Szabad Nógrád. 1955. január (11. évfolyam. 1-9. szám)

1955-01-01 / 1. szám

4 SZABAD NOGRAD 1955 Január 1. MEGYÉNK MEZŐGAZDASÁGÁNAK EGY ÉVE Mit tettünk a talaj termőerejének fokozása érdekében ? Mezőgazdaságunk gépesítéséről zük, milyen eredményt Mezőgazdasá­gunk fejlesztéséről szóló párt- és kor­mányhatározat ki­mondja: a gépesí­tés fokozása me­zőgazdaságunk fejlődésének kulcskérdése. Néz- ért el megyénk egy esztendő alatt a gépesítés terén. Nógrád megye kilenc gépállomása 1953 ja­nuárjában 164 szántótraktorral rendelkezett. ■Szántótraktoraink száma jelenleg 226. Kom­bájnjaink száma 5-ről 8-ra, aratógépeink szá- ■ma 23-ról 37-re szaporodott. Traktoraink, kombájnjaink, aragépeink stb. számának növekedése azt eredményezte, hogy a gépi munka egyre nagyobb tért hódít me­gyénkben is. Évről évre növekszik azoknak a dolgozó parasztoknak a száma, akik világosan látják, hogy a gépi munka a magasabb ter­méseredmények elérésének biztosítéka. 1954-ben nagy mértékben javult a gépállo­más munkája is. Mennyiségileg és minőségi­leg is jobban dolgoztak. Termelőszövetkeze­teinknek például 35 872 normálhold traktor­munkát végeztek a gépállomásait. Termelő- szövetkezeteink mellett nagy segítséget kaptak egyénileg dolgozó parasztjaink is. Ezt bizo­nyítja az is. hogy míg 1953-ban szeptember 1-től az év végéig 3328, addig 1554. év hasonló időszakában 6272 normálhold talajmunkát vé­geztek az egyénileg gazdálkodóknak. Noha ezek a számok a gépállomások mun­kájának javulását bizonyítják, meg kell álla­pítanunk, hogy sok még a hiányosság is. Az egyénileg dolgozó parasztoknak és termelő- szövetkezeteinknek a megnövekedett termelé­si kedve megnövekedett feladatokat rótt a gépállomásokra, amit gépállomásaink nem vé­geztek el hiánytalanul. Számos termelőszö­vetkezetben késtek a tarlóhántással. Nem egy községben okozott óriási veszteséget az aprómagvak késői elcséplése. Gyakori még a műszáki hibából adódó gépkiesés. Nagy hiba, hogy még mindig nem használják ki gépállo­másaink elégé a gépeket., Nagyobb figyelmet érdemelne a munkafegyelem kérdése is. Szá­mos példát sorolhatnánk fel a feketeszántás­ra, a munkamegtagadásra, vagy egyéb súlyos fegyelmezetlenségre. Sok még a javítanivaló a gépállomások szociális ellátása terén. Ha a gépesítésben elért eredményekről be­szélünk, feltétlenül szükséges megemlíteni, hogy bővült a parasztság számára készített szeráru és kisgépek gyártása is. Az 1954-es esztendőben iparunk 85 millió forinttal több értékű kisgépet és szerárut gyártott, mint 1953-ban. Ez nagy mértékben éreztette hatá­sát megyénkben is. Nógrád megye dolgozó parasztjai 1954-ben 225 darab ekét, 310 darab boronát, 28 darab vetögépet, 50 darab ló- kapát, 95 darab szecskavágót, 24 darab répa­vágót, 12 darab permetezőt, valamint 600 ezer forint értékű egyéb kisgépet vásároltak. Fokozzuk a rétek, legelők fűhozamát Az állattenyésztési kedv növekedése folytán jelentősen növekedett a legfontosabb takar­mányféleségnek: a lucernának és a vörös­herének vetésterülete. így komoly mértékben emelkedett állattenyésztésünk fehérjefedezete. Hiba még az, hogy a takarmányokat a na­gyobb tömegnyerés miatt késve kaszálják le a tsz-ek és az egyéni gazdák. így sok helyen értéktelen fűszalmát gyűjtenek be. A rétek még mindig tele vannak vakondtúrásokkal, gyomnövényekkel, s több helyen víz borítja a rétet. Az enyhe tél lehetőséget nyújt arra, nogy rétjeinket elegyengessük, a vízlevezető árkokat kijavítsuk, s hogy istállótrágyázással javítsuk a rétek, legelőik fűhozamát. A legel­tetési bizottságok 1954-ben 510 holdon végez­ték el a pétisóval való műtrágyázást, lamely emelte a legelők hozamát. A bizottságok már most biztosítsák a szükséges műtrágyát és szervezzék meg a legelők istállótrágyázását is. 1954-ben nagy eredményeket értünk el a silóépítés és a silótakarmánykészítés terén; 1953-ban 835, míg 1954-ben 2680 köbméter ür- tartalmú silót építettek az egyénileg dolgozó parasztok. A termelőszövetkezetek és egyéni gazdák jelentősen túlteljesítették évi silózási tervüket. A termelőszövetkezeteknek és egyéni gaz­dáknak az 1955-ös évben arra kell töreked­niük, hogy minél több jóminőségű zöldsilót készítsenek őszi takarmánykeverékekből, pil­langós növényekből, csalamádéból, silókukori­cából, mert csak az ilyen jóminőségű, vita­mindús silótakarmánytól remélhetünk jó kon­díciójú állatokat és magas termelékenységet. Az 1955-ös évben még nagyobb segítséget kell nyújtanunk a silózási munkához. A gép­állomások idő­ben biztosítsák az üzemiképes silótöltő gépe­ket és hajtó­erőket, a TÜZÉP-tele- peknek pedig zökkenőmen­tesen kell lebo­nyolítani a siló­építési anyagok kiszolgáltatá­sát. KENYÉRGABONA-TERMELÉSÜNKRŐL talajok termőképességét azok tápanyagfeltáró ké­pessege, szerkezete, a talajba bevitt tápanyagok minősége és mennyisége határozza meg. Ha mérleget akarunk készíteni, hogy talajaink az elmúlt egy év alatt termőképesség tekin­tetében mit javultak, úgy a fenti tulajdonságokat kell szemügyre venni. A talajok tápanyagfeltáró ké­pessége egyrészt azok eredeti kémiai állapotától, másrészt alkalmazott talajművelési el­járásoktól függ. A megye ta­lajai általában a közép kötöt- től-kötöttig terjedő kilúgozott erdei talajok, amelyeknek ter­mészetes tápanyagfeltáró ké­pessége általában alacsony, sőt a bevitt műtrágyák közül is némelyiket úgy megkötnek, hogy vízben nem oldódnak és ezért a növény sem tudja gyö­kere útján felvenni. A tápanyagfeltáró képesség és a szerkezet javításának egyik módja savanyú talajain­kon a meszezés. Ez útján elér­hető a kémiai állapot javulá­sa és olyan kedvező biológiai környezet kialakítása, melyek a tápanyagok feltárását a ta­lajban kedvező irányban vég­zik. Savanyú talajaink meszezése különösen állami gazdaságaink­ban folyt a múlt évben na­gyobb mértékben. TSZ-inknél — ahol ugyancsak igen nagy szükség lenne meszezésre — kisebb mértékben alkalmaztuk a savanyú talajok meszezését. Ez pedig igen hathatós módja talajaink termőereje fokozásá­ra. Éppen ezért a jövőben na­gyobb gondot kell fordítani a mésszel, illetve mésziszappal megjavítható talajaink mesze- zésére. Miként fentebb emlí­tettem, a mész a talajéletet te­vékenyebbé teszi, a tápanyagok feltárását gyorsítja, ezért me­szezés esetén gondoskodnunk kell a talaj szervesanyag és tápanyag pótlásáról, amit leg­biztosabban jóminőségű istál­lótrágyával tudunk megadni. Ajánlatos a meszezéssel egy­idejűleg istállótrágyázást is végezni. Talajaink szerkezetének megjavítása és tápanyagpótlás tekintetében legfontosabb a minél nagyobbmérvű istálló­trágyázás. E tekintetben hatá­Az istállótrágyát számosál­latonként és naponta negyed, fél kg nyersfoszfát hozzáadá­sával erjesszük. Az így magas kazalban (szarvasban) a taposástól s ön­súlyától összetömődött szoros trágyát földeljük le, majd a trágya további rakodását az előző trágyatömb mellett úgy folytatjuk, hogy hézagok ne keletkezzenek. A kihordott trá­gyát tehát szorosan kell egy- piás mellé rakni szakaszosan, kazalosan, így elkerüljük a nitrogéntartalmú fehérje ve- gyületek nagy veszteséggel való átalakulását és a köny- nyen erjeszthető nitrogénmen­tes szénvegyületeket olyan fo­kig erjesszük, hogy azok a ta­lajba jutva terméscsökkentő károkat ne okozzanak és a legjobb minőségű televénnyé alakuljanak át. A nyersfoszfátos trágyaer­jesztés növeli a trágya meny- nyiségét. javítja annak minő­ségét és elősegíti a foszfornak a növények számára könnyen felvehető formában való át­alakulását. A nyersfoszfátos trágyaer­jesztés alig jelent számottevő munkatöbbletet, mert az is­rozott javulásról beszélhetünk, mert amíg 1953-ban megyénk területén az állami gazdaságo­kat kivéve 36 000 holdat trá­gyáztunk le, addig 1954-ben aratástól számítva több, mint 51 000 kh került letrágyázásra, ezzel megyei trágyázás! ter­vünket nagymértékben túltel­jesítettük. Javítanivaló van azonban a trágyakezelésben, mert a fel- használásra kerülő trágya mi­nősége sok esetben nem meg­felelő, szalmás, kilúgozott, tápanyagokban szegény. A múlt évben elért mennyiségi javuláson kívül javulás ta­pasztalható általánosan a trá­gya kezelésében is, de az még nem megfelelő, ezért e téren az új esztendőben igen sok tennivaló lesz. ^ trágya felhasználása te­kintetében sok helyen láttuk már, hogy a termelőszö­vetkezetek dolgozói és paraszt­ságunk a kihordott trágyát he­lyesen azonnal elterítette és leszántotta. Még mindig igen sok helyen tapasztalható azon­ban, hogy az udvarból, vagy az istállókból kihordott trágya hosszú ideig a szántóföldön kupacokba rakva áll. Ennek kiküszöbölésével igen nagy­mértékben tudnánk ugyancsak talajaink termőképességét nö­velni minden különösebb költ­ség nélkül, ezért a trágyával kapcsolatos másik fontos te­endőnk a következő évben ezen szakszerűtlen eljárás ki­küszöbölése. Javuló istállótrágya-felhasz- nálásunk nemcsak tápanyag­pótlás tekintetében mutatkozik kedvezően, hanem igen hatha­tós tényezője a talajok szer­kezet-javításának, kedvezően befolyásolja talajaink vízgaz­dálkodását, sok esetben enyhí­ti a kötöttséget és kedvezőbb biológiai állapotot teremt. Műtrágya felhasználásunkat — habár jelentős javulásról számolhatunk be, mert pél­dául 1954 tavaszán csak péti­sóból 130 vagonnyi mennyisé­get használtunk fel — mégis szégyenteljes alacsonynak kell mondanunk és megyénk az or­szágos átlag alatt használ fel műtrágyát. Műtrágya felhasz­nálásunk a múlt évben sem javult lényegesen. Nagy ter­méseket pedig csak úgy érhe­tállótrágyát mindenképpen gondosan kell kezelni, viszont az így kezelt istállótrágya na­gyobb terület letrágyázására elegendő, mint a kezeletlen és A dejtári József Attila TSZ sertéstenyészetéről A dejtári József Attila Ter­melőszövetkezetnek 20—20 da­rabból álló mangalica és berk- shirei sertéstörzse van. Mind a negyven darab anyakocát évente kétszer elletik. Ebben az évben 432 darab malacot neveltek fel. A malacok eladá­si árából és a hízókból 95 000 forintott jövedelmezett a tsz. A tagoknak is kiosztottak 110 darab malacot. A sertéstenyésztés eredmé­nyessége Tamási István és Marcsók János sertésgondozók odaadó munkájának köszönhe­tő. Tamási István a berkshirei törzset gondozza. Ismeri az egyes kocák tulajdonságait, szokásait, ami feltétele annak, hogy magas eredményeket tud­jon elérni. „Morzsát“, a szép berkshirei törzs kanját külön szeretetben részesíti. Már a bú- gatási idő előtt hetekkel meg­kezdi a jobb takarmányozását. Tamási István mindig a na­gyobb eredmények elérésére törekszik. A legutolsó ellésnél 8,3 volt az ellési átlag. Marcsók János a mangalica­koca törzset gondozza, ö is is­meri a kocákat egyedenként és az a terve, hogy a hatdara­bos ellési átlagot legalább hét fölé emelje, amit a kocák és a tenyészkan búgatása előtti elő­készítésével, a kocák napon­kénti jártatásával, jó gondozá­sával akar elérni. tünk el, ha mgefelelően alkal­mazunk szervestrágyákat, s ezeket műtrágyákkal egészítjük ki. Talajaink változatossága következtében az egyes mű­trágyák tájanként különböző­képpen érvényesülnek. Ezért annak megállapítására, hogy megyénk különböző tájain, miként érvényesülnek a mű­trágyák, trágyázás! kísérletet állítottunk be, melynek alap­ján pontosabb képet kapunk, hogy hol és mely műtrágyafé­leség alkalmazása a legered­ményesebb. Ezek alapján kí­sérleti eredményekre támasz­kodva biztosabban tudunk majd tanácsot adni az alkal­mazandó műtrágyák fajáról és azok mennyiségéről. Igen nagy jelentősége van és a múlt évben még kel­lően ki nem használt zö'd- trágyázásnak, amellyel külö­nösképpen talajaink humusz­tartalmát és szerkezetét ja­vítjuk meg kedvező irány­ban. Sőt, ha pillangósnövényt használunk zöldtrágyának, úgy még nitrogénben is gazdagít­juk talajainkat. A zöldtrágyázás szélesebb- körű elterjesztésének egyik akadálya a vetőmaghiány volt, amely még részben jelenleg is fennáll. Intézkedést tettünk folyamatba, hogy saját magunk gondoskodjunk szükséges vető­mag előállításáról. A zöldtrá­gyázásnak különös jelentősége van homokos talajainkon, amelyek közismerten szerves anyagokban igen szegények. A helyesen alkalmazott zöldtrá­gyázásnak éppen homoktalajo­kon van szembetűnő termés­fokozó hatása. A fentieket összefoglalva ^ az 1953 évvel szemben megállapíthatjuk, hogy tala­jaink termőerejének javítása szempontjából jelentős eredmé­nyeket értünk el. amennyiben jelentősen növeltük az istálló­trágyázott területet. De a to­vábbi eredmények és termés­átlagaink fokozása megkíván­ja, hogy trágyakezelésünk módszerén javítsunk és kiter­jedtebben alkalmazzuk a sa­vanyútalajok meszezését és a műtrágyák felhasználását. Acs Antal megyei főagromómus a trágyázó hatása sokkal na­gyobb. A jólkezelt, erjesztett és érlelt trágyával 30—40 szá­zalékkal nagyobb területet tudunk letrágyázni. Mmég sok gazda elmulaszt A szervestrágya kezelését már az istállóban kell kezdeni. Amely gazda hanyagul végzi a kezelést, mint a nógrádmegye- ri Petőfi TSZ — ahol a sok felvilágosító szó ellenére kupa­cokba hordtáik a trágyát — az súlyosan vét az agrotechnika ellen és nemcsak magának, ha­nem a népgazdaságnak is nagy kárt tesz. Nem elég az, ha a trágyát a szarvasbarakásig kezeljük, on­nan szétteregetjük a földtáblá­kon, s ott heteltetjük, amíg a nap, szél, eső, hó, víz kilúgoz­za a leszántásig. ügy kell be­osztani a munkaerőt, hogy a táblán elteregetett trágya még aznap be legyen szántva. Ha ezen munkát így hajtjuk vénre, akkor nyugodtak lehe­tünk, mert tápanyagokban gaz­dag trágyát szántottunk alá. amely a terméshozamot nö­veli. Megyénk szántóterületének csekélysége, domborzati viszo­nyai, talajösszetétele és szél­sőséges időjárása miatt nem számítunk a kenyérgabona ter­melő megyék közé. Az idei szélsőséges időjárás mellett is 8 mázsás őszi búza termésátla­got értünk el, amelynek sok helyen 80 kg-on felüli fajsú- lya volt. Komolyan kell fog­lalkoznunk a kenyérgabona­r- n termeléssel, átlagtermésének emelésével, mert ezek a szá­mok: eredmények. Ezeket az eredményeket tovább tudjuk fokozni. Őszi gabonáink — különösen őszi búzánk — ter­méseredményeit több általunk irányítható tényező befolyá­solja. Nevezetesen: a) a meg­felelő talajelőkészítés, b) az elővetemény megválasztása, c) a talaj termék-képesség bizto­sítása, illetve fokozása, d) a vetési mód, vetési idő, e) a faj­ta megválasztása, a vetőmag előkészítése. A gazdálkodás nagyszerűsé­ge, szépsége és csak az lehet a gazdálkodás művésze, aki meg tudja találni azt a fontos­sági sorrendet, amellyel a he­lyi adottságoknak és lehetősé­geknek figyelembevételével a legbiztosabb terméseredményt érheti el. Például a szécsenyi tangazdaság terméseredményei ezt igazolják, mert a tangazda­ság szalmatercsi, fehér hegyi, varsányi üzemegységeiben, ahol a lehetőséghez képest a felsorolt tényezők közül a maximumot biztosították — bár a talaj összetétele, fekvé­se stb. — nagyban különbözik a szécsenyi (mocsári) üzem­egység talajától, mégis a he­lyesen alkalmazott agrotech­nika segítségével úgyszólván ugyanolyan terméseredménye­ket értek el. Vagy vegyük a ludányhalászi Alkotmány TSZ 12 mázsás holdankénti ered­ményét, amelyet a gépállomás traktorainak segítségével és a helyesen alkalmazott elővete­mény (pillangós növény) meg­választásával értek el. Ezeket a tényezőket felis­merve a nagykeresztúri Petőfi és még több tsz az elmúlt ősz folyamán őszi búza vetésüknek 50-től 80 százalékig pillangós növények után végezték el, ami az 1955. évben már jóté­konyan fogja éreztetni hatá­sát. Meg kell azonban mondani, hogy gabonatermelésünknél még nagyon sok és súlyos hiá­nyosságok vannak. Nagyon sokszor és sok helyen úgy lát­szik, mintha ötletszerűen és nem tervszerűen folyna me­gyénkben az őszi búza terme­lése. Ne említsek mást, csak az egy szántásba, vagy kalászos után való kalászos vetését. Minek nevezhetjük az ilyen munkát? Csak maradiságnak. Az ilyen termeléssel nem emel­jük, de csökkentjük termésát­lagainkat és a dolgozó paraszt­ság éppen azt a mennyiséget veszíti el, amit a szabadpiacon tudna értékesíteni. Megfigyelhettük, hogy búza­vetéseink egy pár kivételtől eltekintve ritkák szoktak len­ni. Kevés növényt nevelünk fel 1—1 kat.-holdon. Miből adódhat ez? Túl takarékosság a vetőmaggal, a vetőmag tisz- títatlan. csávázatlan, röges földbe vetünk, kézzel vetünk* a vetés mélységére nem ügye­lünk, stb. Ezen hiányosságokat sok helyen együttesen is, de legtöbb helyen külön-külöm megtaláljuk. Márpedig míg ezeket a hiányosságokat telje­sen ki nem küszöböljük, addig komplett beállottságú őszi bú­za táblára nem is lehet gon­dolni, mert ha a fenti hiá­nyosságokból csak egy is elő­fordul, az már bizonyos szá­zalékban, de együttesen na­gyon is csökkenti a vetés be- állottságát. Ezért elsősorban a jó talajelőkészítés, a por­hanyó, ülepedett és beérett ve­tőágy, valamint a kifogástalan minőségű vetés elvégzése, a nagy búzatermés nélkülözhe­tetlen előfeltétele. A vörös here utáni őszi búza­vetés megyénkben igen el van terjedve. Nagyon helyes a vö­rös here utánni búzavetés, mert a tapasztalat azt mu­tatja, hogy a vörös here után általában mindig jó búza­termés szokott lenni. A pillangósok — különösen a vö­rös here — az őszi búzának jó előveteményei és a tapasztalat megmutatta, hogy ez igen be­vált módszer. Azt is megálla­píthatjuk, hogy a vörös here szereti a nógrádi talajt, a nóg­rádi talaj pedig szereti a vö­rös herét. A nógrádi paraszt szereti a vörös herét termelni, és az őszi búza szintén szereti a vörös here előveteményt. Ha a fentieket mind figyelembe vesszük láthatjuk, hogy me­gyénk területén a pillangósok­kal, különösen a vörös here termelésével még fokozottab­ban kell foglalkozni, mert ez­zel is nagyban elősegítjük a búzatermelésünk és állatte­nyésztésünk kérdéseinek rövid időin belül való megoldását. Gömöri Henrik megyei gabonatermelési felügyelő A nyersfoszfátos trágyaerjesztés jelentősége * ♦ *

Next

/
Oldalképek
Tartalom