Szabad Nógrád. 1955. január (11. évfolyam. 1-9. szám)
1955-01-01 / 1. szám
2 SZARAI) KÍ$GBAD 1955 Január b Helyi politikai tervek elkészítésének módszere Salgótarján város tanácsa már a Minisztertanács határozata előtt rendelkezett város- politikai munkatervvel. A várospolitikai munkaterv elkészítését 1953 június folyamán kezdte meg, s az előkészítési munkálatok végrehajtásánál a tanácstagok egy részére, és az állandó bizottságokra támaszkodott. Az elkészített várospolitikai munkaterv, mely az 1953. év második félévére és 1954. évre tartalmazta a végrehajtandó feladatokat, összesen 86 feladat végrehajtását tűzte ki cé- ' lul s ebből a mai napig 70 célkitűzés lett megvalósítva. A várospolitikai terv elkészítésének, végrehajtásának és ellenőrzésének során felmerült tapasztalatok alapján, a Minisztertanács határozatának szellemében készül most fel Salgótarján város tanácsa az 1955. évi városDolitikai terv elkészítésére. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a várospolitikai terv elkészítése és nyomtatott alakban (2500 példányban) a dolgozók kezébe adása a város fejlődését nagy mértékben segítette elő. Azonban alapvető hiányosságként tapasztalható, hogy magának a tervnek az elkészítési munkálataiba nem lettek a dolgozó tömegek bevonva, kívánságaik, javaslataik a terv készítése előtt nem lettek felmérve, így a terv végrehajtása során nem sikerült elérni teljes mértékben a dolgozók aktív közreműködését. A tömegszervezetek támogatásának hiánya ugyancsak nehezebbé tette magának a tanácsnak a munkáját. A terv végrehajtásába a tömegszervezetek nem lettek bevonva, csupán arra szorítkozott a városi tanács, hogy te várospolitikai tervnek a dolgozók között való ismertetésében nyújtsanak segítséget. Az elkövetett hibák ellenére a megszabott célkitűzések nagyrésze végrehajtást nyert, ami bizonyítja a helyi politikai tervek elkészítésének szükségességét. Az előbbiekben felsorolt hiányosságok és eredmények elemzése után Salgótarján város tanácsa most sokkal fokozottabb gonddal, körültekintéssel és jobb szervezéssel készült a város 1955. évi város- politikai tervének elkészítéséhez. Az előkészítő bizottságban 7 tanácstag foglal helyet, közöttük: pénzügyi, műszaki, pedagógus, orvos stb. Az előkészítő bizottság feladata, hogy minden tanácstag saját választókerületében a választókerület dolgozóival közösen elkészített igényeket az egyes szakterületekre felmérje (kereskedelem, ipar, városgazdálkodás, mezőgazdaság, sport, oktatás, népművelés stb.). Ennek elősegítése szempontjából az előkészítő bizottság az egyes választókerületek tanácstagjainak rendelkezésére bocsátja a Hazafias Népfront-bizottság akcióprogramját, továbbá a beruházásokat tartalmazó jegyzéket és a helyi költségvetésen keresztül megvalósítható munkák hitelfedezeteit tartalmazó jegyzéket. A tanácstagok választókerületük dolgozói előtt az előbb felsorolt segédletek alapján állítják össze az igényeket, figyelembe véve a választókerületek társadalmi hozzájárulását is (például parkosítás, útsalakozási munka, bölcsődei. óvodai játszóterek megjavítása, gyümölcsfák kiültetése, gondozása társadalmi úton stb.). A tanácsülés határozatban utasítja a tanácstagokat, hogy választókerületük igényeit a „várospolitikai terv előkészítő bizottság“-hoz kötelesek megszabott időre benyujtani. A tanácsülés határozatna# utasítja az előkészítő bizottságot, hogy a benyújtott igényeket szakte rületenként gyűjtse össze, azokat felülvizsgálat céljából a megfelelő állandó bizottságnak adja át, amikor az állandó bizottság tárgyalás után vissza kapta az elkészített várospolitikai terv tervezetét, terjessze indokolással ellátva a végrehajtó bizottság elé. A végrehajtó bizottsági tárgyalás után a VB által elfogadott tervezet tanácsülésen kerül megvitatásra. A tanácsülés előtt tíz nappal minden tanácstagnak köteles a VB megküldeni a tervezet teljes anyagát, hogy i'észletekre menően tudják tárgyalni a tervezetet. A helyi tanács által elfogadott helyi politikai terv végrehajtása képezi úgy a VB, mint szakigazgatási szerveinek legfontosabb feladatát. A tervben lefektetett célkitűzések megvalósítása érdekében szükséges, hogy a tervben megjelölt munkák végrehajtását menetközben is gondosan ellenőriz zék. A munka ellenőrzése több vonalon történik. Elsősorban a helyi tanács ülésein a végrehajtó bizottság minden alkalommal köteles beszámolni a tanácsülésnek a tervben lefektetett feladatok végrehajtásáról. Ezenkívül a VB két hetenként tartandó ülésén tartozik a VB elnöke beszámolni a helyi politikai tervben szereplő feladatok végrehajtásáról, valamint a VB ülést követő két héten belül megoldásra váró feladatok előkészítési munkáiról... A VB ülésen történő ellenőrzésen kívül az állandó bizottságok ülésein ugyancsak értékelik, ellenőrzik a terv végrehajtását, s ugyancsak ellenőrzik annak végrehajtását az állandó bizottságok a szakosztályoknál tartott ellenőrzéseik során is. Ezen túlmenően, de nem utolsó sorban maguk a dolgozók széles tömegei is tevékenyen résztvesznek az ellenőrzésben ügy, hogy az egyes választókerületekben lévő tanácstagok a választókerületi gyűléseken rendszeresen beszámolnak a tervben lefektetett munkák végrehajtásáról. Az ilyen választókerületi gyűléseken a dolgozók felosztják a feladatokat egymás között és megbeszélik, hogy mivel tudnák elősegíteni a tervek végrehajtásának meggyorsítását. A helyi politikai tervek végrehajtása, ellenőrzése szempontjából igen nagy jelentőséggel bír, hogy a helyi tanács végrehajtó bizottsága használjon fel minden lehetőséget a terv vérgehajtása érdekében. Ezek közé tartozik többek között, hogy a helyi, vagy az országos sajtón keresztül tájékoztatást adjon a munkák végzéséről, azonkívül használja fel a hangoshíradót arra, hogy a tervek végrehajtását tudatosítsa, a végrehajtó bizottságban jó eredményt elérőket népszerűsítse, dalokkal köszöntse. De ugyanígy felhasználható a helyi mozi is. ahol dia-filmeken lehet tudatosítani a munkák állását. Helyi tanácsaink előtt új ez az üt, melyet a Minisztertanács határozata megjelölt. A határozat végrehajtása során számos tapasztalat, módszer lát majd napvilágot, azonban a cél valamennyinél egy lesz: községeink, városaink dolgozói életének szebbé, boldogabbá tétele. a pártunk és kormányunk által megjelölt júniusi út következetes megvalósítása. Berkes József a Salgótarjáni Városi Tanács VB-titkára A TUZEP A DOLGOZOK SZOLGÁLATÁBAN A párt- és kormányhatározat célul tűzte ki a kislakásépítkezések meggyorsítását. A kormányprogram fokozott felelősséget és munkát ró a TÜZÉP- vállaiatokra. az építőanyagok ellátása terén. A lakosság a lakásépítkezés két évtizedes elmaradását, a háború alatt megrongált házak renoválását rövid időn belül kívánja megvalósítani. Kormányzatunk a lakosságnak nagy támogatást nyújt, részben lakásépítkezési kölcsönnel részben, hogy építőanyagot az előző évekhez viszonyítva nagyobb mértékben biztosít. A TÜZÉP vállalat az árualapok növelése érdekében az építőiparnál elfekvő készleteket felkutatta és a közönség részére árusítja. Az elfekvő készletek feltárása lehetővé tette, hogy nagyobb mennyiségű tégla-, cement-, nádféleségek, ajtók-ablakok stb. forgalomba kerüljenek. Tapasztalható, hogy ezekből a cikkekből nemcsak a folyamatban lévő építkezésekhez, hanem a következő évekre tervezett építkezésekhez is vásárolnak. Ezenkívül a fenyő-fűrészáru- forgalom fokozása érdekében a TÜZÉP vállalat balassagyarmati telepén egy fűrészüzemet létesített, ahol gömbfából nagyobb mennyiségű deszkát állítanak elő és közelfekvő telepein értékesítik. A legnagyobb hiány tetőcserépben mutatkozik. A TÜZÉP vállalat elhatározta, hogy a nagyfokú cseréphiány leküzdésére a helyi téglagyárak részbeni átalakításával. illetve beruházással nagyobb mennyiségű cserép gyártását teszi lehetővé. A helyi tanács ipari osztálya támogatásával helyi árualapból nagyobb mennyiségű betonáruféleségeket készít a Balassagyarmati Betonárugyártó Vállalat. (Kútgyűrű, mozaiklap. betoncső stb.) Tüzelőszer értékesítési tervét a vállalat 114 százalékra teljesítette. A december, január havi tüzelőszer szükségletet biztosították. .Készüljünk fel a télre“ mozgalom keretében nagymennyiségű tüzelőszert bocsátottak a lakosság számára. Az ellátás terén eddig nem merült fel panasz. A vállalat minden telepén biztosítva van a tűzifa, szén. Az 1955. évi építőanyag ellátási program még nem ismeretes, de a jelek szerint jobb lesz az építőanyag ellátás 1954- nél. Az új kormányprogram maradéktalan megvalósítása érdekében a TÜZÉP vállalat mindent megtesz, hogy a fokozott központi árualap biztosításán kívül a lakosság egyre igényesebb szükségleteit teljes mértékben kielégítse. Nagy Az új tervévben hét új akna ad ma‘d szenet a nógrádi szénmedencében Az új esztendő tervének maradéktalan megvalósítására a jövő évben minden eddigit felülmúló föltárásokhoz fognak a nógrádi bányászok. Mintegy 20 százalékkal több feltárást végeznek el, mint 1954-bea Januárban négy akna feltárását kezdik meg és februárban újabb két akna feltárására kerül sor. Az első negyedévben már szénre érnek a nagybátonyi Északitáró új lejtősaknájában, a György-aknában és a Vecseklö- táróban. Már egy éve folyik a meddő munka a Károly-tíróban, ahol a számítások szerint az elövájások jövő év szeptemberében jutnak el a szénfalhoz. A nógrádi szénmedencében 1955 végén 7 új akna ad maid szenet, de az aknák teljes kiépítése csak a későbbi években várható. ELMELETI TANÁCSADÓ A „NEI*“ KÉT ©E®ALA ÉS ALKALMAZÁSA AZ ÉJ SZAKASZBAN „Népgazdaságunk helyzete és feladata“ tanulmányozása során több elvtárs azzal a kérdéssel fordult hozzánk, hogy válaszoljuk meg a „NÉP“ két oldalát és annak alkalmazását népi demokráciánkban. Minden társadalomnak amely a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakát éli és túlsúlyban kisárutermelés jellemző rá, szükséges a NÉP alkalmazása. E politika alkalmazása nélkül nem tudnánk a kapitalizmust véglegesen legyőzni, nem tudnánk a szocializmust megvalósítani. Mi a NÉP? A NÉP a proletár állam különleges politikája, amely arra épül, hogy teret enged a kapitalizmusnak de úgy, hogy a kulcspozíciók a proletár állam kezében maradnak ígyúr, bank. kö/.igke- dés, kereskedelem stb.). Oiyan politika, amely számol a kapitalista és szocialista elemek harcával, amelynek során, hogy a szocialista elemek a kapitalista elemek rovására egyre nagyobb szerepet töltenek be a gazdaságban, s a szocialista elemek legyőzik a kapitalista elemeket. Erre mutatnak az államosítások, a termelőszövetkezetek növekedése és erősítése. Olyan politika ez. amely a szocialista gazdasági alap felépítésére irányul. Ezek a meghatározások már magukba foglalják a NÉP két oldalát. Azonban a két oldal megértéséhez ezek a meghatározások nem elegendők. Közelebbről keü ezeket megvizsgálnunk. A NÉP egyik oldala; biztosítani kell a kereskedelem bizonyos szabadságát. A másik oldala: a magánkereskedelem teljes szabadsága ellen van. I. Mit jelent az első oldal? Népi demokráciánk gazdasági viszonyait az jellemzi, hogy népgazdaságunk kettős alapon áll: egyik alap a nagyüzemi szocialista termelés az iparban, másik alap; a szétaprózott kisparaszti gazdaságok termelése a mezőgazdaságban. Az iparban a termelési eszközök társadalmi tulajdonban vannak, a szocialista termelési viszonyok uralkodnak. Ugyanakkor a mezőgazdaságban a termelési eszközök még túlsúlyban , egyéni tulajdonban vannak. Népi demokráciánknak döntő fe1adata az, hogy ezt a két különböző gazdasági ágat összhangba hozza, a kettő között megteremtse a helyes gazdasági kapcsolatot. Éneikül a szocializmust építeni nem tudnánk. Az ipar és a mezőgazdaság között kölcsönös összefüggés van, mert az ipar látja el a mezőgazdaságot gépekkel, műtrágyával, építkezési