Szabad Nógrád. 1955. február (11. évfolyam. 10-17. szám)
1955-02-16 / 14. szám
4 .1955 február 19. ms.-«.■ ni iw SZIKIDNOGRAD Az országok közötti kapcsolatokat nem az „erőpolstíkára hanem a kölcsönös megértésre keli felépíteni iV. Sa. Hntsesor bossvlfjvtése W. II. tMvarst, Kingsbury Smith *>s F. Conniff amerikai újságírókkal N. Sz. Hruscsov, az SZKP központi bizottságának első titkára beszélgetést folytaiott W. R. Hearst, Kingsbury Smilh és F. Conniff amerikai újság Írókkal. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük a beszélgetést. Hearst közli, hogy ő és társai nagy érdeklődéssel fogadták a szovjet kormánynak azt a határozatát, hogy ismét súlyt helyeznek a nehézipar fejlesztésére. Azt jelenti-e ez, hogy szükségesnek tartják nagyobb figyelmet fordítani a védelmi potenciál növelésére, vagy pedig az új program a közszükségleti cikkek gyártását szolgáló termelési eszközök kibővítésére irányul? Nekünk — mondja N. Sz Hruscsov — mindig az volt a véleményünk, úgy véljük és az is lesz a véleményünk, hogy az ipar összes ágazatainak párhuzamosan kell fejlődniök, miközben a nehéziparnak a többi ágazat élén kell haladnia. Miért szükséges ez? Erre azért van szükség, mert a nehézipar termelési eszközöket gyárt, az életszínvonal emelése érdekében pedig termelőerőket kell teremteni és ki kell azokat bővíteni, s elengedhetetlen a gépesítés. Fém, valamint gépek, villamosenergia nélkül pedig a gépesítés lehetetlen. Ezért a népgazdaság fejlesztésének alapja a nehézipar. Ami azt a kérdést illeti, hogy a nehézipar fejlesztését védelemre, vagy békés szükségletre szánták-e, neki, Hruscsov- nak, meg kell mondania, hogy a Szovjetunióban nem állítják szembe egyiket a másikkal. Mi — mondja N. Sz. Hruscsov — kommunisták vagyunk és számunkra pénzt költeni védelemre — kényszer dolga. Olyan lehetőséget szeretnénk, hogy ne költsük a nép pénzét védelemre. Ö. Hruscsov, bízik abban, hogy valamikor kialakul majd ilyen lehetőség. A mostani nemzetközi helyzet azonban arra kényszeríti a Szovjetuniót, hogy az összegek egy részét védelemre költse. Fő célunk azonban abban rejlik, hogy népünket boldoggá tegyük, hogy emeljük a nép életszínvonalát. Emellett mi azt akarjuk, hogy ne csak a mi népünk, hanem a többi nép is boldog legyen. A végcélnak nem annak kell lennie, hogy, több ágyút és atombombát gyártsanak: ez a fenálló rendellenes nemzetközi viszonyok következménye. Fő célunk: a népek boldogsága Az országaik közötti kapcso latokat nem az „erőpolitikára“. hanem a kölcsönös megértésre kell felépíteni. Ennek érdekében elsősorban normális kereskedelmi kapcsolatokat kell kifejleszteni. A Szovjetuniónak nincsenek vitás kér dései az Egyesült Államokkal. A szovjet emberek baráti érzelmeket táplálnak az amerikai nép iránt. Ha pedig az amerikai kormány akar valamit a Szovjetuniótól, akkor biztos lehet abban, hogy zsarolással és fenyegetésekkel semmit sem ér el. A fenyegetésekből és a megfélemlítési Ikísérletekből semmi sem jön ki, mert a Szovjetunió sohasem hátrált és ezután sem hátrál meg a fenyegetések előtt. Ha az amerikai kormány akar valamit a Szovjetuniótól, akkor ezt csak normális kapcsolatok alapján, normális kereskedelem alapján kaphatja meg. Kingsbury Smith közli, hogy amerikai vezetők véleménye szerint ők olyan pozíciók alapján tettek kísérletet a Szovjetunióval való kölcsönös megértés létrehozására, amelyek véleményük szerint a gyengeség pozíciói voltak, és úgy találták, hogy ez lehetetlen. N. Sz. Hruscsov megjegyzi, hogy az erő pozíciója és a gyengeség pozíciója természetesen különböző dolgok- A szovjet emberek elismerik, hogy minden országnak jogában áll és kell is gondolnia saját biztonságára és olyan fegyveres erők létrehozására, amelyek biztosítják biztonságát. De, amiről Kingsbury Smith beszélt, az az erők egyensúlya. Churchill viszont, majd Dulles is az „erőpolitika“ jelszavával állt elő. Ez pedig azt jelenti, hogy az egyik fél rá akarja kényszeríteni saját akaratát másokra, erősebb akar lenni másoknál. Ö. Hruscsov, úgy véli, hogy az „erőpolitika“ hibás politika, mert egy újabb háború kirobbantásának veszélyét rejti magában. A Szovjetunió nem akart azok kárára eljárni, akik szövetségesei voltak a hitlerizmus ellen vívott harcban. Ismeretes, hogy öt évvel ezelőtt az Egyesült Államok ikevésbé volt mozgósítva, mint most. Ha a Szovjetunió meg akarta volna támadni a Nyugatot, akkor azok nézetei szerint, akik úgy tartjál. hogy a saját szempontból legelőnyösebb pillanatban kell támadni, a Szovjetuniónak akikor kellett volna ezt megtennie. A Szovie'unió. azonban nem tette ezt. Miért? Azért, mert a Szovjetunió békés ország, azért, mert a szovjet emberek ellenzik a háborút, bár meg fogják védeni országukat ha megtámadják, és nem kétséges, hogy mindent el fognak követni a támadók szétzúzására. A történelem tapasztalatai ezt bizonyítják. A hitleri Németország ellen vívott közös harcban részt vett egykori amerikai partnereiknek a szovjet emberek elmondhatják magukról, hogy önfel- áldozóan és becsületesen harcoltak a közös ellenség ellen és kivívták a győzelmet. Térjünk rá a kapitalista és szocialista rendszer békés egymás mellett élésének kérdésére, Valamennyien ezen a földön élünk és nincs hová mennünk — jegyzi meg N. Sz. Hruscsov. Önök a kommunizmus és a szocializmus ellen vannak, mi — a kapitalizmus ellen. Mi a szocializmus elvei alapján építjük és fejlesztjük gazdaságunk. önök azt akarják, hogy a gazdaság kapitalista elvek szerint épüljön. Mi erre ezt mondtuk és mondjuk: Építsek maguknak egészséggel, de minket ne zavarjanak. Ha az amerikai nép inkább kapitalista viszonyok között akar élni, ám legyen, senki nem fogja ebben akadályozni. Én, mint kommunista — mondja Hruscsov —a kommunistákkal érzek együtt. Beszélgető partnereink a kapitalistákkal éreznek együtt, sőt ők maguk is kapitalisták. Mégis békés beszélgetést folytatunk. Ha ez lehetséges e körül az asztal körül, akikor, az ő, Hruscsov, véleménye szerint, lehetséges a két rendszer, a kapitalista és a szocialista rendszer viszonylatában is. Hearst megjegyzi, hogy diplomáciai síkon a Szovjetunió es az Egyesült Államok állandóan együtt van az ENSZ-ben. N. Sz. Hruscsov egyetért ezzel, majd azt mondja, hogy beszélgető partnerei természetesen azt tartják, hogy a kapitalizmus fog győzni. A szovjet emberek azt tartják, hogy a kommunizmus fog győzni. Hogy mikor következik ez be, az nem ismeretes. Ami az Egyesült Államok jövő fejlődését illeti, ez magától az amerikai néptől függ és ezt a kérdést senki nem döntheti el az amerikai nép helyett. Conniff megkérdezi, nem mondhatná-e meg N. Sz. Hruscsov, hogy véleménye szerint milyenek a távol-keleti béke fenntartásának kilátásai, tekintettel arra, hogy ő járt Pekingben és összejött a kínai kormány vezetőivel. A távol-keleti béke kilátásairól N. Sz. Hruscsov azt válaszolja, hogy a kérdést olyan formában tették fel, hogy arra válaszolva kénytelen lenne a kínai kormány nevében beszélni, ez pedig ellentmondana a közte és a beszélgető társai között már létrejött olyan megállapodásnak, hogy minden népnek magáért kell beszélnie. Ezért ő csak a maga nevében beszélhet, szem előtt tartva emellett a kínai vezetők józan eszét, azt a hozzáértést, amelyet az ország vezetésében és helyes határozatok hozatalában tanúsítanak. Nem szabad elfelejteni, hogy a népi Kína vezetői mögött harmincesztendős háború van, amelyet a belső reakció erői és a japán, valamint más imperialisták ellen kellett megvívni. A kínai nép tettekkel mutatta meg. hogy teljes mértékben támogatja az új Kína kommunista vezetőit. N Sz. Hruscsov azt mondja a továbbiakban, hogy ő tudja, kivel folytat beszélgetést és mégis meg kell mondania, hogy nem tudja megérteni, az Egyesült Államok mostani cselekedeteit, illetve nem tud azokra semmilyen igazolást sem találni. Kingsbury Smith meg jegy zi, véleménye szerint az Egyesült Államok mindaddig nem lesz hajlandó megfosztani Formozát védelmétől, amíg nem látja úgy, hogy a béke biztosított, bár az Egyesült Államok nem akarja elvenni Kínától Tajvant, vagy bármely más területét. N. Sz. Hruscsov kijelenti, szeretné hozzátenni, hogy világosan látja, milyen politikát folytatnak az Amerikai Egyesült Államok kormánykörei a Kínai Népköztársasággal szemben, de úgy véli, ebből a politikából hiányzik mind a bölcsessék, mind az előrelátás. Vgy látszik, hogy e politika kialakítóit nem a józan ész, hanem a kínai nép elleni gyűlölet vezeti. Ez pontosan olyan, mintha egy fegyveres ember belépne erry idegen házba és lejelentené, hogy ha a háziak megpróbálnék kiűzni: akkor nem lenne közöltük kölcsönös megértés, hanem háborús veszély támadna. Magától értetődik, hogy Kína nem ijed meg az ilyen fenyegetőzésektől. Kína nagy és büszke hatalom, a kínai nép nem hajt fejet senki előtt és nem enged a zsarolásnak. Hruscsov hozzáteszi, hogy elégedett a találkozással és hálás az őszinte beszélgetésért. Mi — mondja N. Sz. Hruscsov — különböző osztályokhoz tartozunk, de úgy gondolom, hogy mint embereknek, közös érdekeinknek is kell lenniök; ilyenek a béke érdekei is. Ha elő fogjuk segíteni a kölcsönös megértés megteremtését, igyekezni fogunk enyhíteni a nemzetközi feszültséget és megteremteni a normális egymás mellett éles feltételeit, úgy ez •hozzá fog járulni a világ békéjének megszilárdításához. Conniff megkérdezi, van-e lehetőség Hruscsov véleménye szerint arra, hogy az amerikai repülők kérdését rendezzék. Ezeknek a repülőknek a sza- badonerxgedése a helyzet megváltoztatása felé vezető első lépés lehetne. Ami a repülők kérdését illeti, ő, Hruscsov nehezen mondhatna bármit is erről a kérdésről. Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára, aki egyenesen ennek a kérdésnek megtárgyalására repült Pékingbe, valószínűleg jobban ki tudná fejteni a Kínai Népiköztársaság álláspontját, mint ő, Hruscsov, aki nem tárgyalta meg ezt az ügyet a kínai vezetőkkel. N. Sz. Hruscsov kijelenti, hogy meg tudja érteni e repü lök honfitársainak érzéseit. De ez az ügy az ország igazság szolgáltatásának és törvényeinek kérdésével kapcsolatos. Ezért úgy látja, hogy ha az amerikaiak több józan ítélőképességet