződés kiemelte hazánkat a nemzetközi elszíge- . teltségből. ismételten szétzúzna azt a tévhitet, hogy a kisnemzetek elvesznek a történelem színpadán. E szerződés eredményeként Magyarország teljes jogú, megbecsült tagja lett a Szovjetunió vezette szabad népek nagy családjának, s nemzetünk szabadsága, függetlensége a hatalmas Szovjetországban biztos támaszra talál. Magyarországot felszabadulása előtt szemérmetlenül fosztogatták a német, angol, az amerikai tőkések; az ország olaja, szakmunkásainak tudása, parasztjainak verítéke az amerikai monopóliumok urait, az angol bankárokat gazdagította. Elképzelhető-e a tőkés országok között az, hogy nagyhatalom valóban egyenjogú félként fogadjon egy kis országot, tiszteletben tartsa és védelmezze annak a függetlenségét, megbecsülje eredményeit és elismerje kultúráját. Ez teljességgel elképzelhetetlen. A tőkés országok egymás- közötti kapcsolatait az jellemzi, hogy a legerősebb, leg- i agresszívabb imperialista ha* talom kezébe kaparintja a többi ország bányáit, gyárait, közlekedési vonalait, kifosztja és tönkreteszi a gyarmatokat, a legmagasabb profit biztosítása érdekében. A magyar nép évszázado* kon át küzdött a terjeszkedő, hódító, rabló német uralom ellen, s jól tudja mit jelent az amerikai imperialisták törekvése a német támadó erők felfegyverzésére. Kormányunk a magyar nép békepolitikáját segíti a Szovjetuniónak a világbékéjéért folyó szakadat* lan harcát. Hazánk képvisel* tette magát a moszkvai érte- kezleten is, amely a nyugatné* met felfegyverzéssel járó ve* szély elhárítása céljából ült össze. Mindössze hétéves a magyar-szovjet barátsági szerződés, de a két nép barátsága oly erős és mély, mintha hét évszázad ereje fűtené. És valóban, a testvéri szövetség mögött ott állnak az évszázadok, a magyar alföldön és az orosz síkságon egyaránt a népek évszázados közös vágyai, ábrándjai keltek és kelnek életre. Erős és termékeny a magyar-szovjet barátság, mert j gyökerei az emberi lélekből fakadnak, az emberek szabadságvágyából táplálkoznak: s az idő csak erősítheti, mert halhatatlan és széttéphetetlen az az érzés, amit a nép szívébe fogad. Falati Mhály MSZT városi titkár Ünnepség a magyar-szovjet barátsági szeriődés megkötésének ai évfordulóján Salgótarján dolgozó népe szeretettel és hálával ünnepli meg a magyar-szovjet barátsági szerződés megkötésének évfordulóját. A Magyar Szovjet Társaság, a Hazafias Népfront és a tömegszervezetek karöltve, filmvetítéssel egybekötött ünnepi estét rendeznek február 17-én, csütörtökön délután 5 órai kezdettel a Központi Kultúrotthonban, amelyre Salgótarján dolgozóit szeretettel meghívják. Ünnepi beszédet a Szovjetunióban járt delegáció egyik tagja tartja. Belépődíj nincs! A sertés, marha, borjú és juh forgalmának és levágásának újabb szabályozása A Minisztertanács foglalkozott a lakosság hús- és zsírellátásával. Megállapította, hogy az 1954. évi jó kukorica- termés és sertésállományunk jelentős növekedése ellenére sertésbegyüjtési tervünket nem teljesítettük. Az elmaradás oka részint a járatlevelek átírásában és a vágási engedélyek kiadásában fellépő hivatali lazaság, részint a hússpekuláció, a kupecek tevékenysége, s a helyi hatóságok ezzel szemben tanúsított elnézése volt. A helyi hatóságok többhelyübt indokolatlanul nem követelték meg az állampolgári fegyelem betartását. Beadásban hátralékos termelőknek vágási engedélyt adtak. Megtűrték, hogy spekulánsok, kupecek — a járatlevelek ellenőrzése hiányában — jogtalanul sertést vásároljanak. A spekuláció a ma- gánhúsiparosok között is felütötte a fejét. A hatóságok az utóbbi napokban lelepleztek olyan húsiparosokat, akik sok esetben tíz-húsz kupec felhajtó útján felvásárolt állatokkal nyerészkedtek, s ezáltal visszaéltek iparengedélyükkel. A Minisztertanács határozata alapján a begyűjtési miniszter a lakosság folyamatos húsellátásának biztosítása, a spekuláció visszaszorítása, a lazaságok felszámolása érdekében szabályozta a sertésvágást és az állatforgalmat. A rendelet szerint azok a termelők (egyénileg gazdálkodók , és termelőszövetkezeti tagok), akik előírt sertésbeadási kötelezettségüknek eleget tettek, korlátlanul kaphatnak sertésvágási engedélyt. Saját hizlalású sertéseiket feldolgozott állapotban, füstölt áruként értékesíthetik. Hasított sertést, nyers sertéshúst és zsírszalonnát azonban a spekuláció megfékezése és egészségügyi okok miatt nem árusíthatnak. A termelőszövetkezetek sajáthízlalású sertéseiket beadási kötelezettségük teljesítése után hasított és nyershús formájában továbbra is árusíthatják. Élősertést minden olyan termelő forgalomba hozhat, aki sertésbeadási kötelezettségének eleget tett. Az új rendelkezés lehetővé teszi, hogy a termelők beadási kötelezettségük teljesítése előtt abban az esetben, ha hátralékuk nincs és a három hónapon belül esedékes sertésbeadási kötelezettségüknek határidőre való teljesítésére megfelelő súlyú sertést hízóba állítottak, háztartásonként levághatnak egy darab sertést. Beadásra nem kötelezett személyek részére öt családtagig egy, ezen felül két sertésre adható vágási engedély. Ez a korlátozás nem vonatkozik a saját hizlalást folytató, beadásra nem kötelezett személyekre. , Tenyésztés és továbbtartás céljára sertést, marhát, borjút mindenki korlátozás nélkül vásárolhat. Az állami kereskedelem érdekeinek védelme szükségessé teszi, hogy to- vábbeladás céljából sertést, marhát, borjút és juhot csak az állatforgalmi vállalatok vásárolhassanak. Állami vállalatok, üzemek és intézmények 60 kg-on felüli sertést sem élő, sem vágott állapotban nem vásárolhatnak. A vidéki húsellátás megjavítása érdekében közfogyasztásra a földművesszövetkezetek és magánhúsiparosok sertésvásárlási és vágási utalvány alapján vásárolhatnak hízottsertést. A magánhús- iparosok vásárlásaikat azonban kizárólag személyesen, megbízottak nélkül végezhetik. A rendelet intézkedik a szabadpiacon történő eladás szabályozásáról is. A rendelet értelmében sertést, vagy szarvasmarhát csak az az állattartó adhat el, aki járatlevéllel igazolja, hogy az eladni kívánt sertés legalább hatvan nap óta, szarvasmarha legalább kilencven nap óta a tulajdonában van. Sertésbeadásban hátralékos egyénileg gazdálkodó termelő hatvan kilogrammon felüli súlyú sertést, vágómarha beadásban hátralékos termelő pedig szarvasmarhát sem el nem adhat, sem másra át nem ruházhat. Az a termelő, akinek sertésbeadási hátraléka nincs, de beadási kötelezettsége három napon belül esedékes, sertést csak abban az esetben hozhat forgalomba, ha beadási kötelezettségének határidőre való teljesítésének érdekében megfelelő súlyú sertést hízóba állított. A begyűjtési miniszter rendeleté a továbbiakban a zSÍr- beadást, a sertés kényszervágást, a selejt marha, borjú és juh vágásokat, valamint a vágási engedélyek és utalványok kiadását szabályozza. A rendelet lehetővé teszi, hogy a helyi hatóságok a lazaságokat felszámolva, elejét vegyék a spekulációnak, rendet teremtsenek a szabadpiacon, megvédjék a termelők jogait; (MTI)
