Szabad Nógrád. 1954. május (10. évfolyam. 34-42. szám)

1954-05-01 / 34. szám

rar Éljen a mezőgazdaság fejlesztésén, a népjólét emelésén munkálkodó dolgozó parasztság A termésátlag növelésének élharcosa: a körzeti agronómus Pártunk és kormányunk ha­tározatainak eredménye uz, hogy a gépállomásokon, de ál­talában a mezőgazdaság min­den területén a mezőgazdasá­gi szakemberek jelentős ré­sze dolgozik. Nagy feladat há­rul rájuk, hogy a párt és a kormányhatározat valósággá váljon. Ezek az agronómusok ültek össze a napokban a megyei tanács tanácstermében első megbeszélésükre. Az értekezlet célja, ahogy Szomszéd József elvtárs mondotta: értékelni a kihelyezett agronómusok mun­káját, megjelölni a további fel­adatokat és tisztázni: kik irányítják, ellenőrzik az agronónmsokat Eár az értekezlet nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, mert agronómusaink inkább az egész gépállomás eredmé­nyeiről, hibáiról számoltak be, mégis sok probléma vetődött fel, amelyek megoldása döntő változást követel agronómu­saink munkájában. Vannak eredmények, kétségtelen, de nem szűkölködnek agronómu­saink a hiányosságokban sem. Ezek a hiányosságok különösen a tavaszi munkák elvégzésénél a tavaszibúza vetésénél és a minőségi vetőmagcsere lebo­nyolításánál mutatkoztak meg. Agronómusaink úgy képzelték el. hogy semmi közük a ta­vaszibúza vetésterv teljesítésé­hez. sőt a tavaszi búza vetőmag csereakciónál olyan hangokat is megengedtek, mint például a szécsényi gépállomás kör­zetében, hogy nem ők hívták le a tavaszi búza vetőmagot, cserélje az ki, aki lehívta, természetesen az ilyen hangok nehezítették a vetésterv ma­radéktalan teljesítését. • Nem vették figyelembe pártunk és kormányunk határozatát, amely világosan kimondja, hogy kenyérgabona vetéster­vünket és termésátlagát nö­velni kell. Ezek a hiányossá­gok meg voltak az árpa vető­mag csereakció lebonyolításá­nál is. Agronómusaink nem adták meg a szükséges szak­mai felvilágosítást dolgozó pa­rasztságunknak, hogy milyen előny származik abból, ha mi­nőségi vetőmagot használ. Ber­eden ^é'Jául helyben van a gépállomás, de a községbe ki­szállított árpa vetőmagnak több, mint 60 százaléka meg­maradt. A további vetések tökéletes és gyors elvégzésére agronó­musaink alkalmazzák bátran a négyzetes vetést. Gajzinger Pál (Rlohora) arról számolt be, hogy a herencsényi Zója tsz- ben az elmúlt évben a 8 kh négyzetesen vetett kukorica 26 mázsát adott holdanként, bár kedvezőtlen volt az időjá­rás és nem végezték el a meg­felelő növényápolást sem. Az idén ismét így vetnek, de na­gyobb gonddal ügyelnek majd a vetésre. Benkó János, a ba­lassagyarmati járás főagronó- musa elmondotta, hogy a já­rás t.'--e,nél 261 kh kukoricát vetettek négyzetesen. A négy­zetes vetés előnye, hogy ké­sőbbiek folyamán géppel vé­gezhetik a növényápolást. A szécsényi gépállomáson nem készülnek a növényápolás­ra, mint ahogy ezt Maróczi Jó­zsef mondotta: Ahelyett, hogy megkezdenénk már most az előkészületeket, azon sirán­koznak, sok a kapástervük: 500 kataszteri hold. De van még egész sor agronómus, aki arra hivatkozik, hogy ha min­dent géppel kapálnak, mi lesz a sorsa a fogatoknak. Ezek az elvtársak megfeledkeztek ar­ról, hogy a kapások nÜAényápolási munkája idején amúgy is összetorlód­nak a munkálatok. A foga­toknak a széna betakarításá­nál a helyük. Farkas István arról beszélt, hogy a nagyoroszi Úttörő tsz- ben egy négyszer 800 négyszög- öles kísérleti parcellát létesí­tenek az út szélén, hogy a dolgozó parasztok lássák, meg­telelő talajmunkával, szaksze­rű vetéssel, műtrágyázással mennyivel magasabb a termés­átlag. Resina Istvánná agronó­mus nemcsak az érsekvadker­ti Tartós Béke tsz kísérleti parcelláiét figyeli, hanem se­gíti Kaba András egyénileg dolgozó parasztot is ezen mun­kájában. A továbbiakban agronómu­saink beszámoltak a szerző­déskötésekről, az ősziek fej- trágyázásáról és a heterózis kukorica vetéséről. Farkas István hiányolta Krcsma elvtársnő beszámoló­ját, hogy keveset foglalkozott az állattenyésztéssel, pedig a mezőgazdasági termelés eme­léséhez szorosan kapcsolódik dz állattenyésztés fejlesztése is. A nagyoroszi Úttörő tsz- ben pedig azt tartották, hogy nem érdemes állattenyésztés­sel foglalkozni. Ma már ott lart a szövetkezet, hogy túl­teljesítik az állattenyésztés­ben előírt tervet. A két-három literes fejési átlag helyett 10 liter körül tartanak. Tavaly egy szem korpát sem kaptak, most 42 mázsát kaptak a ja­nuári és a februári tejért. A terven felül beadott 7000 li­ter tej 14.000 forint jövede­lemhez juttatta a csoportot. Nagy és szép feladatot jelölt ki pártunk és kormányunk az agronómusoknak, de végrehaj­tásához agronómusainknaK világosan kell látniok, hogyan is dolgozzanak. Az agronómus legfontosabb feladata, hogy a rábízott területen a termésállagok állandó növekedéséi, segítse elő tudásával és szorgalmával. Fi­gyelme terjedjen ki a terme­lőszövetkezetekkel és egyéni­leg gazdálkodó dolgozó parasz­tokkal kötött gépállomási szerződések határidőben és jó minőségben való elvégzésére, biztosítsa a hozzá beosztott erő- és munkagépek folyama­tos üzemeltetését. Felelős a gépi munkák megszervezésé­ért a működési területén dol­gozó traktorvezetők, munka- gépkezelők és traktoros bri­gádvezetők oktatásáért. Az agronómus feladatköréhez tar­tozik az is, hogy közreműköd­jön a termelőszövetkezet terv- készítésében a tíz napos kam­pánytervek kidolgozásában. Állandó figyelemmel kell ki­sérnie a tervek teljesítését, hívja fel a tsz-elnök, illetve közgyűlés figyelmét a tapasz­talt hibákra, magyarázza meg a helyes megoldást. A tsz el­nökének nyújtson rendszeres tájékoztatást a munka közben szerzett tapasztalatairól. Se­gítse a tsz munkatervezetének, munkacsapatoknak kialakít í- sát, kezdeményezze a fejlett munkamódszerek bevezetését, ismertesse a munkaegység­számítást a munkaszervezet helyes kialakításának irány­elvét. Szilárdítsa meg a ter­melőszövetkezet és gépállomás kapcsolatát a tsz és a gépállo­mási traktorosbrigád munká­jának helyes összehangolásá­val. Az elfogadott határozatok alapján segítse a növényter­melés és állattenyésztés dol­gozóit a tervek maradéktalan teljesítéséért. Adjon segítséget a rétek, legelők karbantartá­si munkáinak elvégzéséhez. Gondoskodjon a takarmányok szakszerű betakarításáról és különös gonddal tárolják azt. Az agronómusok a termelőszö­vetkezetben végzett munkájuk során mindenkor „telesek a tsz alapszabályait betartani s érvényesíteni a szövetkezeti demokrácia elvét. Az agronó­mus köteles a termelőszövet­kezet vezetőségi ülésén, köz­gyűlésén a termeléssel kap­csolatos napirendi pont meg­tárgyalásában résztvenni, szakmai tanácsot adni. A termésátlagok v növelése érdekében a beosztott agronó­mus elvtársak kötelesek az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok termelési feladatai­nak messzi evezéséhez, s a növényi sorrend megállapítá­sához segítséget és az agronó­miái munkák elvégzéséhez szaktanácsot adni. Ezek volná­nak nagyvonalakban a beosz­tott agronómusok feladatai. Milyen legyen az agronómu­sok és a tanácsok kapcsolata? A községi tanács VB elnöke a fontosabb munkák megkezdé­se előtt meghívhatja az agro- nómust a VB ülésre, ahol az köteles a termelés állásáról tájékoztatást adni, s javasla­tot téliét a munkák megszer­vezésére agronómiái szem­pontból való megjavítására. A községi, városi tanács vég­rehajtó bizottsága azonban utasítást nem adhat a beosz­tott agronómusnak, ezek csak a gépállomás főagronómusá- nak utasításait kötelesek vég­rehajtani. Ellenben a gépállo­más főagronómusa köteles a járási tanács főagronómusával és apparátusával úgy együtt­működni, a munkákat megbe­szélni, hogy annak végrehajtá­sában hiányosság ne jelent­kezzen. Éppen ezért a járási tanács mezőgazdasági osztá­lyain megtartott beszámoló ér­tekezleten a gépállomás főag­ronómusa köteles megjelenni. Helyes, ha a beosztott agro­nómus a megyei és járási ta­nácsok által rendezett szak­mai tanfolyamokon mint elő­adó vesz részt. Községi taná­csokkal együttesen szervezze­nek oktatási napokat, ame­lyeken a soronlevő feladatok agronómiailag helyes végre­hajtásáról nyújtsanak szak­mai tájékoztatást. Használja­nak ki minden lehetőséget, az egyénileg dolgozó parasztok szakmai oktatására. Cenc Im­re elvtárs arról beszélt, hogy van javítanivaló az agronó­musok és tanácsok munkájá­ban. A gépállomás főagronó- musának be kell számolni munkájáról a járási főagronó- musnak. el kell fogadnia az agronómiái irányítást a járási főagronómustól. Beszéljék meg közösen a munkát. Van­nak olyan gépállomások, me­lyek több járáshoz tartoznak, egyszerre azonban csak egy értekezleten tudnak megjelen­ni. Itt a járási főagronómusok úgy osszák be az értekezlet ideiét, hogy a gépállomás fő­agronómusa mindig még tud­jon jelenni. Sárkány Ernő be­számolt arról, hogy az erdő­kürti gépállomáshoz tartozó Szekszárdi Ferenc és Jambrik István agronómusok jól tart­ják a kapcsolatot a tanáccsal. Határszemléket rendeznek, lakásukban keresik fel az egyénileg dolgozó parasztokat, s ott magyarázzák meg, hogy milyen helytelen, hogy ha az időszerű, mezőgazdasági mun­kálatokat elhanyagolják. Ke- vésbbé mondható már ez cl ugyancsak az erdőkürti gépál­lomáshoz tartozó Csippán Bé­la agronómusról akit reggel 8-kor az erdőtarcsai tanácsel­nök kelt fel az ágyból. Az agronómusok szerezzenek tekintélyt g községekben jó munkájuk­kal. Úgy azonban semmi eset­re sem sikerül, mint ahogy ezt a tolmácsi gépállomáshoz tartozó Zámbori József agro­nómus csinálja. Munkaidő alatt a tsz irodáján aludt, vagy az egyénileg dolgozó parasz­toktól a szántási díjakat fel­szedte, a pénzzel nem szá­molt el a gépállomásnak. Az ilyen munka után nem csoda, ha az agronómusnak nincs be­csülete a községben. Néhány panaszuk, kérésük is akadt az agronómus elvtár­saknak. Legtöbben a . kerék­párt hiányolták, mert így sok­kal könnyebb lenne a terüle­tek lelátogatása: Kétségtelen, hogy feladata­ink nagyok, azok végrehajtása erőfeszítést követel meg, de ehhez a lehetőségek is jobbak, mint az