Szabad Nógrád. 1955. január (11. évfolyam. 1-9. szám)

1955-01-15 / 5. szám

4 SZABAD KOCKÁD 1955 Január 15. A szovjet mezőgazdaság sikerrel zárta az elmúlt gazdasági évet 1954 a Szovjetunióban a me­zőgazdaságot továbbfejlesztő párt- és kormányprogram meg­valósításának első éve volt. 1954-ben Ukrajna, a Volga- mellék és más vidékek sok te­rületén rendkívül kedvezőtle­nül alakult az időjárás. Ennek ellenére a földművelés és az egész mezőgazdaság termelése az 1953. évihez képest megno- vekedett. 1954 december 5-ig 211 millió púddal több gabonát adtak be, mint az előző év azonos időszakában. A gabonatermelés és beadás megnövekedése egyrészt annak eredménye volt, hogy Szibériá­ban, Kazahsztánban és az Uraiban lényegesen emelked­tek a termésátlagok, másrészt annaik, hogy sikeresen haladt előre a szűz- és parlagföldek hasznosítása. A keleti vidékek — Altáj határterület, Szibéria és Kazahsztán — mezőgazdasá­gi dolgozói jó mrmkát végeztek az elmúlt évben. Egyedül Altáj határterületen csaknem meg­négyszerezték a gabonaterme­lést. Szibériában 100 százalék­kal. Kazahsztánban 35 szá­zalékkal több gabona ter­mett, mint tavaly előtt. A szűz- és parlagföldek hasz­nosítása országos feladat. Meg­valósításán gépkezelők, kol­hozparasztok és kolhozparaszt­nők, mezőgazdasági munkások és szakemberek ezrei és ezrei dolgoznak hősiesen. Kazahsz­tán, Szibéria, az Ural, a Volga- mellék és más vidékek szűz- és parlagföldjein 1954-ben 124 új, nagy, a legkorszerűbb techni­kával felszerelt gabonakolhozt létesítettek. Rendezett lakóte­lepek tucatjai épültek fel eze­ken a vidékeken. A szovjet mezőgazdaság túl­teljesítette a szűz- és parlag­földek hasznosításának 1954. évi tervét. 17,430.000 hektár szűz- és parlagföldet törtek fei az előirányzott 13 millió hek­tár helyett. Ilyenformán megvan minden feltétel ahhoz, hoigy 1955-ben csupán a szűz- és parlagföldek hasznosítása révén legkevesebb 20 millió hektárral növeljék a vetésterületet. A kolhozok igen eredménye­sen fejlesztették a közös állat- tenyésztést, növelték hozamát, úgyhogy az állati termékbe­adás és felvásárlás is jelentő­sen megnövekedett az 1953. évihez képest. Lényegesen növelték a kol­hozok és szovhozok a burgo­nya-, zöldség-, gyapot- és rost­len termelését is. A mezőgazdasági termelés sikereiben nagy szerepe volt a hatalmas szovjet iparnak. Csak most — amikor megerő­södött a szocialista ipar, s a szovjet gépgyártás elérte je­lenlegi színvonalát — vált le­hetővé óriási kiterjedésű szűz- és parlagföldek hasznosítása, a mezőgazdaság minden ágának fokozott ellátása megfelelő gé­pekkel. A Szovjetunió szocialista ipar^ 1954 első kilenc hó­napjában 134.000 traktort (15 lóerős traktorokra át­számítva), 81.000 tehergép­kocsit, 26.000 gabonakom­bájnt, több mint 19.000 traktorvontatású és maga­járó fűkaszát, továbbá nagymennyiségű más gé­pet és munkaeszközt adott a mezőgazdaságnak, úgyhogy a gépállomások a ta­valyelőttinél jóval több trak- tormunkát végeztek a kolho­zokban és biztosítani tudták, hogy a kolhozok Időben befe­jezzék a betakarítást és be­adást. A mezőgazdasági termelés növelése, s a beadási és felvá­sárlási árak emelése révén a kolhozok jövedelme jelentéke­nyen megnőtt. A kolhozokban nagyszabású üzem-, kulturális- és jóléti építkezést folytattak, az eddiginél több pénzt és ter­ményt osztottak a munkaegy­ségekre. A szovjet parasztság életében hagy esemény volt a moszkvai állandó mezőgazdasági kiállí­tás megnyitása. A szocialista mezőgazdaság egyeteme volt ez a kiállítás, ahol mintegy 170.000 részvevő mutatta be eredményeit. A kiállítás rész­vevői és látogatói most a kol­hozokban. a gépállomásokon és a szovhozok ban népszerűsítik a mezőgazdaság mestereinek ta­pasztalatait. A kolhozfalu dol­gozói az új esztendőben még tovább akarják emelni a ter­mésátlagokat, gyarapítani az állatállományt és növelni az ál­lattenyésztés hozamát. A szocialista mezőgazdaság gyakorlatilag bizonyította be, mennyivel előnyösebb a föld­művelés nem szocialista for­máinál. Bebizonyosodott, hogy a Szovjetunió szocialista mezőgazdaságának megvan a módja, hogy rövid idő alatt megoldja a szüntele­nül növekvő mezőgazdasá­gi termék-szükséglet kielé­gítésének feladatát. Sok élenjáró kolhozban és szovhozban már most akikora a 100 hektárra eső mezőgazdasá­gi termelés, amekkorára éppen szükség van a mezőgazdasági termékek bőségének megterem­téséhez. Ebben az esztendőben a kol­hozokban és szovhozokban mindenfelé bevezetik a kapá­sok négyzetes-fészkes vetését és ültetését, a kalászosok ke­resztsoros és sűrűsoros vetését, észszerűen alkalmaznak min­den trágyafajtát, s az arra al­kalmas övezetekben más hala­dó módszerekkel együtt fel­használják Malcev talajműve­lési módszerét. A szovjet falu dolgozói most felelősségteljes feladat előtt állnak: fel kell készülniük a tavaszi vetésre. Minden kol­PARIZSBAN szerdán este megválasztották a nemzetgyűlés elnökségének tagjait. A nemzet- gyűlés alelnökei: Palewski (köz- társasági szocialista), Lacoste (szocialista), Julien (radikális), Godin (ARS), Mercier (kommu­nista) és Bruyneel (független). A nemzetgyűlés 14 titkára között 2 kommunista és 1 haladó kép­viselő van A Bourbon-palota folyosóin az elnökségi tagok meg­választásánál sokkal érdekesebb beszédtémának bizonyultak az elnökválasztás politikai kihatásai és a pártcsoportok belső problé­mái. A szocialista képviselőcso­porton belül rendkívül heves vita bontakozott ki. Mikor La Tro- quer, a szocialisták jelöltje vere­séget szenvedett, több szocia­lista képviselő nyiltan elégedet­lenkedett a pártcsoport vezetői­nek irányvonalával. A francia fővárosban termé­szetesen továbbra is folyik a Köztársasági Tanács párizsi egyezményekkel kapcsolatos ál­lásfoglalásának latolgatása. A Combat megjegyzi, hogy „egyes külföldi fővárosok” örültek a vita kimenetelének, azonban lehet, hogy ez az öröm még túl korai. A lap megcáfolja azt a vádat, hogy az újrafelfegyverzést visz- szautasítók a „kommunisták cin­kosai” és így ír: „A franciak esze és szive ellenzi Nyugat- Németország felfegyverzését”. S ezt a megállapítást csak megerősítik a francia nép tilta­kozásáról érkező hírek. Á fran­cia országos béketanács nyilat­kozata szerint az utóbbi 20 nap alatt további egymillió francia írta alá a nyugatnémet felfegy­verzés ellen tiltakozó petíciókat. ROMÁBAN szerdán este vé­get értek a francia és az olasz kormány egyes tagjai között folytatott tárgyalások. A megbe­szélésekről kiadott záróközle­mény bevezetője hangzatos szó­lamokból áll, amelyek a „nyu­gati hatalmak között kialakult szolidaritás”, „közös politika” dicshimnuszát zengik. A közle­mény azt a fantasztikus állítást kockáztatja meg, hogy a francia és az olasz kormány által támo­gatott fegyverkezési közösség terve „a világ békéjének biztosí­tását szolgálja". A záróközle­mény ezután gazdasági kérdése­ket taglal. Pierre Mendes-France francia miniszterelnök csütörtökön dél­után 14 óra 20 perckor Rómából repülőgépen Baden-Badenba uta­zott, miután az olasz államfér­fiakkal folytatott tárgyalásai szerdán este véget értek. A fran­cia—olasz tárgyalásokról kiadott közleményt olasz politikai meg­hozban, szovhozban és gépállo­máson megtisztítják a vetőma­got, trágyát és műtrágyát ké­szítenek elő, megfelelően kija­vítják a gépeket és a gazdasá­gi eszközöket, elegendő gép­kezelőt képeznek ki, megerősí­tik a brigádokat és a munka­csapatokat. Igen nagy gondot fordítanak a jószág áttelelteté- sére, hozamának emelésére. Mindaz, amit a szovjet me­zőgazdaság dolgozói az elmúlt évben elértek, csak első lépés a kolhoz- és szovhoztermelés valamennyi ágának gyorsüte­mű fejlesztése útján. A párt és a kormány ha­laszthatatlanul sürgős fel­adatnak tekinti még több gabona, még több hús, tej, vaj, tojás gyapjú és egyéb mezőgazdasági termek ter­melését, a szovjet nép anyagi jólétének további növelését. A szovjetország erejének teljében van és bizton halad előre a kommunizmus felé. A kommunizmus építésének programjához hozzátartozik a mezőgazdasági termékek bősé­gének megteremtése — a ne­héziparnak, a népgazdaság ve­zető erejének hatalmas növe­kedése alapján. E feladat si­keres megoldása tovább erősíti majd a munkás-paraszt szövet­séget, növelni fogja a szovjet állam hatalmát. figyelők túlságosan általánosító és ködösítő jellegűnek mondják. BADEN-BADEN nyugat­németországi fürdőhelyen — mint ismeretes — ma megkez­dődnek Adenauer és Mendes- France tanácskozásai. A Német Szociáldemokrata Párt sajtó- szolgálata a tárgyalásokkal kapcsolatban a következőket je­lenti ki: A párt felfogása szerint a badenbadeni találkozón abból kellene kiindulni, hogy a nem­zetközi feszültség csökkentését csak akkor lehet elérni, ha a Nyugat még a párizsi szerződé­sek ratifikálása előtt tárgyal a Szovjetunióval. COSTA RICÁBAN tovább folynak a harcok a nicaraguai területekről behatolt bandák és a kormánycsapatok között. A TASZSZ newyorki jelentése sze­rint a costaricai kormány köz­leményt intézett az ENSZ tit­kárságához., amelyben hangoz­tatja, hogy az intervenciósok re­pülőgépről lőtték Naranho, Tor­naiba, Villa Squeseda, San Do­mingo. Cartago és más helysé­gek védtelen polgári lakossá­gát. Az Amerikai Államok Szerve­zetének Tanácsa által felállított különbizottság elindult Costa Rica fővárosa felé a helyzet ki­vizsgálására. A bizottság ezután Nicaraguába is ellátogat. Vadnyugat — nicaraguai módra Nicaragua elnöke pisztoly­párbajra hívta ki Costa Rica el­nökét. Nicaraguai fegyveres erők a közelmúltban támadást indítot­tak Costa Rica ellen és a harcok jelenleg is folynak. Nemcsak az európai, de a délamerikai bur- zsoá lapok jelentős része is egyetért abban: a nicaraguai támadás annak az amerikai po­litikának a következménye, amely most Costa Ricában akarja megismételni gyalázatos guatemalai szerepét. Mivel Cos­ta Rica köztársasági elnöke nyil­vánosan agresszióval vádotta az amerikai parancsra cselekvő Nicaraguát, ez utóbbi elnökének is illett valamilyen formában válaszolni a dologra. A costa­ricai vád azonban — letagadha­tatlan tény, amit nem lehet megcáfolni. így aztán érthető, ha Nicaragua elnöke — ebben is híven utánozva amerikai megbízóit — érvek hiányában — revolverhez nyúl. A dolog hallatlan nevetségessége miatt erősen valószínű, hogy a diplo­máciai berkekben pisztollyal ha­donászó nicaraguai diktátor ez­úttal nagy bakot lőtt EZ TÖRTÉNT A NAGYVILÁGBAN... Mi újság Párizsban? — A francia-olasz tárgyalások záróközleménye — A Mendes-France—Adenauer találkozó előtt — Costa Ricában folytatódnak a harcok Méhésztanfolyam A földművesszövetkezetek Nógrád megyei központja közli, hogy a salgótarjáni méhészcso­port folyó hó 16-án, délután 16 órakor a földművesszövetke­zet helyiségében (Rákóczi út 144.) alatt tanfolyamot indít minden méhészeti hallgató ré­szére, amely teljesen díjtalan lesz. A tanfolyamra mindenkit szeretettel vár a MÉSZÖV, akik a méhészet iránt érdek­lődnek, vagy meg akarnak is­merkedni a méhek életével. A tanfolyam vezetője Jász­berényi László, a salgótarjáni méhészcsoport elnöke lesz. Megjelent a Propagandista legújabb száma A propagandista legújabb szá­ma jelentős segítséget nyújt a propagandisták részére a párt­oktatás második lémájának fel­dolgozásához. A folyóirat első helyen hozza Roska István cikkét: A pártaktí­va szerepe a párthatározatok végrehajtásában címmel. Az MDP III. kongresszusa anyagainak tanulmányozásához közli a folyóirat: Soczó József: A mezőgazda- sági termelés fellendítése — a munkásosztály politikája című cikkét. A cikk részletesen elemzi: miért vált a mezőgazdaság fel­lendítése fejlődésünk legfonto­sabb soronkövetkező láncszemé­vé — s miért feltétele a fellen­dülésnek a parasztság anyagi érdekeltségének fokozása, élet- színvonalának emelése. Bieber Ilona: A termelési esz­közök társadalmi tulajdona — a szocialista rendszer gazdasági alapja című cikkében a szocia­lista tulajdon két formájának kialakulását vizsgálja a Szovjet­unióban és hazánkban. A cikk foglalkozik a szocialista tulaj­don védelmének legfontosabb problémáival. Wirth Ádám cikkében: A poli­tika elsőbbségéről, elemzi a po­litika fogalmát, s.a gazdaság és politika közti viszonyt, a párt politikájának jelentőségét a szo­cializmus építésében. Pamuk István: Az üzemi párt- szervezetek feladatai a termelés ellenőrzésében című írásában foglalkozik a termelés párt­ellenőrzésének jelentőségével, s rámutat azokra a feladatokra, amelyekre az új szakasz politi­kájának sikeres végrehajtása ér­dekében ma a pártellenőrzés­nek elsősorban irányulnia kell. Válasz a propaaandista kér­déseire című rovatban hozza a folyóirat: Bálint József—Huszár István cikkét: az „A” és „B” szektor az ipari termelés két fő ága címmel. Balogh Elemér: A marximus állásfoglalása a vallás kérdésé­ben című cikkét. A rovatban a folyóirat továb­bi hozzászólásokat közöl az er­kölcsi-politikai egységről indí­tott vitához. A nemzetközi kérdések című rovatban: Nemes György: Az Európai Vé­delmi Közösségtől a Nyugat­európai Unióig című cikkében elemzi a nyugati imperialisták Nyugat-Németország felfegyver­zésére irányuló terveit, s meg­mutatja azt a harcot, amelyet a népek a Szovjetunió vezetésével ez ellen vívnak. A propagandamunka tapasz­talatairól című rovatban közli a folyóirat: Jakab Sándor cikkét: Néhány tapasztalat a Nógrád megyei párt-végrehajtóbizottság kollektív munkájáról a propagandamunka irányításában címmel. Ladányi Sándor: Néhány ta­nács egyes gazdaságpolitikai alapfogalmak tanításához című cikkét. Pozsgai Zoltán cikkét: Keserű Péter a propagandista címmel. Pártoktatás hírei cím alatt rövid hírekben beszámol a párt­oktatás tapasztalatairól. A Mit olvasson a propagan­dista című rovatban a folyóirat ismerteti Lenin műveinek 11. kö­tetét, Mao Ce-tung Válogatott Műveinek IV. kötetét; Karl Lieb­knecht: Válogatott beszédek és írások című művét. Minden nő szép lehet elsőren­dű kozmetikai készítményeimtől és speciális szeplő-krémjeimtől. Utánvétellel szállítom, Sándorffi József kozmetikus. Budapest. Jókai-tér 3. Lakóházzal rendelkező idős házaspár, vagy magános ellátá­sát vállalnám. Érdeklődni lehet: Kovács István, Fürdő út. 3. Pulóver, harisnya, zokni köté­sét és neylon-harisnya átköté­sét, továbbá kitágult gumifixes zokni gumizását vállalom. Lász- tóné, Salgótarján, Rákóczi-út 94. sz. Csemege udvar. A mi harcunk is adjon új erőt további küzdelmeitekhez A Salgótarjáni Acélárugyár dolgozói Franciaországba, Dión városba a következő szövegű táviratot küldték tiltako­zásuk jeléül: „Francia barátaink! A békéért folytatott küzdelmeiteket ismerjük. Ezért mi. a Salgótarjáni Acélárugyár dolgozói egy­öntetűen és erélyesen tiltakozunk ama erőszakos szerződések ellen, amelyeket rátok kényszerítettek. Tiltakozunk a német militarizmus feltámasztása ellen. A béketábor hatalmas ereje és benne a mi harcunk is adjon nektek új erőt további küzdelmeitekhez a háború ellen, a vi­lágbéke biztosításáért.‘‘ A cseppfertőzésről \ nemrég még mindena- pos enyhe napsütés, a szélcsendes, száraz idő egyre ritkábbá válik. Nemrég még időnk legnagyobb részét a szabadban töltöttük. Míg ma­gunk nem lehettünk kint, leg­alább ablakainkat tártuk ki a napsugárnak, levegőnek. Hű- iös, szeles napokon az abla­kok is csak a szellőztetés leg­szükségesebb idejéig marad­nak nyitva. A természet vál­tozásával magunk is változ­tatunk életmódunkon, szoká­sainkon. Az őszi—téli időszak, a „csu­kott ablakok ideje“ különösen olyan betegségeknek kedvez, amelyek cseppfertőzés útján terjednek. Ezek közé tartoznak a meghűléssel kapcsolatos hu­rutok, a nátha, az influenza, de ide sorolunk több más fer­tőző betegséget is. A cseppfertőzésnél legna­gyobb szerepet az emberek köhögésekor, tüsszentésekor kirepülő fertőzött cseppecs­kék játsszák, melyek a leve­gő közvetítésével az egészsé­ges emberek légutaiba kerül­hetnek. Hozzájárul ehhez az is, hogy a hűvösebb, ködös, nyirkos időben gyakoribb a meghűlés, mely a légutak nyál­kahártyájának védekezőképes­ségét rontja és kedvező kö­rülményeket teremt a kóroko­zó megtelepedésére. A hűléses hurutok előidézé­sében sokféle kórokozó sze­repel, többnyire olyanok, me­lyek rendes körülmények kö­zött is megtalálhatók kör­nyezetünkben, szervezetünk­ben, mégsem okoznak bajt. Többnyire külső segítségre van szükségünk, hogy előidézzük az orr, garat, gége, vagy lég­cső nyálkahártyájának gyul­ladását. Ez a külső segítség a megfázás. A test egyes részei lehűlésének hatására helyi vér- szegénység keletkezik. A nyál­kahártyákon ez azzal jár, hogy védekezőképességünk csökken, s az ott jelenlévő baktériumok bevándorolnak a nyálkahártya mélyébe, gyul­ladást, hurutot idéznek elő. Maga a meghűlés tehát nem okoz hurutot, ehhez kórokozó is kell. A hűléses hurutok — a va- ** lódi influenzától elté­rően — többnyire nem járnak lázzal, legfeljebb enyhe hő­emelkedés kíséri őket. Ma­gasabb láz gyakran valami­lyen szövődmény jele: arc-, vagy homloküreggyulladásé, Fontos tudni, hogy az egysze­rű, szövődményes hurut is fertőző, s ugyanaz a fertőzés másnál — különösen csecse­mőknél — súlyosabb formában is jelentkezhet. Az őszi lyjrutos betegségek azért terjednek néha igen gyorsan, mert a fennjáró be­tegek nem vigyáznak ember­társaikra. A légutak hurutjait előidéző kórokozókat nemcsak a levegő, hanem a kéz és mindazon tárgyak közvetítik, melyekre az orr, vagy egyéb légutak fertőző váladéka rá­kerül. A ki tudja, hogy a légutak ^ hurutos betegségeire a friss levegő hiánya és a meg­fázás hajlamosít, terjedésé­ben pedig a cseppfertőzés ját­szik szerepet, az egyúttal a védekezés módjait is ismeri. Köhögéskor, tüsszentéskor tartsunk zsebkendőt arcunk elé. Ha náthásak vagyunk mos­sunk gyakran kezet, kerül­jük a kézfogást. A csecsemőket, gyermeke­ket különös gonddal óvjuk minden fertőzéstől. Legyen minden gyermeknek saját zsebkendője. Hurutos betegek közelébe se engedjünk gyer­meket. Ha a kisgyermekekkel fog­lalkozó dolgozó betegsége olyan enyhe, hogy munkáját azért elláthatja, kössön mun­kahelyén orra és szája elé vé­dőkendőt. Ugyanezt tegye a kisgyermekével foglalkozó anya is. Ha valamely barátunkat be­tegsége ágyba kényszeríti, ne gondoljuk, hogy együttérzé­sünket azzal kell kifejezni, hogy meglátogatjuk. A fertő­ző beteg látogatásával nem­csak önmagunkat veszélyez­tetjük, hanem mindazokat, kikre a fertőzést átvihetjük. Szellőztessük gyakran la­kásunkat, munkahelyünket. Télen azonban ügyelni kell arra is, hogy a szellőztetés a helyiség falait le ne hűtse. Rendszeres testedzéssel, az időjárásnak megfe­lelő öltözködéssel el lehet ke­rülni a fertőzésnek kaput nyitó megfázást is. Ha ehhez még az ételben, italban, élet­módunkban betartandó mér­tékletességet is hozzávesszük, a hurutos betegségek ellen si­keresen védekezhetünk, A kékvércsék erdejében Homoki Nagy István film­jei — Egy kerecsensólyom története, a Vadvízország, a Gyöngyvirágtól lombhul­lásig — messze országok­ban arattak. megérdemelt sikert, szereztek dicsőséget alkotójuknak és hazánk­nak. Természetfilmjeink most egy újabb alkotással gazdagodnak, amely nem­csak a kékvércsének, en­nek a ritka ragadozó madárnak az életével ismertet meg ben­nünket, hanem ízelítőt ad a természetfilmezés műhelytitkai­ból is. A film nagyon érdekes és szórakoztató módon enged bepillantani a természetfilmezés kulisszatitkaiba. Közel hat hónapig tartott a film fényképezése a legna­gyobb szakértelemmel és művészi gondossággal. A film meg- ismertet bennünket a Hortobágyon élő galambnagyságú madár eletenek azzal a szakaszával, amelyet hazánkban tölt — a fészekrakástól az elköltözésig. A felvevőgép lencséje két méter távolságnyira közelítette meg a madárfészket, így a nézőnek alkalma van egész közelről betekintést nyerni a fészekbe. Lát­hatjuk a filmen, hogyan védi a vércseanya, önmagából eleven ernyőt feszítve, kicsinyeit a napszúrástól. Amikor három fió­kája közül kettőt elrabolnak, a vércseanya nem keresi hiányzó fiait, hanem minden felindulás nélkül eteti tovább a megma­radt egyetlent. És ugyancsak megkülönböztetés nélkül táp­lálja a fészekbe csempészett idegen fiókákat. A film megörökíti az évszázados erdők szépségeit is. Lát­hatjuk a filmen az Alföld különös természeti jelenségét' a Délibábot. A film a hazai bemutató előtt sikerrel szerepelt már kül­földön, a cannesi filmfesztiválon megkapta a Francia Fém­mérnökök és Technikusok Szövetségének díját. Megyénk mozijai közül eddig Zagyvapálfalván játszották. Salgótarján­ban január 16—19-ig játsszák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom