Szabad Nógrád. 1954. június (10. évfolyam. 43-50. szám)
1954-06-02 / 43. szám
2 1954 június 2. SZAKAI) A « (; I* í S) A Magyar Dolgozók Pártja szervezeti szabályzatának módosítása Ács Lajos elvtárs beszéde A központi vezetőségnek a pártkongresszus elé terjesztett beszámolója gondosan, behatóan elemezte az* a nagy változást, hatalmas fejlődést, amely az ország, a nép, a párt életében a felszabadulás s a legutóbbi kongresszus óta bekövetkezett. E változás, fejlődés az ország társada,mi életében, a pártban, a párt munkájában, munkastílusában. indokolttá teszi, hogy a pártkongresszus lényeges módosításokat hajtson végre pártunk szervezeti szabályzatában. A párt meghatározásáról A módosított szervezeti szabályzat pártunk új meghatározását adja: „A Magyar Dolgozók Pártja a munkásosztály, a dolgozó nép pártja. Egyesíti soraiban a magyar nép leghaladóbb erőit: a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség legjobbjait. A párt önkéntes harci szövetség; tevékenységét Alant—Engels—Lenin—Sztálin tanítása vezérli.” Pártunk meghatározásának elvi jelentőségű módosítását indokolttá tette a társadalmunk életében bekövetkezett hatalmas változás: az utóbbi években szilárddá kovácsolódott a párt vezetése alatt a munkásosztály egysége. Napról napra erősödik államunk alapja, a munkásság s a dolgozó parasztság megbonthatatlan szövetsége. Ma már sziklaszilárd alapokon nyugszik tehát hazánkban a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály hatalma. Ezért joggal állíthatjuk, hogy a társadalmunk életében bekö- veíkezet* gyökeres változások eredményeként kifejlődőben van népünk erkölcsi-politikai egysége. közelebb került egymáshoz a munkásosztály, a dolgozó parasztság s az értelmiség. Ezt kifejezi pártunk módosított szervezeti szabályzata is. A szervezeti szabályzatban a párt meghatározásáról szóló rész félreérthetetlenül világossá teszi, hogy a szocializmusért folytatott nagy harcot a munkásosztály vezeti, hogy a nemzet vezető osztálya a munkásosztály, melynek érdekei egybeesnek az egész nép, az egész nemzet érdekeivel. Ennek megfelelően a párt mindenekelőtt a munkásosztály pártja. A felszabadulás előtti évtizedek s a felszabadulás óta eltelt idő az egész nép számára kézzelfoghatóan igazolta, hogy a párt vezetése alatt a munkásosztály szállt síkra legkövetkezetesebben a magyar nép érdekeiért. A munkásosztály hősi harcokban szerezte meg az egész nép, az egész nemzet bizalmát; népünk ma elismert vezetőjének tekinti a magyar munkásosztályt, s pártját, a Magyar Dolgozók Pártját. (Táps.) Fejlődött» változott az elmúlt években a dolgozó parasztság is, Dolgozó parasztságunkban kifejlődött az odaadás, a ragaszkodás a párt iránt. A dolgozó parasztság felismerte, hogy, egyetlen párt harcol következetesen érdekeiért: a kommunisták pártja, a Magyar Dolgozók Pártja. A dolgozó parasztság elfordult azoktól a pártoktól, amelyek évtizedeken át visszaéltek bizalmával. félrevezették őt. Pártunk helyes politikája napról napra fokozza a dolgozó parasztság bizalmát a párt iránt. A dolgozó parasztság hisz pártunknak, elfogadja vezetését. Ez vitathatatlan történelmi tény! Az értelmiség életében is nagy változások következtek be. A régi értelmiség fejlődött, s jórésze átalakult, megismerte és egyre inkább magáévá teszi a szocialista eszméket. A régi értelmiség képviselői közül sok kommunistává vált az utóbbbi években. Ezt a fejlődést semmiesetre sem szabad figyelmen kívül hagyni. Ezenkívül az értelmiség körében egyre nagyobb szerephez jut az új értelmiség, a munkások, parasztok, értelmiségiek fiaiból lett új értelmiségi generáció, amelyet már a párt nevelt, az új iskola nevelt. Az életben a régi és az új értelmiség egyre jobban összeforr. Ez új jelenség társadalmunk életében. A szervezeti Szabályzatban a párt meghatá- jozásakor ezt az új jelenséget igyelembe kell venni. I Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy hazánk átmeneti úton van a kapitalizmusból a szocializmusba, hogy a szocializmus alapjait hazánkban még nem raktuk le. Hazánkban még megvan a kulákság, a falusi burzsoázia. Jóllehet a városban a kizsákmányolás lényegében megszűnt, a volt kizsákmányolok befolyása még nem szűnt meg teljesen a társadalom egyes rétegeire. Ebből következik, hogy pártunknak, államunknak, dolgozó népünknek szakadatlan, éles osztályharcol kell vívnia mind a meglévő kizsákmányolás, mind pedig a kizsákmányolok maradványai és befolyásuk ellen falun és városban egyaránt. A párt meghatározása azt az új e!emet is magába foglalja, hogy a párt önkéntes harci szövetség. a párt a dolgozó nép vezére, a munkásosztály, a dolgozó nép harci szövetsége, élcsapata; szervezi, vezeti, irányítja az egész nép küzdelmét a szocializmus felépítéséért. Magába tömöríti, felveszi soraiba a munkásosztály, a dolgozó nép 'egjobb, legharcosabb, legáldozatkészebb elemeit. Felismerve a párt történelmi szerepét, a dolgozók legjobbjai önként lépnek a pártba, a nép legfontosabb harci szervezetébe. Ezzel kifejezik azt a kívánságukat hogy az élcsapat tagjaiként V-, vánnak harcolni, küzdeni a népért; e harcot önként, szabad elhatározásukból vállalják. A szocializmus kivívásáért folytatott eredményes harc érdekében a párttagok önként, szabad elhatározásukból alávetik magj: kát a párt vasíegyelmének, a párt törvényeinek, a szervezeti szabályzat előírásainak. A párterejének, fegyelmének, harckészségének éppen az az alapja, hogy a párttagok önként, öntudatosan, a maguk akaratából, elhatározásukból lépnek a pártba, harcolnak a párt céljaiért vállalják a párt fegyelmét, a hűséget a párt, a nép ügyéhez. A párt irányelveinek, a szervezeti szabályzat előírásainak érvényesítéséért, a szocializmus teljes győzelmének biztosításáért vívott küzdelem — mindez harci szövetségbe tömöríti pártunk tagjait. A szocializmus felépítésének közös célja, az e célért folytatott harcban kfková- csolódott közös egységes akarat és a kommunista öntudaton felépülő vasfegyelem olyan szövetséggé fejleszti a pártot, amely alkalmassá teszi, hogy valóban a munkásosztály, egész dolgozó népünk élcsapata és a társadalom. vezető és irányító ereje legyen. (Taps.) A párt egységéről A párt meghatározása leszögezi. hogy a pártot Marx—-Engels—Lenin—Sztálin tanítása vezérli. Ez az ideológiai, politikai. szervezeti egység alapja, s az egyöntetű cselekvés biztosítéka. A párt egységéről szóló részek lényegében változatlanul, a régi szervezeti szabályzat szövegezése szerint megmaradtak az új szervezeti szabályzatban. Változás annyiban történt, hogy a párttagok kötelességei között a pártegység fölötti őrködést az új szervezeti szabályzat az első helyre teszi, ezzel is kihangsú lyozva e kérdés nagy fontosságát. A párt ideológiai, politikai, szervezeti egységének mérhetetlen nagy a jelentősége: ez az alapja a munkásosztály, a dől gozó nép minden győzelmének feltétele a szocializmus sikeres felépítésének, ez a biztosítéka annak, hogy a párt, a munkásosztály, a dolgozó nép minden ere jét azonos célra összpontosítsa, hogy a párt minden szerve egy-, ségesen cselekszik. A kollektív vezetésről A kollektív vezetés lényege mindenekelőtt az, hogy a párt politikáját — két kongresszus között — a párt központi vezetősége kollektiven dolgozza ki; e feladatot csak a központi vezetőség láthatja el, mivel a párt. központi vezetőségében egyesül pártunk bölcsesége, nagy múltja, sok évtizedes tapasztalata. Ezért növekszik napról napra a párt központi vezetőségének tekintélye az egész párt s az egész magyar dolgozó nép előtt! (Taps.) Acs elvtárs ezután a pártbizottságok és párt végrehajtó bizottságok szerepéről beszélt, majd kiemelte a vezető pártszervek mellett létrehozott apparátus fontosságát. Ezután így folytatta: Külön rá kell mutatni arra is. hogy a kollektív vezetés megvalósítása szükségessé teszi, hogy az alapszervezetekben az egész párttagságot bevonják a helyi legfontosabb kérdések megvitatásába és eldöntésébe. A szervezet? szabályzat leszögezi hogy a kollektív vezetés összeférhetetlen a marxizmus- lenínizmustól idegen személyi kultusszal. A személyi kul túsz, a személyiség szerepének helytelen eltúlzása kárt okoz; azzal jár, hogy a párt ban csökken a dolgozó ősz tályok, a nép történelemformáló szerepének megértése, az objektív társadalmi erők felismerése és felhasználása. Ez hibákra vezet a párt politikájában. A személyi vezetés pedig azzal jár, hogy csökken a választott szervek szerepe, háttérbe szorul a vezető kollektív bölcsesége, tudása, tapasztalata; ez egyoldalú döntésekhez vezethet. A kollektív vezetés érvényesítése, a személyi kultusz elleni fellépés növelte a párt vezetőszerveinek jelentőségét, lehetővé tette, hogy a párt kijavítsa a hibákat, kidolgozza helyes politikáját: fokozta a párttagság, a dolgozó osztályokba nép öntudatát, alkotóerejét. Á pártdemokrácia kiterjesztése és a párttagok jogainak fokozottabb védelme A párt demokratikus szervezet, a párt gazdája — mint Lenin tanftfa,— a párttagság. A szervezeti szabályzat előírásainak szigorú megtartása a legfőbb biztosítéka annak, hogv e helyes lenini eiv megvalósuljon az éleiben, megvalósuljon a pártban. A párt éltető eleme a demokrácia. A párt a demokratizmus nélkül elveszti harcos, öntevékeny jellegét, vonzóerejét, demokrácia nélkül a párt szervezetei elnépie'enednek. életük szürkévé, sekélvessé válik, csökken politikai munkájuk. A. párt- demokrá'cia a friss, pezsgő pártélet forrásai A pártdemokrácia erőteljesebb érvényesítésé úi életre keltette pártunk számos szervezetét, úi lendületet, úi erőt adott szervezeteink munkájának. A párttagok ezrei váltak harcosabb, lelkesebb, odaadóbb kommunistákká, a néD ügyének főbb harcosaivá, azért, mert a pártdemokrácia fejlesztése és kiterjesztése lehetővé tette számukra, hogy nyíltan, bátran beszéljenek, megtegyék észrevételeiket, javaslataikat, bíráljanak, küzdjenek a hibákkal, fogya tékossá gokkal szemben. i A módosított szervezeti szabályzat kiterjeszti a pártdemokráciát. A szervezeti szabályzat egyik leglényegesebb módosítása az. ame'v kimondja: a választások az alapszervezetekben is titkosak legyenek. A pártdemokráciát a bírálat> az önbirálat, az alulról jövő bírálat megvalósításán kell mindenekelőtt mérni. A pártdemokrácia egyik leglényegesebb előfeltétele a pártszerű vita. Ez az alapja a pártban a kérdések helyes eldöntésének, a helyes politika kialakításának, az egész pártmunkának. . Az elmúlt évek s az elmúlt hónapok tapasztalatai azt mutatják, hogy a bírálatot s az önbírálatot nem lehet egy intézkedéssel, egyszersmindenkorra „bevezetni”. Megvalósításáért sz'krdatlanu! harcolni, küzdeni keli. Különösen sokat keli még küzdeni az-rt, hogy minden párttag megértse, hogy a hibák feltárása, a pártszerű bírálat személyekre való tekintet nélkül — kötelessége! Az utóbbi időben egyes kommunista vezetők — attól tartva, hogy olyanok hírébe kerülnek. akik ledorongolják munkatársaikat, az embereket — elmulasztják a helyes, pártszerű bírálatot is. Ez veszélyes jelenség. A vezető éles, elvszerű segítő, érvekre épített bírálata nélkülözhetetlen a pártmunkában. Akad más hiba is. Egyesek nyakra-főre, komoly meggondolás nélkül, minden! és mindenkit bírálnak és bírálatuk nélkülözi a tárgyilagosságot, sőt nem egyszer az igazságot. Az efajta bírálatra semmi szüksége nincs a pártnak. Különösen rosszul állunk az önkritikával. Kétségtelen, hogy a bírálatnak ez a legnehezebb fajtája, de nélküle nem lehet meg a párt. S tapasztalni, hogy egyesek húzódoznak az önbírálattól, önbírálatuk gyakran nem őszinte, formális. Nem mutatják. de ha önkritikát várnak tőlük, megsértődnek. Nyíltan rá kell világítani, hogy az ilyen párttagok s az ilyen vezetők a pártnak kárt okoznak, nem képesek elég bátran saját személyüket a párt érdekei alá rendelni. Az ilyen párttagokat, s az ilyen vezetőket azoknak a kommunista kollektíváknak, amelyeknek tagjai, segíteniök kell e hibák leküzdésében, bátran feltárva e fogyatékosságot, mely megronthatja a vezető kollektívák egységét, fegyelmét, harcképességét. Nem áll még jó! pártunkban az alulról jövő b'rálat támogatása sem. Az alulról jövő bírálat csak akkor bontakozik ki, ha lehetőséget adnak rá, ha előse-' gítik, ha igényt tartanak rá. Letöri és elkedvetleníti a bírálót az is, ha a vezető formálisan elfogadja a bírálatot, de nem tesz intézkedéseket a felfedett hibák kiküszöbölésére. A legszigorúbban el kell ítélni azt a vezetőt, aki üldözi a bírálatot. Sajnos ezzel is találkozni a pártban. A leggyakrabban úgynevezett „finom” eszközökkel hárítják el a bírálatot: figyelmeztetik a bírálót, éreztetik vele, hogy jobb lenne, ha hallgatna, felfelé buktatják, áthelyezik, stb.. Egyes esetekben azonban nem riadnak vissza a bírálat durva elfojtásától sem. E jelenséget nem szabad megtűrni a pártban. Acs elvtárs ezután a pártaktíva jelentőségéről szólt, majd kijelentette: A párttag minden jogának tiszte'etbentartása a pártdemokrácia egyik legfőbb feltétele: A tagok jogainak védelmére egy igen lényeges kérdésben kell a szervezeti szabályzatot kiegészíteni; jobban védeni kell a párttagot a pártból való kizárás ellen. A párttag számára a pártból való kizárás a legsúlyosabb büntetés. A párttag védelmét jelenti a szervezeti szabályzat azon előírása is, amely felhatalmazza a párttagot arra. hogy résztvegyen azon ügyek tárgyalásában, amelyeknek során a pártban az ő személyéről, magatartásáról döntenek. A párttagok kötelességeinek kiterjesztése és fokozása. A pártfegyelem megszilárdítása A párt szervezeti felépítésének vezérelvéhez, a demokratikus centralizmushoz liiven, a módosított szervezeti szabályzat tervezete nemcsak a pártdemokráciát terjeszti ki, hanem nagy mértékben kiterjeszti a párttagok kötelességeit és kiemeli a nártfegyelem nagy jelentőségét. A szocializmus építése a párt, a munkásosztály, az egész dolgozó nép hatalmas erőfeszítését kívánja meg. A szocializmus sikeres építése lehetetlen a pártkötelességek szigorú megtartása, a legszigorúbb párt- és állami fegyelem nélkül. A központi vezetőség 1953 júniusi határozataiból ez is világosan következik. Ács elvtárs ezután arra figyel- ‘ mezteteti: ^gyesek arra gondolnak, hogy a pártdemokrácia kiterjesztése, kiszélesítése, megvalósítása egyet jelent a párt- kötelességek csökkentésével, s a pártfegyelem meglazításával. Ez nem kommunista felfogás, a kommunista szervezeti elvek félreértéséből, meg nem. értéséből ered. A kommunista pálrttagokra háruló kötelességek kiterjesztését mindenekelőtt az indokolja, hogy az elmúlt években növekedett a párttagság műveltsége, párt- tapasztalata. politikai érettsége, elvi szilárdsága. A szervezeti szabályzat a párttagok kötelességei között az első helyre teszi — mint már erről szó volt —- azt, hogv a párttag őrködjék a párt ideológiai és szervezeti egysége felett. A szervezeti szabáilvzat ezt megköveteli a legegyszerűbb párttagtól ugyanúgy, mint a központi vezetőség bármely tagjától. A szervezeti szabályzat ezen előírását bátran és joggal nevezhetjük a szervezeti szabályzat legfőbb előírásának. (Lelkes taps.) A szervezeti szabályzat előírta azt is, hogy a párt határozataiért küzdenie, harcolnia kel! a párttagoknak. A párthatározatok a nép ügyét szolgálják. A párt- határozatok végrehajtásának elhanyagolása miatt tehát a nép ügye szenved; éppen ezért tűrhetetlen a közömbös, közönyös, hanyag magatartás a párt határozatai iránt. Helyes leszögezni a szervezeti szabályzatban, hogy pártunkban vasfegyelemre van szükség, melynek a párttagok öntudatából kell táplálkoznia. A párttagság vasfegyelméért síkra kell szállni, küzdeni kell érte. Emlékeztetni keli a párt minden szervét és szervezetét, a párt minden tagját a centralizmus elvére: a megválasztott vezető szervek utasításán az alsóbb szervek kötelesek végrehajtani. Enélkül a párt nem teljesítheti hivatását, nem töltheti be vezető szerepét, nem képes vezetni a munkásosztályt, a dolgozó nép harcát és szervezeteit. A szervezeti szabályzat új pontként iktatta be a párttagok kötelességei közé azt, hogy a párttagnak őszintének kell lennie a párttal szemben, nem szabad elkendőznie, elferdítenie az igazságot. Ezenkívül, mint igen lényeges pontot, a ' kötelességek közé beiktatja a szervezeti szabályzat azt, hogy minden egyes párttag kötelessége a káderek kiválasztásában, előléptetésében, leváltásában megtartani a párt- szerű előírásokat, a pártutasításokat. Ez azt jelenti, hogy küzdenie ke!! a káderek kiválasztásában megmutatkozó mindenféle elvtelenség ellen. A pártbizottságok és a pártszervezetek feladatainak pontosabb meghatározása Pártbizottságaink és pártszervezeteink évek óta küzdenek azzal, hogy kialakítsák helyes munkastílusukat, ebben a küzdelemben némi eredményt mutathatnak fel; különösen a központi vezetőség 1953 júniusi ülése óta vizsgálódva tanulmányozzák munkastílusukat s küzdenek azért, hogy mindenben megfeleljenek feladataiknak. Ez azonban nem mindig sikerül. A dolog lényege abban áll. hogy a pártbizottságok s a pártszervezetek hajlamosak arra, hogy eltérve elsőrendű feladataiktól és rendeltetésüktől, irányító politikai tevékenység helyett saját belső ügyeik felé forduljanak. Nem kis számban van olyan szervezet, amely teljesen elmerül a pártbizalmiak, s a népnevelők kiválogatása, a szemináriumok megszervezése, a felvonulások s a dekorációk előkészítése. különböző pártügyek, értekezletek megszervezése és lebonyolítása érdekében folytatott „pártmunkában”. Mivel jár ez? Azzal, hogy a pártmunka elszürkül, elsekélye- sedik, kimerül az úgynevezett „szervezésben”, elvész a munka igazi tartalma, igazi célja; kiesik a pártszervezet látóköréből a népgazdasági terv, a termelés, a dolgozó ember, a dolgozó ember szükséglete, gondja, a kommunista felvilágosító és nevelő- munka. A pártéletet elevenné, tartalmassá, vonzóvá csak az teheti, ha a pártvezetőség mindenekelőtt azzal foglalkozik, ami a I párttagokat, a dolgozókat elsősorban érdekli: tehát a munka, a termelés, a megélhetés gondjaival, a dolgozó emberek problémáival, a népgazdasági tervvel, a párttagok, s a dolgozók nevelésével, a dolgozók szociális, kulturális problémáival. Ha a pártszervezet, a pártbizottság ettől elszakad, a pártmunka el- színtelenedik. ez az elszakadás lealacsonyítja a pártszervezetet, megfosztja politikai irányító szerepétől: a pártgyűlések, pártértekezletek, pártbizalmi ülések tartalmatlanná és érdektelenné váilnak, mert ezeken egyszerűen nincs mit megbeszélni: legalább is nincs olyan, ami a párttagokat, a dolgozókat igazán foglalkoztatja. A szervezeti szabályzat pontosabban meghatározza és kiegészíti az aiapszervezetek feladatait is. A « r r • járási pártbizottságokról A szervezeti szabályzat figyelembe veszi azt, hogy az elkövetkezendő években a népgazdaság fejlődésének kulcskérdése a mezőgazdaság fellendítése. Ezért a járási pártbizottságok jelentőségét, szerepét külön pontban beiktatja a szervezeti szabályzatba. A járási pártbizottságok a mezőgazdaság fellendítéséért folytatott harcban a legdöntőbb helyen állnak. A járási pártbizottságok: „A falusi párt- szervezetek irányításának alapvető szervei”, ennek megfelelően pártunk központi vezetősége gondoskodik arról, hogy a járási pártbizottságokat megfelelően megerősítse. Ezt célozza városi, művelt káderek átcsoportosítása a falura. A járási pártszervezetek megerősítése azzal kell, hogy járjon, hogy a falun megerősödik a politikai munka, a pártszervezet, a párt és a tanács helyi szervei körül a falusi pártonkívüli paraszt aktíva. A kommunisták munkájáról a tömegszervezetekben A DISZ munkája A központi vezetőség júniusi határozata fő célul azt tűzte ki, hogy a párt megjavítsa, megsokszorozza kapcsolatait a dolgozó tömegekkel. Ennek fő feltétele politikánk helyes végrehajtása, A párt politikájának helyes végrehajtása megmagyarázása nem utolsó sorban a dolgozók nagy tömegszervezetein is múlik. A dolgozók tömegszervezetei, melyeket a párt az ott dolgozó kommunisták révén irányít, közvetítik a párt politikáját az ifjúsági szövetségben. a szakszervezetekbe, a demokratikus nőszövetségbe stb. tömörült dolgozókhoz s az ezen szervek befolyása alatt álló rétegekhez. Sajnos, nem minden pártbizottság és pártszervezet értette meg a dolgozók nagy tömegszervezeteinek jelentőségét. Sokhelyütt még ma is tűrhetetlenül elhanyagolják mind a szakszervezetet, mind az ifjúsági szervezetet, mind a nők szervezetét. s a többi tömegszervezetet és tömegmozgalmat. A tömegszervezetekben folyó gyenge munka többek között arra is visszavezethető, hogy az e szervekben tisztséget betöltő kommunisták nem hajtják végre megfelelően a párt utasításait. Ezért a szervezeti szabályzat úgy intézkedik, hogy a tömegszervezetek tanácskozásán (pl. kongresszusán) és választott szerveiben meg kell alakítani az MDP-csoportot, amely az illetékes pártbizottság és pártszervezet irányítása alatt áll. A szervezeti szabályzat figyelembe veszi azt, hogy a Dolgozó Ifjúság Szövetsége, létrehozása óta megerősödött, s mind alkalmasabbá válik az ifjúság helyes nevelésére, mozgósítására. Ezért a szervezeti szabályzat feladatává teszi a Dolgozó Ifjúság Szövetsége minden szervezetének, hogy küzdjön „a párt- határozatok végrehajtásáért, a szocializmus építésének minden területén”. A Dolgozó Ifjúság Szövetségének minden tagja — de különösen a Dolgozó Ifjúság Szövetségében dolgozó kommunisták — részére a szervezeti szabályzatnak e tétele nagy megtiszteltetés és egyúttal nagy kötelezettség. Váljék alkalmassá a Dolgozó Ifjúság Szövetségének központi vezetősége és minden szervezete e kötelezettség teljesítésére! A szervezeti szabályzat figyelembe veszi, hogy az ifjúság különösen fogékony az új iránt, s türelmetlen a fogyatékosságokkal s a Hibákkal szemben; exért külön feljogosít!a a DISZ valamennyi szervezetét arra, hogy a párt megfelelő szervei elé terjesszék mindazon javaslataikat, amelyek az élet különböző területein megmutatkozó hibák és fogyatékosságok kiküszöbölésére irányulnak. Azon kell lenniök a Dolgozó Ifjúság Szövetsége szervezeteinek. hogy valóban éljenek a párt szervezeti szabályzatában biztosított eme jogukkal. - Erre mindenképpen szükség is van. A párt nem nélkülözheti az ifjúság lendületét, lelkesedését, áldozat- készségét és odaadását, az új életünkben előforduló hibák és fogyatékosságok kiküszöböléséért vívott harcban. A? ifjúság nagy tettereje, szenvedélyessége, mun kabírása hatalmas emelője leW
