Szabad Nógrád. 1954. május (10. évfolyam. 34-42. szám)

1954-05-19 / 39. szám

1934 május 19. «I.ABAP \CM, l*'4l» A lakosság bejelentéseinek gyors elintézése megnöveli tanácsaink erejét A mi erőnk abban van. hogy az ország vezetésének te­vékeny részvevője a dolgozó nép széles tömege. Alkotója, kezdeményezője, hazánk fejlő­désének. A dolgozó nép kezde­ményezése óriáisi erővé fejlőd­het. ha ezt az erőt megfelelően alkalmazzuk a munkánkban. Dolgozó népünk kezdeményezé­sének jelentősége, pártunk és kormányunk új gazdasági poli­tikája után még inkább meg­nőtt. Közelebb kerültek a dolgo­zók az ország vezetéséhez. Hogy ez az erő mennyire terebélyese­dik, nem kis mértékben függ attól, hogy tanácsaink, mint az államhatalom helyi szervei és mint a legszélesebb tömegszer­vezet, hogyan törődnek ezeknek a kezdeményezéseknek megvaló­sításával. Hazánk építésének új szaka­sza óta ®tz eddigiektől szélesebb mértékben bontakozott ki a dol­gozók véleményének nyilvánítá­sa, kezdeményezése. Ezt mu­tatja, hogv pántunk és kormá­nyunk politikája helyes volt, a dolgozók még inkább élnek jo­gaikkal, nagyobb felelősséget éreznék az ország építése iránt, megkövetelik államunk törvé­nyeinek betartását, annak vég­rehajtását. Annak ellenére, hogv dolgozó népünkben mélyreható változás következett be. az új szakasz után közel sem mondhatjuk el, hogy már minden erő kibonta­kozott, hogv már valóban mil­liók és milliók teszik meg észre­vételüket a hibákról, vagy javas­lataikat a munka helyes meg­valósítására. Kétségtelen, az utóbbi időben — mint a külön­böző kimutatások igazoljáj< _— egyre több és több a dolgozók­tól érkezett levél/Érdemes e te­kintetben összehasonlítást tenni az elmúlt esztendő és éz év ed­dig eltelt idejével. Amig az el­múlt esztendőben a megyei ta­nácshoz összesen 434 bejelentés érkezett, addig ez év januárjától május 1-ig mintegy ,1000 dol­gozó nyilvánította véleményét, kérte ügyes-bajos dolgának el­intézését. Ez a szám két­ségtelen igazolja, hogy a vál­tozás mélyreható a dolgo­zókban. Különösen, ha figye­lembe vesszük, hogy ezek a bejelentések nagy mértékben a tanácsapparátus munkájának megjavítását célozzák. Miről be­szélnek ezek a levelek: zömében az apparátus#munkájának meg­javításáról. Nógrádsáp község­ből érkezett levél arra hívja fel a megyei tanács figyelmét, hogy az ottani község VB-elnökc helytelenül gazdálkodik a nép vagyonával. Kern a dolgozók megnagyobbodott felelősségérze­tét bizonyítja ez? Egv másik levél Pásztóról: — Zeke István, a levél írója — azt kéri. terjesz- szék ki a v'Manvhálózatot az új településekre is. Ez nem-e a dol­gozók igényeinek kielégítése iránti figyelmességet mutatja? A bejelentések sokasága mind arról tanúskodnak, hogv a dol­gozó nép valóban gazdának érzi magát az ország építésében. A dolgozók , helyes kezdemé­nyezése azonban sok helyen ép­pen egyes községi, járást taná­csi, de nem ritkaság, hogy me­gyei tanácsi funkcionáriusának a dolgozók bejelentése. iránti közömbössége következtében nem tud teljes nagyságában ki­bontakozni. Sok esetben a ta- nácsapparáíus előbb elmondott egyes szervei tehernek veszik azt, ha a dolgozók levélben for­dulnak hozzájuk valamilyen fel­adat elintézése végett. Hosszú ideig az iróaszíalfiókban tartják, arra való hivatkozással, hogy nem tudnak vele mit kezdeni. Egyszóval, éppen a meg nem értés következtében a beérkezett panaszokai, bejelentéseket teher­nek veszik. Vájjon lehet-e teher­nek tekinteni az olyan bejelen­tést. mint amilyen Szátok köz­ségből érkezett, hogv a földjük­ről lemondottak még a mai na­pig sem kapták meg a föld után iáró illetményt. Vagv az olvan bejelentést, mint amilyen Ka- rancskeszi község tanácsához érkezett, amelyben az egvik dol­gozó a rét lecsapolását kérte. Ha az ilyen és ehhez hasonló bejelentések a tanácsapparátus egyes dolgozói számára teherré válnak, akkor azok nem értik meg, mit jelent a dolgozók szé­les tömegeinek a tanálcs részére adott támogatása, mit je'ent állandóan ápolni a dolgozókkal való kapcsolatot. A • ■t\7, igaz, hogy egyes beje­lentések, ha felületesen vizsgál­juk. jelentéktelennek látszanak, sőt akad egvnémeiv. amely nem is tartalmaz megfelelő alapot intézkedésre, vavy nem jogos kérés. De ez nem jelenti azt. hogy ezeknek a leveleknek, be­jelentéseknek nincs meg a nagy jelentősége, hisz minden levél véleménynyilvánítás. közügy. Tanácsaink még nem mente­sek a hibától. Kern kis mérték­ben azért, mert nem megfelelő alapossággal vizsgálják a dol­gozóktól beérkezett leveleket. Nem találják meg benne a dol­gozók kezdeményező erejét. A dolgozók leveleinek hanyag in­tézése nem csupáin azt. jelenti, hogv csak azt a bizonyos leve­let hanyagolják el intézni, ha­nem azt is jelenti, hogv hanya­golják. rombolják a tanács és a tömegek közötti kapcsolatot. 1 áriunk -s kormányunk rendkívül nagy jelentőséget tu­lajdonit a dolgozók bejelentései­nek — akár szóbeli, akár írás­beli — elintézésére. Ennek adott kifejezést akkor is, amikor arról rendelkezett, hogy a megyei tanács apparátusán belül léte­sítsenek úgynevezett panaszcso- portot. Ennek a panaszcsoport- nak a feladata, hogv őrködjön a dolgozók kérésének elintézése felett, gyorsítsa a végrehajtást, nevelje az apparátust a dolgo­zók leveleivel való lelkiismere­tes foglalkozásra. Ennek a cso­portnak a létrehozása azonban közel sem jelenti, hogy most már a községi, a járási taná­csok. valamint a megyei tanács osztályain nincs továbbra is fo­kozott felelőssége a dolgozók bejelentéseinek intézésénél. A felelősség még jobban megnőtt, annál is inkább, mert a dolgo­zók eg.vre nagyobb számban fordulnak a tanácshoz beje'en- téseikkel. Tanácsaink feladata, hogy bővüljön a dolgozókkal való kapcsolat ilyen formája isi Ennek pedig egyedüli módja, hogv a dolgozók érezzék: nem a papírkosár számára írnak, nem a semmibe kiáltanak, ha­nem levelükre, bejelentéseikre megkapják a választ, de főkép­pen a tényleges, eredményes intézkedési. Az utóbbi hónapok­ban kétségtelen ezen a munka- területen is van javulás a taná­csoknál, különösen a megvénéi és járásnál. Azonban ez a fejlő­dés nem jellemzi még községi tanácsainkat. Ersekvadkerten a községi tanácselnök elvtárs arra hivatkozik, hogv- hozzájuk -nem érkeznek a dolgozóktól, bejelen­tések. pedig van, tömegével van bejelentés. Csak a községben az elvtársak nem veszik azt Jelentkezzünk a budapesti mezőgazdasági kiállításra észre, elsiklanak felette, valami­féle beszélgetésnek tekintik az egészet. Hogy ezek nem üres beszélgetések, azt Erdökürt pél­dája bizonyítja a legékesebben. Ebben a községben a május 1-i ünnepségek alkalmával avattak egv nagyszerű, új kultúrházat. Abból született meg a kultúrház. hogv a tanács felfigyelt a dol­gozók javaslataira kultúrháiz lé­tesítését illetően. Megbeszélte a dolgozókkal az építéshez való hozzájárulást a dolgozó parasz­tok részéről is. Nincs hiba a községben az árokkiásástól kezdve a dolgozók közszükség­letének ellátásáig, mert a dolgo­zók bejelentését megfogadják, intézkednek benne. Még az sem idegen a községi tanács szá­mára. hogv nyilvántartási vezes­sen a beérkezett bejelentésekről, azok elintézési módjáról. Hogv ezt minden községben, járásnál elérjük, ahhoz nem kis köze van a megyei tanács appa­rátusának. a végrehajtó bizott­ságnak, magának a panaszcso- porínak is, Ma még nagyon sok megyei osztályvezető a járási, a községi tanácsoknál nem kérdi meg, hogv munkaijukkal kapcso­latban van-e a lakosság részéről valami észrevétel? Ezt a kö­zömbösséget meg kell szüntetni, mert ha a megyei tanács végre­hajtó bizottságának apparátusa következetes, gyors intézője lesz a dolgozók bejelentéseinek, ak­kor ez talajra fog találni a járá­soknál is. de nem utolsósorban a községeknél is. A lakosság tömegei előtt is vannak azonban a be­jelentéssel kapcsolatban felada­tok. Bátran forduljon minden észrevételével a tanácshoz. Ne sajnálja a fáradságot, hogy akár a községi tanálcsüléseken. akár a felsőbb szerveknél számon kérje a bejelentésekre az intéz­kedést. A dolgozók széles töme­geinek ilven tevékenysége erő­siti a mi államunkat. A dolgo­zók be jelen tésével való foglalko­zás legyen a helvi tanácsok egyik legszentebb kötelessége, mert ezekben a bejelentésekben rendkívül nagy alkotóerők van­nak. Ezek az erők tesznek ké­pessé bennünket arra. hogy minél sikeresebben oldjuk meg ezt a nagy célkitűzést: tegyük hazánkat gazdagon virágzóvá, emeljük magasra népünk élet­színvonalát. (Tudósítónktól.) Budapesten, szeptember vé­gén, mint már annyiszor, idén is megrendezik az országos mezőgazdasági kiállítást és te- nyészállatvásárt. A párt és a kormány programmja a mező- gazdaság fejlesztésével kapcso­latban sok új és magasabb- rendű feladatot ró állami gaz­daságainkra, termelőszövetke­zeteinkre, s az idei kiállítás beszámol majd az eddigi ered­ményekről. Megyénk dolgozó parasztsá­ga, tsz-eink főleg állatállo­mánnyal vesznek részt a kiál­lításon, de lesz olyan tsz, ahon­nan ipari növényeket, cukor­répát, vagy gabonaneműeket visznek fel. A kiállításon való részvé­tel nemcsak ingyenes, de egyúttal nagy megtisztelte­tés is, hiszen csak azok állíthatnak ki, akik tavaly kimagasló ter­meseredményeket értek el, vagy idei, várható eredményük biztató. A természetbeni anyag mel­lett sok dokumentációs fény­kép stb. is bemutatásra kerül. Megyénk termelőszövetkezetei közül a dejtári, palotási, pász­tói, bujáki fiatal gyümölcsö­seiben készítünk majd felvéte leket. Megjelennek káposzta­termő vidékünk dolgozó pa­rasztjai is: Ludányhalásziból az 500 mázsás holdankénti ká­posztatermést elért dolgozó pa­rasztok bizonyára örömmel vesznek részt a magyar mező- gazdaság hatalmas seregszem­léjén. Ahhoz, hogy a jelentkezőket idejében eljuttathassák a Bu­dapesten működő kiállítási iro­dához. szükséges, hogy már most sürgősen jelentkezzenek mindazok, akik úgy érzik, hogy gyümölcsösük kert, vagy szőlő­gazdaságuk, gabona, vagy ipari­növény termelésük eredmé­nyeit érdemes lenne Budapes­ten az ország minden színe előtt bemutatni. A jelentkezők juttassák el leveleiket Salgótarjánba, a megye tanács mezőgazda­sági osztályára. A jelentkezők eddigi szén száma sokkal nagyobb lenne, ha a községek tanácsai egyál­talán foglalkoznának ezzel a kérdéssel. Hetekkel ezelőtt a Kiállítási Iroda röplapok ezreit juttatta el a legkisebb falvak­ba is, a tanácsok azonban el­dugták őket ahelyett, hogy gazdagyűléseken kiosztva, sze­mélyes propagandával segítet­ték volna elő a jelentkezések számának növelését. Még nem késő. Pótolják sürgősen a mu­lasztásokat és dobszóval, han­goshíradón minden eszközzel mozgósítsanak a kiállításra történő jelentkezésre. Másfélmillió forintos beruházás az ; ‘ Gazdaságban Az Űjmajori Kísérleti Gaz­daságban nagyarányú építke­zést kezdtek meg az elmúlt hé­ten. Több mint 1,600.000 forint beruházási költséggel istállót, borjúnevelőt, tejházat, silót és 14 férőhelyes elkülönítőt épí­tenek. A teheneket télire már átköltöztetik a túlzsúfolt, egész­ségtelen istállóból az új 100 férőhelyes istállóba, ahol télire már szennyvízcsatorna, szellőz­tethető tetőszerkezet biztosítja a tisztaságot és egészséges leve­gőt. Könnyebb dolguk lesz a gazdaság tehenészeinek is. Nem kell kézierővel hordani a takar­mányt és a trágyát, mert az új istállóban gazdasági kisvasút vezet majd keresztül. A tehe­nek nyugodt ellésének biztosí­tására egyférőhelyes boxokat készítenek. Az istálló mellé kerül az 50 férőhelyes, kor­szerű kifutóval, önitatóval el­látott borjúnevelő is, amely le­hetővé teszi, hogy a szovjet ta­pasztalatok nyomán bevezessék az itatásos borjúnevelést. A tej korszerű kezelésére és tárolá­sára egy ezerliteres tejházat kap az Űjmajori Kísérleti Gaz­daság. Az épületek legnagyobb részét még idén elkészítik. NAPRENDSZERÜNK Életünk a Földön játszódik le, így a Föld számunkra min­den égitest közül a legfonto­sabb. Ne gondoljuk azonban, hogy a Föld jelenti a világot. Bizony csak jelentéktelen por­szem Földünk a világminden­ségben. Szerény tagja csak egy hatalmas családnak, a Nap­rendszernek, mely már „tágabb hazánknak“ tekinthető. Azon­ban Naprendszerünk is minde­nestől a Tejútrendszerbe tar­tozik, melyben a mi rendsze­rünkhöz hasonló számtalan rendszer létezik. Minél inkább megismerjük a világot, annál jobban tágul látóköiünk. Is­merjük meg „tágabb hazán­kat“. a Naprendszert! Rövid cikkemben csak váz­latos képet adhatok a lénye­ges dolgokra térve ki. Régen úgy gondolták, hogy a Föld a világ közepe, körülötte kering a Nap,, a bolvgók, a csillagok s az egész világegyetem. E té­vedés onnan adódott, hogy a látszat alapján ítéltek, s nem néztek jobban a dolgok mé­lyére. Ez volt a geocentrikus felfogás. (Gé—föld: centrum- középpont.) E világképet Ko­pernikusz lengyel csillagász döntötte meg, kimondva, hogy a Nap a középpont, mely kö­rül keringenek a bolygók, köz­tük Földünk is. Ez a helio­centrikus világkép, (hélios— Nap.) Naprendszerünk központi égiteste tehát a Nap s körü­lötte kering 9 bolygó: Merkur, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter (kettő között a kisbolygók, vagy aszteroidák), Szaturnusz, Urá­nusz, Neptunusz, Pluto. Nap­rendszerünkhöz tartoznak még a meteorok (hullócsillagok) és az üstökösök, Nézzük most sorjában 1 Napunk hatalmas, izzó gáz­gömb, mely kereken egy millió- szőr nagyobb s 333 ezerszer sú­lyosabb Földünknél. Átmérője 109-szeres íöidátmérő: 1 millió 400 ezer kilométer. Távolsága tőlünk 150 millió kilométer. A fény e távolságot 8 perc alatt futja be (másodpercenként 300 ezer kilométeres sebeséggel.) A Naptól kapjuk a fényt és a meleget, melyet évmilliárdok óta sugároz töretlen erővel. A földi élet tőle függ, nem cso­da, ha régen istenségként imád­ták. Honnan meríti Napunk e hatalmas energiát? Megállapí­tották, hogy belsejében atom­magátalakulások mennek vég­be: hidrogén alakul át hélium­má, miközben irtózatos hő sza­badul fel. Felületi hőfoka 6000 C fok (belsejében körülbelül 20 millió fok). A Nap tehát ha­talmas. természetes atommág­lya. Felületéről hatalmas láng­nyelvek, protuberanciák csap­nak fel (napfogyatkozáskor lát­hatók). Érdekes felületi jelen­ségek még a „napfoltok“, me­lyek némelyikében kényelme­sen elférne egész Földünk. Ezek gázörvények, melyek, mi­vel alacsonyabb hőmérsékle­tűek, a fényes háttéren sötétek­nek látszanak. Nézzük a bolygókat! Merkur. Távolságra első a Naptól, attól 58 millió kilomé­terre. 88 nap alatt kerüli meg a Napot, mindig ugyanazon oldalát fordítva feléje. Három­szor közelebb van a Naphoz, mint mi, tehát sokkal több fényt és meleget kap tőle. Napsütötte oldalán közel 400 fokos a hőség, míg másik ol­dalán gyilkos fagy uralkodik. Légköre nincs, így a hőmérsék­leti különbségek nem egyenlí­tődnek ki. Élet nincs rajta, ki­halt sziklavilág. Naphoz való közelsége miatt nehezen figyel­hető meg. Holdja nincs. Mint­egy húszszor kisebb Földünk­nél. Vénusz. A magyar ember „esthajnal-csillaga“. 108 millió kilométerre a Naptól, 225 na­pos keringési idővel. Csak ke­véssel kisebb Földünknél. Be­bizonyított légköre van, mely­dünknél s teljesen élettelen, mivel sem levegője, sem vize nincs. Itt említem meg, hogy a bel­ső bolygók: Merkur és Vénusz „fázisokat“ mutatnak, mint a Hold, tehát nem mindig van megvilágítva egész felületük, hanem „sarlóalakot“ mutatnak. Mikor keletre vannak a Nap­tól („keleti kitérés“), napnyug­A Nap és a bolygók viszonylagos nagysága ben sok a széndioxid. Sűrű, át­látszatlan felhőréteg borítja, ezért nem látunk le közvet­lenül felszínére. Nagyon való­színű, hogy van rajta élet. Néha olyan fényes, hogy nap­pal is látható. Holdja nincs. Földünk. Keringési ideje 365 nap, pályájának hossza 900 millió kilométer. Egy holdja van. 400 ezer kilométer távol­ságban. Ez 50-szer kisebb Föl­takor láthatók, ha pedig nyu­gatra („nyugati kitérés“), akkor hajnalban. Innen ered a né­pies „esthajnal-csillag“ elneve­zés. A Vénusz — mint fényes csillag — napnyugtakor most is megfigyelhető. Mars. Már a külső bolygók közé tartozik, mert messzebb van a Naptól, mint Földünk, mégpedig 228 millió kilomé- teire. Két év alatt kerüli meg a Napot. Kétszer kisebb Föl­dünknél, 2 holdja van. Vörö­ses színben ragyog. Felületén világos és sötétebb foltok ész­lelhetők. Külön jellegzetessége a két sarkán látható fehér folt, melyek a marsi tavasz beáll­tával összehúzódnak, a tél fo­lyamán pedig kiterjednek. Mi­vel légköre és vize is van, ezek „hósapkáknak“ tekinthe­tők. Évszakjai egyeznek Föl­dünkével, csak félévesek. Tyi- hov szovjet csillagász szerint alsórendű növényi élet van raj­ta. Régen úgy vélték, hogy egyenes csatornák — emberi alkotások — vannak rajta. Ma már bebizonyosodott, hogy ezek csak optikai csalódások voltak, s így emberek semmiesetre sem élnek ott. Átlagos hőmér­séklete mínusz 15 fok, tehát nem nagyon hideg, így az élet megindulhatott rajta, habár ez nem is olyan, mint a földi. Jupiter. A Naprendszer óriá­sa. 1300-szor nagyobb Föl­dünknél, s 12 holdja van. Nap­távolsága 778 millió kilométer, keringési ideje 12 év. Tengely- forgása igen gyors (10 óra) s emiatt erősen lapult. Sokkal kevesebb fényt és meleget kap a Naptól, ezért 120 fokos hideg van rajta. Egyenlítőjén barnás­vöröses felhősávok futnak, melyekben sok a metán és az ammóniák. Élet nem valószínű rajta. Jellegzetessége az úgy­nevezett „vörös folt“, mely valószínűleg légköri képződ­mény, mivel lassabban forog, mint maga a bolygó. Kisbolygók (aszteroidák). A Mars és Jupiter között, szá­muk több tízezer. Átlagos nagy­ságuk 1—120 kilométer. Van­nak köztük „óriások“ is: Ce- resz: 768 kilométer, Pállasz: 483 kilométer (Föld: 12.756 krí lométer), de ezek szinte kivé­telek. Eredetüket egy régi boly­gó szétrobbanásával magyaráz­zák. Fényük halvány, így csak erős távcsővel láthatók. Szaturnusz. A második leg­nagyobb bolygó, 700-szoros Föld-nagysággal. Naptávolsá­ga 1 milliárd kilométer, kerin­gési ideje 29 év. 10 holdja van. Tengelyforgása gyors (10 óra), így erősen lapult. Felülete ha­sonló a Jupiteréhez, sárgás és sötétszürke árnyalatokkal. Lég­köre szintén hasonló a Jupite­réhez, de a nagy hideg miatt élet nem valószínű rajta. Gyű­rűrendszere egyedülálló a Nap­rendszerben. Ez 3 részből áll: együttes szélesség 64.000 kilo­méter, beleértve a 3300 kilomé­ter széles Cassinirést is, mely az A- és B-gyűrűt választja el. A gyűrű vastagsága mindössze 20 kilométer. A kisebb-na- gyobb meteorok milliárdjaiból áll. Uránusz. Felületi viszonyai­ról igen keveset tudunk a nagy távolság miatt (3 milliárd kilo­méter). 60-szor nagyobb a Föl­dünknél, keringési ideje 84 év. Négy holdja van. Tengelyfor­gási iránya, valamint holdjai­nak keringési iránya ellenté­tes Földünkével, vagyis kelet­nyugat Irányú. Tengelye majd­nem benne fekszik pályasíkjá­ban s így sarkával fordul fe­lénk. Erős nagyítással zöldes­színű. Légköre nagyon hideg, így élet nincs rajta. Neptunusz. 87-szer nagyobb Földünknél, naptávolsága 5 milliárd kilométer, keringési ideje 165 év. Egy holdja vari. Felületén semmi részletet nem látunk. Tengelyforgási iránya Földünkével egyező, míg hold­jának keringési iránya kelét­nyugat irányú. Megfigyelése csak igen erős nagyítással le­hetséges. Légköre van, de az nagyon hideg. Plútó. Földünknél kisebb. Hatmilliárd kilométerre van a Naptól, s 250 év a keringési ideje. Pályája erősen ellipszis­alakú. Felfedezése fényképezés útján történt. Egyebet nem tu­dunk róla, megfigyelése most van folyamatban. Naprendszerünk határára ér­tünk. Lehet, hogy a Plútón kí- tül is van még bolygó. Ennek eldöntése a jövő feladata. A Naprendszerhez tartozó meteorokról és üstökösökről későbbi cikkemben lesz szó. Pósa László csillagászati előadó 04976381

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom