Szabad Nógrád. 1955. január (11. évfolyam. 1-9. szám)
1955-01-01 / 1. szám
4 SZABAD NOGRAD 1955 Január 1. MEGYÉNK MEZŐGAZDASÁGÁNAK EGY ÉVE Mit tettünk a talaj termőerejének fokozása érdekében ? Mezőgazdaságunk gépesítéséről zük, milyen eredményt Mezőgazdaságunk fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat kimondja: a gépesítés fokozása mezőgazdaságunk fejlődésének kulcskérdése. Néz- ért el megyénk egy esztendő alatt a gépesítés terén. Nógrád megye kilenc gépállomása 1953 januárjában 164 szántótraktorral rendelkezett. ■Szántótraktoraink száma jelenleg 226. Kombájnjaink száma 5-ről 8-ra, aratógépeink szá- ■ma 23-ról 37-re szaporodott. Traktoraink, kombájnjaink, aragépeink stb. számának növekedése azt eredményezte, hogy a gépi munka egyre nagyobb tért hódít megyénkben is. Évről évre növekszik azoknak a dolgozó parasztoknak a száma, akik világosan látják, hogy a gépi munka a magasabb terméseredmények elérésének biztosítéka. 1954-ben nagy mértékben javult a gépállomás munkája is. Mennyiségileg és minőségileg is jobban dolgoztak. Termelőszövetkezeteinknek például 35 872 normálhold traktormunkát végeztek a gépállomásait. Termelő- szövetkezeteink mellett nagy segítséget kaptak egyénileg dolgozó parasztjaink is. Ezt bizonyítja az is. hogy míg 1953-ban szeptember 1-től az év végéig 3328, addig 1554. év hasonló időszakában 6272 normálhold talajmunkát végeztek az egyénileg gazdálkodóknak. Noha ezek a számok a gépállomások munkájának javulását bizonyítják, meg kell állapítanunk, hogy sok még a hiányosság is. Az egyénileg dolgozó parasztoknak és termelő- szövetkezeteinknek a megnövekedett termelési kedve megnövekedett feladatokat rótt a gépállomásokra, amit gépállomásaink nem végeztek el hiánytalanul. Számos termelőszövetkezetben késtek a tarlóhántással. Nem egy községben okozott óriási veszteséget az aprómagvak késői elcséplése. Gyakori még a műszáki hibából adódó gépkiesés. Nagy hiba, hogy még mindig nem használják ki gépállomásaink elégé a gépeket., Nagyobb figyelmet érdemelne a munkafegyelem kérdése is. Számos példát sorolhatnánk fel a feketeszántásra, a munkamegtagadásra, vagy egyéb súlyos fegyelmezetlenségre. Sok még a javítanivaló a gépállomások szociális ellátása terén. Ha a gépesítésben elért eredményekről beszélünk, feltétlenül szükséges megemlíteni, hogy bővült a parasztság számára készített szeráru és kisgépek gyártása is. Az 1954-es esztendőben iparunk 85 millió forinttal több értékű kisgépet és szerárut gyártott, mint 1953-ban. Ez nagy mértékben éreztette hatását megyénkben is. Nógrád megye dolgozó parasztjai 1954-ben 225 darab ekét, 310 darab boronát, 28 darab vetögépet, 50 darab ló- kapát, 95 darab szecskavágót, 24 darab répavágót, 12 darab permetezőt, valamint 600 ezer forint értékű egyéb kisgépet vásároltak. Fokozzuk a rétek, legelők fűhozamát Az állattenyésztési kedv növekedése folytán jelentősen növekedett a legfontosabb takarmányféleségnek: a lucernának és a vörösherének vetésterülete. így komoly mértékben emelkedett állattenyésztésünk fehérjefedezete. Hiba még az, hogy a takarmányokat a nagyobb tömegnyerés miatt késve kaszálják le a tsz-ek és az egyéni gazdák. így sok helyen értéktelen fűszalmát gyűjtenek be. A rétek még mindig tele vannak vakondtúrásokkal, gyomnövényekkel, s több helyen víz borítja a rétet. Az enyhe tél lehetőséget nyújt arra, nogy rétjeinket elegyengessük, a vízlevezető árkokat kijavítsuk, s hogy istállótrágyázással javítsuk a rétek, legelőik fűhozamát. A legeltetési bizottságok 1954-ben 510 holdon végezték el a pétisóval való műtrágyázást, lamely emelte a legelők hozamát. A bizottságok már most biztosítsák a szükséges műtrágyát és szervezzék meg a legelők istállótrágyázását is. 1954-ben nagy eredményeket értünk el a silóépítés és a silótakarmánykészítés terén; 1953-ban 835, míg 1954-ben 2680 köbméter ür- tartalmú silót építettek az egyénileg dolgozó parasztok. A termelőszövetkezetek és egyéni gazdák jelentősen túlteljesítették évi silózási tervüket. A termelőszövetkezeteknek és egyéni gazdáknak az 1955-ös évben arra kell törekedniük, hogy minél több jóminőségű zöldsilót készítsenek őszi takarmánykeverékekből, pillangós növényekből, csalamádéból, silókukoricából, mert csak az ilyen jóminőségű, vitamindús silótakarmánytól remélhetünk jó kondíciójú állatokat és magas termelékenységet. Az 1955-ös évben még nagyobb segítséget kell nyújtanunk a silózási munkához. A gépállomások időben biztosítsák az üzemiképes silótöltő gépeket és hajtóerőket, a TÜZÉP-tele- peknek pedig zökkenőmentesen kell lebonyolítani a silóépítési anyagok kiszolgáltatását. KENYÉRGABONA-TERMELÉSÜNKRŐL talajok termőképességét azok tápanyagfeltáró képessege, szerkezete, a talajba bevitt tápanyagok minősége és mennyisége határozza meg. Ha mérleget akarunk készíteni, hogy talajaink az elmúlt egy év alatt termőképesség tekintetében mit javultak, úgy a fenti tulajdonságokat kell szemügyre venni. A talajok tápanyagfeltáró képessége egyrészt azok eredeti kémiai állapotától, másrészt alkalmazott talajművelési eljárásoktól függ. A megye talajai általában a közép kötöt- től-kötöttig terjedő kilúgozott erdei talajok, amelyeknek természetes tápanyagfeltáró képessége általában alacsony, sőt a bevitt műtrágyák közül is némelyiket úgy megkötnek, hogy vízben nem oldódnak és ezért a növény sem tudja gyökere útján felvenni. A tápanyagfeltáró képesség és a szerkezet javításának egyik módja savanyú talajainkon a meszezés. Ez útján elérhető a kémiai állapot javulása és olyan kedvező biológiai környezet kialakítása, melyek a tápanyagok feltárását a talajban kedvező irányban végzik. Savanyú talajaink meszezése különösen állami gazdaságainkban folyt a múlt évben nagyobb mértékben. TSZ-inknél — ahol ugyancsak igen nagy szükség lenne meszezésre — kisebb mértékben alkalmaztuk a savanyú talajok meszezését. Ez pedig igen hathatós módja talajaink termőereje fokozására. Éppen ezért a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a mésszel, illetve mésziszappal megjavítható talajaink mesze- zésére. Miként fentebb említettem, a mész a talajéletet tevékenyebbé teszi, a tápanyagok feltárását gyorsítja, ezért meszezés esetén gondoskodnunk kell a talaj szervesanyag és tápanyag pótlásáról, amit legbiztosabban jóminőségű istállótrágyával tudunk megadni. Ajánlatos a meszezéssel egyidejűleg istállótrágyázást is végezni. Talajaink szerkezetének megjavítása és tápanyagpótlás tekintetében legfontosabb a minél nagyobbmérvű istállótrágyázás. E tekintetben hatáAz istállótrágyát számosállatonként és naponta negyed, fél kg nyersfoszfát hozzáadásával erjesszük. Az így magas kazalban (szarvasban) a taposástól s önsúlyától összetömődött szoros trágyát földeljük le, majd a trágya további rakodását az előző trágyatömb mellett úgy folytatjuk, hogy hézagok ne keletkezzenek. A kihordott trágyát tehát szorosan kell egy- piás mellé rakni szakaszosan, kazalosan, így elkerüljük a nitrogéntartalmú fehérje ve- gyületek nagy veszteséggel való átalakulását és a köny- nyen erjeszthető nitrogénmentes szénvegyületeket olyan fokig erjesszük, hogy azok a talajba jutva terméscsökkentő károkat ne okozzanak és a legjobb minőségű televénnyé alakuljanak át. A nyersfoszfátos trágyaerjesztés növeli a trágya meny- nyiségét. javítja annak minőségét és elősegíti a foszfornak a növények számára könnyen felvehető formában való átalakulását. A nyersfoszfátos trágyaerjesztés alig jelent számottevő munkatöbbletet, mert az isrozott javulásról beszélhetünk, mert amíg 1953-ban megyénk területén az állami gazdaságokat kivéve 36 000 holdat trágyáztunk le, addig 1954-ben aratástól számítva több, mint 51 000 kh került letrágyázásra, ezzel megyei trágyázás! tervünket nagymértékben túlteljesítettük. Javítanivaló van azonban a trágyakezelésben, mert a fel- használásra kerülő trágya minősége sok esetben nem megfelelő, szalmás, kilúgozott, tápanyagokban szegény. A múlt évben elért mennyiségi javuláson kívül javulás tapasztalható általánosan a trágya kezelésében is, de az még nem megfelelő, ezért e téren az új esztendőben igen sok tennivaló lesz. ^ trágya felhasználása tekintetében sok helyen láttuk már, hogy a termelőszövetkezetek dolgozói és parasztságunk a kihordott trágyát helyesen azonnal elterítette és leszántotta. Még mindig igen sok helyen tapasztalható azonban, hogy az udvarból, vagy az istállókból kihordott trágya hosszú ideig a szántóföldön kupacokba rakva áll. Ennek kiküszöbölésével igen nagymértékben tudnánk ugyancsak talajaink termőképességét növelni minden különösebb költség nélkül, ezért a trágyával kapcsolatos másik fontos teendőnk a következő évben ezen szakszerűtlen eljárás kiküszöbölése. Javuló istállótrágya-felhasz- nálásunk nemcsak tápanyagpótlás tekintetében mutatkozik kedvezően, hanem igen hathatós tényezője a talajok szerkezet-javításának, kedvezően befolyásolja talajaink vízgazdálkodását, sok esetben enyhíti a kötöttséget és kedvezőbb biológiai állapotot teremt. Műtrágya felhasználásunkat — habár jelentős javulásról számolhatunk be, mert például 1954 tavaszán csak pétisóból 130 vagonnyi mennyiséget használtunk fel — mégis szégyenteljes alacsonynak kell mondanunk és megyénk az országos átlag alatt használ fel műtrágyát. Műtrágya felhasználásunk a múlt évben sem javult lényegesen. Nagy terméseket pedig csak úgy érhetállótrágyát mindenképpen gondosan kell kezelni, viszont az így kezelt istállótrágya nagyobb terület letrágyázására elegendő, mint a kezeletlen és A dejtári József Attila TSZ sertéstenyészetéről A dejtári József Attila Termelőszövetkezetnek 20—20 darabból álló mangalica és berk- shirei sertéstörzse van. Mind a negyven darab anyakocát évente kétszer elletik. Ebben az évben 432 darab malacot neveltek fel. A malacok eladási árából és a hízókból 95 000 forintott jövedelmezett a tsz. A tagoknak is kiosztottak 110 darab malacot. A sertéstenyésztés eredményessége Tamási István és Marcsók János sertésgondozók odaadó munkájának köszönhető. Tamási István a berkshirei törzset gondozza. Ismeri az egyes kocák tulajdonságait, szokásait, ami feltétele annak, hogy magas eredményeket tudjon elérni. „Morzsát“, a szép berkshirei törzs kanját külön szeretetben részesíti. Már a bú- gatási idő előtt hetekkel megkezdi a jobb takarmányozását. Tamási István mindig a nagyobb eredmények elérésére törekszik. A legutolsó ellésnél 8,3 volt az ellési átlag. Marcsók János a mangalicakoca törzset gondozza, ö is ismeri a kocákat egyedenként és az a terve, hogy a hatdarabos ellési átlagot legalább hét fölé emelje, amit a kocák és a tenyészkan búgatása előtti előkészítésével, a kocák naponkénti jártatásával, jó gondozásával akar elérni. tünk el, ha mgefelelően alkalmazunk szervestrágyákat, s ezeket műtrágyákkal egészítjük ki. Talajaink változatossága következtében az egyes műtrágyák tájanként különbözőképpen érvényesülnek. Ezért annak megállapítására, hogy megyénk különböző tájain, miként érvényesülnek a műtrágyák, trágyázás! kísérletet állítottunk be, melynek alapján pontosabb képet kapunk, hogy hol és mely műtrágyaféleség alkalmazása a legeredményesebb. Ezek alapján kísérleti eredményekre támaszkodva biztosabban tudunk majd tanácsot adni az alkalmazandó műtrágyák fajáról és azok mennyiségéről. Igen nagy jelentősége van és a múlt évben még kellően ki nem használt zö'd- trágyázásnak, amellyel különösképpen talajaink humusztartalmát és szerkezetét javítjuk meg kedvező irányban. Sőt, ha pillangósnövényt használunk zöldtrágyának, úgy még nitrogénben is gazdagítjuk talajainkat. A zöldtrágyázás szélesebb- körű elterjesztésének egyik akadálya a vetőmaghiány volt, amely még részben jelenleg is fennáll. Intézkedést tettünk folyamatba, hogy saját magunk gondoskodjunk szükséges vetőmag előállításáról. A zöldtrágyázásnak különös jelentősége van homokos talajainkon, amelyek közismerten szerves anyagokban igen szegények. A helyesen alkalmazott zöldtrágyázásnak éppen homoktalajokon van szembetűnő termésfokozó hatása. A fentieket összefoglalva ^ az 1953 évvel szemben megállapíthatjuk, hogy talajaink termőerejének javítása szempontjából jelentős eredményeket értünk el. amennyiben jelentősen növeltük az istállótrágyázott területet. De a további eredmények és termésátlagaink fokozása megkívánja, hogy trágyakezelésünk módszerén javítsunk és kiterjedtebben alkalmazzuk a savanyútalajok meszezését és a műtrágyák felhasználását. Acs Antal megyei főagromómus a trágyázó hatása sokkal nagyobb. A jólkezelt, erjesztett és érlelt trágyával 30—40 százalékkal nagyobb területet tudunk letrágyázni. Mmég sok gazda elmulaszt A szervestrágya kezelését már az istállóban kell kezdeni. Amely gazda hanyagul végzi a kezelést, mint a nógrádmegye- ri Petőfi TSZ — ahol a sok felvilágosító szó ellenére kupacokba hordtáik a trágyát — az súlyosan vét az agrotechnika ellen és nemcsak magának, hanem a népgazdaságnak is nagy kárt tesz. Nem elég az, ha a trágyát a szarvasbarakásig kezeljük, onnan szétteregetjük a földtáblákon, s ott heteltetjük, amíg a nap, szél, eső, hó, víz kilúgozza a leszántásig. ügy kell beosztani a munkaerőt, hogy a táblán elteregetett trágya még aznap be legyen szántva. Ha ezen munkát így hajtjuk vénre, akkor nyugodtak lehetünk, mert tápanyagokban gazdag trágyát szántottunk alá. amely a terméshozamot növeli. Megyénk szántóterületének csekélysége, domborzati viszonyai, talajösszetétele és szélsőséges időjárása miatt nem számítunk a kenyérgabona termelő megyék közé. Az idei szélsőséges időjárás mellett is 8 mázsás őszi búza termésátlagot értünk el, amelynek sok helyen 80 kg-on felüli fajsú- lya volt. Komolyan kell foglalkoznunk a kenyérgabonar- n termeléssel, átlagtermésének emelésével, mert ezek a számok: eredmények. Ezeket az eredményeket tovább tudjuk fokozni. Őszi gabonáink — különösen őszi búzánk — terméseredményeit több általunk irányítható tényező befolyásolja. Nevezetesen: a) a megfelelő talajelőkészítés, b) az elővetemény megválasztása, c) a talaj termék-képesség biztosítása, illetve fokozása, d) a vetési mód, vetési idő, e) a fajta megválasztása, a vetőmag előkészítése. A gazdálkodás nagyszerűsége, szépsége és csak az lehet a gazdálkodás művésze, aki meg tudja találni azt a fontossági sorrendet, amellyel a helyi adottságoknak és lehetőségeknek figyelembevételével a legbiztosabb terméseredményt érheti el. Például a szécsenyi tangazdaság terméseredményei ezt igazolják, mert a tangazdaság szalmatercsi, fehér hegyi, varsányi üzemegységeiben, ahol a lehetőséghez képest a felsorolt tényezők közül a maximumot biztosították — bár a talaj összetétele, fekvése stb. — nagyban különbözik a szécsenyi (mocsári) üzemegység talajától, mégis a helyesen alkalmazott agrotechnika segítségével úgyszólván ugyanolyan terméseredményeket értek el. Vagy vegyük a ludányhalászi Alkotmány TSZ 12 mázsás holdankénti eredményét, amelyet a gépállomás traktorainak segítségével és a helyesen alkalmazott elővetemény (pillangós növény) megválasztásával értek el. Ezeket a tényezőket felismerve a nagykeresztúri Petőfi és még több tsz az elmúlt ősz folyamán őszi búza vetésüknek 50-től 80 százalékig pillangós növények után végezték el, ami az 1955. évben már jótékonyan fogja éreztetni hatását. Meg kell azonban mondani, hogy gabonatermelésünknél még nagyon sok és súlyos hiányosságok vannak. Nagyon sokszor és sok helyen úgy látszik, mintha ötletszerűen és nem tervszerűen folyna megyénkben az őszi búza termelése. Ne említsek mást, csak az egy szántásba, vagy kalászos után való kalászos vetését. Minek nevezhetjük az ilyen munkát? Csak maradiságnak. Az ilyen termeléssel nem emeljük, de csökkentjük termésátlagainkat és a dolgozó parasztság éppen azt a mennyiséget veszíti el, amit a szabadpiacon tudna értékesíteni. Megfigyelhettük, hogy búzavetéseink egy pár kivételtől eltekintve ritkák szoktak lenni. Kevés növényt nevelünk fel 1—1 kat.-holdon. Miből adódhat ez? Túl takarékosság a vetőmaggal, a vetőmag tisz- títatlan. csávázatlan, röges földbe vetünk, kézzel vetünk* a vetés mélységére nem ügyelünk, stb. Ezen hiányosságokat sok helyen együttesen is, de legtöbb helyen külön-külöm megtaláljuk. Márpedig míg ezeket a hiányosságokat teljesen ki nem küszöböljük, addig komplett beállottságú őszi búza táblára nem is lehet gondolni, mert ha a fenti hiányosságokból csak egy is előfordul, az már bizonyos százalékban, de együttesen nagyon is csökkenti a vetés be- állottságát. Ezért elsősorban a jó talajelőkészítés, a porhanyó, ülepedett és beérett vetőágy, valamint a kifogástalan minőségű vetés elvégzése, a nagy búzatermés nélkülözhetetlen előfeltétele. A vörös here utáni őszi búzavetés megyénkben igen el van terjedve. Nagyon helyes a vörös here utánni búzavetés, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy a vörös here után általában mindig jó búzatermés szokott lenni. A pillangósok — különösen a vörös here — az őszi búzának jó előveteményei és a tapasztalat megmutatta, hogy ez igen bevált módszer. Azt is megállapíthatjuk, hogy a vörös here szereti a nógrádi talajt, a nógrádi talaj pedig szereti a vörös herét. A nógrádi paraszt szereti a vörös herét termelni, és az őszi búza szintén szereti a vörös here előveteményt. Ha a fentieket mind figyelembe vesszük láthatjuk, hogy megyénk területén a pillangósokkal, különösen a vörös here termelésével még fokozottabban kell foglalkozni, mert ezzel is nagyban elősegítjük a búzatermelésünk és állattenyésztésünk kérdéseinek rövid időin belül való megoldását. Gömöri Henrik megyei gabonatermelési felügyelő A nyersfoszfátos trágyaerjesztés jelentősége * ♦ *