tanúsítanának, ha az amerikaiak elismernék a kínai állam jogelveit, hamarabb meg lehetne találni e kérdés kedvező megoldását. Ö, Hruscsov szeretné ismét hangsúlyozni, hogy természetesen csak személyes véleményét közli, de úgy látja, hogy a repülők kérdése nem megoldhatatlan konfliktus. Kingsbury Smith kijelenti, hogy befejezésül szeretne egy nemhivatalos és talán szerénytelen megjegyzést tenni. A nyugati sajtóban, többek között a londoni Times-ban sok szó van az N. Sz. Hruscsov és G. M. Malenkov közötti ellentétről. De amikor ő, Kingsbury Smith és barátai jelen voltak a Legfelső Tanács ülésén és látták, amint N. Sz. Hruscsov és G. M. Malenkov egymás mellett ült és barátságosan beszélgetett, arra a következtetésre jutottak, hogy ezek a híreik alaptalanolk. N. Sz. Hruscsov azt válaszolja, hogy ezek a lapok talán .valóságnak tüntetik fel vágyálmukat, Kingsbury Smith megkérdezi, feljogosítva érezhetik-e magukat, hogy hivatkozzanak N. Sz. Hruscsov e válaszára. N. Sz. Hruscsov azt válaszolja. hogy ez tőlük függ. N. Sz. Hruscsov befejezésül tréfásan azt mondja, hogy ha Hearst hazatér Amerikába és a McCarthy-bizottság elé idézik, ő, Hruscsov, tanúsíthatja, hogy Hearst a beszélgetés során buzgón védelmezte kormányának érdekeit. A barátság, békeakarat jegyében Ifjúmunkások találkozója Homokierenyén JELENTŐS ESEMÉNY-színhelye volt vasárnap Homokte- renye. Itt rendezte meg a DISZ Megyebizottság a község, a környékbeli falvak ifjúságának találkozóját. Itt találkoztak a közös cél: a barátság, békeakarás jegyében, a részvevő fiatalság és a többi dolgozók az angol haladó ifjúság küldötteivel, Charlie Coutts-szal, a „Világ- ifjúsági Magazin“ szerkesztőjével és feleségével, Ruby Coutts- szal. A találkozón óriási érdeklődésnek lehettünk szemtanúi. A szép, modem, tágas kultúr- otthonban alig fértek a megjelentek. A községi DISZ-szervezet, a község népe nevében Berze Dezső DISZ-fiatal üdvözölte a vendégeket. „Köszönjük, hogy eljöttek hozzánk... azt szeretnénk, ha ez a találkozó szorosabbra fűzné barátságunkat — a magyar és angol ifjúság, a magyar és angol nép testvéri barátságát. Ma, amikor az egész emberiség mindent megtesz a béke megvédéséért, különösen fontos, hogy barátságunkat mindenáron erősítsük, szilárdítsuk. Ezért szükséges, hogy minél jobban megismerjük egymás életét, kultúráját, szokásait. Mi mindig szerettük és tiszteltük a nagy angol népet és hős ifjúságát és sohasem azonosítottuk a fegyvergyárosok és háborús uszítók kicsiny csoportjával. A mi célunk azonos: a béke, a jobb és szebb élet. Mindannyian ezért harcolunk. Ezek a célok barátságunk alapjai és sohasem fogjuk megengedni, hogy ezt a barátságot bárki is megbontsa. Kérjük, hazatérve adják át az angol ifjúságnak őszinte baráti üdvözletünket“ — mondotta. A mizserfai bányaüzem színvonalas kis kultúrműsora következett ezután a vendégek tiszteletére. Majd egy kis úttörőlány átadta a vendégeknek a község ajándékát: egy ho- mokterenyeí népviseletbe öltöztetett játékbabát. Ezután következett a nagy érdeklődéssel várt és nagy figyelemmel hallgatott beszámoló: Charlie Coutts beszéde. — Nagyon boldog vagyok, hogy a brit haladó ifjúság nevében résztvehetek ezen a találkozón. örülök, hogy beszélhetek egy keveset életünkről és küzdelmeinkről — kezdte beszédét. — A becsületes angol dolgozók mindent megtesznek a béke biztosításáért. A fiatalok nyilvános gyűléseken mondják el tiltakozásukat, aláírásokat gyűjtenek, terjesztik az ifjúság újságját. — Olyan dolgok történnek ma már, amelyek még egy évvel ezelőtt is lehetetlennek tűntek. A fiatalok szava egyre bátrabb, egyre erősebb. „Sohasem hullatunk egy csepp vért sem Csang Kaj-sekért." „Náci csizmák nem menetelnek újra.ú És harcolnak a béliéért az an* goi dolgozók. Január 25-én az ország minden részéből húszezer küldött utazott Londonba, hogy a parlament előtt tiltakozzon Nyugat-Németország felfegyverzése ellen, követelje az atomfegyver eltiltását. A dokkmunkások nem hajlandók berakni a Csank Kaj-sek számára címzett fegyverszállítmá* nyakat. AZ ANGOL IFJÚMUNKÁSOK helyzetéről is beszélt. A fiatal munkások bérezése botrányosan alacsony. A fiatal lányok kétszeresen kizsákmányoltak, sokan azt a„luxust“ sem engedhetik meg maguknak, hogy naponta meleg ételt egyenek. A fiatal nők között nagy a tuberkulotikus megbetegedések száma. A bányákban, üzemekben a legminimálisabb a munkásvédelem, ebből eredőiig rengeteg a baleset, a sze rencsétlenség. A kormány, amikor állandóan növeli a háborús beruházást, egyre kevesebbet ad például az oktatásra. Az ifjúság kulturálódási, sportolási lehetőségei kötöttek. Míg az angol katonák a tőkésekért hullatják vérüket a gyarmatokon, ötvenezer jenki szállja meg országunkat, lábbal tiporják törvényeinket. Ma már mindennap ezer és ezer ember csatlakozik ahhoz a követeléshez, hogy a jenkik menjenek haza, hagyjanak bennünket a magunk módján élni, Még nem olyan egységesek soraink, mint a Szovjetunió, a népi demokratikus országok fiatalságáé, de a háború közös veszélye, a jobb életért vívott harcunk közös szándéka egyre tömörebbé, egységesebbé kovácsol bennünket. A beszámoló után még sok mindent kérdeztek a homokié- renyei dolgozók. Charlie Coutts részletesen válaszolt minden kérdezőnek. Elmondta sok élményét, tapasztalatait: az angol gyarmatok népének siralmas helyzetét, beszélt az épülő, szépülő Kínáról és egyebekről. A találkozó nagyon szép és színvonalas kultúrműsorral folytatódott, amely joggal számíthatott a vendégek őszinte elismerésére. A DISZ-szervezet jó előkészítő munkájának volt az eredménye. Felléptek a különböző bányaüzemek kultúr- csoportjai, a homokterenyei, kisterenyei kultúrcsoportok. A reggelig tartó táncmulatsággal ért véget a nagy találkozó. T, Leik es Hang ulatban értek réget a külíl óit választó békeértekesletek Vasárnap délelőtt Szécsény, gár György pedagógus tolmá- lassagyarmati járás békekül- sekvadkerti esperes-plébános Balassagyarmat és a rétsági csolta a békéért való harc fel- döttei felszólalásuk befejezésé- felszólalásában, aki mély meg- járások békeküldöttei tartót- adatait. Balassagyarmaton He- vei átnyújtották községük dől- győződéssel fejezte ki, hogy ták meg járási béketalálko?ó- gedüs Rajmund, a kollégium gozóinak nyilatkozatát, ame- jukat, ahol megválasztották az igazgatója tartott ünnepi be- lyet egy-egy község valameny- országos békekongresszusra szédet. A szónokok egyönte- nyi dolgozója aláírásával pe- küldött jelölteket. A járási tűén hangoztatták, hogy a vi- csételt meg. Török János, béketalálkozók mindhárom he- lág békéjét ismét veszélyez- Szügy község küldötte felszó- lyen a békeküldöttek nagy- tét; a német hadsereg felélesz- lalásában elmondta, hogy ha számú részvételével zajlottak tése, amelynek tűzfészke Nyu- szükséges, Szügy község dolle. Szerte a falvakból munká- gat-Németországban van. Fel- gozó népe kész megvédeni a sok, parasztok, értelmiségiek hívták a küldötteket, hogy minden hazáját szerető, a dolgozó nép mellett álló papnak kötelessége odaállni a békemozgalom soraiba és hirdetni, hogy a béke megvédése mindenkinek legszentebb ügye. gyülekeztek a járási székhelyre, hogy tolmácsolják a község dolgozóinak állásfoglalását a béke megvédése mellett. A rétsági járásban a kora reggeli órákban a járási szék- — hely felé vezető utakat fel- a díszített lovaskocsik lepték el, hajtásában. békét és arra hatalmazza fel Elmondotta, hogy nekik külöa község dolgozóinak nevében nősén van miért harcolni a megyénk vezetőit, hogy ezt az 1 < eéri, hiszen az ő községük- elhatározást adják tudtul az ben is a teremtő beket hirdeti egész világnak. Gerhát Pál, több napközi otthonos óvoda, Bércéi község küldötte felszó- csecsemőgondozo, iskola es a mind az aláírás, mind lalásában elmondta, hogy köz- dolgozó nép több alkolomunmindennapi munka végre- ségükben tettrekészen áll a kájának eredmenye. Szabó Jadolgozó nép a béke megvédése n^s plébános fe.szolalasat a a háborús veszély elhárítására nekünk is, Nógrád megye minden dolgozójának mindent meg kell tenni A gépállomás éppen a béke védelmére elvégezte a téli gépjavítási munkákat, a termelőszövetkezetek megkezdték a tavaszi mezőgazdasági munkákat melyek a békeküldötteket vit- Többek között elmondották, érdekében, ték a járási béketalálkozóra, hogy a béketábor ereje már Szécsény községben a helyi fú- nem egyszer megállásra kényvószenekar pattogó indulói éb- szerítette a háborúra törekvők resztették Szécsény község csoportját. Ennek eredménye dolgozóit és fogadták a kör- volt a vietnami háború megnyékről érkező békeküldötte- szüntetése, a koreai fegyverket. Mindhárom járásban ün- szüneti szerződés és nem nepélyes hangulatban kezdőd- utolsó sorban a fr ncia hábo- ^ az egyénileg dolgozó paték meg a járási békeértekez- rús kormányok sorozatos bu- rasztok is a béke védelme érietek, amelyek fogadalmakká kása. Ha egységesen fellépünk dekében láttak hozzá a mező- a békét *meg kell vedeni. nőttek, egyhangúlag foglaltak Nyugat-Németország felfegy- gazdaságban a magasabb tér- ^ járási békekü'-döttválasztó állást, hogy a béke érdekében vérzésé ellen, a békemozgalom meseredmeny eléréséhez. értekezletek lelkes hangulatNógrád megye dolgozói kémé- ismét sikert fog elérni és visz- a járási küldöttválasztó ér- ban a késő délutáni órákban nyen helytállnak. sza tudja szorítani, hogy ismét tekez’eteken megnyilvánult a értek véget. A küldöttek megA rétsági járásban a béke- vérözönt zúdítsanak az embe- dolgozó nép egysége, nemre, nyilvánulása mind azt bizogvűlés szónoka Csernák Jó- riségre. vallásra, politikai meggyőző- nyitotta, hogy Nógrád megyézsef. a járási tanács VB titkára Az ünnepi beszédeket lelkes désre való tekintet nélkül. Ez ben tettrekész emberek állnak volt. A szécsényi játásban Su- felszólalások követték. A ba- fejeződött ki Szabó János ér- a béke védelme szolgálatában* küldöttek nagy tetszéssel fogadták. Dr. Gácsfalvi Ervin orvos, Mohora község küldötte az egészségügyi dolgozók nevében szólalt fel és biztosította megyénk dolgozó népét arról, hogy az orvosok — de az egészségügy minden dolgozója — mindig hűséggel fog helytállni, ha arról van szó, hogy
