Szabad Nógrád. 1954. június (10. évfolyam. 43-50. szám)
1954-06-26 / 50. szám
1054 Június 28. SZABAD N0GR'(D 3 kezek tartják a zászlót... Kemény A hosszú, keskeny völgyiből feltörő zörejt az akácfák lombjai ein,vélik és ide a Bag- lyasalját és Pálfalvát kettéválasztó hegy tetejére már csak a tompán egybehangzó hangfoszlányok érnek el. Ahonnan ezek a dübörgésszeríi hangok jönnek nem más mint egy szerénységbe burkolózott bílnyagépgyár. Mégis, innen felülről úgy hat, mintha erőszakkal széttúrta volna magakörül a zöldelő akácossal borított hegyeket, hogy épületeivel befészkelje magát ebbe az amúgyis szűk katlanba. Közelről? ... Mindenkiben azt az érzést kelti, mintha a gyár üzemrészei kiabálni, teletorokból kiabálni akarnának, mintha túl akarnák harsogni a Kárpátokat az Uralt, az Alpokat, a tengerentúli földrészeket és tudomására adni az emberiségnek, a Genfben tárgyaló külügyminisztereknek békés törekvéseik felemelő céljait. Kemények, határozottak ezek a hangok, mégsem hallanak el Genfig, nem jutnak el New-Yorkba, Londonba, Párizsba, de helyükbe eljutnak azok a hírek, amelyek gondolkodóba ejtik a békés építő munka ellenségeit, a háborúk provokátoréit. A bányagépgyár dolgozói is hozzájárultak, hogy szénbányáink termelése toronymagasan túlhaladja az egykori bányabárók elképzeléseit és hogy iparunk fejlettségét barát és ellenség egyaránt elismerje. Kemény harc, a béke hadjáratának színhelye ez a bányagépgyár. A főbejáraton magasan kiemelkedve hirdeti egy felirat: élüzem. Ezt az elnevezést csak a békés építőmunkában csatát nyert üzemek kapják. És hogy néz ki a csatatér? A kerítésen belül tarka színekben pompázó illatos rózsafák, beljebb zöldelő parkrész fogadja a belépőt. Az udvaron anyagszállító munkások fölgyürt ingujjú lakatosok, esztergályosok. A kovácsműhely nagy hámorai megremegtetik maguk körül a földet, tüzes vasdarabok röpködnek a kohóktól a présgéphez, az üllők ércesen csengő hangjai töltik meg a levegőt. Az öntödében vörös lángnyelvek csapnak ki a rézolvasztóból, paiaksze- rűen folyik a kúpoióból a vörösen izzó vas, az irodában csattognak az írógépek, számológépek, a rajzteremben új tervek készülnek. Hát nem megnye- rőbb-e ez a harci környezet, mint az imperialista törekvéssel kiprovokált véres csaták színhelye? Igen. Csatatér ez. De a gépek, kohók és satupadok mellett nem megüvegesedett szemű, a halálfélelemtől megfehéredett arcú. vérzősebű emberek, hanem vidám, alkotóvággya! tele, mosolygósarcú dolgozók tevékenykednek. ★ ^ok nehézséggel találkoztak de ami útjukba akadt, azt mind legyűrték. A daraboló üzemrészben a gépek igen sokszor meghibásodtak, a fűrészlapok eltöredeztek és ez káros hatással volt a folyamatos termelésre. Saját erejükből készítettek két darab többkéses darabológépet, régi, kiselejtezett esztergapadokból. Éjjeleken keresztül hordták fel több mint egy kilométer távolságról a munkájukhoz szükséges vasanyagokat. Tervszerűtlenül kapták a motormozdonyok sebességváltóit, a gumihevedereket, kicsi volt az esztergagép parkjuk. De úgy irányították, úgy szervezték munkájukat, hogy győzelmük ne maradjon el. A nehézségek ellenére már június 12-én, 18 nappal a határidő előtt, jelentették a gyár dolgozói: eleget tettünk az első félévi tervben reánk háruló feladatoknak. íme, a fényes győzelem! Az alkotómunka azonban egy percre sem áll meg. Vashegyi Jenő lakatosbrigádja továbbra is ugyanolyan lelkesedéfisel munkálkodik az STR hajtóműveken. Stefán László és Lenkei László éppen a kúpgörgő csapágyfede lekét csavarozzák, Pálfalvai János az ékeket reszeli, Kaszás János pedig a fúrógép körül szorgoskodik, hogy a szép sor- barakott hajtóművek minél előbb elinduljanak rendeltetési helyükre: a tatabányai, borsodi, várpalotai, vagy éppen a nógrádi bányászok megsegítésére. Vashegyi Jenő brigádvezető a munkaiegyek között kotorász s a tőle megszokott, haragos arccal vizs- gálgatja a kezébe akadt egyik papírcsomót. — No nézd... Nézd csak... Nem tudom megérteni, hogy mire jó ez? Ideküldenek egy darab hajtófej-fogaskereket sorjá- zás végett, amelynek a megmun kálási értéke 61 fillér. És ami a bosszantó, vele együtt küldenek egy darab munkatasakot, egy darab kísérőjegyet, két darab egyéni munkalapot. Csak ezek adminisztrálása és a papír értéke több mint 61 fillér. Aztán csökkentsd az önköltséget... Bántja ezeket a dolgozókat a legkisebb rendellenesség is. Érzik, hogy a saját ügyükről van szó. És igaza van Vashegyi elvtársnak, mert az anyaggal, idővel és pénzzel való takarékosság a mi igazi erőforrásunk. * gy másik üzemrészben Uramecz József, vékony, barna közismert fiatalember irányítja a brigádot. És mint a többi helyeken, itt is szünet nélkül folyik a munka. Vakítófény- ben serceg a hegesztőpálca, pászítják a motormozdony tengelyeket, szerelik a sebesség- váltó-olajnívómutatót. Az al kotás lázával tele köszörülnek és reszelnek a brigád tagjai. Már itt is terven felüli munka folyik, de gondoskodtak a jövő- havi terv zökkenőmentes beindulásáról is. A 17 darab 600 kilogrammos vitla és a 10 darab motormozdony alkatrészeinek esztergamunkáit már kiadták a megmunkáló üzemrészeknek. Fekete József és Lip- ták István, a brigád két tagja 10 nappal a félév befejezése előtt 50 darab csillefogó készülék tervenfelíili elkészítésére vállalkoztak. Elvállalták, de el is készítik, mert tudijákj hogy ezzel is támogatják a közös ügyet. Lelkes, odaadó munka folyik, bárhová tekint is az ember. A gyár dolgozóinak legtöbbje nagyon jól emlékszik a háború hátborzongató napjaira. Tudják, hogy a termelés fokozásával a nyugodtabb, biztonságosabb életüket segítik elő. Vannak azonban a gyárnak olyan dolgozói, mint Hegedűs Margit és Parádi Jolán marósok, vagy Havasi Tibor esztergályos, akik a felszabadulás napjaiban, vagy az ezt megelőző időkben még igen fiatalkorúak voltak, keveset ismernek a gyár történetéből. Nem tudják, hogy valamikor nem ilyen szeretettel vették körül az ifjúmunkásokat, mint ahogy most őket körülveszik, hogy régen nem mosolyogva dolgoztak az ifjúmunkások, hanem nyaklevesektől és pofonoktól könnyekkel telt szemmel álltak munkagépeik mellett. Talán arról is keveset tudnak, hogy a felszabadulás előtti időkben feketeruhás, halálfej- jelvényes fasiszták bakancsainak és csizmáinak kopogásától, vad kiáltozásaitól volt hangos ez a műhely. Sokak előtt ismeretlen az is, hogy a halálfejes hóhérok elhajtották az üzem ártatlan dolgozóit, békés családi otthonukból, de megbénították és elhurcolták az üzem gépiberendezéseinek minden használható darabját. De mi ebben az emberi... mi ebben a baráti? ★ őst már nem látszanak ezek a nyomok. Behegedtek az örök emlékű fájdalmas sebek, megtanultunk újból mosolyogni. Sőt, olyan korszerű gépek állnak a dolgozók ren- relkezésére, amilyenekről régen nem is álmodhattak volna. Fontos azonban, hogy már itt tartunk és az ifjúmunkások az idősebbekkel karöltve kétkezi munkájukkal napról napra újabb és újabb hőstettet harcolnak ki. Tudják, hogy a Petőfibánya dolgozói szíves ajándéknak tekintik a terven felül legyártott 334 méter szállítószalagot a két darab 240 méter hosszú szállító berendezést, hogy a Borsodi Szénbányászati Tröszt dolgozói és a börzsönyi ásványbányászok szeretettel és megbecsüléssel fogadják a szintén tervenfeiül készített szállítószalagot és berendezést és hogy az a 27 darab 600 kilogrammos vitla, amit előirányzatukon felül készítettek bárhová kerüljön is az ország területén, a béke és a szabad élet megerősödését szolgálja. A bányagépgyár vezetői az eddigi eredményeik megszilárdítása és a további sikerek kivívása érdekében további intézkedésekkel és a munka jobb megszervezésével segítik a termelés fokozását. Június 23-án olajtüzelésű kovácskemencét helyeztek üzembe és ezzel két műszak alatt tudják elvégezni azt a munkát, amit eddig három műszakban oldottak meg. Gépesítik a vagonkirakást, az esztergaműhelyben homogén gépcsoportokat szerveznek. Átalakítják a műhely nagy daruját, hogy ne- csak a középső, hanem a szélső gépeknek is segítségére legyen. Az anyagmozgatás megkönnyítésére új hidat és vágányt létesítenek, hogy a szállítás idejét lecsökkentsék. De ezeknek az átalakításoknak a munkazöreje sem hallik túl még a gyárat körülvevő viszonylag alacsony hegytetőkön sem. Az ebből eredő további győzelmek azonban le fogják a zsarnokok kezét. * A békehadjárat újabb ^ harci tervei ezek. S mint- ahogy régen egy-egy vár bevételénél harcoló győztes katonák, vagy mint ahogy 1945 tavaszán a hős Szovjet Hadsereg Berlinben kitűzte a győzelem zászlaját, úgy itt a Zagyvapálfalvi Bányagépgyárban is erős kezek fogják, szinte visszavonhatatlanul magasra emelve a büszke élüzem- zászlót. Orosz Béla <tCTyJ0^yD0000OQryx>o<y>>X)OOOOCTXy>OCKyvyMtXXXXXXXXXXXXXXXXXX)OOOOOOOOOOOOOOCXXXX300C XXXXXXXXXX)00CXXyXX3000000000(XXXXXXXXXXXXXPCOUc A jobb, olcsóbb széntermelés kezdeményezői ORAVA JÓZSEF, a szorospataki Északi-táró csapatvezető vájára. Elsőnek csatlakozott a 100 méteres elővájási mozgalomhoz. Június hónapban tröszti szinten csapata termelt legtisztábban. A megengedett 2.4-el szemben 1.4 százalékos palatartalmuk van. Csapata június 20- ig 145 százalékra teljesíti tervét. SZABÓ JÓZSEF Salgó bányaüzem lőmestere, az „egy- patronos“ mozgalom elindítója. Az ürlövés alkalmazásával 1 patronos megtakarítást ért el. Mozgalma 1953. év május havához viszonyítva a rónai üzemnél 8 százalék, sa'gói üzemnél 11 százalék, a vállalatánál 7.6 százalék robbanóanyag megtakarítást eredményezett. LACZKÖ ISTVÁN, a szorospataki Északi-táró üzemvezetője. Küldött volt a III. pártkongresszuson. A legjobb műszaki dolgozó. Március, április, május hónapok tervteljesítése alapján sztahanovista lett. Az üzem féléves tervét június 24-re befejezi Bevezette a két és fél méteres fúrószárat, melynek folytán robbanóanyag megtakarítása válik lehetővé. j Nagy munkák idején a nógrádmegyeri tsz-ben Nem dicsekvésképpen mondom, de a nóg- rádmegyeri Petőfi tsz egészen jól állna a növényápolással, ha... De ne vágjunk a dolog elébe. Kezdjük el csak sorján... 17 kh kukoricát, 6 kh burgonyát, 6 kh cukorrépát és 1 kh napraforgót ültettek a tavaszon. Kissé megkéstek ugyan, de a kapások szépek lettek. Egyszer már meglókapáz- tak mindent. A kukoricát már másodszor kapálják. Töltögetik a burgonyát is- A cukorrépa sarabolva, egyelve. Sőt már meg is kapálták. Ugyanígy a napraforgót is. Sok gondot okoz azonban a tsz-nek az 5 kh hete- rózis kukorica. Nem azért, mintha nem tudnák, hogy a termelékenység komoly emelkedését vonja maga után. Korántsem. Baj volt már mindjárt az ültetésnél. Hiába látták a tsz tagok, hogy ebben a földben nem lesz jó beletenni a kukoricát, mégegy- szer szántani kellene. A balassagyarmati Magtermeliető Vállalat „szakembere” nem hallgatott rájuk. A kukorica nagyon nehezen kelt. Megfogasolták, hogy serkentsék a növekedést. Mégsem használt semmit- A gyom pedig a sok esőtől könnyen lábra kap. A hiányos kelést is benőtte a buján, a repce. A tsz tagok most aztán hozzáfoghatnak, hogy rendbehozzák a kukoricát. * Nem kielégítő a növényápolásnál a munkaszervezés sem. A húsz női tagból három munkacsapat alakult. Ezek a növényápolók. Munkájukban azonban még nagyon sok a javítanivaló. Megalakultak ugyan a munkacsapatok, de az asz- szonyok továbbra is a megszokott régi módon dolgoznak. Nincs kijelölve például a hét asszonynak — egy munkacsapatnak — a területe, ahol az év elejétől az év végéig dolgoznak. Kiosztották ugyan egyénenként a burgonyát és a kukorica egy részét. De egyeseknél meg az a baj, hogy szívesebben dolgoznak háztáji gazdaságukban. mint a közösben. Kétségtelen, a tsz tagok nyugodt, megelégedett életéhez hozzájárul a háztáji gazdaság is- De jövedelmük elsősorban a közösből van Azon kell tehát dolgozatok, ha azt akarják, hogy az idei zárszámadás gazdagabb legyen, mint az elmúlt évi. A szövetkezet nagy erőssége a növényápolásban a rendszeresen dolgozó, szorgalmas női tagság. Ezzel azonban még baj van a megyeri tsz-nél. Dénes Andrásáénak például októbertől úgy 24—30 munkaegysége van. A húsz asszony nem dolgozik rendszeresen. A munkacsapatvezetők beírják ugyan a munkaegységeket, de hogyan ellenőrzik, ki — mennyit ért el? Hiszen együtt, egyszerre dolgoznak az asz- szonyok. Jó ez a brigád- és a munkacsapatszervezés, csak hát úgy kellene dolgozniok, hogy bebizonyítsák, csak az alaposan előkészített, előre megszervezett munka után várható komoly eredmény. Mindezekről a hiányosságokról Ku- kucska Jánosné — a még eléggé fiatalos munkacsapatvezető beszél; a tűző napon a kukorica mellett hajladozva- 130 munkaegysége van eddig. Egyike a legjobban dolgozó női tagoknak. ★ Vannak hibák, tagadhatatlan, de ezek korántsem olyanok, hogy akarattal nem lehet segíteni rajtuk. Hiszen a tsz tagoknak úgy lesz nagyobb jövedelmük, ha alaposan hozzáfognak a munkához. Egyre jobban élnek. Mi sem bizonyítja jobban, hogy eddig 7.20 Ft-ot kaptak már munkaegységenként előleget. S most különösen hozzá kell látni a munkához. A burgonyát háromszor töltögetik. A kukorica is három kapálást vár. Meg aztán itt van az aratás is a nyakunkon. 84 kh őszi-, 3 kh tavaszibúzát, 2 kh ösziárpát, 10 kh rozsot, 15 kh tavasziárpát fodroz a szél, érlel a meleg nap a nógrádmegyeri határbanNincs tehát tétlenkedésre, huzavonára idő. Ahogy mondják a férfiak, dolgoznak becsületesen. Azt kell elérni, hogy egy héten négy-öt napot minden asszony a közösben töltsön. Igaz, az asz- szonynak a ház körül is van munkája. De ha azt a négy-öt napot mindenki becsületesen ledolgozza, a péntek, szombat megmarad az asszonyknak. Süthetnek, főzhetnek, takaríthatnak. Azonkívül nemcsak a munkacsapatoknak, de a munkacsapatokon belül is ki kell osztani a földeket egyénenként, mint ahogy a burgonyát és a kukoricát kiosztották. Azt a tsz tagot, aki elhanyagolja a munkáját, meg kell szégyeníteni. így mindenki igyekszik lelkiismeretesen dolgozni. A munkacsapatvezetők is könnyebben ellenőrizhetik, hogy ki mennyi munkaegységet teljesített egy nap. Persze, ehhez az is szükséges, hogy egyben legyen a tsz területe, ne pedig a falu egyik és másik határában- De sokat segített volna a Petőfi tsz munkájában a gépállomás is a gépi kapálással, mint ahogy az aratást is megköny- nyíti a gép. így áll a nógrádmegyeri Petőfi tsz a növényápolással. Van javítanivalójuk elég. De, hogy megoldják ezeket a problémákat, csak a tagok munkakedve, munkafegyelme tehet a biztosíték... H. G. Védekezzünk a kaliforniai pajzstetű ellen kaliforniai pajzsteiű gyümölcsöseinkben, különösen az alma-, körte- és szilvafákon, a bogyógyömölcsfiek közül pedig a ribizkebokrokon igen elterjedt. Ez okozza a házikertekben, de egyes üzemi gyümölcsösökben is a fák kipusztulását. Ezért a legsürgősebben el kell végezni a védekezési munkálatokat. A kaliforniai pajzstetű rajzása (szaporodása) folyamatosan elég hosszú ideig tart. A mostani rajzás igen erős, mert a kaliforniai pajzstetű szaporodásának kedvez a páratelt, meleg idő, amilyen éppen most van. De azért is veszélyes, mert nemcsak az ágakon, zöld részeken telepszik meg, hanem a gyümölcsre is rámegy és ott letelepedve, szívásával tönkreteszi. A gyümölcsön könnyen felismerhető, mivel a kis pajzstetű körül a szívások következtében piros kör (udvar) keletkezik, amely már messziről szembetűnő. Amikor pedig a pajzstetű valami oknál fogva letörlődött a gyümölcsről, a helye körül a piros kör még jobban láthatóvá válik. A pajzstetvek nemcsak a gyümölcsöt teszik tönkre, hanem a fa minden részét szívásukkal annyira legyengítik, hogy jövő évre sem tud termőrügyeket fejleszteni, de ha fejleszt is, virágzás után, kötődés után a gyümölcs elcsenevészesedik. J gén nagy a veszély a kaliforniai pajzstetű elszaporodásánál fogva, mert pár éven belül — ha nem védekeznek ellene — még a hatalmas, nagykoronával bíró gyümölcsfákat is teljesen tönkreteheti úgy, hogy azok el is pusztulhatnak. Erre vonatkozólag megyénkben, a házikertekben számos szomorú példa látható. Sajnos, egves tsz- nél a kaliforniai pajzstetű elleni védekezést annyira elhanyagolták, hogy az a fák kipusztulásához vezetett. Például a ber- celi Vörös Csillag tsz-ben nemcsak tömegesen pusztulnak ki a fák, hanem az egészségesekre is átterjedt a baj. A tereskei Zalka Máté tsz-nél is az elhanyagolás miatt, körülbelül 25—30 gyönyörű, nagy almafa ment tönkre és a törpealmásuk majdnem teljes egészében úgy, hogy a fák koronáját le kellett metszeni. Hogy az erősen fertőzött fákat is meglehet menteni és jó termést elérni, azt a palotás! Május 1 tsz bizonyította be, ahol évekkel ezelőtt, amikor a gyümölcsöst átvették, vastagon borította kaliforniai pajzstetű Gondos kezeléssel a kaliforniai pajzstetűtöl a fákat megtisztították, s a fák új erőre kapva, szépen teremnek. Jjyzért a legsürgősebb teendőnk, hogy az alma-, körte-, szilva-, birsfákat és ribizli- bokrokat l'/2-szeres nyári hígí- tású mészkénlével kell megpermeteznünk és ezt körülbelül 2 hét múlva megismételjük. Lehet még szappanos nikotinoldattal, vagy pedig DDT olajos emulzióval is permetezni, de ezek a szerek csak éppen a szabadon járkáló kis tetveket ölik meg. hatásuk pár napon belül elmúlik s így többször kell a permetezést megismételni. A Fűszeres nyári hígítású mészkénlé ellenben két héten keresztül is megtartja hatását és ígv a később előbújó kis tetveket is megöli. A legújabb kísérletek szerint a parathion tartalmú szer 0.1 százalékos oldata a pajzs alatti tetveket is írtja, csak vigyázni kell, mert a szer állatra és emberre is veszélyes, tehát a védekezési rendszabályokat (védőruha, álarc, kesztyű stb.) be kell tartani. A 0.1 százalékos oldat annyit jelent, hogy 100 liter vízbe 100 gramm (10 dkg) parathion tartalmú szert kell feloldani. A pajzstetves gyümölcsöt külön kel! szedni, mert a fertőzetlen áru értékét nagyon lerontja. A mostani védekezés természetesen nem elegendő, hanem azt lombhullás után, a téli időszakban metszésekkel és permetezésekkel tovább kell folytatni, mert csak így szüntethetjük meg a nagyobbfokú kártételt. p^ kaliforniai pajzstetű mellett az alma-, körte-, birs- és diófák legnagyobb ellensége az almamoly, illetve annak hernyója, mert a gyümölcsök fér- gesedését idézi elő. Az ellene való védekezést összekapcsolhatjuk a kaliforniai pajzstetű elleni védekezéssel, úgy, hogy a nyári hígítású mészkénlébe arzénes szert keverünk. Minden 100 liter mészkénlébe 75 dkg arzénes szert (darsin) keverünk. A fák törzsére felrakott úgynevezett molyfogő hullámpapíros-öveket (nem enyves öveket) pontosan 12—14 naponként szedjük le, nézzük át s a bennük található almamoly-hernyókat és bábokat öljük meg, utána az öveket tegyük fel újra. Amennyiben az öveket eddig még nem raktuk fel, úgy sürgősen pótoljuk, s egész a szüret befejezéséig, kéthetenként mindig nézzük át. Ez különösen fontos a diófáknál, mert ott nem ajánlatos arzénes szerrel permetezni (perzselés miatt). A szüret befejezése után az öveket rajta hagyjuk a tél beálltáig, amikor az öveket vagy elégetjük, hogy a bennük télre meghúzódó minden rovar elpusztuljon, vagy pedig fertőtlenítjük és az öveket jövőre eltesz- szük. A kártevők az aratás-cséplés n ideje alatt is rágnak, szívnak, pusztítanak és szaporodnak. Tehát szívlelje meg mindenki a fent leírtakat, és ha megfeszített erővel is, de okvetlen végezze el az ajánlott é9 előírt védekezéseket, mert különben az őszi betakarításnál csak a kár nagyságát és a haszon elmaradását fogja megállapítani. A fák kipusztulásával pedig nemcsak saját maga esik el tetemes jövedelemtől, hanem egész népgazdaságunknak óriási károkat okoz. Soltz Gábor, megyei kertészeti agronómus
