Szabad Nógrád. 1954. június (10. évfolyam. 43-50. szám)
1954-06-09 / 45. szám
1954 június 9. SZABADVOCRÁfl 3 Az önköltség csökkentése minden vezető és dolgozó személyes ügyel Ha a termelési bizottság jól dolgozik... Határszemlén harsányban Pártunk III. kongresszusán a Rákosi elvtárs által ismertetett Központi Vezetőség beszámolója behatóan foglalkozott a gazdaságos termeléssel. Az önköltségi tervek kedvezőtlen alakulásáról Rákosi elvtárs a következőképpen beszélt: „A termelékenységgel és az önköltséggel kapcsolatos bajok oka mindenekelőtt bennünk van: a politikai és gazdasági vezetésben, a mi párt- és gazdasági, valamint szakszervezeti vezetőink és szerveink rossz munkájában. a gazdasági és politikai vezetés nem kielégítő színvonalában!“ Ipari üzemeink vezetői a kongresszus útmutatásából felismerték feladataikat a termelékenység növekedése és az önköltség csökkentése terén. A meglévő hibák kiküszöbölése érdekében intézkedési terveket dolgoztak ki, amelyről az alábbiakban számolunk be: „Maradéktalanul teljesítjük önköltségcsökkentési tervünket“ A Nógrádi Szénbányászati Tröszt a kongresszus útmutatása nyomán indult harcba súlyos mulasztása, a magas önköltség megszüntetéséért. A műszaki gárda most megfeszített munkával kidolgozta a takarékosabb és olcsóbb széntermelés módszereit. Az ütemterv szerint máris megkezdték a munkát. „Takarékos gazdaként“ A Kossuth-táró egyik frontján bevezették a vastámos biztosítást, amellyel három hónao alatt 150 köbméter ácsolatfát takarítanak meg. A főváratok óhajtásánál a bányákban, több, mint 100 méternyit Moüívekkel biztosítanak. amellyel újabb 130 köbméter faanyag megtakarítása válik lehetővé. Tiribesen, Nagybátonyban a kányási vállalatnál és a mizserfai hármas telenen, ahol a legtöbb géppel dolgoznak, az üresjárat kiküszöbölésével több mint 50 ezer kilowattóra villamos- energiával csökkentik az áramfogyasztást egy hónap alatt. A műszaki dolgozók a napokbsn befejezik a robba- nóanvag-norma kidolgozását és ennek alkalmazásával havi 81 ezer forint megtakarításra számítanak. A robbanóanyag- fogvasztás csökkentésére értékes kezdeményezés indult és egyre több lőmester, csapat- vezető vállalja, hogy minden harmadban, minden munkahelyen egy patront megtakarít az ürlövés alkalmazásával és a lő’yukak észszerű telepítésével. „Szilárdabb bérfegyelem, kisebb önköltség“ Az első negyedévben nem egyszer előfordult, hogy az aknászok olyan munkát is elszámoltak a csapatoknak, amit el sem végeztek. Nem ment ritkaságszámba az sem, hogy melegség, nedvesség, vagy egyéb körülmény címén akkor is kaptak pótlékot a csaoatok. amikor munkahelyeik viszonyai ezt nem indokolták. Ilyen körülmények között nem lehetett csodálkozni azon, hogy a tröszt sokezer forinttal túllépte a béralapot, ami jelentősen emelte az önköltséget. A becsületes bányászok kezdeményezésére most minden bányavállalatnál a műszaki osztály irányításával brigádot alakítanak, amely a bánya üzemeiben ellenőrzi a munka átvételét. Ezenkívül az üzemvezetők. kör etvezetők és időelemzők is minden tíz napban ellenőrzik majd az aknászok átvételi munkáját és a béralap alakulását. . „Jó minőség — olcsóbb szén“ A gépiparban a hibás munkadarab a selejt. A bányászatban a magas palatartaimú szén az ilyen „hibás munkadarab“, aminek termelése ugyanannyi költséget emészt fel, mint a kifogástalan árué, Olcsóbb, jobb üveget adunk viszont lényegesen kevesebbet ér népgazdaságunknak. Ezért határozták el a nógrádi bányászok, hogy a szén minőségének javításával is csökkentik az önköltséget. A déli I-es bányát leállították, mert a szénben már túl sok volt a meddő és a rossz minőségű szén kitermelésére nem érdemes munkát, időt, anyagot és pénzt pazarolni. A tröszt utasítására a mátranováki fő- táróban is abbahagyták a gyenge minőségű munkahelyek fejtését és most csak a jó szenet adó munkahelyeken dolgoznak. A bányászok harcot indítottak a tisztán termelésért, hogy palától minél jobban megtisztított szenet adjanak népgazdaságunknak. így ebben a hónapban jobb minőségű szenet akarnak termelni, amelynek eredményeként sokezer forinttal csökkentik az önköltséget. Az önköltség csökkentésénél a termelékenység emelésére is gondolni kell. Nem feledkeztek meg erről sem. Uj munkahelyek és a műszaki feltételek biztosításával ebben a hónapban fél százalékkal növelik a bányászok termelékenységét. A nógrádi bányászok szilárd elhatározása az, hopv az anyagtakarékosság, a bérfegyelem megszilárdítása, a minőség javítása és a termelékenység emelése nyomán az elmúlt havi önköltségcsökkentési terv több mint 11 százalékos túllépésével szemben maradéktalanul teljesítik önköltségi előirányzatukat. A Zagyvapálfalvi Üveggyár dolgozói az ötéves terv eddigi időszakában eredményes munkát végeztek. 1953-as évvel bezárólag több, mint 93 napos előnyt szereztünk az ötéves népgazdasági terv teljesítése terén. Most az ötéves terv utolsó évében is arra törekedünk, horry tervünk teljesítése mellett termelési költségünk is kielégítő legyen. Ez év május 31-ig 48 újítást vezettünk be. amelynek évi megtakarítási eredménye 98.000 forintot jelent vállalatunknak. A III. pártkongresszus útmutatása alapján azonban további intézkedéseket vettünk tervbe, hogy népgazdaságunk és dolgozó népünk számára minél olcsóbban tudjuk előállítani a szükséges síküvegmennyiséget. A táblaüveg minőségének megjavítása érdekében az üvegekben lévő hólyagok százalékát lecsökkentjük. 0.5 mm üveget gyártunk, a gallé és anyagszennyeződést kiküszöböljük. Az anyaggal való takarékos gazdálkodás és szennyeződés kiküszöbölése érdekében a mészkőraktárhoz szállítószalagokat a szódához pedig szállítókocsikat építünk be. A műszaki fejlesztési tervünkben célul tűztük ki az automatikus üvegszint- mérő beépítését, a gázégős muflis-kemence elkészítését, a I—II. kisteljesítményű generátoraink nagyteljesítményűre való átépítését. Ezzel generátorunk teljesítőképessége ugyanolyan adagolás mellett mintegy 15 százalékkal fog növekedni. A keverőüzemben az egészségvédelem szempontjából a zárt szitálás bevezetését tűztük ki célul, generátorunk nehézkes stangázása helyett pedig légkalapácsos, mechanizált művelettel oldjuk meg, amely egyrészt egészségvédelmi szempontból is fontos, de ugyanakkor két munkaerőt a termelés más területére tudunk áttelepíteni. Ezek mellett a feladatok mellett a kemence átépítését még ezévben úgy kívánjuk megoldani, hogy újabb, még eredményesebb üzemet biztosítson számunkra. Bízunk benne, hogy pártunk útmutatása alapján a következő időkben még nagyobb gazdasági eredményeket tudunk felmutatni. Haán György Zagyvapálfalvi Üveggyár főmérnöke. Jobb munkaszervezés — olcsóbb építkezés A 153 6 Szakipari Építő ** Vállalat az első negyedévi tervét nem tudta teljesíteni. Emiatt a tervezett önköltségünket is túlhaladtuk.” A kongresszusi verseny segítségével azonban áprilisi tervünket 117.3. májusi tervünket 118.4 százalékra teljesítettük. Ezekben a hónapokban az önköltségcsökkentés terén is szép eredményeket értünk el. A kongresszuson elhangzott Rákosi és Gerő elvtársak figyelmeztető szavai után azonban további intézkedéseket tettünk, hoev önköltségi tervünk betartásával elősegítsük dolgozó népünk életszínvonalának tervszerű emelését. Az anyagok szakszerű tárolása és szállítása érdekében a szállító vállalatok és a tárolásra kötelezett generálkivitelező vállalatok felé felszólításokat küldtünk. Ezzel el akarjuk érni. hogy az anyagfelhasználás és a törés mértéke főleg a tetőcserép, pala, kályhacsempe. üveganyagok és betonkészítményeknél 2—3 százalékkal csökkenjenek. A vál’alat igazgatósága egy darab három tonnás teherautót biztosított a különböző szállításokhoz és ez lehetővé teszi. hogy teherfuvarnak és épületfuvarnak kifizetett költség jelentékeny mértékben csökkenjen. Az üvegátvételt is közvetlenül, a gyárban eszközöljük. Ezzel a vagonba való ki és berakás költségeit, de a törési százalékot is csökkenteni tudjuk. A munkákhoz szükséges üveget már a gyárban pontos méretre vágatjuk, miáltal a vágási veszteséget le tudjuk szorítani. Intézkedéseink folytán az anyagok közvetlenül munkahelyre történő szállításával a belső anyagmozgatási költségeket csökkentjük. Bevezetjük a munkahelyek anyagelszámoltatását. miután a munkák befejezésével a munkavezetők, illetve anyagkezelők az anyagnormák alapján elszámolni tartoznak a munkahelyre kiszállított anyagokról. Az építésvezetők és munkavezetők utasítva lettek, hogy a munka mennyiségi átvétele mellett a munkák minőségi átvételét is eszközöljék. A rossz minőségű munkáért a lemir.ősítésnek megfelelő munkabér számolható el. Ennek alapján a leglelkiismeretesebb munka után a bérköltséget is csökkenteni tudjuk. Június 1-től szeptember 30-ig terjedő időben a posta és telefon- költségek 10 százalékos csökkentését vettük tervbe. Az idejében adott műszaki irányítás betartásával a drága távolsági telefonbeszélgetéseket és táviratokat is a legszükségesebbekre csökkentjük. A magánbeszélgetéseket a legszigorúbban ellenőrizzük. A papír, nyomtatvány és irodaszer költségeket a személyre szóló kiutalás bevezetésével 8.3 százalékkal csökkentjük. Ezenkívül az utazási, közlekedési és napidíjak költségeit a következő négy hónapban 4.4 százalékkal terveztük csökkenteni. JV zek az intézkedések "^vállalatunknál megteremtik annak az alapját, hogy önköltségünk a pártkongresz- szus útmutatása alapján egyre kedvezőbben alakuljon és hogv szervezettebb munkával olcsóbban tudjuk végrehajtani az építőmunka terén reánkháruló feladatokat. Göröncsér Ernő, a 63/6. Szakipari Építő Vállalat főkönyvelője \ termelési bizottsáq kezdeményezésére gazda gyűlésen határozták el a varsányi dolgozó parasztok, hogy versenyre hívják a megye valamennyi községét a növényápolás, aratás, hordás. cséplés, tarlóhántás, a másodvetés mielőbbi elvégzésére. A termelési bizottság már az előkészületnél is nagyszerű munkát végzett. Most, hogy elhangzott a feihívá's, még fokozzák a munka lendületét. Amit vállaltak, becsülettel teljesítik is. Nem akarnak szégyent vallani. Borús reggel volt. A szürke felhőfoszlányokat lassan terelte a könnyű szél, mint egy nagy szürke juhnyájat a bojtár. Az emberek az eget kémlelték. Tegnap is esett. Sáros, latyakos volt az írt. Tiszttartó András, a termelési bizottság egyik tagja a szé- i'sényi út-menti dűlőknek tartott. Reggel mindjárt szólt Szita Ferencnek, a községi tanács elnökének: — Kimegyek megnézni a dűlőt. — Aztán, hogy az elnök is beleegyezett, Tiszttartó András elindult, megnézni a gondjaira bízott területet. Ugyanis a termelési bizottság a község földterületét 17 dűlőre osztotta. Minden dűlőnek megvan a maga csoportja, melyeknek az a feladatuk, hogy a határt járva figyeljék a növények fejlődését. Ki hanyagolja el a növényápolási munkálatokat és ki az, aki igyekszik, hogy növényét ne egye meg a gaz. Kit kell figyelmeztetni és ki érdemli meg, hogy népszerűsítsék. így részesítették dicséretben Balázs József, Le- hóczki András és Bárány Antal dolgozó parasztokat is. Sióval Tiszttartó András rótta az ázott dűlőutakat. Igaz, egy párat már ezekből is rendbeszedtek. Most azonban a növényápolás van soron, ennek a munkának egyelőre szünetelni keil. Gondos szemét végigiártatja az üdén zöldelő növényeken. — Milyen szép a Bárány János kukoricája. — De ugyanezt állapította meg továbbmenve Tiszttartó Györgynél is. De jól kelt a mák és a burgonya is. Nem igén'lehet itt már gyomot találni keresve sem. A 45 kh cukorrépa sarabolását és egyelé- sét befejezték. 280 kh kukoricát már megkapálták, 200 kh-t kiegyeltek. 150 kh Burgonyát megkapáltak, sőt, mintegy 50 kh-t meg is töltögettek. Csoipáh Király Boldizsár és ifj. Bárány János földjén nincs rendben minden. Az esőzés miatt-e, vagy más jött közbe? Nem tudni. Anv- nyi biztos, Tiszttartó András elhatározta: — Még ma szólók nekik. — Figyelmeztette is őket és még másnap megkezdték a munkát. Nem is lesz a községben gazos föld. Varsánv most is a járás legjobb községe a növényápolásban. Jasszik Sándor a határ másik részét járja. Útközben idős Ke- becsényi István portája előtt halad el. Olyan 5—6 holdon gazdálkodik. de meg kell hagyni, ió gazda. A répát is harmadszorra kapálnák már, de hát ez az eső... A mák meg... neki van a legszebb a községben. Jász- szik Sándor nem is állja meg :zó nélkül: — Figyeljétek a mákot. Ha észrevesziiek, hogy valamilyen rovar rágia, azonnal szórjátok be Hungária Matadorral... De legjobb még virágbontás előtt... A megyétől volt lenn egy agro- nómus az magyarázta, a kártevők már valósággal lesik mikor kezd virágozni a mák. hogy ellephessék... Ne hagyjátok elpusztulni. Ahogy elhagyja a házakat, Bárány András halápi burgonyáját nézegeti. Már meg is töltögették. Csak a harmadik kapálást várja. Ahogy ezen tűnődik, végig simogatja tekintetével a zöldelő határt és a másik oldalon pihen meg tekinte'e. A tarka réten mintegy 6 kilométeres hosszúságban 130 cm mély és 2 méter széles árok húzódik frissen, barnán. Az árokparton buján zöldéi a fű. Lesz takarmány bőven az állatoknak. De kell is! 505 szarvasmarha van a községben, meg 94 ló. Néhány an még juhval is foglalkoznak. Az ároknak azonban története van. Meg volt már régebben, csakhát nem tisztították, behordódott a sok főid, benőtte a fű. Egyszer aztán közbe jött valami. Lekaszálták már a szénát, megszáradva kazlakban állt a réten. Meleg nyári nap volt. Egyszer csak sűrű, fekete felhők takarták el az eget, hatalmas dörgés mozgatta meg a levegőt, nagy cseppekben esni kezdett. Felhőszakadásnak nevezik az ilyen nagy esőt. A hegyekből lefutó hatalmas tömegű víz nem kímélt semmit. Elárasztotta a rétet, magával ragadta a drága takarmányt. Nem is lehet elmondani, milyen nagy volt a kár. Hiszen akkoriban 150—200 forintba került a takarmány mázsája. Dehát saját kárán tanul az ember. így tanultak a varsányiak is. Á termelési bizottság kezébe vette ezt az ügyet. '3—4 hete el is készült az árok. 'Szorgalmasan dolgoztak a gazdák. Naponta hatvanan is kint voltak. Most már nem kell attól tartamok, hogy elviszi a szénát a víz. De az árokkal más probléma is megoldódott. A túloldalon lévő földeket 2—3 kilométeres kerülővel közelíthették meg eddig, a rét olyan vizes volt, nemhogy Szekérre!, de még gyalogosan sem mehetett túl az ember. Most két hidat vertek az árok fölé, meg aztáln, hogy a Víz is lefolyik nyugodtan végigmehet a kocsi is a réten ... így mondta ezt el Jasszik Sándor. Varsány község arról is híres, 'hogy talán itt építenek a legtöbb silót a járásban. Ebben nem ki9 része van a termelési bizottságnak is. Laczkó József például Szita Bertalannak és Szép Jánosnak így beszélt: — Ha a zöld takarmányt, a kukoricaszárat cukorrépával ke-, verjük, ez télen olyan takarmányt jelent, mint a nyári zöld. — Ö maga is tervbevett egv 10 köbméteres siló építését. Meg azok a gazdák, akik szeretik az állatokat, meg is értik ezt. Szita Bertalan és Szép Lajos is jelentkeztek hogy sálót építenek. A versenyfelhívásban utalnak az aratásra, cséplésre is. Már itt is megtették a kezdeti előkészületeket. Öt munkacsapatot szerveztek 120 taggal. Az ötödik munkacsapatot tartalékolják, hogv szükség esetén bármikor munkába álihassom Megszervezik a tűzbiztonsági figyelőszolgálatot is. Vigyáznak a gabonára, mint a szemük fényére. így dolgozik, így segíti Var- sány község dolgozóit a termelési bizottság. Nem azt mondom, hogy nincsenek hibák, de azon vannak, hogy egyre kevesebbek legyenek. Jövőre példáiul a legelők megjavítását és egy kút építését vették tervbe, hogy ne legyen többé ez sem fájó pont a dolgozó parasztoknak. így segítik a községet, hogy tovább vigyék azt a hatalmas munkalendületet, amely a kongresszusi héten tapasztalható volt, amelynek az ország és saját maguk is egyaránt hasznát látják. H. G. Takarítsuk be veszteségmentesen takarmányainkat A Hattenyésztésünk fejlesztése nem utolsó sorban a nagy fehérjetartalommal bíró pillangós növényekből álló takarmánybázis előállításától függ. Sajnos, ezen takarmányok termelése — különösen a lucerna, vörösihere — az elmúlt években erős visszaesést mutatott minőségben és mennyiségben egyaránt. Pedig ezen nagy tápanyaggal rendelkező pillangós takarmány etetésével, különösen lisztté darálva, nagyon sok abraktakarmányt pótolhátunk, illetve takaríthatunk meg. Most kerül sorra a lucerna és vöröshere betakarítása. Elsőrendű érdeke minden tsz-nek és dolgozó parasztnak, hogy a betakarításnál a legnagyobb körültekintéssel és gondossággal járjon el. Nem mindegy az, hogy teljesértékű takarmányt etettünk állatainkkal, vagy az esőtől kilúgozott levélzet nélküli szárat. A gyors és szervezett betakarítással az elmúlt évben a balassagyarmati Előre és a nagy- keresztúri Petőfi tsz-ek igen jó tápanyagú, nagytömegű takarmánnyal biztosították a háztáji és a közös állatállomány téli ellátását. A kotyházi Vörös Csil lag. a sóshartyámi Virágzó Élet, de még több tsz-nél a szervezetlen betakarítás folytán csak az esőtől kiázott, félig megrothadt takarmányt etették az állatokkal. Tavasszal meg is látszott az állatállományon. A téli súLyveszteséget kellett először pótolni, csak ezután jöhetett szóba az állatok további súly- és erőterhelésie. Meg kell említenünk azt is, ha tápanyagban gazdag takarmánnyal tartjuk az állatokat, a betegséggel szemben ellenállóbbak lesznek. Az elmúlt években súlyos hiányosságok voltak a vöröshere és lucerna területek betelepítésénél is. Tsz-eink és dolgozó parasztjaink nem végezték el az aprómagvak szükséges talajelőkészítő munkálatát. De ahol ez meg is történt, ott sem termeltek magot. Maguk a termelők sem jártak' el kellő gondoskodással, átlagtermelésük igen csekély volt. Legtöbben az állami vetőmagot várták, a vörösherét, lucernát takarmánynak vágták le, mondván, hogy így jobban járnak anyagilag. Ez arra vezetett, hogy kormányzatunknak külföldi vetőmagot kellett behoznia, holott ilyen vetőmagféleségekből mi is híres export-állam voltunk. Kormányzatunk úgy segített dolgozó parasztjainkon. hogy a lucerna, vöröshere árát felemelte. Ma már igen jó jövedelem forrása ezen magvak termelése. A lucerna mázsája 1500, a vörös- heremagé pedig 1300 forint. Éppen ezért gondosan kel! kezelni a vörösherét és a lucernát. Meg kell óvni az arankától és egyéb idegen növénymagvaktól. Megyénkben álltaiéiban az a szokás terjedt el — legyen az kisparcella, vagy nagy tábla — a magnak való részt meghagyva, foltokban kaszálják a lucer-, nát, vörösherét és takarmánynak szárítják meg. Pedig ez a módszer helytelen. Ha már magnak szántunk egy táblát, maradjon az egész. A bogárkár is lényegesen csökken így. Ha például a lucernálsokban nem sikerült a kártevőket teljesen kiirtani, vagy egy újabb hullám folytán (rajzás, bevándorlás) ismét fertőzésnek lett kitéve, a foltokban való kaszálás után valamennyi kártevő a magnak való növényt keresi fel, mert a iekaszált, száradásnak indult növényen már nem tud megélni. A talajerő pótlása és az állatállományunk fejlesztése érdekében ezen növények termelése igen fontos. Ezért minden tsz és dolgozó paraszt vegye ezt figyelembe további munkájában. Ez nemcsak nemzetgazdasági. de saját érdekük is. Gömöri Henrik megyei agronómus A begyűjtési verseny Megyénk területén a kongresszus tiszteletére 10.571 dolgozó paraszt, 49 tsz és 122 község tett versenyvállalást az öthavi beadási kötelezettségük teljesítésére. A községek között a legjobb eredményt Nádujfalu érte el, második Szügy község, harmadik Kisbágyon. A termelőszövetkezetek között első a balassagyarmati Előre, sertésből 102.1, vágómarhából 156.6, tojásból 131.8, baromfiból 115.2, tejből pédig 20.7 százalékra teljesítette öthavi tervét. A járások sorrendje a kongresszusi versenyben a következők: salgótarjáni járás: öthavi tervét sertésből 54.7, vágómarhából 109.5, tojásból 10(1.7, baromfiból 109.6, tejből pedig 77.8 százalékra teljesítette, második is balassagyarmati járás, sertés 61.9, vágómarha 79.9, tojás 82,5, baromfi 96.6, tejtervét pedig 74 százalékra teljesítette, harmadik a , szé- csényi járás 57.7 sertés, 70.5 vágómarha, 82,1 tojás. 97.9 baromfi, és 86.7 százalékos terv- teljesítéssel, negyedik a rétsági járás, ötödik pedig a pásztói járás.
