Szabad Nógrád. 1954. június (10. évfolyam. 43-50. szám)

1954-06-26 / 50. szám

4 SZABADAOCRId 1«S4 Jtfnlus 26. Guatemala harca az agresszió ellen NAP- ES HOLDFOGYATKOZÁSOK Guatemala demokratikus erői hosszú, szívós h^rc után 1944-ben megbuktatták Ubico diktátort, aki az ország termé­szeti kincseit eladta a külföldi monopóliumoknak. Guatemala Ubicónak és elő­deinek uralma alatt az Egye­sült Államok tulajdonképpeni gyarmata lett. Az amerikai monopóltőkésék szemérmetle­nül fosztogatták az országot, tönkretették gazdaságát, ke­gyetlenül kizsákmányolták la­kosságát, ★ Amikor 1944-ben győzött a demokratikus mozgalom és a száműzött kiváló közéleti fér­fiú, Huan Jósé Arevalo kor­mánya került hatalomra, Gua­temalában lényegesen megvál­tozott a politikai helyzet. Visz- szaállították a demokratikus szabadságjogokat, munkaügyi törvényeket hoztak, megjaví­tották a dolgozó tömegek hely­zetét. Az 1944. évi események új nemzeti erőket hívtak élet­re s előmozdították a haladó társadalmi és politikai szerve­zetek fejlődését. A reakció dühödten szegült szembe minden demokratikus kezdeményezéssel. Az Arevalo- •kormány hat év alatt több mint 30 összeesküvést és fegy­veres felkelést fedett fal és tört le. Az összeesküvések és felkelések szervezői és sugal­mazol a guatemalai feudális oligarchiák és az Egyesült Ál­lamok monopóliumai voltak. Az 1950. évi elnökválasztá­sok meghozták a demokra­tikus erők újabb győzelmét. Óriási szavazattöbbséggel Ja- cobo Arbenzt választották meg a köztársaság elnökénék. Ja- cobo Arbenz a belső és külső reakció elleni harcban szerzett népszerűséget. Az Arbenz-kormány folytat­ta a dolgozó tömegek helyzeté­nek megjavítására irányuló politikát. 1952 júniusában élet­belépett a földreform-törvény. Ez hatalmas esemény volt az ország életében és ékesszólóan tanúsította, hogy megnöveke­dett a demokratikus erők be­folyása. \ A földreform-törvény előír, ja, hogy a magánszemélyek vagy társaságok 180 hektáron felüli megműveletlen földterü­leteit és az állami földeket szét kell osztani a földnélküli pa­rasztok között, akik ezt a föl­det viszonylag kis adó meg­fizetése ellenében használhat­ják. A parasztság pénzügyi se­gélyezésére a kormány létre­hozta a Nemzeti Mezőgazdasá­gi Bankot. •k Guatemala életében különle­ges helyet foglalnak el az amerikai monopóltőke társasá­gok, amelyek a nép vérét szív­ják és csengő dollárokra vált­ják. A külföldi tőke fő táma­sza, egyben hű és engedelmes szövetségese, amely hátulról vet tőrt a guatemalai népnek — a feudális oligarchia. Gua­temalában ezért a gazdasági és politikai felszabadulásért ví­vott harc egyet jelent a hely­beli oligarchia és a külföldi monopóltőkések elleni harccal. A „United Fruit Company“ birtokában van az ország terü­letének jelentős része, övé há­rom tengeri kikötő: Puerto Barrios, San Jósé és Champe- rico. Aki ezeket a kikötőket ellenőrzi, az ellenőrzi az or­szág egész külkereskedelmét. A „United Fruit Company“ különösen Ubico és elődei ural­ma alatt virágzott. Ezek a dik­tátorok a banánültetvények használatát örök időkre átad­ták ennek a társaságnak, azzal az ürüggyel, hogy ez elősegíti az ország gazdasági fejlődését és felvirágzását. Ezzel szem­ben tény, hogy a „United Fruit Company“ még saját, nyil­vánvalóan szépített adatai sze­rint is évente 100 millió dol­lár profitot sajtol ki az or­szágból. Éz az összeg nagyobb Guatemala egyévi költségve­tésének összegénél! ★ A földreform és a Guatema­lában végrehajtott más demo­kratikus átalakulások az ame­rikai reakciós sajtó fékevesz­tett kirohanásait váltották ki. A reakciós amerikai lapok odáig mentek, hogy a Guate­malában végbement változá­sokat „az amerikai kontinens békéjét és biztonságát veszé­lyeztetőknek“ minősítették. Braddon, a „United Fruit Company“ egyik nagy részvé­nyese, az Egyesült Államok külügyminiszterhelyettese • meg egy sajtónyilatkozatában Gua­temala ellen fegyveres beavat­kozásra uszított. Kijelentette, hogy az ország belügyeibe való ilyen beavatkozás „nem minő­sül majd intervenciónak“. Az Egyesült Államok uszítására a Guatemalával szomszédos or­szágok reakciós kormányai fo­kozottan ellenséges politikát kezdtek folytatni Guatemalá­val szemben. Felhasználták erre a célra a középamerikai államok szervezetét, amelynek éle Guatemala ellen irányul. ★ A guatemalai nép erélyesen visszautasítja az imperialisták mesterkedéseit, amelyek arra irányulnak, hogy visszatérje­nek azok az idők, amikor Gua­temalában osztatlanul uralkod­tak a külföldi monopóliumok. Guatemala az imperialista ármányok elleni harcával pél­dát mutat más latinamerikai országok népeinek. Éppen et­től félnék az Egyesült Államok vezető köréi. Az amerikai mo­nopóliumok megszokták, hogy hűb érbirtokuknak tekintsék Latin-Amerikát és továbbra is fosztogatni szeretnék a latin- amerikai népeket. Csakhogy más latinamerikai országokban is fokozódik az ellenállás az Egyesült Államok uralmával szemben. Az Egyesült Államok vezető körei ezért mindent megtesznek, csakhogy vissza­szerezzék elvesztett befolyásu­kat Guatemalában. Ez a hát­tere valamennyi észaSkameriikai p-ovokációnalk, amely e kis szabadságszerető ország ellen irányul, •k A latinamerikai országok széles társadalmi körei megbé­lyegzik az Egyesült Államok provokációs mesterkedéseit. Sok latinamerikai országokban bizottságok alakultak Guate­mala védelmére, nagygyűlése­ket, gyűléseket tartanak a gua­temalai nép támogatására. Drew Pearson reakciós ame­rikai újságíró ezekhez az eseményekhez fűzött kom­mentárjában, a „Daily Mi- ror“ című lapban kelletle­nül. ke erűzn ismerte be. hogy az Egyesült Államok provokációs cselekményei kö­vetkeztében a legtöbb latin­amért a i országba-' „Guatema­lával éreznek egütt, nem, pe­dig az Egyesül Államokkal". \ Az amerikai terjeszkedés diagrammja „Miért kockáztat háborút az Egyesült Államok Indokína miatt" A „New York Herald Tribu- ” ne” című amerikai lap nemrég egy rajzot közölt: U’ncle Sam (Samu bácsi) minden ere­jéből igyekszik kivergödni az indokínai háború sötéten tátongó szakadékéból, de a szakadék fe­nekén leselkedő szörny vissza­húzza a mélységbe. Ez azt akar­ja jelenteni, hofjy az egyesült Államok minden áron békét akar s ha mégis háborúba keveredne, olybá vehető, hogy agresszió. •. áldozata lett. Ezt állítja a hivatalos ameri­kai propaganda. Csakhogy, mint a népi bölcseség mondja: a hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta ku­tyát. Az amerikai propagandis­ták is lépen-nyomon megbotla­nak, s elárulják önmagukat és gazdáikat. Imigyen botlott meg a „New York Times" is, amely egyik szá­mában három térképet közölt, ezzel a nagybetűs címmel: „Nö­vekvő csendesóceáni védelmi kö­telezettségeink. A helyzet három különböző fázisban": Malta ma­gyarázat: „A fekete, illetőleg a bevonalazott területek a térképe­ken az Egyesült Államokat s az Egyesült Államoktól függő or­szágokat és az amerikai védelem hatókörébe $ső más térségeket jelzik". ^ z első térkép (balról) fel­irata: „A második világháború előtt”. A bevonalazott terület itt a Csendes-óceán egy. jókora darabja- A következő térkép felirata: „Korea előtt”. Itt már Kanada és Mexikó is a függő országok közé terült és a bal­jós pontozott vonal az Egyesült Államoktól több ezer kilométer­re lévő térségekig tolódott ki C s most nézzük meg a har­“ madik térképet. Felirata: „A Dúl les-terv értelmében”. Mi tartozik bele abba a térség­be. amelyre az amerikai impe­rialistáik a „védelem” ürügyével ki akarják terjeszteni' befolyá­sukat? Ausztrália és Uj-Zéland brit domíniumok, Thaiföld, Ma­lájföld t$s Indokína. Nem kell már sok. Indonéziára is sor kerül. Röviden azokról a ha­talmas térségekről van szó, amelyekre az amerikai impe­rialisták, a tervezett délkelet- ázsiai egyezmény kierőszakolá­sa révén szeretnék rátenni ke­züket. Az egyezmény célkitűzé­seiről az „United States News and World Report” című folyó­irat (XXXVI. kötet, 16. sz.) a Vall Street szócsöve egyértel­műen világosságot derített a „New York Times" térképeihez fűzött kommentárjában, amely­nek ezt a nagybetűs címet adta: „Miért kockáztat háborút az Egyesült Államok Indokína miatt? Mert Indokína a kul­csa egész Ázsia ellenőrzésének”. Minden viláígos! „Egész Ázsia ellenőrzése” — ez a háború szakadékéinak mélyén leselkedő igazi szörny, az amerikai im­perialista szörny igazi célja. A múlt évben Jugoszláviában csökkentették a családi pótlékot. Ezzé! az intézkedéssel többrnil- liárd dinárt „takarítottak meg”. Ma már az a helyzet, hogy nap­ról napra mind kevesebben kap­nak családi pótlékot. Grasanicá- ban a közelmúltban a Társada­lombiztosító Intézet másfélmillió dinár „megtakarítást" mutatott. Ez a „megtakarítás” úgv ke­letkezeit. hogy egyik revízió al­kalmával leszállították sok mun­kás családi pótlékát. [mciksdik a mtiÁaktiiküliá száma Jíiíoszl inában Jugoszláviában 1948 előtt, te­hát a felszabadulás utáni évek­ben, megszűnt a munkanélküli­ség. 1948 után megváltozott a helyzet: 1949-ben már 1,857.492 volt a munkanélküliek száma. (A háború előtt. 1939-ben i 84.689 dolgozó volt münka nél­kül.) 1949-től 1953-ig 452.041- pyel emelkedett a munkanélkü­liek száma. Belgrádban 1954 elején a hivatalos adatok szerint 5150 dolgozó volt munka nélkül. Belgrádban egyetemet végzett lányok cselédnek szegődtek el A sajtó is kénytelen beismerni, hogy a munkanélküliség egyre nagyobb arányokat ölt. Nemcsak Belgrádban. hanem a vidéki városokban is egyre több munkás kerül az utcára. így pél­dául jelentősen emelkedett a munkanélküliek száma Karlova- con. Sztrumicán a „Gránit" épí­tési vállalat a közelmúltban 150 munkást bocsátott el. A legtöbb városban az a helyzet, hogy a munkanélküliek kétharmada no. \ „Vunone Indusztrija”, a „Duga Rosa” és más textilgyárak elbo­csátják a terhes anyákat, mert „sokat betegeskednek”. Loszko- vacon 11 rokkantat bocsátottak el ugyancsak a fenti mdokolás- I sál. vatalosan mév „folyósítják" a családi pótlékot, sok esetben egyszerűen nem kapják kézhez az összegeket. így például Ib­rahim Kapics két gyermeke után 1952 novembere óta nem kap családi pótlékot és az utóbbi hó­napokban harmadik gyermeke után sem. Ilyen és hasonló esetek szá­zával adódnak Jugoszláviában. Megvonják a családi pótlékot a jugoszláv dolgozóktól Azok a dolgozók, akiknek hi­E hónap 30-án teljes nap- fogyatkozás lesz, mely hazánk­ból mint részleges látható: jú­lius 15—16-án pedig részleges holdfogyatkozás lesz. A csil­lagászatban fogyatkozásnak nevezzük azt a jelenséget, mi­kor mozgása során három égi­test egy vonalba kerül és a középső részben, vagy egészen, eltakarja egymás elől a két szélső égitestet, Kétféle fo­gyatkozás van: nap- és holdfo­gyatkozás, Napfogyatkozás. Ez ak_ kor áll be, ha a Föld, Hold és Nap egv vonalba kerül és a Hold eltakarja előlünk a Na­pot, illetve a Hold árnyéka a Földre vetődik. (1. ábra.) Ho­gyan takarhatja el a Napnál 50 milliószor kisebb Hold a Napot? Minden a távolságtól függ. A Hold kisebb ugyan a Napnál, de négy,százszor köze­lebb is van hozzánk, ezért lát­szik a két égitest az égen egyforma nagynak, miért is a Hold eltakarhatja a Napot. Még világosabban: kezünk nyil­ván kisebb egy háznál, mégis közvetlenül szemünk elé téve, eltakarhatja előlünk az egész házat. Ha kezünket előrenyuit- juk, mind többet és többet lá­tunk a házból. Napfogyatkozás csak új- holdkor lehetséges, amikor a Holdat nem látjuk, illetve an­nak sötét oldala van felénk. Nem minden újholdkor van azonban napfogyatkozás, csak akkor, ha a Hold a Nap- és Hold-pálya metszéspontjában (úgynevezett csomópontban) vagy annak közelében tartóz­kodik. Ennek feltétele tehát az, hogy a három égitest szigorúan egy vonalba essék. Ha a Hold egy napkorong szélességgel ala­csonyabban, vagy magasabban van az összekötő egyenesnél, már nem következik be nap- fogyatkozás. A napfogyatkozás háromféle lehet: teljes, részle­ges és gyűrűs. 1. Teljes akkor, ha a Hold kissé közelebb van a Földhöz, látszó nagysága nagyobb a Na­pénál, s így teljesen eltakarja a Napot. (Mivel a Hold elip- szisalakú pályán kering a Föld körül, hol messzebb, hol köze­lebb van hozzánk, s így látszó nagysága is változik.) A teljes nagyfogyatkozás nagyszerű je­lenség. Mivel a Hold ilyenkor eltakarja a Napot, illetve an­nak fényét, sötétség borul a tájra. Az állatok riadtan me­nekülnek, a madarak nyugta­lanul rüpdösnek, fészküket ke­resik. Feltűnnek az égen a leg­fényesebb csillagok, akárcsak éjjel. (A csillagok nappal is fent vannak az égen, de a Nap e: ős fénye és a levegő fény­lése miatt nem látható.) Ez a nagyszerű jelenség azonban csak egy aránylag keskeny sávról látható. E sávot, illető­leg láthatósági területet, előre megadják a csillagászok, hogy tudományos expedíciók mehes­senek oda, megfigyelni e pom­pás jelenséget, amely ugyanis csak körülbelül 8 percig tart. A sávhoz közel lakók (a fél­árnyékban) részleges napfo­gyatkozást látnak, a messzebb- lakók már nem látják a fo­gyatkozást. A június 30-i fo­gyatkozás láthatósági zónája: Észak-Amerika keleti része, Grönland, és Izland déli foka, Norvégia és Svédország déli része, a Szovjetunió déli és India északi része (Hazánkból mint részleges látható.) De miért nem látható a teljes nap- fogyatkozás az egész Földről? Azért, mert a Hold sokkal ki­sebb Földünknél, így árnyéka (illetve árnyékkúpja, melynek éppen „hegye“ van felénk) nem képes elsötétíteni az egész Föl­det, csak annak egy kis sáv­ját. E sáv hossza lehet 10.000 kilométer is. Szélessége azon­ban csak 270 kilométer. Ahogy a Hold keringésében kelet felé tart, ez az árnyéksáv is végig húzódik a Földön, elsötétítve a kérdéses területeket. (1. áb­ra.) Teljes napfogyatkozáskor láthatók a protuberanciák, me­lyek a Nap (illetve most látszó­lag a Hold) pereméről feltörő hatalmas lángkitörések. Ezek néha másfélmillió kilométer magasak (Földünk átmérője 12.756 km.). Sokkal halványab­bak, mint a Nap fénye, ezért csak ilyenkor láthatók; szí­nük: rózsaszín. Ilyenkor lát­ható még a napkorona, mely mintegy fénylő „glória“ veszi körül az elsötétült Napot. Ez nem más, mint a Nap külső, legritkább része, mely fehér, sugaras ragyogása, alakja sok­szor virágsziromszerű, hossza körülbelül egymillió kilomé­ter. Gázokból áll, köztük ma­gas hőfoka következtében gáz­zá alakult vasból, egészen ap­ró porszerü anyagokból és a legparányibb elektromos ré­szecskékből (elektronokból). A teljes napfogyatkozás meg­figyelése tudományos szem­pontból nagyjelentőségű. A ki­küldött expedíciók a protube­ranciákról és a napkoronáról fényképfelvételekét készíte­nek, valamint színképelemző készülékekkel vizsgálják ezek fizikai és kémiai állapotát. Ezekből a megfigyelésekből aztán gyakorlati következteté­seket vonnak le az egész Nap fizikai állapotára vonatkozó­lag. így minden teljes nap- fogyatkozás egy lépéssel viszi előre a Napra vonatkozó is­mereteinket. A teljes napfogyatkozás a tudatlan emberek kóréban ba­bonás rémületet keltett és kelt ma is. Sokan bizonyos „égi jel“-nek veszik, mely a „világ végét“ jelzi. Feljegyeztek em­bereket, akik a fogyatkozás alatt pincékbe rejtőztek, nőket, akik sikongtak és elájultak. Sőt Lajos bajor király egy­szerűen szörnyethalt ijedtében egy ötperces fogyatkozásnál. A régi kínaiak úgy vélték, hogy egy „gonosz égi sárkány“ fel­falta a Napot. A sárkány el­űzésére hatalmas zenebonát, gyed ötkor, 16 óra 17 perckor ér véget, (nyári időszámítás szerint). Mind a teljes, mind a gyűrűs napfogyatkozás rész­legessel kezdődik és végződik, mert a Hold csak lassan halad rá a napkorongra, illetve arról lefelé. (Ezért ilyen rövid a tel­jes fogyatkozás ideje.) 3. Gyűrűs akkor, ha a Hold pontosan a Nap előtt vonul el, azonban mivel a Hold ilyenkor éppen messzebb van a Földtől, mint máskor, s így kisebbnek látszik a Napnál, annak csaK középső részét takarja el, s egy keskeny, fénylő gyűrű sza­badon marad. Ilyenkor a Ha-d árnyékkúpja nem éri el a Föl­det. Ennek láthatósági sávja körülbelül 450 kilométer szé­les. Holdfogyatkozás. Ez ak. kor jön létre, ha a Hold Föld körüli keringése közben a Föld árnyékába lép és elsöté­tül. Ez teliholdnál következik be (2. ábra), de csak egyvonal- ba eséskor. Lehet teljes és rész­leges. Teljes akkor, ha a Hold teljesen „elmerül“ a Föld ár­nyékában, részleges pedig ak­kor, ha a Holdnak csak kis része sötétül el. Gyűrűs hold- fogyatkozás nem lehet, mert a Föld árnyékkúpjának hossza körülbelül másfélmillió kilo­méter, inig a Hold távolsága csak 400.000 kilométer, s a Föld árnyékkúpja még ebben a távolságban is körülbelül set és félszer nagyobb a Holdnál, így azt egészen eltakarja. A Hold még teljes holdfogyatko­záskor sem teljesen sötét, ha­nem barnás vörösesszínű. En­nek oka, hogy a napsugarak Földünk légkörében elhajolva, bejutnak az árnyékkúpba, sőt eljutnak a Holdra is, s azt kissé megvilágítják. Legjob­ban átjutnak a légkörön a vö­rös sugarak, innen a vörös szín, (2. ábra.) A július 15—16-i részleges holdfogyatkozás ada­tai: Kezdete: 15-én 23 óra 48 perc, vége 16-án 4 óra 53 perc; (Nyári időszámítás szerint.) A fogyatkozás nagysága: 41 szá­zalék. A holdfogyatkozásoknál hasonló babonákkal találk<> zunk, mint a napfogyatkozá­soknál. Röviden megemlítem még 4 fogyatkozások gyakoriságai. Már 2000 évvel ezelőtt észre­vették, hogy a .fogyatkozások szakaszosan ismétlődnék, még­pedig 18 év és 11 nap alatt: Ennek neve: „szárosz“ (egyip­2. ábra: Holdfogyatkozás. Figyeljük meg, hogy a Föld légköré­nek fényeltérítö hatása következtében teljes holdfogyatkozáskor is jutnak sugarak a Holdra, tehát a Hold nem sötétedik el egészen. tömi nyelven: ismétlődés). Egv jajongást csaptak. Ma már mo- solygunk az efféle babonákon. 2. Részletes akkor, ha a Hold csak a Nap egy részét takar­ja el, s így az sarlóalakot mu­tat. (A júniusi fogyatkozásnál nálunk a napfelület 82 százalé­ka sötétül el.) A sötét Hold lassan „vonul rá“ a fényes napkorongra, mind nagyobb részt takarva el abból. „Levo­nulás“ után a Nap ismét tel­jes fényben ragyog. Ez a tel­jes fogyatkozási sávtól nem messze figyelhető meg és már nem olyan megkapó, mint a teljes fogyatkozás. Ez kormo­zott üveggel észlelhető. (A tel­jes fogyatkozást szabad szem­mel is lehet nézni, mert a ko­rona halvány fénye nem bánt­ja a szemet.) Ilyenkor a Hold és a Nap középvonala nem esik teljesen egybe, a Hold mintegy „elcsúszik“ a Nap alatt, vagy fölött kis részt ta­karva el abból. A Hold pálya­beli sebessége csak egy kilo­méter másodpercenként, így a fogyatkozás tartama hosszú. Június 30-án 13 óra 50 perc­kor kezdődik, s körülbelül ne­Ssavazás a francia nemzetgyűlésben A francia nemzetgyűlés csü- főriökön délután — mint a „Reuter” és az „AFP” jelenti — 433 szavazattal 23 ellenében úgy döntött, hogiy elhalasztja a kormány összetételére vonatko­zó interpellációkat. — Ez gya­korlatilag — mondja a „Reu­ter” jelentése — a nemzetgyű­lés jóváhagyásának kifejezését jelenti Mendies-France kormá­nya Számára. szároszban 41 napfogyatkozás és 29 holdfogyatkozás van. Évi gyakoriság: napfogyatkozás: legalább 2, legfeljebb 5. Hold- fogyatkozás nem minden év­ben van (pl. 1944-ben) és leg­feljebb 3 van egy évben. Mint látjuk, a napfogyatko­zások gyakoribbak, mégis ke­vesebbet látunk, a holdfogyat­kozások ritkábbak és többször láthatók. Ennek oka, hogy a napfogyatkozások csak keskeny sávról észlelhetők, míg a hold- fogyatkozások a Föld, Hold feié néző részén mindenünnen egyidejűleg megfigyelhetők, tehát nincsen fogyatkozási sáv- juk. A csillagászok előre jelzik a fogyatkozások bekövetkezését. Például Magyarországon leg­közelebb 1999 augusztus 11-én lesz teljes napfogyatkozás. Lát­juk, hogy a modern tudomány megismerve a természeti jelen­ségek igazi okát, kellő magya­rázattal szolgál. A tudományos tények fényében eltűnnek a babonák, Pósa László TTIT csillagászati előadója Csou En-Iaj Cj-Delhibe utazott Csou En-Iaj, a Kínai Népköz-' társaság miniszterelnöke és kül­ügyminisztere csütörtökön reg­gel budapesti idő szerint 8.16 órakor Géniből Uj Delhibe uta­zott, ahol Nehru indiai minisz­terelnökkel fog találkozni. Az Indokínáva! foglalkozó ér­tekezlet 18. zárt ülését csütörtök délutánról elhalasztották. A^ ülést valószínűleg ma tartfá meg. 1. ábra: Napfogyatkozás. A Föld gömbjére rajzolt nyíl a teljes árnyék útját jelzi.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom