Szabad Nógrád. 1955. február (11. évfolyam. 10-17. szám)

1955-02-05 / 11. szám

1955 február 5. SZABAD NOGRAD 3 AZ ÚJ BÉREZÉS ELSŐ NAPJÁN KÁNYÁSON A szénbányászat tervteljesí­tésének legfontosabb feltételei közé tartozik az elővájás és fel­tárási munkák tervszerű végre­hajtása. A Minisztertanács a Bánya­ipari Dolgozók Szakszervezete elnökségével egyetértésben feb­ruár 1-vel olyan bérügyi intéz­kedéseket léptetett életbe, amely megszüntet! az aránytalanságokat, a minőségi munkát és a kisebb szaktudást igénylő tömegter­melési munkahelyeken dolgo­zók bérezésénél. A régi bérezés hibáit és az új bérezés bevezetésének szük­ségességét legjobban a kányási bányaüzemnél előfordult ese­tekkel lehet igazolni. Hányá­son — de ez alól nem kivétel a szénmedence egyetlen bánya­üzeme sem — a dolgozók nem szívesen vállalkoztak előváj ási vagy feltárási munkálatokra. Ennek következtében a fejtési csapatok részére sok esetben nem volt biztosítva a szüksé­ges munkahely. A telepítéseket a mennyiségi terv teljesítésé­nek megfelelően nem tudták biztosítani és így hónapról hónapra növekedett adósságuk. Szeptemberben például ép­pen az előváj ási és feltárási terv rossz alakulása végett mindössze 58.2 százalékot ér­tek el. Az új szakasz politiká­jának végrehajtása, amely a népjólét emelését tűzte ki cé­lul, nagymértékben a szénter­melési tervek végrehajtásán múlik. Nem kétséges, ha a népjólét emelésének terve 100 százalékos tervteljesítésre van beütemezve, akkor a kányási üzem 58.2 százaléka nem elő- segítője, hanem fékezője a nép­jólét emelésének. Az új sza­kasz politikája azonban nem­csak a mennyiségi tervek tel­jesítését követeli meg, hanem mint másik legfontosabbat, a termelési költségek csökkenté­sét szabja meg feladatul. A ká­nyási üzemnél azonban a sú­lyos lamaradás mellett a bérköltség is megduplázódott szeptemberben. Az előváj ási és feltárási munkák teljesítésével december hónapra megterem­tették a folyamatos termelés alapját, aminek következtében a szeptemberi 79.68 forintos egy tonna szénre eső bérkölt­ség decemberben 37.10 forint­ra csökkent. Ugyanakkor a tervüket is 100 százalék fölött teljesítették, vagyis december­ben ugyanolyan bérköltséggel dupla mennyiségű szenet ter­meltek. Az elővájás és feltárási mun­kák megbecsülése tehát joggal került az új bérintézkedés kö­zéppontjába. A Minisztertanács szénbá­nyászatra vonatkozó bérügyi intézkedésének megjelenése után a kányási üzemegység vezetői azonnal munkához fog­tak. Először a vezetők beszél­ték meg részletesen az új bér­ügyi intézkedés bevezetésének feltételeit, majd a nagybátonyi üzemekkel karöltve a dolgozók előtt is ismertették a bérügyi intézkedések formáit. Az üzem- vezetőség részletesen kidolgoz­ta az üzemi típusnorma-gyüj- teményeket, a különböző szel­vényméretek. telepvastagsá­gok, szén- és kőzetkeménysé­gek és szállítási távolságok fi­gyelembevételével. Külön dia­grammot készítettek a szállí­tási normák számítására. Az üzem dolgozói megértés­sel és helyesléssel fogadták a percérték eltörlését és hogy a jövőben megszűnik a bonyolult bérelszámolás. Az előző időben ugyanis sok bérreklamáció volt. Volt olyan hónap, amikor 25— 30 000 forintos bérreklamálás volt a hóvégi elszámolás után. A kányási dolgozók most ab­ban bíznak, hogy az új bér­ügyi intézkedésekkel megszű­nik ez az áldatlan állapot. Könnyen ki tudják számolni keresetüket. Az új bérintézkedés, annak helyes betartásával megteremti a helyes arányokat a bányász­szakma különböző ágazatai kö­zött. Az eddig háttérbe szorí­tott előváj ási, feltárási és fenn­tartási munkák, melyeknek el­végzéséhez nagyobb szaktudás szükséges, a jövőben ehhez méltó keresetet biztosítanak. A jövőben nem vonakodnak az ilyen munkák elvégzésétől és ez lehetővé teszi, hogy a széntermelési terv teljesítésé­hez szükséges szénvagyon fel­tárása, a fejtési munkahelyek biztosítva legyenek. Az új bérügyi intézkedések minden eddiginél nagyobb kö­vetelményeket állítanak a mű­szaki dolgozókkal, aknászokkal szemben. Az intézkedés ugyan­is előírja, hogy a végzett mun­ka minőségi és mennyiségi át­vételéért a főmérnök felelős. Az előírt minőségnek meg nem felelő terméket, vagy a tech­nológiai fegyelmet sértő mun­kát átvenni nem szabad. Ha a hibát elkövető csapat vagy egyén a kifogásolt munkát nem javította ki, a hibát a váltóharmaddal kell kijavít­tatni. A kijavított, most már minőségileg megfelelő munkát a javítást elvégző számára kell elszámolni. A fennálló törvényes rendel­kezések keretein belül a leg­szigorúbban kell eljárni olyan vezetőkkel szemben, akik eltű­rik a biztonságot, technológiai fegyelmet sértő munkavégzést, vagy azoknak a tevékenysé­gét, akik a munkaátvevő munkáját mennyiségi, vagy minőségi szempontból káro­san befolyásolni igyekeznek. A kányási üzemnél az el­múlt időkben azért lépték túl a tervezett termelési költsége­ket, mert az aknászok rosszul gazdálkodtak és szabadon szá­moltattak időbérben. Az elmúlt év szeptemberében például, amikor dupla áron termelték a szenet, 18 516 órát számoltat­tak el időbérben. A jövőben az időbéres órák elszámoltatásá­hoz a főmérnök engedélye szükséges. Meg kell indokolnia minden aknásznak az időbér­ben való elszámolás szükséges­ségét. Ez természetesen azt je­lenti, hogy a jövőben szervezet­tebbé kell tenni a munkát, biz­tosítani kell a csapatok részére a szükséges ürescsillét, faanya­got és a termelés folyamatossá­gához szükséges minden tár­gyi feltételt. A rendelkezések alapján feb­ruár 1-től már az új bérintéz­kedéseknek megfelelően kell végezni a munkát. A nyugati fővonal 2. számú vízvédelmi vágatában, ahol 200X220-as szelvényben dolgoznak, ezelőtt 28 centiméter volt egy dolgozó napi előirányzata és folyóméte­renként 173,10 forint bérkölt­ség volt megállapítva. Február 1-től ugyanezen a munkahelyen 23.6 centiméter lesz áz új nor­ma és egy folyóméter bérkölt­sége 201 forintra emelkedett. A kányási üzemegység új irány normagyűjteményei alap­ján próbaszámításokat végez­tek. Például Oláh Pál elővájá- son dolgozó csapata a decem­berben végzett munkája után 59.07 forintos alapbért ért el és a 9,96 forintos progresszió­val együtt 69,03 forintos kere­setet ért el. A normagyűjte­mény alapján ugyanezt a tel­jesítményt alapulvéve, 70,42 forintra növekedett az alapke­reset és az ehhez járó 33,59 fo­rinttal együtt 104,01 forintra emelkedett napi keresetük. Ugyancsak próbaelszámolást csináltak egy másik csapat de­cemberben végzett beruházási munkán elért eredményeiről. Ez a próbaelszámolós azonban csökkenő keresetet eredménye­zett. A próbaelszámolások te­hát még nem pontosak. Arra van szükség, hogy alaposan vizsgálják felül az eddig összeállított típus- normagyüjteményeket, hogy az új bérügyi intézkedéseknek megfelelően az elővájás és fel­tárási munka kedvezőbb bére­zése biztosítva legyen. A szénbányászatra vonat­kozó bérügyi intézkedések he­lyes megvalósulása esetén jó hatással lesz a tervek rendsze­res teljesítésére és egyben elő­segíti az új szakasz politikájá­nak sikeres végrehajtását is. 7----------------------­BÉ KEKÜLDÖTTEK ADAMI GYÖRGY 8 kh-as galqagutai dolgozó pa­rasztot a Község dolgozói járási békeküldöttnek választották. A bizalmat meg Is érdemli, mert élenjár a beszolgáltatásban, az adófizetésben is. Nem marad ki azonban a társadalmi munkából sem, mert az új kultúrház építé­séhez egyheti társadalmi munkát ajánlott fel fogatjával együtt. KOVÁCS JÓZSEF Nemti községben asztalos. A köz­ség Jó munkájáról és becsületes, bátor kiállásáról ismeri. Ezért szeretik és megbecsülik öt. En­nek a megbecsülésnek a jeléül választották meg most járási bé­keküldöttnek. Jó munkája közben azonban nem feledkezik meg a rendszeres adófizetésről sem. NÁDASI ISTVÁN nádújfalusi 8 kh-s dolgozó pa­rasztot javasolták Nádújfalu köz­ség dolgozói járási küldöttnek. Nádasdi elvtárs becsületes dol­gozó, aki példát mutat. Rendsze­resen teljesiti adófizetését és be­szolgáltatását. Elhatározta, hogy a IV. békekongresszus tiszteleté­re félévi beszolgáltatását teljesíti é verseybe hívja ki Nádújfalu va­lamennyi dolgozóját. „Mi, Endrefaíva dolgozói..." Aláírásgyűjtő ívek* kel járnak mostanában szerte az országban. Békét akaró, egyszerű emberek értett és ér­zett gondolatokkal jár­nak házról házra, meg­látogatnak minden csa. ládot. „Tiltakozunk Nyugat-Németország felfegyverzése ellen“. Ez áll a békeíven, amet- lyet millió és millió ember ír alá. És amit még ezentúl jelent ez a mondat, elmondják a ■mindennél jobban be­szélő, az embereknek testén és életén érző­dő tények, történelmi tanulságok. Azok a szo­morú, fájó emlékek, amelyek elfeledtetésé- re nagyon-nagyon ke­vés volt a háború óta eltelt tíz esztendő. Ügy fogja meg most min­denki a tollat, úgy ha­jol az aláírásgyűjtő ív fölé, hogy háborúban pusztult, vagy meg- nyomorodott apjára, fiára, férjére emléke­zik. Nehezen szerzett $szabadságunkra, a fel­épített hidakra, gyá­rakra, iskolákra, kul- túrotthonokra, rendbe­hozott lakására gon­dol, miközben katona­sorban lévő vagy még iskolába járó gyerme­két látja maga mellett. Az életnek, eddig vég­zett munkánk eredmé­ny enek. jövőbeni fej­lődésünk, boldogulá­sunk biztosítása ér­dekében tiltakozik most minden becsüle­tes, az életnek, a jö­vőnek élő ember a há­ború ellen. Endrefalvón most in­dul el egy aláírásgyűj­tő. Deák Istvánnak hívják, a községi ta­nácson dolgozik. Csat­lakozzunk hozzá, kí­sérjük el útján. Szeles István ko­vács, akivel először be­szél. Éppen munkában van. Egyszerűen, rövi­den mondja el Deák elvtárs. hogy miért jött. Szeles István a munkát, a nyugodt éle­tet szereti — sokat ta­nult már az élettől, nem kell neki sokáig magyarázni az össze­függést. Ezután még a munkájáról beszélget­nek egy darabig, mi­közben rákerül az ív­re az ő és a felesége neve. Csőri Mihályné 53 éves, magár ahagy or an élő özvegj asszony, sír- vafakad, amikor a múlt háború szörnyű­ségeiről az új háborús készülődésről beszel neki Deák elvtársi Egyike ő annak a sok­millió asszonynak, aki­nek nagyon kijutott két háború átkából. „Az egyikből nyo­morultul jött haza a férjem, a másikban ott A 11 éves Gyurika Er­zsi — édesapját és édesanyját ragadta el tőle a második világ­háború. maradt a vöm ... még a fiamat is elvigyék?“ — mondja végtelen fájdalommal. Férje olyan betegséget ho­zott haza az első vi­lágháborúból, ame'y három évvel azután sírba vitte. A gyászon, a fájdalmon túl apró gyermekei felnevelé­sének gondja sza­kadt a szegény öz­vegyre, A második vi­lágháborúban szinte ugyanaz történt a lá­nyával, azzal a különb­séggel, hogy háború­ban halt férje után, 27 éves korában őt is sír­ba vitte a munka, a szenvedés. Két kis ár­vája maradt. Üjabb és újabb alá­írásokkal telik az ív. Sok helyen megkér­dezik, vajon ér-e ez az aláírás valamit, vajon megakadályozhatjuk- e ezzel a ránkkészülő veszedelmet. Igen — mondja Deák elvtárs —, ha a nép nemet mond. ha az egész vi­lág minden dolgozója békét akar, ha becsü­letesen dolgozik a bé­ke érdekében, ha egy pillanatra sem szűnik a dolgozó milliók tilta­kozása, nem kell fél­nünk a háborútól. — Mintha csak Sztálin szavait idézné. Egyszerűen magya­ráz Deák Gábornénak is, Deák Gábornak, aki már nyolc éve szin­te állandóan beteg. Hol szerezte a betegségét? — kérdezzük tőle. — Az első világháború­ban — mondja. Sokan hivatkoznak saját bajaikra. A be­szélgetésből azután ki­derül, hogy honnan erednek ezek a bajok. Élénk figyelmeztetője ez is, amely állandóan érezteti, hogy mit is jelent a háború. Deák elvtárs arról beszél, hogy a háború óta el­telt tíz év alatt nem tudtunk még minden sebet begyógyítani, de ha békében dolgozha­tunk tovább, mind ke­vesebb lesz a panasz, mind több a megelége­dettség. Olyan meg­győzően beszél, hogy kételkedés nélkül el­hiszik minden szavát. „Ügy kell már intéz­ni, hogy ne legyen há­ború“ — mondja Deák Józsefné, miközben fia aláírja a békeívet. Nem magára, hanem a fia­talokra, épülő új or­szágunkra gondol, mi­közben ezt mondja. Bartus Sándorné fér­je is a fronton veszett. Nem akarja, hogy fiá­ra is hasonló sors vár­jon. Zsidai Jánosné öreg özvegyasszony megkér­dezi — miért kell ez az aláírás. Azért, hogy ne legyen háború — feleli Deák elvtárs — emlék­szik-e még, mikor dör- gött az ágyú? Azért ír­juk alá ezt az ívet, hogy soha többé ne kelljen ezt hallani. És így megy tovább házról házra, míg las­san megtelik az ív. És így telnek meg a töb­bi ívek is, kifejezve egy falu, egy egész ország összefogott tiltakozá­sát. Felszabadulásunk ünnepére TAVASZRA KÉSZÜL A FALU Követendő példa. Jelentős kezdeményezés született az elmúlt hónap 31- én a Balassagyarmati Járást Tanácson. A szakszervezeti bizottság javaslatára a járási tanács mezőgazdasági osztá­lyának dolgozói fe'szabadulási ünnepünk tiszteletére felaján­lást tettek. Lotharides Ferenc főagro- nómus és Kádek István járá­si agronómus például azt vál­lalták hogy 14 termelőszövetkezetnél bevezetik a vetésforgó sze­rinti gazdákodást. Varga Judit körzeti agronó­mus Csitár községben gazda­kört szervez. Lotharides Imre kertészeti agronómus vállalá­sa így szól: „segítséget nyúj­tok a Berceli Vörös Csillag TSZ-nek ahhoz, hogy február 15-ig elvégezhessék gyümöl­csösük fatisztogatását”. Mán- di János tsz főkönyvelő a já­rás kilenc termelőszövetkeze» ténél a nyilvántartási könyve­ket a helyszíni leltár alapján felfekteti. Tóth János építés: előadó vállalja: „a Honti Győ­zelem TSZ részére, az 500 fé­rőhelyes baromfiól és a 30 fé­rőhelyes szarvasmarha istál­ló tervrajzát elkészítem“. Pét- rezsel József, tsz csoportveze­tő és Bállá István szervezi február 20-ig a járás valamennyi terme­lőszövetkezetének tagsá­gával ismertetik az alap- szabályzatot és a munka­egység kiszámítását. Vállalásuk valóraváltása nagy segítséget nyújt majd a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok munkájában. Kövesse a balassagyarmatiak példáját valamennyi járási ta­nács mezőgazdasági osztálya. Az előkészített vetőmaggal várják a tavaszt Befejeződött a tavasszal szerződéses alapon elvetésre kerülő étkezési borsó, tavasz­bükköny és fehérhere vető­mag leszállítása a termelők részére. Vars&ny község dolgozó pa­rasztjainak például 8338 kg étkezési borsót és 724 kg fe­hérherét szállítottak. Az er- dőtarcsai gazdák 5202 kg ét­kezési borsót és 400 kg fehér­herét vetnek tavasszal. A ve­tőmag rendelkezésükre áll. Az egyénileg dolgozó pa­rasztok mellett a termelőszö­vetkezeteket is ellátják vető­maggal. A felsőtoldi Május 1. TSZ-nek, például 600, a job­bágyi Uj Otthon TSZ-nek 400, a pásztói - Béke TSZ-nek 320 kg tavaszbükköny mag van már raktárában. Egy szövet­kezet sem szenved majd velő- maghiányt. Koós László már kihordta az istállótrágyát Kisterenyéről jelentik: Koós H. László dolgozó pa­raszt már kihordta földjére az istállótrágyát. Vass J. Károly az idén is kötött szerződést 300 négyszögöl cukorrépa ter­Egyre többen Egyre több és több község csatlakozik a balassagyarmati járásban a magyarnándori gazdák versenykihívásához. Bercelen január 27-én a gaz­dák a termelési bizottság ülé­sén fogadták el a kihívást és egyben párosversenyre léptek Érsekvadkert parasztjaival. mesztésére. Tavaly jól fizetett neki a répa, mert 117 kilo­gramm cukrot, 1267 forint készpénzt, 38 mázsa nyers ré­paszeletet, valamint cukor­szörpöt kapott. csatlakoznak Nógrádmarcal, Galgaguta és Szügy is bejelentette csatlako­zását. Herencsény dolgozó pa­rasztjai gazdagyűlésen tár­gyalták meg a nándoriak ki­hívását, melyet egyhangúlag el is fogadtak. A nemes vetél­kedésben Érsekvadkert gaz­dái is részt vesznek. Ipolytarnócon növelik a cukorrépa vetésterületét Ipolytamóc község dolgozó parasztjai a nagyobb cukor­répatermelés érdekében ver­senyre hívták ki a szécsényi járás valamennyi községét. Vállalták, hogy ez évben 60 százalékkal nagyobb területen kötnek cukorrépára termelési szerződést, mint az 1954-es esztendőben. A vetést a cu­korgyártól kapott vetőmaggal végzik. Az egyelést négyleve­les korban hajtják végre, s az egyelés után nyolc napon be­lül befejezik a répa második kapálást. Négyszer kívánnak kézikapálást végezni. A válla­lás kimondja, hogy a község cukorrépa termelői csatlakoz­nak a 200 mázsás cukorrépa mozgalomhoz. TERMELÉSI BIZOTTSÁGOK GAZDAKÖNYVE Szerkeszti: Gömöri Henrik Közeledik a tavasz, s ez egyre nagyobb feladatok elé állítja a termelési bizottságo­kat is. Az egyre növekvő fel­adatokat természetesen csak akkor tudják megoldani, síké. résén elvégezni, ha tervsze­rűen dolgoznak, ha a bizottság valamennyi tagja tudja, hogy mit kell tennie, ha világosan látják a célt. De ahhoz, hogy a bizottság tagjai tisztában le­gyenek feladataikkal, elen­gedhetetlen egy alaposan át­gondolt. jó terv elkészítése. Milyen feladatokat szabjon meg a terv? Az egyik legfontosabb teen­dője a bizottságnak, hogy szorgalmazza a tavaszi mun­kákhoz szükséges gépek ki­javítását, ellenőrizze azoknak minőségét. Vizsgálja felül az állami tartalékterületeket, a meg nem művelt földeket, s hasznosíttassa azokat. Gon­doskodjon a bizottság a tava­szi vetőmagvak beszerzéséről (saját készletből, szabadpiaci felvásárlásból, termelők egy­másközti cseréjéről). Szervez­zék meg a vetőmag tisztítását és csávázását. Igen fontos, hogy szerepel­jen a termelési bizottságok terveiben a műtrágya beszer­zésről való gondoskodás. In­tézkedni kell, hogy a földmű­vesszövetkezetek elegendő menyiségű műtrágyát tárolja­nak, s a termelőszövetkezetek is mielőbb megrendeljék azt. Már most meg kell kezdeni a szervező munkát a legelő tisztítására, az árkok, patakok sáncolására. Szerepeljen a tervben a bekötözött fiatal gyümölcsfák felülvizsgálása. Szorgalmazni kell a gyümölcs­fák fatisztogatási munkáit és a permetezések elvégzését is. Termelőszövetkezeteink, egyénileg dolgozó parasztjaink sürgősen lássanak hozzá gyü­mölcsfáink kéregtisztításához, a száraz és keresztben növő gallyak lefűrészeléséhez, a fá­kon lévő fonnyadt gyümölcs, száraz levél eltávolításához. A fák alját a korona széles­ségében ássák fel, a fák kö­zeit pedig szántsák meg. Csak ezen munkák elvégzése után lehet eredményes a permete­zés. A burgonyatermelés foko­zása érdekében feltétlen szük­séges. hogy a leromlott bur­gonya vetőmagot kicseréljük. A termelési bizottságok a földművesszövetkezetek segít­ségével szervezzék meg a vetőburgonya vásárlási ak­ciót. Az akció lebonyolításá­ról a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság Növénytermelési Osztálya ad felvilágosítást.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom