Szabad Nógrád. 1955. január (11. évfolyam. 1-9. szám)
1955-01-15 / 5. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABOD NÓGQOD MDP NOGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM. ARA 50 FILLÉR. 1955 JANUAR 15. • • Üzemeink alkotmánya A SZOT-elnökség javaslatára a Szovjetunió példája nyomán 1951-ben az ipar, mezőgazdaság, közlekedés és a kereskedelem területén rátértünk az üzeiili kollektív szerződések megkötésére. A kollektív szerződés, amely az iparágnak megfelelően, a sajátos viszonyok figyelembevétele mellett a vállalat igazgatója és a dolgozók között jön létre: az üzem alkotmánya. Magában foglalja a munkaviszonyok, a munkabérek szabályozását és ezen túlmenően a termelés emelésének, a dolgozók anyagi jóléte és kulturális helyzete állandó javulásának feladatait. A helyesen és jól előkészített és reálisan megkötött kollektív szerződés tehát hű tükörképe az üzem életének, Az 1954-ig megkötött kollektív szerződések hozzájárultak az első ötéves tervünk során elért eredményeinkhez. A kollektív szerződés évenkénti megújítása révén a dolgozók resztvettek a vállalatok, üzemek vezetésében, fejlődött az alulróljövő bírálat, tervszerűvé, céltudatosabbá vált az üzemi szakszervezeti szervek munkája, megerősödött a szakszervezeteknek a munkásokkal és alkalmazottakkal való kapcsolata. A kollektív szerződések növelték az igazgatók és az üzemi bizottságok felelősségét a dolgozók jóléti és kulturális ellátásában. A Salgótarjáni Acélárugyárban például az 1953—54. évben kötött kollektív szerződés alapján a GSZ. B. üzemben 100 000 forintos beruházással fürdőt, öltözőt létesítettek. Szintén a GSZ-ben 30 000 forint értékű különböző porelszívót szereltek be. Az üzemben büfét létesítettek. Az üzemi könyvtárat 1500 kötettel bővítették, a kultúrotthon részére 1953-ban keskeny, 1954-ben pedig normál mozigépet vettek. A 63/1. Építőipari Vállalatnál a munkásszállásokon a nagytakarítást és a szociális előírásokat végrehajtották. Az eredmények ellenére azonban az üzemi kollektív szerződések tekintélye évről évre csökkent, mert több helyen nem tartották ezen szerződéseket az üzem alkotmányának, elhanyagolták a vállalt kötelezettségek maradéktalan végrehajtását, valamint a kollektív szerződésben foglalt kötelezettségek társadalmi ellenőrzésének megvalósítását. Igen gyakran előfordult az, hogy már a megkötését is csak adminisztrációnak tekintették. Azáltal, hogy nem mérték fel reálisan az üzem helyzetét és lehetőségeit’, felelőtlenül olyan létesítmények megvalósítását vállalták a kollektív szerződésben, amelyek komoly, nagyösszegű beruházásokat kívántak meg, ezek a beruházások pedig nem álltak rendelkezésükre. Ahhoz, hogy a kollektív szerződések tekintélyét és törvényességét megerősítsük, elsősorban az szükséges, hogy a vállalatok szerényebb, reálisabb és jobban a belső, helyi lehetőségekre támaszkodó kötelezettségeket vegyenek fel az új kollektív szerződésbe. A szerényebb tartalom azonban nem jelenti azt, hogy az 1955. évre kötött koliekűV sz/.*zödések egyoldalú (termelési) szerződésekké váljanak. A vállalatok igazgatóinak, ÜB-inek fokozottabban előtérbe kell állítániok a dolgozók munka- és életkörülményeinek javítására, a kultúrára és a sportfejlesztésre vonatkozó kötelezettségvállalást, az új szakasz politikájának megfelelően. Az üzemi kollektív szerződésnek jól • átgondolt, reális kötelezettségvállalásokból kell állnia. A kollektív szerződések egyes fejezeteinek előkészítésére munkabizottságokat szervezzenek a gazdasági, szakszervezeti vezetés részéről. Az elmúlt évben a Vasötvözetgyárban az egyes fejezetek kidolgozására létrehozott reszortbizottságok igen jó munkát végeztek. A bizottságok megszervezésénél szem előtt tartották, hogy az olyan elvtársakból kerüljenek ki, akik ismerik azt a munkaterületet, tapasztalataik vannak abban a munkában, amelyet a kollektív szerződés azon fejezeténél ki kell dolgozni. Például az első fejezetet összeállító bizottságba, mely a termelés kérdéseivel foglalkozik, bevonták a gyár főmérnökét és a szakszervezeti bizottság termelési felelősét is a sztahanovisták mellett. Igen jó módszer, melyet helyesen alkalmaztak más üzemeknél az utóbbi kollektív szerződések kötésénél, hogy az igazgatók és az üzemi bizottságok a pártszervezetek segítségével összehívták az üzem aktíváit, népnevelőit, bizalmiakat, brigádvezetőket, a műszaki vezetőket egy-egy fejezet megvitatására. Az aktívaértekezletek után az aktíva részvevői üzemenként beszélték meg a kollektív szerződést fejezetenként. Ez a módszer helyes, mert ezen keresztül a dolgozók széles rétegét bevonhatják a kollektív szerződések megkötésébe. Az 1955. évre kötött kollektív szerződés is csak akkor lesz jó és reális, ha az összdolgozók bevonásával készül. Fel kell használnunk a Szovjetunió gazdag tapasztalatait, amelyek a gazdasági vezetőknek, a szakszervezeti aktivistáknak nagyszerű útmutatást nyújtanak. Elengedhetetlenül fontos feladat az is, hogy az SZMT, a területi bizottságok és az üzemi bizottságok, valamint a gazdasági vezetés rendszeresebb ellenőrzést biztosítsanak. A szerződések kötése idején és a megkötött szerződések betartása felett biztosítani kell a dolgozók társadalmi ellenőrzését is. Ha évközben mégis előadódik változás, feltétlen ki kell kérni a dolgozók véleményét az egyes pontok módosítására, törlésére, vagy újabb vállalások felvételére. A dolgozók hozzájárulása után a felsőbb szervekkel jóvá kell hagyatni a módosítást. Az 1955. évi kollektív szerződésekbe olyan kötelezettségeknek kell kerülniük tehát, amelyek a párt és a kormány által megszabott feladatok megvalósítását segíti elő mind a termelés, mind a dolgozók munkakörülményeinek szociális ellátásának és kulturális helyzetének javítása terén. Számoljanak azzal is, hogy az üzemi kollektív szerződés csak akkor válik igazán üzemük alkotmányává, ha annak megkötése után hónapról hónapra annak alapján készítik el munkatervüket, ha időközben meghallgatják a dolgozók véleményét, és rendszeresen beszámolnak a vállalt kötelezettségek végrehajtásáról. A dolgozók, ha azt tapasztalják, hogy vezetőik beszámolnak és felelősséget éreznek vállalásaik iránt, akkor a dolgozók felelősségérzete nem marad el és, ami a kollektív szerződésben akár kötelezettség, akár jog formájában szerepel, maradéktalanul meg is valósul. Az 1955. évi kollektív szerződések megkötésének, mint igen fontos politikai, gazdasági kampánynak együtt keli járnia a felszabadulási verseny hatalmas arányú kibontakozásával. Az 1955, évi kollektív szerződések elkészítésére a dolgozók ezreit kell bevonni, olyan kollektív szerződéseket kell kötni, amelyek az üzemi szervek munkájának szilárd alapjait képezik és amelyet minden egyes dolgozó sajátjának, az üzem alkotmányának tekint. Baksa Sándor, SZMT-elnök, Mai számunkból Tervkészítés a jobbágyi Űj Otthon TSZ-ben. — Tíz év eredményei a mezőgazdaságban. — A felszabadulási verseny tapasztalatai Kisterenyén. — Két hír a rónai bányászokról. — A cseppfertőzésről. — Ez történt a nagyvilágban. — Télen is építsünk, előbb lesz lakás. — Rádióműsor. Derekas Gyula 280 százaléka Derekas Gyula elvtárs, gép* formázó a Salgótarjáni Vasön- tödé és Tűzhelygyár mechani- zált öntödéjében. Kályha- és tűzhelyöntvény alkatrészeket készít. 1949 óta dolgozik a gyárban. Jó munkája eredményeként elnyerte a „Kiváló dolgozó“ címet és sikeresen végzi munkáját, hogy mielőbb kiérdemelje a „Szakma legjobb dolgozója“ megtisztelő címet. Derekas elvtárs régi munkás. Már 1934 óta dolgozik. Múlt évi tervét átlagosan 219 százalékra teljesítette.. Nem kis része van abban, hogy a Vasöntöde és Tűzhelygyár az elmúlt évben óriási eredményeket tudott elérni. Hazánk felszabadulásának tizedik évfordulója tiszteletére ígéretet tett, hogy társával, Varga Nándorral együtt fokozzák eredményeiket és tervük túlteljesítésével köszöntik április 4-et. Az ígéret nem maradt puszta szó. Vállalása óta megszülettek az első eredmények. Derekas elvtárs vállalta, hogy átlagosan 220 százalékra teljesíti tervét, a megengedett 3—4 százalékos selejtet egy százalékra csökkenti. Jelenleg esedékes tervét 280 százalékra teljesítette, selejtjét 0.7 százalékra csökkentette. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár dolgozói büszkék lehetnek Derekas Gyula elvtárs munkájára. A felszabadulási verseny győzelméért Több, Jobb, olcsóbb ütegei adnak a Salgótarjáni í veggvár dolgozói Mi, a Salgótarjáni Üveggyár dolgozói, hazánk felszabadulásának 10. évfordulóját termelési eredményeink fokozásával kívánjuk megünnepelni. A Szovjet Hadsereg által hozott felszabadulás szabadságot, népünk és hazánk felemelkedését hozta meg számunkra. Ezért tekintjük április 4-ét, hazánk teljes felszabadulásának napját a legnagyobb nemzeti ünnepnek. Felszabadulásunk ünnepének tiszteletére vállaljuk a következőket: O Az első negyedévi teljes termelési tervünket 3 szák zalékkal túlteljesítjük. A túlteljesítésből származó 280 ezer forintos tőbbíermeiést elsősorban közszükségleti cikkek gyártásává} érjük el. ExpOrttérvüfk első negyedévre előirányzott részét mácius 28-ra teljesítjük, biztosítjuk a határidőre való kiszálli- j tást. Tervünk túlteljesítését a kemence kapacitásának jobb kihasználásával, a technológiai fegyelem további megszilárdításával kívánjuk elérni. O Az 1954. évi első háromnegyedévének átlagához viszonyítva, globális önköltségünket 3 százalékkal csökkentjük. Ennek biztosítására a jelenleg is folyamatban lévő anyagtakarékossági mozgalmat tovább szélesítjük. Az áru belső mozgatásával kapcsolatos töréscsökkentéssel, valamint a különféle és elkülönített költségek fel- használásának fokozottabb ellenőrzésével és ezzel kapcsolatos csökkentéssel kíválnjuk elérni. O Az első negyedévben a kemencekapacitás jobb kihasználásával 1 tonna készüveg Ú .‘Tnelésére eső szértfelhaszná- lást a jelenlegi szinten tartjuk, annak ellenére, hogy az első negyedévben újonnan belépő üzemegység 2 hónapig kísérleti gyártást végez. A november havi 20,3 százalékos selejtünket az első negyedévben 14,5 százalékra csökkentjük a kísérleti egység kivételével. O A lámpacső minőségének megjavítása érdekében a Nagykanizsai Üveggyárnál alkalmazott gyártási módszert átvesszük. A fentieken kívül vállaljuk, hogy az első negyedévre beütemezett felújításokat a tervben előírt határidőre elkészítjük és ezáltal biztosítjuk a további negyedévek tervteljesítését. Mester Lajos, igazgató. Varga Sándor p. üzemi bizotts. Varga Sándor x. párttitkár. Bácsfalusi Ferenc versenyfelelős. A Szécsényi Gépállomás DISZ-fiataljai versenyre szólítják a gépállomások fiataljait Mi, a Szécsényi Gépállomás DISZ-szervezetének tagjai április 4. méltó megünneplésére, valamint a II. DlSZ-kongresz- szus tiszteletére szocialista munkaversenyre hívjuk ki megyénk valamennyi gépállomásának DISZ-szervezetét. Tisztában vagyunk azzal, hogy mezőgazdaságunk fejlesztésében nekünk is részt kell vállalni. Tudjuk azt, hogy az 1955— 56-os gazdasági évre gépeink jó kijavításával kell készülni, hisz csak akkor biztosítható dolgozó népünk életszínvonalának emelése, ha alkalmazzuk a fejlett agrotechnikát, ha nagyobb kenyeret teszünk magunk és valamennyi dolgozótársunk asztalára. Célunk minőségi munkával emelni a terméshozamot. Az alábbiakat vállaljuk és teljesítjük: 1. A téli erőgépek és munkagépek javítását február 1-re befejezzük. Az alkatrész, az anyag és a munkabér költségeit az erőgépek javításánál 3000, a munkagépek javításánál pedig 12.820 forinttal csökkentjük. A téli gépjavításnál összesen 15.820 forintot takarítunk meg. A 480 percet teljes egészében kihasználjuk, s a kopott alkatrészeket felújítjuk. 2. A most beinduló műszaki és a már beindult politikai iskolákon valamennyi DISZ-fia- tal részt vesz, s az ott tanultakat a, gépjavításoknál alkalmazni fogjuk. 3. A gépjavítási verseny eredményeit ötnaponként értékeljük és ismertetjük a dolgozókkal, a megyei sajtón keresztül pedig valamennyi gépállomással tudatjuk. 4. Gépállomásunk DISZ-bri- gádja vállalja, hogy tavasszal 84 kataszteri holdat teljesít és az üzemanyagfogyasztási normát 5 százalékkal csökkenti. 5. A karbantartást rendszeresen, naponként elvégezzük. A kampánymunkák idején — azért, hogy a gépek kapacitá- tását jobban kihasználhassuk — nyújtott műszakban dolgozunk. 6. DISZ-brigádunk vállalja, hogy nyári tervét 172 kataszteri holdban teljesíti, s az üzemanyag felhasználást 4 százalékkal csökkenti. Az őszi mezőgazdasági munkák során 268 kataszteri hold megmunkálását vállaljuk, s tervünket 105 százalékra teljesítjük. Az őszi munkák során 5 százalékos üzemanyagcsökkentést érünk el. 7. Az élenjáró traktorosaink legmesszebbmenőkig támogatni fogják a gyengébb traktorosokat, megtanítják munka- módszerükre. A szécsényi gépállomás ifjúsága nevében: Szelcsik Pál üzemi párttitkár Lőkös András igazgató Sági Endre DISZ-titkár Puszta Mihály traktoros Kesztyűs Zoltán agronómus A felszabadulási verseny első hetében több mint 30 méternyi vágatot hajtott ki két mizserfai elővájási csapat Salgótarjántól Budapestig érne az a vágat, amit a nógrádi bányászok 1955-ben tárnak fel. Az elmúlt évhez viszonyítva ez, mintegy 20 százalékkal több munkát jelent az elővájási csapatoknak. A nagyobb feladatok megoldását sikerrel kezdték a nógrádi bányászok. A legjobb eredményt Mizserfán érték el, ahol Kővári József csapata, már az elmúlt esztendő 11 hónapjában 1236 méter hosszú vágatot hajtott ki. Ez 119.7 méterrel több mint a komlói Molnár István brigádjának eredménye. A Kőváricsapat a felszabadulási verseny első napját is sikerrel, 7.4 méteres előrehaladással kezdte és szombaton délben már túlhaladta a 32 métert. A csapat a kiváló szovjet Sz. 153-as rakodógéppel dolgozik, de nem utolsósorban annak köszönheti szép teljesítményét, hogy ciklusgrafikon szerint szervezte meg munkáját. Közvetlenül a Kővári-csapat nyomában jár az ugyancsak Sz. 153-as rakodógéppel dolgozó Dávid Antal elővájási brigád. Tavaly 8 hónap alatt 690 méter hosszú vágatot hajtott ki, de idén már jobb eredményekről adhat számot. A csapat tagjai szombaton délelőtt már a 30. méternél tartottak. Mindkét csapat kemény elhatározása most, hogy a felszabadulási versenyben nem adják alább a havi 100 méteres kihajlásnál. A terven felül vállalt kétezerből már 427 tűzhely készült el a Salgótarjáni Tűzhelygyárban Idén 200 ezer tűzhelyet vár népgazdaságunk a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyártól. A vállalat dolgozói azonban még ennél is több tűzhellyel akarják segíteni a dolgozók szükségleteinek kielégítését. Az április 4-e tiszteletére készített ellentervükben az első negyedévre 2 ezer terven felüli tűzhely gyártását irányozták élő. Kiszámították, hogy felajánlásuk teljesítéséhez naponta legalább 25—26 tűzhelyet kell készíteniük előirányzatukon felül. Az új esztendő első munkanapján a kezdés nem úgy sikerült, mint gondolták, de az első napi mintegy 100 darabos lemaradást már a harmadik napon behozták és azután megindult a harc az esedékes terv túlszárnyalásáért. A fel- szabadulási verseny nyomán különösen erős vetélkedés alakult ki a tűzhely futószalagon, ahol két régi versenytárs, a Baglyas György és Váradi János brigád küzdött az elsőbbségért. Napi eredményük között csupán 4—5 százalék a különbség, de ezt az előnyt hol az egyik, hol a másik brigád szerezte meg. Lelkes versenyük eredménye, hogy szerda reggelig összesen 237 terven fc1 üli tűzhely került le e két brigád futószalagjáról, ami 37 darabbal több, mint a gyár felajánlásának esedékes részér A Baglyas és Váradi brigád példája magával ragadta a tűzhelyszerelde másik két brigádját is. amelyek szintén túlszárnyalták tervüket. így a gyár dolgozói örömmel adhatják hírül, hogy az ígért két ezerből csütörtök reggelig már 427 kitűnő minőségű, zománcozott tűzhelyet készítettek tervükön felük A vállalatnál azonban még nincs minden rendben. A kályhagyártásnál a samott- tégla hiánya miatt közel 500 kályhával elmaradtak. A gyár dolgozói nem nyugodtak bele a lemaradásba, és megfogadták. hogy a hét végén megérkező samott-tégla szállítmány felhasználásával maradéktalanul törlesztik az adósságot, sőt túlteljesítik januári tervüket. A Hegyes Ignác DlSZ-frontbrigád teljesíti fogadalmát A Csipkés-üzemben Hegyes Ignác DISZ-frontbrigádja az elmúlt év utolsó két hónapjában 1232 tonna szenet küldött a felszínre előirányzatán felül. Ezzel kiérdemelte a nógrádi szénmedence legjobb frontbrigádja címet és a négyezer forint jutáimat. Az ifjú bányászok örömmel olvastak a tatabányai Handler DISZ-frontbrigád kezdeményezéséről és a nógrádi szénmedencében elsőnek csat- Iakoztalk e felhíváshoz. Megfogadták, hogy első negyedévi tervükön felül 700 csille szenet adnak az országnak. Elhatározták azt is, hogy bevezetik és szigorúan be is tartják a munkahelyi váltást. A csillepark jobb kihasználása és a minőség megjavítása érdekében azt vállalták, hogy a csilléket mindig szinültig töltik és a gondos válogatással 10 százalékkal csökkentik a szén palatartalmát. A DISZ-frontbrigád hétfőn kezdett a felajánlás teljesítéséhez és csütörtökön reggel örömmel jelentette, hogy már 23 csille szénnel túlteljesítette tervét.
