Szabad Nógrád. 1954. május (10. évfolyam. 34-42. szám)

1954-05-19 / 39. szám

SZABOD NÓGRÚD MDP NÓGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1954 MÄJUS 19. A helyi politikáról Pártunk nagyszerű cél megvalósítására vezeti dolgozó népünket: emelni az életszínvonalat, egyre fokozottabb mér­tékben kielégíteni a szükségleteket. Amióta hazánkban a munkásosztály került hatalomra, de különösen a kormány- programon meghirdetése óta eltelt közel egy év alatt e téren jelentős eredményeket értünk eL Dolgozó népünk szükség­letei azonban állandóan növekednek, számtalan jogos kérés, kívánság hangzik el megyénk vezetőszervei felé is. Nyilván­való azonban, hogy a vezető párt- és állami szervek a megyé­ben egyszerre nem képesek minden feladatot megoldani, vagy jogos igényt kielégíteni. Tény az. hogy a dolgozók problémái­nak intézésében, az emberekkel való személyszerinti foglalko­zásban, szükségleteik kielégítésében hibákat követtünk el az elmúlt évek során. De a hibákat egyszerre kijavítani, a hiá­nyosságokat az egyik napról a másikra pótolni nem lehet. A pártszervezetek, a helyi tanácsok és dolgozó népünk megnövekedett aktivitásuk nyomán már eddig is számos kér­désben helyileg döntöttek, hoztak intézkedéseket. Egyre vilá­gosabban megértik, hogy pártunk júniusi politikája megvaló­sításának egyik követelménye az is, hogy önállóan oldják meg a helyi feladatokat. A falvakban például a mezőgazdaság fej­lesztéséről szóló határozat megjelenése után nem egy helyes távlati tervet dolgoztak ki. a helyi adottságoknak és felada­toknak megfelelően. Érsekvadkert és Szirák község párt­vezetőségei törekedtek arra, hogy alaposan megismerjék köz­ségük helyzetét, a dolgozók véleményét, a felsőbb szervek határozatait ennek megfelelően, az ő sajátos helyi viszonyaik, feladataik alapján hajtsák végre. Nem egy példa van arra is, hogy a helyi szervek nem várnak mindenben felsőbb enge­délyre, vagy anyagi eszközökre. A dolgozók mozgósításával jelentős feladatokat hajtanak végre. Bércéi községben az út­építésnél, Becskén a kultúrház építésénél, Szügyben az iskola építésénél 10.000 forintot meghaladó értékben végeztek társa­dalmi munkát a falubeliek. Sóshartyánban az elmúlt évben a maguk erejéből csinálták meg a belvízlevezető csatornát és az e célra kiutalt pénzösszeget a kultúrház rendbehozására használták fel. Számos helyen azonban a pártszervezetek a legapróbb politikai irányítást is a felsőbb szervektől várják, tanácsaik pedig minden fillérért a megyei tanácshoz írnak, vagy járnak. Ugyanakkor kevésbbé gondolnak arra, hogy öntevékeny mun­kájukkal a felsőbb szevek megfelelő támogatása és segítése mellett már eredményeket is tudnának felmutatni. Vegyünk csak egy példát: Caécsé és Ecsag községek dolgozó paraszt­jainak szénáját, szinte rendszeresen elviszi a kiáradó patak vize. A patak már annyira feltöltődött, hogy egy kis esőzés után is kiönt. Nagy kár ez. A faluból már nem egyszer fel­keresték a járási tanácsot, a tanácstagokat és a különböző szerveket. A patak szabályozása mintegy 12 millió forintba kerüine. Ennyi pénzt most nem tudunk előteremteni (többek között azért sem, mert Ecseg is lemaradt az adófizetésben.) De ha Csecsén és Ecsegen a pártszervezetek vezetőségei, a helyi tanácsok közreműködésével mozgósítanák a dolgozó pa­rasztokat és mindenki csak a maga földterülete végén, azon a párszáz méteren elvégezné a folyó szabályozását, máris megoldódna a dolgozó parasztok igen fontos és jogos kérése. A helybeli termelési bizottságok számára nem is lehetne szebb feladatot elképzelni, mint egy ilyen mozgalomnak az élére állni. A pártszervezet népnevelői nyugodtan elmondhatnák e két faluban, hogy a múltban, ha szükség volt rá, egyszerűen kivezényelték oda a dolgozókat, de a legtöbb esetben senki- sem törődött az ilyen problémával. Természetesen a megyei tanács szakemberrel és a legszükségesebb dolgok beszerzésé­hez anyagi eszközökkel is támogatná a folyószabályozás ügyét Csak az üzemek, bányák és falvak dolgozói problémáinak közvetlen ismerete adja meg a lehetőséget a párt, állami és gazdasági funkcionáriusok számára, hogy kialakítsák helyi politikájukat. Komoly hiba például, hogy a bányász párt- szervezetek, alig-alig foglalkoznak olyan időszerű kérdések­kel, konkrétan az ő üzemükre vonatkoztatva, mint a terme­lékenység, az önköltség alakulása, vagy a gépek kihasználá­sának foka. Sem a Központi Vezetőség, a kormány, sem a megyei pártbizottság, a megyei tanács nem dolgoz ki és nem is dolgoztak ki olyan határozatokat, amelyek minden területre érvényesek, minden részletkérdésre kitérnek. Az alsóbb szer­vek feladata, hogy a helyi körülményeknek megfelelően dol­gozzák ki e határozatokat anélkül, hogy eltérnének a felsőbb szervek határozatainak szellemétől és anélkül, hogy változ­tatnának e határozatok lényegén. A kommunista munkastílus, a kommunista vezetés követelménye éppen az, hogy az alsóbb szervek, a fentről jövő irányelveket helyesen összekapcsolják a helyi problémákkal, hogy területük önálló vezetői legyenek. Az üzemek, falvak vezetőinek azt a törekvését, hogy ön­állóan dolgozzanak, nem egy esetben a járási szervek veze­tőmunkájának hiányosságai is gátolják. Megtalálható még a felsőbb szervek határozatainak sablonos továbbítása, vagy éppen a túlzott gyámkodás, amikor igyekeznek részletkérdé­seket is megoldani az alsóbb szervek helyett. A járási taná­csok rendelkezésére mintegy 100.000 forint áll a helyi fel­adatok megoldására, vagy segítésére. A járási tanácsok azon­ban nem mindig használják ki megfelelően az összeget. Nem értik eléggé, hogy a falvak dolgozóinak társadalmi kezdemé­nyezése mennyire támogatható, fellendíthető azzal, ha pél­dául egyes feladat megoldásához kisebb+nagyobb összeget biz­tosítanak, amelyet ott a faluban csak a társadalmi munkával képtelenek előteremteni. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a járási pártbizottságok és tanácsok figyelembe vegyék az egyes üzemek, községek kívánságait, helyi erőit és úgy dol­gozzanak, hogy munkájuk kiváltsa ott a fokozottabb akti­vitást. A népjólét emelésére való törekvésünkben a párt- szervezetek, a tanácsok számára bőséges alkalom nyílik arra, hogy önállóan és alkotó módon oldják meg feladataikat. Ha erre törekszenek, akkor mindig találkozni fognak területi dol­gozóinak helyeslésével és alkotó támogatásával! ‘ fogasoltunk Palotáson A magasabb terméshozamok elérésének egyik alapfeltétele az idejében végzett szakszerű nö­vényápolás. A palotási Május 1 tsz-ben 30 kh cukorrépa egyelé- sét és 80 kh kukorica fogasolá­sát végezték el. Élenjárnak a növényápolási munkában Tóth Antal, Pap József, Tóth Erzsébet és Szőke Mihály. A kisterenyei Vörös Október tsz tagsága is megkezdte a ka­pásnövények ápolását. 3 kh cu- korrépasarabolást végeztek. Bodor József ecsegi dolgozó paraszt a növényvédelmet nem hanya­golja el borsóföldjén, mert rovarirtószerrel szórja be, s ezzel meg­védi a borsót kártevőitől. A KOAGRESSZITSI SIET GYŐZELMÉÉRT „Vállalom..." Meló Mihály, a szécsényi gép­állomás kihelyezett agronómusa a III. pártkongresszus tiszteleté­re vállalta, hogy a szécsényi II. Rákóczi és a Búzakalász tsz, de a község egyénileg dolgozóival is 17-től 23-ig kongresszusi he­tet tartanak. A Rákóczi tsz-ben a kongreszusl hét folyamán a gépi aratásra leszerződött terü­leteket kötelenítik, s befejezik az acatolást. Az 5 kh cukorré­pát másodszor sarabolják és egyelik, két kh burgonyát meg­kapálnak, az 5 kh szöszöst le­kaszálják, zölden besillózzák, majd a területet felszántják és jól elkészített talajba vetik a 100 napos kukoricát. „Vállalom, hogy a II. Rákóczi tsz-nél a gépi kapálás bevezeté­sével a kukoricánál az üzemterv­ben elfogadott 12.1 mázsás hol- dankénti átlagot 17 mázsára, a 150 mázsás cukorrépa átlagot 200-ra, burgonyánál pedig az 55 mázsa átlagtermést 80 mázsára emeljük. A hagyma beütemezett 45 mázsás átlagtermését 130 mázsára emeljük. A felsorolt terméseredmények elérése érdekében a soronkövet- kező növényápolási munkákat időben és pontosan elvégezzük. Az egyéni dolgozó parasztoknak növényápolási munkáknak el­végzése érdekében szakmai se­gítséget nyújtok, hogy Szécsény a járás első községe legyen a növényápolásban". Már másodszor kapálunk Május 13-án a borsosberényi állami gazdaságban értékelték, hogyan teljesítették a dolgozók a kongresszus tiszteletére tett vállalásukat. Többek között Ku- rucz Imre fcgatos 110, Baráth Andrásné munkacsapata 130, Molnár Erzsébet napi normáját 148 százalékra teljesítette. A II. számú brigádban Verebes Ist­vánná 203, Dénes Rozália 200, Demény Józsefné 198 százalékra teljesítette kongresszusi válla­lását. Az eredmények ismertetése után a kongresszus tiszteletére újabb felajánlások születtek. Bótha Ferenc növénytermesztési agronómus vállalta, hogy a hát­ralévő 9 nap alatt 50 kh cukor­répa egyelését, a 105 kh fűmag, 50 kh fajtaborsó és 50 kh kapás rostlen második kapálását el­végzi a gazdaság. Liszka László gépcsoportvezető a gépek üzem­képes állapotát biztosítja, míg Kazi József építési birgádvezető vállalta, a brigád családtagjai segítséget nyújtanak a növény- ápolásnál. Ezenkívül az építési brigádtagok az eddig elért tel­jesítményüket még 5 százalék­kal fokozzák a kongresszusi hé­ten. Raj László igazgató Megjutalmazzák a legjobbakat A zagyvái szénbányák fizikai és műszak’ dolgozói csatlakoz­tak a Ganz Vagon- és Gépgyár dolgozóinak versenyéhez. Pár­tunk III. kongresszusának tisz­teletére vállalták, hogy május hó 1-től 14.328, 24—31-ig 5600, a májusi hónapban összesen te­hát 19.928 tonna szenet termel­nek ki. A szén minőségét is ja­vítják. A multhavi 5.2 százalék­ról 5 százalékra csökkentik a palatartalmat. Vállalták továbbá, hogy á Pécskőtáróban a légakna hajtá­sánál a nehézségek ellenére is szénre érnek. Margittárón 40 folyómétert teljesítenek az elő- vájásokból. A VI. számú lejtő­ben nagyszelvényben 25 folyó­métert, a Forgácslejtős üzemnél a lejtakna folytatásánál vizes, kemény agyagban 25 folyómétert hajtanak ki A műszakiak vállalásukban Ígé­retet tettek arra, hogy minden­ben támogatni fogják a fizikai dolgozókat és a műszaki felté­teleket minden egyes esetben biztosítják vállalásaik teljesítése érdekében. Pártunk III. kongresszusának tiszteletére elindított munkaver­seny legjobbjai részére díjakat tűztek ki. Két csapatzászlót, egy üzemi zászlót, 7 darab díszokle­velet, ezenKívül a legjobb csapa­tok tagjait pénzjutalomban ré­szesítik. Jól felkészültek a kongresszusi hétre a fővölgyi bányászok A nagyaktívaértekezlet május 15-i határidőt jelölt meg, de pén­tek reggelre már szenet ért Géczi Imre csapata a Kistere:; nyei Szénbányák VfflTJflSOfJt'Sl- gyl üzemének pócsházai lejtős- aknájában. Most már egy sze- nelő munkahellyel több áll a fő­völgyi bányászok rendelkezésére, hogy ígéretükhöz híven a kon­gresszusi héten törlesszék 215 tonnás tartozásukat. Az aktíva­értekezlet azonban még két munkahely üzembeállítását is bevette a kongresszusi hét előké­születeinek tervébe. Ezeken a munkahelyeken azonban metán­gázzal kellett szembeszállni. A bányászok Brunda László ak­nász vezetésével tétovázás nél­kül indultak harcba. Csőszellőz- tetőket szereltek be a metánnal elöntött vágatokba és a ventilá­torokkal csakhamar megtisztítot­ták a levegőt. Szombaton már az újabb két munkahely bizto­sítását és az ácsolatok rendbe­hozását végezték. A fővőlgyi bánya másik üzem­részében, a csigakúti lejtősak­nában is lendületes, előkészítő munka előzte meg a kongresz- szusi hetet. A frontfejtés terme­lési ciklusának meggyorsítására a menekülővágat felől még egy lőlyukfúrógépet állítottak fel, így többször robbanthatnak, ami egyúttal több szenet is jelent. Ezejiben a napokban a karban­tartókra és fenntartókra hárult a legnagyobb feladat. Áldozatkész­ségben itt sem volt hiány. A csi­gakúti és pócsházai aknában egy­aránt jó munkát végeztek: több, mint ezer méter vágányt hoztak rendbe, hogy a kongresszusi hé ten ne legyen fennakadás a szállításnál sem. A fővölgyj párt-, szakszervezet és DISZ-szervezet aktíváinak is sok munkája akad. Versenytáb­lákat készítettek, kultúrcsoportot és zenekart szerveztek a kon­gresszusi hét legjobbjainak nép­szerűsítésére, köszöntésére. Tervbe vették, hogy az élenjáró bányászok lakóhelyén levélben értesítik eredményükről a taná­csot. családjukat és gyermekük iskoláját. A lemaradók „ered­ményeivel” is hasonló módon járnak el, azzal a különbséggel, hogy a népnevelők mindjárt se­gítséget adnak a lemaradás be­hozásához. Átadják tapasztala­taikat s erre mozgósítják a leg­jobbakat is, hogy a kongresszu­si héten a kölcsönös segítség kiapadhatatlan forrásából merít­senek erőt új munkagyőzelmek kivívásához. Az acélgyáriak behozzák a lemaradást Az acélárugyár dolgozói az első negyedév során 1424 tonná­val maradtak adósak népgazda­ságunknak, melyből áprilisban 374 tonnát törlesztettek. Május hónapban még jobb eredmények várhatók, 15-ig 109.8 százalékra teljesítették havi tervüket. Azt akarják, hogy ebben a hónapban behozzák lemaradásukat. A kongresszusi hét megkezdé­sekor, május 17-én reggel 6 óra­kor minden üzemben röpgyűlést tartottak, ahol számos vállalás is történt. A huzalműben Buda Antal munkaérdemrenddel kitün­tetett sztahanovista drótkötő vál­lalta, hogy a kongresszusi hét tervét két nap alatt teljesíti és a kongresszusig 1957 október havi tervét teljesíti. Bódi János öntvényköszörűs május havi ter­vét a kongresszus tiszteletére 10 nappal túlteljesíti. Jelenleg 1956 márciusi tervén dolgozik. Vilcsek Ferenc sztahanovista hengerész az újonnan gyártott optikai anyag selejtmentes hengerlését vállalta. Vilcsek elvtárs jó mi­nőségi munkája mellett is 171 százalékos átlagteljesítményt ért el. A begyűjtési verseny A járások közötti begyűjtési verseny állása a május 10-i ér­tékelés alapján a következő: A salgótarjáni járás továbbra is tartja az első helyet. Öt hó­napi tervét sertésből 48.2, vágó­marhából 86.9, tojásból 83.6, ba­romfiból pedig 96.2 százalékr.' teljesítette. Második a balassa­gyarmati járás. Sertésből 48.5. vágómarhából 63.7, tojásból 66.5, baromfiból pedig 87.7 százalék­ra teljesítette tervét. A rétsági járás sertéstervét 37.4, marha 48.6, tojás 78.7, baromfi tervét pedig 90 százalékra teljesítette, s ezze’ a járás versenyében a harmadik helyen van. Negyedik a pásztói járás-, amely sertésből 39.9, vágómarhából 49.1, tojás­ból 80.4, baromfiból 75 4 száza­lékra teljesítette tervét. A ver­senyben a szécsényi járás az utolsó Sertés 46.6, vágómarha 56.4. tojás 68.8, baromfi tervét pedig 83 százalékra teljesítette. Ki lesz az első Tolmácson A tolmácsi gépállomás trakto­rosai között nagy harc indult el, hogy a kongresszusi héten minél nagyobb százalékban teljesítsék a felajánlásukat. Mindenki az első helyre törekszik. Idáig Bu- bor János elvtárs áll az első he­lyen, aki a kongresszus tisztele­tére 110 százalékos eredmény el­érését vállalta. Jelenleg 264 szá­zalékra teljesíti előirányzatát. A második Topolcsik Imre elvtárs, idáig 256 százaléknál tart 110 százalékos felajánlásával szemben. Szép eredményt ért el Hajcsusz János traktoros is, aki 105 százalékos felajnálása mel­lett 205 százalékra teljesítette a tervét. Ezek az eredmények és a gép­állomás valamennyi dolgozójá­nak jó munkája tette lehetővé, a gépállomás tavaszi tervének 100.4 százalékos teljesítését. Karancsberényi levél Szerkesztőségünk levelet ka­pott Palásthy Nándor, a karancs­berényi állami gazdaság brigád- agronómusától. Palásthy elvtárs többek között ezeket írja: „A III. pártkongresszus tisz­teletére tett felajánlást április 10-én már teljesítettem. Az őszi vetések elsőrendűnek mutatkoz­nak. Igaz, idejében vetettünk, istállótrágyát kapott a föld, s holdanként 200 kg szuperfoszfá­tot. Kora tavasszal komposztot és nátriumnitrátot adtunk a ve­tésnek, fogasoltuk, s elvégeztük az acatolást is. A 200 kataszteri holdról a tervezett 8 mázsa he­lyeit 10 mázsa gabonát várok holdanként. Most vállaltam, hogy május 24-re elvégezzük a kapásnövé-* nyék ápolását: 44 kh napraforgó sorközi és egyelő kapálását, to­vábbá 5 kh takarmányrépa sa- rabolását és 15 kh illetményföld lókapálását. A munka jól halad, s remélem már május 20-án tel­jesítem a vállalást”. Mit tesznek a kisterenyei gépállomáson A kisterenyei gépállomás dol­gozói a pártkongresszus tiszte­letére újabb felajánlásokat tet­tek Tóth István vállalta, hogy négy darab cséplőgépet össze­állít. Nyerges Lajos a ponyva- csúszóra elkészíti a kart, össze­állít egy kaszálógépet. Csortos Rudolf négy fűkaázálógép kijaví­tását, s a körzetében lévő gépe­ken a hármas számú karbantar­tás elkészítését vállalta a párt- kongresszus tiszteletére. Koós Sándor a villanyhegesztésnél 10 százalékkal csökkenti az önkölt­séget. Ispán Lajos pedig két álló­gép kijavítását vállalta. Rákos Miklós megjavítja a beérkezett ekéket. Gáspár Ferenc három tsz felett vállalt patronálást. Szabó József MDP-titkár ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom