Szabad Nógrád. 1954. május (10. évfolyam. 34-42. szám)
1954-05-19 / 39. szám
2 SZABAD AOGRAD 1954 május 19. A MEGYEI PÁRTVÁLASZTMÁNY ÜLÉSE A politikai munka javításával, a kulák elívni harccal hassuk he a lemaradást a begyűjtésben, adófisctcsben A megyei pártválasztmány május 15-én ülést tartott, amelyen megtárgyalta az állampolgári kötelezettség teljesítésének helyzetét megyénkben, valamint a bányászok között végzett politikai munka helyzetét és feladatait. ★ — Megyénk súlyosan elmaradt az államiránti kötelezettségek teljesítésében — állapította meg Laukó György elvtárs, a* megyei tanács elnöke, az első napirendi pont előterjesztője. — E lemaradás megtalálható mind a begyűjtésben, mind az adófizetésben. Az öthavi tervet sertésből 44.6, vágómarhából 60.5 százalékra teljesítettük. Az adófizetésben az első negyedévben 61.2 százalékos íeljesítményt értünk el. Megyénk az országos versenyben a begyűjtésben 13., az adófizetésben 15. helyen van. A pártszervezetek, a helyi tanácsok látóköreiből eltűnt a kulák, csökkent az osztályellenség elleni harc. Mindez hozzájárult a tömegekkel való kapcsolat lazulásához. Nem figyeltünk fel idejében arra, hogy a becsületes dolgozó parasztok követelik az elmaradók felelősségrevonását. Elhanyagoltuk az élenjárók megdicsérését is. A beszámoló ezután részletesen elemezte, hogy az elkövetett hibák hogyan hatottak ki a begyűjtésre és az adófizetésre. A második negyedévi adóbevételi tervet május hónapig mindössze 27.9 százalékra teljesítettük, valamennyi járás lemaradt a tervteljesítésben. Maga a pénzügyi apparátus a dolgozó parasztokkal való foglalkozás helyett adminisztratív feladatokat végzett. Községi tanácsaink nem segítik, nem ellenőrzik az adómegbízottak munkáját és ezért nem egy közülük rosszul végzi el feladatát. A notórius elmaradókkal szemben ugyanakkor nincs meg a szükséges intézkedés, bár dolgozó parasztjainknál meg van az anyagi fedezet az adófizetésre. 1954. negyedik hónapiában a földművesszövetkezetek forgalma 76.200 forint volt, az előző év hasonló időszakának 62 milliós forgalmával szemben Sok tanácsfunkcionárius nem látja világosan, hogy a falu ilyen nagyarányú elmaradása mellett veszélvbe kerül népgazdaságunk egyensúlya, gyengül a munkás-paraszt szövetség. Kevés községben magyarázzák meg. hogy a dolgozó parasztok által befizetett adó visszakerül a községbe. Az 1954. évi költségvetésünk előirányzata 163 millió forint, ezzel szemben a lakosság ennek valamivel több, mint egynegyed részét fizeti be adónként. Ez bizonyítja, hogy az állam a befizetett adótól sokszorosan többet ad a falunak. Laukó elvtárs hangsúlyozta, hogy az adófizetés megjavítása érdekében dolgozó parasztjainkban tovább kell mélyíteni a törvények tiszteletbentartása iránti érzést. A begyűjtés helyzetével foglalkozva elmondotta, hogy dicséret illeti a termelő- szövetkezeteket, amelyek sertésből 94.6, vágómarhából 136.4 százalékra teljesítették eddig esedékes tervüket. Általában azonban a megyében minden cikkféleségből jelentős a lemaradás. Tanácsaink az előzetes tervfelbontást nem használták fel a dolgozókkal való beszélgetésre, az időelőtti teljesítés előnyének ismertetésére. A községekben sem a VB, sem az állandó bizottságok részéről nem volt kellő segítség a dolgozó parasztokkal történő megbeszéléseknél. Nem egy községi tanács a begyűjtési hivatal megalakulása óta úgy gondolja, hogy most már e téren nincs semmi feladat. Most