elmúlt évben. így pártunk és kormányunk el­várja minden becsületes ag- ronómustól: ennek a feladat­nak elvégzéséhez tudásának és szorgalmának legjavát ad­ja. Nem lehet kétséges, hogy dolgozó népünk alkotó erejére támaszkodva sikerre visszük a mezőgazdasági termelés fej­lesztésének nagy. egyben or­szágos ügyét is. s ezzel erőtel- ies lépést teszünk az igazi jó­lét megteremtése felé. A MEDOSZ feladatairól A SZOT elnöksége március 27-én határozatot hozott a MEDOSZ szakszervezet mun­kájáról. Ez hosszú időre meg­szabja azokat a feladatokat, amelyeket a mezőgazdaság fej­lesztéséről szóló határozat vég­rehajtásában üzemi bizottsá­gainknak meg kell valósítaniok a termelés, nevelés és érdek- védelem területén. A SZOT elnöksége megálla­pítja, hogy eddig nem mozgó­sítottuk eléggé az állami gazda­ságok, gépállomások dolgozóit a tervek maradéktalan teljesí­tésére. A határozat megjelené­se óta a földművelésügyi mi­nisztérium a MEDOSZ elnök­ségével karöltve kidolgozta a szocialista munkaverseny új feltételeit, kitüntetési és jutal­mazási rendszerét. Az új rend­szer nagy előnye, hogy a ki­tüntetéseket a kollektíva sza­vazza meg termelési értekezle­teken, ami eleve kizárja, hogy bárki is jogtalanul juthasson kitüntetéshez vagy jutalomhoz. IX/lost legfontosabb feladat, ^ hogy a MEDOSZ üzemi szervei a vállalatvezetőséggel kidolgozzák üzemük sajátossá­gainak megfelelően a kitünte­tési szinteket, hogy ezt már a kongresszusi verseny ideje alatt alkalmazni tudják. Gon­doskodni kell arról, hogy eze­ket a feltételeket az üzem min­den egyes dolgozója megismer­je és tudja, hogy milyen ered­ményeket kell elérni ahhoz, hogy elnyerhesse a sztahano­vista szintet. Meg kell szüntetni a dolgo­zók versenylendületének és kezdeményezésének azt a lebe­csülését, ami eddig több he­lyen tapasztalható volt. A szé­csényi tangazdaság ÜB-elnöke például azt sem tud ja megmon­dani, hogy hány dolgozó tett felajánlást, pedig a dolgozók nagy része versenyben áll és vállalt kötelezettségüket telje­sítik is. De a karancskeszi ál­lami gazdaság vezetői is pél­dát vehetnének Kisterenyéről és Magyarnándorról, ahol min­dennap tudomására hozzák a dolgozóknak elért eredményei­ket. Helyesen alkalmazzák a hangoshíradókat, versenytáblá­kat és röplapokat, a verseny eredményeinek nyilvánosságra- hozatala érdekében. A verseny helyes irányításának köszönhe­tő, hogy a berceli gépállomás 108, a mohorai pedig 107 szá­zalékra teljesítette eddig a ta­vaszi talajmunka tervét. makat terjesszünk el, amelyek a terméshozamok növelésére irányulnak. Éppen ezért üzemi bizottságainkat ne vakítsák el a magas százalékok és a kon­gresszus tiszteletére is úgy irá­nyítsák a versenyt, hogy az a jobb gépimunkával, jobb takar­mányozással magasabb növényi és állati termékhozamok el­éréséhez vezessen. Főleg most a növényápolásnál van ennek nagy jelentősége, mert aki 250 —3Ó0 százalékot teljesít kapá­lásban. a? segíti elő a termés­hozam növelését. A fő cél te­hát a holdankénti átlagtermés, az istállcátlagok, szaporulati tervek és súlygyarapodások nö­velése. A MEDOSZ üzemi szervei T ger nagyjelentőségű a szak- A emberek versenybe való bekapcsolása is, akik az ellen­őrzés és a munka helyes meg­szervezésével, a dolgozók szak­mai oktatásával komoly segít­séget adnak a munka minősé­gének megjavításához, ami végeredményben alapja a ma­gasabb terméshozamnak. Kö­vetendő példa a kisterenyei fő- áilattenyésztö vállalása, amely­nek eredményeképpen jelentős mértékben emelkedett a tej­hozam, a sertésszaporulat és a súly, de az elhullás is 3 szá­zalék alá esett. Ugyancsak pél­damutató vállalást tettek a pásztói és borsosberényi főag­ronómusok, amelyek szintén a terméshozamok növelésére irá­nyultak. Az új kitüntetési rend­szer lehetőséget ad, hogy ezek a szakemberek megkapják a jó munkájuk után őket megillető kitüntetéseket és jutalmat. A SZOT-elnökség határoza- ta felhívja a figyelmün­ket, hogy főleg olyan mozgal­kérjék, követeljék a felsőbb szervek segítségét, ha nehéz­ségekbe ütköznek, és ne enged­jék, hogy hiba hibára halmo­zódjon. Minden megválasztott szakszervezeti aktíva éljen azokkal a jogokkal, amelyek­kel minket, szakszervezeti ve­zetőket pártunk és kormányunk felruház. Állandóan harcolni kell a dolgozók élet- és munka- körülményeinek javításáért és nem szabad elengedni a fülünk mellett a dolgozók legkisebb problémáját sem, mert ez szo­rosan összefügg a dolgozók munkakedvével, a tervek telje­sítésével. A ránkbízott termelési fel­^ adatokat csak úgy tudjuk sikeresen megvalósítani, ha ál­landóan szem előtt tartjuk, hogy nálunk legfőbb érték az ember, és minden, ami törté­nik, az ő érdeküket szolgálja* TOLNAI ISTVÁN MEDOSZ megyei elnök Időszerű növényvédelmi munkák Az őszi vetések kifogástala­nul teleltek át, a tavasziakat is nagyobb részben elvetettük. Legsürgősebb feladatunk most vetéseink védelmének meg­szervezése. Előírja ezt a párt és kormány határozata is. A tavasziárpában máris pusztít a mocskospajoi, másnéven a vetési bagolypule hernyója. A kifejlett hernyó a 3—5 centiméter nagyságot is eléri, színe zsírfényű, piszkos­szürke. A pille kiterjesztett szárnyakkal 4 centiméter nagyságú. Hátsó szárnyai fe hérek, az első szárnyai ped g sötétek és különböző rajzola- túak — napközben pihennek, este repülnek. Kora tavasszal a növények gyökérnyakát rág­ja el, később a leveleket rág­ja le. A kukoricában mély ak- rát vág. a burgonya gumójá­ban, valamint a takarmány- és cukorrépában odút rág és ez­zel előidézi a megrothadásu- kat. A nappalt összekunkorod- va. sekélyen a föld alá vágott szállásán tölti — éjjel rág. A kártételt gyomirtással nagymértékben csökkenthet­jük, mert a különböző kár­tevők petéiket a gyomokra rakják, s ezen nevelődnek a hernyók is. Irtható: árkolással és csalétekkel is. A f’atal her­nyók ellen Hungária Matado- ros porozással eredményesen védekezhetünk. A két centi­méternél már nagyobbra nőtt hernyók ellen leggazdaságo­sabb a csalétekkel való véde­kezés. A csalétekét a követke­zőképpen készíthetjük el: 20 liter korpa, lucernaliszt vagy lóhereszecska, vagdalt répa­levél. Ehhez 1—2 kg melaszt keverünk és még adunk hoz­zá 1-.-1.5 kg Hungária Mata­dort. Ebből a keverékből dió­nagyságú darabokat szórunk ki a fertőzött területre. Ha a hernyók az egész táblán egyenletesen elosztva pusztí­tanak. akkor a csalétekét mű- trágyaszerűen szórjuk ki kát. holdanként 30—40 kg-ot. Répáinkat is nagy veszedelem fenyegeti. Az ellenséget a répabolhák és a barkók hada jelenti. A répa­bolha 1—1.5 milliméter nagy­ságú fémfényű kis bogár, hátsó lábain ugrál. Innen kapta a nevét. Lárvája fehértestű, sárga fejű. Kárté­tele nagyon jellegzetes. A kis répanövények leveleit ki­lyukasztja. A kártétel után a levél olyan, mintha megsöré­tezték volna. Ezeken a sebe­ken keresztül a növény elvér­zik. Különösen száraz, meleg időben nagy a veszély. A kár­tevők árokpartokon, erdőkben és mezsgyéken téléinek át, ahonnan tavasszal bújnak elő. Jól ugranak, sokszor testhosz- szúságuknak kétszázszorosát. Ha felmelegszik az idő, páro­sodnak és a nősténybogarak a talajban 5 centiméter mélyen rakják le petéjüket. Ellene a Hungária Matadorral, esetleg Agritox-porozással védekezhe­tünk. Egy kh-ra 8 kg port szó­runk ki. Amikor a vetés már kinőtt a bogár foga alól, a ré­pa kiheveri a kártételt. A répa másik igen veszedel­mes kártevője a lisztes répa­barkó. Az éppen kikelt vetést elpusztíthatja. A legújabb vizsgálatok és kísérletek során megállapítást nyert, hogy egyetlen barkó, saját súlyának százszorosát eszi meg. Egy bo­gár egy fiatal répával 5 perc alatt végez. Erős fertőzés ese­tén a bogarak csak úgy nyü­zsögnek a táblán. Egy négy­zetméterre 15—20 bogár is jut. Lárvája a répa gyökerén vá­lyú alakú sebet rág. Különösen száraz, meleg nyáron nusztít erősen. A bogár eléri a 16 mm nagyságot, színe fekete, fehér pikkelyekkel tarkított. Kukaca fehértestű, barnafejű. Bogár alakban telel át, 20—40 centi­méter mélyen a talajban. Ta­vasszal kibújik és gyalogolva keresi fel a répatáblát. Ami­kor a hőmérséklet 20 fokra emelkedik, akkor szárnyra kao. Nyár végén a földben is­mét bábbá alakul. Zl/mázJ/i Eredményesen védekezhe­tünk ellene a fertőzött terü­letre vándorólakban kiszállí­tott pulykákkal, baromfiakkal — amelyek felszedik a boga- iskot. Jó védekezésül szolgai a 75 százalékos darzinnal való permetezés is. A gyalogló bar­kó ellen árkolással védhetjük meg vetéseinket. A lucernásunkat két kártevő is tizedeli. A le. vélbogárhoz tartozó lucerna­bogár hasonlít a katicabogár* hoz, de hosszabb nála és 10 fe­kete pont van a hátán. 5—7 milliméter nagyságú, a lárva alapszíne sárga, szürke sző­rökkel borított. Fiatal korá­ban hámozza a leveleket, ké­sőbb csonkig lerágja őket. 20 centiméter mélységben telel át. Kora tavasszal jelenik meg, hosszúkás, sárga petéit a lucernalevélre tojja. A lárva a talajban alakul át bábbá. A második bogárnemzedék a nyár elején bújik elő. Irtása a Maninger-féle fogatos bogár­fogógéppel történik. Ha a le­kaszált lucerna nem tud a rá­gás miatt kihajtani, akkor 1 százalékos agritox, vagy Hun­gária Matadorral permetez­zünk. A katicabogarak családjá­nak egyetlen kártevő faja a lucernaböde. Kisebb mint a katicabogár, vörösbarna és 24 fekete folt található rajta. A kifejlett bogár a leveleket rágja, a lárvája pedig, különö­sen a kaszálás után a földalat­ti gyökértörzset pusztítja. Er­dők avarjában tölti megder­medve a telet. Kora tavasszal jelenik meg. irtásuk ugyanúgy történik, mint a lucernabogáré. A védekezési munkákat há­rom csoportra oszthatjuk: 1. Agrotechnikai módszerek: őszi mélyszántás, tarlóhántás, gyomirtás, árkolás, helyes ve­tésforgó. 2. Kémiai módszerek: per­metezés (darzin, DDT, HCH), porozás (DDT, HCH), csalétek kiszórása. 3. Biológiai módszerek: ván­dor baromfiólak alkalmazása, fürkészdarazsak, legyek stb. felhasználása, madárvédelem a gyümölcsösökben. Ez a mód­szer különösen a Szovjetunió­ban terjedt el. Petry Jenő a szécsényi mezőgazdasági technikum tanára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom