Szabad Nógrád. 1955. február (11. évfolyam. 10-17. szám)
1955-02-05 / 11. szám
2 SZABAD A'OGRAD 1935 február 5. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS Feljegyzések a szorospataki bánya pártszervezetének taggyűléséről Szorospatak a legnagyobb bányászpártszervezetek közé tartozik. Tagsága igen nagy erőt képvisel. A pártszervezet vezetősége nem egyszer fordult a bánya kommunistáihoz — és nagy eredményeket ért el. Most a bánya nem teljesítette januári tervét. 2563.5 tonna szénnel maradtak adósai a népgazdaságnak, ami a felszabadulási versenyben kétszeresen is hiba. Szabad életünkért, boldog lövőnkért A párttagok 92 százaléka tett felajánlást. Futó János elvtárs csapata országos versenyre hívta a csoportos kamrafejtésen dolgozó csapatokat. Ru- zsinszki Pál 450 csillét vállalt. Ezenkívül még sokan tettek felajánlást, ami mind azt bizonyítja, hogy a versenyszerve- zés közben helyesen megértették a felszabadulás Jelentőségét. Ezt a hozzászólások is igazolták. Majdnem valameny- nyi hozzászóló azzal kezdte beszédét, hogy milyen nagy ünnepre készülünk. Szabad életünk 10, évfordulóját ünnepeljük. „Ma már van lehetőség és hely — mondotta Szerémi elvtárs — ahol szabadon és bátran, megnőtt felelősséggel beszélhetünk hazánk, üzemünk, családunk sorsáról. Elmondhatjuk eredményeinket, terveinket, ami csak a felszabadulás óta lehetséges. Mint ember örülök ennek és ha kell, ezt meg is védem az ellenséggel szemben ... ”, A hozzászólok is, a hallgatók is érezték ezt. A közel háromórás taggyűlést rendben, fegyelmezetten hallgatták végig. Bólintgattak Angyal elvtárs hozzászólására, amiben az elért eredményekről beszélt. Mindannyiunk nevében mondotta el, hogy a vezetőerő — e nagy munkában a kommunisták voltak. A hozzászólásokból érződött a megnőtt felelősség- érzet. Mrázik Ferenc elvtárs a gazda felelősségével beszélt amikor bírált is, mert bizony lemaradás is van, bajok is vannak még a felszabadulási versenyben. Ez kiküszöbölhető. A taggyűlés választ adott erre is. A vezetők támaszkodjanak jobban a kommunistákra, valamennyi dolgozóra A vezetőség jobban vonja be a munkába a párttagokat. Nagyobb érték van a pártszervezetben. mint amit a jelenlegi vezetőség fel tud mutatni. Mik bizonyítják ezt? A mostani taggyűlésen körülbelül 40 taggal volt több. mint a legutóbb. Ez annak az eredménye, hogy a párttagokkal egyenként beszélgettek el. Annak az eredménye, hogy akik rendszeresen résztvesznek a taggyűlésen, magukkal hozzák munkatársukat, a csoportbizalmi a hozzá tartozó tagokat. Ezt kell továbbra is alkalmazni. így elérik, hogy csak igazoltan fognak távolmaradni. De emellett még kell egyet-mást tenni. Szóvátették a taggyűlésen, hogy kevés aktívát foglalkoztat a pártszervezet. Sokkal többet lehetne, ami a jobb pártmunkát eredményezné. Erős a szorospataki pártszervezet, de még erősebb is lehetne. Most is igen jó, helyes, lényeget érintő bírálatok hangzottak el a párt-, szakszervezeti és gazdasági vezetők felé. De még több, még jobb segítséget is kaphatnak a vezetők, ha megfogadják Angyal elvtárs javaslatát: több betekintést az üzem menetébe. Nálunk a dolgozóké az ország, s munkásoké az üzem. Azok az üzem gazdái — így joguk is van tudni, hogy hogyan dolgozik az az üzem: jól-e, vagy jobban is tudna. Ehhez ismerni kell annak életét, tervét, hogy segíthessenek. Angyal elvtárs és mások is ezt akarják és igazuk van. Elhi- hetjük ezt annál is inkább, mert Angyal elvtárs 10 éve tagja pártunknak és sok jó tapasztalata van. Törődjenek a bányászok ügyeivel Még jobb lesz a verseny, még javulni fog a munka, ha a vezetők többet törődnek a bányászok ügyeivel. Nagyon igazuk volt azoknak az elvtársaknak, akik azt mondták, hogy a pártellenőrzés akkor jó, ha az a tömeg ellenőrzése. Több szem többet lát — tartja a közmondás. Egy ember nem boldogul ott, ahol tíz vagy száz kell. És itt is így vagyunk. Sok, nagyon sok munka van még ezen a téren. A bánya január havi tervét nem teljesítette. Több ok közrejátszik. Például a vonatok zsúfoltak, életveszélyes körülmények között, félig megfagyva émeik az emberek a bányához. Ott újabb akadály. A Kossuth-lejtő- höz igyekvőknek négykézláb kell a palahány óra kijutni, hogy elérjék a bányát. A Béke- táróiak „nadrág féket” használva jutnak le a táró bejáratához. Talán nincs erő, vagy salak ahhoz, hogy jó utat csináljanak? Dehogy nincs. Egész hegy van, annak jeges útját kell mászni. Több szív kell, több gondoskodás. Sok más példát lehetne még felsorolni. Jobb orvosi ellátást, rendes hordágyat, vattás ruhát a tároló tetején dolgozóknak stb. Ezeket kell elintézni — jobb kedv lesz, több lesz a szén. Miért csak egy DISZ-brigád van? Azt mondjuk, a DISZ a párt édes gyermeke. Ez így is van. Az ifjúság szereti, követi pártunkat. Szorospatakon is így van. A Nagy DISZ-brigád már a megye legjobb bányászcsapatai között van. Most is 204 tonnát adott terven felül. Igen ám, de egy második, vagy harmadik Nagy-brigád már nincs. Nem értik meg egyesek a tények ellenére sem, hogy ez milyen erő. A DISZ-brigád egyik tagja azt javasolta, hogy a Kossuth-lejtősben is és a Béke-táróban is alakítsanak DISZ-brigádot. Nagyon jó javaslat, karolja fel a pártszervezet. támogassa a fiatalokat, mert azok nagy munkát is ifjú lelkesedéssel végeznek, márpedig nekik most a felszabadulási verseny a legnagyobb munkájuk, Hasznos javaslatok Vannak, akik a műszakiak felé a bírálatot azzal szeretik elütni, hogy műszaki ellenes. Nos, a szorospataki taggyűlésen azok leckét vehettek volna. Nagyon pártszerűen, lényeges kérdésekben bírálták a műszaki vezetést. Mikről volt szó? Időszerű kérdésekről, az önköltségről, a példamutatásról stb. Sokszor elmondták már nekünk nagyon helyesen és jogosan — mondta Mrázik Ferenc elvtárs —, hogy elvisszük a tőkét gyújtósnak. Hangsúlyozom, helytelen, nem szabad. De vajon gondoltak-e már az illetékesek arra, hogy mi, akik itt a bányavárosban, vagy máshol lakunk, tudjunk beszerezni gyújtóst. Elmondjuk minduntalan azt, hogy tőkét viszünk, de az nem tűnik fel, hogy akárki bemegy a műhelybe és fúrószárat kér, az minden további nélkül kap anélkül, hogy a régit leadná. A régi rothadt kapitalista világban ez ismeretlen volt. A régi beadása nélkül nem kapott újat. Megvoltunk terhelve a lapáttal és más szerszámmal és most ez nincs.;j És Mrázik elvtárs elmondott még más hibát is, de nemcsak sorolta, hanem javasolta azt is, hogy tartsanak bányatakarítást a szerszámok megmentéséért, rendezzenek abból