Szabad Nógrád. 1955. január (11. évfolyam. 1-9. szám)
1955-01-15 / 5. szám
JL SZABAD AÓtBÁD 1955 január 15. Tervkészítés a jobbágyi Új Otthon TSZ-ben Mint számos más termelő- szövetkezetben, úgy a jobbágyi Uj Otthon TSZ-ben is elkészült már az 1954—55-ös gazdasági év termelési, valamint pénzügyi terve. Köztudomású, hogy a terv- készítés komoly, felelősségteljes munkát igényel, hisz elsősorban a tervtől függ az, hogy eredményes vagy eredménytelen lesz-e a tsz egy évi munkája, hogy gazdaságilag, szervezetileg, politikailag erősödik-e a szövetkezet. Jó tervet csak ott készíthetnek, ahol a tervezési munkába bevonják a legilletékesebbsket: a szövetkezet tagjait Ahol a vezetőség figyelembe veszi a tagság javaslatait, elképzeléseit — s ahol a tagok, akik sokéves, gazdag tapasztalattal, széleskörű helyi ismeretekkel rendelkeznek, élnek is ezzel a lehetőséggel — ott fejlődést elősegítő, a tagság közös akaratát, közös szándékát kifejezésre juttató tervet készítenek. Akadnak azonban olyan szövetkezetek is, ahol a tervkészítésnél nem támaszkodnak a tagok javaslataira, s ahol a szövetkezet tagjai sem igen bánják azt, hogy az ő beleszólásukkal, vagy pedig anélkül készül-e a terv. Az ilyen szövetkezetek közé sorolható a jobbágyi Uj Otthon TSZ is. Mint ahogy Mézner elvtárs, a tsz elnöke elmondja, a tervet négyen készítették (az elnök, a könyvelő, az agronómus, és a pártszervezet részéről a titkárhelyettes). Nem fér kétség ahhoz, hogy az ilyen terv nem szolgálhatja a termelőszövetkezet megszilárdítását, gazdasági megerősítését. — Tartottunk ugyan közgyűlést, amelynek az volt a célja, hogy a tagság javaslatokat tegyen egy jó terv elkészítésére — mondja Mézner elvtárs — azonban csupán azt javasolták, hogy adjunk el két lovat, s vegyünk helyette egy pár ökröt, mert azok jobban húznak. A tsz pártszervezete is felelős azért, hogy ilyen közömbösen viselkednek az Uj Otthon tagjai a tervkészítés iránt. El kellett volna beszélgetni valamennyi taggal, s kikérni véleményüket, feljegyezni javaslataikat, s figyelembe kellett volna venni azokat a terv- készítésnél. Nem kétséges ugyanis, hogy — mivel a tervet a tagság hivatott végrehajtani — a tervezésnél is érvényesülni kell a kollektív munkának. Mindebből természetesen az következik, hogy a jobbágyi Uj Otthon TSZ termelési terve — mint ahogyan mondani szokás — sok kívánnivalót hagy maga után. Nézzük, hol szükséges feltétlen módosítani a terven? A terv szerint a 14 kh ősziárpa területükön 12 mázsás holdankénti átlagtermést várnak, holott 1954-ben 13.6 mázsát takarítottak be egy holdról. Ez évben őszibúzából 10, cukorrépából 150, tavaszi árpából 7, burgonyából pedig 60 mázsás átlagot számítanak Detakarítani. Akár az utolsó három esztendei átlagot, akár a termelőszövetkezet földjeinek minőségét vesszük is alapul, megállapíthatjuk, hogy ezek a termésátlag tervek rendkívül alacsonyak. A jobbágyiaknak meg van a lehetőségük arra, hogy jóval magasabb termésátlagot is elérjenek, tehát magasabb termésátlagtervet is készíthetnek. Nem megfelelő a sertéshizlalási terv sem. A terv így szól 1954. XI. 1-én 19 darab sertés van hízóban, amit tízzel még szaporítanak. A 29 hízóból hat darab a kötelező beszolgáltatást képezi, 18 darabot pedig eladásra szánnak. 1955. XI. 31-én a hízottsertés létszáma tehát öt darab lesz. A terv szerződéses sertésnevelést nem ír elő, holott a szerződéses sertésnevelésDől származó jövedelem a rendszeres pénzelőleg nagyrészét biztosítaná. A tsz tagjai azt mondják, hogy azért néni kötnek sertéshizlalási szerződést, mert nincs hizlalásra alkalmas süldőjük. A szövetkezet elnöke viszont úgy véli, hogy ez évben is — épp úgy, mint az elmúlt esztendőben — eladhatnak majd legalább 120 darab süldőt. Vajon nem juthatnának-e nagyobb jövedelemhez, ha az eladott malacokat hizlalásra fognák és leszerződnék? Ehhez azonban természetesen az lenne szükséges, hogy növeljék a kukorica vetésterületét. A terv azonban 1955-re is csupán 10 kh heterózis kukorica vetését írja elő, 15 mázsás várható holdankénti átlaggal. Pedig ha nagyobD kukorica területet terveznének a jobbágyiak, a soványállat értékesítést, a sokkal jövedelmezőbb hizlalással válthatnák fel. Általában az jellemző a jobbágyi Uj Otthon növénytermelési tervére, hogy kevés területen termelnek munkaigényes növényeket, holott ezek termesztése a növénytermesztésből származó jövedelem zömét adná. Ezt mutatja az is, hogy burgonyából például két kh-t, cukorrépából pedig hat kh-at irányoztak elő. A tervnek a hibák mellett vannak jól átgondolt, megalapozott pontjai is, melyeknek megvalósítása hozzájárul majd a szövetkezet gazdasági megerősítéséhez. Nézzünk néhányat. 4.5 kh öntözésnélküli és 4 kh öntözéses kertészetet létesítenek. ZöldségtermelésDŐl 108.295 forint jövedelemre számítanak. Nagy súlyt fordítanak a gyümölcstermelésre is. A terv szerint a szövetkezetnek 1955-ben a gyümölcstermelés 16.130 forint jövedelmet hoz. A tehénállományuk tej hozamának fokozását is célul tűzték. A fejési átlagot 5 literről 7 literre kívánják emelni. Ennek megvalósítása érdekében nagyobb területen termesztenek pillangós növényeket, áttérnek az egyedi takarmányozásra és bevezetik a napi háromszori fejést. Úgy tervezik, hogy az állati termékek értékesítése 32.440 forint jövedelmet eredményez ebben az esztendőben. Igen helyes, hogy tervbe vettek egy darálóhelyiség építését, mert ez is nagymértékben növeli a szövetkezet jövedelmezőségét. 10.800 forintot hoz ez évben a daráló a tsz-nek. A jobbágyi Uj Otthon terve nem került még a közgyűlés elé. A termelőszövetkezet tagjai még megvitathatják, kijavíthatják az elkövetett hiDá- kat. Mi megemlítettük a tervnek néhány hibáját, melyeket az eredményes gazdálkodás érdekében feltétlen ki kell javítani. A szövetkezet tagjai ne viselkedjenek közömbösen, nemtörődöm módon a tervvel szemben. A közgyűlésen vitassák meg alaposan, szóljon hozzá mindenki, s tegyenek valamennyien javaslatot a terv elkészítésére. Érezzék, hogy olyan tervet kell elkészíte- niök, megvitatniok, ami valamennyi ' tsz-tag boldogulásának, szebb életének terve is. A járási tanács és a járási párt- bizottság adjon meg minden támogatást a jobbágyiaknak ahhoz, hogy olyan tervet ké- szíthessenk, amely biztosítja a szövetkezeti gazdaság erősödését, a nagyobb jövedelmezőséget és a nagyobb részesedést. — K. gy. j. — Leveleink nyomában A Szabad Nógrád 1954. december 4-i számában közölt „A mérőléc, az iránytű, avagy mi kell a gyermekeknek“ című cikkre következőket írta az Oktatásügyi Minisztérium: „A fenti cikken keresztül értesültünk, a zagyvapálfalvi üveggyári óvónő túlkapásairól. A cikkben felsorolt hibák nem az óvoda tematikájából, nem az óvodai nevelés jelenleg előírt módszereiből fakadnak, hanem az óvónő helytelen munkájából. Hibáztatjuk az óvónőt, mert nem tartja be a „Módszertani levél“ követelményeit. Egyúttal felhívjuk a Megyei Tanács oktatási osztályának figyelmét, az óvodák, az óvónők nagyobbfokú elenőrzésére.“ Ipolytarnócon is megalakult a gazdakör Január 7-én este Ipolytamó- con is megalakult a gazdakör. A dolgozó parasztok Gcmda Lajost választották a kör elnökévé. A gazdakör ének- és zenekart, színjátszócsoportot fog szervezni. Beindítják a mező- gazdasági szaktanfolyamot, s megalakítják a sportkört is. A helyi tanács minden segítséget megad a gazdakör terveinek megvalósításához. Halasi György agronómus HÍREK A KERESKEDELEMBŐL A Kelet-Nógrád megyei Népbo't kezelésében lévő kishartyáni 97-es árudát korszerűsítették. E korszerűsített árud»januáir 13-án már megkezdte működését. * * * A Nógrádi Szövetkezetek Szövetsége jelenti: Minden földművesszövetkezet rendelkezik már műtrágyával és azok a dolgozók, akiknek szükségük van erre, keressék fel az árudákat és a kért árut m’nden további nélkül megkaphatják. * * * * A lakosság jobb ellá'álsa megkívánta, hogy egyes mezőgazda- sági részeken a népbolt árudát j földművesszövetkezet vegye át. A földmüvesszövetkezetnek az a terve, hogy ezen üz'etrendezés- sel kielégítsék kisgépekkel és székárukkal a lakosság igényeit. » * * Ersekvadkerten és Bercelen is ki lehet már váltani a babakelengyéket. Nem kell tehát a dolgozóknak ezek után Balassagyarmatra menni a babakelengyékért. • * • Szuháin december 12-én a földművesszövetkezet kezelésében új italbolt nyílt. Az italbolt már megkezdte működését. • » • Vanyarcon a Kálló felöti részen új vegyesfiókbott nyílt a dolgozók jobb ellátása érdekében. MEGJEGYZÉSEK Ha van csille — nincs mozdony, ha van mozdony — nincs csille Csörög a telefon, ma talán vagy huszadszor. Gépies mozdulatokkal felveszik a kagylót: — Halló, itt vontatás. — Itt Királytáró. Elvtárs kérünk nyolc darab üres csillét — hallatszik a megszokott kérés. — Ha lesz mozdonyunk kapnak — hangzik a megszokott válasz, de intézkedés nem történik. Előfordult, hogy volt gép és ürescsille, de nem volt, aki szállítson, nem volt személyzet. Előfordult, hogy minden szükséges eszköz megvolt, de ürescsille hiányzott. Naponta így három-négy óra kiesik a termelésből. Ki ezért a felelős?... Királytárón, egyik most épülő bányában nem tudják a dolgozók a tervüket teljesíteni. Nincs idomkő, nem tudnak falazni, Az István rakodónak naponta tíz ürescsillét keltené Királytáróra küldeni, hogy elegendő idomkövet tudjanak szállítani. Eddig 50 helyett, összesen 20 csillét kaptak Királytáró és lnászó-akna mélyítő dolgozói. A helyzet tűrhetetlen. Az aknamélyítő vállalat is akarja tervét teljesíteni. Ha viszont nem segítik őket, nem készülnek el az új bánya munkálataival. Napjaiméban az ország szénszükségletének kielégítésére sokat pótolna a Királytáró is. Jó lenne, ha a von tatás dolgozói belátnák, hogy szükségünk van az új bányára is és nemcsak a meglévőkre. Lelkiismeretesebb munkát kérünk a vontatás dolgozóitól. Ha Királytáró nem készül el határ* időre, ki lesz ezért a felelős? DOMOSZLAY JANOS Királytárói Aknamélyítő Vállalat aknásza. KI A BŰNÖS? Rossz kedve van most a ma- gyarnándori állami gazdaság igazgatójának. Hogyisne! Egy millió forint értékre emelkedett a gazdaság géppatkja, s a megfelelő gépszín építéséről meg nem történt gondoskodás! Lám a helytelen beruházási politika következménye ... Mit csináljon most télvíz idején? Szabad ég alatt tárolja a gépeket? Ha ezt teszi: a cséplőgépek és kombájnok elhasználódási ideje felére csökken, öt év helyett csak három évig tartanak a gépek. A traktor és egyéb gépek éllettartama 25 százalékkal csökken. Mindez összevetve 180—200.000 forintos kár! Ezért is tartani kell valakinek a hátát. Mit csináljon? Felhívta telefonon az igazgatóság építészmérnökét. Kérte, engedélyezzék a gépszín felépítését, tekintettel arra, hogy bontási és egyéb anyagokkal, s munkaerővel is rendelkezik a gazdaság. A válasz: készítsék el a költségvetést, s hozzá lehet fogni az építkezéshez, a pénz biztosítva lesz. A dolgozók a 71.000 forintos költségvetés alapján 210 munkaórával előbb építették fel a gépszínt. Míg a gépszín építése folyt, többször kapott ellenőrzést az ügyészség részéről. Felelősségre vonták, miért áznak kint a gépek, miért épített „feketén“ gépszint? Hogy mer egy igaz- gató ilyesmit csinálni? Az ügyészség után a rendőrség következett. Vizsgálatot folytattak ellene a népi tulajdon helytelen kezelése, tárolása és a „fekete“ gépszín építése miatt. Azt kérdezi az igazgató: hogyan okozott volna nagyobb kárt a népgazdaságnak: ha a gépeit a szabad ég alatt tartja, s az időjárás viszontagsága rongálja, vagy úgy, hogy hivatalos úton kérte a gépszín felépítésének engedélyezését, s költségvetés szerint felépítette azt? (Habár az ígért pénzt még mindig nem kapta meg.) Hol maradt az ígért pénz? Vagy ez amolyan felelőtlen ígérgetés volt? Ki a bűnös? KÓRHAZAINKRÓL \l 1950 BV nyarán, amikor a salgótarjáni bányai és acélárugyári kórházat felsőbb rendeletre összevonták és államosították, úgy az acélárugyári, mint a bányamunkások egyrésze bizonyos sajnálkozással „vált meg“ kórházától. Akkor még nem látták meg helyesen az összevonásban rejlő előnyök lehetőségeit, amelyek a későbbi évek folyamán bebizonyosodtak ... Mindkét kórház rendelkezett abban az időben belgyógyászati, sebészeti, valamint, nőgyógyászati osztályrésszel. Az acélgyári részen elkülönített fertőző rész is volt. A két kórház betegei a bányai és acélgyári dolgozókból tevődtek össze. A lakosság jórészét kitévő volt OTI-alkalmazottak viszont hely híján Pásztora, Balassagyarmatra, Budapestre kényszerültek, ha kórházi kezelésre volt szükségük, eltekintve egy pár sürgős esettől. A kórház-összevonás ezt az áldatlan állapotot megszüntette. A megyét felosztották a három kórház között, s mindenki a hozzá legközelebb eső kórházba kerülhetett betegsége esetén. Az 1952-es év folyamán megalakult a kórház rendelőintézeti egység ugyancsak a betegellátás megjavítására. A volt SZTK rendelőintézetbe jólképzett. szak- és kórházi orvosok kerültek, kialakult a közvetlen kapcsolat a kórház és a rendelőintézet között. A már meglévő sebészeti, belgyógyászati, fogászati, valamint röntgen szak- rendelésen túl szemészeti, testegyenészeti, csont tbc. ideg gyógytorna, physico-therapiai, urológiai és onkológiai szak- rendelés' létesült. A felsorolt tények külön méltatásra nem szorulnak, de az újonnan létesített szakrendelések létrehozatala és megfelelő jó szakorvosokkal való ellátása a két kicsi, különálló kórház fennállása esetén nehezen lett volna keresztülvihető. Ugyanez idő alatt kibővült a szülészet-nőgyógyászati osztály. Műtőjét korszerűsítették, s külön gyermekosztály létesült. A kórházi laboratóriumot, a megye legkorszerűbb laboratóriumává fejlesztették. A sebészeti osztály műtőinek száma egyről háromra szaporodott. A legújabb időkben pedig elkészültek a koraszülöttek korszerű kezelését biztosító koraszülött fülkék is. A kórház ágyszáma ma 272. A biztosítottak számának növekedésével természetesen megnövekedett a kórházban fekvő, vagy a szakrendeléseken vizsgált és kezelt betegek száma is. Csak a szemléltető példa kedvéért kell megemlíteni itt, hogy például a kórház rendelőintézeti egységében az 1954. év folyamán 209.475 beteget vizsgáltak, illetve kezeltek. A kórházi műtőkben végzett műtétek száma 2427, a kórházi szülések száma az elmúlt évben 1282. A kórház osztályai jó kapcsolatban állnak különböző fővárosi klinikákkal. ezért az esetlegesen szükséges különleges betegesetek ottani fölvétele egyszerűbben, simábban megy. A klinikák és a kórház orvosai között olyan egészséges viszony alakult ki, hogy az egymásközti, meghatározott időre szóló orvos tapasztalatcsere is keresztülvihetővé vált. Ennek a jó viszonynak a hasznát pedig a megbetegedett dolgozók látják elsősorban. A kórház és rendelőintézet orvosi és középkáderi kara a legjobb tudását igyekszik adni a betegek gyógyulása érdekében. A kórház rendelőintézeti egység dolgozói, de a körzeti kezelőorvosok is rendszeres tudományos továbbképzésben részesülnek. A továbbképzés megkönnyítése végett, szovjet, svájci, német és amerikai szaklapok érkeznek rendszeresen. Több orvos tudományos közleménye jelent meg hazai és külföldi szaklapokban. A közeljövőben kerül remélhetőleg kiadásra dr. Jusztus György röntgen főorvosnak „Traumatológiai röntgen diagnosztika“ című munkája könyvalakban. Nem kis eredményként sorolható még fel, hogy az elkerülhetetlenül elveszített betegeink száma aránylag kevés és az országos átlag alatt van. Mindezek az eredmények különös értékelést nyernek, ha számításba vesszük azt. hogy 1945- ben majdnem csak az üres szobák fogadták a betegeket, különösen szépek ezek az eredmények annak ismeretében, hogy két különálló, régi, többévtizedes épület birtokában jelentősebb hozzáépítés nélkül kellett megyei kórházat létesíteni. gondnoksága a megyei tanács egészségügyi osztályának segítésével és anyagi. hozzájárulásával több átalakítást, renoválást és festést végeztetett úgy, hogy jelenleg a meglévő régi rész is csinosan néz ki. A kórházi műszerállomány, textília és gyógyszerellátás jó. Igen szép eredményessége az elmúlt évnek a kórház gazdaságában létesített sertéshizlalda, ahol állandóan 150 darab körüli sertésállomány biztosítja a betegek húsellátását. A közellátástól a kórház nem von el egyetlen gramm sertéshúst és zsírt sem. Az eredmények szépek, de természetesen megállni nem szabad. A kórház jórésze ma már nem elégíti ki egy korszerű kórház igényeit. Az épületeik a sebészeti osztály kivételével, régiek, folyosói szűkek, fürdőszoba és WC több helyen nem elegendő, a falak málla- nak, a beépített vízvezeték és gőzcsövek gyakran megrepednek. A kórház ige. nyékét azonban nehezen tudja kielégíteni a kórház konyhája. A régi bányakórházhoz méretezett konyha most az acélgyári részt is ellátja, s ezenkívül az alkalmazottak nagy részét. Nap mint nap előfordul, hogy 10— I4-féle különböző ételt kell készíteni, mert a korszerű gyógyítás a legkülönbözőbb étrendet írja elő egyes betegeknek. A volt bányakórházhoz méretezett mosoda a megnövekedett ágylétszám miatt nagy forgalmat bonyolít le. Gépei azonban elavultak, helyisége kicsi, korszerűsítésre szorulna. Nemrégen az acélgyári kórházi részlegbe szamaraskocsi szállította fel a napi ételt, ma öt személygépkocsi áll rendelkezésre a kórházi helyi forgalom, a felülvizsgáló orvosok kiszállásának, valamint az egészségügyi szolgálat ellátásának lebonyolítására. A kórház azonban nem rendelkezik garázs- zsal és a meglévő szerelőhelyiségben is legfeljebb két-három kiskocsi fér csak be. Hiányossága még a kórháznak, hogy nincs prosecturája.:; A megfelelő boncterem mielőbbi megépítése pedig égetően sürgős. Nagy hiányossága még a kórháznak, hogy a fertőzőosztálynak szánt és hosszú hónapok munkájával átalakított régi személyzeti épület fertőzőosztállyá való beindítása még nem történhetett meg. Hosszú időn át elhúzódott a melegítöbe- rendezés és a vízvezetékcsövek elkészítése, illetve kijavítása. A hosszú időn át elhúzódó munka elemezte a gyermekgyógyászati szakrendelés átalakítási munkálatainak elvégzését is. Az itt emelt falak egyrésze máris átnedvesedett, a várószoba szellőzésének kérdése sincs megoldva, s a fűtőtestek, is rosszak. Már az előbbiekben említett szakrendelések számának szaporítása miatt a rendelőintézeti folyosók sokszor zsúfoltak, az ajtók előtt sokat kell várni, s ez sokszor türelmetlenné teszi a szakvizsgálatra beküldött beteget. A jobb betegellátás pedig, amikoris az a cél, hogy a legtöbb beteget szakorvos is lássa, elengedhetetlenné teszi a laboratóriumi röntgen, ÉKG, stb. vizsgálatok elvégzését is. Nem helytálló tehát egyes türelmetlenebb betegek néha hangos kifakadása az úgynevezett „küldözgetések“ ellen, mert a modern orvostudomány ma már nem nélkülözheti ezeket a kisegítő vizsgálatokat. Az anyagi és egyéb nehézségeken túl örökös problémája az itteni egészségügyi dolgozóknak a lakáshiány. A kórházi orvosok és középkáderek egyrésze már évek óta szükségférőhelyeken, alagsorban lakik, sokszor többedmagával. Sokan közülük családot alapítottak és itt állnak lakás nélkül. Pihenésre, kikapcsolódásra, nyugodt otthonra pedig különösen nagy szüksége lenne az erős, idegmunkában kifáradt egészségügyi dolgozónak is. A lakáskiutalások alkalmával ezideig igen mostoha elbírálásban részesültek, mert a nagyüzemek építettek ugyan lakásokat, az egészségügyi dolgozók számára azonban neun Az egészségügyi dolgozók közül legfeljebb csak a nagyüzemek jóindulatából juthatott valaki lakáshoz. A város és a megye dolgozóinak azonban nem lehet közömbös, hogy itt telepednek- e le a megfelelő képzettségű felső- és középkáderek, vagy megunva a lakástalanságot, tovább állnak. A felsorolt hiányosságok ellenére is — mint már az az előzőekből kitűnt — jólvégzett, lelkes, öuzdító munka folyik a kórház rendelőintézetében. A kórház és rendelőintézet kicsisége a megnövekedett igények, a fokozottab követelmények, a városi lakók és a dolgozók számának növekedése elkerülhetetlenül szükségessé teszi a Salgótarjánban tervezett új kórház megépítését. Előreláthatólag a jelenlegi kórház közvetlen környezetének felhasználásával új, nyolcemeletes toronyépület, új rendelőintézet és különböző kiszolgáló helyiségek építésével számolhatunk. A tervek elkészültek, de csak tervek. A kórház megosztottsága, a konyha és mosoda csekély teherbíróképessége, az épületek elárvultsága miatt az építés mielőbbi megkezdése nagyon időszerű feladat.
