Szabad Nógrád. 1954. június (10. évfolyam. 43-50. szám)

1954-06-12 / 46. szám

4 SZABAD NOG RAD 1954 JONIUS 12. TANULJUNK A SZOVJET PÉLDÁBÓL Fokozzuk a kommunisták aktivitását a pártszervezetben A párt megköveteli, hogy minden kommunista aktívan résztvegyen alapszervezete munkájában, állhatatosan har­coljon a párt és a kormány határozatainak teljesítéséért. A kommunisták aktivitását azzal fokozzuk, hogy bevonjuk őket a partszervezet soKrétű társadalmi és politikai munká­jába. A kommunisták nevelé­sének, aktivitásuk emelésének fontos eszköze a pártmegbiza- tás. A cseljabinszki csőhenger- gvár pártszervezete állandóan gondoskodik arról, hogy a párt egyetlen tagja vagy tagjelöltje sem maradjon ki a társadalmi munkából. A pártbizottság és a mű­helypártszervezetek vezetősé­gei ügyelnek arra, hogy min­den egyes megbízatás a párt- szervezet előtt álló konkrét feladatokhoz kapcsolódjék. A megbízatások elosztásának az a célja, hogy a kommunisták erőit a legtökéletesebben hasz­náljuk fel, hogy a vállalat tár­sadalmi és üzemi életének alapvető részlegeit a párt be­folyása alá vonja, minden vo­nalon érvényesüljön a párt irá­nyító szerepe, hogy a pártta­gok képességei a lehető leg­jobban kibontakozhassanak. Amikor valamelyik elvtársnak megbízást adunk, feltétlenül figyelembe vesszük élettapasz­talatát. politikai felkészültsé­gét. képességeit, kívánságát, hajlamait. '"Üzemünkben sok kommunis­ta végez propagandista- és népnevelőmunkát. Nagy meg­becsülésnek örvendenek a vál­lalat kollektívájában előadó­ink, akik az elméleti kérdése­ket mindig összekapcsolják a vállalat kollektívája előtt álló legsürgősebb feladatokkal. íme egy példa: Dorofanova mérnököt azzal bíztuk meg, hogy tartson előadást a szé­lesvágásról. Az elvtársnő az eloadas előtt meglátogatta a mechanikai műhelyt, össze­gyűjtötte ' a technológusokat, művezetőket és megbeszélést tartott velük. Ezen a megbe­P. TYEHEHIN, a cselja­binszki csőhengergyár párt- bizottságának titkára cik­kéből: szélésen Krickíj technológus azt javasolta, hogy próbálják ki az új módszert a második csőhengei lőműhely számára készülő alkatrészek megmun­kálásánál. A javaslatot elfo­gadták. Amikor Dorofanova előadá­sát megtartotta, a műhely dol­gozói már szereztek bizonyos tapasztalatokat az új módszer­ről, látták előnyeit de rájöt­tek a hibákra is. Dorofanova ezeket a tapasztalatokat jól felhasználta előadásában. Kommunistáink egyrészének nincs állandó pártmegbizatása. Őket a pártszervezet a tag­gyűlések előkészítésébe, a párthatározatok teljesítésével kapcsolatos munkába vonja be. Mostanában például a párt- bizottság megbízásából a kom­munisták egy nagy csoportja a Martin-műhelyben a munka termelékenységének tanulmá­nyozásával foglalkozik. A közelmúltban a csőhe- gesztőműhelyben értekezletet tartottak. Az értekezlet a szo­cialista munkaverseny kérdé­sével foglalkozott, amelynek megvizsgálása céljából brigá­dot alakítottak. Ebbe több kommunistát választottak be. A brigád feltárta a munkaver­seny szervezésében mutatkozó lényeges hibákat és számos ér­tékes javaslatot tett. A pártszervezetben megvita­tásra kerülő kérdések előké­szítésében egyre több kommu­nista vesz részt. A kommunis­ták a pártmegbizatások telje­sítése közben jobban elmé­lyednek az üzemgazdaság és a pártpolitikai munka kérdései­ben. élesebben és gyorsabban látják meg a hibákat. A kom­munistáknak a pártéletben va­ló tevékenyebb részvétele biz­tosítja az önkritika és a kri­tika további fejlődését. Különös figyelmet fordítunk arra, hogy a kommunistáknak fokozatosan egyre bonyolul­tabb és felelősségteljesebb megbízatásokat adjunk. Ez­előtt gyakran előfordult, hogy a kommunisták hónapról hó­napra ugyanazt a gyakran ap­ró megbízatást kapták, amely már nem nagyon érdekelte őket. Pedig az emberek az évek során ideológiailag fej­lődnek, politikai látókörük és általános műveltségük szélese­dik, tehát nagyobb feladatok elvégzésére is képesek. Savkut fiatal kommunista, aki az első csőhengenműhely- ben dolgozik, az ifjúsági fali­újság szerkesztőbizottságának tagja volt. Ugyanakkor szor­galmasan látogatta a pártokta­tási tanfolyamot, alapos elmé­leti tudásra tett szert. A párt- szervezet mindezt figyelembe vette és Savkut elvtársat pro­pagandamunkával bízta meg. Sok elvtársat, akik tevéke­nyen résztvesznek a pártélet­ben és állandóan gyarapítják tudásukat, vezető gazdasági munkára emelték ki. A gyár pártbizottsága és a műhely-pártszervezetek titká­rai vigyáznak, nehogy egyese­ket túlterheljenek társadalmi munkával, ezért a megbízatá­sokat a párt tagjai között egyenletesen osztják el. Ennek során különös figyelmet szen­telnek a fiatal kommunistákra és nem utolsósorban a tagje­löltekre. Amikor a fiatal kommunistáknak megbízatást adunk, részletesen megmagya­rázzuk, hogy azt miképpen tel­jesítsék és végrehajtásához ho­gyan fogjanak hozzá, munká­jukban milyen nehézségekre számíthatnak. Az első esőhengerműhelyben különösen jól foglalkoznak a tagjelöltekkel. A pártvezetö- ség titkára,, mielőtt a fiatal kommunistáknak pártmegbiza- tást ad, megfelelően kioktatja őket. Itt a tagjelöltek mind ta­nulnak. s a termelőmunkában kiváló eredményeket mutatnak fel. A demokratikus tábor népei fokozzák éberségüket kjlalenkov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa ötödik ülésszakában mondott beszédé­ben rámutatott, bogy „egyes amerikai körök a kormánypoliti­ka színvonalára emelték a szuve­rén országok törvényes kormá­nyai ellen folyó aknamunkát.” Beavatkoznak a népi demokra­tikus országok belügyeibe, rend­szeres provokációkat, kártevést, terror- és szabotázscselekmé- nyeket szerveznek, igyekeznek belülről aláásni a népi demokra­tikus országokban folyó békés építőmunkát. A nemzetközi kap­csolatok története nem látott még olyan méretű aknamunkát, olyan durva beavatkozást az ál­lamok belügyeibe, olyan rendsze­res nemzetközi provokációkat, amilyeneket mostanában folytat­nak az agresszív erők. E célból az Egyesült Államok állami költségvetéséből hatalmas ősz- szeget juttatnak arra. hogy a társadalom söpredékéből diver- záns bandákat toborozzanak. E bandákat azután a demokra­tikus országokba küldik, hogy ott kártevő munkát végezzenek. A demokratikus tábor népei­nek ébersége azonban halom­ra dönti a „hidegháború” ameri­kai sugalmazóinak számításait. Az amerikai zsoldban álló kéme­ket, kártevőket és bérgyilkosokat leleplezik, bíróság elé állítják, hogy elnyerjék megérdemelt bün­tetésüket. Az utóbbi időkben Csehszlo­vákiában, Romámban, Albániá­ban és más népi demokratikus országokban számos, aknamun­kát végzett kém- és kártevőban­dát lepleztek le. A nyomozás so­rán és a bíróságok előtt kide­rült. hogy e bűnös szervezetek tagjai minden esetben az ameri­kai felderítőszervezetektől kap­tak megbízást, utasításokat és pénzt, kártevés- és terrorcselek­mények szervezésére, jutalmat bűncselekményeik elkövetéséért. A z április 7—14-i tiranai kémper során Zenei Sehu, Halil Branica és más vádlottak beismerték, hogy miután elárul­ták hazájukat, Görögországba menekültek, s ott beléptek az amerikai kémszolgálatba. A vád­lottak padjára került árulók üö rögországban amerikai tisztek parancsnoksága alatt kém- és kártevő „tanfolyamot” végeztek. A leleplezett banditák bevallot­ták. hogy a görögországi ame­rikai kémközponttól azt a felada­tot kapták, hogy szervezzennek fegyveres felkelési a népi demo­kratikus rend megdöntésére, s ehhez toborozzanak és képezze­nek ki elegendő összeesküvőt és kártevőt. A Csehszlovák Köztársaság Legfelső Bíróságának kollégiu­ma április végén, ítéletet hozott amerikai ügynökök egy csoport jának ügyében. Antonin Kand rác, Karel Gruber és más vád lottak az amerikai felderítő szol gálát fizetett ügynökei voltak annak megbízásából dolgoztak Bűnös tevékenységükhöz a bír hedt „kölcsönös biztonsági tőr vény” alapján kiutalt összegek bői kaptak pénzt. A hazaáruló Kandrac. akit Csehszlovákiában különböző bűn­tettekért elítéltek, megszökött a börtönből, és Kanadába mene­kült. Onnan az Egyesült Álla­mokba került, ahol kapcsolatot vett fel Slavikkal, a csehszlovák nép ellenségével. Slavik közvetí­tésével, a szövetségi nyomozó iroda szolgálatába lépett. Ezek- után átdobták Csehszlovákia te­rületére, azzal a megbízással, hogy kémkedjék, toborozzon reakciós elemeket az amerikai felderítő szolgálat számára és segítse elő a népárulók szöké­sét Csehszlovákiából Ausztriá­ba. N emrégiben került nyilvá nosságra a Román Nép- köztársaság Legfelső Bíróságá­nak közleménye a Patrascanu vezetése alatt álló kém- és össze­esküvő csoport ügyéről. A bíróság megállapította, hogy Patrascanu, a régi ameri­kai kém- és provokátor vezetésé­vel még a háború idején áruló banda alakult, amely bűnös te­vékenységet folytatóit a fasiz­mus és a háború ellen küzdő de­mokratikus és hazafias erők har­cának gyengítése és meghiúsítá­sa végett. Románia felszabadulá­sa után Patrascanu az amerikai felderítő szolgálattól olyan irá­nyú utasítást kapott, hogy min­denáron őrizze meg a kormány­ban elfoglalt pozícióját. Patrascanu az igazságügymi- niszteri székben odaadóan szol­gálta gazdáit. Mint a nyomozás során kiderült, Thomas Hall és William Hamilton amerikai ké­mek útján kapcsolatot teremtett Maniu és cinktársai összeeskü­vő bandájával, abból a célból, hogy az amerikai vezetés alatt álló ellenforradalmi bandákat egyesítsék, megszervezzék az ál­lamcsínyt a népi hatalom meg­döntésére, a burzsoá-földbirtokos- rendszer visszaállítására. A- ro­mán nép ébersége azonban ke­resztülhúzta az árulók tervét. a négy külügyminiszter ber­^ lini értekezletének napjai­ban. Berlin egyik külvárosában, Dahlemben, mint a „Der Abend” című osztrák lap közölte, titkos értekezletre gyűltek össze a né­metországi amerikai kémszervek vezetői és a bonni hatóságok képviselői. Az értekezleten az Egyesült Államok központi fel­derítő hivatalának különmegbi- zotta mondott beszédet. A sajtóközlemények után ítél­ve. az értekezletnek az volt a célja, hogy kiszélesítsék a fel­forgató tevékenységet a Némel Demokratikus Köztársaságban. Az értekezleten kitudódott, hogy az Egyesült Államok „nem­zetbiztonsági tanácsa” határoza­tot hozott a Német Demokratikus Köztársaság és más demokra tikus országok elleni kémkedés fokozott finanszírozásáról. Az Egyesült Államok vezető körei eddig csupán Gehlen, volt hit­lerista tábornok vezetése alatt álló kém- és kártevő központ pénzelésére évente 3.5 millió dol­lárt költöttek. Ezt az összeget most jelentékenyen megnövelik. A szocializmus és demokrá­^ cia táborához tartozó or­szágok békés alkotómunkával elfoglalt dolgozói fokozzák éber­ségüket. Tudják, hogy a nemzet­közi reakció ármányainak lelep­lezésével az imperialista kémek és kártevők leleplezésével a bé­kéért, a népek szabadságáért és nemzeti függetlenségéért har­colnak. A KÖNYVTÁROS Amikor a vonat elhagyja Sal­gótarjánt, elkezd lassítani és úgy köhög, ziláll és nyögdécsel, mint egy nagyon asztmás öreg­ember, ha dombra kapaszkodik. De hiszen nem is tréfa Somos­kőújfaluba kikapaszkodni. Én pe­dig örülök, hogy ilyen lassan megy, mert így gyönyörködhe­tek a természetben, amely itt igazán pazarul ontja szépségeit. Nagyon sok szép tája van a mi megyénknek. A Mátra, a Cser­hát, a Börzsöny vidéke szemet- szivet gyönyörködtető látvány, de ami Somos környékén a ter­mészetet kedvelők elé tárul olyan szép, hogy felveszi a versenyt az ország legvadregényesebb vi­dékével. Balról a Karancs, Sal- góvára és körös-körül minde­nütt akácerdőborította hegyek, dombok és éppen most virágzik az akác. E dombok és erdők ölé­ben fekszik a kis Somoskőújfalu és itt van a megye egyik leg­jobban működő népkönyvtára és persze ennek megfelelően leg­jobban dolgozó népkönyvtárosa. Mert nem a természet szépségei­ről akarok én itt áradozni, ha­nem a könyvek szerelmeséről. Rácz Pálról, aki semilyen áldo­zatot sem sajnál azért, hogy a könyvtár szép legyen és oda szí­vesen menjenek az olvasók. Ezt a kis kitérőt azonban meg fog­ják érteni, akik ismerik a vi­dék festői szépségét annál is in­kább. mert most már végérvé­nyesen rátérek tulajdonképpeni célomra, hisz nincs a természet­nek az a szépsége, amely olyan lelkesítöleg hat az emberre, mintha olyan emberrel találko­zik, aki szeretettel és lelkesen végez egy önként és önzetlenül vállalt feladatot. Sok jót hallot­tam már róla, mikor kilőttem, és mégis meglép amit látok. Rácz elvtárs és felesége úgy díszítik csinosítják a kis helyiséget, mint az otthonukat. Rácz elvtárs 1939-ben lett népkönyvtáros, 50 könyv­vel és egyetlen olvasó nélkül egy pici kis szobácskábán, ami­be aiig fért el az a kis könyv és egy pár ember. Nemrég köl­tözött a könyvtár a hatodik helyiségbe. 1953-at már 290 be­iratkozott és rendszeresen köl­csönző olvasóval zárta Rácz elv­társ. Ebben az évben már 190-en iratkoztak be és száz kötettel fiókkönyvtárát létesített Eresz­vényben. Ennyit a száraz tények­ről. hisz ezek mutatják meg, mi­lyen ember az, aki ezt elérte. Rácz elvtárs kőműves, a Sélgó­tarjáni Acélárugyár kőműves­brigádjában dolgozik az estéit pedig a könyvtárban tölti. Ami­kor délutános a felesége kölcsö­nöz, aki épp úgy szereti ezt a munkát, mint férje. Nemcsak ak­kor vannak ám itt, amikor köl­csönzési idő van. Ezt ékesen bi­zonyítja az egész helyiség. A fal, az ajtók és a bútorzat most vannak frissen festve. Ő maga festette a falakat, amely szép jelmondatokkal, Sztálin elvtárs és nagy írók, költők arcképeivel van díszítve. A feliratok, a fali­újság, a kiállítások elkészítése mind kívül esik azon a nyolc órán, amit a heti kétszer négy­órás kölcsönzési idő jelent. Na­gyobb szeretettel az sem végez­hetné munkáját, akit nagyon megfizetnek érte. A rossz nyel­vek már mondták is, hogy biz­tosan ió megfizetik őt ezért, vagy 600—700 forintot biztosan kap, máskép nem csinálná. Sze­rencsére ilyen rossz nyelvek ke­vesen vannak. A többség tudja, hogy Rácz elvtárs teljesen ön­zetlenül igyekszik a somosi dol­gozóknak egy kedves, otthonos kis könyvtárhelyiséget biztosíta­ni. A 200 forint tiszteletdíj, amit két hónapja kapott most is, nem fizeti meg ezt a munkát. Ezt csak az olvasók szeretete, bi­zalma fizeti meg.. ★! A z, hogy Balázs Júlia rend­** szeresen kisebb testvéré­vel vitet könyvet, mert a tanu­lástól ezt az időt sem akarja el­vonni. Tériké pedig azt mondja: „Azt üzente Juli, hogy olyan jót tessék adni, mint máskor”. Tet­szett amit a múltkor küldtem? — kérdi Rácz elvtársnö. „Na­gyon” — mondja a kislány. Hogyne tetszett volna a Kis­királyok és a Boldog ember. Egész biztos az is fog tetszeni, amit most visz haza: Polevojtól „Az arany” és Móricztól az „Uri-muri”. Vagy meg lehet pénzzel fizetni azt a jó érzést, hogy minden irodalmi problé­májukkal bátran fordulnak Rácz elvtárshoz a kisebb olvasók is. A kis Balázs Erzsi nagyon szeretné megfejteni a Paj­tás rejtvényét, de nem tudja ki szenvedett vereséget Alpár me­zején. — Segítsen Pali bácsi — mondja. És amikor megtudja, hogy Zalán bolgár fejedelem Árpád fejedelemtől 893—95-ben, akkor nagyon örül és szemre­hányóan mondja, hogy a nyolca­dikosok nem akarták megmon­dani. ami elég nem szép tőlük, vagy talán ők sem tudták? Tom­ka Antal bácsi éjjeliőr, a könyv­tár egyik legöregebb, de leg­buzgóbb olvasója azt kéri, hogy küldiön a Megyei Könyvtár sok jó Mikszáth és Jókai könyvet, mert ami kint van, már mind olvasta, de nagyon szereti Gor­kij műveit és Veres Pétert is. Sok dolgozó paraszt szorgalmas olvasója a könyvtárnak és ezek mindig kint vannak a jól dol­gozók között a dicsöségtáblán. Angyal József szarnék, Angyal Béla urbán, Szabó Pál és még sok más dolgozó paraszt. Igen jó módszert vezetett be Rácz elvtárs a késedelmes olvasók megsürgelésére. Ha egy könyvet keresnek és az régen van kint valakinél kiírja a faliújságra és az olvasók maguk mennek el megsürgetni. Sok gyerek keresi a Hetvenhét magyar népmesé-t és csak egy van belőle — könyv­kiadók figyelmébe! — Hogy ne legyen veszekedés belőle -rend­szeresítették: aki kéri az a fali­újságon lévő lista végére oda­írja a nevét és türelmesen vár még rákerül a sor. égül még egy pár szót az ’ anyagiakról és ez egyben figyelmeztetés az illetékesek felé. hogv necsak szavakkal, de anya­gilag is támogassák a könyvtá­rakat. A somosi könyvtár egész berendezéséből mindössze egy szekrényt és e<*v rádiót kapott Rácz eivtárs a Megyei Könyv­tártól. ezenkívül sem a tanács­tól, sem a megyei könyvtártól semmit. Mennyi leleményesség, harc és a könyv iránti szeretet — no meg részben a saját bú­tora — kellett ahhoz, hogy ilyen szépen be legyen rendezve ez a kis helyiség és hogy végre a hatodik hely valamennyire mél­tó e gyönyörű kultúrmunkához. Ahol azonban egy kicsit is ke­vesebb van ezekből a tulajdon­ságokból a ncpkönyvtálrosban, ott ezután ne csodálkozzanak, ha kisebb az eredmény. Rácz elvtársnak körülbelül 2000 fo­rintja fekszik már a könyvtár­ban, ő fizeti évek óla a ház- bért, a villanyt, mert ennek a kötelezettségnek nincs gazdája, ígéret ugyan inár van régen, de pénz még mindig nincs: Remél­jük, hogy az illetékesek végre el­döntik. melyik szervnek kell azt kifizetni és Rácz elvtárs végre megkapja a pénzét és így a gondoskodást érezve még na­gyobb kedvvel végzi ezt a szép munkát. Takács Lajosné Mi is mutassuk meg az országnak Az őszi mezőgazdasági kiállításról Olyan seregszemléje lesz fejlődő mezőgazdaságunknak, amilyenre a felszabadulás óta nem volt példa. Bemutatásra kerülnek Budapesten a pon- gráczűti kiállítás területén szeptember 11—26-ig az ország legjobb állami gazdaságai, ter­melőszövetkezetei és egyéni dolgozó parasztjai által nevelt állatok és termelt mezőgazda- sági, kertészeti és szőlészeti ki­váló minőségű termelvények. Megyénk területéről már számos termelőszövetkezet és egyénileg dolgozó paraszt je­lentkezett az általuk nevelt állatokkal és termelvényeikkel részvételre. Ilyenek: a szur­dokpüspöki Béke, a palo- tási Május 1, a dejtári József Attila tsz-ek cukorrépa-, nap­raforgó- és kukorica-termésük­kel. Nem maradtak el az egyé­ni dolgozó parasztok sem, mint például Sümegi János szécsé­nyi, Végh Bertalan, Nagy Ist­ván, Puszta Bertalan ludány- halászi dolgozó parasztok stb„ akik a kukoricában, naprafor­góban és fejeskáposztában el­ért kimagasló termésükkel vesznek részt a kiállításon. Megyénk területén még na­gyon sok tsz és dolgozó pa­raszt van, akik az elmúlt év­ben kimagasló terméseredmé­nyeket értek el. Ezeknek ez­úton felhívjuk figyelmüket, hogy a kiállításon való részvé­tel céljából, minél előbb je­lentkezzenek az illetékes já­rási mezőgazdasági osztályon. Nógrád megye tsz-einek, dol­gozó parasztjainak is meg kell mutatniok, hqgy itt is vannak és későbbiek folyamán még sokkal többen lesznek, akik kimagasló eredményeket tud­nak elérni, és ezeket az ered­ményeket el kell vinnünk az őszi mezőgazdasági kiállításra. Takarékossági plakát-pályázat eredménye: Az Országos Takarékpénztár közli, hogy a március 28-án közzétett és április 30-val lezárult takarékossági plakát-pályázaton 432 pályázó vett részt, 678 plakát­tervezéssel és ötlettel. A bíráló bizottság a díjak felosztásánál a követ­kezőképpen döntött: az első díjat megosztotta két pályázat között 1500— 1500 forintos egyenlő arányban, a második és a harmadik díjat szintén megosztotta: 1 db 1000 forintos, ldb 500 forintos és 5 db 300 forintos díjra. A pályázaton résztvevők beküldött pályaművük elbírálásának eredményéről írásbeli értesítést kapnak. levelfizőoktatás indul a közgazdasági technikumban A salgótariáni közgazdasági tech" nikuni ipari tagozatának igazgatósága közli, hogy az iskola kebelén belül az 1954 55. tanévben közgazdasági tech" nikumi levelező oktatás indul meg. A tanfolyam időtartama 4 év és el­végzése után ugyanolyan értékű ok­levelet nyernek a részvayők, mint az iskola rendes tanulói. A tanfolyamon a megye területén tévő üzemek, vállalatok olyan dolgom zói vehetnek részt, akik jelenleg könyvelői, tervezői, vagy staíisztikusi beosztásban dolgoznak, technikusi ké­pesítés nélkül és munkakörük ellátá­sához a technikumi képesítés meg­szerzése előbb-utóbb szükségessé vá­lik. A jelentkezők közül csak azok ve- hetők föl, akik a július 12-én tartandó felvételi vizsgát (magyar nyelv és irodalomból, számtan és mértanből, helyesírásból) sikeresen leteszik. Je­lentkezni június 25-ig lehet. Az érdeklő.dők lehetőleg személye­sen keressék fel a tanfolyam vezető­jét közelebbi felvilágosításért. 10 mázsa vashulladéhbál

Next

/
Oldalképek
Tartalom