Szabad Nógrád. 1955. január (11. évfolyam. 1-9. szám)

1955-01-01 / 1. szám

t955 január 1. SZABAD KÖGRÁn 5 ÚJ GYÜMÖLCSÖSÖKET TELEPÍTETTÜNK Az állategészségügy egyéves eredménye 7V ógrád megye lankás domb­oldalai és fennsikiainak nagy része kiválóan alkalmas gyümölcstermesztésre. A forró, száraz déli otda'ak kivételével majdnem mindenütt jól díszük a tétialma. szilva. A déli. délke­leti, délnyugati lejtőkön pedig az őszi- és télikörte terem jól. A mésszet bíró dél, délkeleti, dél­nyugati lejtőkön a cseresznye és a meggy kitünően érzi magát , és bőven terem. A déli és délke­leti lejtőkön és fennsíkokon, ahol mész is van elegendő mennyi­ségben a talajban és védett fek­vésű terület, ott a dió és kaj- szinbarack és őszibarack díszük jól és hoz nagy terméseket. Ügyeljünk azonban, hogy fagyzugos és szélviharos helyre ne telepítsünk semmiféle gyü­mölcsöst, mert ott a fák nem fog­nak teremni. Már télen a rügyek megfagynak, megfáznak, vagy pedig virágzás előtt, vagy vi­rágzáskor történik meg a báj. Elrettentő példa Nógrád község­ben egy 16 kh-s gyümölcsös, mely sok kis termelőé, de hideg, fagyzugos helyre telepítették, s a hideg levegő állandóan az egész gyümölcsöst ellepi — nincs levezetése. Ez a gyümöl­csös körülbelül 18 éves már és rendes termést sohasem hozott. A dejtári József Attila TSZ is rossz helyre telepítette 10 kh gyümölcsösét, de most belátva hibáját, igen okosan az eredeti­leg javasolt és engedélyezett te­rületre megkezdte annak áttele­pítését. A fagyzugos területek kivéte­lével majdnem mindenütt jól Je­temnek a bogyós gyümölcsüek, melyekből ajánlatos lenne többet telepíteni. D égi gyümölcsöseink nagy része nem felel meg a nagyüzemi gazdálkodásnak és a piac keresleti kívánalmainak sem. 1950-től kezdve megyénkben is megindul a korszerű nagy­üzemi telepítés, mind az állami gazdaságokban, mind a tsz- einknél. Az új telepítések az ezer holdat meghaladják. 1954. évi őszi telepítési vállalások is mu­tatják, hogy egyes tsz-eink megértették a gyümölcstelepítés fontosságát és annak nagy jöve­delmezőségét. Dicséretet érdemelnek: a koty- házai Vörös Csillag TSZ, amely 42 kh gyümölcsöst telepített, s most az ősszel még 15 kh-t, jö­vőre pedig 62 kh-ra akarják fel­fejleszteni. Az etesi Haladás TSZ az ősszel 12 kh-t telepített. A bocsárlapújtöi Uj Barázda TSZ a 15 kh új telepítésű gyü­mölcsöséhez most az ősszel még 10 kh-t telepített és a következő évben még tovább akar telepíte­ni. A palotási Május 1 TSZ, a 35 kh újtelepítésü gyümöl­csösük továbbfejlesztésére most az ősszel 10 kfi gyümölcsöst ül­tettek. Az érsekvadkerti lőrinc- pusztai Dimitrov TSZ a 15 kh új barackosához az ősszel 5 kh-t telepített, és diófát is szándékoz­nak ültetni. A csesztvei II. párt- kongresszus TSZ 10 kh-t telepí­tett a legújabb elvek szerint. A szendehelyt Béke TSZ, mely 14 kh régi gyümölcsöse folytatása­ként most ősszel 10 kh-t telen1- tett. A nagyoroszi Úttörő TSZ 12 kh újtelepítése most van fo­lyamatban, remé'jük hamarosan befejeződik. A romhányi 11. Rá­kóczi TSZ és a készé,gi Dózsa TSZ is befejezték őszi telepíté­süket. A megyében azok a tsz-ek, ahol gyümölcsösökben hiány volt, mind elvégezték a szüksé­ges pótlásokat. Ha a pótlások darabszámút átszámítjuk kh-ra, akkor körülbelül 40 kh-t tesznek ki. Az 1954. évi újtelepítések a tsz-eknél 150 kh-t, az állami gazdaságoknál eddig 170 kh-t tesznek ki. Az egyházasdenge- legi Rákost TSZ, a jobbágyi Uj Otthon TSZ, a pásztói Szabad­ság TSZ azonban annak ellené­re. hogy a csemeték megérkez­tek — még nem ültették el — hanem csak elvermelték. Minden erővel azon kell lenniök, hogy a jó Időt kihasználva fagymentes időben a csemetéket mielőbb el­ültessék, mert a tavaszi ültetés nem olyan jó, mint az őszi, vagy téli és tavaszi ültetés esetén a fákat be kell öntözni, iszapoini. Tehát még munkatöbblettel is jár. icséret illeti meg a salgó- tarjáni járás agronómu- sát, Radványi Bélát, és a balas­sagyarmati járás kertészeti ag- ronómusát, Lottharidesz Imrét, akik a telepítéseknél a tsz-ek segítségére voltak és jó mun­kát végeztek. SOLTZ GABOR _ megyei kertészeti és szőlészeti felügyelő. Növény és gyümölcsvédeleni A növényvédelem célja: a növény egészségének megvédése és tartós biztosí­tása. Az amerikai burgonya­bogár új kártevőként jelentke­zett megyénkben. A fertőzési gócokat a növényvédő állomás dolgozói 354 mázsa vegyiszer felhasználásával minden eset­ben 24 óra leforgása alatt fel­számolták. Évelő takarmány- növényeink kártevőit a nö­vényvédő állomás és az egyé­nileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok semmisítették meg ve­gyi védekezés folytán. A mezei pocok kártétele ősszel és ta­vasszal jelentkezett. Az őszi száraz időjárás nagyon kedve­zett a pocok elszaporodásá­nak. Az ősszel az évelő takar­mánynövényeken és őszi ga­bonavetéseken mintegy 8000 kh-n történt vegyszeres po­cokirtás. Igen nagyjelentőségű a vegyszeres gyomirtás. A hor- monos vegyszerrel való gyom­irtást a megye 14 termelőszö­vetkezeténél próbálták ki, egyelőre hetven holdon. Az eredmény jó volt, annak elle­nére, hogy a gyomirtószer ki­permetezése már elég magas gabonákban történtek. Az ál­landó esős időjárás is akadá­lyozta az időben való kiper­metezést. Az 1955-ös évben már 2000 kh-n vettük tervbe a vegyszeres gyomirtás alkal­mazását. A gyüfcnölcsössel rendel- kező vállalatok, termelő- szövetkezetek, állami gazdasá­gok, egyénileg dolgozó parasz­tok ezévben már nagyobb gondot fordítottak a gyümölcs­fák védelmére. A termelőszö­vetkezeteknél kora tavasszal 111 holdon lett elvégezve a rügyfakadás előtti mészkén- leves, vagy olajos permetezés. Ezenkívül a megye két váro­sában és 32 községében végez­ték el ezen gyümölcsvédelmi munkákat. Az őszi lombhullás utáni permetezéseket a teifrnelőszö- vetkezetek és az állami gazda­ságok nagyobbrészt a növény­védő állomás motoros gépei­vel elvégezték. A beállott ha­vas, hideg idő a lombhullás utáni permetezések teljes vég­rehajtását megakadályozta. A megyében lévő oltvány­szőlőkben 3—4 alkalommal, othelló szőlőkben pedig két íz­ben végezték el a peronosz- póra elleni bordói leves per­metezéseket. Az 1954. évben a megye te­rületén sertéspestis három íz­ben nyert megállapítást, há­rom különböző községben, il­letve városban. A betegség teljes helyhezkötöttsége meg­történt. A betegséggel kapcso­latosan minimális kiesések voltak. Sertésorbánc az elmúlt évi­hez viszonyítva igen csekély számban fordult elő. Ez az eredmény főként annak volt betudható, hogy a szocialista szektorok sertései időben ré­szesültek sertésorbánc elleni oltásban. A védettség biztosí­tása érdekében háromszori­négyszeri oltásokat is alkal­maztunk. Nógrád megye terü­letén lévő sertéseket, amelyek magánszektorok tulajdonában vannak, mintegy 90 százalék­ban részesítettük sertésorbánc elleni oltásban. Az oltások után a kiesések nem voltak számottevőek. Augusztus hó­napban a sertésorbánc ellen oltott sertéseket minimális díj­tétel mellett lehetett biztosíta­ni, darabonként 2 forintért. Ezen összeg befizetése után a biztosító társaság vállalta azo­kat a kártételeket, amelyek az oltás következményeként eset­leg jelentkezhetnek. Az oltott sertések 0,2 százalékát kellett kártalanítani. December hónapban a juh- rühösséget teljes egészében felszámoltuk. Ez a juhrühös- ségmentes állapot azonban je­lenleg nem áll fenn, mert ide­gen megye területéről hoztak be juhokat és ezeknél megál­lapítást nyert a rühösség. A rühösség gyógykezelésénél a tetocidos fürösztéseket jó ered­ménnyel tudtuk alkalmazni. Szarvasmarhánál az állami gazdaságokban és a termelő- szövetkezeteknél a gümőkór- irtást a végzett tuberkulin pró­bák alapján végeztük. Azokat a szarvasmarhákat, amelyek a végzett vizsgálatok során „nyílt gümőkórosaknak bizonyultak” állami kártalanítás mellett húsra értékesítettük. A pozi­tív gümőkóros eredményt adó állatokat a gazdaságokon belül elkülönítettük és gondoskod­tunk arról, hogy ezen állatok­nak a teje csak forralás, illet­ve pasztőrözés útján kerüljön forgalomba. Baromfipestis ebben az év­ben nagymértékben nyert el­Hogyan tcrzueíhetünh töhb kukoricát ? Megyénk kukoricatermelese még mindig alacsony színvo­nalú. Bár több helyen láttunk erőteljes, nagycsövű kukoricát, de mégsem tudtuk elérni azt, hogy átlagtermésünknél ko­moly eredmény is mutatkoz­zon. Az egyik helyen a talajerő- hiány, másik helyen a növény­ápolás, sök helyen pedig a nö­vény sűrűsége az oka a gyen­ge termésnek. Az elmúlt évben a nagykeresztúri Petőfi TSZ- ben a kukoricatermés emelése érdekében egy ikh-n 80x40 cen­timéteres. ligetesen ültetett, egyszálas művelésű kísérleti parcellát létesítettek. Az előfeltételek biztosítása nem volt kielégítő, mert két­éves trágyázott és csak 16—18 centiméter mély ősziszántású területük volt szabad. Nem volt mit tenni, egy évet nem akartak kihagyni, s így hoz­záfogtak a munkához. A terü­letet április 10-én megporha­nyítottálk, simítózták és 23-án az előre megvonalazott terüle­tet sajáttermésű próbacsíráz­tatott F kukoricával beültetet­ték. A közbejött késői fagyá­sok és a hatalmas záporok kés­leltették a kelést. Sőt a fen­tiek miatt mintegy 10 száza­lékos kelési veszteség is volt. A pótiiltetés későn volt, nem sikerült. Pétisó-mütrágyázást, egy fogasolást, kétszeri lovas és kétszeri kézikapálást kapott a növény június végéig. Sajnos a nagyon fontos gazolőkapálás munkaerőhiány miatt elma­radt. A csőképződés igen jó volt, mert sok száron két Cső, sőt volt olyan szár is, amelyen há­rom csöképződés volt, A cső- képződés közben jött hatalmas vihar majdnem földia döntötte a kukoricát és sok gyökér megszakadt. Az említett vi­harokozta 'kár, a gazolókapálás elmaradása ellenére az egy kát. holdon 48 mázsa csöves- kukoricát törték október ele­jén, míg a mellette lévő ház­táji fődön, amelynek talajösz- szetétefe ugyanolyan volt és ugyanannyi csapadékot is ka­pott, — csak a növényszár és a megművelés között volt kü­lönbség — eoy kát. holdon 22 mázsa csöveskukorica termett. Ez az egy kísérlet is bebizo­nyította, hogy a gondos keze­léssel az agrotechnika alkal­mazásával kétszeresére tudjuk növelni kukoricatermésünket. G. H. terjedést. Ennek az volt a fő oka, hogy a betegség felléptét a lakosság nem jelentette be kellő időben, a beteg állato­kat pedig igyekeztek minél előbb a szabadpiacon keresz­tül értékesíteni, így a piacok mintegy mesterséges terjesztői voltak a betegségnek. A jelen­tés időszakára vonatkozóan az elmúlt évihez viszonyítva két­szer annyi volt a beoltott ba­romfiaknak a száma, mint az előző évben. Az oltások, illet­ve a korlátozó intézkedések szigorú végrehajtása után a baromfipestist is a megye te­rületén sikerült felszámolnunk. Baromfitífuszra irányuló vér- vizsgálatokat azokban a köz­ségekben végeztünk, amelyek baromfi mintatenyésztő közsé­geknek voltak nyilvánítva. A pozitív vérvizsgálati ered­ményt adó baromfiakat húsra értékesítettük, így mentesíteni tudtuk a törzs baromfiállomá­nyunkat a baromfitífusztól. A baromfi mintatenyésztő közsé­gek hivatottak nevezetesen ar­ra az állami gazdaságok na­gyobb baromfiállományaival együtt, hogy a balassagyarmati keltetőállomásokat baromfiti- fusztól mentes tojásokkal lás­sák el. A balassagyarmati mester­séges megtermékenyítő állomás az 1954. évben 12 községben végzi szarvasmarháknál a mes­terséges megtermékenyítést. A mesterséges megtermékenyítő állomásnak az eredményei or­szágos viszonylatban is figye­lemreméltók, amennyiben a megtermékenyítésre kerülő szarvasmarháknál elérték a 81 százalékos vemhességi arányt. Salgótarjánban december hónapban elkészült az állat­orvosi ambulancia, 320 000 fo­rintos költséggel. Az állator­vosi ambulanciához a jövő év­ben még épül egy állatorvosi lakás és amikor ez is elkészül, az ambulancia megkezdi mű­ködését. 1954. évben Litkén, Érsek- vadkerten és Rétságon meg­kezdték egy-egy állatorvosi lakásnak az építését. Az állat­orvosi lakások építése a követ­kező évben befejezést nyer. 11 darab korszerű hulla- emésztő vermet, dögkutat lé­tesítettünk a megye területén 1954. évben. Ezenkívül pedig 15 darab meglévő hullaemész­tő verem renoválása történt meg. A jobb állategészségügyi szolgálat biztosítása érdekében ebben az évben 15 állategész­ségügyi felcseri állást töltöt­tünk be. A salgótarjáni közvágóhídon egy korszerű húsfeldolgozó üzem létesült. A balassagyar­mati közvágóhídon az épüle­teknek szükségszerinti kibőví­tése és modernizálása történt meg. Dr. Schalkházi Upót m. vez. főállatorvos Az ipolymenti ve rös tarka-fajta tehén kitenyésztéséről Megyénk híres volt az ipolymenti vöröstarka teheneiről. Ez a tehénfajta bírja a legjobban a nógrádi hegyvidéket, s hasznosítja legeredményesebben e vidék takarmányait. Nem ritkán 20—30 liter tejet ad naponta, a húsa pedig kitűnő. Le­származottjai szívós, kitartó igavonó állatok. A háború során azonban az ipolymenti vöröstarka tehén csaknem kipusztult. A tehéntartó dolgozó parasztok, termelőszövetkezeték, elsősor­ban az ipolymenti Litke, Ludányhalászi, örhalom községek lakói szinte minden értekezleten, gyűlésen, vagy megbeszélé­sen előhozakodtak kívánságukkal: szeretnék ismét a vöröstarka tehénfajtát tenyészteni, segítsen nekik ebben a tanács. A me­gyei tanács mezőgazdasági igazgatósága Márkus József állat- tenyésztési szalkember segítségével kezdett apaállat után ku­tatni. Az országban nem talált ilyent. A szakértők megállapí­tották, hogy ennek a fajtának tenyésztésére legalkalmasabb a Dániában található dán vörös apaállat. A kormány két ilyen bikát vásároltatott, s az egyiket Nógrád megye kapta meg. A megyei tanács a bikát Balassagyarmaton a mesterséges meg­termékenyítő állomáson helyezi el. így mód és lehetőség van arra, hogy megyénk ismét híres legyen az ipolymenti vörös­tarka, jóltejelő, jó hústermő tehénfajtájáról. Számoljon a gazda... Az egyénileg dolgozó és a szövetkezeti parasztságban él az a törekvés, hogy gyorsan pótolja az évek során elmu­lasztottakat. Az új gazdaság- politikai intézkedések, a be­adási kötelezettség mértéké­nek leszállításával, a szabad­piaci értékesítés tényleges le­hetőségének a biztosításával — egyéb fontos, az anyagi ér­dekeltséget fokozó intézkedés mellett az egyéni gazdák és termelőszövetkezetek termelési kedve fokozásának a legfőbb feltételét teremtették meg. Megvan a lehetőség a több-1 termelésre, a jobblétre. Ezért nem árt, ha a gazda, a szövet­kezeti tag papírt, ceruzát vesz a kezébe, hogy kiszámolja érdejmes-e az új növényterme­lési és állattenyésztési módsze­reket követni. Ne idegenked­jenek a számoktól és a szá­molástól, mert csak így tud­ják ellenőrizni munkájuk eredményét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom