Szabad Nógrád. 1955. január (11. évfolyam. 1-9. szám)

1955-01-01 / 1. szám

2 SZARAI) KÍ$GBAD 1955 Január b Helyi politikai tervek elkészítésének módszere Salgótarján város tanácsa már a Minisztertanács határo­zata előtt rendelkezett város- politikai munkatervvel. A vá­rospolitikai munkaterv elkészí­tését 1953 június folyamán kezdte meg, s az előkészítési munkálatok végrehajtásánál a tanácstagok egy részére, és az állandó bizottságokra támasz­kodott. Az elkészített várospolitikai munkaterv, mely az 1953. év második félévére és 1954. évre tartalmazta a végrehajtandó feladatokat, összesen 86 fel­adat végrehajtását tűzte ki cé- ' lul s ebből a mai napig 70 cél­kitűzés lett megvalósítva. A várospolitikai terv elkészítésé­nek, végrehajtásának és ellen­őrzésének során felmerült ta­pasztalatok alapján, a Minisz­tertanács határozatának szel­lemében készül most fel Salgó­tarján város tanácsa az 1955. évi városDolitikai terv elkészí­tésére. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a várospoli­tikai terv elkészítése és nyom­tatott alakban (2500 példány­ban) a dolgozók kezébe adá­sa a város fejlődését nagy mértékben segítette elő. Azon­ban alapvető hiányosságként tapasztalható, hogy magának a tervnek az elkészítési munká­lataiba nem lettek a dolgozó tömegek bevonva, kívánságaik, javaslataik a terv készítése előtt nem lettek felmérve, így a terv végrehajtása során nem sikerült elérni teljes mérték­ben a dolgozók aktív közremű­ködését. A tömegszervezetek támogatásának hiánya ugyan­csak nehezebbé tette magának a tanácsnak a munkáját. A terv végrehajtásába a tömeg­szervezetek nem lettek be­vonva, csupán arra szorítko­zott a városi tanács, hogy te várospolitikai tervnek a dolgo­zók között való ismertetésében nyújtsanak segítséget. Az elkö­vetett hibák ellenére a meg­szabott célkitűzések nagyrésze végrehajtást nyert, ami bizo­nyítja a helyi politikai tervek elkészítésének szükségességét. Az előbbiekben felsorolt hiá­nyosságok és eredmények elemzése után Salgótarján vá­ros tanácsa most sokkal foko­zottabb gonddal, körültekin­téssel és jobb szervezéssel ké­szült a város 1955. évi város- politikai tervének elkészítésé­hez. Az előkészítő bizottságban 7 tanácstag foglal helyet, közöt­tük: pénzügyi, műszaki, peda­gógus, orvos stb. Az előkészí­tő bizottság feladata, hogy minden tanácstag saját válasz­tókerületében a választókerü­let dolgozóival közösen elkészí­tett igényeket az egyes szak­területekre felmérje (kereske­delem, ipar, városgazdálkodás, mezőgazdaság, sport, oktatás, népművelés stb.). Ennek előse­gítése szempontjából az előké­szítő bizottság az egyes vá­lasztókerületek tanácstagjai­nak rendelkezésére bocsátja a Hazafias Népfront-bizottság akcióprogramját, továbbá a be­ruházásokat tartalmazó jegyzé­ket és a helyi költségvetésen keresztül megvalósítható mun­kák hitelfedezeteit tartalmazó jegyzéket. A tanácstagok vá­lasztókerületük dolgozói előtt az előbb felsorolt segédletek alapján állítják össze az igé­nyeket, figyelembe véve a vá­lasztókerületek társadalmi hoz­zájárulását is (például parko­sítás, útsalakozási munka, böl­csődei. óvodai játszóterek meg­javítása, gyümölcsfák kiülteté­se, gondozása társadalmi úton stb.). A tanácsülés határozatban utasítja a tanácstagokat, hogy választókerületük igényeit a „várospolitikai terv előkészítő bizottság“-hoz kötelesek meg­szabott időre benyujtani. A ta­nácsülés határozatna# utasítja az előkészítő bizottságot, hogy a benyújtott igényeket szakte rületenként gyűjtse össze, azo­kat felülvizsgálat céljából a megfelelő állandó bizottságnak adja át, amikor az állandó bi­zottság tárgyalás után vissza kapta az elkészített várospoli­tikai terv tervezetét, terjessze indokolással ellátva a végre­hajtó bizottság elé. A végre­hajtó bizottsági tárgyalás után a VB által elfogadott tervezet tanácsülésen kerül megvita­tásra. A tanácsülés előtt tíz nappal minden tanácstagnak köteles a VB megküldeni a tervezet teljes anyagát, hogy i'észletekre menően tudják tár­gyalni a tervezetet. A helyi tanács által elfoga­dott helyi politikai terv végre­hajtása képezi úgy a VB, mint szakigazgatási szerveinek leg­fontosabb feladatát. A tervben lefektetett célkitűzések meg­valósítása érdekében szüksé­ges, hogy a tervben megjelölt munkák végrehajtását menet­közben is gondosan ellenőriz zék. A munka ellenőrzése több vonalon történik. Elsősor­ban a helyi tanács ülésein a végrehajtó bizottság minden alkalommal köteles beszámol­ni a tanácsülésnek a tervben lefektetett feladatok végrehaj­tásáról. Ezenkívül a VB két hetenként tartandó ülésén tar­tozik a VB elnöke beszámolni a helyi politikai tervben sze­replő feladatok végrehajtásá­ról, valamint a VB ülést kö­vető két héten belül megol­dásra váró feladatok előkészí­tési munkáiról... A VB ülésen történő ellenőrzésen kívül az állandó bizottságok ülésein ugyancsak értékelik, ellenőrzik a terv végrehajtását, s ugyan­csak ellenőrzik annak végre­hajtását az állandó bizottságok a szakosztályoknál tartott el­lenőrzéseik során is. Ezen túlmenően, de nem utolsó sorban maguk a dolgo­zók széles tömegei is tevéke­nyen résztvesznek az ellenőr­zésben ügy, hogy az egyes vá­lasztókerületekben lévő ta­nácstagok a választókerületi gyűléseken rendszeresen be­számolnak a tervben lefekte­tett munkák végrehajtásáról. Az ilyen választókerületi gyű­léseken a dolgozók felosztják a feladatokat egymás között és megbeszélik, hogy mivel tudnák elősegíteni a tervek végrehajtásának meggyorsítá­sát. A helyi politikai tervek vég­rehajtása, ellenőrzése szem­pontjából igen nagy jelentő­séggel bír, hogy a helyi tanács végrehajtó bizottsága használ­jon fel minden lehetőséget a terv vérgehajtása érdekében. Ezek közé tartozik többek kö­zött, hogy a helyi, vagy az or­szágos sajtón keresztül tájé­koztatást adjon a munkák vég­zéséről, azonkívül használja fel a hangoshíradót arra, hogy a tervek végrehajtását tudatosít­sa, a végrehajtó bizottságban jó eredményt elérőket népsze­rűsítse, dalokkal köszöntse. De ugyanígy felhasználható a he­lyi mozi is. ahol dia-filmeken lehet tudatosítani a munkák állását. Helyi tanácsaink előtt új ez az üt, melyet a Minisztertanács határozata megjelölt. A hatá­rozat végrehajtása során szá­mos tapasztalat, módszer lát majd napvilágot, azonban a cél valamennyinél egy lesz: közsé­geink, városaink dolgozói éle­tének szebbé, boldogabbá téte­le. a pártunk és kormányunk által megjelölt júniusi út kö­vetkezetes megvalósítása. Berkes József a Salgótarjáni Városi Tanács VB-titkára A TUZEP A DOLGOZOK SZOLGÁLATÁBAN A párt- és kormányhatározat célul tűzte ki a kislakásépít­kezések meggyorsítását. A kor­mányprogram fokozott felelős­séget és munkát ró a TÜZÉP- vállaiatokra. az építőanyagok ellátása terén. A lakosság a lakásépítkezés két évtizedes elmaradását, a háború alatt megrongált házak renoválását rövid időn belül kívánja meg­valósítani. Kormányzatunk a lakosságnak nagy támogatást nyújt, részben lakásépítkezési kölcsönnel részben, hogy épí­tőanyagot az előző évekhez vi­szonyítva nagyobb mértékben biztosít. A TÜZÉP vállalat az áruala­pok növelése érdekében az építőiparnál elfekvő készlete­ket felkutatta és a közönség részére árusítja. Az elfekvő készletek feltárása lehetővé tette, hogy nagyobb mennyisé­gű tégla-, cement-, nádfélesé­gek, ajtók-ablakok stb. forga­lomba kerüljenek. Tapasztal­ható, hogy ezekből a cikkekből nemcsak a folyamatban lévő építkezésekhez, hanem a kö­vetkező évekre tervezett épít­kezésekhez is vásárolnak. Ezenkívül a fenyő-fűrészáru- forgalom fokozása érdekében a TÜZÉP vállalat balassagyar­mati telepén egy fűrészüzemet létesített, ahol gömbfából na­gyobb mennyiségű deszkát ál­lítanak elő és közelfekvő tele­pein értékesítik. A legnagyobb hiány tetőcserépben mutatko­zik. A TÜZÉP vállalat elhatá­rozta, hogy a nagyfokú cserép­hiány leküzdésére a helyi tég­lagyárak részbeni átalakításá­val. illetve beruházással na­gyobb mennyiségű cserép gyár­tását teszi lehetővé. A helyi tanács ipari osztá­lya támogatásával helyi áru­alapból nagyobb mennyiségű betonáruféleségeket készít a Balassagyarmati Betonáru­gyártó Vállalat. (Kútgyűrű, mo­zaiklap. betoncső stb.) Tüzelőszer értékesítési ter­vét a vállalat 114 százalékra teljesítette. A december, ja­nuár havi tüzelőszer szükség­letet biztosították. .Készül­jünk fel a télre“ mozgalom ke­retében nagymennyiségű tüze­lőszert bocsátottak a lakosság számára. Az ellátás terén ed­dig nem merült fel panasz. A vállalat minden telepén bizto­sítva van a tűzifa, szén. Az 1955. évi építőanyag ellá­tási program még nem isme­retes, de a jelek szerint jobb lesz az építőanyag ellátás 1954- nél. Az új kormányprogram maradéktalan megvalósítása érdekében a TÜZÉP vállalat mindent megtesz, hogy a foko­zott központi árualap biztosítá­sán kívül a lakosság egyre igényesebb szükségleteit teljes mértékben kielégítse. Nagy Az új tervévben hét új akna ad ma‘d szenet a nógrádi szénmedencében Az új esztendő tervének ma­radéktalan megvalósítására a jövő évben minden eddigit fe­lülmúló föltárásokhoz fognak a nógrádi bányászok. Mintegy 20 százalékkal több feltárást vé­geznek el, mint 1954-bea Ja­nuárban négy akna feltárását kezdik meg és februárban újabb két akna feltárására kerül sor. Az első negyedévben már szén­re érnek a nagybátonyi Északi­táró új lejtősaknájában, a György-aknában és a Vecseklö- táróban. Már egy éve folyik a meddő munka a Károly-tíróban, ahol a számítások szerint az elövájások jövő év szeptemberé­ben jutnak el a szénfalhoz. A nógrádi szénmedencében 1955 végén 7 új akna ad maid sze­net, de az aknák teljes kiépítése csak a későbbi években várható. ELMELETI TANÁCSADÓ A „NEI*“ KÉT ©E®ALA ÉS ALKALMAZÁSA AZ ÉJ SZAKASZBAN „Népgazdaságunk helyzete és feladata“ tanulmányozása során több elvtárs azzal a kérdéssel fordult hozzánk, hogy válaszoljuk meg a „NÉP“ két oldalát és annak alkalma­zását népi demokráciánkban. Minden társadalomnak amely a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakát éli és túlsúlyban kisárutermelés jellemző rá, szükséges a NÉP alkalmazása. E politika alkalmazása nélkül nem tudnánk a kapitalizmust véglegesen legyőzni, nem tud­nánk a szocializmust megvaló­sítani. Mi a NÉP? A NÉP a prole­tár állam különleges politiká­ja, amely arra épül, hogy te­ret enged a kapitalizmusnak de úgy, hogy a kulcspozíciók a proletár állam kezében ma­radnak ígyúr, bank. kö/.igke- dés, kereskedelem stb.). Oiyan politika, amely számol a kapi­talista és szocialista elemek harcával, amelynek során, hogy a szocialista elemek a kapitalista elemek rovására egyre nagyobb szerepet tölte­nek be a gazdaságban, s a szocialista elemek legyőzik a kapitalista elemeket. Erre mu­tatnak az államosítások, a ter­melőszövetkezetek növekedése és erősítése. Olyan politika ez. amely a szocialista gazdasági alap felépítésére irányul. Ezek a meghatározások már magukba foglalják a NÉP két oldalát. Azonban a két oldal megértéséhez ezek a megha­tározások nem elegendők. Kö­zelebbről keü ezeket megvizs­gálnunk. A NÉP egyik oldala; biztosítani kell a kereskedelem bizonyos szabadságát. A má­sik oldala: a magánkereske­delem teljes szabadsága ellen van. I. Mit jelent az első oldal? Népi demokráciánk gazdasági viszonyait az jellemzi, hogy népgazdaságunk kettős alapon áll: egyik alap a nagyüzemi szocialista termelés az ipar­ban, másik alap; a szétaprózott kisparaszti gazdaságok terme­lése a mezőgazdaságban. Az iparban a termelési eszközök társadalmi tulajdonban van­nak, a szocialista termelési vi­szonyok uralkodnak. Ugyan­akkor a mezőgazdaságban a termelési eszközök még túl­súlyban , egyéni tulajdonban vannak. Népi demokráciánk­nak döntő fe1adata az, hogy ezt a két különböző gazdasági ágat összhangba hozza, a kettő között megteremtse a helyes gazdasági kapcsolatot. Éneikül a szocializmust építeni nem tudnánk. Az ipar és a mezőgazdaság között kölcsönös összefüggés van, mert az ipar látja el a mezőgazdaságot gépekkel, mű­trágyával, építkezési anyagok­kal, ruhával, cipővel és egyéb fogyasztási cikkekkel. A me­zőgazdaság viszont élelemmel, nyersanyaggal látja el a vá­rost és az ipart. Államunknak a két gazdasági ág között olyan gazdasági kapcsolatot kell létrehoznia, amely figye­lembe veszi a kisárutermelő j jellegét (a termelési eszközök és termékek magántulajdonát). A kisárutermelő az általa megtermelt termékekhez ra­gaszkodik és azzal szabadon akar rendelkezni, szabadon akarja értékesíteni. Éppen ezért államunknak olyan gaz­daságpolitikát kell folytatnia amely elősegíti, támogatja s kisárutermelő parasztgazdasá­gokat abban, hogy a kötelező beszolgáltatás után minden dolgozó paraszt szabadon ren delkezhessen termékfölöslegei vei. Ezért fontos a szabadpiac fenntartása, a szabadkereske delem bizonyos szabadsága. A munkás-paraszt szövetség fenntartása érdekében feltétle­nül biztosítani kell a piaci kapcsolatokat. A szabadpiac engedélyezése ezért az egyik fontos eszköze annak, hogy a munkásosztály a parasztságot a maga oldalára aitltsa és be­vonja a szocializmus építésébe. A kötelező beszolgáltatás tel­jesítése, a szabadpiac fenntar­tása kifejezi az egyéni érdek összekapcsolását a társadal­mi érdekkel. A kormány- program megjelenése óta a be­szolgáltatás csökkentésével, a szabadpiac kiszélesítésével megnőtt dolgozó parasztsá­gunk termelési kedve. Ami ki­fejeződik abban is, hogy sok­kal nagyobb a piaci felhozatal ma, mint a kormányprogram megjelenése előtt. Falusi dol­gozóink egyre több élelmet hoznak be a városi lakosság­nak. amely az életszínvonal emelkedését jelenti. De ez még mind kevés. A felhozatalt fo­kozni kell, amit csak úgy tu­dunk megvalósítani, ha har­colunk a párt júniusi politiká­jának megvalósításáért. Ugyan­akkor az ipari munkásság többtermelésén keresztül ellát­ja a mezőgazdaságot megfelelő mezőgazdasági gépekkel. II. A NEP-nek nemcsak az első oldalát kell látni, hanem a másik oldalát is, amely a ma­gánkereskedelem teljes sza­badsága ellen van. Mit értünk ezalatt és hogyan ke1! dolgoz­nunk ennek érvényesülése ér­dekében. A NÉP másik oldala az állam piacszabályzó szere­pének érvényesítését jelenti. Ezt meg tudjuk tenni, mert hazánkban a gazdasági élet kulcspozíciói, páldául a terme­lési eszközök döntő ré°ze _ a bankszervezet, a közlekedés, a nagykereskedelem, a nagy- a nagykereskedelem, a kiske­reskedelem, állami gazdaságok. e'Soáll'rnások a munkásosz tály államának kezében van­nak, amelyek lehetőséget ad­nak a spekuláció, a kapitalis­ta tendenciák szűk térre szorí­tásához. A munkásosztály ál­lamának irányító tevékenysé­ge kiterjed népgazdaságunk minden terü’etére. így a sza­badpiacra is, melyet a szo­cialista építés szolgálatába ál­lít. Hogyan tudja államunk a szabadpiac árainak az alakú­ját befolyáso'ni? Elsősorban úgy, hogy az állam a birtoká­ban lévő termékmennyiséggel [ (hús, tojás, tej, vaj stb.) kellő mennyiségben látja el az ál­lami üzleteket, amelyek jóval alacsonyabb áron kerülnek forgalomba, mint a szabadpia­con vásárolható termékek Természetes ehhez az szüksé­ges, hogy az állam elegendő tartalékkal, termékmennyiség gél rendelkezzék. A munkás- osztály állama ezeket a ter­mékmennyiségeket több for­rásból gyűjti össze. Ilyen for­rások a következők: a termék mennyiségek igen jelentős ré­szét az állami gazdaságok biz­tosítják. Ezeknek az áruter­melése az állami kereskedel­men keresztül jut el a fo­gyasztóhoz. Például az állami gazdaságok országos viszony­latban a sertéshús 45 százalé­kát, a kenyérgabona 20 száza­lékát biztosítják a lakosság jobb ellátásához. Sajnos meg k»ll áXLan>tani.— gazdaságaink még nem meg­felelően használják ki a lehe­tőségeket arra, hogy minél többet és olcsóbbat termelje­nek, még mindig magas az önköltség. Minden állami gaz­daságban lévő dolgozónak meg kell értenie, hogy az ő jó munkája a termelékenység emelése, az önköltség csök­kentése, a fegyelmezett mun­ka hozzájárul ahhoz, hogy ál­lamunk elegendő tartalékkal rendelkezzék, hogy egyre több és olcsóbb éle’emmel lássa el a dolgozókat, ugyanakkor hoz- záiáruljon az állam piacsza­bályozó szerepéhez. Az állami gazdaságok jelenlegi magas önköltsége nehezíti á1 latnunk piacszabályozó szerepét. Hogy államunk elegendő tartalékkal rendelkezzen és piacszabályozó szerepe egyre jobban érvényesüljön, legdön­tőbb forrása a begyűjtés tel­jesítése. A begyűjtésre és a szabadpiacra egyaránt szükség van a sáocial izmus építésének időszakában. Ha a begyűjtést elhanyagolnánk és dolgozó pa­rasztságunk nem tenne eleget állampolgári kötelességének, nem tudnánk biztosítani a vá­rosi lakosság, bérből és fizetés­ből élők zavarta’an ellátását. Ugyanakkor a szabadpiac tel­jes uralmának tennénk ki eze­ket a dolgozókat, mert az ál­lam nem rendelkeznék megfe­lelő tartalékkal, nem tudná el­látni az állami kereskedelmet, így a szabadpiacon a speku­láció urolkodna, mint például 1951-ben, amikor a szabadpia­con 1 kg zsír 120 forintba ke­rült. Hogy dolgozó parasztságunk eleget tudjon tenni állampol­gári kötelességének pártunk és kormányunk 1953 júniusi ha­tározata ehhez megadta a le­hetőséget. Több gép, több mű­trágya, nemesített vetőmag, a növekvő termelési kedv és biztonságérzet igazolja, hogy jó úton járunk. A beadás mennyiségét is csökkentette államunk, ugyanakkor három évre megszabta, hogy miből mennyit kell beszo’gáltatni, hogy dolgozó parasztságunk könnyebben tudjon tervezni termelésének növelésében. Nagyon fontos kérdés, hogy ezt minden egyes propa­gandista és dolgozó megértse, hogy a begyűjtést miért kell teljesítenünk. Tanácsainknak mindent meg kell tenniök an­nak érdekében, hogy a törvé­nyességet minden egyes dolgozó betartsa. A törvényesség nem­csak azt jelenti, hogy a dolgo­zók jogos igényeit kielégítjük, hanem azt is, hogy a törvénye­ket mindenkinek be kell tarta­nia. Nem szabad ezen a téren a liberalizmust megtűrni, mert : ez akadályozná az egész dől- > gozó nép jobb ellátásának ál- i landó emelését. Az állam piacszabályozó szerepét nagyban elősegítik az állami szabadfelvásárlások is. Az állam nemcsak eladó, ha- . nem felvásárló is. Az állami felvásárló kereskedelemnek ' szintén nagy szerepe van a . doleozdk iohb és olcsóbb élel­miszerekkel váló" ellátásában, valamint az állam szabadpiac szabályozó szerepében is. Pél­dául ezek a felvásárló vállala­tok országos viszonylatban az állami készleteknek 1954-ben marhahúsból körü!be1ül 35—40 százalékát, tojásból 25 százalé­kát, borból 25 százalékát biz­tosították. Sajnos meg kell állapítanunk, hogy ezek a fel­vásárló vállalatok még nem tudják betölteni teljes egészé­ben hivatásukat. Még mindig magas náluk az önköltség, amely drágítja az árukat. Ső' túlzottan vannak centralizál­va. mely hozzájárul a bürok­ratikus intézkedésekhez. Hiá­nyosság még az is, hogy az itt dolgozók nem látják munká­juknak a jelentőségét, az egész dolgozó nép életszínvonalának emelésében stb. Hogy a NEP-nek ezt az olda­lát az állam piacszabályozó sze­repét mindjobban érvényesí­teni tudjuk, fontos, hogy min­den dolgozóval megértessük az állami gazdaságok termelésé­nek növelését, az önköltség csökkentésnek jelentőségét, a begyűjtés állandó hazafias tel­jesítését, valamint az állam felvásárló vállalatok munká­jának megjavítását. Mindezek, végrehajtása fokozza a dolgo­zók ellátását, elősegíti az ál+ lám szabadpiacszabáiyozó szer repét. Ehhez pedig az szüksé­ges, hogy dolgozó parasztjaink minél többet termeljenek, mert a többtermelés többet juttat saját maga és a városi ipari dolgozók részére is. Több élel­miszerért több ipari cikket tud­nak vásárolni. Ezért fontos, hogy minden dolgozó segítse a mezőgazdaság terméshozamá­nak gyors fejlesztését. Az 1953 június óta elért eredményeink az életszínvonal emelésében, a dolgozó parasz­tok termelési kedvének foko­zódásában stb. világosan és meggyőzően mutatják, hogy pártunk politikája jelenti sz egyetlen helyes utat hazánk­ban a szocializmus megterem­tése, dolgozó népünk életszín­vonalának állandó emelése felé. Karareczki Antdl

Next

/
Oldalképek
Tartalom