Szabad Nógrád. 1955. január (11. évfolyam. 1-9. szám)

1955-01-26 / 8. szám

1955 január 28.

SZABAD IVÖGBAB

3

Teljesítsük minden részletében a szénbányászat évi tervét

Orsau&os satfnbant/ássati ianácskossíís a Parlamentben

Hétfőn reggel a Parlament kongresszusi termében a párt Központi Vezetősége és a Minisztertanács országos szénbányászati tanácskozásra hívta össze a szénbányászat legjobbjait: Kossuth-díjasokat, sztahanovistákat, aknászokat, mérnököket, a szénbányászat vezetőit, hogy megvitassák a szénbányászat előtt álló feladatokat

A tanácskozáson megjelent Rákosi Mátyás, az MDP Központi Vezetőségének első titkára, Dobi István, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke. Hidas István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MDP Politikai Bizottságának tagja, Mekis József, a SZOT elnöke, az MDP Politikai Bizottságának póttagja, Czottner Sándor, szénbányászati miniszter, Szakali József, a DISZ központi vezetőségének első titkára.

Kocsis Lajosnak, a szénbányászati miniszter első helyettesének üdvözlő szavai után Czottner Sándor szénbányászati miniszter mondott beszédet.

Ismertette az elmúlt tíz esztendő nagy eredményeit. Elmondotta, hogy az elnyomás alól felszabadult bányászság lelkes munkája nyomán az 1945. évi 4.3 millió tonnás széntermelésről elindulva, 1950-ben már elértük, sőt túlszárnyaltuk a kapitalista idők széntermelését. 1954-re pedig az évi széntermelési színt 22 millió tonnára emelkedett.

A továbbiakban hangsúlyozta, hogy ez évben fel kell számolni a „csak a tonna számít” helytelen elvét, s harcot kell indítani a termelékenység növeléséért, a szén önköltségének csökkentéséért. Igen fontos feladat 1955-ben, hogy bányászatunk egyre javuló minőségű szenet adjon a népgazdaságnak. Ezeknek a feladatoknak teljesítéséhez megvan minden lehetőség és a szénbányászat dolgozóin, vezetőin, kommunistáin múlik, hogy a rendelkezésre álló eszközöket és erőket úgy szervezzék meg, hogy az szilárd biztosítékot nyújtson az évi tervek teljesítéséhez.

Czottner elvtárs a továbbiakban elmondta, hogy a múltévi tervelmaradás fő okát a fej teljesítmények nem kielégítő alakulásában, a terv és a munkafegyelem terén tapasztalt lazaságokban, a gépesítés terén elkövetett hibákban kell keresni.

A gépesítés hibáiról szólva megállapította, hogy az egyre növekvő széntermelési terveket nem tudjuk állandó létszámemeléssel megoldani, éppen ezért az idén határozott lépést kell tenni előre a gépesítés szélesebbkörű alkalmazása terén. A szállítási vágatok rossz állapota miatt nincs kihasználva a munkahelyek teljesítőképessége, s ez különösen a frontfejtésekre káros körülmény. Ez abban nyilvánul meg, hogy lecsökken a frontok előrehaladási sebessége. A fejteljesítmény növelésének másik nagy tartaléka az új munkamódszerek, gyorsabb, bátrabb és szélesebbkörű alkalmazása. Ilyen például a ciklusos munkaszervezés, a millszekundumos robbantás, amelyekkel szemben sok helyen még közömbösség mutatkozik.

Ezután részletesen ismertette a szocialista munkaverseny jelentőségét a szénbányászatban. Elmondta: a tatabányai Szénbányászati Tröszt második félévi tervét túlteljesítve, évi tervén felül 157.848 tonna szenet adott népgazdaságunknak. Ugyanakkor több mint 1 forinttal csökkentették tonnánként a szén önköltségét.

— Világosan meg kell mondani — folytatta Czottner elvtárs — ha nem számoljuk fel sürgősen a terv-, de különösen a munkafegyelem terén tapasztalható lazaságokat, nem haladhatunk előre azzal a biztonsággal, amelyre szükség van.

— A szénbányászat 1955. évi terve reális, megvalósítható. A multévi tervhez képest 3.3 százalékkal kell emelkednie a széntermelésnek. Ez látszólag kis feladat, hiszen néhány évvel ezelőtt 15—20 százalékkal is emelkedett a széntermelés egyik évről a másikra. A feladat azonban nem kicsi, ha tekintetbe vesszük és tekintetbe kell vennünk, hogy az 1955. évi tervet minden részletében teljesíteni kell, mert csak így készülhetünk fel megfelelően a második ötéves tervre. Ennek érdekében a következő feladatokat kell megoldani.

1; Jelentősen növelnünk kell a jelenleg igen alacsony szinten lévő teljesítményeket. Ennek érdekében következetes harcot kell folytatnunk a munkafegyelem megszilárdításáért. Segítsük fokozottabban a munkaverseny széleskörű kibontakozását, a fejlettebb munkamódszerek tömeges alkalmazását.

2. Határozott lépést kell tennünk előre a bányagépesítés területén.

3. Következetes harcot kell folytatnunk az egyenletes, gazdaságos termelés biztosításáért, a szén önköltségének állandó csökkentéséért.

4. Helyes tervezéssel és megfelelő ellenőrzéssel biztosítani kell a tervszerű bánya- művelés megvalósítását.

5. Érvényt kell szerezni a bányászatban a dolgozók munka- és egészségvédelmi biztosításának. Ennek érdekében ki kell dolgozni az új bányatörvény tervezetét.

6. Sürgős feladat a vezetés irányításának megjavítása. A vezetés színvonalának emelése érdekében, az első félévben kidolgozzuk a szénbányászat tízéves távlati tervér.

Czottner elvtárs beszéde után elsőnek Handler János, a tatabányai Xl-es akna DISZ-frontbrigádjának vezetője, a frontbrigádok felszabadulási versenyének kezdeményezője szólalt fel. Bejelentette, hogy brigádja a tanácskozás tiszteletére egyhetes békeőrséget tart, amelyen átlag 140 százalékos átlagot érnek el.

Loy Árpád Kossuth-díjas Sztahanovista frontmester, a szocialista munka hőse, a borsodi bányászok nevében tett ígéretet, hogy küzdenek az adósság törlesztéséért, a terv teljesítéséért. Ezután Seyfried Gyula, a Tatabányai Szénbányászati Tröszt főmérnöke felszólalásában köszönetét fejezte ki a tatabányai Vlll-as akna diszistáinak, akik úgynevezett anyagmentő brigádokat szerveztek, s eddig mintegy 120 000 forint értékű anyagot hoztak felszínre.

Ezután Gátai Ottó, a DISZ

tatabányai városi bizottságának titkára szólalt fel, s a tatabányai fiatalok nagyszerű munkasikereiről számolt be.— A bányászfiatalok azzal bíztak meg — mondotta — hogy jelentsem a tanácskozásnak: a múlt évben 44 000 tonnányi vállalásunkat 50 600 tonnára becsülettel túlteljesítettük. Ezt az eredményt Tatabányán 158 ifjúsági brigád közös erőfeszítéssel érte el. Azzal is megbíztak az ifjú bányászok, hogy jelentsem: április 4-ig 20 000 tonnát vállaltunk terven felül, s eddig a vállalásból 5900 tonnát már teljesítet- tüník.

Számos felszólalás után Bíaha Béla, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke emelkedett szólásra.

A munkaverseny-mozgal- mak eredményeivel foglalkozva elmondotta: a szakszervezet és a DISZ kezdeményezése nyomán 530 brigád csatlakozott a múlt évben az adósság csökkentéséért indított harchoz s az elmaradásból mintegy 250 000 tonna szén pótlását vállalták. Széles körben bontakozott ki a trösztök, üzemek, csapatok egymás közötti versenye.

A tanácskozáson felszólalt Szakali József, a DISZ KV első titkára is. ígéretet tett a fiatalok nevében, hogy a szénbányászat nagyszerű feladatainak megoldásához a DISZ minden segítséget megad. Elismerőleg emlékezett meg azokról a bányász DlSZ-fiata- lokról, akik a frontbrigádok versenyében oly kiváló eredményeket értek el.

— Ezek a fiatalok bebizonyították — mondotta —, hogy számtalan nehézséget le lehet küzdeni a bányákban. A nemes versenyben újszellemű fiatalok nevelődnek, a munka új hősei születnek. Az eredményeket úgy sikerült elérni, hogy ifjúságunk munkalendületét a fiatalok hazaszeretete fűtötte. Elősegítette az is, hogy a DÍSZ a szakszervezettel és a műszaki vezetőkkel megtalálta a szorosabb kapcsolatot. További feladat, hogy az egész bányászifjúságot bevonjuk a versenybe, s a DISZ Központi Vezetősége a szak- szervezettel és a minisztériummal egyetértésben tovább szer. vezze a szenelőcsapatokat. fordítson gondot a fenntartók és a szállítók versenyére.

Az Országos Bányásztanácskozás ma folytatja munkáját.

MEZÖGBZOASÁGI ESZKÖZÜKET ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZETT VÁLLALAT

értesíti a lakosságot, hogy

LÓSZERSZÁM és lószerszáma I hat rész

szükségleteiket a helyi földművesszövetkezeti boltokon keresztül rendelhetik meg

♦

Lószerszám díszes kivitelben is kapható

A tanácskozás részvevőinek egyik csoportja

A Szabad Hlógrád téli pályázatára érkeiett

Talajvédelem, — nemzetvédelem

Salgótarján város határában az erózió ellen kell megvédenünk termőtalajainkat. Erózió alatt értjük a természeti erők a víz, a szél — hatását a talajra. Az erózió káros hatása ellen az okszerű vetésforgóval, a növénytakaró helyes megválasztásával, a rétegvonalas műveléssel, a szalagosvetésekkel, a sáncolásokkal és a védőfásításokkal védekezhetünk a legeredményesebben.

Az erózió által okozott veszteségek sokkal nagyobbak a kapásnövényeknél, mint a sűrű borítással rendelkező növényeknél. Egy kukoricatáblán jóval gyorsabban tud lerohanni az esővíz, mint egy gabonatáblán. A talajerőt kímélő növényele védik a talajt az eróziótól. Sűrű takaróról gondoskodnak a talajfelszín részére. Meggátolják az esővizek lero- hanását és az erózió elől lekötik a talajt. Ilyenek a pillangósok, a zöldtrégyák és más takarmánynövények, amelyek növelik a talaj nitrogéntartalmát, hozzájárulva ezzel a talajerő növeléséhez. Az erózió elleni munkában igyekezzünk ilyen növényeket vetni.

A rétegvonalmenti kereszt- beszántással érhető el az, hogy az ormok a csapadékot felfogják, ahelyett, hogy a barázdák utat nyitnának a lemosódás- nak. Ezekhez esetleg váltóekék szükségések, de a tapasztalat azt mutatja, hogy az ilyen szántás könnyebb és kevesebb erőkifejtést kíván, mint a lejtők irányában fel és lefelé haladó szántás. A vetögép és a talajművelő gépek is könnyebben mozognak, a rétegvonal mentén.

A szalagos vagy sávos vetés annyit jelent, hogy a lejtős táblát rétegvonal mentén sávokban más és más növényekkel vetjük be. így a talaj a növények segítségével felfogja a csapadékot és a vele kimosott talajrészeket. Ha egy-egy sávról le is kerül a növény (például a gabona) ott marad a

másikon a takarmánynövény, (például a lóhere), amely megfogja a vizet és a talaj részeket így a lejtős oldal nem marad soha csupaszon és ez megakadályozza a vízmosások képződését. A sávok szélessége a lejtő lejtési fokától függ. Általában 16—40 méter széles legyen. A sávok szélesek lehetnek szárazjellegű talajokon, s az enyhe lejtőkön.

A rétegvonal mentén magasabb sáncokat, ormokat kellene húznunk, amelyek felfognák a lerohanó vizet. A fás, erdős területek ugyancsak meggátolják a vízmosások képződését. Szomorú példa van a salgótarjániak előtt. A tanácsház mögötti hegyen lévő erdőt volt tulajdonosa oktalanul kivágatta és azóta valamennyi felhőszakadás után bokán felül érő víz folyik városunk főutcáján. A hegyoldal mély vízmosásokkal van tele, s így nehézségekbe ütközik újrafásítása is.

A nyári záporok okozta vízmosások további növekedésének meggátlására alkalmaz- nunlc kell a rőzsegátakat is. Ennek éppen Salgótarján környékén van nagy jelentősége.

Számos példát láthatunk S környéken. A nyári nagyobb esőzések folytán több méter széles és mély vízmosást váj a hegyről lerohanó víz, amely jóformán sorszámra söpri el a kukoricát, a burgonyát. Helyi viszonylatban talán itt lehet tapasztalni a legjobban az erózió igen káros munkáját. Ne sajnáljuk a fáradságot, a rőzse- gát elkészítésére, mert az meg_ fogja az iszapot, a talajt és fontos tápanyagait, meggátolja a lemosódást, ami annyit jelent, hogy vastagabb lesz a kukoricacső, s több lesz a burgonya;

Amint a példák mutatják, az erózió — különösen a víz — igen nagy károkat okoz Salgótarján és környékének. Hiszen a szántóterületek zöme hegyesdombos részeken fekszik. A helytelen vetésforgó is az erózió malmára hajtja a vizet; Meredek oldalakon kapásnövényeket termesztünk, s ezzel is az erózió munkáját segítjük; Ezeken a területeken talajvédő növénytermesztést kell folytatni, a talajt sűrűn borító takarmánynövény termesztésre használjuk,

L. J. Salgótarján

Megvalósítható-e a javaslat?

Az erdőtarcsai Szabadság TSZ-nek szép és jövedelmező I tehenészete van. A húsz daran | tehén után 9.6 kg a fejési átlag. [A tej zsírszázaléka magas. Abrakkal, szálastakarmánnyal és jSilóval etetik az állatokat. Naponta kétszer, reggel és este | fejnek. Havonta a beadott szabadtejért, 7000—8000 forint jö- jvedelemxe tesznek szert.

„Egy tejfeldolgozó-üzem létesítése nagyban elősegítené a tehenészet jövedelmezőségének | növelését.“ Ezt a javaslatot a járási bank egyik tisztviselője tette a tsz-nek. Hogy helyes-e jez a javaslat azt döntse el a | tagság közgyűlésen. A tejtermékek gyártása nagyobb jövedelemhez juttatná a szövetkezetét, mivel a termékek piacon való elhelyezése igen kedvező. Dancsok József, a tsz elnökhelyettese így vélekedik a javaslatról: „Szívesen foglalkoznánk tejtermékek gyártásával, ha erre alkalmas épületünk, felszerelésünk lenne.“

A termelőszövetkezet 50 férőhelyes tehénistállót épít. A falakat már felhúzták, s csak a tetőzethez szükséges építőanyagok hiányoznak. Az istálló megépítésével megoldódna a tejfeldolgozó üzem elhelyezése is. Most már az illetékes szerveken a sor, hogy elősegítsék az istálló felépítését, juttassanak megfelelő tetőgerendákat s tetőfedő cserepeket a tsz tehénistállójához.

AZ ADOTT SZÓ...

EsOS SUQUSltUSI rBÍJ(Juliin 1907-ben édesapjával együtt leszállt Pintér András vanó is, mint annakidején sokszáz gyerek, a bányába. Az Aguszta bánya tulajdonosai nem igen tiltakoztak az ellen, hogy gyerek munkaerőt alkalmaznak üzemüknél, mert ez nagy hasznot jelentett számukra. A nyurga gyermeknek fogalma sem volt, mi a bánya, s hogy milyen sors vár rá. Csupán játéknak tekintette a bányát és csak amikor letelt az első műszak, akkor döbbent rá a valóságra.

Teltek, múltak az éveik. A nyomor nőttön nőtt. Kitört a világháború és 1916-ban, amikor több elvtárssal megismerkedett, ő is bekapcsolódott a mozgalmi életbe. Mind társai, is követelte a bányászok jogát, a nyolcórás munkaidőt.

Közben megnősült. A harcot nem adta fel. Kiállt a munkások mellett. 1917-ben az akkori rendszer hadbíróság elé állította Pintér elvtársat forradalmi tevékenysége és lázítás miatt. De nem használt semilyen büntetés, semilyen fenyegetés. Amikor Kassáról elengedték a pribékek Pintér elvtársat, tovább folytatta a küzdelmet.

hí evek szálltak, a Pintér-család is szaporodott. Egymásután születtek a gyermekek és a gond is mindig nagyobb lett. Most már két szelet kenyér helyett öt szelet kenyérke kellett az asztalra.

1918-ban, majd 1919-ben, a dicső Tanács- köztársaság idején, javult Pintér elvtárs helyzete is. ö is teljesjogú polgára lehetett a hazának. Ez azonban nem tartott sokáig. Ismét folytatni kellett a harcot, mert a külföldi antant erők és az árulók megdöntötték a munkásosztály vívmányait. Pintér elvtárs nem keseredett el, tovább is résztvett a gyűléseken, sztrájkokban. Emiatt a csendőrség sokáig üldözte.

1926-ban baloldali magatartása miatt elbocsátották az üzemből. Munkanélküli lett, mint sek más munkatársa. Nem volt mit tennie, alkalmi munkát keresett. Odahaza felesége három gyermekkel éhezett. Nem volt pénz kenyérre, ruhára, cipőre. Minden igyekezete ellenére munkanélküli maradt, nem vették fel sehol az üzemben. A bányaigazgatók féltek tőle, mert kommunista volt. Saját hazájában nem kapott munkát, kénytelen volt kivándorolni külföldre.

Hosszas utazgatás után Kanadában telepedett le. Az egyik bányában kapott munkát. Az élet itt sem volt rózsás. Hetenként csupán egy-két műszakot dolgozott, s nagyon keveset kei esett. Nagyon kevés pénz tudott családjának küldeni Magyarországra. Pintér elvtárs egyik napról a másikra mind rosszabbul és rosszabbul érezte magát, Odahaza családja

éhezett és ő jó ezernéhány 'kilométerre lakhat csak tőlük. Nem is bírta sökáig. 1932-ben összegyűjtött egy kis pénzt és hazajött.

Nagy öröm volt a viszontlátás. Az akkori bányaigazgatóság nem ismerte baloldaliságát és felvették munkásnak. Pintér elvtárs azonban nem nyugodott. A 40-es időkben lévő sztrájk újból eggyé kovácsolta a mozgalmi emberéket és így ő is részese volt a sztrájkoknak. Nagyon kemény napok következték. Nyomor, éhség uralkodott majdnem minden bányászcsaládnál.

1945-ben a Vörös Hadsereg felszabadította Magyarországot, így Homokterenyét is. Szinte egyik napról a másikra megjavult a bányászok helyzete. Elűzték a kizsákmányolókat s maguk vették át a bányák irányítását. A legfejlettebb elvtársak, köztük Pintér elvtárs is, azon. volt, hogy mielőbb megalakítsák a Magyar Kommunista Pártot. A bányákban megindult a termelés. Most már maguknak termelték a dolgozók. Majdnem ókori módon, kézi erővel indult meg a termelés. Ám Pintér elvtárs nem ismert fáradságot. Lelkiismeretesen dolgozott. Tudta, hogy a párt mit vár tőle és a többi bányászoktól. Éjjel-nappal a bányákban volt és tonna számra küldte a kitermelt szenet a gyárak, kórházak részére. így figyelt fel rá a párt. Régi mozgalmi tevékenysége és kiváló munkája eredményéként meghívták Pintér elvtársat is a második bányász kongresszusra, ahol Rákosi elvtárs személyesen adta át az öreg bányásznak a „Magyar Népköztársasági Érdemérem“ aranyfokozatát. Ez alkalommal felajánlást tett az öreg vájár 43 éves bányászkodás után, hogy az ötéves tervét a szénfal mellett tölti el. 43 éves bányászkodás után nem kis feladat várt rá. „Az adott szó kötelez“, ez volt végig Pintér elvtárs jelszava. ígéretét betarotta. ötéves tervét 1954 december 12-én fejezte be és még az év végére 100 tonna terven felüli szén kitermelését vállalta. 1945-től egyetlen egy igazolatlan mulasztása sem volt. Harcolt rendületlenül, hogy munkájává hozzájáruljon a népi hatalom megszilárdításához. Jó munkája eredményeképpen több esetben, mint küldött résztvett pártkongresszusokon és aktívaértekezleteken.

Pintér András vanó idős vájár további terve, hogy még két évig mint omlasztó vájár dolgozzon a bányában és hogy végre ebben az évben nyugodtan a Balaton, a magyar tenger mellett üdüljön. Két év múlva Pintér elvtárs 50-üíc évét tölti a bányában. 50 év egy életkor. Ennek ellenére még mindig egészséges az öreg harcos. Sók fiatal bányász példát vehetne Pintér András vanó 60 éves vájártól.

HADUSOVSZKY JÓZSEF