újabb tervfelbontások folynak a községekben és itt a legnagyobb segítséget kell adni a tanácsoknak a begyűjtési apparátus részére. Meg kell gyorsítani a tervtárgyalásokat és tanácsainknak sokkal keményebben kell fellépni a hátralékosokkal szemben. A III. pártkongresszus tiszteletére kibontakozott verseny lendületének fokozása, a dolgozó parasztok lelkesedésének figyelembevétele egyik fontos emelője kell, legyen a lemaradás behozásának. A feladatok között határozta meg a beszámoló az időszerű mezőgazdasági munkák elvégzését. Meg kell kezdeni a kalászosok gyomtalanítását. Itt az ideje a cukorrépa, takarmányrépa, mák ápolásának, a borsó sarabolá- ásnak. Ahol a kukorica, burgonya már kikelt cl, kell végezni az első fogasolást, valamint meg kell kezdeni az első kapálást is. Az őszi takarmánykeverékeket má. nagyobbrészt betakarították, ezeknek a helyére most vessünk májusig másodnövényeket. A kalászosok fejlődését a második fejtrágyázás elvégzésével is segítsük elő. A gyors helyes növényápolás most egészévi termésünk alapja. A beszámolót számos hozzászólás követte. Szenográdi elvtárs Csitár községből a begyűjtő vállalatok munkáját bírálta. Bernáth elvtárs, a megyebizottság mezőgazdasági osztályának vezetője rámutatott, hoev a pártszervezetekben a példamutatást, a beadás időelőtti teljesítésénél kell kezdeni. Hangsúlyozta, hogy a hátralékok elszámolását elsősorban a kulákok- nál kell kezdeni és fel kell számolni a dolgozó parasztok irányában alkalmazott túlkapásokat. Gyepesi elvtárs, a pásztói járási pártbizottság titkára a lemaradás egyik okát abban látta, hogy maga a pártbizottság az év első két hónapjában nem foglalkozott az adófizetéssel és a begyűjtéssel. Az értekezleten felszólalt Hajdú József elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára. Rámutatott, hogy az adóban és a beadásban lévő lemaradás károsan befolyásolja a kormányprogramon végrehajtását, a dolgozók szükségleteinek kielégí- tését. A kormány programmja, a dolgozó munkájára van építve és csak akkor valósul meg, ha mindenki résztvesz végrehajtásában. A falusi osztályharccal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az ellenség támadása is hozzájárult a lemaradáshoz. Egyes funkcionáriusok elfelejtették: szocializmus építése során az osztályharc állandóan erősödik, a kulákság egyre vadabbul védekezik. A helytelen nézetek hozzájárultak, hogy a kulákság elszemtelenedjen, a bíróság és az ügyészség is hozzájárult ahhoz, hogy egyre nyíltabban lépjen fel. Hangsúlyozta Hajdú elvtárs, hogy mi továbbra is a kulákság korlátozásának politikáját folytatjuk, de a kuláknak semmit vissza nem adunk, éppen ezért a törvényszegőkkel a legszigorúbban fel kell lépni. Meg kell követelni, hogy a kulák eleget tegyen beadásának. A kulákságra a legsúlyosabb csapás az, ha el tudjuk szigetelni a dolgozó parasztságtól. Ereje éppen abban van, hogy mélyen be van ágyazva a dolgozó parasztok közé és minden eszközzel igyekszik erősíteni befolyását. Hajdú elvtárs a továbbiakban a tsz-ek erősítésének, valamint a növényápolás elvégzésének időszerű kérdéseiről beszélt. Több felszólaló után a választmány rátért a bányászok között végzett politikai munka helyzetének és fe'adatainak megtárgyalására. /I kormányprogramm megvalósításának alapvető essköso a sséntermelés tervének teljesítése Nádasdi András elvtárs, a megyei pártbizottság a°it. prop. titkára a második napirendi pont előadója bevezetőjében megállapította, hogy a Központi Vezetőség júniusi határozata óta javult a bányász pártszervezetek politikai munkája, növekedett a párttagok és pártonkívüliek aktivitása. A fejlődés ellenére is azonban a bányász párt- szervezetek vezetési színvonala. politikai tömegmunkája messze elmaradt az új szakasz követelményei mögött. Ezt mutatja: a szénbányászat az első negyedéves tervét csak a vasárnapi műszakokkal teljesítette, ugyanakkor 7 millió ^forinttal lépték túl a béralapot, csökkent az egy főre eső termelés is. Jelenleg szénbányáink adóssága összesen 17.907 tonna szén. A hibák főforrása az előrelátás nélküli tervszerűtlen bányavezetésben, valamint a párt- és szakszervezetek hiányos munkájában van. Az élő, eleven pártellenőrzés elhanyagolása következtében nem figyelnek fel időben a bányavezetésben a feltárási és fenntartási munt ában előforduló hibákra. A hibák egyik főbb forrását a párt- és szakszervezeti vezetők, valamint a műszakiak közötti helytelen kapcsolatban kell keresni. Ez odavezet, hogy sok esetben a mérnök nem érzi maga mögött a pártszervezet segítségét, nem mer bátor terveket és célkitűzéseket szabni és ha kezdeményez is. nem igényli ezekhez a párt- szervezet segítségét. A pártszervezeteknek a műszakiakkal való kapcsolat javításával is el kell érni, hogy a bányászoknak legyen jó munkahelyük, elegendő ürescsilléjük, ne akadozzon a szállítás. A kongresszusi versennyel kapcsolatban a beszámoló rámutatott, hogy a versenylen- lület, az egészséges vetélkedés, a hiányos értékelés és nyil- vánta. ,ás miatt nem tudott jól kibontakozni. A versenynyilvánosság. és a jól teljesítők népszerűsítése területén alig van fejlődés, a legtöbb helyen nem alkalmazzák a jól bevált módszereket. A kongresszusi verseny lendületének fokozásához szükséges, hogy politikai munkánk egy sor olyan politikai kérdésre adjon választ, ami a dolgozókat foglalkoztatja és a munkájukat hátráltatja. A szorospataki népnevelők a kedvezmények mellett beszéljenek arról, hogy a tervteljesítés, a minőségi termelés és az önköltségcsökkentés hogyan járul hozzá az életszínvonal emeléséhez. Nem mutatják meg a szén Útját felhasználási módját és azt, hogyan változik a szén energiává és más ipari közszükségleti termékké és hogyan jut vissza ismét a szén termelőihez, a bányászokhoz. A munkafegyelemmel kapcsolatban rámutatott Nádasdi elvtárs, hogy eluralkodott egy olyan gyakorlat, amikor a hiányzásból igazolt mulasztást csinálnak, s ezzel erkölcsi alapot adnak a kevésbbé öntudatos dolgozóknak. Sok a rejtett hiányzó az igazolt és üdülők között. Különösen gyakran előfordulnak ilyen esetek a nagy- bátonyi és tiribesi vállalatoknál. A továbbiakban a beszámoló a tröszt túlzott "■"ám kodásával és az új bérezés bevezetésénél elkövetett hibákkal foglalkozott. Majd rámutatott arra, hogy a termelés nagvobbará- nyú fellendítését a bányák jelenlegi helyzete is akadályozza. A szénbányászat az első negyedéves feltárási tervét csak 87 százalékra teljesítette, április hónaoban csupán 76.4 százalékra. Hozzájárul a lemaradáshoz. hogy a meglévő műszaki berendezéseket, véneket csúszdákat, nem tartják eléggé k ban. nem használják ki megfelelő mértékben. A kaparószalagok és csúszdák átlagos kihasználása 40—50 százalék körül van. A hibák másik része a párt- szervezetek, pártbizottságok irányító munkájából adódik. A politikai munkában nem volt elég törekvés a bányászok szocialista tudatának növelésére. Különösen gyenge a politikai munka az új munkások és a kétlaki dolgozók között. A különböző pártrendezvények sem mindig igazodnak céltudatosan, a legfontosabb politikai és gazdasági feladatok elősegítésére. Maguk a népnevelők sem használnak fel minden lehetőséget arra, hogy agitációs munkát végezzenek. A vezető üzemi és gazdasági funkcionáriusok is még mindig távol tartják magukat a népnevelőmunka végzésétől. Nem kielégítő a bányáknál a tömegszervezetek munkája sem. A DISZ nem tudott megfelelő lelkesedést vinni a fiatalok közé, az MNDSZ igen ritkán alkalmazza a levélírás jól bevált módszerét. A feladatokkal kapcsolatban a beszámolj első helyen jelölt; meg a kongresszusi agitáció tartalmi kérdésének kidolgozásához nyújtandó segítséget az alsóbb párt- szervezeteknek. A fő dolog itt annak a jelszónak az érvényesítése, hogy a kongresszusig behozzuk a lemaradást és a kongresszusi héten eddig nem tapasztalt, kiváló eredmények szülessenek. A kongresszusi versenyagitá- ció igen fontos feladata a minőségi és mennyiségi lemaradások mellett a versenyzők és a verseny eredményeinek népszerűsítése. Igen sok helyen hiányzik a bányáknál a minőségre és a takarékosságra tett vállalások értékelése. A szén- termelés minősége érdekében végzett agitációs munka azért is jelentős, mert az elmúlt negyedév egy hónapjában 1300 vagon követ adtak el a bányá-. szók szén helyett. Ezután a beszámoló foglalkozott azzal, hogy nagyon sokan egyoldalúan és egyértelműen értelmezik a párt politikáját, amelyből helytelen gyakorlat keletkezik. Szemet hunynak a béralap túllépése lelett, átvesznek olyan munkát is. melyet még el sem végeztek. Ebből az következik, hogv egy kis csoport a többség, az egész nemzet rovására több jövedelemhez jut. A legfontosabb feladat a kongresszusi héten a lemaradás behozása. A pártszervezetek segítsék a műszakiakat, a feltételek biztosításában, a műszakiak pedig kérjék bátran a pártszervezet és a népnevelők segítségét. Biztosítani kell, hogy a kon- greszusi héten újabb lendületet kapjon az egyesülés mozgalom. Többet kell foglalkozni a vidékről bejáró és új munkásokkal. A bányász pártszervezetek a kongresszusi héten széles körben magyarázzák, hogy a kormányprogramm megvalósításának alapvető eszköze a széntermelés tervének teljesítése, illetve túlteljesítése. A beszámoló felhívta az alsóbb pártbizottságok, pártszervezetek és a szakszervezet figyelmét, hogy gondoskodjanak a kongresszusi hét tapasztalatainak fölhasználásáról és a versenylendület továbbviteléről a kongresszus után. A második napirendi ponthoz többen hozzászóltak. A hozzászólók arról beszéltek, hogy bányászaink körében nagv a lelkesedés a kongresz- s^-.si versenyzászló elnyeréséért. Éppen ezért — és ezt többen hangsúlyozták — mind a pártszervezeteknek, mind a gazdasági vezetőknek az élre kell kerülniük e versenyben, győzelemre vezetve szénmedencénk bányászait. A megyei párt választmány a beszámolók és a vita alapján mind a két napirendi ponthoz megfelelő határozatokat hozott. A KONGRESSZUSI KÜLDÖTT Nyerges János9 vájár \ pu pá, Apu pá-pá. — Nyerges Jánost búcsúztatja más- féléves kislánya. A feltámadó szél márcsak hangfoszlányokat juttat az apa füléhez, aki elindult a gáti-üzembe Lépteit meggyorsítja, ípr halad végig a bányatelepen. Alig győz visszaköszönni. Mindenki üdvözli, aki mellette elhalad... Az üzemben a szokott kép fogadja. Szénnel megrakott csillék mellőzik az ürecsilléket. Amott az emberek bányafát küldenek befelé. Arrébb egy embercsoport beszélget, kezükben bányászlámpa, várják a beszállást. Olyan ez a nap, mint a többi, de valami mégis azt mondja, hogy attól különbözik. A gáti üzem nem akar szégyenkezni, erről van itt szó. Az utóbbi három hónapban mintha elfelejtették volna, hogy mimikájukra mennyire épít az ország. Tőlük is függ, hogy megvalósul-e az a programm. amelyről mostanában annyi szó esik. Hogyne akarnák ezt a nováki bányászok. Ez az akaraterő megsokszorozza erejüket. A kongresszusig a hátralékot törleszteni akarják, hogyan engednék »meg, hogy küldöttjük, Nyerges János adósságot képviseljen a párt legfelsőbb szervének tanácskozásán. Nem szokták ők meg, de megtörtént. Pedig kevés olyan bánya van Nógrádiban, mint a Gáti bánya. 1945-től minden hónapban eleget tettek kötelességüknek... Nyerges János sem szokta meg, hogy amit megígérne teljesítse. Nem olyan fából faragták őt, hogy megijed a maga árnyékától, noha lett volna már rá alkalom, nem is egyszer. De szíve megérezte, mit kell csinálni és hogy jól csinálta, azt az élmunkás jelvény is igazolja. 26 évi munkáját ekkor ismerték el először. Ami azután következett az életében, olyan nyomot hagyott, hogy azt felejteni nem lehet. Németországba küldték őt nyaralni. Mennyi akadályt kellett legyőznie még megláthatta a tengert. „Jaj, ne menj el, nem jössz te onnan vissza.“ „Ki tudja, hová visznek.“ „Bolonddá tesznek.“ — mondogatták neki. hiába volt minden, nem tudták lebeszélni. „Majd meglátjuk, kinek lesz igaza“ — gondolta. Elment, meggyőződött. Sohase hitte volna, hogy a bányászember élvezi azt a sok jót, amelyről csak álmodott. Ha egyáltalán volt ideje, mert a régi bánya... erről beszél Nagy Balogh István, a barát, a munkatárs. — Jani még gyerek volt, játszott, mikor én már dolgoztam. Akkor lovak húzták a csilléket, naphosszat görnyedtünk. A i'éselés, de nehéz munka volt. * ztán ő is a bányába került. Fiatal éveit már itt töltötte. Most meg egy csapatban dolgoznak. Versenyeznek, ki csinálja ügyesebben, jobban. Ki érti jobban a mesterségét, mert a bányában ezen múlik, hogy hány csille szén jön a felszínre. Mindig a legnehezebb helyen dolgozik a Nyergescsapat. Ne mondja senki, könnyű nekik, ha olyan munkahelyünk lenne, mind nekik, mi is megcsinálnánk. Nem egyszer bizonyították be, hogy bárkivel felveszik a versenyt. Nagy Balogh István emlékezetében ott él az a nap, mikor olyan munkahelyre kerültek, ahol három-négy csillénél többet nem rakott meg senki. Alaposan szétnéztek, megvizsgálták a bányát. Rövid tanácskozás után munkához láttak, izmuk megfeszült, gyorsan járt a lapát a kezükben. Teltek az idők, feleletet kaptak a hitetlenek. Az első műszakon 10 csillével szárnyalták túl az előbbi csapat munkáját. A jutalom sem késett soká. 1951-ben büszkén tűzték meHükre a sztahanovista csillagot. Nyerges János olyan ember, aki nem titkolja, hogyan érték el eredményeiket. Uj emberek kerültek a csapatba. Mondogatták is többen: „Ezek se sokáig lesznek náluk. Nem lehet azzal dolgozni.“ Nem hát, ha így kezdik Abból sose lesz sztahanovista, de aki meghallgatja az okosabb tanácsát, az nem bánja meg. Több pénz kerül a borítékba és több szén a csillébe. Nádasd József tudna erről legtöbbet mesélni, ö úgy ment Nyerges Jánoshoz, hogy keresni akar. Nem is csalódott. Annyira megszerették egymást, hogy azóta is együtt dolgoznak. A jó eredmény titka a megértés, enélkül nem kaphatta volna meg Nádasdi József sem a sztahanovista jelvényt. Ma az üzemben azt mondják, ismerik azok még egymás gondolatát is. Ha fa kell, akkor mindig kéznél van, előrelátó emberek. Ezt mindenki meg tudja csinálni, csak az a baj, hogy még mindig vannak, akik nem követik példájukat. Jól is néznének ki, ha kapkodnának. Odakészítik idejében a fát, a sínt és amire szükségük van. így nem történik meg. hogy egy-egy darab fa után bejárják az egész bányát. rí ondolhatná valaki, hogy a Nyerges-csapatban még nem ^ fordult elő. hogy valaki rosszul csinált volna valamit. Dehogy nem. De ezen nem veszekedéssel próbálnak segíteni. Egymás szemébe szeretik megmondani; „márpedig ez így nem jól van. Legközelebb máskép csináld.“ Mindent el lehet szép szóval intézni, de ehhez a kölcsönös megbecsülés szükséges. Egymás eredményeire nem féltékenyek. Nemcsak az jár jól, aki jobb eredményt ért el, hanem az egész ország. Nem mondják ezt egymásnak, de érzik és úgy igyekeznek, hogy fejfej mellett haladjanak. Volt olyan is, akinek furcsa volt, amikor a Nyerges-csapathoz kérült, mert itt a munkaidő minden percét ki kellett használni. Igyekezni kellett, hogy ne maradjon perc, ínelyet tétlenül töltenek el. A füstrevárás okozta a legnagyobb nehézséget. A drága idő! De ezt is kihasználták. Azok a bányászok, akik megfordultak a Nyergescsapatban, tudják, hogy a jó teljesítményt nem adják ingyen, azért meg kell dolgozni. Az új dolgozók mindig követték a mester tanácsát, mert ő úgy tudja, hová kell fúrni a szénbe, hogy robbanás után nagy darabokban maradjon, mint senki más. Az üzemvezetőség meg van elégedve a Nyerges-csapattal. Mindenkor betartják az utasításokat. Még nem fordult elő, hogy rossz irányban haladtak volna. Ezt a munkát, a jó kereseten kívül a második sztahanovista csillaggal és a „kiváló bányász“ kitüntetéssel jutalmazták. Hogy mit jelent ez Nyerges János életében, azt nehéz lenne leírni. Lépten-nyo- mon tapasztalja munkatársai megbecsülését. Az üzemben öreg és fiatal egyaránt szereti. Ha a bányában eltöltött éveket nézzük, akkor idős, de ha munkalendületét vesszük figyelembe, akkor még nagyon fiatal. Nem véletlen, hogy ez hatott a gáti üzem minden dolgozójára. Amikor munkamódszerátadó volt, bejárta a környék aknáit és elmondta, hogyan dolgoznak. A legelsők közt csatlakozott az é’enjáró mozgalmakhoz. Példát vehetnének a Nyerges-csapattól a többi csapatok dolgozói is, mert a jelek azt bizonyítják, hogy a melegcsákányvál- tást már csak ők ismerik. Huzamosabb idő óta dolgoznak olyan munkahelyen, hol szükség van a nagy tudással és tapasztalattal rendelkező bányászra. A kongresszusig légvágatot készítenek, csak a gépek, meg a kötél... ezekkel van a sok baj, de bárhogy is lesz, a tervet teljesíteni fogják. ]Y yerges János úgy akar ott lenni a tanácskozáson, hogy elmondhassa: ő már teljesítette a feladatát. Nádasi Józseffel nemcsak a 260 csillét küldték felszínre, hanem még 120-al, vagy még ettől is többet. Ilyen a bányász. Nem nyugszik bele. hogy csak a kötelezettségének tesz eleget, attól sokkal többet akar. Ez az akarat valósul meg napjainkban a pártkongresszus tiszteletére. Ez lesz a legszebb üzenet, amely az ékes szavaknál többet mond. Elárulja, hogy a bányászok csatlakoznak és támogatják a párt politikáiét. Nagy Balogh János is azt üzeni Nyerges Jánossal, hogy eddig is dolgoztak és ezután is megteszik a magúkét. Szakái Imre
