Szabad Nógrád. 1954. június (10. évfolyam. 43-50. szám)
1954-06-26 / 50. szám
1954 jifnius 26. SZABAD MH.11AD 5 MÓRICZ ZSIGMOND (1879-1942) A napokban ünnepeljük Móricz I Zsigmond születésének 75. évfordulóját. Móricz a legnagyobb magyar kritikai realista elbeszélő, nemcsak irodalmunk kiemelkedő egyénisége, hanem a magyar nép felszabadulásának egyik legjelentősebb irodalmi előkészítője. Csécsen, egy felsőtiszai faluban születelt, 1879 -június 29-én, egy feltörekvő paraszt- ember és egy lecsúszott papkisasszony házasságából. Az egykori paplány Móricz Bálint házába magával vitte az úri világ felé tekintgető színes álmait. Tíz éves korában a debreceni kollégiumba íratják be szülei. A „Légy jó mindhalálig“ c. regényében írta meg ezeknek az éveknek az emlékét. Gimnáziumi tanulmányai befejezése után megindult azon a pályán, amelyre az anyai és nagyanyai középosztálybeli álmok szánták. Beiratkozott a debreceni teológiára, de hamarosan abbahagyta. Bátyjának így ír róla: „Olyan gazdát nem szolgálok, aki nincs". Ezután jogász, majd hírlapíró, de a család kérésére beiratkozik a budapesti bölcsészkarra. Itt sem tetszett neki, s ezután végleg már csak irodalommal foglalkozik. írói működése tehát már a XIX. század utolsó éveiben megkezdődött, de ekkor még nem látta meg az akkori magyar társadalom problémáit. A recsegő osztrák-magyar monarchiában növekedtek a forradalmi erők. Minden változás után kiáltott. Móricz Zsigmond mind ezt nem vette észre. Az anyai úri nevelés hamis élet- szemléletet adtak számára. Mintegy 10 évig nem találta meg saját írói hangját. ,,... Nem tudtam, mit kellene leírnom. Itt volt az élet s mindenki egyformán beszélt magyarul, hogy lehet ezeket az embereket jellemezni, megkülönböztetni egymástól“ — írja. — „S mi az ember életében, amit érdemes leírni, s amit té kellene írni? Ezt nagyon sokáig nem tanultam meg: igen késő volt, 28 éves korom után, mikor rájöttem, hogy voltaképpen csak azt lehet leírni, ami fáj, ami megsebzi az embert.“ Súlyos megpróbáltatás érte a Móricz-családot. Első gyermekük meghalt, s nemsokára a második is halálos ágyán feküdt, akinek szintén az Endre nevet adták Ady iránti tiszteletük jeléül. Ekkor írta meg Móricz a „Hét krajcár“ c. novelláját, mely feltűnést keltett, s Ady barátságát is meghozta számára. Ez a barátság egy életre szólt, s Ady halála után is továbbra élt Móricz emlékeiben. 1908-ban jelent meg a „Hét krajcár“ c. novellája, s jelezte a Móricz fejlődésében végbemenő fordulatot. Később így emlékezik vissza erre az időre: „Ott az életnyomorúságnak olyan mélységében jártam, hogy elszakadt a fonal, mely a közrend köldökéhez fűzött.“ Mennyi életöröm, idill, derű van abban, ahogy anya és kisfia kacagva, játékosan keresik össze a krajcárokat, s mennyi szomorúság az itt ábrázolt szörnyű nyomorban, a tüdővészes anya felcsukló vérömlésében. Nagyszerűen érzékelteti Móricz ezen az ellentéten keresztül azt, amit az úri világ nem tudott észrevenni a szegények életében. Ez is élet — ebben lehetne összefoglalni a novella művészi igazságát. Mórici irodalmi munkásságának három tisztán megkülönböztethető szakasza van. Az első: realizmusának általános demokratikus szakasza, melyet a „Hét krajcár“ nyit meg és a „Fáklya“ c. regény zár le. Az 1908—1919-ig tartó szakaszban műveinek témáját többnyire a paraszti életből merítette. Jól ismerte a magyar falu életét, problémáit. Az 1919-ben megjelent „Tragédia“ c. novellájában a feudális Magyarországon élő paraszti tömegek szörnyű helyzetét tárja fel. Kis Jánosban szenvedélyes, tiltakozó érzések gyűlnek elviselhetetlen sorsa ellen. Osztálygyűlölete, lázadása azonban értelmetlen, sőt nevetséges módon nyilvánul meg. A kulákot „ki akarja tenni“ vagyonából, s végül, mint a címe is mutatja, tragédiával végződik. A feltörekvő parasztságot mutatja meg első regényében a „Sárarany"-ban. A parasztság és. a nagybirtok ellentétét tárja fel, mely megfojt minden szép törekvést. Túri Dani azonban magányos ember, még felesége sem érti meg, így a regény befejezése is szomorú. Móricz szavai úgy vonják le a végső tanulságot: „Mi az élet? Sár. Es mi az ember benne? Arany a sárban.“ A feltörekvő Túri Daninak el kellett pusztulnia, mert a forradalom érlelődött, de nem lett belőle semmi. A benne rejlő nagyszerű erő más, helytelen irányban, jutott kifejezésre. Mely osztály vezethette volna a forradalmat? Újra polgári forradalom volt soron, hisz a 48-as csak félmegoldás volt, de a későn fejlődő polgárság már erre az időre reakcióssá vált. A parasztság szétszórtan él, politikailag fejletlen. A munkásság forradalmi párt nélkül szintén nem tudta kihasználni a forradalmi fellendülést. Magyarország is belesodródott az imperialista világháborúba. Móricz Zsigmondnak az első világháború idején jelenik meg az első, nyilt osztályharcot hirdető írása, a „Szegény emberek“ c. elbeszélése. Elmaradott, tudatlan s a háború borzalmai által eltorzított lelkű zsellérhőse szörnyű és értelmetlen gyilkosságot követ el, majd rádöbben arra, hogy rossz helyen harcol, nem az urak háborúja, hanem az osztályharc az, amelyet a szegénységnek meg kell vívnia. „Pedig hallod, — mondta eltűnődve — én azt mondom neked: nem a muszka van a másik parton ... hanem a másik parton vannak a gazdagok ... mink vagyunk itt, tudod, ezen az ódalon, a szegény emberek..." A „Kis Samu Jóska“ c. elbeszélésében rámutat arra, hogy a magyar és az orosz katona nem ellenség. A „Fáklya“ c. regényében is háborúellenesség ' mutatkozik meg. Móricznak az imperialista háborúban elpusztuló, többszázezer magyar katonáért érzett szívszakasztó fájdalma rezgeti. Másrészt pedig leleplezte a muskátlis ablakú ' paplakok idilliének meséjét. Az Októberi Szocialista Forradalom hatására hazánkban 1919 márciusában létrejött a Tanácsköztársaság. Móricz Zsigmond a Tanácsköztársaság idején a közösségi gazdálkodás szószólója. Meglátogatja a somogyi földművesszövetkezeteket, s ámulva nézi, hogyan tért rá a szegényparasztság a közösségi gazdálkodás útjára. Cikksorozatot ír erről. Észrevette, hogy a nép alkotó erőit, tehetségét a forradalom szabadította föl igazán. „Rejtett erőknek milliónyi forrása buggyan ki. Nem tudom más természeti képpel összehasonlítani, csak épp a virágfakadással“... „Magyarországon most kezdődik az igazi boldog és emberi élet.“ A Tanácsköztársaság rövid fenn_ állása után súlyos megpróbáltatások, megaláztatások kezdődnek számára. Összekötött kézzel hajtják végig Leányfalun. írásait nem tudja újra kiadni. A Kisfaludy Társaság kizárja tagjai sorából. Üldözött vaddá lett az ellenforradalom idején és az is maradt mind végig. A Tanácsköztársaság után írott első regényében, a '„Légy jó mindhalálig“-ban Nyilas Misi a főszereplő, akiben az író önmagát ábrázolja a Horthy-fasizmus kezdetén. A szenvedések azonban nemcsak Misit, Móriczot is meg- edzik. „Légy jó mindhalálig“ nála ez azt jelenti: légy hű osztályodhoz, a szegényekhez, ne áruld el őket soha. Móricz Zsigmond valóra is váltotta. Mindig hű maradt népéhez. Móricz a Tanácsköztársaság leverése után nem hisz a forradalmi út járhatóságában, mégis az úri világ halálraítélt- ségét ábrázolja, annak ellenére, hogy a 20-as évek közepére a Bethlen-rendszer konszolidálódott. Ez az idő, a 30-as évek elejéig, pályájának második szakasza, kritikai realizmusának kibontakozása. Nagy leleplező regényeket ír, amelyeknek sorozata a „Kivilágos kivirrad- tig“, a „Forró mezők“, az „Úri muri“ — s a „Rokonok“ c. regényével éri el csúcspontját. Ezekben a regényeiben kimondja az úri világ felett a halálos ítéletet. A „Rokonok“ c. regényének a cselekménye a 29-es gazdasági válság idején játszódik, Magyarország ebben az időben a 3 imillió koldus és az úri panamák országa. A hatalmat birtokló félfeudális uralkodó osztály belső rothadásának leleplezése ez a regény, tehat gyökeres forradalmi jellegű változásra van szükség, mert különben elpusztul az ország. Az uralkodó osztály a „kéz kezet mos“ politikáját követi. Móricz leleplezi Kopjáss Istvánt, az opportunista, karrierista főügyészt, már nincs semmi együttérzés, mint az „Úri muri“ c. regényében szereplő Szathmáry Zoltánnal. Kopjáss megsemmisülése az egész úri Magyarország megsemmisülését példázza. A 30-as évek elején zajió gazdasági válság újból felvetette a magyar társadalom valameny- nyi alapvető kérdését. Megrázkódtatta az ellenforradalmi rendszert. Ezek az események tudatosították Móriczban ezt az áthidalhatatlan ellentétet, amely a dolgozó nép és az úri világ között feszült. Az akkori élmények hatására kezdte keresni a népi forradalom felé vezető utat. Ezzel kezdődik pályájának harmadik, legértékesebb szakasza. A dzsentri témájú regényeket felváltották a nép életéből merítettek. Móricz fejlődésének ekkor legnagyobb magaslatára ért el. Helyesen vetette fel a magyar demokratikus átalakulás lényeges központi kérdését, de nem tudta helyesen megválaszolni őket. A helyes válaszhoz csak úgy juthatott volna el, ha meg tudta volna látni a munkásosztály történelmi szerepét. Móricz Zsigmond „A boldog ember“ című regényének főhőse Joó György még belenyugszik sorsába, míg Avar Jani a „Betyár“ főhőse már nem. Betyárrá lesz, így akar bosszút állni az urakon. Kimondja: „Azé a föld, aki megműveli". Móricz a népi forradalom útját keresve jutott el a betyár alakjához. A betyár a nép igazának szószólója, ugyanakkor magános. Nincsenek társai, nem közéleti harcban, nem politikai harcban veszi fel a küzdelmet, az úri világgal, hanem egyéni, lázadó utakon, a betyár útján, s ezért nincs más megoldás számára, mint a kivándorlás, s elvonulás egy olyan világba, ahol talán lehet emberien élni a szegénynek is. Móriczot látjuk itt, aki érezte, hogy változásra van szükség, érezte, hogy a változást csak forradalom, az uralkodó osztály elleni harc hozhatja meg, de nem látta a forradalom vezetésére egyedül képes erőt, a munkásosztályt, s ezért nem látta a forradalom lehetőségét sem. Többször foglalkoztatta Dózsa György alakja is. Az ellenforradalmi rendszernek azonban nem volt szüksége ilyen műre. Ezért hagyta abba ezt a témát és kezdte meg Rózsa Sándorról Több mint háromhónapi próba után nagy izgalommal készült a Tűzhelygyár kultúr- csoportja a „Három a kislány“ bemutatójára. Szombaton este a gyár dolgozói zsúfolásig megtöltötték a termet. Nagy izgalommal várták az előadás kezdetét, hisz mindenkinek fia, leánya, férje, ismerőse valamelyik szereplő — és Schubertét megszólaltatni nem kis feladat. A daljáték maga meghamisítja a fiatalon, 31 éves körében elhunyt, Schubert életét. Küzdelmeiből, nélkülözéséből, a megalázásokból és mellőzésekből semmit se mutat be. Hamis bécsi romantikát visz a színpadra. Schubertét életében a szerelmi csalódáson kívül egyik csapás a másik után éri. Mint tanító kezdi pályafutását, de mikor zeneszerzésen kapják, elcsapják. Egy padlásszobában él két barátjával, nyomorogva. A kiadók éhbért ~fizetnek a műveiért (később vagyonokat keresnek dalaival). Szerelmét, Theresa Grobot máshoz kényszeríti bátyja. A beteg Schubertnak nem marad más, csak a nyomor, szoros baráti köre és Bécs népe, amely rajongva szereti. Annáik a népnek a sze- retete, akinek sorsa egy Schubert sorsával, alki ugyanúgy szenved Metternich uralma alatt, mint ő. t egy trilógia írását. A „Rózsa Sándor“ utolsó nagy műve, három kötetre tervezte, de csak kettő készült el belőle. A XIX. században játszódó regény az 1940-es évek elejének problémáira ad feleletet. A demokratikus átalakulás, a nemzeti függetlenség, a földkérdés még jobban előtérbe kerültek ekkor. Rózsa Sándor betyárrá lesz, mert nem tud, s nem akar tér- det-fejet hajtani az urak előtt. A népi igazságszolgáltatás végrehajtója lesz. A szabadságharc kitör, s ekkor szabad- csapatot szervez, de hamarosan rájön, hogy a harc nem az urak ellen folyik. Rózsa Sándor kiábrándulása 48-ból egyben az író kiábrándulása is. Talán a harmadik kötet a munkásosztállyal való összefogás gondolatát is felvetette volna, hiszen utolsó éveiben közeledni kezdett a proletárokhoz. Ezt mutatják a Csibe-novellák. 1942 tavaszán még arra készült, hogy a harmadik kötetet a helyszínen, Szegeden írja meg, „mert maga az esemény is sokkal jobban a helyhez van kötve, mint a mostani kötet, ami az ország sorsát tárgyalja Rózsa Sándor csak ürügy". Ha életművén végigtekintünk, azt láthatjuk, nem volt még előtte regényíró, aki olyan szenvedélyes kitartással igyekezett volna ábrázolni a magyar társadalmi ' valóságot mint 5, aki annyira igyekezett volna ennek a szörnyűnek és embertelennek felismert világnak a megváltoztatására. Legfontosabb: parasztábrázolásának újszerűsége. Már korai írásaiban is rámutat a magyar falukban dúló osztályharcra, s kegyetlenül leleplezte a kulák- ságot. Egy alkalommal tréfásan jegyezte meg leányának Virágnak, hogy: „Nem szeretném, ha az iskolában kötelező olvasmánnyá válnának műveim.“ Másként történt. A kötelező Móricz-regényeket, s a többit is ifjúságunk lelkesedéssel olvassa. De nemcsak a tanuló, hanem egész dolgozó népünk magáénak érzi műveit, s joggal. Az újonnan megjelenő kötetek szinte napok alatt eltűnnek. Igaz a régi közmondás — „A jó bornak nem kell cégér“. Szereti ifjúságunk Móricz műveit, mert közelebbről ismeri meg regényeiből a múltat, melyet sokan csak hallomásból ismernek. Dolgozó népünket pedig amuit rendszer gyűlöletére tanítják meg Móricz művei, de ugyanakkor megtanítják még jobban szeretni, s tettekkel bizonyítani szocialista hazánk iránti szeretetüket, s eközben még büszkébben gondolnak Móricz Zsigmondra, aki írásaival a mi szocialista hazánk új rendjét előkészítette. Mindebből semmit sem ad ez a daljáték, mégis érdemes volt színre hozni, azért, mert megismertet és megszerettet a közönséggel sok örökszép Schubert melódiát. A fiatal Pisch Ferenc olyan mély átéléssel, szívhezszólóan szólaltatja meg a nagy zeneszerző dalait, hogy könnyet csal az emberek szemébe. Az első jelenetekben még nem tud a szöveggel mit kezdeni, „mondja“, de nem érzi Schubert szavait. Amikor azonban dalban kell a mestert tolmácsolni, magára talál, a második felvonásban már igaznak és nem szerepnek érezzük szavait, énékéért pedig méltán megérdemli azt a kirobbanó viharos tapsot, amellyel a közönség köszönte meg a szépen tolmácsolt Schubert melódiákat. Az előadás másik e \ 'égé, akit külön ki kell emel..,, Ká- konyi Ferenc Tschöll papa alakítása. Az első perctől az utolsóig „élte“ a szerepét. Nagyon sok derűs percet köszönhetünk néki. Nagy érdemük, neki és Tschöll mama alakítójának, Varga Teréznek, hogy az a jelenet, amelyben a férjhez- ment lányokat siratják, nem lesz giccses. Az agyoncsépelt „Árva a ház“ új és meleg tartalommal telik meg az ő előadásukban. Megyerdi Mária középiskolai tanár Gondolatok egy szép estéről Búcsú az iskolától... Azzal a céllal mentem ki a nagybátonyi bányavárosba, hogy megnézzem hogyan állták meg helyüket az új iskola tanulói. Ahogy az épülő új város épületei közé értem, sehol sem láttam iskolaszerű épületet. Végül egy kislány igazított útba és a vájártanulóiskolát elhagyva egy gyönyörű épület tárult elém. Távol az út zajától, porától áll az új városhoz méltó, emeletes, szép iskolaépület. Még nincs egészen készen, még most készül a ... no de erről majd később. Bevallom, most az egyszer nehéz rászánni magam, hogy előbb a gyerekekről írjak és azután az iskolájukról. Azért mégis előbb az ünnepélyre sietek, mert az a veszély fenyeget, hogy elkésem, már hallom az énekkart. • Az új iskola első évzáró ünnepélye kis kultúrműsorral kezdődik, majd Alaxay Béla igazgató meghatott szavakkal emlékszik vissza az együtt töltött napokra. — Egyet ne felejtsetek el pajtások — mondotta. — A tanári kar minden lépése azt a célt szolgálta, hogy a lehető legnagyobb fel- készültséggel zárhassátok a tanévet. A megyei pedagógus szemle hiteles tanúsága szerint iskolánk egyike azoknak a legjobb megyei iskoláknak, melyeknek tanulói középiskolai tanulmányaikban a legjobban állják meg helyüket. Azok a pajtások, akiket a középiskolák felé irányítottunk, ott is megtartották a tölünk kapott osztályzatokat és ezzel dicsőséget hoztak iskolánkra és a tanári karra. A kis Bakos Margit a gimnáziumnak is éltanulója és Agasvári igazgató kartárs tegnapelőtt arról tájékoztatott, hogy szorgalmával és példás magatartásával kiérdemelte a kéthetes keszthelyi díjtalan diáküdültetést. Nagybakos József pajtás tjó eredménnyel jutott a tanítóképző negyedik osztályába és egy év múlva el fog következni a lélekemelőén szép pillanat, hogy mint gyakorlóéves nevelő kerül a mi nevelőink sorai közé. De így sorolhatnám a neveket hosszú perceken át, Dinnyés Anikótól Pásztor Pistáig, vagy Peresi Klárától a kis Juhász Jancsiig." A VlII-osok nevében Bab- csányi Judit kitünőrendű tanuló köszöni meg a tanárok eddigi gondos nevelését és ígéri, hogy a középiskolában, az ipari tanulók között is meg fogják állni a helyüket. Amikor a jutalomkönyveket osztják ki, az addig csendes terem megmozdul, itt is, ott is összedugják a fejüket, lapozgatnak a könyvekben és már most kölcsön kérik egymástól. Nagy tapssal fogadják Straub Györgyné tanárnő bejelentését, hogy vasárnap a zagyvaparti kuitúrházban szerepel a mátraverebélyi úttörők kultúrcsoportja, Büszkén hallgatják, hogy a pedagógusok és tanulók takarékpénztára dicséretben részesíti őket, amiért az iskola több mint 10 ezer forintot gyűjtött. Ezután szétszélednek a gyerekek. Én pedig Straub tanárnővel végigjárom az iskolát. A VII. osztályban rajz- és könyvkiállítás van és hogy itt nem sajnálják a pénzt a könyvért, azt bizonyítja, hogy a kiállított 900 forint értékű könyvből már 500 forint ára könyvet megvetlek a gyerekek. Sipos Erzsi egymaga 7 könyvet vett, több mint 70 forintért. Közben ahooy nézzük a rafz- kiállíást, kitűnik, hogy komoly tehetségre valló rajzok is vannak köztük, ilyen például Perger László képe Grázzer CsabáróL • Ezután végigjárom az egész épületet és bámulok. Azon a részen, ahol a tornaterem lesz, még javában dolgoznak a munkások, az egész épület csak őszre kerül átadásra. Képzeljenek el olvasóim egy hatalmas, magas és világos helyiséget, amely munkások gyerekeinek a tornaterme lesz. Hát nem gyönyörű ez. Az, hogy ma már erre is költ- hetünk, ilyen általánosiskolák építésére. A tornateremben egyáltalán nincs fűtőtest, kívülről fűtik, a réseken óránként 480 köbméter forró levegőt nyomnak be. A legmodernebb eszközökkel felszerelt fizikai kísérletező termük van. A kísérletekhez bármilyen áramerősséget ►használhatnak. Keskenyfilm vetítésekkel teszik szemléletessé az előadásokat. Nagyszerűen felszerelt tusoló, fürdő és öltöző, három ping-pong asztal, falba épített kiállítási szekrények és ami a legfontosabb: világos, egészséges tantermek és ízletes ellátás a napközi konyháján — gondoskodik a gyerekek testi és szellemi fejlődéséről. Beiratkozás Ügy zsong a salgótarjáni Rákóczi-úti általánosiskola, mint a felbolygatott méhr kas. Vége van az iskolaévnek. Megvoltak az év- járó ünnepélyek és már most gondolni kell a következő évre. Június 24-én reggel nyolcórára tehát itt is mint az ország összes iskolájában zsongó méhkashoz hasonló az iskola. Éppen jön kifelé egy csoport VIII-os leány és fiú. Az általános gimnáziumba mennek kollektíván beiratkozni. Pár perccel később egy másik csoport indul a gépipari technikumba egy tanár vezetésével, Szép jelenség a színpadon Médi alakítója, a fiatal Ferge Ibolya, bátran mozog a színpadon és szépen is énekel. A következő előadásokon, azonban nagyobb gondot kell fordítania az átélésre, különösen amikor Schubert dalait tolmácsolja. Hangjának ne annyira csillogásával törődjön, mint azzal, hogy a szíve is megszólaljon a dalokban. Jók voltak még Egner Rezső és Rezsőné, Vogl operaénekes és Grisi énekesnő megszemélyesítői is. Bár Egner Rezső a nem egészen nekivaló szerepben nem tudta teljesen megmutatni képességeit. A daljáték szereplői közül kiválik még Schóber Ferenc és Novatny alakítója. Bihari József Schóber szerepében biztosan és rutinosan mozog. A színpadon ezzel nagyon sdk- szor hozzásegíti a többi szereplőt is a kezdeti zavar leküzdéséhez. Gyakran megment egy gyengének induló jelenetet. Egyszóval nemcsak Schóber, de észrevétlenül rendező is a színpadon. Ezzel sem tudja azonban helyreütni azt, hogy mint rendező az előadás előtt a kisebb szereplőkkel nem foglalkozott eléggé és azok a jelenetek, amikor ők voltak a színen, mindig ejtették az előadás nívóját. A következő előadások előtt nekik magyarázza meg elsősorban, hogy az 6 szerepük éppen olyan fontos, mint a többi, hogy az egész előadást lerontja, ha ők csak „elmondják“ a szerepüket. A dalok betanításáért dicséret illeti Millitz Jánost. Egyedül a „Tavaszi felhők az égen“ című dal előadásmódjával nem értettünk egyet, túl tagolt volt, sokkal hajlékonyabban kell játszani és énekelni. Ha ezt kijavítják, Schubert zenéjét végig méltó tolmácsolásban hallhatjuk. Egészében véve egy szép estét rendeztek a Tűzhelygyár kultúraktívái a gyár dolgozóinak. Dicséret illeti őket, hogy a Schubert-évben közelebb hozták a sokat szenvedett, fiatalon elhunyt osztrák zeneszerzőt a zenekedvelő salgótarjáni közönséghez. Nem rajtuk, múlik, hogy még nem írtak igazabb történetet a színpad számára a nagy mesterről. Az osztrák művészek most a Schubert-év alkalmával filmet készítettek az életéről, amelynek minden hibája ellenére az az érdeme, hogy az eddigi ilyen alkotásoktól eltérően nem hamisítja meg Schu. bért életét. Ideje volna, ha a színpad számára is készülne már ilyen daljáték. A Tűzhelygyár színjátszói pedig, reméljük Schubert után, másik nagynevű zeneszerzőt visznek majd színpadra.