anyagokkal, ruhával, cipővel és egyéb fogyasztási cikkekkel. A mezőgazdaság viszont élelemmel, nyersanyaggal látja el a várost és az ipart. Államunknak a két gazdasági ág között olyan gazdasági kapcsolatot kell létrehoznia, amely figyelembe veszi a kisárutermelő j jellegét (a termelési eszközök és termékek magántulajdonát). A kisárutermelő az általa megtermelt termékekhez ragaszkodik és azzal szabadon akar rendelkezni, szabadon akarja értékesíteni. Éppen ezért államunknak olyan gazdaságpolitikát kell folytatnia amely elősegíti, támogatja s kisárutermelő parasztgazdaságokat abban, hogy a kötelező beszolgáltatás után minden dolgozó paraszt szabadon ren delkezhessen termékfölöslegei vei. Ezért fontos a szabadpiac fenntartása, a szabadkereske delem bizonyos szabadsága. A munkás-paraszt szövetség fenntartása érdekében feltétlenül biztosítani kell a piaci kapcsolatokat. A szabadpiac engedélyezése ezért az egyik fontos eszköze annak, hogy a munkásosztály a parasztságot a maga oldalára aitltsa és bevonja a szocializmus építésébe. A kötelező beszolgáltatás teljesítése, a szabadpiac fenntartása kifejezi az egyéni érdek összekapcsolását a társadalmi érdekkel. A kormány- program megjelenése óta a beszolgáltatás csökkentésével, a szabadpiac kiszélesítésével megnőtt dolgozó parasztságunk termelési kedve. Ami kifejeződik abban is, hogy sokkal nagyobb a piaci felhozatal ma, mint a kormányprogram megjelenése előtt. Falusi dolgozóink egyre több élelmet hoznak be a városi lakosságnak. amely az életszínvonal emelkedését jelenti. De ez még mind kevés. A felhozatalt fokozni kell, amit csak úgy tudunk megvalósítani, ha harcolunk a párt júniusi politikájának megvalósításáért. Ugyanakkor az ipari munkásság többtermelésén keresztül ellátja a mezőgazdaságot megfelelő mezőgazdasági gépekkel. II. A NEP-nek nemcsak az első oldalát kell látni, hanem a másik oldalát is, amely a magánkereskedelem teljes szabadsága ellen van. Mit értünk ezalatt és hogyan ke1! dolgoznunk ennek érvényesülése érdekében. A NÉP másik oldala az állam piacszabályzó szerepének érvényesítését jelenti. Ezt meg tudjuk tenni, mert hazánkban a gazdasági élet kulcspozíciói, páldául a termelési eszközök döntő ré°ze _ a bankszervezet, a közlekedés, a nagykereskedelem, a nagy- a nagykereskedelem, a kiskereskedelem, állami gazdaságok. e'Soáll'rnások a munkásosz tály államának kezében vannak, amelyek lehetőséget adnak a spekuláció, a kapitalista tendenciák szűk térre szorításához. A munkásosztály államának irányító tevékenysége kiterjed népgazdaságunk minden terü’etére. így a szabadpiacra is, melyet a szocialista építés szolgálatába állít. Hogyan tudja államunk a szabadpiac árainak az alakúját befolyáso'ni? Elsősorban úgy, hogy az állam a birtokában lévő termékmennyiséggel [ (hús, tojás, tej, vaj stb.) kellő mennyiségben látja el az állami üzleteket, amelyek jóval alacsonyabb áron kerülnek forgalomba, mint a szabadpiacon vásárolható termékek Természetes ehhez az szükséges, hogy az állam elegendő tartalékkal, termékmennyiség gél rendelkezzék. A munkás- osztály állama ezeket a termékmennyiségeket több forrásból gyűjti össze. Ilyen források a következők: a termék mennyiségek igen jelentős részét az állami gazdaságok biztosítják. Ezeknek az árutermelése az állami kereskedelmen keresztül jut el a fogyasztóhoz. Például az állami gazdaságok országos viszonylatban a sertéshús 45 százalékát, a kenyérgabona 20 százalékát biztosítják a lakosság jobb ellátásához. Sajnos meg k»ll áXLan>tani.— gazdaságaink még nem megfelelően használják ki a lehetőségeket arra, hogy minél többet és olcsóbbat termeljenek, még mindig magas az önköltség. Minden állami gazdaságban lévő dolgozónak meg kell értenie, hogy az ő jó munkája a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése, a fegyelmezett munka hozzájárul ahhoz, hogy államunk elegendő tartalékkal rendelkezzék, hogy egyre több és olcsóbb éle’emmel lássa el a dolgozókat, ugyanakkor hoz- záiáruljon az állam piacszabályozó szerepéhez. Az állami gazdaságok jelenlegi magas önköltsége nehezíti á1 latnunk piacszabályozó szerepét. Hogy államunk elegendő tartalékkal rendelkezzen és piacszabályozó szerepe egyre jobban érvényesüljön, legdöntőbb forrása a begyűjtés teljesítése. A begyűjtésre és a szabadpiacra egyaránt szükség van a sáocial izmus építésének időszakában. Ha a begyűjtést elhanyagolnánk és dolgozó parasztságunk nem tenne eleget állampolgári kötelességének, nem tudnánk biztosítani a városi lakosság, bérből és fizetésből élők zavarta’an ellátását. Ugyanakkor a szabadpiac teljes uralmának tennénk ki ezeket a dolgozókat, mert az állam nem rendelkeznék megfelelő tartalékkal, nem tudná ellátni az állami kereskedelmet, így a szabadpiacon a spekuláció urolkodna, mint például 1951-ben, amikor a szabadpiacon 1 kg zsír 120 forintba került. Hogy dolgozó parasztságunk eleget tudjon tenni állampolgári kötelességének pártunk és kormányunk 1953 júniusi határozata ehhez megadta a lehetőséget. Több gép, több műtrágya, nemesített vetőmag, a növekvő termelési kedv és biztonságérzet igazolja, hogy jó úton járunk. A beadás mennyiségét is csökkentette államunk, ugyanakkor három évre megszabta, hogy miből mennyit kell beszo’gáltatni, hogy dolgozó parasztságunk könnyebben tudjon tervezni termelésének növelésében. Nagyon fontos kérdés, hogy ezt minden egyes propagandista és dolgozó megértse, hogy a begyűjtést miért kell teljesítenünk. Tanácsainknak mindent meg kell tenniök annak érdekében, hogy a törvényességet minden egyes dolgozó betartsa. A törvényesség nemcsak azt jelenti, hogy a dolgozók jogos igényeit kielégítjük, hanem azt is, hogy a törvényeket mindenkinek be kell tartania. Nem szabad ezen a téren a liberalizmust megtűrni, mert : ez akadályozná az egész dől- > gozó nép jobb ellátásának ál- i landó emelését. Az állam piacszabályozó szerepét nagyban elősegítik az állami szabadfelvásárlások is. Az állam nemcsak eladó, ha- . nem felvásárló is. Az állami felvásárló kereskedelemnek ' szintén nagy szerepe van a . doleozdk iohb és olcsóbb élelmiszerekkel váló" ellátásában, valamint az állam szabadpiac szabályozó szerepében is. Például ezek a felvásárló vállalatok országos viszonylatban az állami készleteknek 1954-ben marhahúsból körü!be1ül 35—40 százalékát, tojásból 25 százalékát, borból 25 százalékát biztosították. Sajnos meg kell állapítanunk, hogy ezek a felvásárló vállalatok még nem tudják betölteni teljes egészében hivatásukat. Még mindig magas náluk az önköltség, amely drágítja az árukat. Ső' túlzottan vannak centralizálva. mely hozzájárul a bürokratikus intézkedésekhez. Hiányosság még az is, hogy az itt dolgozók nem látják munkájuknak a jelentőségét, az egész dolgozó nép életszínvonalának emelésében stb. Hogy a NEP-nek ezt az oldalát az állam piacszabályozó szerepét mindjobban érvényesíteni tudjuk, fontos, hogy minden dolgozóval megértessük az állami gazdaságok termelésének növelését, az önköltség csökkentésnek jelentőségét, a begyűjtés állandó hazafias teljesítését, valamint az állam felvásárló vállalatok munkájának megjavítását. Mindezek, végrehajtása fokozza a dolgozók ellátását, elősegíti az ál+ lám szabadpiacszabáiyozó szer repét. Ehhez pedig az szükséges, hogy dolgozó parasztjaink minél többet termeljenek, mert a többtermelés többet juttat saját maga és a városi ipari dolgozók részére is. Több élelmiszerért több ipari cikket tudnak vásárolni. Ezért fontos, hogy minden dolgozó segítse a mezőgazdaság terméshozamának gyors fejlesztését. Az 1953 június óta elért eredményeink az életszínvonal emelésében, a dolgozó parasztok termelési kedvének fokozódásában stb. világosan és meggyőzően mutatják, hogy pártunk politikája jelenti sz egyetlen helyes utat hazánkban a szocializmus megteremtése, dolgozó népünk életszínvonalának állandó emelése felé. Karareczki Antdl