kiállítást, mert így eredményesebb lesz. Sok jó javaslat, hozzászólás volt még, szó volt a bányavezetésről, gépkarbantartásról, a példamutatásról. Hiba, hogy kevés műszaki volt a taggyűlésen. Fuksz, Majer, Csomány és még más elvtársak nem jelentek meg a taggyűlésen, pedig értesítették is őket, párttagok, akiknek kötelességük is van és sok jó javaslatot hallhattak volna a felszabadulási verseny eredményesebbé tételéhez. A PÁRTOKTATÁS HÍREI AZ ALSÓ- ÉS KÖZÉP- FOKÚ propagandista szemináriumok vezetőinek február 10-én, csütörtökön délelőtt 9 órakor konferenciájuk lesz a PH-ban (a háromhónapos pártiskola helyén. Felszabadulási út 49.) A konferenria anyaga a III. téma második része. A magyar pázttörténet első évfolyamán február 10-én délelőtt 9 órakor, a filozófiai tanfolyamon február 10-én reggel 8 órakor és az SZKP történe+e tanfolyamon február 10-én délelőtt 9 órakor lesznek a konferenciák. Az önálló tanulók konferen- c'áját a megye párt-végrehajtóbizottságon tartják. A konferenciákról való távolmaradást előre kell közölni, mert utólagos igazolást nem vesznek figyelembe. A Z ELLENŐRZÉS során több helyen tapasztalható, hogy egyes szemináriumok már előbb tartanak, mások pedig le vannak maradva az anyag átvételében. A helyes időbeosztással tanuló alsófokú tanfolyamokon a legközelebbi foglalkozáson — február 8-án a III-as téma első kétheti anyagából kell szemináriumot tartani és a második két hét anyagából előadást. A középfokú szemináriumokon február 8-án a Il-es téma 5— 6. heti anyagból kell szemináriumnak lennie és bevezető előadásnak a 7—8. heti anyagból. A gazdakörök elnökeinek értekezlete Szerdán megyénk gazdaköreinek elnökei a Hazafias Népfrontbizottság megyei irodáján értekezletre gyűltek össze, hogy megbeszéljék az eddigi tapasztalatokat, kicseréljék módszereiket. Elsőnek Leszenyiczki János, a balassagyarmati gazdakör elnöke beszélt a gazdakör eddigi munkájáról. Elmondotta, hogy Balassagyarmaton a gazdifk a helyi népfront-bizottság és a tanács segítségével alakították meg a gazdakört. A tanács biztosított számukra helyiséget, míg a Népfrontbizottság a helyiség rend- behozásában nyújtott támogatást, s a gazdák ma már jólfelszerelt, csinosan berendezett gazdakörben tanulhatnak, szórakozhatnak Nőtincs községben két hete alakult meg a gazdakör. Ni- kodem Mihály, a gazdakör elnöke kéthetes működésük eddigi tapasztalatairól, eredményeiről beszé’t. Máris megszerveztél a fogatnélküli gazdák megsegítését, a műtrágya beszerzését, s beindították az eddig használaton kívül levő szelektort és egy kalapácsos darálót. Az értekezleten felszólalt Jánosi Ferenc, a Hazafias Népfrontbizottság Országos Tanácsának főtitkára. Elmondotta, hogyan használhatják ki a gazdák a gazdakörökben adódó lehetőségeket arra, hogy megismerjék azokat a párt- és kormányhatározatokat, melyek a mezőgazdaság fejlesztése érdekében születtek. A gazdakör legyen az a hely, ahol a gazdák érdeklődése felébred a közügyek és a politikai élet iránt. Dolgozó parasztságunk lásson túl a község és megye határain, vegye észre az országos problémákat, lássa meg, hogy az ő termelési munkája nem független az ország, a világ eseményeitől. Jánosi elvtárs felhívta á gazdaköri elnökök figyelmét, hogy hívjanak meg soraik közé bányászokat, gyári munkásokat, hogy ezzel is erősíthessük a munkás-paraszt ösz- szefogást. A tanácskozás résztvevői elhatározták, hogy a tapasztalatcsere-értekezleten tanultakat a közeljövőben várható új gazdakörök megalakításánál már felhasználják. Termeljünk minél több cukorrépáit A Selypi Cukorgyár kezdeményezésére az elmúlt hónap végén Pásztón a cukorrépatermelők részéi-e gazdagyűlést tartották. A gazdagyűlés előadója Éliás Gyula, a Selypi Cukorgyár osztályvezetője volt. Éliás elvtárs beszámolójából az alábbiakban részleteket közlünk. „A cukorrépatermelés menynyiségi és minőségi emelése a népgazdaság szempontjából döntő jelentőségű. Államunk az elmúlt évben gondoskodott arról, hogy a cukorrépatermelőket érdekeltebbé tegyé a termelésben. Uj — magasabb — répaárat és prémiumot szabott meg, s megfelelő kedvezményekben részesítette a termelőket. Sokam éltek is a kedvezményekkel: megkötötték a termelési szerződést, s nem bánták meg. Fekete István pásztói dolgozó paraszt például az elmúlt évben 800 négyszögödön termelt cukorrépát. Termése e földterületen 105 mázsa volt, amiért 630 formt répaárat, 1375 forint prémiumot, 210 kg cukrot, 68 mázsa préselt szeletet és 53 kg szörple- * vet kapott. Vass J. Károly kisterenyei dolgozó paraszt 300 négyszögölről 58,50 mázsa répát takarított be, amiért 351 forint répaárat, 992 50 forint prémiumot, 117 kg cukrot, 176 kg száraz szeletet és 29 kg szörplevet kapott a cukorgyártól. Sorolhatnánk még számtalan példát, amelyek mindmind azt bizonyítják, hogy érdemes cukorrépatermeléssel foglalkozni. Az elmúlt évi eredményeinkkel azonban mégsem lehetünk elégedettek, mert a dolgozó parasztok nagyrésze nem használja ki az adott lehetőségeket, idegenkedik a cukorrépa-termeléstől. S hogy ez ma is így van, azt misem bizonyítja jobban, mint az, hogy szégyenteljes lemaradás mutatkozik a szerződéskötési terv tejesítésében. Az idegenkedés ai elmúlt évek erőszakos szer- ződtetési munkájával magyarázható. aminek következtében a cukorrépa-termelés nem önkéntes vállalat hanem mint terhes termelési kötelezettseg vált ismeretessé sok kezdő, cukorrépatermelő előtt. Ebből aztán az következett, hogy a tu- koi répával nem szívesen foglalkozók nem értek el nagy te) melési eredményeket és e.- rnaradt a termelés jövedelmezősége is. A gazdák ilyenkor a répa árában keresték a hibát és úgy gondolták, hogy a cukorrépa-termelés csak magasabb répaár megszabása esetén válik jövedelmezővé. Ez ntm így van. A cukorrépa igényes kuitúr- rovény, amerv megkívánja, hogy vele szeretettel, szívesen foglalkozzanak. A jó cukorrépa-termelők, akik évről ívre beállítják vetésforgójukba a cukorrépát, akik lelkiismeretesen gondozzák azt. könnyen elérik a 150—200 mázsás holdanként! átlagtermést. ——1 Nem is nehéz ennek elé áse, csupán szorgalom kérdése az f.géí-z. t Milyen jövedelem várható egy katasztrális holdon? Időben és jól elvégzett növényápolással holdanként 65 000 darab egészséges, jólfej- lett cukorrépát termelhetünk. Ebben az esetben — ha a répáink átlagsúlya legalább 30 dekagrammos lesz — 200 mázsás termést érünk el. Ez egyéni termelők esetében (ha szerződéses termelést folytat), 400 kg kristálycukrot, 1200 forint répaárat és 2500 forint prémiumot jelent. A termelő ezenkívül 130 mázsa friss szeletet vásárolhat mázsánkénti 90 filléres áron. Ha ezt a szelet mennyiséget átszámítjuk keményítőérték és szárazanyag tartalom alapján takarmány- répának, akkor kitűnik, hogy 86 mázsa takarmányrépát kaptunk, amiért mindössze 117 forintot fizettünk. (A III. típusú tsz-eknél a prémium duplája az egyéniekének.) A cukorgyár termelési szakemberei megmutatják a termelőknek azokat a lehetőségeket, amelyekkel magas termések érhetők el. A cukorrépatermelőkre az a feladat vár, hogy éljenek a lehetőségekkel. Nem a répaárban, hanem termelési módszereinkben kell keresni a hibát Alkalmazzuk a jól bevált agrötechnikai eljárásokat, s termeljünk szerződéses alapon minél több cukorrépát.“ A szénszállá tás és osztályozás helyzete A agybátonyhan \ nagyfaátonyi fűtőház épületének körvonalai alig-alig rajzolódnak ki a sűrű ködbőb Este hat óra felé jár az idő. A kezelői helyen, a kútnál mozdonyok füstölögnek, A fűtők kimért mozdulatokkal dobják ki a salakot a tűzseekrénybőL Tüzet pucolnak. A forgalmista irodában hirtelen éles csörgés szakítja meg a megszokott csendet. Szól a telefon! A forgalmista lassú léptekkel lép a készülék felé, leemeli a kagylót és unott arccal jelentkezik. <— Halló, itt fűtőház! — Halló, itt Szorospatak. Elvtárs mikor küldi már a vonatot. Műszak elejétől állunk, tele van a bunkerunk szénnel — hallatszik egy ideges, rekedt hang, melyet köhögés szakít félbe. — Mindjárt küldünk — feleli a forgalmista arcrebbenés nélkül, s leteszi a kagylót. A nagybátonyi forgalmistáknak nem igen lehet időérzékük, mert a „mindjárt” náluk egy, sokszor másfélórát jelent. A fűtőházi váróteremben utasok is akadnak. A munkásvonattal jöhettek le és már öt órától arra várnak, hogy a mozdony fölszállítsa őket Szorospatakra. Ez a várakozás mindennapi látvány. Évek óta kényes kérdés Nagybátonyban a szén- és személyszállítás. Tudvalevő, hogy minden üzem zavartalan termelése attól függ, hogy a bel- és külszíni szállítók menynyire tudják feladataikat akadály nélkül teljesíteni. Szorospatak. Katalin II. és Kossuth- táró már jórég nem teljesítik tervüket. Ennek oka részben a külszíni szállítók munkájából adódik. Eddig majdnem mindig a bányászt korholták, ha nem „ment a terv“. A bányász lent a bányában termelne, ha lenne elegendő ürescsilléje. A belső szállító szállítana, ha lenne elegendő csilléje. A külszíni szállítóknál azonban más a helyzet. Sok akadály hátráltatja munkájukat. A vontatásüzem létszám- hiánnyal küzdött és küzd még most is. A meglévő vonatkísérők száma 40 fő és, hogy zavar nélkül szállítani tudjanak, még 44 főre lenne szükségük. Nagy a munkásvándorlás is. Ez azt vonja maga után, hogy sűrűn váltakoznak a munkások éa nincs idő arra, hogy jól betanítsák a dolgozókat Betanított munkásokkal feleannyi időt vesz igénybe a szállítás. A fegyelem sem kielégítő. Előfordult például olyan eset, hogy Bokor György mozdonyvezetőnek az lett volna a kötelessége, hogy az elmúlt hó 23-án este 22 órakor felvigye a munkásvanatot. Bokor György pedig egyszerűen hazament. Mi lenne, ha mindenki így gondolkozna, mint Bokor György. A vontatás személyzete nemtörődő és ha alkalom nyílik, nem vetik meg műszak alatt az egy-két pohár borocskát sem. Nem beszélve a fizetési napokról. Olyankor rendszerint többen hiányoznak, vagy ittas állapotban mennek dolgozni. Ideje lenne, ha ezt a megengedhetetlen állapotot megszüntetnék a fűtőház dolgozói. \i eddigi tapasztalat azt bi. zonyította, hogy a fűtőház személyzete nem volt érdekelve a termelésben. Az üzemvezetőség megvizsgálta a dolgozók jogos panaszát és elhatározta, hogy javítanak a bérezésen. Bevezették a tonna/kilométer bérezést. Ezután mindenki annyit keres majd, mind amennyit szállít. — A zavartalan szénszállításhoz szükséges még, hogy csalié parkunkat bővítsük — mondja Jancsi János elvtárs a nagybátonyi vontatás üzemvezetője. — Szükséges, hogy legalább 40 új csillével bővüljön csilleparkunk. Szükségünk lenne még jó szakemberekre, akik a mozdonyok javítását elősegítenék. Jancsi elvtárs most került a vontatáshoz. Sok, nagyon sok munka vár rá, ha minden hibát fel akar számolni. Először vissza kell szereznie a jó kapcsolatot a dolgozókkal, amit elődje elrontott. Elődje kutya-macska viszonyban volt a dolgozókkal. Jancsi elvtársnak nagy gondot kell fordítani a tervszerű, megelőző karbantartásra. mert ez eddig ismeretlen fogalom volt Nagybátonyban. A mozdonyokon nincsen kellő mennyiségű és megfelelő szerszám. Ha esetleg baj történt az úton, várni kellett a mozdonyoknak, míg segítség nem érkezik, mert nem volt szerszám. Időszerű lenne ha a primitív homokszállító berendezést korszerűsítenék, mert a mozdonyok esős-ködös időben csiga módjára vánszorognak rendeltetési helyükre. Száraz és finom homok elengedhetetlenül szükséges a zavartalan szállításhoz. A mozdonyok élettartamának növelésére szükséges lenne vízderítő létesítésére. Nagy feladat vár Jancsi elvtársra a vasútvonal tervszerű karbantartásában is. Tavaszkor, ha megindul az olvadás, nem lesz biztonságos a szállítás, mert attól kell tartani, hogy a rozoga vasútvonal szétmegy, \ szénszállítás mellett feltétlenül meg kell említenünk a személyszállítást is. A munkába induló dolgozók, akik a munkásvonatot igénybeveszik, gyakran a kocsik tetején utaznak, helyhiány miatt. A szorospataki bányászok már tíz éve várnak arra, hogy végre rendezzék a személyszállítást számukra. A vontatás üzemvezetői eddig arra hivatkoztak, hogy nincs elegendő mozdony. Jelenleg hét gőzmozdony és négy Diesel-motor bonyolítja le a szállítást. Van Diesel-motor, de személyszállítás még a mai napig nincs; A nagybátonyi szénosztályozón is akadnak hibák. Maga az osztályozó nem képes a zavartalan szénszállítást biztosítani. A hiba nem a dolgozókon múlik. A mérnök, aki annakidején az óriási osztályo- zót tervezte, elfelejtette, hogy Nagybátonyban az évek során fokozódik a termelés is. A bányák 1947-es termelését vette alapul és csak kétszakos termelésire tervezte az osztályozok Azóta feltárták az Északitárót, Katalin Il-t, Kossuth- lejtőst. Kossuth-táró is fokozta termelését, nem beszélve Mén- kesről és Kányásról. A szállítás bonyolult. Könnyen előfordulhat baleset. Mi lesz majd, ha Tiribes is sodronypályán szállít? \l 1955-ÖS élben biztosítanunk kell minden előfeltételt, hogy a jövő új ötéves terv zavartalanul meginduljon. Az előfeltételek közé tartozik a vontatásüzem és az osztályozó munkájának megjavítása is.
