Szabad Nógrád. 1954. május (10. évfolyam. 34-42. szám)

1954-05-19 / 39. szám

6 SZABAD X Ö c; R í n 1954 május 19. KÖZÉRDEKŰ KÉRDÉSEK: Nyugdíjemelések — új nyugdíj rendeletek Régi nyugdíjrendszerünk bo­nyolult és nehezen áttekinthető volt. Hacsak a legismertebb nyugdíjnemeket, a bányanyug- bért, az öregségi, rokkantsági járadékot, a közszolgálati nyugdijat, a mezőgazdasági öregségi járadékot említem is, már négyféle nyugdíjféleség volt, négyféle törvénnyel. Ezekhez azonban számtalan kisebb nyugdíjintézet járult, amely mind más-más alapsza­bállyal működött. Általános fejlődésünk szükségessé tette egy új, egységes nyugdíjtör­vény megalkotását. így szü­letett meg az 1951. évi 30. szá­mú törvényerejű rendelet, amely a köztudatban, röviden nyugdíjtörvényként szerepel és 1952 január 1-vel lépett ha­tályba. Nagyfontosságú rendelet ez a társadalombiztosítás történe­tében. Régi, jogos sérelmeket szüntetett meg. A rendelet megjelenéséig például a tűz­helygyári öntő 25 évi szolgá­lati idő esetén 60 éves korá­ban 85 forint öregségi járadék­ra volt jogosult, míg az acél­gyárban dolgozó szaktársa, aki bányanyugbérbiztositásra volt bejelentve, 60 éves korában 25 évi szolgálati időre 150 forint nyugbért kapott. Folytathat­nám ezt az összehasonlítást, mind ilyen ellentétet mutatna. Ezeket szüntette meg a nyug­díjtörvény, egységessé tette a nyugdíjat. A nyugdíjtörvény nem vo­natkozik azokra, akik már ko­rábban nyugdíjasok, járadéko­sok, nyugbéresek voltak, gon­doskodott azonban ezek ellá­tásának felemeléséről is. Egyszerre a nyugdíjtörvény sem oldhatott meg minden pro­blémát, ezenkívül a gyakorlati életben jelentkezett a rendelet egy-két hiányossága. Ezeket kívánják orvosolni a március végén megjelent újabb rendeletek. Mivel a rendeletek közül elsőül a régi nyugbérek, járadékok felemelését jelentet­te be a kormány és mivel a rádió és a napi sajtó útján ezekről értesült inkább az or­szág lakossága, először az eme­lésekkel foglalkozom. Azért is szükséges ez, mert a megjelent tájékoztatások rövidek voltak, nem foglalkozhattak minden­nel, éppen ezért félreértésre adtak alkalmat. Kezdem a bányanyugbérrel, mert nyugbéresek vannak a legtöbben, mert ide tartoznak a szénbánya, valamint régi melléküzemei és az acéláru­gyár volt dolgozói. Az emelés kétféle, aszerint, hogy a nyug- béres betöltötte-e a 65. élet­évét, vagy sem. A 65 éven fe­lüli nyugbéresek rtyugbére 40, a 65 éven aluliaké pedig 20 százalékkal emelkedett április 1-el. Ha azonban a nyugbé- res. aki nem töltötte ugyan még be a 65 életévét, de be­tegsége, vagy egészségének romlása miatt semmiféle mun­kát ellátni és vállalni nem tud és keresőképességcsökkenése 90 százalékot elérni, 40 százalé­kos nyugbéremelésre jogosult. Ugyancsak 40 százalékos eme­lésre jogosultak korra való te­kintet nélkül azok a nyugbé­resek, akik súlyos betegségük folytán tehetetlenségi pótlék­ban is részesülnek a bánya- nyugbéren kívül. Az özvegyi bányanyugbéreket 20 százalék­kal emeli fel a rendelet. Mivel a gyakorlatban a rendeletnek ez a része adott a legtöbb fél­reértésre okot, szükségesnek tartom kihangsúlyozni, hogy az özvegyi nyugbérek emelése, fű mázó a független az életkortól. Ki­mondja azonban a rendelet, hogy az özvegyi nyugbér össze­ge havi 140 forintnál kevesebb nem lehet. Mivel a legalacso­nyabb özvegyi nyugbér eddig 102 forint volt és most ezt is 140 forintra emelték, ilyen eset­ben az emelés nem 20 száza­lék, hanem 37 százalék. Az árvanyugbér, a feleség után járó házastársi pótlék és a tehetetlenségi pótlék összege változatlan maradt. Az öregségi-rokkantsági já­radékosok, tehát az üveggyá­rak, a tűzhelygyár, a kőbányák, a vasötvözetgyár és egyéb ki­sebb üzemek dolgozói járadék szempontjából foglalkozásuk­nak megfelelően nyolc csoport­ba vannak sorolva. A rende­let itt is különbséget tesz a 65 éven felüli és a 65 éven aluli járadékosok között. A 65 éven felüli járadékosok ellátását például az V. járadékcsoport­ban. ahová a szakképesítéssel rendelkező munkavállalók, te­hát a járadékosok túlnyomó része tartozik, havi 250 forint­ról havi 360 forintra emelke­dett. Az emelés tehát 44 szá­zalék. A 65 éven aluli járadékosok ellátását a legtöbb járadékost magábafoglaló V. csoportban 165 forintról 220 forintra emel­te a rendelet. A járadék 33 szá­zalékkal emelkedett. A járadékosokra is vonatko­zik az a rendelet, amelyet a bányanyugbéreseknél említet­tem: ha a 65 éven aluli járadé­kos munkaképtelen, a 65 éven felülieket megillető járadékra jogosult, A tehetetlenségi pótlékban részesülő járadékos ellátása például az V. csoportban 340 forint volt, április 1-től pedig 460 forint. Az emelés tehát több mint 35 százalék. A baleseti járadékosok ab­ban az esetben jogosultak eme­lésre, ha üzemi balesetből szár­mazó keresőképtelenségcsökke­nésük az 50 százalékot eléri. Az emelés 50—66 százalékig' havi 50 forint, 67 százaléktól pedig 80 forint. Az özvegyi baleseti járadékot 20 százalékkal kell felemelni, kevesebb azonban ez sem lehet havi 140 forintnál. Ha valaki kettős ellátásban, például bányanyugbérben és baleseti járadékban is része­sül, csak az egyik ellátásnál jogosult emelésre, mégpedig annál, amelyik számára ked­vezőbb. A kettős ellátásoknál a korábbi rendeletek bizonyos korlátozást írtak elő. Az új rendelet ezt kiküszöböli és úgy intézkedik, hogy az emelést az egyik ellátásra és mivel a gya­korlat szerint a bányanyugbér és az öregségi járadék mindig kedvezőbb, a nyugbérek, öreg­ségi-rokkantsági járadékra minden korlátozás nélkül kell adni, vagyis úgy, mintha csak ez az egy ellátás illetné meg a jogosultat és ehhez kell hoz­zászámítani a baleseti jára­dékot. A közszolgálati nyugdíjasok legkisebb nyugdíját 200 forint­ra, a közszolgálati özvegyekét 100 forintra emeli fel a ren­delet, A nyugdíjtörvény szerint megállapított nyugdíjaknál, mivel ezek az ellátások lénye­gesen kedvezőbbek a régiek­nél, általános emelés nem tör­tént. Az emelés itt a legkisebb összegekben, a minimumban megállapított nyugdíjra terjed ki. Ezeknél a rokkantsági és a felemelt összegű öregségi nyug­díjat havi 220 forintról 35Ó fo­rintra (59 százalékos emelés), az öregségi nyugdíj legkisebb összegét 150 forintról 200 fo­rintra (33 százalékra) emelte fel a rendeleti Az emelésekkel egyidőben nagyjelentőségű egyéb rende­letek is jelentek meg. Ezek közül itt a legfontosabbakat ismertetjük. A szakmunkások nyugdíjának összegét szakmá­jukban a nyugdíjazás időpont­jában érvényes kollektív szer­ződés szerint 100 százalékos munkateljesítmény esetén elért bér alapján kell megállapítani, abban az esetben is, ha már nem dolgoznak szakmájukban, de munkaidejüknek legalább a felét ebben a szakmában töl­tötték el. Az eddigi rendeletek szerint a nyugdijat a nyugdí­jazást megelőző év keresete alapján kellett kiszámítani. Ki­vételt képezett az a dolgozó, aki legalább 10 évet földalatti, vagy egészségre ártalmas mun- 1 kakörben dolgozott. Ezeknél, ha nyugdíjazásuk időpontjában nem dolgoztak már földalatti, vagy egészségre ártalmas mun­kakörben, azt a munkabért le­hetett alapulvenni, amelyet az utolsó 12 hónapban ebben a munkakörben értek el. Ebből az a furcsaság állott elő, hogy például egy vájár 30 évi föld­alatti szolgálat után 1946. év végén betegsége folytán kül­színi munkára került, nyugdí­jazásánál, vagy a jelenlegi munkabérét, vagy pedig a vá­járbért kell alapulvenni, ame­lyet utoljára elért. A vájár át­lagos bére 1946-ban napi 22 fo­rint volt, tehát most kedvezőbb számára a külszíni munkakör­ben elért bére, hiszen a bér­rendezések során ez napi 22 forint fölé emelkedett. így az­tán bár 30 évet dolgozott föld­alatti munkakörben, nyugdíja­zásnál mégis a külszíni kereset lett alapulvéve. Ugyanez a helyzet az egyéb egészségre ár­talmas munkakörökben is. Kimondja a rendelet, hogy annak a nyugellátását, aki mint nyugbéres, vagy járadékos to­vább dolgozik és utóbb üzemi balesetet szenved, a munkaké­pesség csökkenésének megfe­lelő baleseti járadék 30 száza­lékával kell kiegészíteni abban az esetben, ha a munkaképes­ségének baleset által okozott csökkenése a 25 százalékot meghaladja. Eddig az volt a helyzet, hogy ha egy nyűg- béres, vagy járadékos tovább dolgozott és a nyugdíjtörvény hatálybalépése, tehát 1952 ja­nuár 1-e után üzemi balesetet szenvedett, nem volt jogosult a nyugdíjára és a baleseti jára­dékra is, hanem csak az egyik­re, mégpedig arra, amelyik számára kedvezőbb volt. Ez legtöbb esetben a nyugbér, az öregségi járadék volt. Ezek­nek az emelésére nyílik tehát most lehetőség a baleseti já­radék 30 százalékát kitevő összeg erejéig. Megyénk területén ritkáb­ban, de mégis előfordul a sili­cosis által okozott foglalkozási megbetegedés. Ezeknél eddig az volt a helyzet, ha valaki silicósisból eredően baleseti já­radékban részesült, a nyugdíj- törvény szerinti rokkantsági nyugdíjra abban az esetben nem volt igénye, ha keresőké­pességcsökkenése silicósisból eredően 67 százalék fölé emel­kedett. Ilyen esetben a baleseti járadék felemelésére volt le­hetőség, az állapotban beállott rosszabbodás címén. Az új ren­delet szerint, ha silicósis alap­ján baleseti járadékban része­sül valaki és keresőképescsök­kenése eléri, vagy meghaladja a 67 százalékot, a nyugdíjtör­vény szerinti rokkantsági nyugdíjra nyílik igénye, amely lényegesen kedvezőbb a bal­eseti járadéknál. Minden járadék más és más, külön kell elbírálni, éppen ezért egy újságcikk keretében nem lehetséges mindenre ki­terjedő felvilágosítást adni. Éppen ezért, ha a nyugbéresek- nek, járadékosoknak az eme­léssel kapcsolatban valamilyen felvilágosításra van szüksége, forduljanak az SZTK-hoz a salgótarjáni és a pásztói járás területén lakók, az SZTK sal­gótarjáni alközpontjához, a megye többi járásaiban lakók pedig a balassagyarmati kiren­deltséghez, ahol minden eset­ben készséges és mindenre ki­terjedő felvilágosításban része­sülnek. Férfi raktári munkaerőt felvesz a Papír- és Irodaszerértókesítő Vállalat. Saleótarián. Rákóczi-út 55. Magasépítő evakorlattal bíró ter­vező*. szerkesztő-. épületgépészeti tervező, statikus állásra ielentkező- ket kér a Nógrádmeevei Tatarozó és Fpítövállalat Tervező Csoportla. Sal­gótarján. Középfokú loeosltvánnval rendel­kező gépkocsivezetőt felveszünk gvá­ri úi gépkocsira. Jelentkezés Salgó- tarlán. Sörraktár. Bárdi elvtársnál. SZABAD NOGRAD Az MDP NoqrÉdmeqyel Párt­bizottságának tagja Felelős kiadó: Heldú József Szerkesztőség és ktartőhivatal: Salqötarlán Rákóczi u 92 Telefon: felelős szerkesztő 30 Ipari mezőgsz/tasági é<= Irtiltrtrmvnt S2 tel a dó fi* vats.1 43fl Szikre lapnyomda Budapest. Rflkk Szilárd-utca 8. f. »4 Kulcsár Mihály S&PéO'ftt iF Salgótarjáni Vasas—Nagybátonyi Bányász 7:2 (3:0) Salgótarjánban igen nagy érdeklő­dés előzte meg a két csapat találko­zóját. A salgótarjáni Bányász-pályán a mérkőzés kezdetére mintegv 3000 nőzÖ vette körül a játékteret. Igen so­kan kísérték el csapatukat Nagvbá- tonvból is. A mérkőzés igen gvors Bányász tá­madásokkal kezdődött, s már az első nercekben óriási gólhelyzet adódott Cséne előtt. De a csatár lövése az üres kami mellé szállt. Nemsokára úiabb helyzet adódott. Bencsok lövé­sét Cuder kiéi tette, s a labdát Rigó lőtte rá. de a Vasas kaouvédőie most már a hátvédekkel egyetemben men­teni tudott. Ezután igen gvors és nagvirainú lett a iáték. hol az egyik, hol a másik kanú előtt nattogott a labda. A gvors nagvbátonvi csatárok feltűnően rosszul játszottak. Ezzel- szemben a Salgótarjáni Vasas csatá­rai sokkal eredményesebbnek bizo­nyultak. A kevesebb húzásokból álló Vasas támadások igen veszélyesek voltak. Egv ió támadás után a félidő közepén Alföldi szerezte meg a veze­tést. De nemsokára Csete egvéni já­tékkal újabb gólt ért el. Maid Tóth hatalmas lövése védhetetlenül szállt a kanu iobb sarkába. A második félidő is hatalmas iram­mal kezdődött. A bánvászcsapat igen lelkesen támadott, szeretett volna szépíteni, de nem sikerült nekik, mert úiból a hazaiak értek el gólt Csete révén, maid Nagv volt eredményes. Ezután sikerült Rigónak szépíteni. Maid a nagvbátonviak túlkeménv já­tékba kezdtek. Különösen Héti van elemében, aki két fzben is Nagv Já­nost teríti le. Majd a Játékvezető is figyelmezteti a sportszerűtlenül iátsző középfedezettet. A következő gólt úiból Csete lövi. Szögletrugás után az igen eredményes Csete feieli be a Vasas 7-ik góliát is. A mérkőzés vége előtt, mintegv hat perccel Rigó szé­pít még a vendégek részéről. A mérkőzés igen ió sportot hozott, melven igen eredményes játékot muta­tott a Vasas csatársora. A vendégek iátéka csak a Vasas 16-ig volt kielé­gítő. Itt aztán elfogyott a nagvbáto- tonvi csatárok lövő tudománya. ígv a hazaiak győzelme még ilven arányban is teljesen megérdemelt. Jók voltak a Vasasból: Dömötör. Csincsik. Válóczi. Langár Fakkerman és a csatársorból Csete a mezőny legiobbia. Nagv és Tóth. A vendégcsapatból: Tari. Rigó. Csé- pe és Bencsok volt ió. Ózdi Vasas—Kisterenyei Bányász 2:0 Kisternvén igen nagv érdeklődéssel várták a listavezető ózdi együttes iá­tékát. A lelkes Kisternvei Bánvász- fiúk igen iól Játszottak az Ózdi Vasas ellen, de gólt nem tudtak el­érni. A vendégcsapat igen sok táma­dást vezetett a hazaiak ellen, mely­ből végül , is két gólt értek el. ígv Kisternvén is gvőzött az első helyen álló Ózdi Vasas 2:0 arányban. MEGYEI LABDARUGOBAJNOKSAGERT: Forgács! Bányász — St. Üveggyár 2:1 Az üveggvári pálván került sor a mérkőzésre, melven az első félidőben a hazaiak fölényé domborodott ki és König góliával l:0-ás vezetéssel for­dultak. A második félidőben feliött a bánvászcsápat és nemcsak kiegyenlí­tett. hanem meg is tudta szerezni a győzelmet. Szakszervezeti sportünnepségek SPORT SOROKBAN Salgótarjánban a szoviet hősi em­lékművel szemben lévő rövidárú ke­reskedés egvik kirakatában szokatlan látvány fogadta a napokban arra járókelőket. Ugyanis a Vasas SE vá­rosi választmánya helvezte el a snort- híradóiát az üzlet kirakatában igen ízlésesen. Itt nemcsak a Salgótarjáni Vasas-sportkör tevékenységéről szóló írások és képek vannak, hanem a vá­rosi választmány 5 vasas sportkörének munkáját, sportversenyeit örökítették meg képekben. A Salgótarjáni Vasas mellett láthatjuk a Salgótarjáni Erő­mű. a Salgótarjáni Tűzhelv gvár és a Vasötvözetgyár sportolóiról készült képeket is. A Vasas városi választmányának eme kezdeményezését reméljük nem­sokára követni fogja városunk többi sportköre is. A MEGYEI SAKKCSAPATBAJ­NOKSÁG VÉGLEGES ÁLLASA AZ OLIMPIAI PONTSZÁMÍTÁS SZERINT a következő: 1. Salgótarján város 37.5 ponttal 2. Salgótarjáni járás 30.5 ponttal 3. Balassagyarmati járás 27 ponttal 4. Pásztói járás 13.5 ponttal 5. Szécsénvi járás 12 oonttal VERSENYKIHÍVÁS A FALUSI SPORTMUNKA MEGJAVÍTÁSÁRA A rétsági járási sportbizottság a járás területén a falusi sportkörök között versenvt indított a sportmunka megjavítása érdekében. A versenvoontok a következők: 1. Versenyben való részvétel menv- nvisége és minősége, a sportköri ver­senyek megrendezése. 2. A sportköri nyilvántartások hiba­mentes vezetése (MHK-nvilvántartás. gazdasági vezetés és egvább jelenté­sek időbeni elküldése). 3. MHK-ielentkezések és próbák. 4. MHK-akadálvoálvák készítése (községi tanácsokkal közösen). A versenv gvőztesei részére a kö- veztkező díiakat ajándékozza a járási TSB: 1. díj: labdarúgófelszerelés. 2. díj: 1 futball-labda. 3. díí: 1 futball-labda. A versenv értékelése 1954 június 15- én történik, amelv után a sportkö­rök azonnal megkaoiák a díiakat. ]M[ áiustól augusztus 20-ig nagysza­bású sportünnepélveket rendez­nek a szakszervezeti sportszervek. Eb­ben az időben 4 sportágban — labda­rúgásban. atlétikában, kerékpározás­ban. röplabdában — ünnepélyes kere­tek között kerülnek lebonyolításra a szoartakiádszerű versenyek, mérkőzé­sek. szakmai bajnoksághoz hasonló feltételek mellett. Sportversenvek és mérkőzések üze­mi sportünnepélyek kezdődnek május­ban s azokat kultúrműsorral kapcsol­ják össze. Ezeknek a majálisszerű ünnepsé­geknek az a célja, hogy kedvet adja­nak a sportolásra azoknak a dolgozók­nak is. akik eddig nem vettek részt a sportolás örömeiben, másrészt az. hogy versenyzési lehetőséget nyújtsa­nak a szakosztályok tagiai számára. A szakszervezeti sportünnepségek nemes versengésre serkentik az egyes üzemrészek és műhelyek dolgozóit. Ennek érdekében a sportköri vezetők­nek ki kell írniok az üzemrészek kö­zötti bainokságokat, úgv hogv az egves versenvszámok döntői az üzemi sportünnepélyen kerüljenek lebonyolí­tásra. Szép és egvben komolv felada­tok várnak az üzemek sportvezetőire a szakszervezeti sportünnepélyek lebo- nvolítása és gondos előkészítése terén. Elsősorban az a feladat hárul ráiuk. hogv az üzemi bizottságok mellest alakítsák meg az ünnepség szervező- bizottságát. Ez a bizottság készíti el a verseny­kiírását. a snortegvesiiletek versenvki- írása alapján az üzem helvi viszo­nyainak megfelelően. A bizottság biztosítia az ünnepségek és a verse- nvek megrendezésének technikai fel­tételeit (pálva, felszerelés stb.). Megfelelő színes, lelkes hírverést végez annak érdekében, hogv fel­keltsék a dolgozók figyelmét az ün­nepi sporteseményekre. A szervező­bizottság elnöke: az üzemi bizottság elnöke, helyettese: a sportköri elnök, tagjai: az üzemi bizottság kultúríele- lőse és a műsorban szereplő sportágak szakemberei. Az üzemi sportünnepségek. sport­események gvőztesei a sportegvesüle- tek területi döntőin indulnak és ott meeküzdenek a területi elsőségért. A sportegvesületek területeinek versenv- gvőztesei jogot nyernek az indulásra a sportegvesület országos sportünne­pélyén. ahol a többi terület győztesei­vel mérik össze erejűket a ..sport­egvesület legjobb sportolója” címért. Augusztus 20-án a sportegvesületek legiobbiai az erőviszonyoknak megfe­lelően két csoportban küzdenek meg egymással színpompás ünnepségek keretében. A sportegvesületek országos elnök­ségei már előkészítették a szakmai sportünneoélvek versenykiírását és megküldték az üzemi sportköröknek Az üzemi sportünnepélyt szervező bi­zottságoknak arra kell törekedniük, hogv feleithetetlen vidám ünneppé te­gyék a sporteseménveket. Arra van szükség, hogv az üzemi sportbizott­ságok és sportkörök minden segítsé­get megadjanak a feladatok megoldá­sában. Májusban minden dolgozó szívesen tölti szabadidejét családjával a szabadban. Az ünnepi sportesemé­nyek során adjanak meg e^re minden lehetőséget. Gondoskodjanak a dolgo­zók szórakoztatásáról, hogv család­tagjaikkal egvütt örömmel vegvenek részt a sporteseményeken. Az üzemi bizottságokon és a sportkörök vezetőin múlik a szakszervezeti sportünnepsé- gek sikere. Ha a szervezők és a pro­pagandisták időben munkába látnak, egészen biztos, hogv a szakszervezeti sportünnenségeken olvan nagv töme­gek vesznek maid részt, amelvre még nem volt nélda a szakszervezeti sport­mozgalomban. A RÉTSÁGI JÁRÁSI LABDA­RUGÓ-BAJNOKSAGNAK JELEN­LEGI Állasa 1. Romhánvi építők 6 pont 13:12 gól- aránv. 2. Nógrádi FSK 6 pont. 10:3 gólaránv. 3. Rétsági VMSE 6 pont. 10:6 gólaránv. 4. Nagyoroszi FSK 4 pont. 12:4 gólaránv. 5. Kétbodonvi Traktor 4 pont. 14:7 gólaránv. 6. Be- rénvi Traktor 4 pont. 9:4 gólaránv. 7. Nógrádi Honv. Csop. 4 pont. 13:12 gólaránv. 8. Epeténvi Bánvász 4 pont. 10:19 gólaránv. 9. Berkenvei FSK 2 pont. 1:4 gólaránv. 10 Rétsági Hon­véd SE 2 nont 6:11-gólaránv. 11. Szen- dehelvi FSK 1 pont. 8:18 gólaránv 12. Diósienői Traktor 1 pont. 7:23 gólaránv. A rétsági Járás labdarúgó bajnok­ságban elég zavartalanul folvnak a mérkőzések. A sportkörök - igen sok áldozatot hoznak azért, hogv mérkő­zéseiket le tud iák Játszani, mert anya­gilag elég gyengén állnak. A Rétsá­gi VM most alakult s máris elég ió helyezést ért el. Több támogatást ér­demelne ez a sportkör, hiszen az ed­digi mérkőzéseit kölcsön-szerelésben iátszotta le. Salgótarjáni Vasas II. — Bgvarmatl Építők 2:1 A mérkőzés eredménye nem mutatia hűen a iáték képét, mert a hazaiak sokkal többet voltak támadásban. St. Dózsa — Vörös Meteor 2:0 A forduló legnagyobb meglepetése volt e mérkőzés, a Dózsa otthonában győzte le a Vörös Meteort és ígv megszerezte ezévi első g- '~''lmét. Mátranováki Bánvász — .Jaglvasalii Bánvász 1:0 Hatalmas küzdelemben gvőzte le a mátranováki csapat a baglvasiakat. A győztes gólt Simon lőtte. Ezenkívül II-est hibázott a hazai együttes. Bgvarmati Lokomotív — St. Építők 3:2 Balassagyarmaton csak nehezen tud­ták az Építőket legyőzni a hazaiak. A magyar—angol labdarúgómérkőzés előtti óhaj A magvar-angol labdarúgómérkőzés igen nagv érdek­lődést vált ki nemcsak Magyarországon, hanem kül­földön is. Sportunk nagyarányú fejlődésével, hatalmas arányban növekedett a szurkolók száma. Hazánk leg­nagyobb sportlétesítményén túlnő ez az érdeklődés, hi­szen már klubközi mérkőzéseken is megtelik a Nép­stadion. ígv pl. a Kinizsi — Vörös Lobogó. Bp. Dó­zsa — Kinizsi és a Kinizsi — Flamengó mérkőzésen is elfogyott minden iegv a 80.000 nézőt befogadó stadion­ban. De ilyen nagv érdeklődés előzte meg a szoviet- magvar atlétikai viadalt is. A soron következő magyar-angol labdarúgóváloga­tott mérkőzés iránt olvan hatalmas érdeklődés nyilvá­nult meg mind hazánkban, mind külföldön, hogy fél­milliós befogadóképességű stadion is kicsinek bizo­nyulna. Két képünk is ezt ábrázolja: Király: — Neked adom a királyságom és a lányom kezét. Ifiú: — Nem lehetne inkább egv jegyet a magvar- angol mérkőzésre? Két vidéki szurkoló beszélget: — Szép. szép ez a hatalmas stadion, de hogy lehet Ide beiutni sógor?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom