Szabad Nógrád. 1954. június (10. évfolyam. 43-50. szám)

1954-06-02 / 43. szám

1954 június 2. SZABAD ISOCRAD 3 a fogyatékosságok ellen vívott küzdelemnek; e harcok sikere nem utolsósorban a Dolgozó If­júság Szövetségének központi vezetőségén és szervezetein mú­lik. Á szervezeti szabályzat tervezetéről lefolyt vitáról Acs elvtárs ezután arról be­szélt,- hogy a Szabad Népben folyó vita is megmutatta: a párt­tagság nagy örömmel és lelkese­déssel fogadta a módosítót1 szer­vezeti szabályzat tervezetét. A szervezeti szabályzat tervezete nagy hatással volt már eddig is a pártéletre; elősegítette a párt­demokrácia kiterjesztését. A szervezeti szabályzat terve­zete feletti vita igazolta, hogy a párttagok elméleti felkészült­sége nőtt, s nagymértékben gyarapodott tapasztalatuk a pártmunkában; igen sok értékes észrevétel, javaslat, módosítás, szövegkiigazítás érkezett a párt- lapok szerkesztőségeibe. Acs elvtárs azután ismertette a legfontosabb elfogadható és el­fogadhatatlan javaslatokat, majd jgy folytatta: A párttagságtól a módosított szervezeti szabályzat tervezeté­hez beérkezett többezer javasla­tot, észrevételt feltétlenül szem- előtt kell tartania a pártnak to­vábbi munkájában; ezt a párt­tagság elvárja ®. pálrt minden vezető szervétől, a párt minden szervezetétől. Mint látható, mind a szerve­zeti szabályzatra, mind a folyó páirtmunkára vonatkozó javasla­tok kifejezésre juttatják a párt­tagok egyetértését a központi vezetőség júniusi határozataival s a szervezeti szabályzat terve­zetének minden fontosabb mó­dosításával. Ez is alátámasztja, hogy a párttagság helyesli azo­kat az intézkedéseket, melyeket a központi vezetőség 1953 jú­niusában a párt életére vonat­kozóan hozott. A szervezeti szabályzat minden előírása váljék élő valósággá! A módpsított szervezeti sza­bályzat a pártról szóló lenini tanításokra épül; Lenin dolgozta ki a pártélet szabályait, melyet Sztálin továbbfejlesztett. Szerve­zeti szabályzatunk érvényre jut­tatja a Szovjetunió Kommunista Pártja Szervezeti Szabályzatá­nak szellemét; figyelembe veszi azonban azokat a különbségeket, melyek hazánk s a Szovjetunió viszonyai között fennállnak. Szervezeti szabályzatunk előírá­sainak megvalósítása kemé­nyebbre kovácsolja pártunk egy­ségét, fegyelmezettebbé teszi pártunkat, lehetővé teszi, hogy elmélyüljenek a bizalomteljes kapcsolatok a párt és a munkás- osztály, a párt és a dolgozó nép között! Szervezeti szabály­zatunk előírásainak megtartása hasonlatosabbá teszi pártunkat nagy példaképéhez, a Szovjet­unió Kommunista Pártjához! (Nagy taps.) A pártnak új politikája, a párt- kongresszus határozatai végre­hajtásáért a közeli hónapokban és években hatalmas harcot kell folytatnia; sokoldalú politikai, szervező, nevelő munkát kell vé­geznie. A magyar nép életszín­vonalának következetes emelé­séért, a szocializmus alapjainak lerakásáért a harcot pártunk ve­zeti, irányítja. Ma, miként a múltban és a jövőben is, a párt egysége, bátor harca, példamu­tatása, irányító munkája az alapja a magyar nép további „A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa meg­hallgatta és megvitatta Ács Lajos elvtársnak, a Központi Vezetőség titkárának beszámolóját a szervezeti szabályzat módosításáról, valamint a szervezeti szabályzat módosított tervezetét. A kongresszus jóváhagyja Ács Lajos elvtárs be­számolóját, ugyancsak jóváhagyja a szervezeti szabályzatot a kongresszus állal kiküldött bizottság módosító javaslatai­val együtt. A kongresszus által ilymódon jóváhagyott szer­vezeti szabályzat a Magyar Dolgozók Pártjának érvényes szervezeti szabályzata." sikereinek. Uj, helyes politikánk megvalósítása a párton múlik, mivel a párt vezeti a munkás- osztály, a dolgozó nép harcát. Ezért a pártnak erősnek, egy­ségesnek kell lennie; erőssé, egységessé a pártot a párt he­lyes politikája és a szervezeti szabályzat minden előírásának megtartása teszi. A szervezeti szabályzat a párt alkotmánya, törvény minden párttag számára. Váljék való­ban azzá, váljék élő valósággá! Váljék pártunk a mainál is egy­ségesebb, harcosabb, demokra­tikusabb, fegyelmezettebb szer­vezetté, liogv teljesen méltóvá legyen nagy hivatásához: vezes­se diadalra, mint a magyar munkásosztály, a magyar nép vezére, a szocializmus ügyét hazánkban! (Hosszantartó, nagy taps.) A 4. napirendi ponttal kapcso­latban a kongresszus egyhan­gúlag a következő határozatot hozta; Á Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója Kiss Károly elvlárs besxéde Tisztelt kongresszus! Tisztelt eiv.társak! A Központi Ellenőrző Bizott­ság munkájában is észrevehető, hogy a Központi Vezetőség 1953 júniusi, októberi és decemberi határozata óta megnőtt a párt- szervezetek, a komunisták ak­tivitása. Megnövekedett a dol­gozók alulról jövő kezdeménye­zése, bírálataikban bátrabbak lettek és sok értékes bejelentést tesznek a Központi Ellenőrző Bizottságnak, különböző párt- és kormányszerveknek. A Köz­ponti Vezetőség júniusi, októbe­ri és decemberi határozata a Központi Ellenőrző Bizottság munkájának is friss erőt és tar talmat adott. Ez idő óta a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság újabb tapasztalatokat szerzett és ezzel javította a maga, a megyei párt- bizottságok és a pártszervezetek fegyelmi bizottságaink munká­ját A Központi Ellenőrző Bizott­ság a II. kongresszus óta el­telt időben igyekezett a párt szervezeti szabályzatában lefek­tetett feladatának eleget tenni. Ez idő óta 2187 párttag ügyé­ben folytatott vizsgálatot. A vizs­gálatot kővető tárgyalásokon 1L28 esetben hozott kizárási ha­tározatot. A Központi Ellenőrző Bizottság 454 esetben változtat­ta meg az alsóbb pártszerveze­tek fegyelmi határozatait. Az esetek kisebb részében súlyosb- bította, nagyobb részében azon­ban enyhítenie kellett a határo­zatokat, mert azokat nem min­denre kiterjedő gondos vizsgá­lat alapján hozták meg. Örvendetesen csökkent azoknak az eseteknek a száma, amelyek­ben pártbüntetéseket anyagi ter­mészetű visszaélések miatt kel­lett kiszabni. Pártszervezeteink tagságának összetétele egészsé­ges, erős, a munkásosztály és a dolgozó parasztság legjobb­jait magábanfoglaló tagság. De közöttük még mindig akadnak olyanok, akik megfeledkeznek a kommunista párttagsággal iáró kötelezettségekről, arról, hogy a pártfegyelem nemcsak a pártha­tározatok elfogadását jelenti, hanem a határozatok megvaló­sításában való tevékeny közre­működést is. Kiss Károly elvlárs ezután arról beszélt, hogy párttag­jaink erkölcsi magatartásának fokmérője a párthoz, a mun­kához. a szocialista tulajdonhoz való viszonyuk. A párttag er­kölcsi magatartásának ezen alapjait itt-ott bizony még meg­sértik. Elmondotta, hogy a júniusi határozat óta különösen emelke­dett a bejelentések száma. Jú­nius óta a kommunisták és pár- tonkívüliek jobban vigyáznak az állam, a nép vagyonára. Egyre többen lépnek fel a pazarlások, a szervezetlenség, a selejt, a hpnypg munka ellen. Ilyen vo­natkozású ügyekkel is gyakran fordulnak a Központi Ellenőrző bizottsághoz. A Központi Ellenőrző Bizott­ság számos, pártunkba befura­kodott ellenséges elemet zárt ki a pártból. Sok esetben vont fe­lelősségre párt- és állami funk­cionáriusokat a párt politikájá­nak eltorzítása miatt. A dolgo­zók éberségének segítségével számos esetben lepleztünk le kártevőket. . A Központi Ellenőrző Bizott­ság eljárt olyan párttagokkal szemben, akik személyes bosszú­ból üldöztek, iagy minden ok nélkül zárattak ki tagokat a pártszervezetekből. Többször foglalkozott olyan bejelentések vizsgálatával, ame­lyekben pártunk politikájának eltorzításáról, hivatali hatalam- mal való visszaélésekről volt szó. Voltak esetek, amikor a Központi Ellenőrző Bizottság nak a törvényességet megsértők­kel szemben, a pártbüntetéseken kívül a bírósági eljárást is meg kellett indíttatnia. Sok esetben rehabilitált a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság olyan párttagokat, akiket alaptalanul vagy felületes vizsgálat követ­keztében, sokszor koholt vádak alapján zártak ki a pártból. Vizsgálataink során láttuk, hogy pártszervezeteinkben a kommunista helytállás és példa­mutató magatartás terén komoly fejlődés van. Az egyszerű párttagoktól a felső vezető funkcionáriusokig elvtársaink őr­zik és védik a pártszervezetek tisztaságát, harcolnak a minden kommunista számára kötelező éberség fokozásáért. Párttagjaink, sőt nem ritka esetben pártonkívüli dolgozók is felhívják a Központi Ellenőrző Bizottság figyelmét olyan jelen­ségekre, amelyeknek gondos megvizsgálása súlyos hlbákró1 vagy törvénytelenségekről ránt ja le a leplet. A vizsgálatokban, a párttagok ügyeinek intézésében az utóbbi időben jó munkát végzett a bu­dapesti pártbizottság fegyelmi bizottsága. A budapesti kerül» tek fegyelmi bizottságaira azon­ban még sok a panasz. A megyei és városi fegyelmi bizottságok munkájában is még sok a sablonosság, az általáno sítás. Nem néznek és vizsgálnak meg minden ügyet kellő gon dossággal, nem vizsgálják meg egyénileg az eléjük kerülő párt­tagok eseteit, hanem gyakran egyformán mérnek és válogatás nélkül — az elkövetett hibák sú­lyának megfelelő értékelése nél­kül — a legsúlyosabb ítéleteket hozzák. Amellett figyelmen kívül hagy­nak eseteket, ahol a párt hatá­rozatait és a kormányhatároza­tokat durván megsértik, nem lépnek fel pártfunkciónáriusok ellen, akik törvényszegést kö­vetnek el — akiket pedig ke­mény büntetésben kellene ré szesíteni. A Központi Ellenőrző Bizott­ságnak a II. kongresszus óta végzett munkájában vannak hiá­nyosságok is. A nagyszámú ügyek vizsgálata folyamán kö­vettünk el hibákat. Előfordult, hogy a Központi Ellenőrző Bi­zottság az eléje kerülő ügyet politikailag nem elemezte elég­gé és liberális határozattal zárta le Olyan esetek is elő­fordultak munkánkban, amikor a párttag elkövetett hibáinak vizs­gálatánál egyoldalúan csak a hi­bákat néztük és nem vettük fi­gyelembe, hogy voltak eredmé­nyei is. Ilyen alapon a hibák­hoz mérten túl szigorú határo­zatot hoztunk, holott enyhébb ítélet az adott esetben nevelő­hatású lett voln-a. Kiss Károly elvtárs el­mondta, hogy számos eset­ben kellett leváltani és meg­büntetni járási pártbizottságok tagjait, mert önkényeskedtek, községi pártszervezetek vezetőit, mert. intézkedéseikben figyelembe se vettek a község dolgozóinak véleményét és így csorbították a pártszervezetek tekintélyét. Hogy ilyen esetekben rendet teremt­sünk és helyreállítsuk a párt- szervezetek tekintélyét, szigorú határozatokat kellett hozni egé­szen a pártból való kizárásig. Párt- és kormányhatároza­taink mutatják az utat a szó cializmus építéséhez, dolgozó népünk egyre szépülő életéhez. De a szocializmus építésének sok nehéz szakaszán ezek a he­lyes határozatok csak a kommu­nista káderek példamutatóan lelkes munkájával, átmeneti ne­hézségeknek vállalásával való­sulnak meg. Ahol a párttitkárok, a vezetők jól foglalkoznak a ká­derekkel, ahol gyakran beszél­getnek velük és széles körben ismertetik eredményeiket, őszin­tén rámutatnak hibáikra, ahol feltárják, elemzik a nehézségek okát, ott ebből munkatársaik erőt merítenek. Erőt az akadá­lyok merész leküzdéséhez, bá torságot a feladatok megoldásá­ra. Ilyen úton gyorsabban neve­lődnek felelősségteljes, nagy teladatokra alkalmas káderek. Tisztelt elvtársak! Pártunk 1953 júniusi és októ­beri határozatai után sok üzem­ből, de főleg vidéki pártszerve­zetektől a Központi Ellenőrző Bizottság segítségét kérték olyan ügyekben, melyekről elő­zőleg azt hitték, hogy nem sza­bad bírálni. A vizsgálatok arra mutattak, hogy több helyen dur­ván megsértették pártunk pa rasztpoliiikáját. Járási pártbizottságok és fa­lusi pártszervezetek számos esetben eltorzították a párt- határozatokat. Számos kizárási határozatot kellett felülvizsgál­ni és megsemmisíteni, mert pártunk Szervezeti Szabályza­tának megsértésével hozták. Kü­lönösen sok meggondolatlan pártbünletést róttak ki becsü­letes, pártunk politikáját támo­gató kis- és középparasztokra. A Központi Ellenőrző Bizottság­nak 1953 június óta eléje kerülő falusi dolgozó paraszt pártta­gok fellebbezései alapján az ügyek 70 százalékában kellett az alsóbb pártszervek helytelen határozatait megváltoztatni. A központi vezetőség júniusi és októberi határozatai után pártszervezeteinkben erősödött a bírálat és az önbírálat. Bát­ran fellépnek a párt politikájá­nak megsértői, vagy elíorzítói ellen. Ez már maga is komoly javulást jelent. De a pártszer­vezetek közép- és alsó káderei­nek önkritikája kissé gyengébb. Nem szívesen néznek szembe saját elkövetett hibáikkal és lassan teszik jóvá ezeket. A dolgozók leveleinek és bejelen­téseinek gondos vizsgálata sok­oldalúan mutatja, hogy meny­nyire akadályozza a párthatáro­zatok végrehajtását az elköve­tett hibákhoz való ragaszkodás. A párt- és kormányhatározatok előtt, népünk jobb és szebb éle­tét biztosító intézkedések útjá­ban mint akadályok és görön­gyök állanak egyes párt, vagy tanácsfunkcionáriusok hibái. Ahol az önbírálat gyenge ah­hoz, hogy a hibákat saját ere­jükből felszámolják és a felsőbb szervek intézkedése is késik, ott az akadályok továbbra is megmaradnak és útját állják a határozatok eredményes megva­lósításának. A Központi Vezetőség júniusi határozata óta új jelenség, hogy több pártszervezetünk te­rületén, ahol a júniusi határo­zat előtt pontosan végrehajtot­ták a párt- és kormányhatáro­zatokat, sőt még túl is mentek rajtuk és többet követeltek, mint amit a törvény előírt, újabban sokkal jobb körülmények között passzívak, vagy egyenesen, visz- szahúzódnak a határozatok megvalósításától. Ahelyett, hogy a reakciós vagy kulák elemek törvénysértéseivel szemben ke­ményen fellépnének: azt tétle­nül nézik, vagy egy.es esetekben — pl. vágási engedélyek kiadá­sánál — még törvényellenes engedményeket is tesznek ré­szükre. Ilyen eseteket találtunk Ti- szaszentimrén, Rákóczifalván, ahol a pártszervezet elnézi, hogy szegre akasszák a falusi osztályharcot. Ezekkel a jelen­ségekkel szemben az eddiginél sokkal keményebben fel kel! lépni. Ezek az esetek komolyan mu­tatják, hogy ahol a pártszerve­zetek nem töltik be politikai ve­zető szerepüket, ott az osztály­ellenség zavartalanul végezheti kártevő munkáját. Kiss élvtárs ezután elmondta, hogv a dolgozók bejelentéseiben feltárt hiányosságok nagyobb ré­szét helyi erőkkel, központi in­tézkedés nélkül is rendbe lehet hozni. Ez elé olvanok gördítenek akadályokat, akik maguk is fele­lősek a hibák elkövetéséért, mert attól félnek, hogy jóvátéve hi­báikat, csökken a tekintélyük. Ilyen helytelen nézettel szemben a Központi Ellenőrző Bizottság­nak gyakran kéllett fellépnie. A tekintély igen fontos, de ezt a tekintélyt a pártszerveze­tek vezetői, a pártfunkcionáriu­sok jó munkájukkal, s ne elkö­vetett hibáik takargatásával sze­rezzék meg. Tisztelt elvtársak! A Központi Ellenőrző Bizott­ságnak számos esetben kellett eljárást indítania, mert párttag­jaink nem voltak elég éberek. Vizsgálataink azonban azt mu­tatják, hogy az ellenség elleni harcban pártszervezeteinkben vannak eredmények, e téren ká­dereink sokat fejlődtek. Párt­szervezeteink munkája az éber­ség terén is javult. A kártékony, romboló vagy kimondottan ellen­séges tevékenységet sok esetben egyes pártfunkcionáriusaink is­merték fel és leplezték le. Hosszan lehetne sorolni olyan eseteket, amikor a kártevő ellen­séges tevékenységre egyszerű párttagok, vagy pártonkívüli dolgozók bejelentései hívják fel a figyelmet. A dolgozók levelei, bejelentései e téren is felbecsül­hetetlen segítséget nyújtanak a szocializmus építése folyamán az ellenség elleni harcban. Végül elvtársak, beszélnem kell még arról, hogy a beszá­molási időben hogyan javult a párttagoktól és pártonkívüliektől érkező bejelentésekkel, levelek­kel és panaszokkal való foglal­kozás a pártbizottságoknál. A központi és helyi pártszer­vezetek a párttagoktól és pár­tonkívüli dolgozóktól a legkü­lönbözőbb kérdésekben — és­pedig nemcsak személyi, vagy párt, hanem gazdasági-politikai jellegű kérdésekben hozzájuk ér­kező levelekkel, bejelentésekkel és panaszokkal az utóbbi idő­ben jóval nagyobb figyelemmel foglalkoznak. Meg kell említenem, elvtár­sak, hogy a sok becsületes be­jelentő mellett vannak rágalma­zók is. Még mindig előfordul, hogy becsületes, jól dolgozó, harcos párttagjainkat, párt- és állami funkcionáriusokat egye­sek különböző rágalmakkal, ha­mis vádakkal akarnak lejáratni. Az ilyen emberek célja hazugsá­gaikkal zavart kelteni és egyes elvtársakat tönkretenni. Beszélnem kell ezekről az em­berekről, mert ők a bírálat leple alatt valótlan vádakat eszelnek ki, nem a való tényekről írnak, hanem mindenféle hazugságok­ról zagyva pletykákról és alap­talan vádaskodásokról. Ezek a rágalmazók nyilván úgy gon­dolják, hogy rágalmaik olya­nok, mint a korom, ha le is mossák a becsületes emberről, valami csak ragad rajta. Például a munkások 1945-ben az egyik nyomdából kidobtak egy nyilas munkavezetőt. Ez a fasiszta bitang évekig üldözte a dolgozók soraiból kiemelt káde­reket hazug rágalmakkal. Rend­szerint azt írta, hogy az illető munkás nyilas volt, fűszerezve egyéb hazugságokkal. Minden ilyen rágalmazó levelet három helyre küldött meg: a pártköz­pontba, annak a minisztérium­nak a személyzeti osztályára, ahol az illető káder dolgozott, és az álilamvédelmi hatóságnak. A mi megvizsált esetünkben, ahol ezt a bitangot lelepleztük, ezt a hazugságokon alapuló be­jelentést egyik helven sem vizs­gálták meg, hanem azt ténynek fogadták el és megindították az eljárást a rendes, becsületes dolgozók ellen. Mindegyik he­lyen a másik fórumra hivatkoz­tak, a személyzeti osztály a pártközpontra, hogy onnét is ezt a véleményt kapta — a párt­központ a rendőrhatóságra, ahol szintén ott feküdt a bejelentő hazugsága, hogy ott is úgy tudják, hogy ez a káder fasiszta volt. Ezzel a rágalmazóval sze­mélyesen is megismerkedtünk, mert átadtuk a bíróságnak, ahol elnyerte méltó büntetését. (Taps.) Még csak nem is tagadta;, hogy sorozatosan hazugságokat írt. „Én haragszom magukra — mondotta — és eddig még sen­ki sem kérdezte meg tőlem, Május 30-án, vasárnap délután a Magvar Dolgozók Pártja 111. kongresszusának küldöttsége és a tesívérpáríok hazánkban tar­tózkodó képviselői megkoszorúz­ták a gellérthegyi felszabadulási emlékművet. A koszorúzás! ünnepség a ma­gyar és szovjet himnusszal kez­dődött. A III. kongresszus nevében Rákosi Mátyás, Nagy Imre és Pioker Ignác elvtársak koszo- rúzták meg az emlékművet, majd K. J. Vorosilov, M. B. Mityin és I. Ty. Vinogradov elv­hogy az igazat írom-e?” (De­rültség.) Elvtársak! Semmiféle véle­mény vagy információ nem men­tesítheti- a pártfunkcionáriust a hivatalvezetőt vagy a személy­zeti osztályvezetőt attól, hogy ő magának is legyen véleménye, hogy ő a maga részéről is meg­vizsgálja a saját emberére vo­natkozó bejelentéseket. És ha az ő véleménye, az ő vizsgálata mást mutat ki, mint a neki kül­dözgetett papír, hát harcoljon keményen a maga igazáért! Ilyen esetek történnek ott, ahol papír- szagú a munka, ahol nem vizs­gálják meg a bejelentéseket, ahol az embert nem nézik, munkatár­sait meg sem kérdezik, hanem a hazug papírok alapján döntenek a sorsa felett. Ilyen esetek tör­ténnek. ahol ellenőrzés nélkül a káder jellemzésekbe írják bele az ilven hazugságokat és így a rá­galmazó koholt vadaiból szigo­rúan titkos dokumentum lesz, amit most már páncélszekrény­ben őriznek. Minden rágalmazó titkos álma, hogy kitalált hazug­sága valamilyen- hatóság levél­papírjára kerüljön, s mint 'ilyen, a hatóság tekintélyével alátá­masztva meginduljon a halhatat­lanság útján és elkísérje a meg­rágalmazott kádert egész életén át. Meg kell mondanom, hogy jónéhány rágalmazónak sikerűit ez az álom és hazugságaikat, rágalmaikat a személyzeti osz­tályvezetők munkatársai berak­ták dossziéjukba, mint szigorúan titkos anyagot. Az ilyen rossz papírmunka nyomán sok ren­des, becsületes embert ért meg nem érdemelt sérelem. A Központi Ellenőrző Bizott­ság vizsgálata 53 esetben álla­pította meg, hogy hazug rágal­makkal vádoltak egyes párt- és állami vezető funkcionáriusokat. Sajnálattal kell megállapítani, hogy több helyen anélkül, hogy megvizsgálták volna, hitelt ad­tak a rágalmaknak és érdemte­lenül részesítettek hátrányban rendes elvtársakat. Példának említette Kiss elvtáirs IVilheim Béláné, a Ducios-gvár műnk ás nő jenek esetét, aki több éven át büntetlenül rágalmazta a gyár igazgatóiéit, mert nem helyezte öt neki tetsző helyre. Az ilyen emberek nagy káro­kat okoznak, mert egyrészt bün­tetlenül rágalmaznak rendes, köztiszteletben álló vezetőket másrészt, a központi szerveket zaklatják olyan ügyekben, ami­ben egy műhelyrészlegvezeiő azonnal és eredményesen intéz­kedhet. Az ilyen rágalmazók nemcsak azoknak ártanak, akiket rágal­mazásaik céltábláiul választot­tak, ártalmasak azért is, mert pártszervezeteink figvelmét el­vonják a tényleges, meglévő fo­gyatékosságok feltárásáltól és kiküszöbölésétől. Pártunk előtt álló feladatok sikeres megoldása sok erőt és energiát követöl. Az eredmények nem maguktól jönnek, azokat szívós harcban kell kivívnunk, legyőzve az utunkon tornyosuló akadályokat és nehézségeket és az ellenség minden bomlasztó kísérletét. A Központi Ellenőrző Bizott­ság munkájának oolitikai szín­vonalát is tovább kel! javítani. Gyorsabban és szigorúbban keil fellépni azok ellen, akik eltérnek a párt- és kormányhatározatok­ban elfogadott iráinyvonaltól, mindazok ellen, akik vétenek a pártélet legfőbb törvénye, a szervezeti szabályzat eilen. Kérem a tisztelt pártkongresz- szust. hogy a Központi Ellenőrző Bizottság munkájáról tett be­számolómat fogadja el. (Nagy taps.) társak, a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja küldöttségének koszo­rúját helyezték el az emlékmű talapzatán. Ezután 28 ország kommunista- és munkáspártjá­nak képviselői helyezték el ko­szorúikat. Öt világrész leghaladóbb erői­nek képviselői adóztak kegyelet­tel a szovjet hősök emlékének, akik tíz évvel ezelőtt életüket adták a magyar nép szabadsá­gáért. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget A kongresszus a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolóját tudomásul vette és egyhangúlag a következő határozatot hozta: „.4 Magyar Dolgozók Pártja III■ kongresszusa jóváhagyta Kiss Károly elvtársnak, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöké­nek a Központi Ellenőző Bizottság tevékenységéről szóló beszá­molóját". _ hi MOP III. kongresszusának küldöttsége és a testvérpártok képviselői megkoszorúztak a gellérthegyi felszabadulási emlékművet

Next

/
Oldalképek
Tartalom